Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)
1979-12-29 / 303. szám
Bravó! Obrazcova El sem tudnánk sorolni, hány nyelven hallotta már ezt Je- iena Obrazcova Le- Bin-díjas, a Szovjetunió népművésze, a Nagyszínház magán- énekeshője, Vendég- szerepeit Olaszországba r>, Franciaországban, Angliában és Spanyolországban, az NDK-ban, Lengyelországban, Csehszlovákiában és Magyarországon, Kanadában, Japánban és így tovább. Dúsan mérte ajándékát a természet Öbrazcovának, — ragyogóan szép, a mély és magas regiszterekben egyaránt erőteljesein csengő mezzoszopránja mellé kitűnő művészi érzéket, fáradhatatlan szorgalmat és a kedves hivatás iránti teljes odaadást juttatott az énekesnőnek. Először másféle életúton indult el, az érettsé- telizett a konzervatóriumban, gi után a rádiótechnikai fő- Még be sem fejezte tanulmá- iskolárá iratkozott be. De már nyait, amikor meghívást ka- az első szünetben Leningrad- pott az ország első színházába utazott és sikeresen felvé- ba, a Nagyszínházba. Jelena Obrazcovát ma a világ legjobb énekesei között tartják számon. Repertoárja rendkívül gazdag operaszerepekben és dalénekesként is. A Nagyszínházban az összes mezzoszerepeket énekli, köztük Rimszkij-Korszakov A cári menyasszony című operájában Ljubását, Amneríst Verdi Aidájában, Carment Bizet dalművében. Marina Mni- seket Muszorgszkij Borisz Go- dunovjában, Prokofjev Háború és békéjében Helent. A Szem- jon Kotkóban Froszkát és így tovább. Jelena Obrazcova nem egyszerűen csodálatos hangú énekesnő, rendkívül muzikális, színészi tehetséggel is megáldott művész. Birtokában van az a képesség is, hogy hangját a szerep karakterének megfelelően alakítja. Lágyan lírai, mint Ljubása, aki nem éli túl vőlegénye halálát, teljesen egyéni hangvételű Carmen, büszke lengyel nemesasszony Marina Mnisek, a nép egyszerű gyermeke, mint Froszka, Kilenc nyelven énekel, mert azt vallja, hogy a külföldi szerzők műveiben is eltéphe- tetlen a kapcsolat a szöveg és a muzsika között. Vendégünk volt R. Várkonyi Ágnes történész Ajándék ez a nap A közelmúltban Balassagyarmaton, a Balassi Bálint Gimnáziumban találkoztunk a Történettudományi Intézet osztályvezetőjével, a Salgótarjánban született neves kutatóval, a függetlenségi harcok, a Rákóczi-szabadságharc történetének szakértőjével. Neve jól ismert Itthon és a nagyvilágban egyaránt. — Milyen alkalomból járt m megyében? — A Történelmi Társulat megyei szervezete és a pedagógus-továbbképzési kabinet hívott meg, ahogyan ők nevezték, kis „történészvándorgyűlésre”, hogy tartsak előadást a legújabb kutatási eredményekről. A közel százfőnyi hallgatóság a gimnázium diákjaiból és a ség — elnöke az érsek volt, — A tízkötetes Magyarkapcsolatukról Zrínyivel ed- ország története harmadik dig is tudtunk — üléséről egy kötetének szerkesztői mun- jegyzőkönyv, amelyben az káit végzem, s írom a keiül, hogy „Zrínyinek minden szülő Erdély története cí- segftséget meg kell ad- mű kötet egyik — XVII, szánunk. .. nem szabad a török ellen támadó hadjáratot indítani,.,'* Nagyon keveset tudunk még mindig Zrínyi Miklósról, a politikus Zrínyiről 1 Az újabb eredményekről, kutatásaimról adtam tájékoztatást. Szóltam azokról a kutatásokról, amelyeket az állam, az abszolutista állam, Rákóczi