Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)
1979-12-29 / 303. szám
Kézilabda Mérlegen a megyei csapatok (5.) FÉRFI IFJÚSÁGIAK: 1. STC 14 Imponáló pont-és gólkülönbséggel szerezték meg az első helyet az STC fiataljai. Az egész bajnokság során csak három bajnoki pontot veszítettek. Mindhármat a tavaszi bajnokságban. Kettőt a Szőnyi- fiatalok elleni vereséggel és a Nagybátonyi Bányász elleni döntetlennel. így félidőben még a — végül második helyen végzett — Szőnyi-ifik álltak az élen. Az őszi fordulókban viszont az STC-fiata- lok ellenállhatatlanok voltak. Minden mérkőzésüket biztosan, mondhatni fölényesen nyerték. A Szőnyinek is igen csak visszavágtak a tavaszi IV. fordulóban elszenvedett egy gólkülpnbségű vereségükért. Az őszi III. fordulóban 27—11 arányban győztek ellenük. Az STC-fiatglok tehát megismételték tavalyi bravúrjukat. Hiszen akkor is győztesek voltak, méghozzá pontveszteség nélkül, s ugyancsak a Szőnyivel vetélkedve. Akkor viszont tíz ponttal előzték meg őket. Most ez szorosabb volt, az előny öt pontra csökkent. A csapat igen gólerős játékosokból áll. Magasan a legtöbb gólt érték el a mezőnyben. s emellett a védekezésük 12 1 1 353-183 25 pont. is jónak mondható. Illő megemlíteni név szerint is, hogy elsősorban kiknek az érdeme az első hely megszerzése. A csapat legeredményesebb játékosának Kátay András bizonyult, aki 61 dobott góljával a negyedik helyen végzett a góllövőlistán. De igen eredményesen szerepelt még Kis- benedek József 44, Papp Tamás 42. Babik László 39 és Matuz Károly 33 góllal. 2. Szőnyj SE 14 Most sokkal inkább lépést tudott tartani a csapat az első helyezett STC fiataljaival, mint a tavalyi bajnokságban. Ezúttal 5 pont hátránnyal végeztek a 2. helyen, a tavalyi bajnokságban 10-zel. Akkor még a mögöttük végzett Bgy. SE csapatával is meg kellett küzdeniük, hiszen egyetlen ponttal sikerült őket megelőzni és megszerezni a 2. helyet. Az idei bajnokság első fele, a tavaszi szezon várakozáson felül jól sikerült a csapatnak, összesen csak egyetlen bajnoki pontot veszítettek a Nb. Bányász ellen. Még az STC csapatát is két vállra fektették, s így két pont előnnyel az élen álltak. Ma kezdődik a sportcsarnokban Országos asztalitenisz-verseny Salgótarjánban A megyeszékhely felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére ma és vasárnap 12 asztalon zajlanak a mérkőzések, amelyeken az ország 32 sportköréből, mintegy 200 újonc, serdülő és ifjúsági fiú, valamint leány asztaliteniszező vesz részt. A hagyományos viadalon ma délután 14 órától az ifjúsági fiú- és leánypárosok versenyeznek, míg 15.30 órától az ifjúsági fiúleány egyeseket bonyolítják le. Vasárnap 8.30 órától a serdülő fiú-leány egyesek, 10.30 órától az újonc fiú-leány egyesek zajlanak. Az érdekelt napon valamennyi versenyszámban a döntőkig jutnak el — újságolta pénteken Juhász Imre, a városi sportcsarnok igazgatója. Az eredményes szereplést minden bizonnyal nagyban befolyásolta az a tény is, hogy a csapat mindig rendelkezett megfelelő számú cserejátékossal. A tavaszi VIII. és az őszi IV. fordulók kivételével, ahol csak 8—8 játékos szerepelt, a többi találkozón 11—12 fős csapattal léptek pályára. A sportszerűségben szintén előkelő helyen végeztek 222 ponttal. A második helyet szerezték meg, alig 4 pont hátránnyal az első helyezett Tereske mögött. 