Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)

1979-12-21 / 298. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! AZ MS ZM R NÓGRÁD MEGYEI, BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ■ xxxv evF 298. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1979. DECEMBER 21., PÉNTEK Megkezdte munkáját esz országgyűlés téli ülésszaka A Magyar Távirati Iroda tudósítói jelentik a Parla­mentből: A jövő esztendei állami költségvetés megvitatásával zár­ja idei munkáját az országgyűlés. Az erről szóló törvényja­vaslatot csütörtökön megkezdődött téli ülésszakán tűzte na­pirendre legfelsőbb államhatalmi testületünk. A tanácsko­záson részt vett Kádár János és Lázár György is. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Emlékeztetett történelmünk kimagasló eseményére, arra, hogy 35 esztendővel ezelőtt, 1944. december 21-én gyűlt egy­be Debrecenben az újjászülető Magyarország ideiglenes nem- zetgvűlése. Ezután az elfogadott napirendnek megfelelően Faluvégi Lajos pénzügyminiszter tartotta meg beszámolóját. A pénzügyminiszter expozéja Az 1979-es esztendő fő gaz­daságpolitikai célját sikerült elérni — mondotta. — Meg­kezdődött a gazdásági egyen­súlyunk helyreállításának fo­lyamata. A belföldi felhaszná­lás megfelelően alkalmazkodik a most lassabban növekvő nemzeti jövedelemhez. A la­kosság fogyasztása körülbelül két százalékkal nő. Felére csökkent a készletfelhalmozás. A. beruházások évek óta elő­ször a tervezett, keretek között maradtak. Fontos mutatói a gazdasági helyzetképnek — prognózis­nak, hogy a nemzeti jövede­lem csak körülbelül egy-mák- íél százalékkal lesz több az idén az előző évinél, külke­reskedelmi mérleghiányunk azonban a felére csökken, gaz­daságunkban a teljesítmények javításának megvannak a fel­tételei. A gazdaságpolitikának 1980-ban az a legfőbb célja, hogy tovább erősödjenek a népgazdaság egyensúlyát hely­reállító, erősítő folyamatok, s közben megőrizzük már elért életszínvonalunkat. Ehhez a célhoz kell igazítanunk a gaz­dasági növekedés ütemét. A •termelésben a jó minőségre kerül a hangsúly. A világpia­con is csak ilyen árut tudunk eladni. Számolva a termelés szer­kezetének, hatékonyságának a lehetséges javulásával: 1980­ban a bruttó nemzeti terme­lés 3—3,5 — ezen belül az ipar termelése 3,5—4, a me­zőgazdaságé 5—5,5 — száza­lékkal növekedhet. A nemze­ti jövedelem — jobb anyag- és energiafelhasználással 3— 3,5 százalékkal gyarapodik. A gazdasági növekedési ütem te­hát továbbra is szerény, bár az ideihez képest valamelyest fokozni szíeretnénk azt. Á belföldi felhasználásnak vala­mivel az 1979.. évi színvonal alatt kell maradnia. A lakos­ság fogyasztása mérsékelteb- ben, 1—1,5 százalékkal növe­kedhet. A külkereskedelmi mérleg javítása jövőre is gaz­daságpolitikánk egyik sark­pontja: a behozatalnak alig 2, a kivitelnek azonban több mint 8 százalékos növelését tűzzük feladatul. Jó irányba ösztönöz és kényszerítő gazdasági hatá­sok, intézkedések várhatók jövőre. A legfontosabbak az árrendszer változásai. A ha­zai termelői árszínvonal átla­gosan mintegy 3 százalékkal emelkedik. Az anyagok és az energia árszínvonala 30 szá­zalékkal lesz magasabb, ser­kentendő a takarékosságot A feldolgozóipari