Nógrád. 1979. november (35. évfolyam. 256-280. szám)

1979-11-27 / 277. szám

55 «Zä r«5 B » ;«S BSliBT.iSw ^ B ­2 il 2= L ij rák 1 i ii I előtti r __t A nyám könnyű álmot ígér Az erdélyi magyar szónak, Irodalomnak Tamási Áron óta talán nem volt olyan nemes nyelvi művelője, mint napja­inkban Sütő András. Századok nyelvszigetbe zárt világának ősi ízei, szárnyaló gondolatok szivárványívelései ötvöződ­nek felemelő olvasmányél­ménnyé Sütő írásaiban. Irodalmi életünknek, szá­mos korábbi sikeres műve után, méltán vált mondhatni ünnepi eseményévé az Anyám könnyű álmot ígér című re­gényének megjelenése, mely- érzékletes ben szülőfaluját, a mezőségi jenek, kis Pusztakamarást, annak ro­mén—magyar elegyességben is századok óta nagy békesség­ben élő embereit öleli magá­hoz, egyszerű hétköznapokban sen egységessé Sütő András regény-emlékezésében, s a té­véfeldolgozásra vállalkozók­nak csöppet sem volt könnyű dolguk, hogy a művet a le­hető teljes gondolati egységé­ben, nyelvi ragyogásában, hangulati légkörében, környe­zeti hitelesíthetőségében kép­ernyőre állíthassák. Mo­zaikokból kellett építkezniük, úgy, hogy azok egymást se­gítve, erősítve, teljesebbítve végül is a felvillantott sorsok, emberek lelki dimenzióbán is tablójává teljesül­Ehhez a vállalkozáshoz a legjobb segítséget szinte akar- va-akaratlan maga Sütő And­rás adta, amikor a tévéfel­dolgozás készületeiről értesül- érlelődő örömeivel, bánatai- ve, a műhöz méltó szépségű val, vígságaival és gyászaival, és mélységű levéllel kereste Ügy öleli magához, hogy köz- meg az egyik szereplő mű­ben maga is beleoldódik ebbe vészt, az őt megszemélyesítő a közösségbe. Szülei, testvérei, Győry Emilt, baratai, az egész falu közös- E levél vált végül is alap- ségébe. Róluk szól és érettük, pillérévé a feldolgozásnak, az elszármazott gyermek tel- melyre azután Katona Már- jes hazahúzó szeretetével ez ta dramaturg már nagy biz- az ezernyi szálból remekelt tonsággal építkezhetett. Büsz­rrói szőttes. Komor ballada, könnyeden mesélő epika, aranyló anek- dotázó hangütés olvad szerve­álmot ígér tévéváltozata az utóbbi évek sikeres produk­ciója. Sik Ferenc rendkívül gon­dos, a művet egész mélységé­ben értő és érző rendezésében nagyszerű színészi eredmé­nyek születtek. Mindenekelőtt Győry Emil, Törőcsik Mari, Szabó Sándor, Bihari József, Gobbi Hilda, Páger Antal re­mekelt, de mondhatni a teljes színészi felvonultatás méltó volt a rendkívüli vállalkozás­hoz. Mint ahogy kifejező ha­tásával, szinte képzőművészeti esztétikumot kínáló látványá­val Nagy Sándor díszletvilága és jelmeztervezése. A tévéjáték vetítését decem­ber 1-én a második műsoron megismétlik. Aki a múlt hé­ten elmulasztotta, ne feledkez­zék meg róla. Nagy élmény­nyel maradna szegényebb. A műsorhét másik irodalmi eseményét vasárnap este Ba­lázs Béla születésének 95., halála 30. évfordulója alkal­mával kaptuk, mégpedig Illés Endre igényes portrésorozata, a Krétarajz révén. A portrét a kortárs pálya- bizonyara a levélben előlege- társ tájékozottságával adta ér­zett bizalom után — az író is zékletes keresztmetszetét Ba­ke lehet az eredményre, s elégedett. Az Anyám könnyű NYOMOZZ VELÜNK! Hatíorduiós rejtvényjátékra dékcsomagját is elnyerte. (A invitáltuk salgótarjáni olva- nyertest levélben értesítjük, sóinkat, a NÓGRÁD novem­ber 17-i számában, s az ed­digi eredmények némi meg­lepetést szereztek