Nógrád. 1979. november (35. évfolyam. 256-280. szám)

1979-11-13 / 265. szám

Kiváló minőséggel a bizalomért Új minőségellenőrző rendszer bevezetése az SKU-ben „Ez a barátság a legtartalmasabb..." Beszélgetés Dorofejev Pjotr Mihajlovics elvtárssal, az SZKP A minőség a vállalati gaz. ugyanígy a cementáltkor- között minőségi termékeivel dálkodás fontos tényezőjeként mánylemez-gyártás bevezeté- eddig is az élen járt. A gyár lépett elő. Minden ipari üzem- sénél ís. vezetőinek sorozatos intézke­ben egyre jobban rájönnek. Említést érdemel hogy a déseivel a minőség egyre hoay a mai körülmények kő- gyár partnervállalatával, az magasabb színvonalra emelke- zött a kiváló minőségű, hi- Ózdi Kohászati Üzemekkel dik. A végleges munkaselejt bátlan termék, a bizalom megkötötte a kokillatartós- ez évben várhatóan 0,15 szá- egvik legfőbb bázisa. sági szerződést, s a vállalt zalékra csökken, de a beje­A Salgótariáni Kohászati kötelezettségek betartása ér- lentett reklamáció is jól jel- Uzemekben ennek ismereté- dekében külön szakigazgatói zi. hogy a partnervállalatok ben a termékek minőségével utasítást adtak ki a tartósság mind hazaiak, mind kül- kapcsolatos legfontosabb ten- növelésére. Kidolgozták a földön kiválónak minő- nivalókat külön minőségfej- porbeles hegesztőhuzal ellen- sitik a salgótarjáni acél- lesztési tervben foglalták ősz" őrzési utasításait. A legjelen- termékeket. Az elfogadott sze. Emellett már a fejlesztő- tősebb azonban, amit napja- reklamációk ez idő szerint si törekvések során olyan inkban a világszínvonalhoz a 0,05 bázisszintről 0,04 száza- technológiák bevezetésére tő- igazodó minőség érdekében lékra csökkent, ami gyakor- rekszenek. amelyek a termé- tesznek, a kovácsológyár mi- latilag a legjobb minőséget kék megbízható, jó minőségét nőségellenőrzési rendszeré- biztosító vállalatok közé js szavatolják. nek új alapokra helyezése, emeli a kohászati üzemeket. A Salgótarjáni Kohászati Megbízható műszaki és tech- Kétségtelen, hogy ennek el- Uzemekben a DEXION-üzem nikai berendezésekkel vizs- ]enére akad tennivaló a ma- már évek • óta reklamáció- gálják a kovácsolt ^ termékek gasabb minőségi igények vi" mentesen dolgozik. Kiváló teljes megbízhatóságát, s ez íágszínvonalú kielégítésében, minőségével, a CO, hegesztő- nemcsak a tőkésexport továb* Gyakran gördít akadályt a huzal is a BNV-díjasok kö- bi növelésének lehetőségét hi- jó minőség elé az anyagselejt. zé került. A gyártmányfejlesz- vatott megteremteni, de új Ennek ellensúlyozására a tési munkában a Kisterenvén szemléletet alakít ki a válla- társvállalatokkal további megvalósult cső- és görgős- lat más termelőegységeiben rendszeres megbeszéléseket pályagyártásriál is első he- is. ..... . . vettek programba a gyár ve­lyen kezelik a minőséget. A minőségi törekvések si- zetői. Az üzemekben pedig a Tudják, hogy a minőségi cső- kerei jól érzékelhetőek a Sál- minőségi szemlélet általános­vek és kiváló görgőspályákba gótarjáni Kohászati Üzemek sa tétele kedvező alakítása fektetett körültekintő, gon- ez évi dollárbevételének nőve- érdekében érvényt szereznek dós munka a jövőben ugyan- kedésében is. A gyár nemre- a Munkatörvénykönyv elő- olyan jól gyümölcsözik, mint gén még mindössze hatmillió írásainak, amely úgy intézke- a DEXION-termékek esetében, dolláros bevételt könyvelőé- óik, hogy: a dolgozó a mun- De a régebbi termékeknél' is tett el de a tőkésexport, a jó kaviszonyából eredő kötele- egyre magasabb színvonal minőség folytán 1979-ben vár- zettségének vétkes megsérté- felé törekszenek. Eredményes hatóan már 16—17 millió doL- sével okozott kárért anyagi intézkedéseket valósítottak lár bevételt biztosít. felelősséggel tartozik, meg a hidrodinamikus kenés A