állama témakörben viszonylag kevesebben ismernek. — Szovjet történészek eredményesen kutatták az osztályok, rétegek szerepét az abszolutista államszervezet létmegye középiskoláiban ta- rejöttében, főként a XVII. szánító történelem szakos kollégákból állt. Az előadás után a történelemtanárokkal szükebb körben beszélgettünk a történelemtanítás gondjairól, az új, a második osztályos történeíemtanterv lehetőségeiről. Az általam kutatott időszak történelmét, ugyanis ebben az osztályban tanítják a kollégák. — Miről szólt az előadásban? — Elsősorban arról, hogy — mert szerencsére egyre közelebb kerül a kutatás és az oktatás egymáshoz; most mi Is léptünk egy kicsit — kerülni kell a leegyszerűsítéseket. Arról beszélünk hagyományosan, hogy a XVI—XVII. században „a cél a török majd a Habsburgok kiűzése volt”. Az ország egyesítése volt a cél: a legfőbb cél! Azt kell kutatnunk, tanítanunk is, hogy mennyire Illeszkedett be ez a terv az európai nemzetközi szövetség tervébe. A mainzi érseki levéltárban előkerült többek között a Rajnai Szövetzad második felének társadalmi átrétegződését tárták fel plasztikusan. — Ha az abszolutizmusról szólunk, sokan még ma is zsarnokságra gondolnak. Pedig ez így szimplifikálás, bántó leegyszerűsítés. Igaz viszont, hogy ebben esetenként közrejátszik az adott kor embereinek véleménye, személyes sérelme Is. Tíz évvel ezelőtt a kijevi levéltárban előkerült Forgách Simonnak, II. Rákóczi Ferenc tábornokának emlékirata. A j börtönben irt sorok a szerző „álmát” vetik papírra, s ezek — a nemesi sérelmek bizonyítékaként — Rákóczi „zsarnoki önkényéről” szólnak. A valódi képet egyébként felvázolta az 1975-ben Szécsényben rendezett emlékülés (a teljes anyag megtalálható a Nógrád megyei Múzeumok Évkönyvében. 22/1978!). Beszéltem még Nógrád megye szerepéről a szabadságharcban, s válaszoltam kérdésekre. — Min dolgozik jelenleg? zadi — fejezetét. — Mikor látjuk legközelebb Nógrádban? — Bármikor szívesen jövök, ha hív a szülőföld! A szervezőkkel úgy tervezzük, hogy adandó alkalommal Salgótarjánban találkozunk, legközelebb talán egy év múlva. A közeljövőben több külföldi meghívásnak teszek eleget, s készülünk az 1980- ban Bukarestben rendezendő világkonferenciára Is. Az ötévenként rendezett tanácskozás a történészek párbeszédének jó lehetősége. K. S. Az utcákat járva, mi is találkozunk Gothár Péter új filmjének hőseivel, ismerőseink között ott van a harmincéves egyedülálló nő, a középkorú családos férfi, hallottunk a lakással is üzérkedő seftelő- ről, nap mint nap átéljük vagy legalábbis átérezztik azokat a gondokat, melyekkel az Ajándék ez a nap című úí magyar film foglalkozik. Kegyetlenül életszerű és éppen ezért elejétől végig igaz és természetes. A film tartalmát elmesélni nehéz lenne, a lényeg nem is ez. Ügy kezdődik, ahogyan belépünk egy szobába és úgy végződik, ahogy elvisz bennünket a busz vagy a villamos. Irén évek óta viszonyt folytat Attilával, s a feleség, Anna tudomást szerez a dologról. Az öreg néni, akivel Irén eltartási szerződést kötött, meghal, Így a fiatal nőre marad a szoba-konyhás lakás. Attila lakáscserét javasol és mind a ketten érzik, valami elkezdődött, De, mint ahogy semmit sem számíthatunk ki előre pontosan, főleg akkor, ha nem is egészen