Nógrád. 1979. október (35. évfolyam. 230-255. szám)
1979-10-12 / 239. szám
Hatvannégymillió forint értékben gyártanak különféle gépeket az idén Tolmácson, a Gránit csiszolókorong- és kőedénygyár 3. számú telepén. A megalakulásuk óta eltelt tíz év alatt meghatszorozták termelésüket, jövőre pedig már 70 —72 millió forint értékben küldik áruikat a piacra. A vases kerámiaipar részére készített különböző berendezések —, melyekből a Budapesti Nemzetközi Vásáron is láthattunk —, exportképesek, a vibrációs csiszológépeket az NSZK-ba is szállítják. A megbízható minőségű termékeket jól képzett szakemberek állítják össze. Képünkön Drajltó Ferenc és Gyenes László az exportgépek szerelését végzik — kulcsár — Híinapos gazdag program a gyermekév [egyetlen Ismeretterjesztő napok a pásztói járásban A hagyományos pásztói járási ismeretterjesztő napok rendezvénysorozatának ünnepélyes megnyitóját csütörtökön tartották meg a járási székhelyen. Az egy hétig tartó programot a rendezők — a megyei tanács vb. a pásztói járási hivatal művelődésügyi osztálya, a TIT járási és nagyközségi szervezete, a megyei moziüzemi vállalat, ' a ITNF nagyközségi bizottsága, a Lovász József Művelődési Központ, valamint a járási és a nagyközségi könyvtár — 15 községben és négy üzemben szervezik meg. minden bizonnyal több ezer érdeklődő részvételével. A nemzetközi gyermekév jegyében szervezett program- sorozat gazdag választékából néhányat kiemelünk. Mindjárt az első napon, Pásztón, az ünnepélyes megnyitót követően. a szülők parlamentjén. dr. Balogh -Miklósné, a Magyar Nők Országos Tanácsának tagja A gyermekek családon belüli nevelése címmé! tartott előadást. Hasonló témájú előadást fogad a Mátraaljai Állami Gazdaság. az ÉLGÉP, a mátraszőllő- si, az alsótoldi, a bujáki, a sziráki és a kallói művelődési ház. A nap folyamán Pász- ton nyitották meg a gyermekés ifjúsági filmplakát-kiállí- tást, melyet később a társközségekben és a járásban vándoroltatnak. A járási nagyközségi könyvtár gyermek- részlegében kisfilmek vetítése és a palotási Gyermekekről, felnőtteknek című könyvkiállítás tarthat még érdeklő, désre számot. A második, harmadik és negyedik nap programjának lényeges részét képezik a gyermekprogramok: hat helyen tartanak részükre különböző témákból előadást és filmvetítést. Szirákon íróolvasó találkozóra kerül sor. A vendég Berkesi András lesz. Az ötödik nap programja a KISZ-korúaké. A pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskolában Táguló világ címmel előadás lesz, a Lovász József Művelődési Központban a Népszínház Gyermekeiket sirató anvák című pódiumműsorát láthat-ják az érdeklődők. A járási hivatal épületében plakátkiállítást nyitnak. Bujákon. Palotáson a Gábor diák című filmet vetítik. A Vácj, Kötöttárugyár pásztói telepén ismeretterjesztő előadást, Szurdokpüspökiben gyermekműsort szerveznek. Az ismeretterjesztő napok utolsó programjai közül a palotási zenés irodalmi előadás emelkedik tó, Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI TA NACS LAPJA XXXV. ÉVF., 239. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1979. OKTÓBER 12., PÉNTEK A megyei tanács ülésén: Az alsó- és középfokú oktatás helyzete,korszerűsítésének további feladatai ülést tartott tegnap, csütörtökön Salgótarjánban a Nóg- rád megyei Tanács. Hoffer István megyei tanácselnök köszöntötte a jelenlevőket, köztük Géczi Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a Nógrád megyei pártbizottság első titkárát. Első napirendként az alsó- és középfokú oktatás helyzetéről, korszerűsítésének további feladatairól szóló jelentés megvitatása szerepelt a tanácsülésen. Az elmúlt években megyénkben is jelentős szemléleti változás ment végbe a közoktatás szerepének megítélésében. Mind szélesebb körben ismerik fel, hogy a közoktatás fejlődése egyik lényeges meghatározója társadalmi, gazdasági céljaink megvalósításának. Egyre nagyobb az a társadalmi segítség is, mely a különböző szervek, intézmények részéről megnyilvánul. Különösen felerősödtek ezek a folyamatok 1972 óta, amikor az MSZMP KB közoktatás-politikai