kohászati üzemek az bevezetésének kísérleteinél, s iparághoz tartozó vállalatok Orosz Béla Kevés az egyetértés — tenni, cselekedni kell! Árnyékok az öblösüveggyár gazdálkodásában Ä meglevő gondok túllihegé­sére egyáltalán nincs _ szük­ség, de nem engedhető meg az olyan felfogás és ennek megfelelő gyakorlat sem, mely szerint nem kell különösebb intézkedéseket tenni. Mindkét felfogás és ebből táplálkozó gyakorlat veszélye abban rej­lik, hogy kimondva, vagy ki­mondatlanul elveti azoknak az intézkedéseknek a szükséges­ségét, amelyek arra figyel­meztetik a salgótarjáni öb­lösüveggyár kommunistáit és dolgozóit, minden rangú veze­tőjét, hogy a jelenlegi hely­zettel semmiképpen sem bé- külhetnek meg, elsősorban sa­ját, jól felfogott érdekükben. KEVÉSNEK BIZONYULT A gyári pártbizottság nem­rég megtartott ülésén mind a beszámoló, mind pedig a vi­tában résztvevők véleménye, állásfoglalása, az elhangzott javaslatok, és kritikai észre­vételek egyöntetűen azt bi­zonyították, hogy megfontolt, alapos, kapkodástól mentes intézkedésekre, s főleg a már megszületett döntések követ­kezetes és céltudatos végrehaj­tására van szükség az ez év­re tervezett 120 millió forint nyereség eléréséhez. Jelenleg ez utóbbi a gyári kollektíva legérzékenyebben sebezhető pontja. Pedig ala­kulása szorosan összefügg a gyár fejlődésével, a dolgozók gyarapodásával, de csak ak­kor, ha kedvezően alakul a hatékonyság, a minőség, mi­előbb felszámolják a gazdál­kodás árnyoldalait. Ugyanis a több területen elért tiszteletre méltó részeredmény kevés­nek bizonyult ahhoz, hogy a minden tekintetben jó mun­kát tükröző gyári eredmény a kívántnak megfelelően ala­kuljon. Az elmaradás okait a párt- bizottság abban látta, hogy a jó nyereséget hozó stratégiai termékek mennyisége ugyan 7 százalékkal növekedett, de ke­vés volt ahhoz, hogy hatáso­san ellensúlyozza, befolyásol­ja a termelés költségeinek nö­vekedését. Ezzel egyidőben a gazdaságtalanul előállítható termékek men'nyisége viszont a tervezett 17,4 százalékról 20 százalékra nőtt, ami 4.5 mil­lióval csökkentette az elérhető eredményt. Igen kedvezőtlenül hatott a költséggazdálkodásra a for­góeszközök 35,4 millió forintos növekedése. Különösen sok kívánnivalót hagy maga után a vásárolt anyagkészletek je­lentős csökkentése, nem be­szélve a késztermék és befeje­zetlen állomány nagyarányú mérsékléséről. A várt eredménytől való el­maradásban igen nagy szere­pe volt az anyagköltség 13,4 millió forintos emelkedésé­nek. A rossz készletgazdálko­dás miatt a kamatterhek 3,3 millióval emelkedtek. Növe­kedtek a külkereskedelmi költ­ségek, a tervezett termeléstől való elmaradás pedig 6.3 millió forint eredményromlást idé­zett elő. Mindezeknek tulaj­donítható, hogy az év elején megelőlegezett és kifizetett évi bérnövekedés ellenértékeként a hatékonysági, termelékeny­ségi és minőségi követelménye­ket nem teljesítették. A gazdálkodásban bekövet­kezett jelentős elmaradás — az objektív okokat leszámít­va — a gyár dolgozóinak kol­lektív tevékenysége. Mivel a feladatok igen sokrétűek, ne­héz lenne felsorolni, hogy melyik kollektívának, mit kell tenni. Egy azonban biztos, egyetlen dolgozó lelkiismere­te sem lehet nyugodt afelől, hogy neki már nincs mit ten­ni. A kilábalásból a legna­gyobb feladat a vezetőkre, a kommunistákra, a szakszerve­zeti, KISZ-aktivákra. a szo­cialista brigádokra hárul. REFLEKTORFÉNYBE ÁLLÍTOTTAK A pártbizottság nem hozott új határozatot. Erre azért sincs szükség, mert az ez évi cselekvési program jól ösz- szefogja a tennivalókat. A testület egyöntetűen reflektor- fénybe állította a tervezett termelés növelését, a stratégiai gyártmányok előállításának fokozását, a hatékonyság nö­velését célzó üzem- és mun­kaszervezés