Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)

1979-12-01 / 281. szám

Tanácskozik a párttagság A pártcsoportok életének A beszámoló párttaggyűlések tele a hét végéig már le­zajlott. Százan és százan mondtak eddig véleményt a párt- alapszervezetek munkájáról, jelöltek meg feladatot az el­következő időkre. Érthető hát, hogy ez az időszak a szo­kásosnál mozgalmasabb és a párttagokon kívül a pártonki- vüliek ezreinek figyelmét vonja magára. Nincs mit csodál­kozni ezen. A taggyűlés nem csupán a párttagok ügye, hanem a dolgozó emberek millióinak érdekeit tükrözi. A taggyűlési jelentések a társadalmi élet valamennyi fontos kérdését felölelik. Ennek megfelelő a tagság vitája is. El­mondhatjuk, hogy a felszólalások olykor túlszárnyalva a be­számolókat, nagyon célravezetők, kritikusak és önkritiku­sak. Nem hiányzik a konstruktív javaslat sem. Tükrözi a párttagok felelősségét a rendszerért, az ország sorsáért. így készül Nógrád megyében a párttagság pártunk XII. kongresszusára. Ebben a készülésben benne van, hogy egy nagyobb, eredményesebb munkára készül a párttagság, aho­vá elviszi magával a dolgozók legszélesebb tömegeit. Ennek a nagy tanácskozásnak ez határozza meg legfőbb tartalmát. De ez határozza meg a párttagok felelősségét is... Taggyűlés a szegverőben A párttagok felelősségének jegyében LEZAJLOTT a beszámoló párttaggyűlés a szegverőben. Az alapszervezet 5 esztendő alatt végzett munkáját vizs­gálta meg a párttagság, tár- >■ gyilagosan, minden kis rész­letre kitérően, sem a sikere­ket, sem a kudarcokat nem elhallgatva. Igazi számvetés volt a taggyűlés, amikor a jövőt megvázolni sem feled­kezett el. Szilágyi Dezső, az üzemi pártbizottság titkára a taggyűlést megelőzően azt mondta, hogy a szegverőbeliek a derékhadat képviselik a ko­hászati üzemekben. Azok ők, akiknek mindennap kemé­nyen meg kell dolgozni az eredményekért. Ehhez a hír­névhez méltóan tárgyalt a párttagság, amely ötvenes lét­számával hajtóereje, példaké­pe, meghatározója a szegve­rőnek. Valóban igaz, derék­had ők, akikre oda kell fi­gyelni. A taggyűlés iránt élénk volt az érdeklődés, amely abban is kifejeződött, hogy Devcsics Miklós, a megyei pártbizott­ság titkára is elment a ta­nácskozásra. Váratlan ven­dégként érkezett, és azt gon­dolhatta az ember, hogy je­lenléte valamelyest feszültebb légkört teremt a tagok köré­ben. Nem ez történt. Ellenke­zőleg, partner lett a vitában a megyei titkár. A tagok igen határozottan szóltak gondjaik­ról, feladataikról, kiegészít­ve a vezetőség jelentését, amelyet Régi Ernő, a párt- alapszervezet titkára nagyon Előtérben Negyvenhat párttag mérte fel az elmúlt években végzett munkát Rútságon az építési közös vállalkozás telephe­lyén. Mérlegre tette, hogy a TÖVÁLL kommunistái ho­gyan álltak helyt a munká­ban. Jelentős szerepet tölt be a vállalkozás. A járásban folyó építési munkák várnak rá és ezek közül olyan fon­tos gyár építése, mint a Romhány III. A mezőgazda- sági üzemek igényeinek ki­elégítése, lakásépítés a rét­sági járásban és Balassa­gyarmaton. A korábbi években a já­rásban, Rétságon kívül Né- zsán volt még építési vállal­kozás. A két egység felada­tát nem tudta az igényeknek megfelelően elvégezni meg­osztva. Elkerülhetetlen lett az egyesülés, az erők kon­szépen felkészülve tolmácsolt. Egy ilyen üzemben mint a szegverő, amelynek feladata az országos és külföldi szeg­igényeket ellátni, nagyon fontos szerepet tölt be a párt- alapszervezet. Arról van szó. — mint azt a felszólalások so­rán többen kifejtették —, hogy a géppark nem kifogás­talan, már a munkások után­pótlása sem zavartalan, mi­közben a törzsgárda lassan megöregszik. Ennek következ­tében bizonyos feszültség ke­letkezik, az üzemben, amit jó politikai