Nógrád. 1979. október (35. évfolyam. 230-255. szám)

1979-10-13 / 240. szám

Világ Drofetánaí. egyesüljetek! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGVER BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LA PDA XXXV EVF., 240. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1979. OKTÓBER 13., SZOMBAT Gépesítési tanácskozás Balassagyarmaton A mezőgazdasági gép- és alkatrészei látásról A gépesítésnek egyre na­gyobb jelentősége van a mai mezőgazdaságban, így jelentős feladatok hárulnak az ellátó szervekre. Mint Papp István, a Pest—Komárom—Nógrád me­gyei AGROKER Vállalat fő­osztályvezető-helyettese pén­teken Balassagyarmaton el­mondta, lényeges változások történtek az elmúlt évben a gépellátásban. A fejlődés a megnövekedett igények ellené­re dinamikus. Az év közben jelentkezett kisebb zökkenők a mezőgazdasági üzemek ter­melését nem befolyásolták. 1980-ra várhatóan tovább ja­vul a helyzet és növekszik a kínálat. Az erő- és munkagé­pek új típusainak forgalma­zását kezdték meg, a jövő év­re megrendelt gépek egy ré­sze már raktáron van és meg­kezdődtek a konkrét tárgyalá­sok a mezőgazdasági üzemek 1980-as gépigényéről. Mint ismeretes, január 1-től átlago­san 25 százalékkal emelkednek a mezőgazdasági gépek árai. Ezen belül az erőgépeké 15— 18 százalékkal, a munkagépeké 20 százalékkal, a takarmány- betakaritó gépeké 28 száza­lékkal. Az alkatrészellátás közel sem volt ' ilyen zökkenőmen­tes az idei évben. Holop Györgyné, az AGROKER al- katrészosztály-vezetőjének tá­jékoztatása szerint a 600 mil­lió forintos készlet ellenére a szezonális időszakban nem tudták kielégíteni az igénye­ket. Különösen az NDK gyárt­mányú gépek alkatrészellátása nem megoldott és lényeges javulás a szállító partnerrel folytatott tárgyalások után sem várható. Kedvezőbb a helyzet a Csehszlovákiából származó , alkatrészekkel. Fennakadást okoz az ellátás­ban, hogy a mezőgazdasági üzemek nem adnak időben tá­jékoztatást az alkatrészigé­nyekről és az AGROKER en­nek hiányában nem képes ha­táridőre biztosítani a szüksé­ges anyagokat. A készletgaz­dálkodás szabályozásával to­vábbi nehézségek keletkez­nek amennyiben a gazdaságok a jövőben sem adják ie idő­ben előrendeléseiket. A Nógrád megyei AGRO- KER-kirendeltség munkájáról Lőrincz Károly, a kirendeltség vezetője számolt be. A megyé­ben idén az 1978-as év hasonló időszakához képest 24 száza­lékkal nagyobb forgalmat bo­nyolítottak le. Eddig 57 millió forint értékben értékesítettek gépeket, alkatrészeket és egyéb műszaki árukat. A kínálat 106 gépféleségre és mintegy 6000 különböző cikkre terjed ki. Az ellátás javítása érdekében gép­parkfelmérést végeztek, de emellett szükség van a mező- gazdasági üzemek eddiginél rugalmasabb hozzáállására a kiegyensúlyozottabb alkatrész­ellátáshoz. Kedvezőtlenül érinti a megyei AGROKER- . vállalatot, hogy több üzem Budapestről, Egerből, vagy Miskolcról szerzi be a szüksé­ges anyagokat, anélkül, hogy meggyőződnének róla, nincs-e a megyében is., A gépészeti szakemberek előtt elhangzott tanácskozás a Magyar Agrártudományi Egyesület és a Pest—Komá­rom—Nógrád megyei AGRO­KER Vállalat közreműködésé­vel igen hasznosnak bizonyult, remélhetőleg tovább segíti az igények magasabb színvonalú kielégítését. Idegenforgalom: tapasztalatok, fejlesztési tervek Évek óta az idén először szerkezeti javulás tapasztalha­tó az idegenforgalomban. Az idei év