javítását, a túl­órák csökkentését, a szüksé­ges normarendezés elvégzését, az ésszerű munkaerő-gazdálko­dást, a készáruk gyors kiszál­lítását, valamint a készletek nagyarányú mérséklését. Göröcs Lajos, a tmk vezető­je szerint a saját portájukon való nagyobb rend és fegye­lem megteremtése mellett szükség van a jó szakemberek megtartására. Kovács Béla szállítási osztályvezető a szál­lítás eredményességét befo­lyásoló, megoldásra váró gon­dokról szólt. Saalai Mihály megbízott kereskedelmi osz­tályvezető tényekkel bizonyí­totta, hogy a felduzzasztott készletek milyen jelentős mér­tékben csökkentették a nyere­séget. Bejelentette, hogy a megrendelők az eddiginél szi­gorúbban ragaszkodnak az üte­mes és tételes szállításhoz. En­nek teljesítése együtt jár a gyakoribb átállásokkal. Ba­rát Jenő üzemvezető szerint három gépegységre nincs meg­felelő termelési programjuk. Takács Géza a tervezőcso­port vezetője az iparművé­szek számának növelését szor­galmazta, ugyanakkor kifo­gásolta azt a szerződéses rend­szert, amit meghonosítottak a gyárban, mert ez a forma gá­tolja a gyárral való eleven kapcsolatot. Garai Imre, a szakszervezeti bizottság terme­lési felelőse a többi között alaposabb minőségi ellenőrzést szorgalmazott. Tóth András személyzeti osztályvezető az eddig tett és folyamatban le­vő intézkedésekről tájékoztat­ta a jelénlevőket. Csáki Ben­jámin tervosztályvezető ki­fogásolta, hogy későn kapják meg a negyedéves operatív tervet. Debreceni István anyagosztály-vezető pedig konk­rétan bizonyította, milyen le­hetőségek vannak az anyag- takarékosságra. Krátschmen Lajos, a pártbizottság titkára a többi között hangsúlyozta, hogy a szabályozókból adódó újabb feladatok nehézségeinek érzékeltetése helyett több és következetesebb intézkedés­re van szükség. Az új helyzet­hez való alkalmazkodás során dől el, melyik vezető, mire képes, mit tud. Megemlítette még a közép- és alsóvezetői körben tevékenykedők önálló­ságával kapcsolatos megoldás­ra váró tennivalókat. NEMCSAK MEGÁLLÍTANI A pártbizottság beszámoló­ját, a felszólalásokat, a vitát értékelve, a gyár dolgozóinak és vezetőinek tennivalóit ösz- szesűritve, egy csokorba kötve Győrffy Dezső, a városi párt- bizottság gazdaságpolitikai csoportvezetője a következők­ben jelölte meg: — A jelenle­gi kedvezőtlen gazdálkodási folyamatot nem csak meg kell állítani, hanem az ellenkező­jére szükséges fordítani. Még nincs késő, még van rá lehetőség! Kemerovo területi Bizottsága ideológ iái titkárával A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 62. évforduló­jára rendezett ünnepségekre a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság kedves vendégeket hí­vott meg, akik között ott volt Dorofejev Pjotr Mihajlovics. a Szovjetunió Kommunista Pártja Kemerovo területi Bi­zottságának ideológiai titkára, aki delegáció élén a napok­ban Nógrád megyébe is ellá­togatott. Felhasználtuk az al­kalmat, s arról érdeklődtünk tőle; Kuzbassz földjén. Szi­béria „szívében”, Nógrád test­vérmegyéjében miként telnek a hétköznapok. — Munkával! — mondja mosolyogva. — Kemerovo la­kói, a terület kommunistái derekasan dolgoznak az SZKP XXV. kongresszusa határoza­tainak maradéktalan megva­lósításáért, az ötéves terv cél­kitűzéseinek valóra váltásáért, s közben készülünk a párt soron következő kongresszusá­ra. Dinamikusan növekszik a termelés üzemeinkben, gyá­rainkban. — Hogy csillog a kuznyecki szén? — Terveinkben az idén százötvenmillió tonna kibá- nyászása szerepel. Reméljük sikerül elérni. A bányászokon nem múlik, a legnehezebb kö­rülmények között is helytáll­nak — válaszol Dorofejev elv­társ, s aztán azt magyarázza: hasonlóak a feladatok, mint Nógrádban, — amelyekről Géczi