Nógrád. 1979. október (35. évfolyam. 230-255. szám)
1979-10-13 / 240. szám
Világ Drofetánaí. egyesüljetek! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGVER BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LA PDA XXXV EVF., 240. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1979. OKTÓBER 13., SZOMBAT Gépesítési tanácskozás Balassagyarmaton A mezőgazdasági gép- és alkatrészei látásról A gépesítésnek egyre nagyobb jelentősége van a mai mezőgazdaságban, így jelentős feladatok hárulnak az ellátó szervekre. Mint Papp István, a Pest—Komárom—Nógrád megyei AGROKER Vállalat főosztályvezető-helyettese pénteken Balassagyarmaton elmondta, lényeges változások történtek az elmúlt évben a gépellátásban. A fejlődés a megnövekedett igények ellenére dinamikus. Az év közben jelentkezett kisebb zökkenők a mezőgazdasági üzemek termelését nem befolyásolták. 1980-ra várhatóan tovább javul a helyzet és növekszik a kínálat. Az erő- és munkagépek új típusainak forgalmazását kezdték meg, a jövő évre megrendelt gépek egy része már raktáron van és megkezdődtek a konkrét tárgyalások a mezőgazdasági üzemek 1980-as gépigényéről. Mint ismeretes, január 1-től átlagosan 25 százalékkal emelkednek a mezőgazdasági gépek árai. Ezen belül az erőgépeké 15— 18 százalékkal, a munkagépeké 20 százalékkal, a takarmány- betakaritó gépeké 28 százalékkal. Az alkatrészellátás közel sem volt ' ilyen zökkenőmentes az idei évben. Holop Györgyné, az AGROKER al- katrészosztály-vezetőjének tájékoztatása szerint a 600 millió forintos készlet ellenére a szezonális időszakban nem tudták kielégíteni az igényeket. Különösen az NDK gyártmányú gépek alkatrészellátása nem megoldott és lényeges javulás a szállító partnerrel folytatott tárgyalások után sem várható. Kedvezőbb a helyzet a Csehszlovákiából származó , alkatrészekkel. Fennakadást okoz az ellátásban, hogy a mezőgazdasági üzemek nem adnak időben tájékoztatást az alkatrészigényekről és az AGROKER ennek hiányában nem képes határidőre biztosítani a szükséges anyagokat. A készletgazdálkodás szabályozásával további nehézségek keletkeznek amennyiben a gazdaságok a jövőben sem adják ie időben előrendeléseiket. A Nógrád megyei AGRO- KER-kirendeltség munkájáról Lőrincz Károly, a kirendeltség vezetője számolt be. A megyében idén az 1978-as év hasonló időszakához képest 24 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítottak le. Eddig 57 millió forint értékben értékesítettek gépeket, alkatrészeket és egyéb műszaki árukat. A kínálat 106 gépféleségre és mintegy 6000 különböző cikkre terjed ki. Az ellátás javítása érdekében gépparkfelmérést végeztek, de emellett szükség van a mező- gazdasági üzemek eddiginél rugalmasabb hozzáállására a kiegyensúlyozottabb alkatrészellátáshoz. Kedvezőtlenül érinti a megyei AGROKER- . vállalatot, hogy több üzem Budapestről, Egerből, vagy Miskolcról szerzi be a szükséges anyagokat, anélkül, hogy meggyőződnének róla, nincs-e a megyében is., A gépészeti szakemberek előtt elhangzott tanácskozás a Magyar Agrártudományi Egyesület és a Pest—Komárom—Nógrád megyei AGROKER Vállalat közreműködésével igen hasznosnak bizonyult, remélhetőleg tovább segíti az igények magasabb színvonalú kielégítését. Idegenforgalom: tapasztalatok, fejlesztési tervek Évek óta az idén először szerkezeti javulás tapasztalható az idegenforgalomban. Az idei év idegenforgalmi tapasztalatairól és a tervekről számolt be Lengyel Márton, az Országos Idegenforgalmi Hivatal osztályvezetője pénteken a Magyar Sajtó Házában. Mint elmondta:, a kedvező változások a devizabevételekben is megmutatkoznak, az előző év első tíz hónapjával összehasonlítva most 18 százalékkal emelkedett a turizmusból származó bevétel. A forgalmi szerkezet átalakulása döntő mértékben az idén hozott devizális intézkedéseknek, a nagyarányú szálláskapacitás-bővítésnek, valamint a szolgáltatások színvonalemelésének tulajdonítható. Amíg az elmúlt négy évben összességében 20 százalékkal bővült a szálláshelyek száma, addig egyedül idén ez 15 százalék volt, ami a gyakorlatban 30 ezerrel több vendég egyidőbeni elszállásolását tette lehetővé. Ily módon csökkent a főszezonban a zsúfoltság, kulturáltabbá vált a külföldi vendégek üdülése. Az idén először hajtottak végre az idegenforgalomban érdekelt vállalatok úgynevezett termékfejlesztési akciót, ez lényegében egész sor új sportpálya, minigolfpálya megépítését, a kulturális programok választékának gazdagítását, a