Nógrád. 1979. november (35. évfolyam. 256-280. szám)

1979-11-18 / 270. szám

November 17—18. Világ proletárjai, egyesüljetek! III. diákotthoni napok Közösségteremtő műhelyt a diákotthonokba Nógrád megye hét középfokú, illetve középiskolai diák­otthonából, a megye két általános iskolai diákotthonából, valamint a pénzügyi és számviteli főiskola kollégiumá­ból összesen 400 küldött gyűlt össze tegnap délelőtt, a salgótarjáni József Attila megyei Művelődési Központ­ba, a III. Nógrád megyei diákotthoni napok megnyitó­jára. A diákküldöttek mellett részt vettek a megnyitó ünnepségen a diákotthonok vezetői és nevelőtanárai, az anyaiskolák igazgatói, az iskolák osztályfőnöki mun­kaközösségéinél; vezetői, Salgótarján város párt-, álla­mi és társadalmi szerveinek képviselői is. A diákotthoni napok résztvev őinek egy csoportja. Bábel L. felvétele Cél a megelőzés Akció a közlekedés Salgótarján második alka­lommal ad otthont a KISZ Nógrád megyei bizottsága és a Nógrád megyei Tanács művelődési osztálya által kétévenként megrendezendő diákotthoni napoknak. A küldöttek vendéglátója ez­úttal — az elmúlt tanév kol­légiumi versenyén arany ok­levéllel díjazott — Furák Teréz Leánykollégium. A szombat délelőtti meg­nyitón Herczeg István, a Sal­gótarján város pártbizottsá­gának titkára köszöntötte a megjelenteket, méltatva a találkozó jelentőségét. Be­szédében — egyebek között — hangsúlyozta: „...Ma azon kell munkálkodnunk, hogy a fiatalság nevelése egyet je­lentsen az önállóan és fele­lősen gondolkodó, a szocializ­mus ügyéért tenni akaró és ál­dozatot vállaló ember formá­lásával. Ezért a diákottho­nokban is olyan közösségte­remtő műhelyekre van szük­ség, amelyek az általános, szociális és kulturális fel- emelkedés igényére nevel­nek. A megnyitó beszéd után Gönczy Zsuzsanna, a KISZ kb munkatársa tartott elő­adást, a kollégiumi nevelő­munka aktuális kérdéseiről, majd szekcióüléseken folyta­tódott a program a Furák Teréz Leánykollégiumban. „Legfőbb munkánk a ta­nulás” címmel, iskolai KISZ- titkárok és a diákotthonok diáktanácsainak titkárai, ta­nulmányi felelősei tanácskoz­tak. A diáktanácsok kulturá­lis felelősei a „Művelt ifjú­ságért” elnevezésű szekció­ban tömörültek, míg az „Ed­zett ifjúságért” szekcióban a diákotthonok sportfeleiősei és aktivistái vitatták meg a tárgykörhöz tartozó aktuális kérdéseket, tennivalókat. A találkozó felnőtt résztve­vői szintén szekcióülés ke­retében elemezték az iskolák és a diákotthonok kapcsolatá­nak főbb vonásait. A tapasz­talatokat és javaslatokat „módszertani levélben” ösz- szegezték, melyet a közeljö­vőben a megye pedagógusai számára is megküldenek. A III. diákotthoni naptár szombat délutáni programjá­ban a diákotthonok kulturá­lis csoportjai mutatkoztak be, a megyei művelődési köz­pont színpadán. Vasárnap délelőtt a városi sportcsarnokban ér véget a találkozó. A záróünnepséget megelőző sportrendezvény ki­emelkedő aktusa lesz az „olimpiai mérföld” lefutása, melyet a III. diákotthoni napok minden résztvevője le­ró, az 1980-as moszkvai olim­pia tiszteletére. XXXV ÉVF 270. SZÁM ARA: 1,60 FORINT 1979 NOVEMBER 18., VASÁRNAP JUmr Szociális ellátás a Nógrádi Szénbányáknál Befejezéshez közeledik a fürdőprogram — Harminc munkásjárat a bányák vonzáskörzetében Kéthetente tiszta védőruha — 1700 adag ebéd Szociológiai felmérések sora igazolja, hogy a mun­kahelyi közérzetet befo­lyásoló tényezők közt a kereseti lehetőség elsősé­gét egyre gyakrabban hó­dítják el egyéb szempon­tok : munkakörülmények, ' üdültetési feltételek, segít­ség a lakásvásárláshoz, tisztálkodási lehetőségek stb. A Nógrádi Szénbá­nyák Vállalat azonban nem csak ezért, hanem fő­leg az évtizedek óta ösz- szetorlódott gondok enyhí­tésére az V. ötéves terv­ben évi 55—60 millió fo­rintot fordít a szociális el­látás javítására. A bányászok harmincféle szociális ellátásban részesül­nek, az erre szánt összegből egy dolgozóra évente több mint tízezer forint jut. Csak a munkásszállítás évente 15— 16 millió forintba kerül, a munkaruha-védőruha évi 4 millióba, az étkeztetés több mint kétmillióba. A sok éves elmaradás pót­lására a Nógrádi Szénbányák a mostani tervidőszakra 33 millió forint értékű für- dőprogTamot készített. A nagy horderejű terv most már — a Magyar Szénbányá­szati Tröszt jelentős anyagi segítségével — befejezéshez közeledik. Kányáson kész a minden egészségügyi követel­ménynek megfelelő korszerű fürdő. Szorospatakon év vé­gére fejezik be a saját ter­vezésben és kivitelezésben épí­tett fürdőt. Ménkesen jövőre végzik el az utolsó simításo­kat a fekete-fehér rendszerű öltözőn és fürdőn. Az új léte­sítmények mellett gondoltak a régiek felújítására is, így szá­mottevően csökken a zsúfolt­ság. Kisterenyén két lépcső­ben készül az új 600 szemé­lyes fürdő. Az első lépcső be­fejezése küszöbön áll, a má­sodikat — melyben korsze­rű orvosi rendelő is helyet kap — jövő év utolsó negye­dében tervezik átadni. Az értékes fürdpprogram megvalósulásával a bányá­szok több évtizedes gondja ol­dódik meg. A következő öt­éves tervben a külszíni léte­sítmények szociális ellátásá­nak javítására jut majd több erő. A bányászok csaknem két­harmadát szervezetten szál­lítják munkahelyükre, ezeknek is nagy többségét Vo­lán-buszokkal. Harminc mun­kásjárat teljesít szolgálatot a bányák vonzáskörzetében. Az elhasználódott járművek korábban sok bosszúság oko­zói voltak: késtek, kima­radtak, lerobbantak a kocsik. A Volán a járatok egyharma- dát újra, kétharmadát felja- vítottra cserélte le, s ezzel nem csak a szállítás lett pon­tosabb, megbízhatóbb, hanem kulturáltabbá váltak az uta­zási körülmények is. Most sem minden gond nélküli a munkásszállítás, az adódó ba­jok azonban többnyire mun­kafegyelmi „hézagokra” utal­nak. Napi átlagban másfél-két órát utaznak a bányászok, egyáltalán nem mindegy hát, hogyan telik el a jár­művön töltött idő. A bányászok kényelmét szolgálja a munkaruha vé­dőruhává nyilvánítása, s ami ezzel jár: a védőruha-tisztítás ezentúl nem a viselőjének gondja. Átlagosan kéthetente, a rosszabb körülmények kö­zött dolgozók esetében ennél gyakrabban mossák a védő­ruhát. Csak Kányáson más­fél millió forintba került az intézkedés bevezetése. Ezt a rendszert alkalmazzák már Ménkesen is. Szorospatakon az új fürdő átadásától függ a bevezetés időpontja. Tiribesen pedig jövőre részesednek a dolgozók e kényelemből. A kö­vetkező ötéves tervben a kül- üzemekben is megteremtik a módját a védőruha szervezett mosatásának. A szociális kedvezmények sarkallatos pontja a lakásvá­sárlás megkönnyítése. A Nóg­rádi Szénbányáknál különösen az, hiszen magas a dolgozók átlagéletkora, égetően szüksé­ges a fiatalítás. Ebben az öt­éves tervben az eredeti elképzelések szerint 390 lakáshoz ad­hatott volna támogatást a vállalat a bányászlakás' építési akció keretében: ebből 40 családi ház és 350 OTP-munkáslakás. Ez utóbbinak azonban csak tö­redék részét kapja meg a vállalat, s bár a családi házra vonatkozó lehetőségek meg­háromszorozódtak, így is a tervezettnél kevesebb dolgozó juthat kedvezményesen lakás­hoz. Üzemi étkeztetésben 1700 dolgozó vesz részt. A jövőben elsőrendű feladat lesz, hogy növeljék a szervezett étkezte­tésben a munkásarányt. Az ak­naüzemek közül Szorospata­kon és Tiribesen kell még megoldani az üzemi étkezte­tést. Kisterenyén pedig szín­vonala szorul javításra, mert minőségére és az adagok mennyiségére egyaránt sok a panasz. Eddig is tetemes összegeket fordított a Nógrádi Szénbá­nyák a dolgozók szociális el­látására, a jövőben is legfon­tosabb feladatai közt tartja számon. Egyről azonban nem szabad megfeledkezni: az erre költhető összegek végesek, s nagyságuk egyértelműen a gazdálkodás eredményességén múlik. biztonságáért A tél eleji közlekedési bal­esetek okai között esztendőről esztendőre előkel'ő helyet fog­lal el a világítással kapcsola­tos szabályok be nem tartá­sa, a technikai-műszaki elő­írások figyelmen kívül hagyá­sa. Ebben az időszakban ugyanis különösen fontos, hogy a gépjárművezetők jól lássanak, s járművük látható legyén. Bajt nemcsak a világítás hiánya okozhat. Olykor az is ártalmas, ha sok van a fény­ből. Például egy rosszul be­állított fényszóró, amikor el­vakítja a szembejövőket. Ugyancsak veszélyes lehet a világítás helytelen használata esőtől csillogóvá vált útbur­kolat esetében. Elenyésző azon gépjármű- vezetők, járművel közlekedők száma, akik a világítás szabá­lyait nem ismerik. Sajnos, azonban igen sokan nem elég körültekintően tartják be azo­kat, s így állandó balesetfor­rásként vannak jelen közútja- ínkon. A közlekedés biztonságának fokozása, a járművezetők fel­készítése, a sajnos gyakran előforduló kivilágítatlan jár­művel történő találkozás ve­szélyességének elhárítása, a szabályt tisztelő, fegyelme­zett közlekedési magatartás erősítése, a közúti forgalom­ban résztvevő járművek vilá­gító berendezéseinek fokozot­tabb ellenőrzése a célja a no­vember végén, illetve decem­ber elején, az MKBT által a megyében meghirdetett „Látni — láttatni” akciónak. Széles társadalmi rétegek bevonásá­val a témával kapcsolatos, a jogszabályt magyarázó elő­adásokat tartanak, vetélkedő­ket rendeznek kerékpárosok­nak, melynek díjaiul világító felszereléseket nyerhetnek a legjobbak. Aktivisták bevoná­sával, önkéntes rendőrök rész­vételével közúti ellenőrzések­re kerül sob, de megfordulnak az ellénőrök a telephelyeken is. A fényszórók beállítására műszeres ellenőrzéseket ik­tatnak be. magánautósok ré­szére — klubtagságtól függet­lenül — ingyenes fényszórás­beállítást végeznek. Az akció minden intézkedé­se az útonjárób biztonságát védi. Az importból származó kelmék szállítása ugyan késik a kooperációs partnerektől, a Sa Igótarjánl Ruhagyár azonban a termelés átszervezésével is biztosítja az exporttermékek legyártását. így — várhatóa n — ez év végéig 127 millió forint értékben küldik külföldre termékeiket. Harminchétmillióért a tőkés országokba szállítják a divatos ruhákat, ahol továbbra is fokozott az érdeklődés a ruhagyáriak munkája iránt. — kj —

Next

/
Thumbnails
Contents