a „Nyomozz velünk!” városi társasjáték szervezőinek. Jóllehet az el­ső forduló után még korai hol veheti át nyereményét). ÖNKÉNTESEK KERESTET­NEK! Szándékosan apróbb — „e , Wíto KtatMk ma.tZffiTS rlon várakozást felülmúló szá- 8Zeat“K> me89ern Kerülte el lenne jóslatokba bocsátkozni, den várakozást felülmúló 6zá ma mégis arra enged követ keztetni, hogy a salgótarjáni, ak magukévá tették felhívá' olvasóink figyelmét első fel­hívásunk. A városi tanács ügyfélszolgálati irodájában 30 sunk célját, és tanújelét ad- «■“«* jelentkezett, hogy a air karácsony háromnapos ün­tak aktivitásuknak. A neheze persze csak ez­nepére vendégül lássanak egy­egy gyermeket, a kisterenyei után kezdődik, de addig is nevelőotthon legkisebbjei kö- lassuk az I. forduló eredme- züj nyét! Ügy véljük ehhez nem szük­séges kommentárt fűznünk. Talán még csak annyit: KÖ­SZÖNJÜK! :.. ÉS ÖN MIT TENNE A VAROSÉRT? Erre a kérdésünkre eleddig; lázs Béla költői, próza-dráma­írói sokoldalúságának, — talán kissé háttérben hagyva film­esztétikái munkásságát és út­törő érdemeit. A művek tol­mácsolásában — vers, novel­lák, egyfelvonásosok —, dicsé­retesen jeleskedett Juhász Já­cint, Dunai Tamás, Koltai Ró­bert, Básti Júlia, Esztergályos Cecília, Várhegyi Teréz, Tí­már Béla, Benedek Miklós. Egyebekben: kedden indult a második műsorban a tv újabb sorozata, a csehszlovák „illetőségű” Zéman őrnagy, jól szórakoztunk szerdá'n, szin­tén a második műsorban, a Tavasz van őrmester úr című lengyel filmbohózaton, majd a szombati éjszakai adásban a Fogfájás című, Réber László és Várnai György ötletéből készült filmkomédián — a főszerepben a sajátosan fa1 nyár humorú Suka Sándorral. (b. t.) Kódexföredékek 'altatása Hazunkban a mohácsi vész előtt virágzott a könyvkultú­ra. A királyi udvar, a huma­nista főpapok, a pálos, jezsu­ita, domonkos kolostorok könyvtáraiban szorgalmasan másolták és sokat olvasták a kézzel irt díszesebb, vagy egy­szerűbb kivitelű könyveket, a kódexeket. Mezey László professzor megpróbálta számszerűen meghatározni, hogy hozzávető­legesen, hány kódex lehetetta középkori Magyarországon. Számításai elég bonyolultak, hosszadalmasak, ezért csak a végeredményt ismertetem: egyházi tulajdonban, a külön­féle kolostorok. apátságok, prépostságok, nagyobb plé­bániák birtokában legalább 35 000. Mátyás király, a huma. nista főpapok és világi nagy­urak könyvtárában pedig to­vábbi 10 000, összesen tehát legkevesebb 45 000 kódexet őriztek Ennek még egy szá­zaléka sem maradt korunkra, ha a külföldön őrzött példá­nyokat is hozzászámítjuk, szá- műk akkor is 400 alatt marad. A vallásháborúk, a török uralom, a különféle hadjára­tok, szabadságharcok során a könyvpusztulás hallatlan mér­téket öltött. De nemcsak a tűz és a harci cselekmények pusz­tították a könyveket, hanem a közöny is. A protestánsok nem őrizték a katolikus liturgiát tartalmazó műveket, de sok­szor még a katolikusok sem. A horvátországi Lepoglaván élő pálosoknak például, mikor 1600-ban saját miseszövegük helyett a rómait fogadták el, gyönyörű kiállítású kéziratos misekönyvükre nem volt szük­ségük, ezért lapjaiba könyve­ket kötöttek. Tették ezt ők is, mások is takarékosságból, mert a legrégibb kódexek anyaga finoman kidolgozott állatbőr. pergamen, tehát olyan időtálló anyag, amelyért így nem kellett külön pénzt kiadni. Érdekes bizonysága ennek a nagyszombati