Nógrád. 1979. december (35. évfolyam. 281-305. szám)
1979-12-15 / 293. szám
Az anyag ne vesszen el... (V.) A konstruktőr lelkiismerete Meg a technológusé. Mert nagyobb mértékben alkal- gyártásra elfogadták, sőt ők ketten _ ők: sok ezren — mazzanak tipizált és szabvá- szakmai díjat is adtak rá?! A e lválaszthatatlanok. Ha együtt nyosított alkatrészeket és konstrukciók mindhárom akarnak valamit, az a siker részegységeket” — mondotta esetben, mint műszaki teljeígérete. Ha az egyik vagy a ki az MSZMP Központi Bi- sítmények, elismerést érde- másik azt nézi, mit lehet zottságának határozata a melnek. Csak éppen az hiány- ,megoldhatatlan”, „most ez' gépiparról. A bökkenő csak zik, ami az értelmük; hasz- nem° megy” és hasonló töl-, az, hogy ez az állásfoglalás nálhatóságuk gazdaságossága, kiáltásokkal elutasítani, szín-' az 1962. június 28—29-i üléte biztosra vehető a kudarc, sen fogalmazódott meg. s -i . • i ' él. Sok szereplős darab kulcsfi- bár van változás az akkori jeiszo lenet fiurái ők: ehhez mért felelős- helyzethez képest, korántsem , ... *é a ük is És a lelkiismeretük? az elvárható mértékben. An- A gyártmányfejlesztőnek a nak ellenére, hogy számítások technológusnak eppen ezert bizonyítják: az építőkocka- igazodnia kell a megkotesekelv alkalmazása, a tipizált al- kez\ eS?.vcbek között a közgaz- katrészek fölhasználása a kü- dasagiakhoz. Csakis olyan _ módszerek, anyagok, eszkozok, bérén- e]járások hívei, alkalmazói dezéseknél, 15—20 százalékkal lehetnek, melyek maradéktalanul szolgálják az eredeti Érvek, ellenérvek A textiiipai ban alapvető ]5nj3QZg rendeltetésű fordulatot hozott a szintetikus szálak földolgozása. A pamutfonásnál például a hulla, mérsékli az élőmunkát, s nedékveszteség öt—harminc százalék között mozog, a szintetikus szálaknál ennek egytizede. Ugyanakkor lehetővé vált olyan gépek megszerkesztése és alkalmazása, amelyek termelési, sebessége többszöröse a hagyományosoknak — a mesterséges szál szakítószilárdságyedével. harmadával az anyagszükségletet...! Ismert forrósok Olyan ismert forrásokról van szó ebben az esetben — és más hasonló lehetősegekcélt. ám mérséklik. ésszerű határok között tartják a1 ráfordításokat. Amihez az értékelemzés éppúgy segítséget nyújt, mint a túlzott biztonságra törekvés visszaszorítása, hiszen vizsgálatok bizonyították. egyebek között betonidomok, acélszerkezetek az ga. egyenletessége jóval na- nél is —r, amelyek kamatoz- előírt teherbírás háromszoro* gyobn —, a fonás, szövés, kö- tatása gyakran csupán a sát is elviselik, a gépek, be- tés, hurkolás valamelyikének konstruktőr lelkiismeretére rendezések egy részének önelhagyása, az automatizálás hagyatkozott, s nem függött súlya ^— a hasonló teljesít- gvorsítása, a kikészítési mű- érdekeltségétől, elismerésétől, ményű külföldi g.vártmányok- véletek összevonása stb.. Azaz bebizonyosodott: csu- hoz képest — másfél-, kétsze konstruktőri és technológusi pán a lelkiismeretre hivatkoz- rés... feladatok sokaságát kellett* ni nem elég, különféle módon végrehajtani, sikerrel. azt is serkenteni kell, hogy legyen, működjék ez a lel- Ma az ipari ráfordítások kiismeret; szakmai önérzet, hetven százaléka az anyag- önbecsülés, alaposság. Nem Talán szabad legyen végül konstruktőröknek és techno lógusoknak — de nemcsak azoknak — egy, akár jó jeles energiaköltség. Aminé* mindig maradtak az ismert ,1S ®rteln?ezh^° meg‘ egyetlen százaléka, forintban források kihasználatlanul, de fHapitast a figyelmükbe ajan kifejezve, 4,7 milliárd, azaz gyakran. Készült olyan konst- lanunk- w így hangzik: „A szerény megtakarítás is ha- rukcTó. aminek csak a" burko- , termelékenységének talmas összeget értie. Övato- lata s alkatrészeinek 'négy