Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)
1979-12-23 / 300. szám
A népgazdaság 1980. évi terve tFolytatás az 1. oldalról) ÁLlami beruházásokra az előző évinél és a tervezettnél is többet fordítanak. Az ez évi befejezésre tervezett nagy- beruházások közül a Tiszai Hőerőmű I. üteme, a Magyar Optikai Művek számítástechnikai fejlesztése, a Phylaxia Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalat fejlesztése, a Borsodi Vegyi Kombinát polipropiléngyára, a Simontornyai Bőrgyár fejlesztése és a Semmelweis Orvostudományi Egyetem beruházása befejeződik. A Hajdúsági Cukorgyár és a Magyar Gördülőcsapágy Művek kapacitásai terv szerint kiépültek, a teljes befejezés azonban 1980-ra húzódik át. Célcsoportos beruházásokra az előző évinél és a tervezettnél is többet fordítanak. Az egyéb állami beruházások a tervezettnek megfelelnek. A vállalatoknál a számítottnál némileg kevesebb fejlesztési alap képződött- A hitelfolyósítás a tervezettnél valamivel kisebb. A vállalati beruházások értéke valamelyest csökken. A vállalatok pénzeszközeiket elsősorban a folyamatban levő beruházások befejezésére fordítják, ezért csak kevés új beruházást kezdtek meg. A vállalatok a szigorú kormányzati intézkedések hatására a korábbinál nagyobb figyelmet fordítanak az észszerű készletgazdálkodásra, tgy a készletfeldolgozás az igen magas 1978. évi szinthez képest jelentősen mérséklődik, valamelyest kisebb a tervezettnél isA külkereskedelmi áruforgalomban 1979-ben kedvező folyamatok bontakoztak ki. A rubelelszámolású áruforgalom mérlege — a behozatalnak és a kivitelnek a számítottnál kisebb színvonala mellett — a tervezettnek megfelelően alakul. A nem rubelelszámolású áruforgalomban a fő cél — a külkereskedelmi egyenleg javítása — megvalósul. A kivitel a tervezettet meghaladóan dinamikusan emelkedik. A behozatal színvonala az 1978. évihez képest csökken, de nagyobb az 1977- évinél. Bár a cserearányok a számítottnál nagyobb mértékben romlanak, az áruforgalmi mérleg hiánya a tavalyinál lényegesen kisebb. buszok, a villamos forgógépek, a félvezető eszközök, á fényforrások, elektroncsövek, az ügyviteltechnikai eszközök gyártása nő dinamikusan. Az építőanyag-iparon belül a cement, a csempe, háztartási finom öblösüveg és díszmű- porcelán termékek termelése fokozódik. Az ipar legdinamikusabban fejlődő ága továbbra is a vegyipar marad; elsősorban a tehergépkocsi- és traktor-abroncsköpeny-, a PVC-, a gyógyszer- és a nö- vényvédőszer-termelés bővül A könnyűipar mérsékelt termelésbővülése elsősorban — a lakosság fogyasztásának kielégítése mellett — a gazdaságos kivitel növelését szolgálja. Az élelmiszeripar termelése az ipari átlagot meghaladóan emelkedik. Figyelembe véve az állóeszköz-állomány emelkedését és korszerűsödését, feltételezve a jobb munkaszervezést, az iparban a munka termelékenysége a termelésnél gyorsabban emelkedik. Így a foglalkoztatottak létszáma mintegy 20 ezer fővel csökkenhet. A termelés anyagráfordításainak alakulását, az eszközök hatékonyabb kihasználását, valamint a munkatermelékenység növekedését figyelembe véve az iparban létrehozott nemzeti jövedelem a termelés növekedését meghaladóan emelkedhet. Építőipai Az 1980 évi terv fő céljai és előirányzatai A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1979. decemberi határozatából kiindulva 1980-ban is a legfontosabb gazdaságpolitikai célnak kell tekinteni a népgazdaság egyensúlyi helyzetének, ezen belül elsősorban a nem rubelelszámolású külkereskedelmi áruforgalom egyenlegének javítását és a további javulás biztonságos megalapozását. E céllal összhangban kell megoldani a termelés és az életszínvonal alakításával, valamint a gazdaságfejlesztéssel összefüggő feladatokat. Az 