Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)
1979-12-29 / 303. szám
Két részleg — egy célért y Bemutatjuk: w a Karancsvölgyi Építő- és Faipari Szövetkezetét A Karancsvölgyi Építő- és Faipari Szövetkezet jubileumra készül, 1980-ban ünnepli megalakulásának huszadik évfordulóját. Az eltelt két évtized alatt a szövetkezet jelentős változáson ment át. Az „életrajz” adatai különösen az utóbbi öt esztendőben mutatnak dinamikus fejlődést. Nem csoda, hiszen a szövetkezet 1977-ben „újjászületett”. A Karancske- sziben székelő szövetkezet — nevét és központját megtartva — ekkor egyesült a Salgótarjáni Faipari és Bútorkészítő Szövetkezettel. Az egyesülést követő kezdeti nehézségek ellenére ma már senki sem vitatja az egyesülés hasznosságát. Ekkor alakult ki a szövetkezet mai profilja is. belső építészeti tevékenységre, így a szövetkezet építőipari és faipari részlege már korántsem különült el egymástól, sőt ellenkezőleg, a két részleg mindinkább szerves egységet alkot. Az elmúlt öt év fokozatos fejlődése a számok tükrében is lemérhető: A KARANCSVÖLGYI ÉPl- XÖ- ÉS FAIPARI SZÖVETKEZET tevékenysége kétirányú: ÜZEMEK KARBANTARTÁSA, KORSZERŰSÍTÉSE, LAKÁSOK FELŰJÍTÁSA, KARBANTARTÁSA Az üzemi karbantartó- és lakásfenntartó tevékenység mellett a szövetkezet évente egy-két nagyobb beruházás kivitelezését is elvégzi. Ilyen jellegű feladat volt: 1975—76-ban a salgótarjáni Rákóczi úti Általános Iskola felújítása; 1977- ben az ötven férőhelyes karancskeszi óvoda; 1978- ban a huszonöt férőhelyes sóshartyáni óvoda, a Váci Kötöttárugyár kazár—tordasi üzemcsarnoka; A faipari részleg dolgozóinak munkáját fémjelzi a salgótarjáni ifjúsági és művelődési- ház gyönyörű -berendezése. A Karancsvölgyi Építő- és Faipari Szövetkezet karancskeszi telephelyén — a volt lakatosműhelyben — alakították ki a szövetkezet BRG-üze- mét, ahol 13 nő dolgozik, s így — a telephely jobb kihasználása mellett — a szövetkezet munkalehetőséget biztosít a dolgozók családtagjai, a község nőlakosai számára. Az üzemrészben előállított késztermékek a BRG salgótarjáni gyáregységébe kerülnek, s ez több mint 1 millió, forintot jelent évente a szövetkezetnek. ♦ A szövetkezet termelési szerkezetén a gazdasági vezetés — 1978-ban — némileg változtatott. A faipari részleg a kis volumen és az alacsony gépesítettség miatt a nem gazdaságos bútortermelésről áttért az építőipart kiegészítő — 1975-höz képest a termelési érték 77,9 százalékkal, az állomány létszáma 42 százalékkal, az 1 munkásra jutó termelési érték 25,3 százalékkal, az átlagbér pedig 17,4 százalékkal nőtt. Egy fizikai dolgozó átlagbére — 1975-höz képest — 20,4 százalékkal nőtt. A KARANCSVÖLGYI ÉPÍTŐ- ÉS FAIPARI SZÖVETKEZET 1979-es évi terve: 34 millió forint, és ebből közel 5 millió forint nyereségre törekszik a szövetkezet. A szövetkezet jelenlegi létszáma: 182 fő. Érdemes megemlíteni, hogy az utóbbi években a szövetkezetnél csökkent a munkaerő-fluktuáció, s míg 1977-ben még 183, addig 1979 októberéig csak 28 az igazolatlan A Váci Kötöttárugyár kazári gyáregységének új üzemcsarnokában. 1979-ben a nógrádmegyeri Vastömegcikk Szövetkezet szociális létesítményének, valamint a Váci Kötöttárugyár kazár—tordasi gyáregység szennyvíz- tisztító telepének építési munkái. Ugyancsak az építőipari részleg jó munkáját dicséri a KPM részére felépített raktárépület és felújított szociális létesítmény, a nagybátonyi általános iskola felújítása, de a szövetkezet dolgozói részt vettek a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben folyó rekonstrukciós munkákban is, többek között a süllyesztékes kovácsüzem beruházási munkáiban. Salgótarjánban 32 lakást újítottak fel a szövetkezet dolgozói a Salgó úton. Eredményesen bővítette vállalkozási lehetőségeit a szövetkezet faipari részlege is. A faipari részleg tevékenységét mindenekelőtt; ÉPÜLETBÜTOROK, ÉPÜLETBERENDEZÉSEK