Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)

1979-12-23 / 300. szám

Waldheim nyilatkozata Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára a világszervezet köz­gyűlése 34. ülésszakának be­fejeztével nyilatkozatot adott a TASZSZ szovjet hírügynök­ség New. York-i tudósítójának. Waldheim hangsúlyozta: a Szovjetunió, mint a Biztonsá­gi Tanács egyik állandó tag­ja és mint nagyhatalom több fontos javaslatot terjesztett elő a közgyűlés most véget ért ülésszakán, akárcsak a korábbi ülésszakokon. S e javaslatok közül több a köz­gyűlés napirendjén marad. E javaslatok közül az ENSZ főtitkára elsősorban a le­szereléssel és az enyhülési fo­lyamat megszilárdításával kapcsolatos javaslatokat emelte ki. A főtitkár jelentős­nek ítélte azt a tényt is, hogy a Szovjetunió fontosnak tart­ja az új, egyenlő jogokon, az államok egyenlő biztonságán alapuló gazdasági kapcsola­tok kialakítását, valamint az új gazdasági világrend meg­teremtését. Nyilatkozatának további részében a közgyűlés 34. ülés­szakának eredményeit érté­kelve megállapította, hogy a viták tárgyszerű konstruktív légkörben folytak, s az elfo­gadott határozatok kiindulá­si alapot jelentenek korunk nagy kérdéseinek megoldásá­hoz. A közgyűlés a békés vál- ■ tozások eszköze — mondotta. Waldheim vázolta milyen szerépet kell betöltenie a vi­lágszervezetnek a következő évtizedben. Hangsúlyozta: mindennél fontosabb a fegy­verkezési hajsza megállítá­sa, s a figyelmet arra kell összpontosítani, hogy felszá­molják azt az elszomorító nyo­mort, amelyben az emberiség kétharmada él. A főtitkár állást foglalt a jelenlegi általános békét ve­szélyeztető válságok megol­dása mellett és sürgette más általános kérdések céltuda­tos megoldását, amelyek kö­zül kiemelte az energiaprob­lémát. Az Egyesült Nemze­tek Szervezetének olyan fó­rumnak kell lennie, amely az egész emberiség biztonságo­sabb jövőjét (biztosító alap­vető1: politikai döntések elfo­gadását szorgalmazza. & Eredményes év Kubában A kubai forradalom győzel­mének közelgő huszonegye­dik évfordulója alkalmából Jósé Antonio Tabares, a Ku­bai Köztársaság nagykövete szombaton sajtótájékoztatót tartott a nagykövetségen. Az ország életében a leg­fontosabb külpolitikai ese­mény ebbén az esztendőben az el nem kötelezett országok mozgalmának havannai csúcs- értekezlete volt. ' Az ezen részt vevő országok nevében szólalt fel Fidel Castro az ENSZ legutóbbi közgyűlésén, tolmácsolva a csúcsértekezle­ten megfogalmazott vélemé­nyüket. A kubai nép országépítő munkájáról szólva a nagy­követ hangsúlyozta, hogy ez évben jelentős gazdasági eredményeket értek el. Töb­bek között sikerrel - ért véget a cukornádaratási kampány: a termés a korábbi éveket fe­lülmúlóan csaknem 8 millió tonnát tett ki. Idén tovább fejlődtek a ma­gyar—kubai kapcsolatok, ame­lyeknek alapja a pártjaink és kormányaink közötti tel­jes ideológiai és nézetazonos­ság. Befejeződtek azok a tárgyalások, amelyeknek eredményeként a jövőben Ika­rus autóbuszok összeszerelé­sét végzik Kubában. Távköz­lési együttműködési szerződés kötésére is sor került, amely­nek értelmében magyar vál­lalatok közreműködésével kívánják a távközlési háló­dat távlati fejlesztését meg­oldani Kubában. A magyar—kubai kulturá­lis kapcsolatok keretében nö­vekvő számban tanulnak ha­zánkban a téngerentúli szo­cialista ország fiataljai, s rajtuk kívül ebben az évben kilencszáz kubai szakember részesült Magyarországon képzésben, illetve továbbkéo- zésben. (MTI) Tanácsülés Salgótarjánban (Folytatás az 1. oldalról.) látni, hogy Salgótarján to­vább épül. És nemcsak Sal­gótarján, Balassagyarmat, Nagybátony, 3? megye vala­mennyi települése tovább szépül és gazdagodik; érvé­nyes hát a mondás, hogy van mit megvédeni, megszilárdí­tani itt és másutt is. A szovjet emberek nevé­ben, a békés építőmunka 35. évfordulóján Viktor Nyikola- jevics Szabinszkij köszöntöt­te az együttes ünnepi ülés résztvevőit, rajtuk keresztül a város és a megye dolgozóit, majd Jozef Bienski emléke­zett meg a szovjet hősökről, a felszabadító harcokról, Besztercebánya és Salgótar­ján testvéri, gyümölcsöző kapcsolatairól. Az ünnepi év­fordulón Fekete Nándor ta­nácselnöknek átadta Besz­tercebánya arany emlékér­mét. Gritz Viktor, az öblös- üveggyár vasesztergályosa felszólalásában Salgótarján felszabadulásának történelmi óráira emlékezett, a cselek­vő lokálpatrióta szavaival szólt arról a hatalmas mun­káról, amelynek nyomán ma már a képzeletben is nehéz felidézni, milyen volt a régi város. A város ifjúsága nevé­ben Tóth-Szőlős Erzsébet, majd a város 5400 úttörője és kisdobosa nevében két küldött szólt az együttes ünnepi ülés résztvevőihez. Salgótarján város Tanácsá­nak Végrehajtó Bizottsága a város fejlesztése érdekében tanúsított kiemelkedő tevé­kenységükért felszabadulási emlékművet ábrázoló zo­máncképet, Czinke Ferenc alkotását és emléklapot ado­mányozott, amelyet Fekete Nándor adott át az AGROFIL Építőipari Szövetkezeti Vál­lalat kollektívájának, a kohá­szati üzemek Kemerovo aranykoszorús szocialista bri- gádjának, a Salgótarjáni In­gatlankezelő Vállalat Gaga­rin Szocialista Brigádjának, Brutyó Jánosnak, Salgótar­ján országgyűlési képviselő­jének és a béke-lakótelepi körzet kollektívájának. A vá­ros hagyományai szerint az ünnepi alkalommal átadta az elismerő okmányt a város új díszpolgárainak. Elsőként Jo­zef Bienski kapta meg a dísz­polgári oklevelet Fekete Nán­dortól, majd Gritz Viktor vas­esztergályos, Szokup Lajos, az Üvegipari Művek volt ve­zérigazgatója, Finta József, a Lakóépületeket Tervező Válla­lat állami díjas- tervezője és Czinke Ferenc Munkácsy- és Derkovits-díjas érdemes mű­vész, a Bolyai János Gimná­zium tanára vette át Salgó­tarján díszpoigárságát tanú­sító oklevelet. A város lakos­sága érdekében kifejtett eredményes munkájuk elis­meréseként a tanács végre­hajtó bizottsága Salgótarjá­nért emlékéremmel tüntette ki Horváth Józsefné doktor­nőt, a városi tanács tagját, Kocsis Jánost, a MÉLYÉP- TERV tervezőjét, Kovács Pált, a bányagépgyár dolgo­zóját és Kiss Jenőt, a sopro­ni FORFA gyár igazgatóját. A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke kiemelke­dő társadalmi munkájuk el­ismeréseként Kiváló társa­dalmi munkáért kitüntetést adományozta Boldvai László- nénak. a városi tanács tagjá­nak, Molnár Bélának, a vá­rosi tanács tagjának, Daku Mihálynak, a családi és társa­dalmi ünnepeket rendező iro­da társadalmi munkásának, Hochberger Istvánnak, a la­kásügyi társadalmi bizottság tagjának. A kitüntetéseket a városi tanács elnöke nyújtot­ta át. Az ünnepség az Inter- nacionáléval ért véget, majd a résztvevők megtekintették azt a filmet, amely a magyar —finn testvéri együttműködés keretében a testvérvárosok 1980. évi turkui világkongresz- szusára készült. Ezt követően a megyei és a városi pártbizottság, a ta­nács, a KISZ. a Hazafias Népfront, a társadalmi és tö- mégszervezetek vezetői, a vá­ros intézményeinek és üze­meinek képviselői megko­szorúzták a Tanácsköztársaság téri felszabadulási emlékmű­vet és a Lenin -téri szovjet hősi emlékművet. Á hét három kérdése Kiszabadulnak-e kará­csonyra a teheráni ameri­kai nagykövetségen fogva tartott túszok? Ahogyan közeledik a kará- csony, egyre nagyobb a vára­kozás: szabadon engednek-e néhány túszt a teheráni ható­ságok, illetve az amerikai nagykövetséget megszállva tartó fiatalok? December kö­zepén olyan hírek terjedtek el, hogy karácsonyra, a ke­resztények nagy. ünnepére egyes túszoknak lehetővé te­szik .% nagykövetség elhagyá­sát és a hazatérést. A cáfola­tot —, mint annyi más eset­ben — a diákok adták meg- A hét végén Khomeini mint­egy öt órán át tanácskozott a forradalmi tanács tagjaival, s ez alkalommal „fontos dönté­seket hoztak”. Végül a főpap csak arról szólt, hogy kará­csonykor keresztény egyházi személyiségek látogathatják meg a túszokat ... Washington ugyanekkor szinte napról napra nagyobb erővel próbál nyomást gyako­rolni Teheránra: közvetlenül is, szövetségesei útján közvet­ve is. A héten például az amerikai hadügyminisztéri­um egy küldöttsége tárgyalt Szaúd-Arébiában új támasz­pontok felállításának lehető­ségéről. Ezek a bázisok nyil­ván egy, az iráni válsággal kapcsolatos akció kibontakoz­tatásához lennének szüksége­sek. A washingtoni szóvivők felvetették az Irán elleni ten­geri blokád megszervezésének lehetőségét is­Kérték a Biztonsági Tanács összehívását, hogy ott Tehe­rán megbüntetésére szankció­kat fogadtassanak el: Ezek birtokában az USA nagyobb eséllyel toborozhatna az Irán elleni konkrét fellépéséhez partnereket- Mert például Ja­pán, amely nagyarányú iráni olajvásárlásai révén a leg­hatásosabban vehetne részt a Teherán elleni bojkottban, egyelőre semmi hajlandóságot sem mutat arra, hogy önma­gát fossza meg Amerika ked­véért a fontos energiaforrás­L NOGRAD - 1979. december 23., vasárnap tói. Nagy-Britarmia viszont; amelynek miniszterelnöknője a hét elején Washingtonban tárgyalt Carter elnökkel, a hét végére közölte, hogy olaj­társaságai nem vesznek iráni olajat . . ; Alábbhagy-e a nyugati közvélemény küzdelme az eurorakéták ellen? A jelek szerint nem, vagy csak alig. Párizsban nagysza­bású tüntetést szervezett a Francia Kommunista Párt és a legnagyobb szakszervezet, a CGT. A parlamentben a kom­munista képviselők nyújtottak be bizalmatlansági indítványt, a francia külügyminisztert kifogásolva, hogy nem lépett fel határozottan az Atlanti Tanácsban. A bizalmatlansá­gi indítványt ugyan Mitter­rand szocialista képviselő sern szavazta meg, á kommunista kezdeményezésnek azonban megvolt az a hatása, hogy napirenden tartotta a tömeg- pusztító rakéták Franciaor­szág közvetlen szomszédságá­ban tervezett telepítésének a közvéleményt nyugtalanító ügyét. A holland parlamentben he­ves vita volt a Van Agt-kor- mány képviselőjének brüssze­li magatartásáról, s a végén csak hajszál híján kerülték el a bukást a kabinet tagjai. A kereszténydemokrata párt most már kiáll a kormány mellett, nem úgy, mint a brüsszeli NATO-ülés előtti szavazás során, amikor 10 tagja nemet mondott a raké­tatervre. A NATO-országok propa­gandája továbbra is nagy hangerővel harsogja, hogy a rakétafegyverkezésre — a le­szerelés végett van szükség-.- A nyakatekert logika bizony- gatására a politikusok és pub­licisták kiegészítő tárgyalási javaslataikat egyre ismételge­tik Bécsben, a haderőcsök­kentési tárgyalásokon ezeket hivatalosan is előterjesztet­ték. A szovjet válasz: tanul­mányozni fogják az indítvá­nyokat, de első látásra nin­csenek meg bennük a kölcsö­nösen elfogadható megállapo­dáshoz szükséges elemek. Ä NATO rakétaterveiről szó esett Bonnban a nyugat­német—lengyel külügyminisz­teri tárgyalásokon, Púja Fri­gyes és dán vendége, Kjeid Ölesen budapesti eszmecseré­in, valamint Olivier Stim francia külügyi államtitkár moszkvai látogatása során is. Minden bizonnyal még igen sok diplomáciai találkozó na­pirendjén szerepelni fog a NATO e veszélyes döntésének ügye, mielőtt tárgyalások in­dulhatnak meg a veszély el­hárításáról. Mik az indokínai hely­zet jellemzői? A vietnami—kínai külügy­miniszteri tárgyalások során újabb ülés volt Pekingben, is­mét eredmény nélkül. Ezzel egyidőben Hanoi újabb kínai határprovokációkról adott hírt. A tárgyalásokon a vietnami küldöttség éppen azt java­solta, hogy mindkét fél vál­laljon kötelezettséget hogy tartózkodik a fegyveres pro­vokációktól. Köztudomású, hogy az ASEAN-országok az utóbbi, jó egyéves időszakban diplo­máciai, politikai és gazdasá­gi lépéseikkel szembefordul­tak Vietnammal. Legutóbb viszont a kapcsolatok norma­lizálásának gondolata is fel­merült. Ennek jegyében az ASEAN-országok egy nyilat­kozatukban megbízták Rit- haudin malaysiai külügymi­nisztert: látogasson el Hanoi­ba- A vietnami vélemény: Malaysia képviselőjeként már­is készek fogadni Rithaudint. Kambodzsa élete lassan visszatér a rendes kerékvá­gásba- A szörnyű megpróbál­tatások után és a még min­dig jelentkező