árak színvona­la 10 százalékkal mérsékel­tebb lesz. A mezőgazdasági felvásárlási árak és az áru­szállítási tarifák emelkednek, ellenben az építési-szerelési tevékenység árai — a költsé­gekhez igazodva — valame­lyest csökkennek. A nagyobb hatékonysággal dolgozó vál­lalatoknak az átlagosnál több, a kevésbé jól dolgozóknak pedig jóval kevesebb lesz a nyereségük. Változatlan tö­rekvés : a gazdaságos export növelése, a hatékonyabb munka a termékszerkezet át­alakításával és korszerű szer­vezéssel is. A bérszabályozás uralkodó formája a termelés területén a vállalati teljesítménytől függő bértömeg-szabályozás. Vállalati —, egyben népgaz­dasági — érdek, hogy a mun­kabéreket és a kereseteket ténylegesen az egyéni telje­sítmények szerint állapítsák meg. Az állami gazdaságok­ban és a tsz-ekben a jövede­lem szabályozása azonos el­vekre épül. Országos érvé­nyű törekvés; a szabályozók­nak azt kell szolgálniuk, hogy az eredményes vállalatok és dolgozó kollektívák erőtelje­sebben érzékeljék munkájuk hasznát. Lesznek új nehézsé­gek, kialakulhatnak olyan fe­szültségek, amelyek megoldá­sa tovább serkenti, javítja a gazdasági eredményeket. Az 1980. évi állami költ­ségvetési törvényjavaslat elő­irányzatai között a bevéstelek összesen 423,5, a kiadások 428 milliárd forinttal szere­pelnek, a hiány 4,5 milliárd forint. A legtöbb bevétel a jövő évben a vállalatok és szövetkezetek befizetéseiből kerül az államkasszába. Az eszközlekötési járulék és az illetményadó megszűnik, ér­demesebb lesz az élő munkát gépekkel helyettesíteni. Az ál­talános nyereségadó 40-ről 4fi százalékra növekszik. Az a törekvés, hogy a most követ­kező években az állami bevé­telek jobban növekedjenek, mint a kötelezettségek. A szocialista szektor 1980- ban 184 milljárd forint beru­házást hajthat végre. Ez mint­egy 20 milliárddal kevesebb az ideinél. Űj állami nagybe­ruházás nem szerepel a terv­ben, 9 nagyberuházás viszont befejeződik jövőre. Összesen 82 000 lakás épül, ebből 25 000 állami erőből. A vállalati dön­tésű beruházásoknak az ott képződő jövedelmekkel arány­ban kell lenniük, kisebb mér­tékű lesz a központi támoga­tás. A termelői árak rendezése nyomán januárban változnak a termékek meghatározott kö­rében a fogyasztói árak. Bizo­nyos fogyasztási iparcikkek ára emelkedik, másoké csökken. Némileg mérséklődik a ruhá­zati árak szintje. Néhány ki­ragadott példa: a fésüsgyápjú szövetek és az abból készült férfi- és fiűöltönyök ára átla­gosan 20—30 százalékkal, a pulóvereké, kardigánoké 15— 25 százalékkal, a szintetikus függönyöké 30^-40 százalékkal csökken. Emelkedik viszont több vas- és műszaki cikknek és egyéb fogyasztási iparcikk­nek az ára. A nem alapvető szolgáltatásoknak — főként a javításoknak — a díja na­gyobb lesz. Az élelmiszerek és nZ úgynevezett élvezeti cikk, a háztartási energia, a gyógy­szerek és az alapvető szolgál­tatások ára — a lakbérek, a személyszállítási díjak — most változatlanok maradnak. — Közölte a pénzügyminiszter: törekvéseink szerint a mun­kások és aZ alkalmazottak át­lagkeresete 4,5 százalékkal le­het nagyobb, a pénzbeli tár­sadalmi juttatások jövőre 13 százalékkal haladják meg az 1979. évit Az árak, a kere­setek és a társadalmi jutta­tások