Nógrád. 1979. november (35. évfolyam. 256-280. szám)
1979-11-18 / 270. szám
November 17—18. Világ proletárjai, egyesüljetek! III. diákotthoni napok Közösségteremtő műhelyt a diákotthonokba Nógrád megye hét középfokú, illetve középiskolai diákotthonából, a megye két általános iskolai diákotthonából, valamint a pénzügyi és számviteli főiskola kollégiumából összesen 400 küldött gyűlt össze tegnap délelőtt, a salgótarjáni József Attila megyei Művelődési Központba, a III. Nógrád megyei diákotthoni napok megnyitójára. A diákküldöttek mellett részt vettek a megnyitó ünnepségen a diákotthonok vezetői és nevelőtanárai, az anyaiskolák igazgatói, az iskolák osztályfőnöki munkaközösségéinél; vezetői, Salgótarján város párt-, állami és társadalmi szerveinek képviselői is. A diákotthoni napok résztvev őinek egy csoportja. Bábel L. felvétele Cél a megelőzés Akció a közlekedés Salgótarján második alkalommal ad otthont a KISZ Nógrád megyei bizottsága és a Nógrád megyei Tanács művelődési osztálya által kétévenként megrendezendő diákotthoni napoknak. A küldöttek vendéglátója ezúttal — az elmúlt tanév kollégiumi versenyén arany oklevéllel díjazott — Furák Teréz Leánykollégium. A szombat délelőtti megnyitón Herczeg István, a Salgótarján város pártbizottságának titkára köszöntötte a megjelenteket, méltatva a találkozó jelentőségét. Beszédében — egyebek között — hangsúlyozta: „...Ma azon kell munkálkodnunk, hogy a fiatalság nevelése egyet jelentsen az önállóan és felelősen gondolkodó, a szocializmus ügyéért tenni akaró és áldozatot vállaló ember formálásával. Ezért a diákotthonokban is olyan közösségteremtő műhelyekre van szükség, amelyek az általános, szociális és kulturális fel- emelkedés igényére nevelnek. A megnyitó beszéd után Gönczy Zsuzsanna, a KISZ kb munkatársa tartott előadást, a kollégiumi nevelőmunka aktuális kérdéseiről, majd szekcióüléseken folytatódott a program a Furák Teréz Leánykollégiumban. „Legfőbb munkánk a tanulás” címmel, iskolai KISZ- titkárok és a diákotthonok diáktanácsainak titkárai, tanulmányi felelősei tanácskoztak. A diáktanácsok kulturális felelősei a „Művelt ifjúságért” elnevezésű szekcióban tömörültek, míg az „Edzett ifjúságért” szekcióban a diákotthonok sportfeleiősei és aktivistái vitatták meg a tárgykörhöz tartozó aktuális kérdéseket, tennivalókat. A találkozó felnőtt résztvevői szintén szekcióülés keretében elemezték az iskolák és a diákotthonok kapcsolatának főbb vonásait. A tapasztalatokat és javaslatokat „módszertani levélben” ösz- szegezték, melyet a közeljövőben a megye pedagógusai számára is megküldenek. A III. diákotthoni naptár szombat délutáni programjában a diákotthonok kulturális csoportjai mutatkoztak be, a megyei művelődési központ színpadán. Vasárnap délelőtt a városi sportcsarnokban ér véget a találkozó. A záróünnepséget megelőző sportrendezvény kiemelkedő aktusa lesz az „olimpiai mérföld” lefutása, melyet a III. diákotthoni napok minden résztvevője leró, az 1980-as moszkvai olimpia tiszteletére. XXXV ÉVF 270. SZÁM ARA: 1,60 FORINT 1979 NOVEMBER 18., VASÁRNAP JUmr Szociális ellátás a Nógrádi Szénbányáknál Befejezéshez közeledik a fürdőprogram — Harminc munkásjárat a bányák vonzáskörzetében Kéthetente tiszta védőruha — 1700 adag ebéd Szociológiai felmérések sora igazolja, hogy a munkahelyi közérzetet befolyásoló tényezők közt a kereseti lehetőség elsőségét egyre gyakrabban hódítják el egyéb szempontok : munkakörülmények, ' üdültetési feltételek, segítség a lakásvásárláshoz, tisztálkodási lehetőségek stb. A Nógrádi Szénbányák Vállalat azonban nem csak ezért, hanem főleg az évtizedek óta ösz- szetorlódott gondok enyhítésére az V. ötéves tervben évi 55—60 millió forintot fordít a szociális ellátás javítására. A bányászok harmincféle szociális ellátásban részesülnek, az erre szánt összegből egy dolgozóra évente több mint tízezer forint jut. Csak a munkásszállítás évente 15— 16 millió forintba kerül, a munkaruha-védőruha évi 4 millióba, az étkeztetés több mint kétmillióba. A sok éves elmaradás pótlására a Nógrádi Szénbányák a mostani tervidőszakra 33 millió forint értékű für- dőprogTamot készített. A nagy horderejű terv most már — a Magyar Szénbányászati Tröszt jelentős anyagi segítségével — befejezéshez közeledik. Kányáson kész a minden egészségügyi követelménynek megfelelő korszerű fürdő. Szorospatakon év végére fejezik be a saját tervezésben és kivitelezésben épített fürdőt. Ménkesen jövőre végzik el az utolsó simításokat a fekete-fehér rendszerű öltözőn és fürdőn. Az új létesítmények mellett gondoltak a régiek felújítására is, így számottevően csökken a zsúfoltság. Kisterenyén két lépcsőben készül az új 600 személyes fürdő. Az első lépcső befejezése küszöbön áll, a másodikat — melyben korszerű orvosi rendelő is helyet kap — jövő év utolsó negyedében tervezik átadni. Az értékes fürdpprogram megvalósulásával a bányászok több évtizedes gondja oldódik