tiszta és egyértelmű kapcsolatról van szó, Irén és Attila sorsa sem úgy alakul, ahogyan egy lelkes pillanatukban elképzelték. Teljesen jogos Irén igénye, hogy Önálló lakása legyen. A szoba-konyhát eladhatja és beléphet egy építkezésbe. Am, ehhez pénz kell, de az óvónői fizetésből takarékoskodni teljesen reménytelen. Irén számára a lakás a legfontosabb, görcsösen ragaszkodik hozzá, csak ettől vár boldogulást: „Ha ez a lakás meglesz, én már semmit sem fogok kérni az élettől”. Mennyi kornpro misszumot kell vállalnia ennek az alapjában véve tiszta nőnek — névházasság, a törvényes út kijátszása, hazugságok, sőt a „legvégsőkig” is hajlandó elmenni. Megdöbben tő. de nem botránkozunk meg rajta, mert az események szinte magától értetődően követik egymást. Ebben a helyzetben a magányos nő számára szülők, férj, barátok nélkül nem volt más kiút. Amikor Attilának döntenie kell, a megszokott családi fészket választja, de közben Irén is lemond a gyenge jellemű, határozatlan férfiról. Egyedül marad az emelkedő építőanyagárak gondjával, kiábrándultán. A filmben mások lakásproblémáival is találkozunk. A szoba-konyhát egy fiatal párnak veszik meg a menyasszony szülei: sürgősen kell, előbb jön a gyerek, mint az esküvő. Nem nagyon válogathatnak. Irén kolléganőjének családja társbérletben lakik, ahol természetesnek kell venni, hogy az egyik átjáróajtóban mindig áll „valaki”. Gothár Péter fimjének központi kérdése a lakás, a fiatalok életét döntően befolyásoló probléma. Mennyi házasság megy tönkre amiatt, hogy a fiatalok nem élhetnek önálló életet! Azokon, akiknek nincs nagyobb összegű betétje, vagy nem számíthatnak szülői támogatásra, csak a szerencse és az ügyeskedés segíthet. Vannak persze lehetőségek*, az ifjúsági takarékbetét, kölcsönök, vállalati támogatás, de a pénzen kívül az idő Is gondot okoz. Nagyon nehéz várni. Gothár Péter Irénje végül Is megszerezte a lakást, de nem szívesen gondolunk bele, ml lesz vele holnap, honnan kapja meg a mé§ hiányzó ösz- szeget, hogy alakul ez a névleges házasság a teljesen idegen fiúval, és egyáltalán ml lesz vele. De észrevétlenül sajátjainkká válnak a filmbeli gondok, s már nem is Irén, hanem önmagunk, barátaink Sorsán gondolkodunk. A film bőségesen ad lehetőséget a töprengésre és állásfoglalásra. A rendező fontos szerepet szán a filmben a zenének. Többször is visszatérő jelenet a szerb dalárda próbája, aztán kiderül, hogy a vezetőjük Irén „férjének” az apja, aki a karácsonyi borozgatás után kedvére is nótára fakad. Jellegzetes és ugyancsak ismétlődő helyszín a hangulatos mu-; lató. A sanzonok talán többet jelentenek az egyszerű alapzenénél, s ha a szereplők nem is figyelnek rá, ml észrevehetjük. Gothár Péternek — akinek nevét a kaposvári színházi rendezései tették ismertté — az Ajándék ez a nap az el-’ ső játékfilmje. A decemberi bemutatón az év egyik legjobb hazai alkotása kerül a közönség elé. A főszerepeket Esztergályos Cecília (Irén), He- tényl Pál (Attila), Pogány Judit (Anna), Szabó Lajos (Hevesi) és Derzsl János (Gabi) alakítják. Valamennyien kitűnően játszanak. Közülük is kiemelhető Pogány Judit, aki a film utolsó részében olyan tökéletesen éli át Anna monológját, hogy ez igazán maradandó élményt jelent. A filmvászonról csak kevesen