GYÁRTÁSA, FALBURKOLÁSOK, BŰ TOROK GARANCIÁLIS JAVÍTÁSA jellemzi. Bútorok garanciális javítása a salgótarjáni járás területére terjed ki. Az épülő szociális, illetve irodai létesítmény a nógrádmegyeri Vastömegcikk-ipari Szövetkezet telepén. hiányzások miatt kiesett munkanapok száma. A szövetkezet tagjainak keresete egyenletesen növekszik. Éves átlagban mintegy 5 százalék, 1979-ben — háromnegyed éves szinten — mintegy 8 százalékos az emelkedés. A teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozók átlagbére megközelíti a négyezer forintot! * A szövetkezet telepített üzemeinél dolgozók szociális körülményei biztosítottak. A változások ezen a téren is az utóbbi öt év eredményei. A faipari részleg villamoshálózatának átépítését a befejezés előtt álló központi fűtésrendszer kiépítése követte, de megkezdődtek a porelszíva- tási munkálatok, és a raktározási gondokon enyhít a vasvázas szín. A változó munkahelyeken dolgozó építőbrigádoknál — a munka jellegéből kifolyóan — már nem ilyen kedvező a helyzet, de valamelyest javított a. munkakörülményeken a közelmúltban vásárolt két szétszerelhető faház.- A termelési terv megvalósítását a termelékenység növelése teszi lehetővé. Ezt segíti a már évek óta folyó úgynevezett kisgépesítési program. E program szorosan kapcsolódik a szövetkezet profiljának megfelelő, karbantartófelújító tevékenységhez. Eredményesen fejlődik a szövetkezetnél a szocialista brigádmozgalom. Míg 1975- ben 4 brigád 36 fővel, addig 1979-ben 11 brigád 86 fővel dolgozik. A mozgalom azonban nemcsak számszerűségében, de minőségében is fejlődött. A szocialista brigádok hatékonyan segítik a szövetkezet gazdasági céljainak megvalósítását. A vállalások kapcsolódnak a kiemelt szövetkezeti feladatok megvalósításához. Kommunista szombatok, társadalmi munkafelajánlások keretében dolgoztak a brigádtagok például: a KPM raktár- építési munkálatainál, a Rákóczi úti Általános Iskola felújításánál stb. A nemzetközi gyermekév tiszteletére vállalt munkák ellenértékeként — több mint 30 000 forintot fizetett be a szövetkezet a gyermekszolidaritási alapra. A szocialista brigádok tagjai járnak élen a szövetkezetben folyó politikai képzésben; de a felnőttoktatás más szintjein is kiveszik részüket a tanulásból. Rendszeresek a közös színház- és mozilátogatások, kirándulások. A KARANCSVÖLGYI ÉPÍTŐ- ÉS FAIPARI SZÖVET-) KEZET vezetői — a pártalap- szervezettel közösen — nagy gondot fordítanak az ifjúsági törvény és a nőpolitikái határozat szövetkezeti szintű végrehajtására. A szövetkezetnek jelenleg 52 nődolgozója van, s mivel többségük a telepített üzemrészekben dolgozik, munkakörülményeik lényegesen jobbak, mint a férfidolgozóké. Keresetük az elmúlt öt év során egyenletesen emelkedett. Jelenleg 14 nődolgozó dicsekedhet a „Szövetkezet kiváló dolgozója” címmel. A szövetkezetben minden évben bensőséges ünnepségen emlékeznek meg az anyák napjáról és a nemzetközi nőnapról. A szövetkezet alapszervezeténél a pártépítő munka folyamatos. Az alapszervezet taglétszáma 23 fő, s az alap. szervezeten belül két pártcsoport működik karancskeszi és salgótarjáni központtal. * A KARANCSVÖLGYI ÉPÍTŐ- ÉS FAIPARI SZÖVETKEZET nem tartozik a nagy létszámú munkahelyek közé. Az 1980. január 1-én életbe lépő gazdasági szabályozók azonban arra ösztönzik a szövetkezet valamennyi dolgozóját, hogy az adott lehetőségeken belül az eddigieknél jobb, hatékonyabb, pontosabb munkát végezzenek. A szövetkezet, amely az elmúlt húsz esztendőben számtalanszor bizonyította „életképességét”, bizonyára megbirkózik az új követelményekkel is. A KARANCSVÖLGYI ÉPÍTŐ- ÉS FAIPARI SZÖVETKEZET szocialista brigádjai — munkahelyi tanácskozások alkalmával — csatlakoztak az MSZMP XII. kongresszusa tiszteletére indított munkaversenyhez, mely alapvető lehetőségeket rejt magában az 1980-as évi tervfeladatok teljesítéséhez! (X)