együttes hatására az egy lakosra jutó reáljövedelem jövőre az 1979. évi átlagos színvonalon marad. A 'hitel­eszközökből elsősorban a la­kásépítésekre jut; a lakáscse­rék pénzügyi föltételein javí- 1 tanak az ismét csökkenő ille­tékek. A lakosságot érintő adórendszer — a gépjármű­adót is beleértve — most nern módosul. Társadalmi közkiadásokra az ideinél 22 milliárd forint­tal több jut 1980-ban. Kiemel­ten kezelt terület például a társadalombiztosítás, a bölcső­dék, óvodák, iskolák, kórhá­zak és más szociális-egészség­ügyi intézmények fejlesztése, ! működtetése. Arról is szólt, a miniszter, hogy a legutóbbi két évben hozott különféle takarékossági intézkedések hatása 2—2.5 mil­liárd forintra becsülhető. A takarékosság — sajnos, még nem általános szemléletét a közfelfogás szerves részévé kell tenni. A munkaerő-gazdál­kodás javítására, a munkaerő jobb elosztása .érdekében az igazgatásban — kellő megkü­lönböztetéssel, átgondoltan és szervezetten — öt-tíz, sőt, né­hol 20 százalékos létszámcsök­kentést kell végrehajtani; a felszabaduló munkaerővel csökkenthető a szakemberhi­ány a vállalatoknál, szövetke­zeteknél. Céljainkhoz — tár­sadalmi, gazdasági szempont­ból egyaránt — csakis a folya­matok hosszabb távú áf*°kin­tése alapján juthatunk el. Most gazdaságunk történeté­nek olyan szakaszába jutot­tunk — fogalmazott Faluvégi Lajos —, amikor a rövidebb és a hosszabb távú érdekek jobban egybeesnek, mint ál­talában. Mindannyiunk részé­ről szorgalmasabb és áldozat­készebb munkára van szük­ség. ■ Felszólalások Novák Béla (Pest m. 16. vk.) A terv- és költségvetési bizottság képviseletében el­mondta: úgy ítélik meg, hogy a törvényjavaslatban rögzí­tett célok, az 1980. évi fel­adatok teljesítése szervezet­tebb, fegyelmezettebb múnkát, még előrelátóbb, átgondol­tabb tevékenységet kíván. E leiadatok megvalósítása a társadalom progresszív erői­től. vezetőktől, dolgozóktól, valamennyi magyar állam­polgártól egységesebb szem­léletet, cselekvést követel. E nagy célok érdekében építünk az MSZMP XII. kongresszusa és a felszabadulás 35. évfor­dulója tiszteletére kezdemé­nyezett szocialista munka­versenyre, a szocialista de­mokrácia fórumain a dolgo­zók kezdeményező készségére. Ispánovits Márton (Bács- Kiskun, 11. vk.), a megyei ÁFÉSZ elnöke arról számolt be: a társadalmi munkában rejlő hatalmas tartalékok ki­aknázásával nem egyeseiben 3—4 forint értékű társadalmi munka járult a tanács min­den forintjához. A megyében ez az összefogás a fejlődés (Folytatás a 2. oldalon.) IHefalvi Iván művezető irányítása mellett szakemberek so­kasága vesz részt a különböző termékek gyártásában az Országos Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni gyárában. A 4800 négyzetméteres korszerű üzemcsarnokban az úgyneve­zett BSZ IV. szállítószalag különböző elemeit állítják ösz- sze, mely az ország különböző bányáiban kerül felhaszná­lásra. — kulcsár — Mérlegen a fogyasztási szövetkezetek munkája Kiegyensúlyozott ellátás, új boltok — Szakcsoportokban a kistermelők — Betétgyűjtés terv szerint A fogyasztási szövetkezetek VIII. kongresszusa óta végzett munkát, az ötödik ötéves terv végrehajtásának helyzetét tárgyalta csütörtökön Salgó­tarjánban a MÉSZÖV küldött- közgyűlése. A megye fogyasz­tási szövetkezetei elmúlt négy esztendőben végzett tevékeny­ségével kapcsolatban hangsú­lyozták: a nógrádi ÁFÉSZ-ek, lakás-, garázs- és takarékszö­vetkezetek dinamikusan fej­lődnek. AZ .