1980- évi népgazdasági terv azzal számol, hogy a külgazdasági feltétejek továbbra is kedvezőtlenek lesznek: a külkereskedelmi cserearányok várhatóan tovább romlanak. Ilyen körülmények között a gazdaság egyensúlyi helyzetének javítása a termelés hatékonyságának erőteljesebb jávításával, szerkezetének gyorsabb átalakításával, a gazdálkodási tartalékok fokozott feltárásával, messzemenő takarékossággal, a belföldi felhasználás további mérséklésével érhető el. Az 1980. évi népgazdasági terv a fő célból kiindulva irányozza elő a gazdasági növekedés ütemét, a termelés és a felhasználás fő arányait. A belföldi végső felhasználás valamelyest az 1979- évi színvonal alatt marad. Ezen belül a felhalmozás csökken. A behozatal mérsékelten, a kivitel dinamikusan nő. Ennek eredményeként — a külkereskedelmi cserearányok várható romlása mellett is — tovább csökken a behozatali többlet. A termelés — a minőségi és hatékonysági tényezők előtérbe állítása mellett — mérsékelten és differenciáltan növekedhet. A termelés növekedésének döntő részben a gazdaságos kivitel bővítését kell szolgálnia. Az energia- és anyagtakarékosság fokozása és a ráfordítási szerkezet ésszerűsítése révén eí kell érni, hogy az anyagi ráfordítások a termelésnél kevésbé emelkedjenek. Az 1980. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai az 1979. év százalékában: nemzeti jövedelem belföldi felhasználás ipari termelés országos építési-szerelési teljesítmény mezőgazdasági -termékek termelése a szocialista szektor beruházásai egy lakosra jutó reáljövedelem lakossági fogyasztás 103.0 99.0 103,5 97.0 105.0 95.0 100.0 101,0 103.5 104,0 97,5 105.5 96,0 101.5 Az építőiparnak — a beruházások tervezett színvonalával összhangban — a fizetőképes keresletet az eddiginél jobban kell kielégítenie. Gyorsítani kell a folyamatban levő termelő beruházások befejező munkáit. javítani szükséges a kivitelezés szervezettségét és minőségét. Az Mezőgazdaság A mezőgazdaságban a növénytermelés jelentős növelése és az állattenyésztés elért termelési szintjének tartása a feladat. A terv — az idei kedvezőtlen kalászos- gabona-termelés után — a növénytermesztés 10—11 százalékos növelését irányozza elő. Erinek érdekében 100 ezer hektárral emelkedik a gabonafélék vetésterülete. Növelni szükséges a fehérjékben gazdag hüvelyesek vetésterületét is. A magas hozamokat adó fajták bővülő körű felhasználásával növelni kell a terméshozamokat; javítani keíl a rét- és legelőgazdálkodást, valamint a Szállítás és hírközlés Az áruszállítási teljesítmények 1980-ban — főként a mezőgazdasági termelés növekedése következtében — az ez évinél gyorsabban emelkednek. A személyszállítási- teljesítmény is nő. A vasúti közlekedés tervezett fejlesztése eredményeképpen a hálózat teljesítőképessége és a forgalom biztonsága tovább javul. A korszerű vontatás aránya éléri a 95 százalékot. A közúti közlekedés számára 1900 autóbuszt építés-szerelési feladatokon belül a beruházási építés aránya csökken, a fenntartásikarbantartási jellegű építési feladatoké pedig hő. Az említett volumen- és szerkezeti változások miatt elő kell segíteni' az építési kapacitások és a munkaerő megfelélő átcsoportosítását, illetve felszabadítását. melléktermékek, hasznosítását. Az eszközök jobb, különösen pedig a műtrágyák, növényvédő szerek, gépek fehérjetakarmányok takarékosabb és gazdaságosabb fel- használásával javul a termelés hatékonysága, emelkedik a mezőgazdaság hozzájárulása a nemzeti jövedelem termeléséhez. Az élelmiszer-termelés növekedése főként a kivitel fokozását szolgálja. Ennek megfelelően kell változtatni a termelés összetételét, növelni kell a gazdaságosan exportálható feldolgozott termékek arányát. és T9 ezer tehergépkocsit szereznek