Nógrád. 1979. november (35. évfolyam. 256-280. szám)
1979-11-27 / 277. szám
X Szabályozók —1980 (5.) Vizsgálat az anyaggazdálkodásról Bér—teljesítmény szerint Emelkedett ca készlefszint Az új szabályozórendszer a bérszabályozás módszereit jelentősen továbbfejlesztette, annak az elvnek gyakorlati megvalósítása érdekében, hogy a teljesítményekhez jobban igazodnia szükséges a béreknek, személyi jövedelmeknek is. Ismét utalunk a már említett összefüggésre: szorosabb okozati kapcsolatba kell hozni a vállalati hatékonyságot a vállalatnál dolgozók jövedelmével, mint ahogy ezt teszi a szabályozórendszer nép- gazdasági szinten is. A hatékonyság alapján ítéli meg a vállalatokat, méghozzá az eddigieknél objektívebb mérce, a helyesebb arányokat kifejező árrendszer segítségével. A napvilágra került szabályozók e területen sok mindent újrarendeztek, rendkívül szerteágazó az a rendeletanyag, amely a bérek alakulását befolyásolja. Ám, a rendező elv jól kivehető: a jövedelmeket. a teljesítményekhez kell kötni; a teljesítmények különbségeinek határozottabban kifejezésre kell jutni a kereseti viszonyokban. Törekedni kell arra, hogy a részesedési alapból fizetett prémiumok, jutalmak és az év végi részesedés növekedjék a kereseten belül, s ez is fejezze ki a valódi teljesítménykülönbségeket. A népgazdaság minden olyan területén (szakágazatban) ahol a nyereségérdekeltség van, a vállalati bérek a teljesítménykövetelménytől Gyümölcs- és A BUGARPLOD gazdasági egyesülés évente 1 100 000 tonna gyümölcsét és zöldséget exportál friss és feldolgozott állapotban. A világ egyik legnagyobb ilyen cégének számító BUIGARPLOD több mint hetven országgal kereskedik. Legfontosabb vásárlói a szocialista országok, de jelentős mennyiségeket továbbit a BUL- GARPLOD Ausztriába, az NSZK- ba. Nagy-Britanniába, Svájcba, Hollandiába, a skandináv országokba, Kanadába, Japánba, a Közel-Keletre is. A BULGARPLOD-márka fofüggően növelhetők. Egyes szűkebb területeken, ahol az ágazati sajátosságok is indokolják, központi bérszabályozás alkalmazható. A vállalati teljesítményekhez kapcsolt és a központi bérszabályozás elsősorban a bérek tömegére irányul. A szabályozás változásaiból az is kiderül tehát, hogy előnyben van a bértömeg-szabályozás minden olyan szakmában, ahol a nyereség- érdekeltség a jellemző. Ami a lényeget illeti: a jól gazdálkodó vállalatok számára növekszik a (külön befizetés nélküli) béremelés lehetősége — azaz. a -fő elv megvalósul — a fejlődőképes vállalatok jobban megfizethetik dolgozóikat a jövőben. Ugyanakkor — állapítsuk meg —, a központi bértömeg- és bérszínvonal-szabályozás csak mértékében különbözik a jelenlegi rendszertől. Viszont új vonása, hogy átmenetileg lehetőség nyílik — az éves tervben meghatározott szintig — a bérszínvonal minimális emelésére. Ez a lehetőség az alkalmazkodás, a felzárkózás időszakában segítségül szolgál a vállalatok számára. A bérszabályozás körén belül meg kell említeni, hogy a differenciálás igénye az egyes vállalatoknál is érvényesül. Gondoljunk azoknak a helyzetére, ahol — éppen a nyereség alacsony színvonala miatt —, kevés pénz áll rendelkezésre keresetnövelésre, zöldségexport galom ezekben az országokban, nemcsak a tartalmi érték, de a