könyv­kötőknek egy XVII. századi árjegyzéke. A munkájukért fi­zetendő összeget a könyv nagy­sága és a bőr minősége sze­rint határozták meg, ha azon­ban — tették hozzá — a kö­téstáblához teleírt pergament használhatnak „az ár megfele­lő módon csökken”. Az elégett, megsemmisült kódexeket természetesen nem lehet a semmiből visszahívni, de nem minden régi kéziratos könyv tűnt el egészen. Egyes részeik a későbbi korszakban nyomtatott könyvek kötéstáb­láiban, kötéstömitő anyagá­uau. ezenkívül iratüuruokböu korunkra maradtak ' Ennek a kódextöredéRekften , rendszeres számbavételét és feldolgozását kezdte meg 197a januárjában egy munkaközös­ség Mezey László vezetésé­vel. a Kulturális Minisztérium anyagi támogatósával és az Eötvös Lóránd Tudományegye­tem régi magyar irodalomtör­téneti tanszékének segítsége­vei. A munka a budapesti Egye­temi Könyvtárban indult meg és folytatódott a Római Kato­likus Hittudományi Akadé­mia és az esztergomi főszé­kesegyházi könyvtárban. Ezekben található ugyanis a legtöbb olyan könyv, amit már a középkorban Magyar- országon használtak. A munkaközösség tagjai először átnézik a kijelölt könyvtárak régi anyagát: me­lyikben találhatók kódextöre­dékek. fragmenták. Ezek a kötetek a restaurátorokhoz kerülnek, akik a pergamenda­rabokat gondosan lefejtik, megtisztítják, konzerválják. Ezután a töredékekről másola­tokat készítenek, hogy a köny- nyen pusztuló eredetit minél kevesebbszer kelljen kézbe venni. A további vizsgálatok­ra az Akadémia könyvtörté­neti bizottsága részletes sza­bályzatot dolgozott ki. Ennek értelmében az írás jellege alapján igyekeznek kideríte­ni a keletkezés helyét, idejét, és megpróbálják megállapíta­ni az egykori tulajdonosokat, valamint azt. hogy hol és mi­kor használták fel kötésre. Ezt követik a szövegkritikai vizs. gálatok: melyik szerző milyen műve, mennyiben tér el a mű eddig ismert változatától. Eddig mintegy 800 töredé­ket vetlek szamba. Ennek kétharmada liturgikus tárgyú, misekönyv, breviárium, gra­duate. Sok bennük a hangje­gyes anyag, akad köztük egy XIII. századi kétszólamű hlmnusztöredék is. A harma­dik harmad tartalma nagyon változatos, szent beszéd gyűjte­mények mellett az egyeteme­ken tanított tárgyakról szól­nak. egyházi és világi jogról, filozófiáról, orvoslásról. Korábban az 1200 előtti időkből csak 8 hazai szárma­zású kódexet ismertünk, en­nek alapján még a könyvírá. sunk történetét sem lehe­tett .megírni. Most viszont kb. hatvan XII. századi vagy még korábbi eredetű töredék vált ismertté. A feltáras azonban nemcsak a könyvtörténet ku­tatói számára szolgáltat érté­kes adatokat, hanem alapve­tő fontosságú a középkor esz­metörténetére. A feltárt anyagból megtudjuk, hogy az egyes századokban mit olvas­tak Magyarországon, mit ta­nítottak az iskolákban, milyen dallamokat énekeltek a temp­lomokban. A kódextöredékek ugyanazt jelentik a műveiő- déstörténészeknek. mint az építéstörténészeknek az alap­falak, ablaktöredékek: mű* emlékek hiányában ezek alap­ján rekonstruálhatják a múlt alkotásait. A hangjegyes anyagból mar tartottak zenei bemutatót, ahol az érdeklődők megis­merkedhettek középkori ének­kultúránkkal. Az egész frag* mentakutatás részletes tartal­mi vizsgálatát és értékelését tanulmánykötetek fogják tar­talmazni. Megírásuk folya­matban van. Vértesy Miklós Látványos részéhez érkezett a Salgótarjáni Munkásmozgal­mi Múzeum építése. Az intézmény homlokzatára impozáns, a sarkokon hajlított épületelemek kerültek, melyek harmo­nikusan illeszkednek a környék stílusához. —kj— Az első feladványban kö­zölt „betűdominó”-rejtvény he­lyes megfejtése: József Attila megyei Művelődési Központ. mindössze három válasz ér­kezett, de talán a három se­gít majd abban, hogy meg­mozduljon Salgótarján lako­sainak bizonyítottan élénk fantáziája... 