be. A személygépkocsi-állomány több mint 100 ezerrel nő. Korszerűsödik a városi tömegközlekedés járműállománya. A fővárosban átadják a felújított Petőfi- hidat és az észak—déli metróvonal Kőbánya—Kispest vasútállomás—Nagyvárad tér közötti szakaszát. Megindulhat a forgalom az M 3-as autópálya Gödöllő—Hatvan közötti szakaszán. Bővül a távbeszélő-hálózat, javulnak a televízió vételi lehetőségei. a termelés mérsékelt ütemű növekedésének és a változó szabályozórendszernek a hatására — mérséklődik. Az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak száma csökken. A mezőgazdaságban dolgozók száma — az ipari tevékenység bővülését is tekintetbe véve — várhatóan nem változik. A nem termelőágazatokban a létszám mérsékelten nő. Ezek a változások együttesen jelentősen enyhítik — kedvező esetben sok helyén megszüntetik — a munkaerőhiányt. Az egy főre jutó reáljövedelem 1980-ban az 1979. évivel azonos szinten marad. Az 1979. júliusi ár- és jövedelem- intézkedések 1980-ban is érvényesülő hatásán túl a munkások és alkalmazottak átlagkeresete 4,5 százalékkal, a fogyasztói árszínvonal — a központi árintézkedések és a piaci viszonyok alakulása következtében — 3,7 százalékkal emelkedik. 1979. második feléhez viszonyítva a reálbér, illetve a reálkereset országos átlagban — átmeneti csökkentés után — 0,5 százalékkal növekszik. A nomi- nálkeresetek növekedése jobban igazodik a gazdasági eredményekhez. Fokozni kell a jövedelmeknek a végzett munka szerinti differenciálását. Az eddigit nél rugalmasabb fogyasztói árváltozások elősegítik az áraknak a ráfordításokhoz való közelítését, a kereslet, és a kínálat jobb összhangjának megteremtését. A terv kiegyensúlyozott áruellátást irányoz elő. Bővül az állami és szövetkezeti kereskedelem, valamint a szolgáltatóhálózat. A lakosság infrastrukturális ellátása, különösen pedig a gyógyintézeti és gyermekintézmény-hálózat 1980-ban is tovább fejlődik. Mintegy 82 ezer lakás — ezen bélül 25 ezer állami lakás — épül. Javul az új lakónegyedek alapfokú intézményellátottsága. Az egészségügyi ellátásban a gyógyintézeti ágyak számának növelésével 1980 végére a tízezer lakosra jutó kórházi ágyak száma 91 lesz. Az ellátást javítja a kerepestarcsai kórház 580 ággyal történő bővítése. A járóbeteg-ellátás is fejlődik. A bölcsődei helyek száma bővül. Jelentősen nő a szociális otthoni helyek száma is. Az óvodai helyek számának gyarapodásával az óvodáskorú gyermekek 86 százalékának elhelyezése biztosítható. Az általános iskolai tantermek számának növelésével tovább csökken az egy osztályteremre jutó tanulók száma. A szakmunkásképzés körülményei 100 új osztályterem és 1600 otthoni férőhely átadásával tovább javulnak.' Az egyetemek és főiskolák nappali tagozatára 16 300 új elsőéves hallgató vehető fel.' Befejeződik a budapesti Vörösmarty téri kulturális központ építése. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A rubelelszámolású viszonylatokban a behozatal legalább 5—6 százalékkal; a kivitel hasonló ütemben bővül. Nem rubelelszámolású viszonylatokban a cél az, hogy az áruforgalmi mérleg hiánya tovább csökkenjen. Ezért a kivitel dinamikusan, több mint 10 százalékkal nő, a behozatal volumene valamivel az 1979- évi szint alatt marad. A termelő- és a külkereskedelmi vállalatok együttműködésének javításával el kell érni a piaci lehetőségek ég követelmények jobb megismerését, az egyensúlyi céloknak, valamint á termelő-, illetve felhasználó vállalatolt gazdasági érdekeinek következetesebb érvényesítését. Törekedni kell a piacok megtartására, és bővítésére, a kiviteli árak maximálisan elérhető növelésére, az eladások és vásárlások jó időzítésével a konjunkturális változásokból fakadó előnyök kihasználására. A