választék és a csomagolás miatt is. A választék egyre bővül, jelenleg több mint 300-féle kiváló termék szerepel az exportlistán. További piacok szerzése érdekében gyakran rendez a vállalat kiállításokat, árubemutatókat, kóstolókat szerte a világon. A tervek szerint a jövőben többet szállítanak a kanadai vevőknek és Ázsia, Afrika és Latin-Ámen ka országainak lakosságával is megismertetik Bulgária gyümölcseit, zöldségeit. bérjavításra. Az új szabályozás logikája azt diktálja, hogy a vállalaton belül is száműzzék az elvtelen egyen- lősdi gyakorlatát és szemléletét, mivel a többlet vállalóknak, a „legjobban húzó” embereknek, brigádoknak érdemes a rendelkezésre álló ösz- szegekből a legnagyobb részt adni, s így ösztönözni a nagyobb teljesítményeket. Ám a differenciálást, a teljesítményekhez jobban igazodó elosztást — akár népgazdasági szinten, akár vállalati területen — könnyű általában megértetni. De amikor mindez a gyakorlat részévé válik, s most már nem csupán az elvekről esik szó... Nos, eddigi tapasztalataink azt mutatták, hogy -az alkalmazás mindig gondokkal járt, akadályba ütközött. Nem lesz ez másként ezután sem — ezért fontos ismételten kiemelni: a szabályozás egyenlő követelményrendszerét, következetes megvalósulását a szemlélet átformálásával is segíteni kell. Különösen fontos lesz ezt így értelmezni, ahol nem a nagyobb összegek, keretek elosztására kerül sor a differenciálódás miatt, hanem szembe kell nézni a kisebb fejlődési, elosztási, béremelési lehetőségekkel. És azt is érdemes hangsúlyozni: a szabályozó- rendszer normativitása szigorúbb követelményrendszert támaszt, de biztosítja a felzárkózás, a pillanatnyilag nehezebb helyzetben levők fejlődését is — amennyiben a vállalat önerőből javítja gazdálkodását, s megteremti előrehaladásának feltételeit. Ezért igen fontos a vállalatok számára a belső érdekeltségi rendszerüknek, egyéni ösztönzésüknek továbbfejlesztése —, amelyet az új szabályozórendszer változatlanul vállalati tevékenységi körbe utal. A külső feltételek, az új rendeletek jó támporttul szolgálnak ehhez, s érdemi intézkedésre ad lehetőséget, hogy megszűnt az Országos Szakmai Bértáblázat merev rendszere. Matkó István (Folytatjuk) — Endre, gyere, téged keresnek — kiált brigádvezető- jének, Tóth P. Endrének, a bronzkoszorúval kétszeresen kitüntetett Gábor Áron Szocialista Brigád egyik tagja, a Pásztói Szerszám- és Készülék- gyár öntödéjében. — Igyekszem — szól vissza jó hangosan. A mellettem álló Kovács József versenyfelelős magyarázatképpen hozzáfűzi: — Sálából, utána adagol, illetve a következő olvasztáshoz készül. Közben tőlünk jó pár lépésre, a szalagon elkészült formá- szekrények nyílásán át ügyes kezekkel öntik be az izzó vasat. A 16 tagú kollektíva tagjai közül hatan kéziformázók, egy pedig öntő szakmunkás. Régi módon, kézzel döngölik a vas- formaszekrényekbe a formázó homokot. De nemcsak kéziformázók dolgoznak itt, hanem géppel is végzik ezt a munkát. Egy műszakban 150 pár szekrényt raknak fel a szalagokra, s az öntés után az öntvénnyel együtt szedik le. Férfias, egész embert kívánó mu'nka. Akárcsak a rámolóké, vagy az öntvénytisztítóké. Bármerre néz az ember, mindenütt szorgoskodó embereket lát az öntöde világos, tágas