Nógrád. 1979. november (35. évfolyam. 256-280. szám)

1979-11-24 / 275. szám

Szabályozók —1980 (3.)

Az árak hatása

Az előző folytatásokból kiderült: a szabályozás kifejezetten arra törekszik. hogy pontosabban mérjen és . különböztessen meg hatékonyan dolgozó és nem hatékonyan működő vállalat között. Ennek kedvező hatásai elvitatha- tatlanok — gyorsabban fejlődnek a nemzeti jövedelem termelésében élenjárók. az eredményes vállalkozások. Más szóval — a hatékony vállalatok nagyobb teret, támogatást élveznek. Ez összhangban áll azzal a követelménnyel, . hogy gazdaságunk számára feltétlenül fontos és elsőrangú feladat a hatékonyság gyarapítása, s ezen keresztül az egyensúlyi helyzet javítása.

Mint láttuk a megkülönböztetés. a differenciálás egyik kifejezője az új termelői árrendszer. Érdemes azt is megvizsgálni, hogy pontosan mire és mire nem ösztönöz a világpiaci ' követelményeket, tendenciákat közvetítő ár?

Az árképzés törekvései, szempontjai a kompetitívnek (a nemzetközi mezőnyben is összemérhető) minősített

ágakban úgy jutnak kifejezésre, hogy a hazai vállalatot (terméket), a nemzetközi ranglista kritériumaival ítélik meg. Másként fogalmazva: valamely termék ára attól függ, hogy mennyit adnak- adnának érte a külföldön, s ez természetesen visszahat a vállalat anyagi helyzetére. Ettől a megítéléstől függ bevétele, nyeresége, jövedelme. Minél hatékonyabb egy vállalat (ilyen megítélésben) — annál nagyobb lesz a nyeresége — s annál többet fordíthat fejlesztésre és a munkásainak, vezetőinek honorálására. Azonnal hangsúlyozzuk: e nagyobb nyereséget

nem fölözi le oly mértékben a népgazdaság, hogy eltűnjön a különbség — mondjuk a hatékonyan dolgozó vállalat és egy kevésbé hatékonyan működő között. Éppen ellenkezőleg! — a legjobban, leghatékonyabban dolgozók külön támogatásban is részesülnek, hiszen a népgazdaság elsőrendű érdeke, hogy fejlődésük,

A kelet-möngóliai Halhin Goi körzet komplex mezőgazdasági fejlesztésére tervet dolgoztak ki. A körzetben nemrég feltört szűzföldek megművelésére, az állatállomány meghonosítására négy állami gazdaságot alapítanak. A farmok létesítése előtt 5,7 millió hektárnyi terület talajviszonyait, geológiáig víz-, rajzi adottságait, lehetőségeit vizsgálják meg.

A középső ajmakban elterülő „Atar” állami gazdaság ifjú gépkezelői 'nemrég költermelésük a'legjobban kibontakozzon. 4

Ezzel szemben a kedvezőtlenebb hatékonyságú, illetve a nem hatékony vállalatok esetében az árak — magától értetődően — nem tartalmazhatnak semmiféle „különjuttatást”. így — a hatékonyság arányában ezekből a normatív árakból vagy kifizetődik a vállalat termelése, vagy nem. Megeshet, hogy csak ráfizetéssel termelhet a vállalat, mert termékeinek ára nem fedezi a ráfordításokat. Mi történik velük? Nos, a szabályozó rendszer alkalmazása kellő lehetőséget teremt arra. hogy a gyengébbek, a nem hatékonyak, vagy a nem eléggé hatékonyak 7— meghatározott, szabályozott keretek között — fölzárkózhassanak. Az érintett vállalatok meghatározott időt kapnak arra, hogy átformálják a termék- szerkezetüket. végrehajtsák azt az átszervezést, amely a nyereség emeléséhez vezet. Ha azonban a rendelkezésre álló — velük . egyedi megállapodásban rögzített — határidőn belül sem boldogulnak, más módszerhez, esetleg tevékenységük visszafejlesztéséhez, gyökeres átalakításához szükséges nyúlni. Nagyon fontos körülmény, hogy e folyamatban végig határozottan érvényesülő „zsinórmértéket” nyújtanak számukra a világpiaci realitásokhoz igazodó termelői árak, az arányosságot tisztelő árrendszer. Pontosan kivehető tehát a logikai és okozati, gazdasági összefüggés a vállalati eredmény és a vállalat lehetőségei között, csakúgy, mint a vállalati jövedelmek, a nyereség, valamint a dolgozók jövedelme, nyeresége között. A vállalat és annak kollektívája — 'az árakon keresztül — nyilvánvaló útmutatást kap: mit, miért és hogyan kell tennie.