tudnak olyan természetességgel a nézőre pillantani — s ezzel borzongatóan közeli kapcsolatot teremteni —, mint ő. Mindennapjaink keresztmetszete ez a film. Nincs idő köz-’ ben elmélázni, mint ahogy Irén sem képes igazán végiggondolni a sorsát. Pedig nagyon is szükség lenne erre.' Ezért Irén számára nem az a nap volt az ajándék, amikor beköltözött az új lakásba, hanem az, amikor érdek nélkül,' őszintén beszélgethetett vala-; kivel. — ki — T „Szupercirkusz"-bemutató a Fővárosi Nagycirkuszban Fővárosi Nagycirkusz december végén „Szuper- cirkusz” címmel mutatja be új műsorát. Két tréfa Egy skót asszony elmegy a városházára, hogy bejelentse leánygyermekének megszületését. Dolga végeztével nagy sóhajok közepette megkérdezi a tisztviselőtől: — Mivel tartozom? — Semmivel — válaszolja a tisztviselő. — Ebben az esetben — mondja megkönnyebbülten a skót asszony —, bejelenthetem azt is, hogy fiúgyermekem is született? * Itt az ideje, hogy gondoljunk lányunk férjhezadásúra, — mondja egy asszony a férjének. — Várjunk, amíg egy jó parti jelentkezik... — javasolja a férj. — Miért? Én talán ezt vártam? 4 NÓGRÁD - 1979. decembei 29., szombat ] A repülés története Hétrészes tévéfilmsorozat januárban Harcos, homályos hetven év metek a Zeppelin léghajókat előtti híradófelvételek. A is csatasorba állítják és 1914 színhely: Párizs, az Eiffel-to- augusztus elején Liége-t bom- rony. A 'narrátor: — 1912. feb- bázták. 1918-ban megjelennek ruár 6-án reggel Reichelt a több motoros bombázógépek osztrák szabómester különös is. A németek a háború alatt kísérletre készült. Repüiőszer- 48 ezer, a franciák 51 ezer és’ kezetével az Eiffel-torony el- az angolok 49 ezer repülőgé- ső emeletéről akar leereszked- pet gyártottak. 1918-ban a vi- ni. — Nyolc óra öt perckor lágon 200 ezer (!) repülőgépet leveti magát... — Tizennégy tartottak nyílván, centiméter mélyen fúródik a it iz földbe... Az „Át az óceánon” című Ezt a filmsorozatot azok 3. folytatás izgalmas, repülő emlékének ajánljuk, akik hoz- kaszkadőrmutatványokkal zá hasonlóan életüket I3 fel- kezdődik. 1919. június 14-én áldozták, hogy az ember re- egy kétmotoros Viekers-Vimy pülhessen. repülőgépen két pilóta, John Ezzel a megrázó archív film- Alcock és Arthur Whitten- ri port töredékkel kezdődik a Brown útra kel, hogy átrepül- televízió új, hétrészes filmso- jé az Atlanti-óceánt. 16 óra rozata: A repülés története. 20 perc alatt elsőnek repülték Az eredeti archív filmeket, fo- át a két világrész közötti ten- tóíkat, veterán és újjáépített, gert és Írországban érnek föl- valamint vadonatúj repüfőgé- det. És ezen a gépek vitték azt pékét felhasználva egy fran- a 197 levelet, amelyet repülődé cég készítette. gép hozott a — világon elő☆ -/V ☆ szőr — Amerikából Európába. Az első rész címe: „Repül- Megindulnak az utasszállító nil” A film készítői egy Loire gépek Európa nagyvárosai menti kastélymúzeumba viszik között. A fyolland KLM 1927- el a nézőket, hogy megismer- ben megnyitja a 15 ezer kl- tessék Leonardo da Vinci re- lométeres járatát, Dzsakartá- püléssel foglalkozó emlékeivel, ba. Megismerkedünk a' lel- A repülés történetének 2. kés szovjet repülők életével része a „Katonák a levegő- az 1920-as években. Megkez- ben” címet viseli, s háborús dődnek