János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára tájékoztatta. Az éves tervek teljesítéséért serény­kednek napmint a kemerovói- ak. Az ipari üzemekben a technológiai folyamatok kor­szerűsítése, a termelékenység fokozása, a minőség javítása, az energiával való ésszerű ta­karékosság, a gazdaságirányí­tás finomítása jelenti a leg­sürgősebb tennivalókat. — A szibériai emberek op­timisták. bíznak abban, hogy megoldják az előttük álló fel­adatokat, hiszen az életszín­vonal emelésének ez fontos feltétele — említi a Keme­rovo területi pártbizottság ide­ológiai titkára, s hozzáteszi: — Amíg 1965—75 közötti esz­tendőkben a területen élők összjövedelme átlagosan 2,3 milliárd rubel körül alakult, ma már eléri a négymilli- árdot... A testvérmegye városai, fal­vai 1990-ig áizóló szociális kul­turális fejlesztési tervekkel rendelkeznek. Ezek magukba foglalják a lakásépítést, az oktatás, egészségügy, művelő­dés feltételeinek javítását. Évente átlagosan több mint egymillió négyzetméter alap- területű lakást adnak át, egye­bek között 5—6000 bölcsődei­óvodai helyet létesítenek. A szabad idő hasznos és tartal­mas eltöltését szolgálja a te­rület hat színháza. Az amatőr művészeti csoportokban két­százezren tevékenykednek, s így a szó legszorosabb ér­telmében mozgalomról van szó. A testvérmegyében száz zeneiskolában tanulnak ifjú tehetségek. — Az idén először rendez­tük meg a zenei heteket. A Szovjetunió legismertebb ti­zennyolc zeneszerzője látoga­tott el Kemerovóba s hozták el műveiket. Moszkvából a rendezvénysorozatra félszáz­nál több neves előadóművész, zenekar érkezett. A zenei he­tek osztatlan sikert arattak, a rendezvényeken százötven­ezren vettek részt. Ezen fel­buzdulva határoztuk el, hogy ezután kétévenként megismé­teljük — újságolja a kemeu- vójak kezdeményezését. — A testvérmegye kommu­nistái milyen feladatok előtt állnak? — A központi határozatok végrehajtásán dolgozunk. Fon­tos célkitűzésként tartjuk szá­mon, hogy az ideológiai mun­kánkat jobban közelítsük az élethez, azaz a szó és a tett egységgé váljon. Jövőre lesz Lenin születésének 110. és a fasizmus felett aratott győze­lem 35. évfordulója. Szeret­nénk méltón megemlékezni, erre is készülünk... Szóba kerülnek Dorofejev elvtárs magyarországi élmé­nyei. — Mindenütt meleg fogad­tatásban volt részünk. Fel­emelő érzés volt látni Salgó­tarján fellobogózott utcáit, amely ismételten arról tanús­kodik: a magyar nép saját ün­nepeként tartja számon a Nagy Októberi Szocialista For­radalom győzelmét. Azt pedig mondanom sem kell, hogy kü­lön öröm számomra a Nóg­rád megyei látogatás. Hat éve jurtám már Salgótarján­ban, de az azóta eltelt rcpke idő alatt is annyi új és pom­pás dolgot alkottak, hogy alig ismer! em rá a városközpont­ra — magyarázza az újnak ki­járó lelkesedéssel. S aztán ar­ról beszél; Kemerovóban is van lakótelep, amely a test­vérváros, Salgótarján nevét viseli, Nógrádról utcát, bá­nyát neveztek el. — Nincs olyan lakosa te­rületünknek, aki ne tudná,' hogy Magyarországon, Nóg­rád megyében igaz és kiváló barátok élnek. S ez a barát­ság a legtartalmasabb, konk­rét. Emberek, üzemek, kollek­tívák, gyermekek kö?ötti ba­rátság, amelynek szálai esz­tendőről .esztendőre izmosod­nak. Ezért ragadom meg az alkalmat, hogy Kuzbassz va­lamennyi dolgozójának test­véri üdvözletét átadjam, s sok sikert kívánjak nógrádi bará­tainknak — fejezte be a be­szélgetést Dorofejev elvtárs. M. Szabó Gyula Tárnok gazdája SOKAN DERÜLTEK a szatirikus hetilapunkban megjelent íráson, melyben egy fiatal mérnök örvende­zett: tehetségesnek kiáltot­ták ki, mert pompásan vég­rehajtotta első föladatát, ci­garetta és gyufa vásárlását főnökének. Korántsem ilyen komikus tennivalók szakadtak Gál László nyakába, mikor — pár