Aligha kétséges — ilyen körülmények között igen fontossá, jelentőségteljessé válik a vállalat kapcsolata a külgazdasággal. És a közvetítő láncolatához „technikai értelemben” — tehát, a jó infor*

töztek új házakba, korszerű, kényelmes lakásokba. A több száz itt dolgozó gépésztechnikus mongóliai és szovjet középiskolákban tanult. Első munkahelyük a szűzföideken gazdálkodó állami gazdaság.

Az ulánbátori, prémes állatokat tenyésztő állami gazdaságban megkezdték az itt honos rőtvad, a szarvas agancsaiból nyerhető gyógy anyag kivonását. A szarvasállomány jelentős gyarapodása a gyógy- anyagtermelés növekedését is jelenti.

mációkhoz, gyakorlatilag jól és pontosan érvényesülő kapcsolatrendszerhez, külkereskedelmi szervezethez. A szabályozó rendszer ennek érdekében ösztönzi a termelők és külkereskedelmi vállalatok jobb együttműködését, például újszerű társulási formában vájó együttműködésüket, hiszen mindkettőjük érdeke a jobb árak elérése a külföldi piacokon. (Megszűnik a külkereskedelmi vállalatokat terhelő külkereskedelmi adó, s a termelő oldalán fokozottan jelentkezik, a külkereskedelem eredményeiben való részesedés igénye). Az új szabályozás segíti a külkereskedelmi és a termelővállalatok közös társulásainak létrehozását — tehát a közös informálódás, a közös értékesítés, a termelés kérdéseinek „kül- kereskedelem-centrikusabb” összehangolását.

Különös fontosságot kap — az ár szerepének fokozódásával együtt — az ármunka, az árismeret. A vállalati önállóság e körben fokozódik — ám a felelősség is. Az új szabályozó rendszer ezzel kapcsolatban közvetve és közvetlenül számos új követelményt és lehetőséget megfogalmaz. Ezzel összefüggésben utalunk arra is: megváltozik 1980. január elsejével a tisztességtelen haszon fogalma és minősítése.

Az új szabályozó rendszerben továbbra is megmarad a már ismert négy árforma, ám közülük nőni fog a szabad árformába tartozó termékek köre — azzal, hogy szí górj előírások szabályozzák az előzetes bejelentés kötelezettségét. Minisztertanácsi jogszabály írja elő — mit kell tennie az árhatóságoknak és mit a vállalatnak az árak kialakítása során. S bár az áralakulás — mint láttuk — elsősorban közgazdasági eszközökkel történik, de bizonyos jogi eszközök is befolyásolják majd — így például a tisztességtelen haszon kritériumainak előírásával.

E fő szabály szerint tisztességtelen a haszon akkor, ha azt a vállalat az árképzésre vonatkozó jogszabályok megsértésével érvényesített • árral éri el, különösen, ‘ha az ár aránytalanul magas. Az első pillanatban ebben nem látunk újdonságot — ám az önmagáért beszél: nincs benne az a kritérium, ami az eddigi szabályban benn volt — az indokolatlan méretű nyereség. Ugyanis az új szabály egyik lényeges eleme: önma- , gában a nyereség nagysága nem perdöntő, ha az ár arányos.

Az új szabály megfogalmazta a magas, illetve a nem aránytalanul magas ár fogalmát. Eszerint az ár akkor aránytalanul magas, ha a hasonló, illetve helyettesítő termékek árával — azok használati tulajdonságait és értékeit figyelembe véve nincs összhangban, illetve a hazai árviszonyokba, vagy a külkereskedelmi árarányokba nem illik bele.

Mint látható, az árszabályozás e bonyolult körében is sikerült megfelelő biztosítékokat kialakítani ahhoz, hogy az árak alakulásának felső határát reálisan állapíthassák meg.

Matkó István

Á Bajkai áttetsző vize

A Bajkál-tó világszerte hí- zet. Ilyen módon a víz felső rés áttetsző vizéről. Ez egy rétegei évente többször átszű- kis ráknak köszönhető, amely rődnek. A különleges rákfaj- a világon sehol máshol nem tákat eddig még hiába pró- él, csak itt. Csápjain -kérész- hálták áttelepíteni más vitái szakadatlanul szűri a vi- zekbe.

A mezőgazdaság hírei

Politechnikai oktatás

Az NDK-ban az iskolai oktatás szorosan kapcsolódik a gyakorlathoz. A modem iskola előkészíti tanulóit leendő munkahelyi és társadalmi tevékenységükre. A képzés célja a sokoldalú személyiségfejlesztés, a szellemi és testi nevelés, a termelőmunkára szoktatás.

