Nógrád. 1979. november (35. évfolyam. 256-280. szám)

1979-11-24 / 275. szám

I.ázár György, a Minisztertanács elnöke fogadta Nylkolaj Bajbakovot, Minisztertanácsának elnökhelyettesét, az állami tervbizottság elnökét Szovjetunió fogadta Gromikót Schmidt Sándor István, az MTI tu­dósítója jelenti: A Szovjetunió és az NSZK ellentétes nézeteket vall a leszerelés legfontosabb aktuá­lis kérdéseit illetően. Mint a hivatalos látogatáson Bonn­ban tartózkodó Andrej Gro- miko szovjet külügyminiszter a tiszteletére csütörtökön es­te adott vacsorán, pohárkö­szöntőjében megfogalmazta: a két ország itt különböző nyelven beszél. Gromiko nyugatnémet kol­légájával. Genscherrel folyta­tott tárgyalásai során meg­erősítette: a politikai enyhü­lést minél előbb ki kell egé­szíteni a katonai enyhülés kézzelfogható lépéseivel. A Az iráni hadsereg mindhá­rom haderőnemét teljes ké­szültségbe helyezték egy eset­leges amerikai katonai be­avatkozás esetére — közölte az AFP hírügynökséggel Ah­mad Madani, az iráni hadi- tengerészet főparancsnoka, Khuzlsztán tartomány kor­mányzója. A Hormuzi-szoros térségében megerősítették a tengeri haderőket — mondot­ta —, fokozták a stratégiailag fontos helyen átmenő hajó- forgalom ellenőrzését, vala­mint a tengeri és a khuzisz- táni olajlelőhelyek védelmét. Hangsúlyozta, hogy Irán nem szándékozik lezárni a szorost, sem pedig megtiltani az ame­rikai olajszállító hajók átha­ladási! t. A haditengerészet főpa­rancsnoka szerint egy esetle* leszerelést becsületes, vala­mennyi fél érdekeit tisztelet­ben tartó, a kölcsönös bizal­mon alapuló tárgyalásokon kell elősegíteni. Erre a szov­jet fél — legutóbb az ENSZ- ben és Leonyid Brezsnyev berlini beszédében — számos javaslatot és kezdeményezést tett. / * Az álláspontok különböző­ségét igazolta Genscher po­hárköszöntője is, amelyben védelmébe vette az észak­atlanti tömb december elejé­re várható döntését új ame­rikai rakétafegyverek európai állomásoztatásáról. Szavai­ból kitűnt, hogy az NSZK másként értelmezi az 1978-as szovjet—nyugatnémet közös nyilatkozatnak azt a megálla­ges amerikai katonai akció korlátozott jellegű lenne, s mindenekelőtt megfélemlítés­re szolgálna. Madani hozzáfűzte: ameri" kai támadás esetén Irán kér­ni fogja az OPEC-tagországo. kát, az Egyesült Államokba irányuló olajszállítások leál­lítására, az ezt megtagadó or­szágokkal pedig , Irán esetleg fölfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat. Abol Hasszán Baniszadr iráni külügyminiszter pénte­ken a teheráni egyetemen ki­jelentette: .,az amerikai nagy­követség megszállásának célja nem(csak) túszok ejtése volt, hanem az. hogy alapvető vál­tozásokat indítsunk el a nem­zetközi kapcsolatokban”. Vé­get kell vetnünk az olajex­portáló országok fölötti ame­pítását: Európában senkinek sem szabad katonai fölényre törekednie Megnyugtatóan. hatottak Gromikórrak azok a szavai, amelyekkel a két ország kö­zös felelősségére és eddigi együttműködésének gazdag tapasztalataira utalt. A szov­jet tárgyalási készséget meg­erősítve reményét fejezte ki, hogy a bonyolult kérdések rendezésében felgyülemlett közös tapasztalatok a jövő­ben, a leszerelés kérdésében is jó szolgálatot tehetnek a béke ügyének. Helmut Schmidt, az NSZK szövetségi kancellárja pénte­ken fogadta Andrej Gromi- kót. rtkai gazdasági uralomnak Ázsiában, Afrikában és La­tin-Amerikában” — mondot­ta a külügyminiszter a rádió által egyenes adásban sugár­zott beszédében. * Ezer Weizman izraeli had­ügyminiszter Tel Avivban az iráni fejleményekről tanács­kozott Samuel Lewis ameri­kai nagykövettel ée Bruce Williams katonai attaséval, — közölték pénteken hivata­los izraeli források. A talál, kozót az attasé kérte. Hely­telenítette Weizmannak azo­kat a szerdai kijelentéseit, amelyek szerint a túszok ki­szabadításának „egyetlen le­hetséges módja” a katonai akció, és Washingtonnak ulti­mátumot kell intéznie Irán­hoz. (MTI) Ellentétek rakétaügyben A Nyugat-európai Unió közgyűlésének hadügyi állan­dó bizottsága úgy véli. hogy a nyugat-európai közép-ható­sugarú rakéták korszerűsíté­sével egyidőben tárgyaláso­kat kell kezdeni a Szovjet­unióval a fegyverzet korláto­zásáról és a közép-hatósugarú nukleáris rakéták számának csökkentéséről. A NATO nyugat-európai tagjainak többségét tömörítő kormányközi szervezet bizott­sága csütörtökön hozta erről nyilvánosságra jelentését, amelyet december 3-án a Nyu­gat-európai Unió párizsi köz­gyűlése elé terjesztenek. A bizottság szerint azért van szükség az amerikai cir­káló rakéták és a Pershing—2 rakéták nyugat-európai elhe­lyezésére, mert „növekszik a szovjet nukleáris fenyegetés”. Ezért a NATO minden tagál­lamának hozzá kell járulni, hogy területén új rakétákat helyezzenek el. A NATO-nak ezt az elhatározást azonban „világos javaslattal” kell ösz- szekapcsol'nia: tárgyalásokat kell kezdeni a Szovjetunióval a közép-hatósugarú rakéták „kölcsönös és kiegyensúlyo­zott” csökkentéséről. A bizottság állásfoglalásá­val nem értett egyet annak holland tagja, aki emiatt le is mondott tisztségéről. Ö azt szerette volna, hogy a tárgya­lásokat a Szovjetunióval még a korszerűsítésről szóló dön­tés előtt megkezdjék. A je­lentéssel nem értettek egyet a bizottság francia tagjai sem. Visszaállt a rend a mecsetben Á szaúdi biztonsági erők pénteken teljesen ellenőrzé­sük alá vonták a mekkai nagymecsetet, helyreállítot­ták a rendet és megkezdték az épületet három napja megszálló utolsó támadók le­tartóztatását — jelentette be a rijadi rádióban elhangzott nyilatkozatában Mohammed Abdu Jamani tájékoztatási miniszter. Az épületben levő mint­egy harminc-ötven túsz sor- sáród nem szólt, csak azt kö­zölte, hogy Najer Ibin Abdul Aziz belügyminiszter részle­tesebb tájékoztatást ad majd az eseményekről, amint az utolsó támadót is elfogták. Szaud al-Fejszal külügymi­niszter a kuvaiti sajtónak adott nyilatkozatában közöl­te, hogy a támadókat az isz­lám törvények szerint bünte­tik meg. (MTI) Irán felkészült egy váratlan beavatkozásra Jólesik megemlékezni — az általános fegyverkezési verseny, a rendkívül nehéz leszerelési tárgyalások köze­pette — egy olyan megálla­podásról. amely már létrejött és igazolta önmagát. Tíz év­vel ezelőtt lépett érvénybe a nukleáris fegyverek elterje­dését megakadályozó szerző­dés. népszerűén szólva az atomsorompó. Az atomfegy­verrel rendelkező aláíró ha­talmak vállalták, hogy nem adnak át senkinek e vesze­delmes fegyverből, a többi csatlakozó pedig, nem kéri és nem gyártja. Ezzel elvileg valóban leengedték a sorom­pót. VIRÁGZÓ ÜZLET Azóta 113 állam csatlako­zott a szerződéshez, így a kez­deményező Szovjetunió, va­lamint az Egyesült Államok és Nagy Britannia, akiknek már van atomfegyverük, s egy sor fejlett ipari állam, az NSZK, Japán, Olaszország, amelyeknek tudományos fel- készültsége és gazdasági adott­sága meglenne a gyártáshoz. Többek közülük nemzetközi fórumokon rendszeresen hangsúlyozzák: nem is kíván­nak atomhatalommá válni. ■'Nem igazolódtak az aggodal­mak. hogy e korlátozás mi­att a nem atomhatálmak hát­Sorompó ­rányos helyzetbe kerülnek a nukleáris energia felhaszná­lása, az új technológiai ered­mények alkalmazása tekinte­tében. Világszerte gyorsan szaporodnak az atomerőmű­vek, exportjuk virágzó üzlet­ággá lett és az NSZK példá­ul — az egyik aláíró nem atomhatalom —, óriási ösz- szegekért szállít kész erőmű­veket Brazíliának. De éppen itt5van — az atomerőművek elterjedése körül — az egyik nem meg­oldott probléma. Az áramfor­rásul szolgáló reaktorok bi­zonyos fajtájának mellékter­méke a plutónium. Márpedig ez az atombomba alapanyaga lehet. Elméletileg tehát az az állam, ahol ilyen erőművek dolgoznak, nukleáris fegy­verhez juthat Ilyenformán nemcsak az okoz gondot, hogy két tényleges atomhatalom, Franciaország és Kína máig sem csatlakozott a szerződés­hez, jó néhány „küszöbállam” is kívül tartja magát e meg­állapodás keretein. Ilyen a Dél-afrikai Köztársaság, Iz­rael, Egyiptom, India, Pakisz­tán. (Dél-Afrika valószínűleg már át is lépte a veszélyes küszöböt.) 2 NÓGRÁD - 1979. november 24., szombat résekkel JOBB ELLENŐRZÉST! Elengedhetetlen feladat te­hát „befoltozni a lyukakat” az atomsorompó-szerződésen, rávenni a kívülállókat a csat­lakozásra. Egyetértenek az aláírók abban is, hogy töké­letesíteni kell az ellenőrzés módszereit: még inkább él­zárni az utat az atomfegyve­rek áramlása előtt, s hatéko­nyabban felügyelni az üzle­tet és az exportot. Csökken­teni a kísértés lehetőségeit, hogy valamely állam, amely békés célú reaktorokat vásá­rol — fegyvergyártással pró­bálkozzék. A tudomány már megtalálta az ellenőrzés ha­tékony módszereit, csak al­kalmazni kell. Nemzetközi előírások sza­bályozzák a sugárzó anyag szállításának módozatait Is. Valamely terrorista csoport ugyanis arra az elhatározás­ra juthat, hogy elrabol egy adag plutóniumot, s ezzel zsa­rol egy-egy kormányt, vagy akár államcsoportot. Nem kell feltétlenül atombombát gyár­taniuk a terroristáknak: né­hány száz gramm plutónium­ból könnyen készíthető iaen veszélyes sugárzó fegyver. Elengedhetetlen tehát — ezt követelte nemrég a Szovjet; unió — a szállítási előírások szigorítása. A LONDONI KLUB Mindenképpen növeli az atomfegyver elterjedésének veszélyét az a törekvés, hogy az atomerőművek tulajdono­sai maguk állítsák elő ter­mészetes uránból a fűtőanya­got: a dúsított uránt és a plu­tóniumot. A más — nem plu- tániumtermelő — reaktorok kifejlesztése és elterjesztése mellett ezt a kérdést meg lehetne oldani nemzetközi ellenőrzés alatt álló dúsító­üzemek fölállításával. Ezek a központok garantálnák a hem atomhatalmak ellátását, csökkentenék az atomfegyver elterjedésével kapcsolatos ag­godalmakat és lehetőségeket, még a sugárzó hulladék őr­zésére is könnyebben lehet­ne így nemzetközi jellegű megoldást találni. „Londoni klub” — ez a ne­ve a fejlett atomiparral ren­delkező országok rendszere­sen összeülő együttesének. A nemzetközi életben ritka egyöntetűséggel tárgyalnak és határodnak itt. Nemrég úgy döntöttek például, hogy csak annak adnak el reaktort, aki aláveti magát a semleges nem­zetközi ellenőrzésnek. E „klub” munkája és általában az atomsorompó-szerződés tíz esztendeje mutatja, hógy le­hetséges az együttműködés olyan kényes kérdésekben is, m>nt. a nukleáris techno­lógia. A teljes megoldást ter­mészetesen —, mint a fegy­verzetkorlátozás más kérdé­sében is — az általános po­litikai enyhülés hozhat csak. Párizsi párbeszéd Keddtől csütörtökig magyar zászló lobogott Párizs egyik legelőkelőbb szállója, a Crillon Hotel eiőtt. Lázár György es kísérete innen indult a hivatalos eszmecserékre, a két- oldalú kapcsolatok új szakaszát előkészítő tárgyalásokra. Ami a magyar—francia kapcsolatok régmúltjának histó­riáját illeti, mi tagadás, az irodalom és a művészetek szfé­ráiban nagyobb jelentőséget kapott.‘mint a politikában vagy a gazdasági életben. Tizenegy évvel ezelőtt találkozott elő­ször a két ország miniszterelnöke. Azóta szinte rendszeres­sé váltak ezek a magas szintű eszmecserék, amelyek kétség­telenül hozzájárulnak Budapest és Párizs álláspontjának tisztázásához a nemzetközi politika kérdéseit illetően, s elő­segítik a két ország együttműködését. A most lezajlott ötödik kormányfői találkozó kiinduló­pontja jó reményekre jogosított: nincsenek olyan problé­mák, amelyex valamiféle árnyékot vetnének jövőbeni kap­csolatainkra. Persze, higgadtan ' kell megítélni lehetőségein­ket is. Más-más politikai-katonai-gazdasági integráció tag­jaként, hazánk és Franciaország szakértői jó néhány ríehéz- séggel találják szemben magukat. Ennek ellenére — mint azt a közös közlemény is aláhúzza — keresni kell tovább­ra is az együttműködés új lehetőségeik Most már bizonyá­ra könnyebb is ezekre rátalálni, hiszen az elmúlt években figyelemre méltó eredmények születtek. Éppen most egy éve Kádár János látogatott el a Szajna- parti metropolisba. Méltán vélekednek erről az eseményről mind Párizsban, mind Budapesten úgy, hogy az mérföldkő­nek számít a kétoldalú kapcsolatokban. Akárcsak a múlt őszön, most is többségben ’ voltak azok a témák, amelyek­ről véleményünk azonos, vagy legalábbis köze! áll egymás­hoz. S ez éppen most, amikor például az európai biztonsá­got bizonyos NATO-törekvések komolyan veszélyeztetik, rendkívül fontos. Lázár György sikeres párizsi, látogatása újabb bizonysága annak, hogy a különböző társadalmi és gazdasági berendezkedésű országok párbeszéde a kontinens békés távlatainak nélkülözhetetlen eleme. Jóleső megnyugvással vehetjük tudomásul, hogy a két kormány politikai szándéka egybeesik: mind hazánk, mind pedig a Francia Köztársaság keresi a kapcsolatok bővítésé­nek, elmélyítésének újabb lehetőségeit. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy az eddigi eredmények legfeljebb biztatóak, de korántsem kielégítőek. Mindkét fél részéről még na­gyobb igyekezetre és bátrabb kezdeményezésekre van szük­ség ahhoz, hogy a közös közleményben kifejezésre juttatott remények valóra yáljanak. Minden bizonnyal újabb fontos állomása lesz kapcsolatainknak Giscard d’Estaing elnök jö­vő őszi magyarországi látogatása is. , Gyapay Dénes Termékszerkezet-váltással közelítés a vásárlók igényeihez (Folytatás az 1. oldalról) olyan tűzhelyeket állítanak elő, amelyek 6 különböző fo­kozatra szabályozhatók, mert ezzel jobban elkerülhető az energiapazarlás. Idei -sláge­rük a légkeveréses sütő, amelyben külön kis ventillá­tor hozza áramlásba a meleg levegőt. A Jászberényi Aprítógép- gyár szakemberei időben felfi­gyeltek arra, hogy az erőmű­vekben növekszik a kőszén Jelentősége. Ezért megkezd­ték a szénőrlő malmok gyár­tását. Az első megrendelő Görögország, ahova az idén 12 szénőrlő malmot szállíta­nak a Kardia város mellett épülő villamos erőmű részé­re. Mivel a prognózisok sze­rint évekig biztos piacuk lesz, a vállalat berendezkedett a1 sorozatgyártásra, ami egy­magában is lényegesen javít­ja a munka hatékonyságát a hagyományosan egyedi gé­peket előállító üzemben. Ha­sonlóképpen kifizetődőnek Ígérkezik a vállalat másik új terméke, a tehergépkocsira szerelhető betonkeverő forgó­dob, amelyből jövőre lega­lább 500-at szállítanak kül­földre. A Taiirus Gumiipari Válla­lat az utóbbi három évben 80 olyan termék gyártását szüntette meg, amely nem volt eléggé kifizetődő. Közü­lük jó néhánynak a gyártá­sát átadta 15 kisebb gumi­ipari vállalatnak, szövetkezet­nek, ahol a termelés gazda­ságosabb. A cipőgumisarok most már a Bács-Kiskun me­gyei Műanyag- és Gumifeldol­gozó Vállalatnál, a könnyű- búvár-lábuszony pedig a Budapesti Műanyagipari Szö­vetkezetben készül. A Tau­rusban viszont 6—8 termék­családra koncentrálják az erőket. Bővítették a világ­szerte keresett kempingcik­kek gyártását, s külföldi li- cenc alapján most már acél- radiál abroncsokat is gyár­tanak a tehergépkocsik sza­mára. A most befejeződött második fejlesztési szakasz eredményeként évi- 100 ezer helyett 250 ezer abroncsot állítanak elő. Ebből a világ­szerte versenyképes termék­ből máris csaknem 20 or­szágba, főként Észak-Ameri- kába és a Közel-Keletre szál­lítanak, s 11 millió dolláros bevételüket jövőre várható­an megduplázzák. Keresett és versenyképes Ciliknek ígér­kezik a textilradiál-abronca is, amelyből — szintén kül­földi licenc alapján — éven­te 210 ezer készül majd Nyíregyházán, az,,avatás előtt álló új telepen. É termékük­kel kielégítik ,a hazai igénye­ket és évente 14 millió dol­lár értékű exportot is lebo­nyolítanak. A Metripond Mérleggyár­ban megszüntették a hagyo­mányos mechanikus mérőesz­közök gyártását, s helyettük korszerű, elektronikus, illetve mikroszámítógépes vezérlésű berendezéseket készítelek. Ezek már nemcsak mérnek, hanem különböző üzemekben meghatározott program sze­rint anyagokat adagolnak. Bonyolult automatizált ter­melési folyamatba is beilleszt­hetők és számítógéphez is csatlakoztathatók. A szovjet autóipart például -olyan elektronikus vezérlésű beren­dezésekkel látják el, amelyek a korábbinál tízszerte na­gyobb pontossággal mérik a motorok fogyasztását, s ezzel megkönnyítik optimális be­állításukat. Másik újdonsá­guk, a zsákolómérleg, amely­ből szintén a Szovjetunió vásárolta meg az első tétele­ket. Ez a malmok, Illetve vegyigyárak munkáját segíti a liszt, a különböző vegysze­rek, műtrágyák, automatikus adagolásával. Érthető, hogy más országok is élénken ér­deklődnek utána. A Győri Kötöttkesztyűgyár­ban 130 automata kötőgép üzembe helyezésével most már kötéssel készülnek a korábban szabott-varrott kesztyűk. így elkerülik a szabászati hulla­dékkal járó 30 százalékos anyagveszteséget is. - A hazai vásárlók, továbbá az angol, a francia, a holland és az NSZK-beli partnerek egy­aránt elégedettek a gyár ter­mékével. Az automaták üzembe helyezésével munka­erőt is felszabadítottak igen keresett cikkek, elsősorban sportkesztyűk gyártására. A Tiszati Vegyi Kombinátban több, korábban elavult ter­méke helyett kelendő, jól fi­zető cikkek, köztük szinteti­kus alapanyagú festékek gyártását vezették be. Az új­fajta festékek szerves oldó­szerek helyett vízzel oldha- ' tók, így környezetvédelmi szempontból is kedvezőbbek, mint elődeik. Ugyanakkor import helyett itthon előál­lítható alapanyagokból ké­szülnek.

Next

/
Thumbnails
Contents