termelő- és külkereskedelmi vállalatok érdekeik összehangolásával törekedjenek a kivitel jövedelmezőségének javítására, és a kapacitások gazdaságos exportra való átállítására. Az 1980. évi népgazdasági terv végrehajtását szolgáló intézkedések Beruházások, készletalakulás Ipar Az ipari termelésben erősíteni kell a fejlődés minőségi jellegét. A termelés és értékesítés szerkezetét úgy kell alakítani, hogy elsősorban a ■nem rubelviszonylatú gazdaságos kivitel bővüljön dinamikusan; az államközi megállapodások szerint fejlődjön a rubelviszonylatú kivitel és a belföldi keresletet jobban lehessen kielégíteni. Ennek megfelelően a termelés növekedése differenciált lesz. A nehezedő feltételek között azok a vállalatok fejlődhetnek dinamikusan, amelyek meggyorsítják a műszaki fejlesztést, termékösszetételük, gyártmányaik és technológiai eljárásaik korszerűsítését, javítják termékeik minőségét és munkájuk szervezettségét, fejlesztik kooperációs kapcsolataikat és kereskedelmi tevékenységüket; termelőkapacitásaikat és azok kihasz- lását rugalmasabban hozzák összhangba a változó kereslettel és más gazdasági feltételekkel. A terv intézkedik arról, hogy az iparvállalatok — a változó szabályozórendszert is tekintetbe véve — irányozzák elő termelési szerkezetük több évre szóló fejlesztését. A tartósan rossz gazdasági helyzetben levő, alacsony hatékonyságú vállalatoknál program készül a tevékenység lényeges megjavítását eredményező, gazdasági, szerkezeti, szükség esetén szervezeti változtatásokra, ideértve a munkaerő átcsoportosítását. Az eddiginél aktívabb gazdaságszervező tevékenység és vállalatközi együttműködés segíti a hiányzó részegységek, alkatrészek, féltermékek és késztermékek gazdaságos előállításának megszervezését, illetve bővítését, a kooperációs kapcsolatok fejlesztését, a szerződéses fegyelem erősítését, a készletgazdálkodás ész- szerűsítését. Az ipari ágazatok közül a bányászat termelése az 1979. évi szinten marad, a szén* és a kőolajtermelés ugyancsak az ideihez hasonló lesz. A kohászat termelése mérsékelten, ezen belül az alumí- niurrf-kohászaté gyorsabban emelkedik. A gépipari termelés az ipari átlagot meghaladóan nő; különösen a vegyipari és vákuumtechnikai gépek és berendezések, az autóA beruházások volumenének csökkenése — a külgazdasági egyensúlyra való kedvező hatás mellett — elősegíti a beruházási javak kereslete és kínálata közötti összhang javítását, a folyamatban levő fejlesztések gyorsabb megvalósítását és üzembe helyezését. A termelőágazatokban a fejlesztési eszközöket elsősorban a befejezéshez közel álló, a külgazdasági egyensúly javítását szolgáló beruházásokra kell összpontosítani. A többi beruházás a rendelkezésre álló pénzügyi és kivitelezési lehetőségek szerint folytatható; egyes indokolt esetekben — a piaci feltételek, vagy a finanszírozási lehetőségek megváltozása miatt — sor kerülhet a fejlesztések átütemezésére, vagy a beruházási tervek módosítására is. Állami beruházásokra a2 ideinél kevesebb fordítható. Kilenc nagyberuházás fejeződik be. Ezek közül legjelentősebb a bélapátfalvai cementgyár beruházása, a recski bányászati kutatás, valamint a tiszai kőolajfinomító beruházása. Üj nagyberuházás nem kezdhető. A vállalati beruházások állami támogatása az ez évinél kisebb lesz és csökken a be- ruházásihitel-keret is. Elő kell segíteni a konvertálható exportárualapot bővítő és importot megtakarító gazdaságos fejlesztések tervszerű megvalósítását, az ilyen célú új beruházások alapos gazdasági és műszaki előkészítését, a jól előkészített beruházások megkezdését. A nem termelő célcsoportos és egyéb állami beruházások körében is elsősorban a megkezdett beruházások folytatására és befejezésére kell összpóntosítani; ugyanakkor