éve — dolgozni kezdett a Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál. Virtigli mér­nökmunkákat bíztak a friss diplomával bíró fiatalem­berre már csak azért is, mert viszonylag kevés mér­nök áll a gyár rendelkezé­sére. Először technológus­ként kereste kenyerét, majd a műszaki csoportot vezette, alig két éve az úgynevezett bányatámcsoport vezetője­ként bontakoztathatja ki képességeit. Ez utóbbi munkakör a kí­vülálló szemével nem látszik a lehető leghálásabbnak. A bányatámok értékesítését pil­lanatnyilag piaci nehézsé­gek béklyózzák. Ám, a fia­tal mérnök derűlátóan ítéli meg a helyzetet: „Előbb- utóbb csak kell majd a bányatámunk — vélekedik. — Ügy tudom, 1982-től min­den bányában kötelező lesz a hidraulikus tárnok használa­ta. Az acéltámokat im­portálják az aknaüzemek. El­jutnak majd oda a bányák vezetői, hogy alumínium tárnokát rendelnek, még ha drágább is.” A bányatámok gyártásá­ra épített és fölszerelt üzem­csarnokban egyéb bányabiz­tosító berendezéseket is gyártanak: süveggerend ákat, kapcsolószerkezeteket és rö­videsen bányatámszelepeket. Ez utóbbi terméket az osz­tály emberei tervezték. Ere­detileg úgy képzelték, az ország másik gyárából hoz­zák a szelepeket. Ám, ezek használhatatlanok voltak, így e fontos alkatrészt a nyugatnémet Thyssen cég­től vásárolták. Az import kiküszöbölése végett kreál­tak eredeti gyarmati szele­pet. Ebből idáig — kísér­leti gyártás gyanánt — har­mincöt darabot készítettek el. Hamarosan — laborató­riumbeli vizsgálat után — bányában is kipróbálják a szelepeket. Ha beválnak, jö­vőre már két és fél ezer da­rabot állítanak elő az új ter­mékből. MIND AZ UJ, mind a régebbi gyártmányok fejleszté­se, tökéletesítése bőségesen ellátja tennivalókkal a bá- nyatamcsoport összesen négy emberét. Maga a tám is kí­nál megoldandó föladatokát. Eddig csupán a harminc ton­na teherbírású tárnokkal fog­lalkoztak a termelők. A negyven, illetve a húsz és a tizenkét tonna terhelhető- ségű tárnok gyártásának előkészítése jelenleg zajlik. A hatalmas teleszkópok ala­pos és megbízható ellenőr­zése céljából egy úgyneve­zett központos terhelésvizs­gáló berendezést is tervez, tek a Gál László vezette cso­port tagjai. Ez a mérőeszköz egy különleges alkatrészt igé­nyel, így csak jövőre helye­zik üzembe. A fiatalember még egy mérnök kollégával és két technikussal tesz eleget a velük szemben támasztott követelményeknek. A kis csoport tehát jól képzett em­berekből tevődik össze; irá­nyításuk — természetesen —• nem kíván különösebb tábor­noki képességeket. Mint Gál László mondja, a vezetői be­osztás inkább a vele járó viszonylag sok értekezlet, megbeszélés, utazás miatt je­lent terhet. Ezek ugyanis a hozzá közelebb álló alkotó jellegű munkától rabolja el az időt, energiát. A .fiatalember íróasztala akár egy műszerész munka­helye is, lehetne: a fiókok különfajta drótokkal, rugók­kal, szerkentyűkkel, mütyü­rökkel vannak tele. Azt gon-' dolná az ember, Gál László­nak otthon műszerészkedés a kedvtelése. Ez azonban nem igaz. Szabad ideje csak azután marad, hogy két kisfia lefeküdt aludni; akkor ülhet a tv vagy a könyv ■ mellé. Nagy ritkán munkát is visz haza: a szelep terve­zésének ráeső részét például jobbára otthon végezte. A JÖVÖRE VONATKOZÓ-' LAG az önképzés tervét dé.' delgieti a mérnök. Egyrészt német nyelvtudását kívánja továbbfejleszteni, másrészt jobban el akar mélyedni a közgazdasági ismeretek hal­mazában. Mint mondja! mérnök ma már aligha ''élhet meg gazdasági jártasság nél­kül; fontos tudnia, munká­ja mennyire hasznos, vagy hogy a szabályzók miért vál­tak szükségessé, mire ösztö­nöznek. Molnár Pál | NÓGRÁD - 1979. november 13., kedd 3 — venesz —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents