Nógrád. 1979. november (35. évfolyam. 256-280. szám)

1979-11-20 / 271. szám

Megnyílt a Román KP kongresszusa Hazánkba érkezett a Pán- hellén Szocialista Az MSZMP KB üdvözlete Hétfőn délelőtt Bukarestben megnyílt a Román Kommu­nista Párt XII. kongresszusa, több mint 2600 küldött és csaknem másfél száz külföldi pártküldöttség jelenlétében a kongresszuson jelen van a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának küldöttsége is. amelyet Apró Antal, a Politikai Bizottság tagja vezet. Az üdvözlések és a kong­resszus szerveinek megalakí­tása után Nicolae Ceausescu. az RKP főtitkára megkezdte a Központi Bizottság jelenté­sének felolvasását. A XII. kongresszus elé ter­jesztett napirend 7 pontból áll. A Központi Bizottság be­számolója után megvitatják a kongresszusi irányelvek ter­vezetét. A kongresszus a tervek sze­rint pénteken este fejezi be munkáját. , -fr Tisztelt kongresszus! Ked­ves elvtársak! A Magyar Szocialista Mun- kásnárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kommunistái, a szocializmust építő magyar nép nevében elvtársi üdvözletünket és jó­kívánságainkat fejezzük ki a Román Kommunista Párt XII. kongresszusának, a párt tag­jainak. a baráti Román Szo­cialista Köztársaság népének. A Magyar Szocialista Mun­káspárt ismeri és nagyra ér­tékeli azokat a vívmányokat, amelyeket a Román Szocialis­ta Köztársaság kommunistái, munkások, parasztok és ér­telmiségiek a Román Kommu­nista Párt legutóbbi kongresz- szusa óta elértek, örömmel tölt el bennünket, hogy a szo­cialista Románia lendületesen fejlődik és előrehalad a szo­cializmus építésének útján. Meggyőződésünk, hogy a Ro­lődjenek országaink és né­peink kapcsolatai. Szomszé­dok vagyunk, mindkét ország dolgozó népe a szocializmus építésén munkálkodik. Kap­csolataink fejlődésének ki­emelkedő állomása volt Ká­dár János és Nicolae Ceauses­cu elvtárs 1977. évi találkozó­ja. A találkozón megfogalma­zott feladatok végrehajtása együttműködésünk további erősítését szolgálja. Meggyő­ződésünk, hogy kapcsolataink további bővítése mindkét or­szág népeinek érdeke, a po­litikai, a gazdasági, a kulturá­lis és egyéb kapcsolataink fej­lesztésére törekszik. Országa­ink barátságának fontos té­nyezője a Magyar Népköztár­saságban élő román és a Ro­mán Szocialista Köztársaság­ban élő magyar nemzetiség léte. Közös érdekünk, hogy nemzetiségeink mind nagyobb mértékben töltsék be a híd szerepét a magyar és a ro­mán nép baráti kapcsolatai­ban. A nemzetközi béke és biz­tonság megszilárdításáért, az enyhülés politikájának és a leszerelés ügyének előmoz­dításáért, s a társadalmi ha­ladásért vívott harcban mind fontosabb szerepe van a szo­cialista országok, a kommu­nista és munkáspártok ösz- szefogásának és együttes fel­lépésének az imperializmus el­len. Közös céljaink elérése és feladataink eredményes meg­oldása érdekében pártunk és kormányunk a jövőben is a proletár- internacionalizmus elveire épülő jó együttmű­ködésre törekszik mind a ma­gyar—román kétoldalú kap­csolatokban, mind a Varsói Szerződés szervezetébén, va­lamint a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsában foly­tatott közös tevékenységünk­ben. A Magyar Szocialista Mun­káspárt, hazánk dolgozó népe szintén számvetésre készül: elkezdtük XII. kongresszusunk előkészítését. A XI. konaresz- szus határozatainak végre­hajtásában és az V. ötéves tervünk feladatainak teljesí­tésében népünk jelentős ered­ményeket mondhat magáé­nak. Országunkban szilárd a dolgozó nép hatalma, a párt élvezi a tömegek bizalmát, né­pünk a fejlett szocialista tár­sadalmat építi. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt a mar­xizmus—leni'nizmus eszméi szellemében alkotó módon alkalmazza a szocializmus épí­tésének általános törvénysze­rűségeit hazai viszonyaink kö­zött. A nemzetközi küzdőté­ren a szocializmus, a társa­dalmi haladás és a béke ügye érdekében együtt haladunk a szocialista közösség országai­val, a kommunista és mun­káspártokkal, s minden más forradalmi haladó és demok­ratikus erővel. Kedves elvtársak! Eredményes munkát kívá- nu'nk a Román Kommunista Pórt XII. kongresszusának. Őszintén kívánjuk, hogy a kongresszus adjon újabb len­dületet szocializmust építő munkájukhoz, segítse elő a szocialista Románia további előrehaladását az élet min­den területén. Erősödjön a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és a Ro­mán Kommunista Párt in­ternacionalista összefogása, országaink barátsága és együttműködése a két nép ér­dekében, a szocializmus és a béke javára! Budapest, 1979. november 19. A MAGYAR SZOCIALISTA munkáspárt központi BIZOTTSÁGA Szöuli ellenzék Szabad választásokat követelnek mán Kommunista Párt XII. kongresszusának határozatai alapján a Román Szocialista Köztársaság újabb sikereket ér majd el az ország népgaz­daságának fejlesztésében, a nép anyagi és szellemi jólé­tének emelésében, a szocialis­ta társadalmi rendszer fel­virágoztatásában, A sok évszázados kCzös múlt és a forradalmi harcok tapasztalatai alapján törté­nelmünk legjobbjai felismer­ték. hogy a magyar és a ro­mán nép csak közös összefo­gással érheti el boldogulását. Ennek az összefogásnak a történelmi feltételei a Szov­jetunió antifasiszta felsza­badító harca nyomán terem­tődtek meg, amikor népeink a szocializmus építésének út­jára léphettek. Ez lehetővé tette, hogy az együttműködés és barátság szellemében fej­A dél-koreai alkotmány azonnali módosítását és az! új alkotmány alapján szabad vá­lasztások kiírását követelő el­lenzéki erők kétkedve fogad­ják az október 26-án meg­gyilkolt diktátor, Pák Csöng Hí egykori közvetlen munka­társainak — például Pák Tong Dzsin külügyminiszter­nek, Kim Szeong Dzsin tájé­koztatási miniszternek és Kim Csöng Pilnek, a kormányzó köztársasági demokrata párt elnökének — szüntelenül han­goztatott szólamait a „de­mokrácia” megvalósításáról, „szabad és tisztességes vá­lasztások” tartásáról. Számos ellenzéki vezető tart attól, hoéy mindez csak figyelemeíterelés és hogy a köztársasági néppárt a de­cember elejére kitűzött vá­lasztási komédián — ame­lyen a Pák Csöng Hí hívei­ből álló elektori testület vá­laszt ügyvezető elnököt — újból magához ragadja a ha­talmat és saját emberét ülte­ti az elnöki székbe. Unió küldöttsége A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának meghívására, Andreasz Papandreu elnök vezetésével hétfőn Budapestre érkezett a Pánhellén Szocia­lista Unió küldöttsége. A de­legáció tagjai Janis Haralam- bopulosz, a párt végrehajtó bizottságának tagja, Melina Mercouri, a központi bizott­ság tagja, á világszerte ismert filmszínésznő, Karolosz Pa- puliasz, a kb tagja, a párt külügyi bizottságának titkára, parlamenti képviselő és Mi­chael Ziangasz, Papandreu személyi titkára. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára fogadta. Jelen volt Constantin Tritaris, a Görög Köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügy­vivője. Délelőtt a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának Belgrad rakparti székházában megkezdődtek a megbeszélé­sek a HNF OT Sarlós István, illetve a Pánhellén Szocialista Unió Andreasz Papandreu ve­zette tárgyaló csoportjai kö­zött. Az eszmecserén Sarlós Ist­ván tájékoztatta a görög ven­dégeket a fejlett szocializmust építő Magyarország politikai, gazdasági, társadalmi és kul­turális eredményeiről, a nép­frontmozgalom tevékenysé­géről, feladatairól. A Pánhel­lén Szocialista Unió küldött­ségének tagjai nagy figyelmet szenteltek a magyar társada­lom különböző rétegei hely­zetének, különösen a nőkről és az idősekről történő társa­dalmi gondoskodásnak. A ta­lálkozón Andreasz Papandreu körvonalazta pártjának prog­ramját, annak politikai, ideo­lógiai alapjait. 