ÁFÉSZ-ek — ez idő alatt — lezajlott egyesülését követően az idén már az egy szövetkezetre jutó árbevétel átlaga meghaladja a 300 mil­lió forintot. Az ÁFÉSZ-ek egyre növekvő szerepet tölte­nek be a lakosság ellátásában, idei kiskereskedelmi forgalmuk eléri az 1,9 milliárd forintot. A fogyasztói szokásokat sZem előtt tartva emelkedett az élelmiszer és a vegyescikkek forgalma. Hogy az áruellátás továbbra is kiegyensúlyozott legyen — Máté Csabáné, ME- SZÖV-elnök rámutatott: szük­ség van az árubeszerzés és -értékesítés színvonalának növelésére. Sürgető feladat a meglevő melegkonyhai kapa­citások jobb kihasználása is, mert az ételforgalom alaku­lása — a szervezési és forgal­mazási hiányosság miatt — elmarad az országos szövetke­zeti átlagtól. örvendetes, hogy az ÁFÉSZ- ek kereskedelmi hálózatbőví-' tési tervüket időarányosan túlteljesítették. Az elmúlt négy év alatt a boltok, vendéglá­tóipari egységek, felvásárló­helyek alapterülete tizenkét­ezer négyzetméterrel gyara­podott, több mint félszáz új egységet helyeztek üzembe. Egyebek között a szécsényi Palóc Áruházat adták át. Az ÁFÉSZ-ek jelentős erő­feszítéseket tettek a mezőgaz­dasági termeltetés és felvásár­lás javítása érdekében. A kistermelők zömniel szakcso­portokban szorgoskodnak. Az általuk előállított termékek értéke és közös alapjuk is megduplázódott 1975-höz ké­pest. A megye ÁFÉSZ-einek idei bruttó árbevétele eléri a 2,7 milliárd forintot. A növeke­dés üteme évente meghalad­ta a tíz százalékot, de a gaz­dálkodás eredménye alatta ma­radt a számítottnak. Az idén a nyereség várhatóan 86 millió körül alakul. A tervtől való el­maradás okai között szerepel, hogy a szövetkezetek nem tudták emelni a gazdálkodás színvonalát, kevés energia ju­tott a költséggazdálkodással való foglalkozásra. A küldött- gyűlésen hangsúlyozták, hogv szemléletváltozásra, több kez­deményezésre, a lehetőségek jobb kihasználására van szük­ség. A középtávú terv eddig el­telt időszakában a takarék- szövetkezetek betétgyűjtése a terveknek megfelelően alakult. Jelenleg már több mint húsz­ezer betétet kezelnek. A négy esztendő- alatt a takarékszö­vetkezetek 324 millió forint hitelt folyósítottak tagjaik­nak, a mezőgazdasági terme­lést segítő kölcsönök összege emelkedett a legjobban. Ja­vult gazdálkodásuk is, az idén várhatóan kétmillió forint nyereséggel zárják az évet. A lakásfenntartó szövetkeze­tek jelenleg 2367 lakás üze­meltetéséről, karbantartásá­ról, felújításáról gondoskod­nak, kialakultak e szövetkeze­tek optimális méretei. A ga­rázsszövetkezetek több mint 1200 garázst kezelnek. Mint a küldöttközgyűlésen hangsúlyozták: a Nógrád me­gyei fogyasztási szövetkezetek társadalmi, mozgalmi jellege erősödött. Növekedett a szö­vetkezeti tulajdon, mélyült a tagság és a szövetkezetek kap­csolata, fejlődött és hatéko­nyabbá vált a szövetkezeti de­mokrácia fórumrendszere. A küldöttközgyűlésen sző eseri a megye fogyasztás’ sző» vofl-ezetei előtt álló feladató!** ról is.

Next

/
Thumbnails
Contents