A politechnikai oktatást 1958-ban vezették be az NDK valamennyi iskolájában. Eddigre teremtették meg ugyanis a szocialista termelési viszonyokat és ezzel annak az előfeltételét, hogy a tanulók közvetlenül az ipari és mezőgazdasági üzemekben ismerkedjenek meg a gyakorlati munka követelményeivel.

Ma már mindenki számára természetes, hogy a tanulók hetenként egyszer üzemekben tanulnak és dolgoznak, a

munkások és termelőszövetkezeti parasztok pedig, akárcsak a pedagógusok, részt vesznek az iskolások tanításában és nevelésében; átadják nekik politikai nézeteiket, munka- és élettapasztalataikat. Ez az oktatási forma a tahtervek szerves része 3,2 elsőtől a 10. osztályig és azon túl, a kibővített középiskola két éve alatt is.

A politechnikai oktatás az életkornak megfelelő gyakorlati ismereteket nyújt. Az elsőtől harmadik osztály végéig heti egy órában meghatározott munkaismeretek,

szokások elsajátítása a cél. A 4—6. osztály tanulói már hetente 2 órát töltenek az iskolai műhelyben, vagy az iskolakertben, a 7. osztálytól kezdve pedig már modem gépek, berendezések célját, használatát ismerik meg az üzemekben, előbb heti egy, majd heti két órában. így a 10. osztályban elektrotechnikai ismereteket szereznek, megismerkednek a méréstechnikával, az erős- és gyengeáramú technikával. 4 9—10. osztály tanulói a 10 legfontosabb könnyű-, illetve nehézipari ágazatban tevékenykednek. A politechnikai oktatás helyét az üzemi munka- védelmi bizottságok a mesterekkel és pedagógusokkal közösen választják ki és rendezik he. Jelenleg 5200 NDKA diósgyőri Lenin Kohászati Művek részére készítenek öntődarut a mátranováki Ganz- MÁVAG-gyáregységben. A hatalmas acélszerkezet határidőre való átadásával a Borsod megyei üzem mielőbbi termelését segítik. — kép: kulcsár —

Á vezetők prémiumfeladata is

Megtakarítás helyett túllépés

Helyik forint az értékesebb ?

— NEM TARTOZUNK a

nagy energiafogyasztók közé — kezdi a beszélgetést Béres József, a Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati gyárának műszaki vezetője. — Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem figyelünk az energiaköltségek alakulására. Sőt! Központunk az itteni vezetők prémiumfeltételeibe belefoglalta az energiatakarékosságot is, ezzel is érzékeltetve ennek vállalati és népgazdasági fontosságát.

A balassagyarmati gyár az 1978. évi termelési feladatainak ellátásához 1 millió 500— 1 millió 600 ezer forint értékű energiát használt fel. Ezt az összeget írták elő erre az esztendőre is, ugyanakkor értékben 10 százalékkal magasabb termelési feladatot kell megoldani. Az előírásokat, a lehetőségeket figyelembe véve a gyarmatiak úgy határoztak, hogy az engedélyezett energiaköltségből az év végéig 23 ezer forintot megtakarítanak.

— Sikerült?

— Sajnos nem! Ez év első kilenc hónapjában 50 ezer forint többletkiadást tartunk nyilván. Nem minden energiaköltségnél van túllépés — válaszol a műszaki vezető.

Kezdjük a villamos energiával. Ezt varrógépek, s egyéb termelőberendezések működtetéséhez és világítási célokra használják fel.

beli ipari és mezőgazdasági üzem, illetve építkezés < biztosít megfelelő oktatási feltételeket a fiatalok számára. A politechnikai oktatásban a termelés mintegy 33 ezer munkása és vezetője vesz részt.

Jelenleg félmillió fiatalt oktatnak nagyüzemekben, a

9—10. osztályosok csaknem 80 százalékát. A többiek, a fennmaradó 20 százalék —, mivel az oktatási intézmény körzetében a szükséges üzemi feltételek nincsenek meg — iskolai termelőrészlegekben dolgozik .a politechnikai órákon. Sok tanuló már a 9—10. osztály politechnikai oktatásain képesítést szerez. Az előző tanévben például 18 ezren traktorvezetői bizonyítványt kaptak. A felsőbb osztályokban műszaki rajzot is tanítanak.