idegenforgalmi tapasz­talatairól és a tervekről szá­molt be Lengyel Márton, az Országos Idegenforgalmi Hi­vatal osztályvezetője pénteken a Magyar Sajtó Házában. Mint elmondta:, a kedvező változá­sok a devizabevételekben is megmutatkoznak, az előző év első tíz hónapjával összeha­sonlítva most 18 százalékkal emelkedett a turizmusból származó bevétel. A forgalmi szerkezet átala­kulása döntő mértékben az idén hozott devizális intézke­déseknek, a nagyarányú szál­láskapacitás-bővítésnek, vala­mint a szolgáltatások színvo­nalemelésének tulajdonítha­tó. Amíg az elmúlt négy év­ben összességében 20 száza­lékkal bővült a szálláshelyek száma, addig egyedül idén ez 15 százalék volt, ami a gya­korlatban 30 ezerrel több vendég egyidőbeni elszálláso­lását tette lehetővé. Ily módon csökkent a főszezonban a zsú­foltság, kulturáltabbá vált a külföldi vendégek üdülése. Az idén először hajtottak végre az idegenforgalomban érdekelt vállalatok úgyneve­zett termékfejlesztési akciót, ez lényegében egész sor új sportpálya, minigolfpálya meg­építését, a kulturális progra­mok választékának gazdagítá­sát, a lovasturizmus kiszélesí­tését jelenti, amelyeknek ha­tására szívesebben időztek ná- Tunk a vendégek és többet is költöttek. Ugyanakkor az uta­zási irodák között jó együtt­működés, összhang alakult ki, ez a garantált utak jobb ki­használását vonta maga után. A turizmus fejlesztésére az idén elfogadott távlati terv a következő évek idegenforgal­mi 1 tennivalóit vázolja fel, amelyeknek megvalósítása a gyakorlatban már megkezdő­dött. Magyar—finn város- és regionális tervezési együttműködés Sajtótájékoztató a kapcsolatokról Apró Antal látogatása Nógrád megyében Apró Antal a Romhányi Építési Kerámiagyár üzemlátogatása közben. / Nógrád megyébe látogatott pénteken Apró Antal, a Poli­tikái Bizottság tagja, az or­szággyűlés elnöke. A vendéget a rétsági járási pártbizottsá­gon Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a megyei pártbizottság el­ső titkára, Hoffer István, a Nógrád megyei Tanács elnö­ke, dr. Dósa Ferenc, a járási pártbizottság első titkára fo­gadták. A vendéget Géczi János tá­jékoztatta a megye előtt álló gazdaságpolitikai feladatok időarányos teljesítéséről, az MSZMP XII. kongresszusára való készülődésről, a megyei képviselőcsoport tevékenysé­géről. Egyebek között hang­súlyozta, hogy a nógrádi ipa­ri üzemek termelése dinami­kusan fejlődik, javult a ter­melés szerkezete, növekedett a hatékonyság, az export ará­nya, a nógrádi dolgozók az éves terv teljesítése érdeké­ben kifejtett munkával ké­szülnek a közelgő pártkong­resszusra. Az országgyűlési képviselők tevékenységével kapcsolatban kiemelte, hogy nagy figyelemmel kísérik a parlament munkáját, rendsze­res kapcsolatot tartanak férni választóikkal. Dr. Dósa Ferenc, a rétsági járás társadalmi, gazdasági helyzetéről, a pártszervezetek (Babel László felvétele) munkájáról szólt. Apró Antal a megye és a járás párt- és állami szervezeteinek veze­tőit tájékoztatta a XII. párt- kongresszus országos előké­születeinek helyzetéről, idő­szerű kül- és belpolitikai kér­désekről. Apró Antal délelőtt Géczi János, Hoffer István és dr. Dósa Ferenc kíséretében a Romhányi Építési Kerámia­gyárba látogatott, amely az idén megközelítőleg 1,8 millió négyzetméter fal- és padló­burkoló lapot állít elő. A ter­melés helyzetét, a fejlesztési célkitűzéseket Fábri István igazgató és dr. Sárközy Dezső, a Finomkerámia Ipari Művek vezérigazgatója ismertette. Elmondották, hogy az export­kötelezettségek teljesítése mellett változatlan törekvé­sük a hazai igények kielégí­tése. Apró- Antal megtekintet­te a gyárat, hosszan időzött a műteremben, ahol Horváth Sándor iparművész, műterem- vezető bemutatta a már so­rozatban gyártott és a fiatal művészek által tervezett bur­kolólapokat. Apró Antal nagy elismeréssel nyilatkozott a romhányiak munkájáról, s megnézte a készülő R Ill-as üzemcsarnokot, amelyet jö­vőre adnak át, de már az idén félmillió négyzetméternél több burkolólapot állítanak elő, párhuzamosan az épület kivitelezésével. A megye ven­dége megismerkedett a gyár dolgozóinak szociális körül­ményeivel, s kedves sorokat írt be a legutóbbi kongresz- szusi munkaverseriyben el­ért eredményeiért dicsérő ok­levéllel kitüntetett Petőfi Sándor Szocialista Brigádnap­lójába. ( ­Délután a program a nőtin- csi termelőszövetkezetben folytatódott. Apró Antalt, a közös gazdaság elnöke dr. Mosonyi Imre tájékoztatta a mezőgazdasági üzem fejlődé­séről. Elmondotta, hogy a kedvezőtlen termőhelyi adott­ságok közepette gazdálkodó tsz idei termelési értéke hat­vanmillió forint, s ennek negyven százaléka a kiegészí. tő tevékenységből származik. Szólt az önköltségek alakulá­sáról, a növénytermesztés, ál­lattenyésztés hozamairól, kö­zeli fejlesztési tervekről. A vendégek megnézték a termelőszövetkezet szarvas­marhatelepét és a nemrégi­ben kialakított új melléküzem- ágat, ahol a helybeli asszonyok találtak elfoglaltságot, bér­munkában papírdobozokat készítenek. Apró Antal az esti órákban visszautazott Budapestre. A jegyzőkönyv aláírásával pénteken fejeződött be a Vá­rosépítési Tudományos és Tervező Intézet és a finn vá­rosok és a finn községek szö­vetsége tervezőinek ma­gyarországi szakmai találko­zója, amelyen kilenc beszá­moló megvitatásával cserél­ték ki a természeti kincsek kiaknázásával összefüggő te­rületfejlesztési tervek kidol­gozásában szerzett tapaszta­latokat. Erről és a kétoldalú város- és regionális tervezési együttműködésről számolt be pénteki sajtótájékoztatóján az intézetben Kálnoki Kis Sán­dor, a VÁTI igazgatója és Mikko Vähä-Piikkiö, a finn községek szövetségének iro­davezetője, a partnerek küldöttségének vezetője. Mint elmondották, az 1975- ben kötött ötéves együttmű­ködési megállapodás szerint évente 12—16 szakmai téma magyarországi és finnországi megvitatásával mindkét fél gyümölcsöző, jól hasznosítha­tó tapasztalatokhoz jutott, s egyúttal gondoskodott arról is. hogy hazájában a szakte­rület valamennyi érdekeltje megismerje ezeket az eredmé­nyeket. s tervezési segédlet­ként felhasználhassa munká­jában. A VÁTI dolgozói a finn partnerek tapasztalatait is hasznosítják az új lakótele­pek, városrészek energiata­karékos telepítési módszeré­nek kidolgozásához, amely szerint az éghajlati és egyéb természeti tényezők messze­menő figyelembevételével választják ki az épületek he­lyét, hogy a fűtéshez, közvi­lágításhoz minél kevesebb energiát használjanak fel. A finn partnerek nagyra tart­ják a magyar városok tömeg- közlekedési megoldásaiból, a műemlék városközpontok és műemléki területek megőrzé­séből, a Balaton szerves- anyag-védelméből és az egész országra kiterjedő területfej­lesztési tervekből merített ta­pasztalatokat. Egyebek között nemcsak a tervezéshez, hanem á területfejlesztési jogszabá­lyok módosításához is hasz­nosítják a Magyarországon tapasztaltakat. A magyar és a finn építés­ügyi tárca képviselői a közel­jövőben hosszabbítják meg, és bővítik a kétoldalú együttmű­ködést. Hazai építészek összejövetele Salgótarjánban Építőipari szakmai napot tartottak tegnap Salgótarján­ban. Az Építőipari Tudomá­nyos Egyesület szövetkezeti tagozata és Nógrád megyéi csoportja mintegy másfél száz olyan műszaki, illetve gazdasági szakembert hivott meg az összejövetelre, akik a hazai szövetkezeti építőipar­ban tevékenykednek. A szakmai napot Fekete Nándor nyitotta meg. Salgó. tarján tanácselnöke rövid is­mertetést adott a városról, gyarapodásáról. Kiemelte: az utóbbi években a szövetkeze­tek több mint ezerötszáz la­kást és több fontos középüle­tet húztak föl a megyeszék­helyen. Botka Miklós, a megyei ta­nács ÉKV-osztályának veze­tője az ÉTÉ Nógrád megyei csoportjának hétéves tevé­kenységéről beszélt a szak­mai nap résztvevőinek. Mint elmondta: a csoport ma már nvoler-anöt tagot számlál. Kö­zülük jelentékeny a szövetke­zeti műszakiak hányada. Évenkint kétszáznyolcvan- kétszázkilencvenezer forint költségvetésből gazdálkodnak, ebből fedezik á tapasztalatcse­rét szolgáló rendezvények, a tanulmányutak költségeit. A magyar építőket évenként több rendezvényre is össze­hívják: a legrangosabb ösz- szejövetel a közelmúltban megrendezett építő- és építő­anyag-ipari anyagmozgatási szeminárium. A csoport je­lenleg a 6. ötéves terv előké­szítéséhez nyújt segítséget, szem előtt tartva, hogy a következő tervidőszakban a fölújítást célzó munkák há­nyada nagymértékben növek­szik. Szalai Gáspár, a megyei KISZÖV elnöke többek közt arról számolt be a megjelent szakembereknek, hogy Nóg­rád megye építőiparában a szövetkezetek jóvál nagyobb hányadot foglalnak el, mint az ország többi megyéjében. Az utóbbi években korszerű­södött az építőtechnológia: az ötéves tervidőszak elején ho­nosodott meg a blokkos eljá­rás. 1977-ben és 78-ban pe­dig a Skóciából vett kőbeto­nos építési mód. Szalai Gás­pár hangsúlyozta, hogy a szö­vetkezetek között tovább kell javítani az együttműkö­dést, a munkamegosztást. A STÉSZ-nek a kőbetonos eljá­rást, a balassagyarmati építő­szövetkezetnek a lakásépítést, az AGROFIL-nak pedig fő­ként a mezőgazdasági épüle­tek készítését érdemes tovább­fejleszteni. Két szakember tartott elő­adást az egységükben alkal­mazott technológiáról. Juhász Jónás, a STÉSZ főmérnöke a kőbetonos eljárást, Telek lm. re, az AGROFIL főmérnöke pedig a blokkos építési módot taglalta. , A szakmai nap résztvevői ezután Salgótarján két lakó­telepére látogattak el; egy STÉSZ- és egy AGROFIL- építkezést vettek szemügyre. Nemzetközi áruházi tanácskozás Október 8-a és 12-e között Budapesten tartotta idei ülé­sét a szocialista országok áru­házai nemzetközi egyesülé­sének gazdasági szakbizottsá­ga. Az ülésen részt vettek a bolgár Universal, a cseh­szlovák Prior, a magyar Cent­rum, az NDK-beli Konzument és Centrum, a lengyel Spo- lem és Centrum, valamint a szovjet Gum áruházak kép­viselői. A tanácskozáson az áruhá­zi gazdaságosság növelésével, a kereskedelmi veszteségek csökkentésének módszereivel foglalkoztak. Tárgyaltak az áruházi ügyviteli munka gé­pesítésének, az elektronikus adatfeldolgozás lehetőségének megteremtéséről és javaslato­kat dolgoztak ki az áruházi dolgozók anyagt ösztönzésére, érdekeltségük fokozására.

Next

/
Thumbnails
Contents