belsejében. — Tudják a feladatukat — mondja a közben odaérkező Tóth P. Endre brigádvezető. Tőle Árminicki János, a kéziformázó csoportvezetője veszi át a szót. — Azokkal, akikkel 75-ben együtt kezdtünk el itt dolgozni, mind itt vannak. A rámol ók, az öntvénytisztítók viszont változtak.. — Van-e olyan, akit noszogatni kell a munkára? r- Esetenként il)|tsmi is előSzembesítés Nincs fordul. Főleg hétfőn. Egyikmásik rámoló, vagy öntvénytisztító vonakodva áll a munkához. Ilyenkor csak annyit szőj a művezető, ha szükséges, akkor én, esetenként a brigád többi tagja: mozogjatok egy kicsit jobban.,. Indokolt ez a biztatás, mert a szocialista brigád címet, illetve a bronz fokozatot sem adták ingyen. — Nem bizony! Sok jó mu'nka kellett hozzá. Most sincs miért szégyenkeznünk. A harmadik negyedév végéig a délutános brigáddal együtt 600 tonna öntvényt kellett előállítanunk. Mi megtetéztük még 21 tonnával — veszi vissza a szót Árminicki János. — Sok, vagy kevés selejttel? — Nálunk a megtűrt selejt 4 százalék. Mi 3,8 százalékot vállaltunk. Jelenleg 3 százaléknál tartunk — válaszolja a brigádvezető, majd nem sokkal később így folytatja: — sikereinknek nincs különösebb titka. A kifogástalan munka csupán 'nagyobb odafigyelést, kapkodásmentes tevékenységet kíván. — Másra nincs is szükségük? — De igen! A folyamatos feltételekre. Ezek is megvannak! Esetenként előadódik, hogy rossz az anyag minősége. Ilyenkor odamegyek Mi- kus József üzemvezetőhöz, és megkérem, hogy segítseta. Ö titka azonnal intézkedik és utána javul az öntvény minősége is. Előadódnak kényszerszünetek is. Ha például elromlik a daru, és hosszabb időt vesz igénybe a kijavítása, vagy egyéb más, előre nem várt hiba adódik valamelyik berendezéssel. Mivel az öntödében nem tudnak munkát biztosítani, ezért a brigád tagjai különböző helyeken: ki a tmk- ban, ki a lakatosoknál, ki pedig a villanyszerelőknél segédkezik. Én például a kemence javításánál munkálkodtam — mondja Tóth P. Endrei — Muszáj így ten'ni, ha jól ki akarjuk használni a munkaidőt — folytatja az előbbi gondolatot Árminicki János. A kollektíva tagjai nemcsak a munkában kívánják megmutatni, mire képesek, hanem különböző versenyeken is. Legutóbb Árminicki János a „Ki minek mestere?” házi, szakmai vetélkedőn 12 társa előtt megszerezte az első helyet. Valószínű, ebben segített neki a nagy szakmai tapasztalat mellett az az általános műveltségben tudás, amit még annak idején az acélgyárban szerzett meg, gimnáziumi tanulmánya során, egészen az érettségi oklevélig. Ugyáncsak gimnáziumot vallhat magáénak Zelnik István is, aki betanított munkásként tevékenykedik a brigádban. Az általános műveltség mellett nagy becsben tartják a szakmai tudás bővítését. E tekintetben Alapi Antal jeleskedik. Róla valóban el lehet Hasznos tapasztalatokat eredményezett a megyei NEB közelmúltban végzett vizsgálata a készletgazdálkodás egyes kérdéseiről. Az ellenőrzés során a megbízott szakemberek azt kívánták megállapítani, hogy az SKÜ-ben és a fontosabb építőipari egységeknél miképp hajtották végre a termékforgalmazás és a készletgazdálkodás javítását célzó határozatokat, illetve hogy e határozatok valóra váltását milyen főbb okok nehezítették kisebb-nagyobb