nehézségek el­lenére az ország új népi rend­szere fokozatosan konszolidá­lódik. Pol Potot még a „gerillacsapatainak” marad­ványai is megtagadták, helyé­be Khieu Samphant válasz­tották „elnökké”. A vörös khmerekkel az ellentmondá­sos utat végigjárt Norodom Szihanuk herceg sem hajlan­dó már együttműködni. Pálfy József Á hetvenes 1975 1975. április 30-án ért véget a XX. század leghosszabb há­borúja: a vietnami nép felszabadító harca az amerikai ag- resszorokkal szemben. A hazafias erők a lakosság támoga­tásával elűzték a dél-vietnami bábrezsimet, s megkezdődhe­tett a két országrész egyesítésének folyamata. Képünkön! saigoni lakosok köszöntik a felszabadító egységeket. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet 33 euró­pai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada részt- vételével zajlott Genfben, illetve a finn fővárosban. A záró­okmány aláírására 1975. augusztus 1-én került sor Helsinki­ben. Képünkön: Magyarország képviseletében Kádár János látta el kézjegyével a dokumentumot. Gerillaakció Tűzvész San Salvadorban Pénteken éjjel fiatalok egy csoportja benzines palackok­kal tíz nagyáruházát gyújtott fel San Salvador központjá­ban. A helyszínre érkező tűz­oltókat golyózáporral fogad­ták a merénylők. A tűzoltók segítségére érkező rendfenn­tartó erők heves tűzpár’oajba keveredtek a csoport tagjai­val. Az összetűzésnek nem volt halálos áldozata, de mi­re, két óra elteltével, a tűz­oltók hozzákezdhettek volna munkájukhoz, az áruházak már porig égtek. A Salvadort főváros hosszú évek óta nem élt át hasonló tűzvészt. Egye­lőre nem ismeretes, hogy mi­lyen politikai szervezethez tartoznak a gyújtogatok. Az anyagi kár a rendőrség sze­rint 4 millió dollárra tehető, a tűz miatt megszűnt . az áramszolgáltatás, a főváros központja sötétbe borult és egész éjjel járőrök cirkáltak, hogy elejét vegyék a fosztoJ gatásoknak. A gerillák a sajtószervek­nek eljuttatott üzenetükben leszögezték, hogy a kormány­zó junta távozását követelik, A népi forradalmi tömb (BPR) péntek reggel meg­szállta a főváros központjá­ban levő székesegyházat, amely egyébként a felgyújtott üzletközponttal szemben ta­lálható. Péntek este a San Salva- dor-i egyetem hallgatói el­foglalták a rektori hivatalt és huszonkét túszt ejtettek. A hallgatók egyrészt követelik! az egyetem tanóraitól, hogy foglaljanak állást a kormány­zó junta politikája ellen. Más­részről a diákok ezzel fejezz!ki ki szolidaritásukat azokkal a parasztokkal, akiknek tilta­kozó mozgalmát a rendőrség néhány napja kegyetlenül elfojtotta. (MTI) Iráni jelentés Dokumentumok a kémkedésről Khomeini ajatollah pénte­ken a forradalmi tanácsban elmondott beszédében enge­délyezte, hogy az amerikai nagykövetségen ’fogva tartott túszokat karácsonykor ke­resztény egyházi személyisé­gek kereshessék fel. „S így a túszok is megfelelőképpen tarthatják meg a vallási ün­nepet”. Az ajatollah utasítot­ta a forradalmi tanácsot, hogy válassza ki a meghívan­dó papokat, s hozzátette: „a színes bőrű egyházi embereket alkalmasabbnak tartaná, mert azok haladóbbak”. Az Egyesült Államok által kilátásba helyezett gazdasági szankciókkal kapcsolatban így nyilatkozott: „kereskedelmi bojkott esetén más országok segítségét fogjuk kérni gazda­sági szükségleteink kielégíté­séhez- Egyes országok ugyan­is egyre inkább átbillennek az iráni tábor oldalára”- — tette hozzá, anélkül, hogy konkrét országokat megneve­zett volna. A túsztartó iszlám diákok pénteken újabb dokumentu­mokat hoztak nyilvánosságra az iráni televízióban annak bizonyítására, hogy az ameri­kai nagykövetségen kémtevé­kenység folyt- Bemutatták Georges Hokisnak, a nagykö­vetség volt kereskedelmi at­taséjának hamis nyugatné­met útlevelét, és a számára, különböző hamis neveken ki­állított egyéb dokumentumo­kat. A diákok üdvözölték a sah panamai tartózkodása elleni helyi tüntetéseket, és felszó­lították a panamai népet, hogy „folytassa Amerika-el- lenes harcát”.

Next

/
Thumbnails
Contents