eme kedese eppen abban all, san utalunk rá: vannak olyan százaléka volt magyar, a töb- becslések és számítások, ame- j-,; tőkésimportból származott; lyek szerint — területektől és olyan háztartási gép, amelytevékenységektől függően — néi a 20—25 százalékos telje- az anyagfölhasználás hat— sítménynövekedést az enerhogy az eleven munka részesedése csökken, a múltbeli munkáé növekszik, de úgy, hogy az áruban rejlő összes munkaménnyiség csökken: *--**1/ —O ---------------— _ CACUCat <XC. CÍTOf . , , , harminc százaléka fölös, elker giaszükséglet ötvenszázalékos az eleven inuiua rülhető, gondos gyartmany ■■ emelkedése követte: olyan épí- köbbel csökken, mint a menytervezéssel, jobb technológiai tőanyag-ipari égetőberendezés, nyivel a múltbeli munka nő”, körülmények kialakításával amely hatvanszázalékos selejt- megtakarítható lenne. tel dolgozik, mert nem az „Arra kell kötetem és minőségű nyersanyagra szer- ősztönózhi a gyártmányterve- késztették alkotói... S azok, Bőket, hogy konstrukcióikon akik mindezeket jóváhagyták, Az idézet A tőke III. kötetében olvasható. Mészáros Ottó (Vége) A termelők és a feldolgozók érdekében Pontosság, több jövedelem A társadalom és egyén érdeke egyaránt a szerződéses fegyelem megszilárdítása. Nem jelent ez mást, mint azt, hogy a feldolgozó vállalatok ütemezni tudják a termelésüket. Ehhez azonban nem elég saját belső szervezetük megfelelő kialakítása, a feldolgozásban résztvevők pontos munkája, hanem feltétlenül szükséges azoknak a segítsége is, akik az alapanyagot termelik. JÖ ÜTEMBEN Az állatforgalmi és húsipari vállalatok nem egészen egy hónapja kezdték meg a jövő évi sertésértékesítési szerződések megkötését a nagyüzemekkel, illetve a kistermelőkkel is. A sertéstartási kedvre jellemző, hogy a szerződéseket folyamatosan, jó ütemben kötik meg. Az állatforgalmi és húsipari vállalatok már eddig is a jövő évre tervezett nyersanyag- szükségletüknek több mint egyharmadára megkötötték a szerződést a mező- gazdasági nagyüzemekkel és a megbízotti hálózaton keresztül a háztáji és kisegítő gazdaságokkal is. Nem mindegy azonban, hogy miként valósulnak meg a szerződések. Az adott esetben fontos, hogy a feldolgozó húsipari vállalatok alapanyag-ellátása folyamatos legyen, mert csak így tud megfelelő időben árut biztosítani a kül- és belpiacokra. A folyamatos áruszállítás alapvető népgazdasági érdek. Ma már — a külpiacokon különösen —, a szállítás pontosságának értéke van. Az alapanyag-ellátás ütemezése tehát egyaránt érdeke a termelőüzemeknek és a kistermelőknek. Az átvétel csak így lehet zökkenőmentes. JANUÄR I-TÖL Az új sertésátvételi árak 1980. január 1-től a bél- tartalmi értékektől függően 12—18 százalék közötti mértékben emelkednek. Ez az ártöbblet nemcsak a takarmány és a felhasznált egyéb anyagok árának növekedésére ad kompenzálás! lehetőséget, hanem növeli a sertéstartás jövedelmezőségét is. A szerződésben vállalt élőállat-szállítási és -átvételi kötelezettségek pontos teljesítése azonban az új, megnövelt átvételi árak mellett külön jövedelemhez is juttatja a termelőt. Aki pontosan szállít, a szerződés alapján kilogrammonként 2 forinttal többet kap az úgynevezett szabad áraknál. i, A 2 forintos többletár ■ kifizetését a felvásárlók ahhoz a feltételhez kötik, hogy az állat leadása a szerződésben vállalt ütemezéshez képest legfeljebb 15 napos eltéréssel megtörténjék. Például az áprilisi leadásra • szerződött sertéseket március 15-e és május 15-e között kell leadni. Ezen az időszakon belül a tényleges átadási időt a kistermelő a teljesítés előtt egy hónappal határozhatja meg, kéthetes időszak megnevezésével. A 15 napnál nagyobb eltérés tehát anyagilag is érzékenyen érinti a