lovasturizmus kiszélesítését jelenti, amelyeknek hatására szívesebben időztek ná- Tunk a vendégek és többet is költöttek. Ugyanakkor az utazási irodák között jó együttműködés, összhang alakult ki, ez a garantált utak jobb kihasználását vonta maga után. A turizmus fejlesztésére az idén elfogadott távlati terv a következő évek idegenforgalmi 1 tennivalóit vázolja fel, amelyeknek megvalósítása a gyakorlatban már megkezdődött. Magyar—finn város- és regionális tervezési együttműködés Sajtótájékoztató a kapcsolatokról Apró Antal látogatása Nógrád megyében Apró Antal a Romhányi Építési Kerámiagyár üzemlátogatása közben. / Nógrád megyébe látogatott pénteken Apró Antal, a Politikái Bizottság tagja, az országgyűlés elnöke. A vendéget a rétsági járási pártbizottságon Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Hoffer István, a Nógrád megyei Tanács elnöke, dr. Dósa Ferenc, a járási pártbizottság első titkára fogadták. A vendéget Géczi János tájékoztatta a megye előtt álló gazdaságpolitikai feladatok időarányos teljesítéséről, az MSZMP XII. kongresszusára való készülődésről, a megyei képviselőcsoport tevékenységéről. Egyebek között hangsúlyozta, hogy a nógrádi ipari üzemek termelése dinamikusan fejlődik, javult a termelés szerkezete, növekedett a hatékonyság, az export aránya, a nógrádi dolgozók az éves terv teljesítése érdekében kifejtett munkával készülnek a közelgő pártkongresszusra. Az országgyűlési képviselők tevékenységével kapcsolatban kiemelte, hogy nagy figyelemmel kísérik a parlament munkáját, rendszeres kapcsolatot tartanak férni választóikkal. Dr. Dósa Ferenc, a rétsági járás társadalmi, gazdasági helyzetéről, a pártszervezetek (Babel László felvétele) munkájáról szólt. Apró Antal a megye és a járás párt- és állami szervezeteinek vezetőit tájékoztatta a XII. párt- kongresszus országos előkészületeinek helyzetéről, időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. Apró Antal délelőtt Géczi János, Hoffer István és dr. Dósa Ferenc kíséretében a Romhányi Építési Kerámiagyárba látogatott, amely az idén megközelítőleg 1,8 millió négyzetméter fal- és padlóburkoló lapot állít elő. A termelés helyzetét, a fejlesztési célkitűzéseket Fábri István igazgató és dr. Sárközy Dezső, a Finomkerámia Ipari Művek vezérigazgatója ismertette. Elmondották, hogy az exportkötelezettségek teljesítése mellett változatlan törekvésük a hazai igények kielégítése. Apró- Antal megtekintette a gyárat, hosszan időzött a műteremben, ahol Horváth Sándor iparművész, műterem- vezető bemutatta a már sorozatban gyártott és a fiatal művészek által tervezett burkolólapokat. Apró Antal nagy elismeréssel nyilatkozott a romhányiak munkájáról, s megnézte a készülő R Ill-as üzemcsarnokot, amelyet jövőre adnak át, de már az idén félmillió négyzetméternél több burkolólapot állítanak elő, párhuzamosan az épület kivitelezésével. A megye vendége megismerkedett a gyár dolgozóinak szociális körülményeivel, s kedves sorokat írt be a legutóbbi kongresz- szusi munkaverseriyben elért eredményeiért dicsérő oklevéllel kitüntetett Petőfi Sándor Szocialista Brigádnaplójába. ( Délután a program a nőtin- csi termelőszövetkezetben folytatódott. Apró Antalt, a közös gazdaság elnöke dr. Mosonyi Imre tájékoztatta a mezőgazdasági üzem fejlődéséről. Elmondotta, hogy a kedvezőtlen termőhelyi adottságok közepette gazdálkodó tsz idei termelési értéke hatvanmillió forint, s ennek negyven százaléka a kiegészí. tő tevékenységből származik. Szólt az önköltségek alakulásáról, a növénytermesztés, állattenyésztés hozamairól, közeli fejlesztési tervekről. A vendégek megnézték a termelőszövetkezet szarvasmarhatelepét és a nemrégiben kialakított új melléküzem- ágat, ahol a helybeli asszonyok találtak elfoglaltságot, bérmunkában papírdobozokat készítenek. Apró Antal az esti órákban visszautazott Budapestre. A jegyzőkönyv aláírásával pénteken fejeződött be a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet és a finn városok és a finn községek szövetsége tervezőinek magyarországi szakmai találkozója, amelyen kilenc beszámoló megvitatásával cserélték ki a természeti kincsek kiaknázásával összefüggő területfejlesztési tervek kidolgozásában szerzett tapasztalatokat. Erről és a kétoldalú város- és regionális tervezési együttműködésről számolt be pénteki sajtótájékoztatóján az intézetben Kálnoki Kis Sándor, a VÁTI igazgatója és Mikko Vähä-Piikkiö, a finn községek szövetségének irodavezetője, a partnerek küldöttségének vezetője. Mint elmondották, az 1975- ben kötött ötéves együttműködési megállapodás szerint évente 12—16 szakmai téma magyarországi és finnországi megvitatásával mindkét fél gyümölcsöző, jól hasznosítható tapasztalatokhoz jutott, s egyúttal gondoskodott arról is. hogy hazájában a szakterület valamennyi érdekeltje megismerje ezeket az eredményeket. s tervezési segédletként felhasználhassa munkájában. A VÁTI dolgozói a finn partnerek tapasztalatait is hasznosítják az új lakótelepek, városrészek energiatakarékos telepítési módszerének kidolgozásához, amely szerint az éghajlati és egyéb természeti tényezők messzemenő figyelembevételével választják ki az épületek helyét, hogy a fűtéshez, közvilágításhoz minél kevesebb energiát használjanak fel. A finn partnerek nagyra tartják a magyar városok tömeg- közlekedési megoldásaiból, a műemlék városközpontok és műemléki területek megőrzéséből, a Balaton szerves- anyag-védelméből és az egész országra kiterjedő területfejlesztési tervekből merített tapasztalatokat. Egyebek között nemcsak a tervezéshez, hanem á területfejlesztési jogszabályok módosításához is hasznosítják a Magyarországon tapasztaltakat. A magyar és a finn építésügyi tárca képviselői a közeljövőben hosszabbítják meg, és bővítik a kétoldalú együttműködést. Hazai építészek összejövetele Salgótarjánban Építőipari szakmai napot tartottak tegnap Salgótarjánban. Az Építőipari Tudományos Egyesület szövetkezeti tagozata és Nógrád megyéi csoportja mintegy másfél száz olyan műszaki, illetve gazdasági szakembert hivott meg az összejövetelre, akik a hazai szövetkezeti építőiparban tevékenykednek. A szakmai napot Fekete Nándor nyitotta meg. Salgó. tarján tanácselnöke rövid ismertetést adott a városról, gyarapodásáról. Kiemelte: az utóbbi években a szövetkezetek több mint ezerötszáz lakást és több fontos középületet húztak föl a megyeszékhelyen. Botka Miklós, a megyei tanács ÉKV-osztályának vezetője az ÉTÉ Nógrád megyei csoportjának hétéves tevékenységéről beszélt a szakmai nap résztvevőinek. Mint elmondta: a csoport ma már nvoler-anöt tagot számlál. Közülük jelentékeny a szövetkezeti műszakiak hányada. Évenkint kétszáznyolcvan- kétszázkilencvenezer forint költségvetésből gazdálkodnak, ebből fedezik á tapasztalatcserét szolgáló rendezvények, a tanulmányutak költségeit. A magyar építőket évenként több rendezvényre is összehívják: a legrangosabb ösz- szejövetel a közelmúltban megrendezett építő- és építőanyag-ipari anyagmozgatási szeminárium. A csoport jelenleg a 6. ötéves terv előkészítéséhez nyújt segítséget, szem előtt tartva, hogy a következő tervidőszakban a fölújítást célzó munkák hányada nagymértékben növekszik. Szalai Gáspár, a megyei KISZÖV elnöke többek közt arról számolt be a megjelent szakembereknek, hogy Nógrád megye építőiparában a szövetkezetek jóvál nagyobb hányadot foglalnak el, mint az ország többi megyéjében. Az utóbbi években korszerűsödött az építőtechnológia: az ötéves tervidőszak elején honosodott meg a blokkos eljárás. 1977-ben és 78-ban pedig a Skóciából vett kőbetonos építési mód. Szalai Gáspár hangsúlyozta, hogy a szövetkezetek között tovább kell javítani az együttműködést, a munkamegosztást. A STÉSZ-nek a kőbetonos eljárást, a balassagyarmati építőszövetkezetnek a lakásépítést, az AGROFIL-nak pedig főként a mezőgazdasági épületek készítését érdemes továbbfejleszteni. Két szakember tartott előadást az egységükben alkalmazott technológiáról. Juhász Jónás, a STÉSZ főmérnöke a kőbetonos eljárást, Telek lm. re, az AGROFIL főmérnöke pedig a blokkos építési módot taglalta. , A szakmai nap résztvevői ezután Salgótarján két lakótelepére látogattak el; egy STÉSZ- és egy AGROFIL- építkezést vettek szemügyre. Nemzetközi áruházi tanácskozás Október 8-a és 12-e között Budapesten tartotta idei ülését a szocialista országok áruházai nemzetközi egyesülésének gazdasági szakbizottsága. Az ülésen részt vettek a bolgár Universal, a csehszlovák Prior, a magyar Centrum, az NDK-beli Konzument és Centrum, a lengyel Spo- lem és Centrum, valamint a szovjet Gum áruházak képviselői. A tanácskozáson az áruházi gazdaságosság növelésével, a kereskedelmi veszteségek csökkentésének módszereivel foglalkoztak. Tárgyaltak az áruházi ügyviteli munka gépesítésének, az elektronikus adatfeldolgozás lehetőségének megteremtéséről és javaslatokat dolgoztak ki az áruházi dolgozók anyagt ösztönzésére, érdekeltségük fokozására.