Nógrád. 1979. november (35. évfolyam. 256-280. szám)
1979-11-28 / 278. szám
Szabályozók —1980 Szellemi export A fejlődés útja A sorozat befejezéseként a fejlesztési tevékenység, illetve a külgazdasági kapcsolatok, a külkereskedelmi tevékenység szabályairól szólunk. Már utaltunk rá — a világpiaci hatásokat, igényeket tükröző árrendszer automatikusan is felértékeli a külpiaci árucsere szerepét. Azt a területet, amelynek súlya — hazánk adottságai miatt — eddig is jelentős volt, hiszen nemzeti jövedelmünknek több mint a felét a külkereskedelem közreműködésével realizáljuk. Ha tudjuk tehát, hogy minden második forintunk lényegébén valamiféle külkereskedelmi akcióval — termeléssel, exporttal, importtal — áll összefüggésben, elismerjük azt is, hogy fejlődésünk meghatározója: sikerül-e hatékonyabban lebonyolítani a külkereskedelmi cserét? Azaz: megjavítani cserearányainkat, exportképességünket. Megismételjük: a nyersanyagok, energiahordozók ára 1980- tól az import árától, a kompetitiv feldolgozóiparok — a gép-, a könnyű-, a vegyipar- — belföldi árai az exportáraktól függnek majd. Ezért is természetes, hogy a külkereskedelemnek igazodnia kell az új feltételekhez, követelményekhez — módosulnak a külkereskedelem szabályozói is. A fő cél az egyensúly javításának elősegítése, az exportgazdaságosság javítása, a devizahozam növelése, az importtal, való takarékosság. A célok valóra váltását a normatív jellegű egységes adóvisszatérítés és a termelést fejlesztő állami támogatás szolgálja — ez utóbbi persze szűk körben átmeneti időtartamra szólhat, s arra való, hogy hozzájáruljon a szerkezetátalakításhoz, a külső feltételekhez való jobb igazodáshoz. A gazdálkodás biztonságát ezután is megfelelő vámrendszer védi — összhangban nemzetközi kötelezettségeinkkel és vállalt szerződéseinkkel. A valutaárfolyamok a jövőben rugalmasan módosulnak a népgazdaság érdekei szerint, illetve követik a konvertibilis valuták egymás közötti értékváltozásait. Már utaltunk rá szintén — az új szabályozó- rendszer elősegíti a termelő- és külkereskedelmi vállalatok jobb együttműködését, közös társulások, fejlesztések megalapítását. Érdekes változásokra kerül sor a külkereskedelmi tevékenység keretében is: a termelői árrendezés keretében módosulnak az exportimport árrések, bizományi díjkulcsok, továbbá az árképzésre vonatkozó előírások. A gazdaságosság követelménye érvényesül a fejlesztési tevékenységet érintő új szabályokban is. Mivel az erőket koncentrálni szükséges a hatékonyabb termelési szerkezet kifejlesztésére, ezért szűkítik az állami támogatások körét. Megemlítendő a fejlesztési tevékenység — a szabályozórendszer módosításának fő vonalába vágó — új eleme:azok a dinamikusan fejlődő vállalatok, amelyek jövedelmező beruházásba fogtak, fognak, de nem rendelkeznek elég pénzzel ehhez — kiegészítő alapjuttatást kaphatnak. Ezt a vállalatnak vissza kell majd fizetnie, könnyítéssel, hiszen adózás előtti nyereségből hosz- szabb időn át törleszthet. A további fontosabb változások : a nem termelő beruházások január egytől csak akkor minősíthetők nagyberuházásnak, ha értékük meghaladja az 500 millió forintot. A vállalati beruházásokat, fejlesztéseket szigorú normatív szabályok és a hitelképesség határozza, meg. Egyébként növekszik a hitelek szerepe a fejlesztési tervek valóra váltásában, s az eddigi gyakorlatnak megfelelően a hitelkritériumok alapja a jövedelmezőség. Űj vonás továbbá, hogy