munkával kell fel­oldani. A pártalapszervezet ezen kötelességét jól ellátta. Ne­héz a helyzetük, mert való­ban olyan munkahelyről van szó, ahol velőtrázón nagy zú­gásban kell a munkaidőt le­tölteni, amelynek az ütemét a gép diktálja. Az idősebb dolgozóknak az az álláspont­juk, hogy ebben a munkakör­ben az tud meggyökeresedni, aki fiatalon kezdi a munkát. A beszámoló is utalt rá, de többen a felszólalók közül is beszéltek erről, mint Terényi István például, hogy baj van az utánpótlással. Jó mun­kások nélkül pedig nem lehet eleget tenni a nagyon fontos követelménynek, hogy minő­ségi munkát kell végezni, mert a piacon csak kiváló áruval lehet megmaradni. Az üzemvezetőséggel kar­öltve a pártalapszervezet bir­kózik hát. És ebből a küzde­a gazdasági centrálása érdekében. A párt­taggyűlés fő kérdésként az­zal foglalkozott, hogy az egyesülés óta az építési vál­lalkozás miként látta el munkáját. A vezetőség beszámolója erre a kérdésre kellő figyel­mét fordított. Megállapította, hogy az egyesülésnek voltak ellenzői. A párttagok felada­ta lett semlegesíteni azok ál­láspontjait. Kommunista fe­lelősséggel, az emberek fel­világosításával sikerült ezt az ellenállást leküzdeni. A TÖVÁLL az egyesülés óta jól látja el feladatát. Ezt bizónyítja, hogy a rom- hányi építkezésen jelentős munkát végeztek. Még az el­következő esztendőben is harmincmillió forint értékű munka vár reájuk. A minő­ségért, a fegyelmezetten vég­iemből mindig ők kerülnek ki győztesen. A vezetőség beszá­molója így utalt erre: „Vég­rehajtottuk a cselekvési prog­ramot. A termelésirányítók­kal karöltve igyekeztünk a tő­lünk telhető maximumot nyújtani. Az elmúlt évek­ben lényeges volt számunk­ra a belső tartalékok éssze­rű kihasználása...” És, hogy ez mennyire sikerült, arról Bocsi József termelési disz­pécser, az alapszervezet veze­tőségének tagja adott vá­laszt. Évekre visszamenőleg, tonnákra kimutatta, hogy a szegverő, a közös munka erő­feszítése nyomán milyen szá­zalékban végezte el a terme­lési tervét. Minden munkát száz százalékon felül teljesí­tettek. Itt vált ajtón igazán hasz­nossá a megyei titkár jelen­léte, aki nagyon részletesen és egyszerűen magyarázta meg a világ, a hazai gazdasági helyzetet, egészen a szegverő­ig lebontva a dolgokat. így világossá lett, hogy mit je­lent a tartalékok feltárása, az eredményesebb munka, a ta­karékosság. Sok ilyen találko­zóra lenne manapság szük­ség. És ez lemérhető lett a to­vábbi beszélgetésekből, ami­kor az egyik felszólaló arról szólt, hogy takarékosság cí­mén nem lehet azt a fényi tompítani, amely a gépek fe­lett a jó munkához szükséges. Aztán a fiatalok helyzetéről esett sok szó még, hiszen ez az utánpótlás, a szakgárda jö­zett munkáért a kommunis­ták vállaltak felelősséget. Az építési vállalkozás elvégzett a járásban más építési munká­kat is. Elsősorban a lakás­építést, amelynek minőségét az épületek reprezentálják. Diósjenőn szép egészségügyi központot adtak át a lakos­ságnak. Balassagyarmaton is dicsérik tevékenységüket. A párttaggyűlés megállapí­totta, hogy a végzett munka minőségéért, fegyelméért, a takarékosságért folytatott küzdelemben a párttagok jártak az élen. A felszólalá­sokból kitűnt, hogy ezen az úton kívánnak járni a jövő­ben is. Ennek érdekében tet­tek felajánlásokat, amit a taggyűlésen Vincze Károly, gépjárművezető újabb válla­lással egészített ki. A tag­gyűlés a munkavállalás ki" vőbeni formálását is jelentette egyben. Elismeréssel illette a taggyűlés a szegverőhöz tar­tozó csomagoló női dolgozó­kat. Jó taggyűlés volt a kohá­szati üzemek szegverőjében, méltó hírnevükhöz. Szembe­néztek saját dolgaikkal, össze­hasonlítva azt a világon vég­bemenő folyamatokkal. Ki­alakult a vélemény, hogy tör­ténjék bármi, nekik a legfon­tosabb: emelni a termelést, a termékek színvonalát. Olyan terméket kell gyártaniuk, amelyet a piacokon megvá­sárolnak. Csakis ez lehet, ami biztosítja a dolgozó nép élet- színvonalát. És ebből a mun­kából mindenkinek egyfor­mán kell kivennie a részét.. A megyei titkár még azt is hoz­zátette a taggyűlés okos kö­vetkeztetéséhez, hogy fel kell készülnünk az egyre bonyo­lultabbá váló helyzethez, hogy az lehetőleg ne okozzon meg­lepetést számunkra. ÍGY ÉRT VÉGET a beszá­moló taggyűlés a szegverőben, ahol a falon egy felirat van. Ez áll rajta: „Kommunistá­nak lenni mindenekelőtt kö­telességet, munkát, küzdel­met, a kommunizmus eszmé­jének, a munkásosztálynak, a népnek alázatos szolgálását jelenti...” A szegverő kommunistái ennek megfelelően élnek, dol­goznak. Minden, ami történik körülöttük, erre vall... B. Gy. egészítóséfc elfogadta és a párttagok csatlakoztak ahhoz. Megjelölték a feladatokat is: ezekből idézzük a legfon­tosabbakat : — Tovább kell javítani a munka minőségét és ennek elősegítésére központi telepet kell létesíteni. — Fél kell újítani a gép­parkot. — Következetesen valóra kell váltani a kongresszusi felajánlásokat. Mindezek mellett feladatul tűzte a párttaggyűlés a dol­gozók képzését, a fegyelem fokozatos szilárdítását, az eredményesebb munkát. A taggyűlés nagy erénye volt, hogy figyelmét jelentős mér­tékben a gazdasági tenniva­lókra fordította. feladat a TÖVÁLL-nál fejleszteseert A pártcsoportok tevékenysé­gét tovább kell javítani, kü­lönös tekintettel a párttagság aktivitásának, az agitációs te­vékenységének és a személyes példamutatásnak a fejlesztésé­ért. (Részlet a VOLÁN 2. mű­szaki alapszervezete beszámoló taggyűlésén hozott határozatá­ból). A fenti idézet kirajzolására ösztönzött, hogy az alaposnak és reálisnak minősített beszá­moló, valamint a vita az otta­ni helyzetnek és jelentőségé­nek megfelelően foglalkozott a pártcsoportokkal. Az alapszervezetben működő három pártcsoport a beszá­molási időszakban fontos sze­repet töltött be a párttagok nevelésében, a tagfelvételi münkában. a két taggyűlés közötti tájékoztatásban. A pártcsoport-megbeszélések rendszeressé váltak, színvona­luk növekedett. Ez is hozzájárult — amint a beszámoló megállapította —, hogy a beszámoló taggyűlések előkészítése, a párttagokkal folytatott egyéni beszélgeté­sek, munkájuk értékelése azokra az alapvető feladatok­ra irányultak, amelyek a XI. kongresszus, a Központi Bizottság 1978 április 18—20-i határozatainak helyi megva­lósításából adódnak. A párt- csoportok fokozódó feladatot láttak el a társadalompolitikai kérdések ismertetésében, meg­valósításukra való mozgósítás­ban. Az alapszervezet cselek­vési programjából az egyes párttagokra háruló feladato­kat a pártcsoportok rendszere­sen ismertették, segítették és ellenőrizték megvalósításu­kat. Hozzájárultak a pártta­gok eszmei-politikai fejlődé­séhez, a közéleti érdeklődés növekedéséhez, a tudatos cse­lekvő aktivitás erősödéséhez. Az elismerés mellett a be­számoló taggyűlés nem fukar­kodott a megalapozott kritikai megjegyzésekkel és a további feladatok megjelölésével sem. Elsősorban a pártcsoport- éiet rendszerességével foglal­koztak mélyrehatóan. A leg­utóbbi megbeszéléseken egy­hangú vélemény volt: a párt­tagok igénylik a pártcsoport- összejöveteleket, a színvona­lasabb munkát. Keresték az okát, hogy amíg a pártcsoportt értekezleteken jó az aktivitás, a taggyűléseken romlik a meg­jelenés, csökken a hozzászólók száma. A beszámoló taggyűlés elfogadta a vitában is elhang­zott észrevételt, hogy a veze­tőség és a pártcsoportok kö­vetkezetesebben lépjenek fel az indokolatlanul hiányzók el­len. Ezt határozatilag is megerősítették. Ugyanakkor nem adott helyt an'nak a fel­fogásnak, ha a pártcsoport- értekezleten a párttagok kifej­tették a véleményüket, .akkor a taggyűlésen nincs mit mon­dani. Azzal sem értett egyet, hogy egyes párttagok a párt- csoport nevében és megbízá­sából fejtsék ki véleményüket.' Arra az álláspontra helyezke­dett a kollektíva, hogy a jobb előkészítés, a bátorítás és a vélemények igénylése, érvé­nyesítése útján is szükséges a taggyűlési vita fejlesztése. Ezért a tagság és a vezetőség kölcsönösen is felelős. Kiemelten foglalkpztak ét pSrtmegbízatások helyzetével és abban a pártcsoportok sze­repével. A párttagok 80 száJ zalékának van pártmegbíza­tása. amelyet elfogadhatónak nyugtázott a taggyűlés. Kiosz­tásukat és ellenőrzésüket nagy felelősséggel végzik a pártcso­portok. Ügyelnek arra, hogy a megbízatások konkrétak, mér­hetők és személyre szabottak legyenek. A megbízatásokat a párttagok döntő többsége lel­kiismeretesen teljesíti. Főleg a nagyüzemi párt-végrehajtó- bizottság minősítése a veze­tőség munkájáról ráirányított ta a figyelmet, hogy a pért-' megbízatások nem eléggé kap­csolódnak a helyi határoza­tok végrehajtásának biztosítás sához. A vitában támogatták azt a törekvést, hogy a meg­bízatások erőteljesebben irstt nyúljanak a gazdasági-terme^ lési feladatokra, a párttaggá1 nevelésre, a pártdemokrácia erősítésére, a tömegszervezet­ben végzett munkára. Az alapszervezet kádermtm-' kaján belül jelentőségének megfelelő helyet kapott a párt- csoportvezetők felkészítésé feladataik színvonalasabb el­látására^ Ügy határoztak, hogy a vezetőség a jövőben még rendszeresebbé és tartalma­sabbá teszi tájékoztatásukat, jobban bevonja őket a taggyű­lések előkészítésébe, a helyi feladatok kialakításába, a tag­ság véleményének megismeré­sébe. Ügy ítélték meg, hogy az eredményesen elősegíti va­lamennyi feladatuk megoldá­sát. — B — Taggyűlésekről röviden Felsőpetény. bánya: a be­számolóhoz tizenhármán szól­tak hozzá. Állást foglaltak, hogy az jó alapot biztosított a bánya előtt álló feladatok végrehajtásához. A cselekvési program maradéktalan vég­rehajtását szorgalmazták. A létszámgondok megoldására fokozottabb gépesítést kértek. A kommunisták példamutatá­sát jelölték meg minden te­rületre. Pásztó, Rákóczi Nyomda: elemezte a nyomda ötéves munkáját. Nem foglalkozott viszont a párt gazdaságpoliti­kai munkájával. így nem tűnt ki, hogy a pártszervezet milyen módszerekkel vett részt az üzem termelőmunká­jában. Salgótarjáni városi Tanács I. sz. alapszervezete: a vé­leménynyilvánítás őszinte volt. A párttagság egyetértett az igényesebb, színvonalasabb munkával. Ezért felelősséget is vállalt. Mátranovák, Ganz-gyár: nem tudott a legfontosabb feladatokra összpontosítani. A felszólalások helyesen egé­szítették ki a jelentést. Gaz­daságpolitikai, ifjúságpolitikai, munkafegyelmi kérdésekkel foglalkozott. ZIM, öntöde II. alapszerve­zet: kritikus hangnemű tag- gyűlés volt. Bírálta a mun­ka szervezetlenségét. Kifogá­solta, hogy a gazdaságvezetés nem érvényesíti a minőségi, takarékossági szempontokat. Megállapította, hogy gyenge a munkafegyelem. Balassagyarmati Szolgáltató Szövetkezet: kritikus, a hibá­kat nyíltan feltáró beszámoló. A gazdasági munkát, az el­lenőrzést, az irányító tevé­kenységet részletezte. Heten szóltak hozzá. Karancsság. lakóterületi alapszervezet: éppen, hogy ha­tározatképes volt a megjele­nés. A beszámoló kritikusan vizsgálta a párttagok mun­káját. Bírálták a nyugdíjpo­litikát, Hiányolták az értelmi­ségiek részvételét a pártmun­kában. A Volán 2. számú Vállalatnál — Salgótarjánban — megtartott taggyűlés résztvevőinek egy csoportja. i...............— ........... ..... ■■■ — --------------­—bábel-felv.— i NÓGRÁD — 1979. december 1., szombat 3

Next

/
Thumbnails
Contents