9 2 3 227-182 20 pont. Az őszi fordulók már kevésbé voltak eredményesek. Mindjárt az első mérkőzésükön remiztek a Diósjenővel. Utána győztek ugyan a Bgy. SE és Érsekvadkert ellen, a többi tá- lálkozóik azonban vereséggel végződtek. Így az ősszel szerzett öt pont kevésnek bizonyult az első hely megtartásához, illetve megszerzéséhez. A 2. helyük viszont megérdemelt volt. A csapat védőjátéka a legjobbnak bizonyult a mezőnyben. A legkevesebb gólt kapták. Támadó játékuk még csiszolásra szorul. Viszont megállapítható, hogy az összetétel igen kedvező, egyénileg több, eredményes játékos is található az együttesben. Ezt bizonyítja, hogy hat játékos is 15 gól felett dobott. A legeredményesebbnek Patai László bizonyult, aki 42 dobott góljával a 11—12. helyen végzett a góllövőlistán, míg Balogh Gábor 36, Soós Tibor 33, Szabó Zsolt 28, Szegedi Róbert 27 és Bangó Béla 17 gólt szerzett csapatának. A csapat létszáma egy-két mérkőzéstől eltekintve kielégítő volt. Több cserejátékossal is rendelkeztek. Ez pozitív tényező. Viszont a pályán egy kicsit jobban kellene vigyázni a sportszerűbb játékra, hogy ne csak a 6. hely jusson a sporsZerűségi versenyben. CFoltjtatjnVf) tájfutás Tíz éve a válogatott Tizenhárom esztendeje, hogy Skerletz Iván, a Magyar Tájékozódási és Futó Szövetség főtitkára, egy budapesti általános iskolában, diavetítéssel egybekötött ismertetést adott a tájfutósportágról. A padokban ülő gyerekek között nagy figyelemmel hallgatta az előadást egy szőkésbarna hajú, nyúlánk tanuló, Honfi Gábor. Az eltelt, közel másfél évtized óta Gáborból I. osztályú válogatott sportoló lett. A mai napig összesen tizenkét országos bajnoki címet mondhat magáénak. Közel másfél száz verseny győztese. Vele beszélgettem eddigi eredményeiről. — Az iskolai ismerkedés után milyen eredményeket ért el? — Nagyon rövid idő eltelte után máris Budapest-baj- nokságot nyertem. A következő évben beválogattak a magyar ifjúsági válogatottba. Azóta megszakítás nélkül, tíz év óta országos kerettag vagyok* — mondja Honfi Gábor. ' Huszonnégy éves, nős, két gyermek apja. (Felesége, ifjúsági korban, szintén válogatott kerettag volt.) Salgótarjánban, a ZIM munkaügyi osztályán dolgozik, ahol a megértő vállalati vezetéstől minden támogatást megkap. Jelenleg a Testnevelési Főiskola negyedik évfolyamának hallgatója. A sportág népszerű „Fifije” tizenhat éves korában Bulgária nemzeti versenyéről győzelemmel tért haza. Tizennyolc évesen ifjúsági magyar bajnok, majd két év múlva, újra ő áll a dobogó legmagasabb fokán. Aztán az idén októberben megnyerte az első egyéni felnőtt országos bajnokságát. — Az idén az országos maratoni bajnokság rajtjánál is ott láthattuk. A tájfutáshoz elengedhetetlen-e ez a kiegészítő sportág? Honfi Gábor— Ha már mint kiegészítő sportágat említi, akkor szeretnék régebbre visszamenni. Ugyanis 15 éves koromban kiegészítésként a Bp. Vasas sífutója voltam. Béták Imre kezei alatt hamarosan itt is címeres mezt kaptam. Hat éve a magyar sífutóbajnokságon, Dosek mögíitt (jelenleg ő is kitűnő tájifutó) a második helyen végeztem. Később viszont a biatloncsapat tagjaként, országos bajnokságot nyertünk. Aztán mindjobban előtérbe került á tájfutás. Szerintem a változatosság kedvéért nagyon fontos a kiegészítő sportág. Én most a maratoni futást választottam, ahol az idei bajnokságon, Eger színeiben a 13. helyen végeztem 2 óra 45 perces időmmel. Télen, ha lehetőség lesz az STC színeiben újra síelni, akkor örömmel állok a szakosztály rendelkezésére. — Ilyen kiváló sporteredményekhez mennyi