— Az energiafelhasználásnál veztük. Arra számítottunk,' 6 ezer kilowattóra többletet hogy egy találmány bevezeté- terveztünk, mivel az idén nyi- sével racionalizáljuk a kon- totta meg kapuit az új tan- denzvíz-íelhasználást, és ha-j műhely, kerültek új helyre a táridőre megvalósítjuk. Sajnos tmk-műhely dolgozói. Jóleső nem sikerült. Most folyik a érzéssel mondom, hogy a próbaüzemelés. így hát a ta- többletfelhasználással szem- lálmány kedvező hatása 1980- ben .30 ezer kilowatt megta- ban jelentkezik — érvel, iné karítást értünk el. Hogyan? dokol a műszaki vezető.

Az irodákban bevezettük az Ami pedig a harmadik ener- egységes szabad szombatokat, giafajtának, a víznek a fel- Szakaszoló kapcsolókat építet- használását jelenti, ott bizo- tünk be. A kazánházat, — nyos mértékben kedvező hely- amely elszívásos rendszerben zetben vannak. A várost jel- működötU — átépítettük, ha- lemző krónikus vízhiány táridő előtt túlnyomásos rend- 1973-ban arra kényszerítette a szerre. Ez az utóbbi változta- gyár vezetőit, hogy növekvő tás egyedül 19 ezer 200 kilo- vízigényük kielégítése érdekéwatt energiamegtakarítást ben saját kutat építsenek ma( eredményezett. Bevezetésével guknak. Azóta nem kell naJ megoldottuk a víz hűtését is. gyobb összeget fizetni a fel-? Eddig egy ventillátor szolgált használt vízmennyiség utáni ilyen célt. Az új módszer ki- T-; kedvező helyzet ellenére a iktatta az előbbi használatát, víztakarékosságra vonatkozó Az említett intézkedések ré- ez évi elképzelésüket — 5 vén a bázishoz képest, a fel- százalékos megtakarítást — használható energiamennyi- nem tudták elérni. Ellenkező-1 ségnek csak a 92,9 százalékát jegi ,\z előzőleg ismertetett fordítottuk termelési céljaink okok miatt — üzemórák, túl- megvalósítására _ — mondja órák növekedése — 4 száza-j jóleső érzéssel Béres József. lékkai emelkedett a fogyasz— Az előbbinek az ellen- tás.

kezője történt az olajfelhasz- — Természetesen nem nálásnál. Miért? nyugszunk bele a jelenlegi

— Erre az évre 4 százaié- helyzetbe. Nemcsak azért,

kos olajmegtakarítással szá- mert az előírt energiaköltség- moltunk. Arra alapoztuk az szint betartása, illetve a év eleji elképzelésünket, hogy vállalt megtakarítás a veze- élünk a kedvezményesen vá- tők prémiumfeltétele közt sze- sárolható olajakció lehetősé- repel, hanem azért is, mert gével. Vettünk egy 30 ezer li- vannak még lehetőségeink, teres tartályt, amit az olcs.ób- Ezek a következők: a fűtési ban vásárolt olajjal töltöttünk normák szigorú betartása. A fel. Ezáltal 30 ezer forintot hőveszteségek csökkentése, a takarítottunk meg. Ahogy nyílászárók szigetelése. Még szokták mondani: amit nyer- mindig nagyon sok helyen és tünk a réven, azt elvesztettük sokáig ég feleslegesen a vil- a vámon. Ugyanis a harma- lány. Az előbbiek megszünte- dik negyedév végére már 8,3 tése nem kíván különösebb százalékos többletfelhaszná- beruházást, csupán mindegyi- lást jegyeztünk fel magunk» künk részéről egy kicsivel na- nak. gyobb figyelmet. Olyant,

— RJi volt ennek az oka? amelyet odahaza természetesnek tartunk, és annak szelle— NEM AKAROK magya- mében cselekszünk — zárja rázkódni, csupán a tényeket az eigbbi gondolatot Béres sorolom. A szokásosnál ke- József.

ményebb és hosszabb tél miatt az első negyedévben meg- TALÄN A JÖVŐ év gaznövekedett a kazánüzemórák dálkodását jellemző szigorúbb száma, ami a tervezettnél szabályozók sokakat segítenek 22.5 százalékkal magasabb abban, hogy a gyár által olaj fogyasztást eredményezett, energiára kifizetett forintokat Ehhez járul még a túlórák ugyanúgy becsüljék meg, mint számának növelése is. De amikor saját zsebükből fizetik nem jött be az az elképzelő- ki az otthoni villanyszámla- sünk sem, amiből a döntő jukat.

mértékű megtakarítást tér- (venesz)

NÓGRÁD — 1979. november 24., szombat 3

v