termelőt. Ameny- nyiben a felkínált sertéseket a vállalat nem veszi át 15 napon belül, abban az esetben a termelőt nem éri károsodás. Ilyen esetben, ha az átvétel a húsipari vállalat hibájából késik, a szerződéses áron felül á forint többletet fizetnek a termelőnek, sőt. emellett megtérítik a tartás többlet- költségét is. GONDOSAN A módosult szerződési feltételek tehát korrekt módon védik a termelő érdekét, de segítik a feldolgozás ütemességét is. S, hogy s mindez megvalósuljon. ahhoz nem kell más, mint odafigyelés, pontosság és gondosság. Nagyteljesítményű fűtőberendezéseket készítenek a FÜTÖBER nagybátonyi gyáregységében, ahol a paksi atomerőmű részére is állítanak össze nagy hatásfokú konvektorokat. Papp Zoltán és Orosz József csoportvezetők — mindketten minősített hegesztők műszak váltáskor átadják egymásnak a gyártásban résztvevő termékeket. » — kulcsár-fotó —M. M. Elchor — ipari mérgezések ellen x \ Otthagyta — elbocsátották Főként a notóriusokkal van baj Fegyelem a szénbányáknál — Hej! — kopog ceruzajá- zett múnkát, s nem sajnálják kast bocsátottak már el emiatt, vai az íróasztal lapján Medve azt a notóriusan „visszaesőt”, s helyeztek alacsonyabb be- IstVán, a Nógrádi Szénbányák akivel már esztendők hosszú osztásba fontos helyen levő munkaügyi osztályának veze- sora óta baj volt, s mert ak- vezetőt? lője —, de nagy kettősséget is koriban még divat volt lét- — Persze — mondja az osz- mondok most magának... Mert számhiányra, a »munkaerő tályvezető* —, az ital csak egyfelől arról tudom tájékoz- mindenáron való megtartásé- negyedik helyen szerepel a tatni, hogy az előző észtén- ra hivatkozni, elnézték, eltus- megfegyelmezések okaként; dőkhöz viszónyítva jelentő- soiták hibáit. Mostanság igencsak gyakran sen javult üzemeinkben a — Nem kell minden ember- élnek a munka- és. technoló- fegyelem. másrészt, ha adató- nek ugyanarról a helyről giai fegyelem megsértőinek kát mondok—.márpedig meg- nyugdíjba menni! — mondja „súlyos felelősségre vonásával! teszem —, azok megcáfolni az osztályvezető. — Hiszen né- Mondom — hangsúlyozza —, látszanék mondókámat. ha, sőt mindinkább többet ér lejárt már az úgynevezett tüElső hallásra tényleg hosz- a kevesebb, de fegyelmezel- relmi idő, s függetlenül attól,' szas elgondolkodásra késztet- tebb, mint a fegyelmezetlen- hogy nincs „agyonbiztosítva’” ne a szakmájában közismerten kedő, munkájában megbízha- létszámszükségletünk, mégis jómevű „főnök” párszavas kőér tatlan gárda. nem vagyunk már annyira lése, de nem hagy időt erre. Az egyik aknaüzemben volt elnézők. Mindenkinek meg Igaz, az indoklásban is mind- a kompresszor felügyeleté- keli már tanulnia, úgy, hogy uhtalan hivatkozik a javulás Vel megbízva valaki — en- élete végéig belerögződjön az és az ellentmondás viszonyú- gedtessék meg neve elhallga- agyába: mindenütt rétidnek nak megmagyarázására, de hát tása —, akit háromszor „kap- kell lenni. Ép. egészséges em- — ismerjük él később i- iga- tak azon”, hogy otthagyta a berektől jó, fegyelmezett ma- za van. Az abszolút számok szellőztetőt. Márpedig a be- gatartást és munkát fogadfaa- törvénye ez esetben nem aJ- rendezés leállása valamennyi tunk csak el. kalmazható. föld alatt dolgozó, ez esetben — A hiányzások részarányai Hiszen... több száz ember életét is ve- — régebbi statisztikákból tu_ Ha az ebben az évben széiyeztethette volna. Felelőt- dóm — roppant megemelte az k ilépettek számát az igazolat- lényégért kétszer kapott már álbetegek száma. Mi a helyzet lan mulasztások ’ alakulását^ fegyelmit; harmadszorra, jelenleg le téren? a fegyelmivel elbocsátottak,s ugyanevvel bocsátották el. Pe- _ valóban: öt-hat évvel a fegyelmit kapottak jegyzé- éig leszázalékolt rehabilitált