edzésmunka szükséges? — Évi 6000 kilométer körül futok, ami heti 10—12 edzést jelent. A napi kilomékeretben terátíagom az edzéstípustól függően 15—30 kilométer között mozog. Alapozás alatt a leghosszabb futásom Eger— Bánkút—Eger között 50 kilométeres szakasz volt, amit négy óra harminc perc alatt tettem meg. A hosszú futásokkal az állóképességemet növelem, de kedvelt edzésmódszereim közé tartozik a rövid, nagy intenzitással végzett intervallumos futás is. — Mit tervez, mit vár á jövő évtől ? — Még az idei évtől is sokat várok. Jelenleg ugyanis az országos rangsor élén állok, ,de még Kiss Zoltán „befoghat” az utolsó rangos versenyünkön. Mint említettem, a téli alapozáskor szeretnék bekapcsolódni a sífutókhoz. Náluk most nagyon jó csapat van kialakulóban. Visszajött az egyesülethez Papp Zoli és Hrabecz Gyula. Jó lenne, ha ők is tavaszra beszállnának egy-egy tájfutóversenyre. Négy év múlva tájfutó-világbajnokság lesz Magyarországon. Nagy harc várható a csapatba kerülésért. Csak olyanok kerülnek a válogatottba, akiknek esélyük lesz az eddigi legjobb magyar eredményt (Boros Zoltán 18.) megjavítani. Nem titkolom, szeretnék én is helyt kapni ebben a csapatban. Sportegyesületünkben, a szakosztályban pedig ki kell alakítani a jövő gárdáját. A két I. osztályú sportoló mellé felnőttek a többiek. Ezt több idei eredményünk is bizonyítja (PVSK-váltó. fel- szabadulási váltó, körzeti1 csb). Tehát a jövő évtől nemcsak kiugró egyéni eredményeket várok, hanem,1 hogy esetleg az országos váltóbajnokságon a dobogó valamely fokára felállhassunk: :— mondja befejezésül Honfi Gábor, az STC tájfutója. Zentai József Nógrádmegyeri Vastömegcikk-ipari Szövetkezet / Sodronylábrács, csőbilincs és A nógrádmegyeri Vastö- megcikk-ipari Szövetkezet három esztendeje ünnepelte fennállásának negyedszázados évfordulóját. Igaz, annak idején, 1951-ben még Szegkovács Ktsz névvel jelölték. A kezdetleges eszközökkel felszerelt, földbe vájt munkahelyeken kezdetkor csupán kisvasúti sínszeg és ácskapocs gyártásával foglalkoztak, hiszen még a község villamosítása is hátra volt. A szövetkezet tagjai a rendelkezésükre bocsátott községi kovácsműhelyben szorgoskodtak. Ahogy teltek az esztendők, n szövetkezet úgy izmosodott. A tagok száma az alapító harmincnégyről nyolcvanra emelkedett 1958-ra, s már a Nógrádi Szénbányáknak. a borsodi bányavállalatnak is gyártottak szeget. A körülmények azonban arra kényszerítették a szövetkezetét, hogy bővítsék a profilt, s más vastömegcikkek gyártásával is próbálkozzanak. A szövetkezet 1964 elején, fúzió Utján átvette a sóshartyáni Szegkovács Ktsz-t és a budapesti Kisgépgyártó Ktsz-től újabb profilokat vállalt magára, mint például a hideg sajtolást, s ezzel a női munkaerő foglalkoztatására is nagyobb lehetőség nyílott. A szövetkezet igazi fejlődése az 1960-as évek végén kezdődött, amikor kidolgozták a hosszabb távra szóló koncepciókat és hozzáláttak azok megvalósításához is. A helyi községi tanács által rendelkezésükre bocsátott területen ezerkétszáz négyzetméter alapterületű,- korszerű csarnokot emeltek. Időközben konstrukcióváltás is bekövetkezett a szövetkezetben, miután a hagyományos tevékenységük után csökkent a kereslet, így a bérmunka lehetőségeit kutatták és találták meg, hogy olyan tevékenységekbe fogjanak, amelyekkel a nagyobb ipari üzemeket is segíthetik. Egyebek között kooperációs kapcsolatot létesítettek a Budapesti Kéziszerszámgyárral, amelynek jótékony