csökken a hitelkeretek ágazatközi meghatározottsága, s az ezekhez fűződő kedvezmények köre, mértéke. A hitel teljes összegén belül növekszik a konvertibilis exportot bővítő előirányzat aránya. Fontos szabály: kizárólag állami támogatással nem finanszírozható vállalati beruházás. Sorozatunkban vázlatosan áttekintettük az 1980. január 1-én életbe lépő új szabályozórendszer főbb változásokat hozó elveit, rendelkezéseit. Mint láttuk — ezek világos gazdaságpolitikai eszközrendszert alkotnak, igazodva azokhoz a feladatokhoz, amelyek népgazdaságunk előtt állnak a VI. ötéves tervben, de az V. ötéves terv befejező évében is. És erre nem véletlenül emlékeztetünk : igen értékes eredmény, hogy 1981-ben, a VI, ötéves terv indulásakor már a kipróbált, begyakorolt szabályozórendszer segítségével folytathatjuk a gazdasági műnkét. De az is kiviláglik a szabályozás megújítását eredményező szándékból, hogy a gazdaság egész területén a minőségi követelmények, a hatékonyság egységes követelményeit kell érvényesíteni. Ettől várhatjuk külgazdasági helyzetünk javulását, az egyensúlyi* igények jobb kielégítését. A szabályozásban — szükségszerűen — keverednek a rövidebb és hosszabb távra ható igények, ám nem lehet elfelejteni: elsősorban a gazdálkodás tartós irányát, követelményeit tükrözik. Most olyan időszak következik, amelyben napi gondok, feladatok a jövő feladványával együtt jelentkeznek. Amikor meg kell teremteni az „itt és most”, valamint a jövő érdekében végrehajtandó cselekvés harmóniáját, s amikor az átmenet zavartalanságához nem csupán pillanatnyi érdekek fűződének. Aligha vonható kétségbe — nem könnyű időszak ez, kiváltképpen nem a vállalatok számára. Ezért is van fokozott szükség és egyetértés abban: az új szabályozó- rendszer akkor váltja be igazán a hozzá fűzött reményeket, s újítja meg sikeresen gazdálkodásunkat, ha mindent megteszünk — fent és lent egyaránt — értő alkalmazására, befogadására. Nem hisszük azt, hogy önmagától „csodát fog művelni” — de tudjuk, hogy olyan eszköz, amely alkalmas céljaink megvalósítására. Igen, arra van szükség, hogy az új szabályozók életbe léptetését ne jogszabályok formális „hatályba helyezésének” tekintsük, hanem milliók köz-, reműködését kívánó közügyünknek. Matkó István — Vége — Szécsényi teendők Megújulás előtt az újítómozgalom Az ELZETT Művek Zár- és Lakatgyára szécsényi gyáregységében az újítómozgalom immár tízéves múltra tekint vissza. A közelmúltban a gyáregység szakszervezeti bizottsága és néhány nappal későbbb az alkalmazotti területen működő párt" alapszervezet számoltatta be az újítási tevékenység operatív irányítóit és elemezték a mozgalom jelenlegi helyzetét, tartalmi tapasztalatait. Megállapították: „Az utóbbi időben gyakran cserélődtek az újítómozgalom irányítói, mindez az újítási tevékenységben és főleg az ügyintézésben éreztette hatását”. CÉL NÉLKÜLI A FÁRADOZÁS A gyáregység jelenlegi tevékenysége az újítói munka fő irányát is megszabja. A céloknak az újítási föladattervekben és ahhoz kapcsolódó résztervekben kellene megfogalmazódni, de ezt az elmúlt időszakban sem a szakszervezeti bizottság, sem a gazdasági vezetés nem tartotta kellően fontosnak. Ezért nagy jelentőségű a gyáregység vezetőjének azon állás- foglalása, hogy a jövő évben a tennivalókhoz igazodó sajátos újítási föladattervet, készítenek. Ma az újítómozgalom eredményét eléggé bonyolult lenne kimutatni a gyáregységnél. Több