az óceánrepülések, repülésekről szól. 1911-ben az Smith testvérek Angliából olaszok Líbiában használják Ausztráliába repülnek, 1922- először hadi célokra a repü- ben Lisszabonból Rio de Ja- lőgépet. Az első világháború ki- neiróig sikerült repülőgéppel törésekor a franciáknak 150, az eljutni. De repülőgéppel teszik angoloknak 60, az oroszoknak meg Európából Japánba is az 40. a németeknek 200 és az utat. Nem marad ki Afrika osztrák—magyar monarchia- és az Északi-sark sem. Ismét nak 60 repülőgépe volt. A né- az Atlanti-óceán átrepülése kerül az érdeklődés középpontjába, tragédiába fulladó kísérletek után. Végre 1927. V. 21-én sikerül: Charles Lind- berg New Yorkból Párizsba repül. ☆ ☆ ☆ A filmsorozat 'negyedik része a „Levegő országútjaí” címen kerül bemutatásra. 1927 és 1929 között New Yorkból 48 alkalommal próbálkoztak meg az Atlanti-óceán átrepü- lésével — 22 gép lezuhant és 50 ember meghalt. De a győztesek között volt két hazánk fia is, Endresz György és Magyar Sándor, akik 1931. júliusában New Yorkból Bicskéig repültek. 1929. július 13-án egy Bemard típusú gépen átrepül az első potyautas, Artur Schreiber amerikai fiatalember személyében. Kezdenek Európából Amerikába is repülni, ez már nehezebb feladat. A szovjet Gromov, Ju- masev és Danyilm 10 ezer 125 kilométeres távolsági világrekordot állít fel, Moszkvából Califobniába repülve. Howard Hughes 91 óra alatt körülrepüli a földet. Egymás után kezdik működésüket a nagy légiforgalmi társaságok és légi járatok hálózzák be a földet. Kezdetét veszi a női repülők nagy korszaka, s olyan nevekkel ismerkedhetünk meg, mint Adrienne Booland az Andok át- repülője, Maryse Bastié, aki 37 órát tölt a levegőben, vagy Maryse Hils, aki 14 ezer méter magasba emelkedik, végül Anélie Earhart, aki 1932-ben egyedül repülte át az Atlanti-óceánt. Ismét megjelennek a léghajók, de ezek most már átszelik az óceánokat. ☆ ☆ ☆ Az 5. rész szomorú korszakot idéz: „Ismét hadijellel”. címen. Az 1937-es spanyolországi légi harcokkal kezdődik ez a fejezet. A náci Németország sokat vár a repüléstől, a repülőgépes emberirtás főpróbája : Spanyolország. Az oiaszok repülőgépről öldösik Etiópiában a védtelen lakosságot. Előkészültek a II. világháborúra. ☆ ☆ * A 6. folytatás „Az ég lángokban” címet viseli és 1941 telével kezdődik a moszkvai fronton. A szovjet Ipar nagyszerű repülőgépeket ad a Vörös Hadseregnek. Amelyekkel szovjet légifölényt és győzelmek sorozatát vívják ki a fasiszta hadsereg ellen. ☆ ☆ ☆ A filmsorozat befejező, ,7. része a „Hángnál sebesebben” címet viseli. Itt megismerkedhetünk az ún. lökhajtásos repülés történetével. 1947. október 14-én a Bell—x túllépi a hanghatárt. A 60-as évek elején már 490 személyes Boeing—747-es közlekedik az Atlanti-óceán felett. Alig 9 óra az út London és New York között, amelyet fél évszázaddal ezelőtt Lindberg még 33,5 óra alatt tett meg. A filmből megismerjük a helyből felszálló gépet és 1967. október 3-án az ember 7170 km/ó sebességgel repül. Bemutatkoznak az Oleg Antonov tervezte világhírű AN gépek. Befejezésül a következőket mondja a narrátor: — Milyen szép történet! És milyen messze még a befejezés... ...a távolságokat eltüntette az emberi elme egyik csodálatos teremtménye: a repülő, gép. Tamás György
