Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)
1979-12-04 / 283. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NOGRAD XXXV FVF.. ?83 SZÁM ARA: 1.20 FORINT 1979. DECEMBER 4.. KEDD Ifjúságiház-igazgatók I. országos tanácskozása Közművelődési „utánpótlásunkról“ Az MSZMP és a KISZ közművelődési határozatainak végrehajtásában, a fiatalok nevelésében, szórakozási, művelődési lehetőségeinek biztosításában nagy szerep jut az ifjúsági művelődési intézményeknek. Szerencsére egyre szaporodik a számuk is országszerte — a hétfőn-ked" den Salgótarjánban rendezett I. országos tanácskozáson, melyre ifjúsági művelődési házak vezetőit, ifjúsági parkok irányítóit és a fiatalok művelődésével a megyei tanácsokon és KISZ-bizottságokon foglalkozó munkatársakat hívtak meg mintegy 80 intézményvezető vehetett részt. A zagyvapálfalvai ifjúságiművelődési háfcban a KISZ- kb. az ÁIB, a Kulturális Minisztérium közös szervezésű programjának első napja Gulyás Jánosné, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője elnökletével zajlott le. Elsőként Fekete Nándor, a salgótarjáni városi tanács elnöke köszöntötte a résztvevőket, a városi tapasztalatok alapján szólt a fiatalok művelődése segítésének fontosságáról és bemutatta a megyeszékhelyét múltjával, jelenével. A fő napirend előadója Köpf Lászlóné, a KISZ-kb titkára volt. Az aktuális teendőkből kiindulva szólt a KISZ IX. kongresszusa óta már megoldott és a még megoldásra váró feladatokról. Ahhoz, hogy méltón készüljünk az MSZMP XII. kongresszusára, felszabadulásunk 35. évfordulójára és a KISZ X. kongresszusára, számot kell adni ezekről. Értékelésében azt emelte ki, hogy bár nagy a fejlődés (a KISZ-es fiatalok többségének van egyéni kulturális vállalása, sok közművelődési feladatot tűztek ki és hajtottak végre), vannak még problémák a programadásban. A hiányosságok egyrészt abból fakadnak, hogy a művelődési területtel kapcsolatban nem gondolták át mindenütt alaposan tartalmilag a tennivalókat, az ifjúsági törvény végrehajtása elvonta egy időszakban az erőket a kulturális munkától. Négy fő cél kikristályosodott az elmúlt esztendőkben (haladás is történt elérésükben) : a szervezeten belüli közművelődési formák kialakítása, akciócsoportok, népszerű vetélkedővel összekapcsolt programok váltak ismertté és vonzottak sokakat például a Hazai tájak, a Könyv és ifjúság, a Barátaink lehetőségeinek kihasználásához, Nagy célkitűzés a társadalmi együttműködés szolgálata a KISZ eszközeivel, emellett a munka tartalmi, politikai orientálása és a fiatalok érdekképviselete. Az előadást az ifjúsági létesítményekre vonatkozó működési irányelveinek eddigi tapasztalatait ismertető korreferátum követte Müllner Je- nané, az ÁIBT osztályvezetője előadásában, majd szekcióüléseket tartottak. Az amatőr művészeti csoportok, alkotó közösségek munkájáról az ifjúsági házakban Beke Pál, a Népművelési Intézet osztály- vezetője szólt. Az ifjúság szórakozási és művelődési lehetőségeivel foglalkozó szekciót Harsányi László, a KISZ-kb osztályvezető-helyettese vezette, a KISZ-szervezetek és ifjúsági házak együttműködési lehetőségeiről Kirschner Péter, a KISZ-kb kulturális osztályának munkatársa irányításával beszélgettek. Ma kultúrpolitikánk aktuális kérdéseiről dr. Boros Sándor kulturális miniszterhelyettes tart előadást, majd korreferátumok hangzanak Gyermekkönyvhét Nógrádban A gyermekkönyvhét Nóg- rád megyei megnyitóját teg- hap rendezték meg a kistere- nyei nevelőotthonban mintegy 260 gyermek részvételével. Az ünnepi köszöntőt Gulyás Jánosné, megyei művelődési osztályvezető, a megnyitó beszédet nevelőotthoni tanuló mondotta. Ezután ajándékokat adtak át a nevelőotthon gyerekeinek és könyvtárának. A megyei Balassi Bálint Könyvtár, az SZMT központi könyvtára, a MÉSZÖV, a megyei úttörőelnökség képviselői könyveket, a salgótarjáni öblösüveggyár KISZ-bi- zottsága üvegtárgyakat ajándékozott. A Budapesti Gyermekszínház művészei ajándékműsort adtak. Éz a rendezvény egyúttal a nemzetközi gyermekév nógrádi rendezvényei záró eseménysorozatának kezdete volt. Egyébként, ezen a héten a megyei művelődési házakban, iskolákban, könyvtárakban könyvkiállításokat, ankétokat, író-olvasó találkozókat rendeznek. Több helyen könyvtári órákat tartanak, s -a gyermekek könyvtárlátogatásokon vesznek részt. A városok és járások tanulóinak megszervezik a Könyvlánc című játékot. Ebben a városok, a községek legjobb csapatai vesznek részt. Játékos formában beszélnek könyvélményeikről, könyvtár- és kézikönyvhasználatból versenyeznek. A gyermekkönyvhét zárórendezvényére december 8-án kerül sor a pásztói Lovász József Művelődési Központbán. Ez a Könyvlánc befejező aktusa lesz, egyúttal a nemzetközi gyermekév megyei záró gálaműsora. A Könyvláncban részt vevők közül csaknem kétszázan játszanak majd itt, továbbá fellépnek a megye legjobb gyermekcsoportjai, a karancskeszi Kanalas együttes, a palotási gyermek- tánccsoport, a pásztói bábegyüttes, a salgótarjáni Ciróka gyermekzenekar. A Nógrád megyei Tanács VB művelődésügyi osztálya a második országos gyermekkönyvhét alkalmából pályázatot hirdetett pedagógusok, közművelődési dolgozók, úttö- -rővezetők részére forgatókönyvírásra, valamint módszertani elemzés elkészítésére. A pályázatra számos pályamű érkezett, a díjak kiadására is Pásztón kerül sor december 8-án. A Nógrádi Szénbányák nagybátonyi gépüzeni ében javítják az aknaüzemeknél meghibásodott szivattyúkat. Szakavatott kezek gondoskodnak arról, hogy a berendezések mielőbb működőképesek legyenek. Szőke Sándor, a Kilián György Szocialista Brigád vezetője és Palchuber Gyula lakatos — képünkön — a kányási aknaüzem részére egy 400/20 Uteres szivattyút javít. — BL — Lehetne rövidebben is /\ Több gond hátráltatja az eredményességet Gyártmányfejlesztés a UH-ben Sajnos — állapították meg a ZIM salgótarjáni gyárában is —, az új gyártmányok ki- fejlesztése, és a gyártás beindítása között meglehetősen hosszú idő: esetükben egy- három esztendő telik el. Mindez nagy gond, hiszen az exportra való termelés, a „kinti” felvevőpiacok igényei, a lehető legmaibb korszerűség megkövetelnék a gyorsaságot, a követelményekhez való rugalmas, gyors reagálást. Csak hát a gyár ma, még képtelen változtatni egyik napról a másikra. (S ez nem csak ZIM-es téma!) Mert komoly ellentmondás van a jó minőséget, korszerű termékeket igénylő felvevőpiac és a korszerűtlen, elavult, elhasználódott gépi berendezéseken előállítható áruk színvonala között. S a „frisseséget” még további, jelentős tényezők is hátráltatják. A többi között az, hogy az elért szellemi eredmények, megvalósított fejlesztések még a ZIM nagyvállalaton belül sem válnak közkinccsé, így nemritkán előfordulnak más-más gyárban egyidejűleg párhuzamos, ugyanazon témára vonatkozó munkák. Mi egyébként visz- szavezethető a rendszerezett, időben a megfelelő helyre eljuttatott információk hiányára is. A ZIM salgótarjáni gyárában az idén, s azt megelőző három évben. eltervezett 34 gyártmányfejlesztési feladatból mindössze 18 valósult meg, s az egyéb fejlesztések száma is csökkent. Amit nagyjából az váltott ki, hogy az utolsó két évben nagyobb arányban előtérbe került rekonstrukciós munkálatok jelentős erőket vontak el a kisebb jelentőségű témák kivitelezésétől, szűkösebb lett a végrehajtást végző fizikai kapacitás, s ekkora feladatok megoldására képtelenek már a saját műhelyekben. Mindemellett az anyagbeszerzési és a kooperációs gondok, a hosz- szú szállítási határidők sem segítik elő az effajta tevékenységet. Persze, „házon” belüli bajaik is vannak. Gyakorta kell kis sorozatokat gyártani, nem kielégítő a munka- és a tecnológiai fegyelem, sok esetben kíván javítást a dolgozók hozzá nem értése. Nagyok a ZIM ebbéli feladatai, hiszen a három nagy csoportra osztható termékeik — a gáztűzhelyek, a nyugatnémet kooperációban készülő háztartási főző- és fűtőkészülékek, valamint a csak belföldi piacon értékesíthető szilárd anyaggal tüzelő „spar- heltek” — sem bírnak ki a piacon hosszú időt változtatás nékül. Olyan konstrukciók kialakítása a cél, amelyek — alkalmazkodva a jelen kor követelményeihez — kevesebb hőveszteséggel, nagyobb energia megtakarításával működnek. Ennek megvalósítása azonban már nem a távoli jövő „zengje”: a ZIM-ben folyó nagyarányú fejlesztés- és rekonstrukció hamarosan még korszerűbb gyártmányok piacon való megjelenését eredményezi. Tanácskoztak az országgyűlés tisztségviselői Tanácsi vb-ülés Balassagyarmaton Rendező iroda a lakosságért Hétfőn a Parlamentben tanácskoztak az országgyűlés tisztségviselői, az állandó bizottságok elnökei, a fővárosi és megyei képviselőcsoportok vezetői. A megbeszélésen Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke ismertette a parlament soron következő, téli ülésszakának előkészítésével kapcsolatos teendőket. Ezt követően Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár és Horváth László, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese beszámolt az 1980-as költségvetési törvényjavaslatról, valamint a népgazdaság 1979. évi fejlődéséről és a jövő évi tervjavaslatról. Átfogó képet adva a különböző nép- gazdasági ágazatok jövő esztendei tennivalóiról, részletesen szóltak a nemzeti jövedelem termelésének és felhasználásának, a népgazdasági egyensúly megteremtésének kulcskérdéseiről, a vállalati gazdálkodás és tervek, a beruházások, a készletgazdálkodás terén előirányzott feladatokról, a lakosság jövedelmének és fogyasztásának várható alakulásáról. A vitában felszólalt Boza József, Gajdócsi István, Hosz- szú László, Kovács Károly, Pesta László, Szabó József, Szviridov Ivánná és Varga Zsigmond képviselő. Valamennyien rávilágítottak arra, hogy az 1980-as népgazdasági terv megvalósítását szolgáló döntések és intézkedések, továbbá a gazdasági szabályozó rendszer változásai jó alapul szolgálnak a feladatok megoldásához, eredményesek azonban csak akkor lehetnek, ha végrehajtásukon következetesen munkálkodnék az erre illetékesek. Hangsí « /ózták a gazdaságirányítás egységességének, a népgazdasági érdekek leghatározottabb érvényesítésének, a gazdasági folyamatok szigorú figyelemmel kísérésének fontosságát. Majd egy évtizedes múlttal rendelkezik a balassagyarmati társadalmi és családi ünnepeket szervező, rendező iroda amely ezer szállal kapcsolódik a városi élet örömeihez, bánatához, az ünneplés perceihez és tevékenységével arra törekszik, hogy a kiemelkedő eseményeket igazá'n emlékezetessé tegye. A hosszú nevű — Balassagyarmati Társadalmi Ünnepeket és Szertartásokat Szervező Iroda —, ám ennél jóval kisebb létszámú iroda tevékenységét értékelte hétfőn megtartott ülésén Balassagyarmat város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága. Az iroda, vezetőjét is számítva, három dolgozóból áll, ugyanakkor rendkívül széles körű társadalmi bázisra támaszkodik: 150—160 úgynevezett külső munkftár? művészeti közreműködő, versmondó, énekes, zenész, csoporttag segíti munkáját. 'Szolgáltatásai között megtalálhatók a házasságkötések, a névadó ünnepségek, a gyászszertartások rendezése, ugyanakkor közreműködnek a mindenkori igények szerint például a házassági évfordulók, az ünnepélyes személyiigazolvány-át- adások, a munkával összefüggő jubileumok, a nyugdíjba vonulási elköszönök, az öregek napja ünnepségein, a társadalmi és tömegszervezeti rendezvényeken, ünnepségeken. Teljes tevékenységi körük leírására e helyen nem vállalkozhatunk, a méretekre azonban egyetlen adat is jellemző: a kiterjedt balassagyarmati és a rétsági járás községeit számítva reálisan mintegy nyolcvanötezer (!) ember igényeit elégítik ki. Sokat tette'- a színvonal emelése érdekben. Az esztergomi testvér- irodával közösen kétévenkén. megrendezik, bie'nnálé jelleggel, az országban működő irodák bevonásával, a Balassi Bálint vers- és prózamondó-találkozót. Legközelebb Balassagyarmat 1980-ban ad otthont az országos találkozónak. Bár az iroda önálló folyószámlával gazdálkodó szerv — tartalmi, érdemi munkáját tekintve nem törekszik a nyereségre, azt azonban mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy működésével elsősorban a lakosság nyer. Öt év alatt megkétszereződött rendezvényeik száma, amely például november végéig meghaladta (az idei évet számítva) a 274-et. Eddig összesen ötvenegy községben voltak rendezvényei a városi közreműködéseken túl. A legjobb propaganda maga a rendezvény — ezt vallják önmagukra nézve alapelvként a gyarmati iroda dolgozói. A hétfői ülésen a végrehajtó bizottság foglalkozott a személyi és tárgyi feltételek kérdésével; az előbbrelépés feltételeivel; a növekvő társadalmi igényekhez igazodás feladataival; a két érintett járás községi tanácsai és az iroda együttműködésének továbbépítésével ; a külső közreműködők tiszteletdíjánák kérdésével. A II. országos gyermekkönyvhét megnyitója Egerben A gyermekek olvasóvá nevelése, az olvasás iránti kedv, igények felkeltése és fokozása a vezérgondolata a december 3-tól 8-ig tartó második országos gyermekkönyvhét programjának, amelyet hétfőn délután nyitottak meg Egerben. A Hámán Kató úttörőházban rendezett ünnepélyes megnyitón dr. Varga József, a Heves megyei Tanács elnök- helyettese köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy ez a programsorozat a nemzetközi gyermekév utolsó nagy eseménye hazánkban. Ezután Csukás István Jó-’ zsef Attila-díjas író, a Móra Könyvkiadó főszerkesztője mondott megnyitó beszédet. A megnyitó színhelyén gazdag kiállításon mutatták be a gyermekirodalom színe-ja- vát, s az idei gyermekkönyv, hétrp megjelent könyveket. r>