meg. A következő ötéves tervben a külszíni létesítmények szociális ellátásának javítására jut majd több erő. A bányászok csaknem kétharmadát szervezetten szállítják munkahelyükre, ezeknek is nagy többségét Volán-buszokkal. Harminc munkásjárat teljesít szolgálatot a bányák vonzáskörzetében. Az elhasználódott járművek korábban sok bosszúság okozói voltak: késtek, kimaradtak, lerobbantak a kocsik. A Volán a járatok egyharma- dát újra, kétharmadát felja- vítottra cserélte le, s ezzel nem csak a szállítás lett pontosabb, megbízhatóbb, hanem kulturáltabbá váltak az utazási körülmények is. Most sem minden gond nélküli a munkásszállítás, az adódó bajok azonban többnyire munkafegyelmi „hézagokra” utalnak. Napi átlagban másfél-két órát utaznak a bányászok, egyáltalán nem mindegy hát, hogyan telik el a járművön töltött idő. A bányászok kényelmét szolgálja a munkaruha védőruhává nyilvánítása, s ami ezzel jár: a védőruha-tisztítás ezentúl nem a viselőjének gondja. Átlagosan kéthetente, a rosszabb körülmények között dolgozók esetében ennél gyakrabban mossák a védőruhát. Csak Kányáson másfél millió forintba került az intézkedés bevezetése. Ezt a rendszert alkalmazzák már Ménkesen is. Szorospatakon az új fürdő átadásától függ a bevezetés időpontja. Tiribesen pedig jövőre részesednek a dolgozók e kényelemből. A következő ötéves tervben a kül- üzemekben is megteremtik a módját a védőruha szervezett mosatásának. A szociális kedvezmények sarkallatos pontja a lakásvásárlás megkönnyítése. A Nógrádi Szénbányáknál különösen az, hiszen magas a dolgozók átlagéletkora, égetően szükséges a fiatalítás. Ebben az ötéves tervben az eredeti elképzelések szerint 390 lakáshoz adhatott volna támogatást a vállalat a bányászlakás' építési akció keretében: ebből 40 családi ház és 350 OTP-munkáslakás. Ez utóbbinak azonban csak töredék részét kapja meg a vállalat, s bár a családi házra vonatkozó lehetőségek megháromszorozódtak, így is a tervezettnél kevesebb dolgozó juthat kedvezményesen lakáshoz. Üzemi étkeztetésben 1700 dolgozó vesz részt. A jövőben elsőrendű feladat lesz, hogy növeljék a szervezett étkeztetésben a munkásarányt. Az aknaüzemek közül Szorospatakon és Tiribesen kell még megoldani az üzemi étkeztetést. Kisterenyén pedig színvonala szorul javításra, mert minőségére és az adagok mennyiségére egyaránt sok a panasz. Eddig is tetemes összegeket fordított a Nógrádi Szénbányák a dolgozók szociális ellátására, a jövőben is legfontosabb feladatai közt tartja számon. Egyről azonban nem szabad megfeledkezni: az erre költhető összegek végesek, s nagyságuk egyértelműen a gazdálkodás eredményességén múlik. biztonságáért A tél eleji közlekedési balesetek okai között esztendőről esztendőre előkel'ő helyet foglal el a világítással kapcsolatos szabályok be nem tartása, a technikai-műszaki előírások figyelmen kívül hagyása. Ebben az időszakban ugyanis különösen fontos, hogy a gépjárművezetők jól lássanak, s járművük látható legyén. Bajt nemcsak a világítás hiánya okozhat. Olykor az is ártalmas, ha sok van a fényből. Például egy rosszul beállított fényszóró, amikor elvakítja a szembejövőket. Ugyancsak veszélyes lehet a világítás helytelen használata esőtől csillogóvá vált útburkolat esetében. Elenyésző azon gépjármű- vezetők, járművel közlekedők száma, akik a világítás szabályait nem ismerik. Sajnos, azonban igen sokan nem elég körültekintően tartják be azokat, s így állandó balesetforrásként vannak jelen közútja- ínkon. A közlekedés biztonságának fokozása, a járművezetők felkészítése, a sajnos gyakran előforduló kivilágítatlan járművel történő találkozás veszélyességének elhárítása, a szabályt tisztelő, fegyelmezett közlekedési magatartás erősítése, a közúti forgalomban résztvevő járművek világító berendezéseinek fokozottabb ellenőrzése a célja a november végén, illetve december elején, az MKBT által a megyében meghirdetett „Látni — láttatni” akciónak. Széles társadalmi rétegek bevonásával a témával kapcsolatos, a jogszabályt magyarázó előadásokat tartanak, vetélkedőket rendeznek kerékpárosoknak, melynek díjaiul világító felszereléseket nyerhetnek a legjobbak. Aktivisták bevonásával, önkéntes rendőrök részvételével közúti ellenőrzésekre kerül sob, de megfordulnak az ellénőrök a telephelyeken is. A fényszórók beállítására műszeres ellenőrzéseket iktatnak be. magánautósok részére — klubtagságtól függetlenül — ingyenes fényszórásbeállítást végeznek. Az akció minden intézkedése az útonjárób biztonságát védi. Az importból származó kelmék szállítása ugyan késik a kooperációs partnerektől, a Sa Igótarjánl Ruhagyár azonban a termelés átszervezésével is biztosítja az exporttermékek legyártását. így — várhatóa n — ez év végéig 127 millió forint értékben küldik külföldre termékeiket. Harminchétmillióért a tőkés országokba szállítják a divatos ruhákat, ahol továbbra is fokozott az érdeklődés a ruhagyáriak munkája iránt. — kj —