mértékben. NINCS ÖSSZHANG Miként a NEB képviselői megállapították: az anyaggazdálkodási alrendszer minden vizsgált egységnél beépült a szervezeti és működési szabályzatba. Az éves tervek készítésekor anyagellátási tervet is kidolgoznak; ez utóbbi szervesen kapcsolódik a komplex előirányzathoz. Ugyanekkor — mint kiderítették — úgyszólván valamennyi egységnél zökkenők adódnak az ütemes anyagbeszerzés és a tervszerű termelés közötti összhang megteremtésében. Nem ritka, hogy a kitűzött munka elmaradásakor is leszállítják az eredeti tervhez rendelt anyagokat. Ezáltal plafonig szökik a készletszint, sőt pénzügyi bonyodalmak is támadnak. Kiváltképp gyakori az effajta gond a NOTÉV-nál, ahol a készletek jócskán túlhaladják az elfogadható mennyiséget. A raktározás föltételei általában megfelelőek. Viszont részleteiben vizsgálva e kérdéskört : jelentős eltérések tapasztalhatóak. Még egy vállalaton belül is nagyok a különbségek: a SKÜ-ben az alapanyagokat szabad téren, gépi anyagmozgatással tárolják, ám a vegyes anyagokat mintegy harminc korszerűtlen raktárban helyezték el. Az anyaggazdálkodással foglalkozó személyi állomány „felhígult” — állapították meg a NEB illetékesei —, ez a nem megfelelő anyagi megbecsülésnek tudható be. Ennek dacára a személyi föltételek „jónak ítélhetők” a STÉSZ-nél, az Agrofilnál, ám elmaradnak a követelményektől á NOTÉV-nál. Az SKÜ- ben nem kevesebb, mint 108 ember foglalkozik az anyag- gazdálkodással — igaz, közülük igen sok a csökkent munkaképességű dolgozó., CSÖKKENTETT PRÉMIUM A NEB-vizsgálat eredménye szerint az egységek rendszeresen vizsgálják készleteik összetételének alakulását. Nagy figyelmet fordítanak az elfekvő készletekre és a forgási sebességre. Készletnormák alkalmazásával viszont csak az Agrofilnál meg az SKÜ-ben találkoztak. Általában elfogadhatóan történik a vizsgált egységekben az anyag forgalmazása, nyilvántartása, elszámolása. A STÉSZ-nél s a NOTÉV-nál számítógép végzi az anyagügyvitelt. .Egyelőre csak az ügyvitel követelményeit elégíti ki a komputeres földolgozás, ám mindkét egységnél dolgoznak e módszernek az anyaggazdálkodásra való ki- terjesztésén. Az anyaggazdálkodás ellenőrzése külső és belső szervek által történik. A szécsé- nyi ÉPSZÖV kivételével minden vizsgált egységnél kiépült a belső ellenőrzés. Ennek keretében foglalkoztak az anyag- gazdálkodás vizsgálatával is; kivéve az SKÜ-t, ahol ezt a munkaterületet két évig sem belső, sem külső szerv nem ellenőrizte. Külső vizsgálatokat a szövetkezetekben a revizori irodák, vállalatoknál a PM bevételi főigazgatóságának emberei végeznek. A vállalatok számára a fölügyeleti szervek — ÉVM, KGM — tavaly konkrét készletcsökkentési utasítást adtak ki. A NÁÉV vezetőinek 1978 évi prémiumjából ennek alapján tartottak vissza egy részt a magas készletszint miatt. A készletgazdálkodással kapcsolatos gondok kiküszöbölésére, e munka hatékonyságának, fokozására az utóbbi időben több hasznos intézkedést hoztak az egységek illetékesei. Egyebek közt szorgalmazzák a beszerzési társulásban rejlő előnyök fokozott kiaknázását, együttműködési megállapodásokat kezdeményeznek a TEK-vállalatokkal, kidolgozzák és bevezetik az anyaggazdálkodással foglalkozók személyi érdekeltségét. PARLAGON A JÓ MÓDSZEREK A vizsgálat eredményeinek summázásakor a NEB megállapította: a készletszint az utóbbi időben emelkedett. Ennek számos oka van. Többek közt hosszú a beszerzési idő, ütemtelen a kiszállítás, és szegényes a TEK-vállalatok árukészlete, áruválasztéka. Ezek miatt az egységek — érthető módon — „igyekeznek előre biztosítani a készletet — inkább vállalják a hosszabb rak-' tározást és a többletterheket,' mint hogy bármilyen fennakadás legyen a termelésben.’* Ám a NEB-ellenőrzés során kiviláglott: maguk a gazdálkodó szervek sem állapítják meg mindig a valósághoz hűen szükségleteiket. Sajnálatos' az is, hogy még nem terjedtek el széles körben a korszerű anyaggazdálkodó módszerek,’ például az úgynevezett ABC- analízis. Á föltárt gondok kiküszöbölésére a megyei NEB több javaslatot tett a vizsgált termelőegységeknek. Indítványozta készletnormák kidolgozását ott, ahol ilyen még nincsen. Fölhívta a figyelmet a számítógépes anyaggazdálkodásban rejlő előnyökre: ki-' emelte az így nyerhető pontosabb, gyorsabb információ-' kát. Ezeken kívül javasolta a NEB a gazdálkodóknak, hogy kezdeményezzék a“‘koz'ös beszerzési és a közös készlete-: zési megoldásokat. M. P. mondani, hogy bújja a szakkönyveket. Általában ő a kezdeményezője a különböző szakmával kapcsolatos vitáknak. — Együtt voltunk nyaralni Berekfürdőn, amikor látom, hogy nagyon elmélyülten olvas. Közelebb húzódom hozzá, látom, hogy szakmai témájú könyvet tanulmányoz. Bevallom, engem is meglepett — kapcsolódik újra a beszélgetésbe a verseny felelős. Nem dicsekvésképipen. de ha már a műveltségben dolgokról esett szó, még megjegyzik: — A brigádból öten. a jó han- gúak, a zenét kedvelők dalárdában énekelnek. Beszélgetés közben az óra mutatója gyorsat lépett előre. A Tóth P. Endre brigádvezető, nemrég olvasztárrá előléptetett szakember által ösz- szeállított anyagok a kemencében a nagy hő hatására fokozatosan vörösen izzó folyammá alakulnak. A két öntés között van egy kis időm. Ilyenkor foglalkozom a brigád tagjaival, megbeszéljük a problémákat, a további elképzeléseket — közli a brigádvezető. — Azért választottuk őt egyhangúlag, mert értelmes, talpraesett, védi társainak érdekét — folytatja az előbbi gondolatot Árminicki János kétszeres kiváló dolgozó, majd kisvártatva hozzáfűzi: — De csak akkor cselekszik így, ha meggyőződött az ügy jogosságáról. Miután megtudtam, mikor lesz az újabb csapolás, önkéntelenül is az órámra néztem. A többiek is így tettek. Pár perc múlva mindenki elfoglalja helyét. Nem sokkal később a kemencéből forró lávaként ömlik a vörösen izzó vas, az öntőtégelybe. V. K. Megkezdődött a Salgótarjáni Ruhagyárban a következő ötéves tervidőszakban megvalósuló gépi rekonstrukció előkészítése. A minőségi követelményeknek megfelelően olyan hő- fokszabályzós, páraelszívós vasalóberendezéseket, speciális varrógépeket is üzembe helyeznek, melyekkel a rendkívül igényes piacon is versenytársak maradhatnak. Az export- termékek arányának további növelése miatt elsődleges feladatnak tekintik az üzemcsarnokok műszaki berendezéseinek magas technikai színvonalon való biztosítását. Képünkön még a hagyományos gőzvasalókkal simítják a kelmét. — kulcsár — 1 NÓGRÁD - 1979. november 27., kedd í" (