ezeiőtt a beteglétszám elérte két. tekintjük, egyértelműen vo^. f®*3*5 gyermekkel. a tizenegy százalékot, most azt a következtetést vonhat- — Több gyerekkel? — né- pedig már csak öt-hat száza- nánk le, hogy romlott a bá- zek rá. lék körül van. S ez durva nyáknál a munkafegyelem. — ... Éppen a nagycsaládo- becslés szerint annyit jelent, Mert 1976-ban és 1977-ben soknak kellene példát mutat- mintha, műszakszárn teki'nte- mindössze két-két, tavaly hat, ni a munkában, s érezni igen lében, három nappal meghosz- idén pedig, november végéig nagy felelősséget apróságaival szabbodna az év. már tizenkét dolgozónkat bo- szemben. Mert egy nőtlen még — Szóval: nem „elnézőek’*, csátottunk el fegyelmi úton. csak megvonhatja a vállát, ha már a körzeti orvosok? A múlt esztendőhöz viszo- kezébe nyomják a munka- — ...A jogtalan táppénzbe nyitva tovább nőtt az igazo- könyvet; 'nekik viszont saját vétel csak egy-két alkalom- latlanul hiányzók száma, s magukkal szemben kellene mai volt megállapítható ré- több embert kellett különbö- szégyenkezniük. S álhumani- gébben is... Mostanságra oly- ző fokozatú fenyítésekkel fe- tás lenne, ha éppen nekik annyira jó a személyes kap- lelőssegre von'nd. néznénk el minden mulasztást, csolatunk velük, hogy .ki tudS, hogy mi ebben a látszó- Nekik kellene éppén fegyel- ják szűrni a lógni akarókat, :agos ellentmondásban mégis mezettnek lenni, s kevesebbet a maszek munkára kívánkozó- a megnyugtató, a „pozitív inni. kát- Ok is érzik roppant nagy tendenciát mutató?” Rövid, — jó, hogy erre is ráirá- erkö:asi felelősségüket a hép- tömör érveket sorakoztat fel, nyitotta ’ a figyelmet...' Olyany- Sazdasag^ érdekeinek megváló- melynek végkövetkeztetése nyira jellemző még az ittasan sitáss_ iránt. Persze, az 5 színem más: mint hogy bátrab- végzett munka, mint hajda- SOiusaguk, s a rru keresünk ban élnek már a vezetők tör- nán? nem mehet> s nem ls ment vény adta,jogaikkal, egyre in- _ A io-azoiaMaTlnl távol kább nem tűrik a hanyag, a ^ “zlmf amelv az idén is emelkedett, nagyreszt elvének betartásával, a „bűn erre vezethető vissza. Ellen- tetések» java része anyagi kö_ ben mióta bevezettük a mu'n- vetkezményekkel is jár, s ez kahelyi szondázást, ami a ve- minden szinten érvényes! zetokre is vonatkozik, orvén. Meggondolandó hát a ballé- detes: igen kevesen próbál- p^s koznak meg froccsös állapot- Jövőre talán már jobban ™™kara jelentkezni. Az érezhető lesz a következetes- IÄy k^r«woket pe5llg fesyel- ség, a szabályok- betartásához mivel küldik haza. Hiszen tud- vaió ragaszkodás hatása a ja... A banya igen veszélyes szénbányák Üzemeiben. S üzem. Meggondolatlanságot, véljük, a munkaügyi osztály- nebehurgyaságot, alkoholma- vezető alig tud majd egyik- moros utasítást senkitől sem másik vétségre számat, száza- lehet megtűrt». lékot mondani... — Adminisztratív munkakörben dolgozót, fizikai mun- Karácsony György sose a beteg dolgozók rovására. A bányáknál, a fokozatosság A foglalkozási betegségek- sát. Most teljesen ártalmatlan ke! és munkahigiéniával fog- szerrel, az Elchorral végzik lalkozó szófiai kutatóintézet- , . ben olyan preparátumot állí- ugyaTlezt a munkat Ez a ke- tottak elő. amely a fémfelü- szítmény néhány perc alatt letek bevonásánál dolgozókat távolítja el a fémről a rozsmegóvja a mérgező és egész- daréteget, ugyanakkor kiala- ségre ártalmas kigőzölgések- kit rajta egy vékony vadőrétől. Az eddigi eljárás során teget is, amely'a további kor- mérgező anyagokból — maró- róziót meggátolja. Egyetlen nátronból és nátriumcianidból kezelés után a munkadarabok — álló keverékkel végezték el védőolajozás nélkül raktárba a fémfelületek rozsdátlanítá* tehetők. NÓGRÁD — 1979. december 15., szombat