hatását a mai napig is érezhetik. A kooperációs partner az eszközöket általában díjmentesen bocsátotta a szövetkezet rendelkezésére. Mi mindent is gyártanak a nógrádmegyeri Vastömeg- cikk-ipari Szövetkezetben? A szövetkezet jelenlegi alapszabálya arra enged lehetőséget, hogy kovács-, lakatos-, bádogostermékeket állítsanak elő, préselt vastb- megcíkkeket, alumíniumöntvényeket, Iópatkószeget gyártsanak — utóbbit ma is Nógrádmegyerben állítják elő az országban egyedül —, bérmunkát végezzenek. A szövetkezet kovácsolt- termékei közül ma a legfontosabbak közé sorolják, s a piacon megnyilvánuló kereslet is ezt igazolja, az ácskapcsot, a sínszeget. Bérmunkában teheremelő horgokat, csillagkulcsokat, kézi szerszámokat is gyártanak. A lakatosrészlegben a csatornatartó vasakat állítják elő, amely után növekedik az igény az építtetők körében. Az alufníniumöntöde kávéfőzőfedeleket készít, itt önitik a nyílászáró-szerkezetek — ajtók, ablakok — kilincseit, amelyek a csiszolórészlegben válnak készáruvá. A présrészlegben csatornacső- és gázcsőbili leseket, valamint különböző alátéteket gyártanak, amíg a bádogosrészlegben a szeneskanna gyártása folyik. A nógrádmegyeri Vastömegcikk- ipari Szövetkezet több mint százhúsz termék gyártásával foglalkozik. A termékszerkezetet időről időre felülvizsgálják és igyekeznek a piac megváltozott igényeit figyelembe véve módosítani. Az új termékek közé tartozik például a kooperációs kapcsolat keretében gyártott sodronylábrács is. Ezt már az új kovácsolócsarnok átadásának köszönhetik. Ugyanis a npgrádmegyeri Vastömegcikk-ipari Szövetkezet a költözés időszakát is éli. Üj telephelyre költöznek, ahol a beruházás második szakasza most folyik, s ennek keretében valósult meg a már említett kováa többiek csolócsarnok. Igaz, az új telep befejezését várhatóan akadályozza majd, hogy a kivitelezéshez kellő pénzügyi fedezet teljességgel nem áll rendelkezésükre. A beruházás második szakaszában körülbelül tizenkétmillió forintot költenek az új telepre, ahol egyebek között korszerű szociális létesítményt is kiviteleznek, gondolva a szövetkezet dolgozói munkakörülményeinek javítására. Ez utóbbira példa még, hogy igyekeznek a közismert nehéz fizikai munka könnyítésére, kiváltására. Így például az úi kovácsolócsarnokban, amely a kapacitást is bővítette, a csatornavasak gyártását gépesítették. Hasonló a törekvés, az anyag- mozgatás területén is. Az idén például már villástargoncát is beszereztek. A szövetkezet ezekben az években is keresi a legkedvezőbb gyártmányösszetételt, az összes hazai vastömegcikkek forgalmazásával foglalkozó nagykereskedelmi vállalat megbízható partnere. Termékeik után elenyészően érkezik reklamáció a minőség miatt, igyekeznek a szállítási szerződésekben vállalt kötelezettségeiknek pontosan eleget tenni, s ezzel is tovább öregbíteni a szövetkezet patinás hírnevét Ami a szövetkezet gazdálkodását illeti: 1977-ben a termelési érték harmincnégymillió forint körül alakult, az 1979-es esztendőre készült tervben már negyvenegymillió szerepel. A nógrádmegyeri Vastömegcikk-ipari Szövetkezet idei nyeresége várhatóan hárommillió forint körül lesz. A szövetkezet dolgozói azon munkálkodnak, hogy minél inkább szolgálják a lakosság érdekeit termékeikkel, az ezer „apró” vastömegcikkel. oy íme „kóstoló” a választékból: gömbölyű kalaphorog, kádbelépő konzol, babáskonzol. Tünde kalaphorog, sínszeg, állványkapocs, daruhorog, ajtókilincs.-