13 túsz szabad Az Egyesült Államok tehe- ráni nagykövetségéről hétfőn hajnalban szabadon engedtek nyolc színes bőrű férfit és öt nőt — közölte az iráni rádió. A tizenhárom személyt egy­úttal kötelezték arra, hogy haladéktalanul hagyja el Iránt. Hárman közülük már­is úton vannak Koppenhága felé. Az iszlám diákoknak — mint jelentettük — Khomeini szombaton adott utasítást „a kémkedésben ártatlannak bi­zonyuló színes bőrűek” és a nők szabadon bocsátására. Magyar—holland gazdasági kapcsolatok I. Jó terméket sem könnyű eladni A kis népek panasza: nem ismeri őket a nagyvilág. Pon­tosabban nem eléggé, vagy éppenséggel felületesen, elna­gyolt sémák alapján. Valódi értékeiket nem méltányolja eléggé. Ismerős panasz, hi­szen mi magyarok is a kis népek családjába tartozunk, így aztán tudjuk, hogy ez mennyire így van. Igen ám, de őszintén szólva a hozzánk hasonló kis népeket mi ma­gunk sem ismerjük eléggé, noha ugyancsak sokszor szé­gyenkeztünk már e szellemi restségünk miatt. Mert ugyan mit is tudunk úgy általában Hollandiáról? — töprengek magamban a KLM légitársaság DC—9-es gépén, késő őszi napsütésben, a felhők felett. Hát bizony, édeskeveset! Igaz, kapcsola­taink mindeddig meglehető­sen szórványosak voltak, a társadalmi-gazdasági élet bár­mely területét is vizsgáljuk. Leginkább még a kultúrában fedezhetünk fel bizonyos kapcsolódási pontokat, gon­doljunk csak például Misztót- falusi Kis Miklós és a világot járó Szepsi Csombor Márton tevékenységére. Persze —töp­rengek tovább —, a hollan­dok érdeklődése sem volt szá­munkra különösebben kedve­ző. őket inkább a messzi földrészek izgatták, meg a vi­lágtengereken és az óceáno­kon zajló kereskedelem. Alap­vető változás csak gyarmat­birodalmuk elvesztése, a má­sodik világháború után kö­vetkezett be. Hollandia kap­csolatait a kelet-európai szo­cialista országokkal még ké­sőbb, csak az utóbbi néhány évben kezdte fejleszteni, nem utolsósorban a helsinki érte­kezlet ösztönzésére. Miközben mindezt végig­gondolom, a DC—9-es csök­kenti a magasságot és bele­fúrja magát a fehér és vilá­goskék színű felhőkbe. Aho­gyan közeledünk a földhöz, úgy rajzolódik ki egyre éle­sebb körvonalakkal a jelleg­zetes németalföldi táj: a csa­tornák és az utak által hatá­rolt élénkzöld, szabályosnak tűnő geometriai alakzatokat utánzó sik szántóföldek sora. Még néhány perc és öreg föld­részünk egyik legkorszerűbb légikikötőjében, az Amszter­dam melletti Sehipoli repülő­téren landolunk. ☆ „Álljon meg ember az kö­zepén Hollandiának, szeglete felől ez világnak gyalog em­ber egy nap kimehet belőle” — írta hajdanán az első ma­gyar útikönyv szerzője, a már említett Szepsi Csombor Már­ton. Valóban, Hollandiában nincsenek távolságok. A Schi- poli repülőtérről például negyven perc, vagv egy óra alatt az ország szinte min­den nagyvárosa elérhető. Így aztán érkezés után egy óra múlva már Hága utcáit já­rom. Hága sajátos helyzetben van: itt Vannak a minisztériu­mok, az államigazgatás köz­pontjai, évente minden szep­tember harmadik hetének keddjén Itt kezdi meg tanács­kozását a parlament, de a gazdasági, kereskedelmi élet­ben nálánál sokkal jelentő­sebb szerepe van a másik két nagyvárosnak, Amszterdam­nak és Rotterdamnak. A ten­ger közelsége, az ipar hiá­nya miatt a város levegője üdítően tiszta. a forgalom mérsékelt. Itt is, miként ná­lunk, a csütörtök a bevásár­lások napja, akkor néhány bolt és áruház a szokásosnál tovább, este 9 óráig tart nyitva. Ekkor aztán a nyüzs­gés is nagyobb, de valóban csak este 9 óráig, hogy azután a csönd vegye birtokába a várost. Ezt a megnyugtató csöndességet csak néha töri meg az erőszakhullám egy- egy megnyilvánulása: lövöl­dözés például az egyik belvá­rosi indonéz étteremben, a török nagykövet fiának nyílt utcán való meggyilkolása. Tragikus, de Hollandiára egyébként nem jellemző köz­játékok. Jellemzőbbnek vél­ném inkább a fogyasztói tár- sadalbm már sokszor elemzett és részben kárhoztatott voná­sát: az áruk már-már nyo­masztó bőségét és a magas árakat. A laikusnak úgy tű­nik, itt minden eladható, itt könnyű a magyar kereskedő­nek, hiszen látszólag minden áru könnyen gazdára talál. Ez persze csak a látszat, keres­kedelmi kirendeltségünk munkatársai elmondották, hogy a mérce ugyancsak ma­gas, a könkurrencia nagy, úgyhogy még a jó minőségű árut sem könnyű eladni. De nemcsak erről van szó. Ah­hoz, hogy a jelenlegi ma­gyar—holland gazdasági kap­csolatok a jövőben még in­tenzívebbé váljanak, még sok a tennivaló; egymás tevé­kenységének alaposabb meg­ismerésére, folyamatos, a je­lenleginél kiterjedtebb infor­mációcserére van szükség, hogy csak a fontosabbakat említsem. Mindezt együttesen szolgálta a Magyar Kereske­delmi Kamara magas szintű küldöttségének legutóbbi lá­togatása, azt követően pedig a magyar—holland gazdasági ipari és műszaki együttműkö­dési vegyes bizottság idei ülésszaka Hágában. 2 NÓGRÁD - 1979. november 20., kedd Tuniszi kérdőjelek Tunisziban véget ért az arab külügyminiszterek tanács^ kozása és a konferencia „egy osztállyal magasabb szintre” lép: keddtől csúcsértekezletet tartanak a tunéziai^ főváros­ban. A külügyminiszterek feladata az volt, hogy előkészítsék a kormány- és államfők találkozóját. Ezt a lehetőségek ke­retein belül meg is tették — csak éppen a lehetőségek bi­zonyultak korlátozottaknak. Az egyik legfőbb téma a dél-libano'ni helyzet volt. A dilemma magva: a véres izraeli támadások után Tel Aviv mindig arra hivatkozott, hogy a térségben palesztin alaku­latok tevékenykednek, amelyek „zaklatják az izraeli határ- területeket, így rendszeresen veszélyeztetik Izrael biztonsá­gát”. A libanoni vezetésben az izraeli támadások elkerülé­sére irányuló óhaj erősebbnek bizonyult, mint a paleszti­nokkal való szolidaritás, így igyekezett a PFSZ-t dél-liba­noni akcióinak korlátozására, sőt beszüntetésére bírni. A bejrúti kormányzat a tuniszi fórumot is megpróbálta fel­használni ennek a kényes kérdésnek a számára kedvező befolyásolására, mint várható, mérsékelt sikerrel. Az ügyben valószínűleg senkit sem kielégítő kompro­misszum szülétett: a PFSZ csak azt vállalta, hogy a jövő­ben „tartózkodik az Izrael-ellenes akciók deklarálásától”. A libanoni vezetés „cserében” elismerte: a palesztinoknak „joguk van ellenállni az izraeli nyomásnak valamennyi arab fronton”. E megfogalmazásban a lényeges alighanem a „valamennyi arab front” kitétel, amelybe értelemszerűen Dél-Libanon is beleértendő. ... Nehéz elképzelni, mit kezdhet a csúcsértekezlet egy ilyen felemás dokumentummal —, de hát a jelenlegi bo­nyolult helyzetben ' a legoptimistább arab kommentátorok sem várhattak kristálytiszta, egyértelmű állásfoglalásokat. A felemásság majdnem hasonló mértékben nyomja rá bé­lyegét a többi várható téma tárgyalására is. Mindenekelőtt az irá'ni—amerikai konfliktusban elfoglalt álláspontról van szó. Ami viszont egyértelműnek és határozottnak bizonyult Tuniszban, az a Camp David-i különalku változatlan elíté­lése és ennek nyomán Egyiptom fokozódó arabközi elszige­telődése. Kairó reagálása nemcsak különösnek, hanem csak­nem gyermetegnek minősithető: Butrosz Ghali külügyi ál- lammi'niszter televíziós beszédében egyszerűen kijelentette, hogy az egyiptomi kabinet „érvénytelennek” minősíti a külügyminiszteri konferencia már meghozott és a csúcsér­tekezlet még meg sem hozott (!) határozatait... Harmat Endre Tájékoztató jellegű választások Reagan és Carter győzött Ronald Reagan, volt kali­forniai kormányzó „könnyű” győzelmet aratott azon a nem hivatalos próbaszavazáson, amelyen a floridai republiká­nus választók küldötteit el­nökjelöltjük felől kérdezték. Az egykori hollywoodi film­sztár a szavazatok 36,4 száza­lékát kapta, s csaknem tíz százalékkal előzte meg leg­nagyobb riválisét, John Connallyt, aki pedig — mint hírügynökségek írják.— nagy reményeket — és mintegy 300 000 dollárt — fűzött az első erőfelméréshez. A volt texasi kormányzó egyébként a szavazatok 26,6 százalékát kapta, mig a harmadik hely­re 21,1 százalékkal George Bush, a Cl A egykori igazga­tója került. v. Carter amerikai elnök ha­talmas szavazattöbbséggel előzte meg Edward Kenne- dyt a demokrata párt Floria államban rendezett népszerű­ségfelmérő próbaválasztásán. A demokrata pártiak köré­ben rendezett szavazáson Carter elnök szerezte meg a szavazatok 74,1 százalékát, míg Kennedy csak 23,1 száza­lékot mondhat magáénak. Edmund Brown kaliforniai kormányzó, a harmadik de­mokrata párti elnökjelölt nem vett részt a próbaválasztáson amelynek eredménye csupán tájékoztató jellegű. (MTI) Huzorewa egyoldalú kijelentései Muzorewa püspök számára a múlt hét végén Londonban elért kompromisszum nem je­’A tárgyalások célja, a már meglevő kapcsolatok maga- sabb szintre való emelése volt, s azt a folyamatot bőví­tették, amelyet az 1968-as majd az 1975-ben megkötött kooperációs megállapodás, hosszú lejáratú gazdasági, ipari együttműködési szerző­dés indított meg. Mindkét fél részéről egyetértettek abban, hogy a kétségtelen eredmé­nyek ellenére sok még a ki­használatlan lehetőség, a ten­nivaló. Erről beszélt a gazdasági minisztérium két magas ran­gú munkatársa. J. Th. C. Mól, a dél-európai osztály és dr. W. Maarse, az európai osztály vezetője. Egyebek mellett el­mondották, hogy eddig külö­nösen az élelmiszer- és gyógy­szeriparban sikerült gyümöl­csöző kapcsolatokat kialakíta­na. Immár holland részről is lehetőséget látnak arra, hogy holland és magyar vállalatok kooperációs alapon harmadik ország piacain is jelentkezze­nek beruházásokkal, közösen kifejlesztett, illetve gyártott termékekkel. Az ilyesfajta kapcsolatok kialakításában ér­dekeltek az olyan jelentős cé­gek, mint például az Euribrid, a Hunter Douglas és a Veka- maf, amelyekkel a magyar vállalatoknak már eddig is voltak kapcsolatai, de ala­csonyabb szinten, laikusán fo­galmazva: adok, veszek, és nem kooperációs alapon. Kloss Andor (Következik: Tudományosan megalapozott termelés). lenti azt, hogy a Zimbabwe Hazafias Front nagyobb sze­repet kaphatna Rhodesia irá­nyításában. A törvénytelen kormány elnöke vasárnap Londoniból hazaérkezett Salisburybe, s már a repülőtéren igyekezett eloszlatni minden illúziót az ■ iránt, hogy a jelenleg hatal­mon levők készek lennének bármiféle tényleges enged­ményre. Arra a kérdésre, hogy ha a hazafias front meg­nyeri a választásokat, vajon átadja-e a hatalmat, Muzo­rewa kijelentette: „nem nyer­hetik meg a választásokat. Nincs lehetőség arra, hogy ők (mármint a hazafias front) vezessék az országot. Ezt meg kell akadályoznunk”. A kormányfő a hazafias front győzelme esetén örömmel üdvözölne minden külföldi, beleértve dél-afrikai beavat­kozást is a „demokrácia hely­reállítására” Rhodesiában. Mindezt így indokolta Muzo­rewa: ha pártom nem nye­ri meg a választásokat, akkor az ország összeomlik, vége a demokráciának és eluralko-, dik a gazdasági zűrzavar”. Pieter Botha dél-afrikai kormányfő, a múlt héten ki­jelentette, hogy országa kész beavatkozni Zimbabwe-Rho- desiában, ha az ottani kato­nai és politikai helyzet úgy alakul, hogy „veszélyezteti Dél-Afrika érdekeit és bizton-; ságát”.

Next

/
Thumbnails
Contents