újított szerszámot — mert csak egy darab készült el belőle — nem használnak. így az újítás, amelyre korábban újítási díjat fizettek ki és nem kis költséggel valósítottak meg, gazdasági hasznot nem hoz. Az újítómozgalomhoz kapcsolódó fölvilágosító propaganda- és szervező munka nem kellő hatékonyságú. ÁLTALÁNOSSÁGOK HELYETT Köztudott, hogy az üzemi szakszervezeti szervek föladata az újítómozgalom tál" sadalmi szervezése, irányítása és ellenőrzése, valamint az újítók érdekvédelme. Valamennyi föladat konkrét, egyértelmű teendőket jelöl meg, mégis az általánosság a jellemző. Az elmúlt évről „áthúzódó újítások” száma harminc volt. Akad két, sőt három éve döntésre váró újítási javaslat is. Sok újítás csupán ötlet, nincs mellettük a szükséges dokumentáció, több ötletember úgy van javaslatával, hogy beadja, és várja a pénzt, abból a keretből, amelynek képzése bonyolult a gyáregységnél. Nehezíti az ügyintézést, hogy számos újításra a budapesti Zár- és Lakatgyárban „adják rá az áldást”, és ez késik, alapvetően a; munkakapcsolat hiánya miatt Az újítások megvalósításával összefüggő javaslatok egy részét „objektív okokra” való hivatkozással nem váz lósítják meg, holott minden érdekelt egyetért szükségességével. Ilyen az újító-, kísérleti műhely kérdése is. FELELŐSSÉG A RÉSZFÖLADATOKÉRT Az 1975. évi adatok elemzése alapján megállapítható, hogy egy újítás átfutási ideje négyszázhúsz nap volt, amelyet az elmúlt évben a felére sikerült csökkenteni. Harmincöt-negyven fő az, aki rendszeresen újít. Mindezek után. néhány megoldásra váró föladat: 1. Az újítómozgalmat a gyáregység termelési, gazdálkodási és műszaki fejlesz-, tési föladataival összefüggően kell szervezni. 2. A szakszervezeti bizottság az eddigiektől bátrabb ellenőrzési és érdekvédelmi joggal éljen. 3. Meg kell oldani az újítómozgalom közvetlen irányítóinak képzését, felkészítését. például iparjogvédelmi tanfolyamon való részvétellel. 4. A szocialista versenymozgalom az eddigiektől jobban vegye számításba az újítók tevékenységét, részükre megfelelőbb föladatokat jelöljenek meg. és ennek végrehajtását a brigádok értékelésénél. minősítésénél szigorúbban vegyék figyelembe. Rácz András Energiagyűjtő Az NSZK-ban most olyan berendezéseket próbálnak ki, amelyek összegyűjtik a napsugárzás hőjét és a családi házakban fűtésre vagy vízmelegítésre használják fel. ÖsszeA POLSERVICE, a licencek exportjával, tanácsadással és különféle más szolgáltatásokkal foglalkozó lengyel külkereskedelmi vállalat a nemzetközi know-how területén tekintélyt vívott ki magának. Többek között a fejlődő országoknak nyújtott segítségben vesz részt a szervezet. Kérésre megfelelő szakembereket küld, akik lengyel tapasztalatokat, technológiát adnak át az illető országban. Szívesen látják a lengyel orvosokat, mérnököket, pedagógusokat, gazdasági vagy sport- szakembereket ezekben az országokban. Újabban Afrikában és a Közel-Keleten egyre több lengyel építész és város- tervező irányítja az új országok új fejlesztési feladatait. A világ 50 országában mintegy 6000 lengyel szakember tevékenykedik a POLSERVICE-hez befutott kérések. megrendelések megvalósításán. A lengyelek megbecsülését mutatja, hogy az ENSZ különféle szervezeteiben is sok lengyel szakértő tevékenykedik. A vállalat tervek készítésével, üzemi dokumentációkkal, kulcsrakész ipari üzemek szállításával, szakemberképzéssel is a vevők rendelkezésére áll. Több mint 200 a műszaki