reális ütemezéssel meg kell teremteni az 1980. utáni fejlesztési tevékenység megalapozásához szükséges feltételeket is. A készletgazdálkodás területén a minőségi követelmények kerülnek előtérbe. A terv számol azzal, hogy a vállalatoknál gyorsul az anyag- és készletgazdálkodás rendszerének, szervezetének korszerűsítése, a felesleges, elfekvő készletek értékesítése. Foglalkoztatottság, a lakosság jövedelmei, fogyasztása, életkörülményei A munkaidő teljes foglal- munkaerő szakmai rugalmas- koztatása mellett a termeié- sága és mobilizálása iránti si szerkezet gyorsabb és haté- igényt. A termelőágazatok- konyabb változása fokozza a ban a munkaerő-kereslet _ A népgazdasági terv előírja, hogy a gazdaságirányítás központi és helyi szervei, a terv céljainak megfelelő, az össztársadalmi érdekeket kifejezésre juttató, egységes irányító tevékenységet folytassaXVSiw’ Következetesen hajtsák végre a tervben hozott központi döntéseket, folyamatosan kísérjék figyelemmel a gazdasági folyamatok alakulását, szükség esetén kezdeményezzék és tegyék meg a célok elérését szolgáló további intézkedéseket. Az 1980. évi népgazdasági terv megvalósítását kormányzati intézkedések széles köre támasztja alá. A terv fő gaz. daságpolitikaí céljainak megvalósulását szolgálja a gazdasági szabályozórendszer módosítása. A változtatások olyan gazdálkodási feltételeket hoznak létre, amelyek a vállalatokat a termelés szerkezetének erőteljesebb, a nemzetközi értékítélet szerint hatékony fejlesztésére, a gazdaságos kivitel bővitésére, ésszerűbb és takarékosabb gazdálkodásra és a minőség követelményének fokozottabb érvényesítésére késztetik. A módosítások elősegítik a gazdaságirányítási rendszer alapelveinek teljesebb és következetesebb érvényre juttatását: erőteljesebben ösztönöznek a gazdasági hatékonyság növelésére és a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítására, az eddiginél jobban teret engednek a vállalati és személyi jövedelmek — teljesítményektől függő — differenciálódásának. Az 1980- január 1-én bevezetésre kerülő új termelői árrendszer alapelveit folyamatosan érvényesítik. Amennyiben egyes területeken a termelői árak az árrendezés alapelveitől lényegesen eltérően alakulnak, módosító intézkedésekre kerül sor; a termelői árak az eddiginél rugalmasabban követik a világpiaci árarányok változását. Az árhatóságok az árellenőrzés megszigorításával, a jogszabályok által lehetővé tett szankciók következetes alkalmazásával — többek között gazdasági bírság kiszabásának kezdeményezésével is — érvényt szereznek az árképzési előírások következetes betartásának. Az 1980. évi népgazdasági tervben foglalt célok teljesítése sokrétű, összetett tevékenységet igényel a gazdálkodás minden szintjén. Az előirányzott és esetleges későbbi intézkedések eredményes végrehajtásával, az állami gazdaságirányító szervek, a vállalatok és szövetkezetek hatékony gazdasági munkájával azonban a célok elérhetők. A Minisztertanács — a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben — fontosnak tartja, hogy a népgazdasági terv megvalósítását a munkaverseny-mozgalom is előmozdítsa. A tervcélokat a vállalati kollektívák, a szocialista brigádok munkaverseny- felajánlásai akkor szolgálják a leghatékonyabban, ha a vállalások elsősorban a termelés hatékonyságának, gazdaságosságának javítására^ az ésszerű anyag- és energiatakarékosságra, a hazai és a külföldi piacon gazdaságosan értékesíthető cikkek termelésének növelésére, a kooperációs és szerződéses fegyelem erősítésére irányulnak. A Miniszter- tanács felhívja a dolgozó népünket, hogy a terv céljait megértve, aktívan vegyen részt az azok eléréséért folyó munkában. (MTI) NÓGRÁD — 1979. december 23., vasárnap 3