határozata társadalompolitikai kérdéssé nyilvánította a közoktatás ügyét. A társadalmi . segítség egyúttal megerősítette a több mint 300 nevelési, oktatási intézményünk nevelési koordináló szerepet és felelősséget. Ezért is indokolt, hogy a tanács átfogóan áttekintse az alsó- és középfokú nevelési, oktatási intézmények helyzetet és tartalmi munkáját. A vizsgált időszakban (1972— 1978.) fő feladat volt az intézményi nevelő-oktató munka folyamatos tartalmi korszerűsítése; a tankötelezettség teljesebb megvalósítása; az általános iskola és a szakmunkásképzés kiemelt fejlesztése; a közoktatási és közművelődési intézmények tartalmi együttműködésének javítása; egyenlőbb tanulási feltételek kialakítása; az iskolák közötti színvonalkülönbség csökkentése; a közoktatás-irányítás javítása. Az intézmények nevelő-oktató munkájáról szólva, az óvodai nevelő munkával kapcsolatban megállapítást nyert, hogy az 1971-bén bevezetett új óvodai nevelési programmal megerősödött az" óvodák iskolaelőkészítő szerepe, fejlődött kapcsolatuk az általános iskolákkal. Az új módszerek, kezdeményezések elterjedésével óvodáink érdeklődőbbé váltak, a nevelő munkában előtérbe került az anyanyelvi, a matematikai, a környezetismereti és a testi nevelés. Azonban, amint arról Gulyás Jánósné megyei művelődésügyi osztályvezető is szólott, a gyors ütemű óvodai fejlesztés ellenére sok kisgyermek ma sem részesül tartalmas iskolaelőkészítésben. Például 26 településen nincs óvoda. A két városban és Pásztó nagyközségben évről évre sok kisgyermek felvételét kellett elutasítani helyhiány miatt. Azt, hogy ma a megyében csaknem 90 százaléka járhat óvodába a 3—6 éves gyermekeknek, csak annak árán érhettük el, hogy egy-egy helyre több gyermeket vettünk fel, s egyre növeltük a kihasználtsági fokot. Több helyen ez a zsúfoltság a tűrhetőség határát is túlszárnyalta. Ez a tény úgyszólván már lehetetlenné teszi a komoly tartalmi munkát, hiszen az ennyire zsúfolt óvodákban a gondozói feladat ellátása is gondokat okoz. Az iskolai oktató-nevelő munkában az oktatáspolitikai határozat megjelenése óta kiemelt szerepet kapott a marxista műveltség megalapozása, a politikai-világnézeti-er- köicsi nevelés színvonalának emelése, a nevelő iskola megteremtése. a tanulók ismereteinek szilárd megalapozása, az iskolák közötti színvonal(Folytatás a 2. oldalon). Sikeres szeptember, de... Jelentés a szénbányák termeléséről Favorit a külszín A Nógrádi Szénbányáknál nyéknek. A lakosság tüzelő- gárdája 4480, a tiribesiek 2750, — összességében — sikerrel anyaggal történő ellátásában a ménkesiek 5735 tonnával zárult a szeptemberi hónap, a legfontosabb szerepet ját- kevesebb szenet küldtek fel- hiszen kitűzött tervüket 103,2 szó, s egyetlen ilyen rógrádi színre az előirányzott menyszázalékra teljesítették. Ezen akna 1527 tonnával maradt nyiségnél. időszak alatt nyolcvanegyezer. ]e tervétől, de Tiribes, Szó- S függetlenül attól, hogy a ötszázhetvenhat tonna szenet rospatak, és Ménkes helyzete külfejtés tizenhétezer' (!) ton- adtak a népgazdaságnak, 2516 sem kielégítő. Bár igaz: a nával teljesítette túl tervét, tonnával többet a tervnél. A szorospatakiak a telepítési gondok ott is vannak. Az túlteljesítés azonban egyér- tervüket „hozták”, ám a szak- utóbbi hetekben jelentősen telműen a kazár-pólyosi kül- maitól messze elmaradtak, romlott a kitermelt szén mifejtés érdeme, hiszen az ak- Ennek oka azonban objektív: nősége, vetők nehezítik a naüzerriek 14 ezer 492 tonná- az utóbbi célzatú feladatok munkát, eggyel — meghibáso- val termeltek kevesebbet a teljesítését már OR—4 típusú dás végett — csökkent a vártnál. Mindez egyben jel- önjáró frontbiztosító bérén- nagy teljesítményű kotrógézi, hogy a mélyművelés to- dezésre állapították meg, pék száma, s jelenleg nincs a vábbra is nagy gondokkal amely, az oroszlányiak késé- kibányászást folyamatosan küszködik, s az erőfeszítések se miatt, kik ezen berendezé- biztosító, meddőtől megtisz- ellenére sem képes a célkitű- sek előállításával is foglalkoz- tított, „letakart” terület. En- zések valóra váltására. nak, nem realizálódhatott. S nek hiányában viszont „léAz- esztendő kilencedik hó- még mindig kétséges a terme- péshátrányba” kerülhetnek a napjában a kányási aknaüzem lést elősegítő berendezések külszíniek. —. s a többi három is — nem megérkezésének ideje, mun. a kányásiak szeptember tudott eleget tenni a vele kába állítása. Emígyen Po- 25_ig túlteljesítették tervüket szemben állított követeimé- szűk József aknaüzem-vezető ám* a következő napokban már megkezdődött az új önjáró front átszerelésének előkészítése, s a megmaradt egy front képtelen volt önmagában a várt mennyiség kitermelésére. Mitöbb: októberben is nehézségekkel kell az ittenieknek megküzdeni, hiszen az előző átállásokhoz vi. szonyítva az új frontra történő beszerelés hosszabb időt vesz igénybe, A záróréteggel nem rendelkező munkahelyen gyakori a víz. és iszapbetörés, amely lassítja a munkát. A tiribesi aknaüzem egyetlen frontján geológiai tényezők nehezítették a termelést, de most, hogy október 15-től a régi kettes telepi helyett „üzembe helyezik” az egyes telepi frontot. várhatóan e havi tervüket már teljesítik. Ménkesen, igaz az önjáró frontbiztosító berendezéssel működő fronton elvékonyodott a telep és igen-igen magas -hányadú volt a gépek meghibásodása, mégsem lehet a jelentős elmaradást megmagyarázni. Ott további jobb, szervezettebb munkára van szükség. Az évből, a célkitűzések teljesítéséig jószerivel már csak két és fél hónap van hátra. Ennyi idő áll rendelkezésére a mélyművelésű aknaüzemeknek, hogy ha jelen, tősen nem is szárnyalják túl, de legalább minimális túlteljesítéssel zárják 1979-et, i Tudományos tanácskozás A mozgásszervi betegségek gyógyításáról Rövid időn belül immár har. igazgató főorvosa üdvözölte a Sajnos, nemcsak a megyé- madszor ad otthont Nógrád megjelenteket. ben —, nálunk a bányászkomegye tudományos orvosi ta- Reumatológiai tanácskozást dás, a nagyüzemek, gyárak nácskozásnak, amely egyúttal az eddig kialakult gyakorlat „eredményeként” az országos elismerését jelenti a megye szerint általában gyógyvízzel átlagnál valamivel magasabb egészségügyi fejlődésének, rendelkező helyeken tartót- —, hanem másutt is egyre Október 11—12-én a Magyar tak. Most első ízben esett a inkább több a mozgásszervi Reumatológusok Egyesülete választás Nógrád megyére, beteg. A Nógrád megyei reu- és a Nógrád megyei Tanács Azért, mert a megyei kórház matblógiai hálózat gyógyvíz „Madzsar József” kórháza az elsők között van az'ország- nélkül teremtette meg a közösen rendezte meg a két- ban, ahol a mozgásszervi be- mozgásszervi betegek gyógyí- napos tudományos tanácsko- tegségek komplex kezelését tását, kezelését, állandó meg- zást és kerekasztal-konferen- megvalósították. Tizenkét esz- figyelését és rehabilitációját, ciát, amelyre az ország elis- tendővel ezelőtt alakult Az elmúlt tizenkét esztendő mert reumatológus orvosait meg a reumatológiai ősz- bizonyította, hogy ez helyes hívták meg. tály huszonhat ággyal, jófor- és járható út. A reumatológiai A reumatológiai tanácsko- mán szakemberek nélkül, szakellátás salgótarjáni ta- zás vendégeit dr. Richter And- Azóta országosan elismert fej- pasztalatairól, az eredmények- rás kandidátus, a Magyar lődést ért el, az ágyak száma ről és a további tennivalókról Reumatológusok Egyesületé- negyvenhatra emelkedett, a adott számot a tanácskozás nek alelnöke köszöntötte. Egy_ fizikoterápiával kiegészítve, bevezető előadásában dr. úttal arról is szólt, hogy a majd a rendelőintézet belé- Fancsik János, a megyei kór- saigótarjáni összejövetel tu- Pésévei évente sok tízezer be- ház főorvosa. A gyakorlati dományos szempontból bár- teget lát el." Jelenleg ötven- munkát jól érzékeltető beszá-, melyik külföldi konferencia e§y jól képzett szakember — mólót további előadások kő. rangjával felér. A megye, a k°zte hét szakorvos, nyolc vették. kórház és Salgótarján városa- d^^mo^sswrv^beteg^gl A tudományos tanácskozás na* nei^eoen dr. Telek Vilmos, ben szenvedők egészségének ma kérekasztal-konferencia a Madzsar József kórház fő. visszaállításán. keretében folytatja munkáját.