know-how-exportot. szaktanácsadást magában foglaló azon szerződések száma, amelyeknek alapján ez a jelentős külkereskedelmi szervezet napjainkban dolgozik. Olyan nagy jelentőségű feladatokat vállal a POLSERVICE, mint például a líbiai Tri- politania regionális tervének a kidolgozása. Libia fővárosának általános tervét. is lengyel tervezők készítik, ök vállalták Bagdad 1990-ig szóló kiépítésének a terveit, s a húszéves iraki lakásfejlesztési terv részleteinek a kidolgozását. Ku- vaitban vízkivételi műveket építenek, Algériában megszervezik az üzemegészségügyi szolgálatot. Megvalósít különböző megbízásokat a POLSERVICE a fejlett nyugati országokban is. Többek között Ausztriában elektromos munkák végzését vállalják, az NSZK-ban pedig lengyel geodéták dolgoznak sikerrel. A lengyel licencek iránt nagy az érdeklődés külföldön. A forgattyús tengely ková- esolási eljárás technológiáját — dr. T. Ruts eljárását — például 16 országban vásárolták meg, többek között Japánban, az NSZK-ban, Olaszországban, Svájcban és Csehszlovákiában. A lengyel licencek alkalmazói között a KGST-országok mellett olyan más. erősen fejlett ipari államok vannak, mint az USA, Japán, Nagy-Britannia, az NSZK és a skandináv országok. Bolti börze Idén eddig huszonnégy újí- 'tási javaslatot nyújtottak be a Nógrád megyei Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalatnál. A próbálkozások száma tavalyhoz képest gyarapodott? a múlt évben ugyanis összesen 23 ötlettel álltak elő a dolgozók. Az elfogadott íavaslatok- ra egybeszámolva tízezer forint díjat fizettek ki az ötletembereknek. Az újítások — igazodván a vállalat profiljához — az áruforgalom élénkítését, a többletforgalom elérését és a munkavédelem javítását célozták. Több kollektív javaslat is elkészült: a 24 újítás összesen 37 dolgozó nevéhez fűződik. A legszorgalmasabb újítók az ÉVI Áruház emberei voltak; ők a forgalombővítésre fordították a figyelmet: megyénkben elsőként kezdték árusítani a hot dogot, vagyis a „forró kutyát”. berendezések sen 45 cég 15 típusú termékét próbálták ki. A szakértők kiszámították, hogy ez a ráfordítás tüzelőanyag-megtakarítás formájában 20 év múlva térül meg. 1 Iskolázott legjobbak Értékelték a különböző — szocialista és a címet még el nem ért — munkabrigádokat a BRG salgótarjáni gyáregységében, miként teljesítették a kollektívák a kongresszusi munkaverseny időarányos részét. A harminchárom munkacsoport közül a Május 1. nevet viselő ifjúsági szocialista brigád emelkedett ki szakmai, politikai, társadalmi tevékenységével. Az erkölcsi elismerésen túl személyenként 800 forint jutalmat is kaptak. X Képeinken a brigád néhány tagját mutatjuk be, akiknek meghatározó szerepük van közösségükben. Hegyi Tibor (jobbról) brigádvezetőként mutat példát, a vállalati szinten rendezett Szakma ifjú mestere vetélkedőn első helyezést ért el. Mellette Zsélyi Tibor. A fiatalok a híradástechnikai berendezések külső vázát és borító dobozát készítik az üzemben. Kifogástalan munkájukkal a termékek küllemét teremtik meg, képünkön Fekécs Gyula, Lucza Béla és Gajd ár Géza. \ Alkalmanként a szereidében is segítenek a szállítási tervek határidőre való megvalósítása érdekében. Az átállás nem okoz gondot a kvalifikált szakembereknek, valamennyiüknek érettségije, néhányuknak technikusi minősítő vizsgája is van. Képünkön Balázs Béla és Baja János. Kulcsár József képbeszámolója T NÓGRÁD - 1979. november 28., szerda 3