1. A Táncsics Mihály Köz- gazdasági és Kereskedelmi „ ............. , „ . Szakközépiskola növendékei t EuZ,V°U te!?at ?z elso ”.r.e.J- - az iskolai padagógus KISZ- tekhely , melynek portáján aiapszervezet irányításával — játékosaink - a „Körözés’ íelajánlották a Beszterce-la- emblema ellenében - novem- kóteiepen, egy átadás előtt t>e,r 21 ef ,24 k°zott atvfhet;, álló tízemeletes lakóház ta- tek a „körözött személyre” karítá£i munkáinak elvégzé- vonatkozo első rejtjeles inf or- sét Ezzel is hozzájáru]va a macro es a ..Nyomozol igazol- vá iakásépítési programjá- vanyt’. íA rejtekhelyen” ka- nak mielőbbi megvalósításá- pott rejtjeles információ meg- ^Q?, fejtését természetesen nem közöljük. Csupán annyit áru- 2. Iványi Ödön festőművész iunk el, hogy az ott kapott és Vadas Andor építészmér- rejtvényből a körözött sze- nők vállalták a peremkerületi mély nemét tudhatták meg.) művelődési otthonok klubjai- A „rejtekhely” megtalálói ban kialakítandó „kiállító- között — ígéretünkhöz híven terek” megtervezését. —■ kisorsoltunk egy kétszemé- 3 Andrássy Ferenc vízveze- lyes belépőjegyet a művelődé- ték-szerelő, humoros írásaiból 6i központ szilveszteri műso- juttatott el hozzánk néhányat, fára. szilveszteri műsorunk színesí­Az I. forduló nyertese: Som- téséhez. fai Hedvig, Salgótarján, Erkel (Természetesen továbbra is út 6. szám alatti olvasónk, várjuk salgótarjáni olvasóink aki a belépőjegy mellé az ötleteit, javaslatait, felajánlá- SZMT kulturális, agitációs és sait! Címünk: NÓGRÁD-szer- propagandaosztályának aján* kesztőség, Palócz Imre tér 4.) NÓGRÁD — 1979. november 27., kedd iSzalontai Mihály: Áz utolsó nap Nem búcsúzott el Jusztitól, Sárika mondta, hogy csak menjenek nyugodta'n és siessenek vissza, mert egy óra múlva kész a vacsora. El is mentek, a ház előtt már várta őket az az autó, ami Gézát és Mikit behozta az állomásról, beültek, s a többire a nagy rohanásban, az egymásra torlódó képfelvillanásokra, már csak lázban, messzi távolból jövő, idegenül kongó hangkáoszban, iz­zadó, meleg, lelki vakufény-felvillanásokban tud emlé­kezni. Egy kopott kis terem, gipsz szabadságszobor, Rákosi­képp, Sztálin-kép, vörös drapéria, rumszag, kávészag, em­beri kigőzölgések testszaga, sok-sok egyenruhás fiatalem­ber, váll-lapok, lötyögő durva csizmák, feszültség, fe­gyelem és állezserség, mosolygás és ünottság, zavar és tiszteletreméltó figyelés, meglepődés: „Hogy, hát ilyen fiatal!” meglepődés: „...ilyen fiatal és ilyen értelmes!” Saját hangja távolról, lehiggadás, megtalálása a gondo­latmenetnek, tapogatódzás a hallgatóság értelmi szintje, kapaszkodószintje iránt, kapcsolatteremtés, az első ne­vetés, a közömbösségből érdeklődő szemek „Jé, ezt már hallottam!” Egyiptomi mitológia, görög mitológia, latin mitológia, római-katolikus egyház, a pápaság, a német— római szent birodalom, Luther. „Itt állok, s nem tehe­tek másként”. Vallás-paraszt háborúk. Oly mélyen gyö­keredzett az emberekben a vallás, hogy ellene lázadói is csak a vallás kategóriáinak segítségével tudtak. En­gels, Rotterdami Erasmus, Gotz von Berlichingen, refor­máció, pillantás az órára, 38 perc... ,3 elvtársak a val­lás, mely két évezreden át beette magát az emberek tu­datába, mely minden ismeret bölcsőjénél ott áll, mint annak segítője, akadályozója, vagy megélője, jelen levő tudati tényező ma Is az emberi agyakban, ezért nagy türelemmel, de koncentrált odafigyeléssel, az emberiség legjobbjainak felhalmozott tapasztalatanyagáva] kell harcolni ellene és helyettesíteni a már nem hívő ember­ben az egyetlen helyes tudományos világnézettel, a di­alektikus materializmussal”. Taps, Izzadó kézfogások: „Nahát... igazán... köszönjük szépen!” Gézának is kijut a hátbaveregetésből, tuszkolja, kint még melegebb van, mint bent Béla: — Egybe vagy még? Tiszteleg a kísérőknek, fellöki Robi mellé, valamit mo'nd Gézának, indulnak. Két perc autózás, sorompó, öt perc igazoltatás. Béla káromkodik, Robi káromkodik: „Itt napjában harmincszor bemegyünk, de az éberség. • 29. Szép tiszta barakk sorok, köztük fehérre meszelt, téglával kirakott virágágyások, üveggömbös seprőnye- lek rózsabokrai, kétemeletes vörös téglás központi épü­let, újraigazoltatás, itt már csak az ő igazolványait nézik tüzetesen, beírják egy könyvbe, az igazoltatáson túl egy nyurga, kétméteres, sovány, kopasz, világító ősz barkójú tiszt, alezredes szertartásosan kezet fog, őt mindjárt fel is méri, „gyerek még”, de azért udvarias marad. Felmennek az emeleti parancsnoki szobába, meglepetésre teát ajánl, forró teát, mert hogy ilyen fülledt melegben azt kell inni. Miki majdnem elko­tyogja, ahogy az angol gyarmati hadseregben is szok­ták. Kellemes fecsegés, közös ismerősök keresése, talál­nak, búcsú, a holnapi viszontlátásig. Béla élcelődése, nagy ünnepi vacsora Gézánál, még pezsgőt is szereztek. A parancsnok szertartásosan odamegy a szekrényhez, elővesz egy három és fél decis lapos kisüveget, Courvo^ isier konyak, Miki most lát először, Béla is, a parancs­nok Gézának küldi, mert hogy Gézának állítólag szüle­tésnapja van. A kapuban igazoltatási tortúra, tíz perc múlva így is ott ül az asztalnál. Forró húsleves, sült kacsa, sör, cirfandli. Tényleg fiatalnak és erősnek kell lenni egy ilyen naphoz, ilyen vacsorához. Géza megbontja a konyakot, picit isznak, de jó a felét félreteszik, majd Mikinek éjszaka. Öt már idege­síti ez a sok „majd”, a várakozás feszültsége most már türelmetlenség, az idegesség most már semmi más, nem várakozás, nem félelem, nem szorongás, csak t«r porzékoló türelmetlenség. Juszti kabátja fölhajtva, fején a svájcisapka, nya­kában a sál, a kapualjban csak két szeme villog. Sárika Miki nyakába ugrik, ad neki két puszit: — Jó horgászást! — kiáltja hangosan, ettől Béla sarkon fordul, ék mereven Géza szemébe néz, aki za­vartan lesüti, s krákog. Máris kint ülnek a dodzsban, öten kényelmesen, szorosan elférnek. Elöl ül Robi, mel­lette Géza, mögöttük, de nekik háttal Juszti és Miki, a kocsi végén, ahol a ponyvát fel lehet hajtani, Béla. Fel is hajtja a ponyvát, mennek a hold nélküli csilla­gos éjszakában, kevés a felhő, a száguldó levegő is me­leg, ami éri őket, átmennek két ellenőrzési ponton is, de ahogy meglátják a kocsit, a bennülőket, csak intege­tés, „Jó fogást!” — kiáltják utánuk. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents