Nógrád. 1979. október (35. évfolyam. 230-255. szám)
1979-10-07 / 235. szám
Egészségesen élni és dolgozni Irta: dr. Gordos János Q mpfjlip egészségügyi helyzetét 1945. H IlltSy Jf U előtt nagymértékű elmaradott, ság jellemezte. A felszabadulás után, de különösen az 1960-as években, a lendületes fejlődés eredményeként az egészségügyi ellátás több területén elértük, vagy megközelítettük az országos színvonalat. Ez jelentős eredmény, hiszen 25—30 évvel ezelőtt megyénkben a tbc-s megbetegedések aránya az országos átlag csaknem kétszerese és az országosnál nagyobb volt a gyermekhalálozás is. Társadalmi fejlődésünk során helyzetünk jelentősen megváltozott, a történelmileg kialakult hátrányok nagy része eltűnt. Az 1972-ben elfogadott egészségügyi törvény minden állampolgár számára ingyenessé tette az egészségügyi ellátást. Az intézkedés azzal járt, hogy tovább növekedett a betegforgalom, ami esetenként torlódást, ellátási nehézségeket, zsúfoltságot és feszültségeket okozott. Természetesen arra törekedtünk és törekszünk ma is, hogy minél előbb megteremtsük a megnövekedett feladatok ellátásához szükséges feltételeket. A társadalmi és gazdasági gyarapodás, a megye iparszerkezetének, foglalkozási struktúrájának jelentős változása, a lakosság élet- és munkakörülményeinek kedvező alakulása jó lehetőségeket biztosított az egészségügy ellátás fejlődéséhez. Jobbak lettek a település-egészségügyi viszonyok is. Űj korszerű lakások épültek, több községben már egészséges, vezetékes víz folyik. Lakosságunk egészségi .állapota a körülményeknek megfelelően javult, többé-kevésbé megegyezik az országos képpel. A megbetegedések összetétele és mértéke azonban némileg eltér at- ‘tói. Megyénkben a légúti fertőzések, ideg- rendszeri, ízületi és érrendszeri megbetegedések a legjellemzőbbek. Természetesen számolni kell olyan új ártalmak kialakulásával is, amelyek gyarapodásunk kísérői, s amelyek eddig nem jelentkeztek. Ilyen a túltápláltság, a növekvő alkoholfogyasztás, a mértéktelen 1 dohányzás, a környezeti szennyeződés, valamint a vegyszerek nagyobb mérvű használata miatt jelentkező megbetegedések. Sajnos, jelentős a balesetek száma is, — köztük a közúti baleseteké —, ami erőfeszítéseink ellenére sem csökken. Változott, fejlődött az egészségüggyel kapcsolatos társadalmi szemlélet is. A társadalmi és gazdasági szervek vezetői felismerték, hogy az egészségpolitikai feladatok nem szűkíthetők le a gyógyító munka kérdéseire. A betegségek megelőzése, a munkaártalmak csökkentése, a megváltozott munkaképességűek elhelyezése társadalmi összefogást igénylő feladat. Egészségügyi dolgozóink is egyre nagyobb figyelmet fordítanak a dolgozók egészségi állapotának jobb megismerésére és a megelőzésre, ezért erőinknek megfelelően szélesítettük a szűrővizsgálatokat. A korszerűsödő szemlélet tanúbizonysága az is, hogy a munkahelyek, a kórházi ágy és a műszerezettség fejlesztése mellett nagyobb figyelem övezi az emberi kapcsolatokat, a betegekkel való törődést és a szocialista emberi magatartás követelményeit. Az egészségügyi ellátásban nagy szerepe van az alapellátásnak. Az orvosi körzetek zsúfoltsága az elmúlt években jelentősen csökkent. Egy-egy orvosi körzetre 2409 lakos jut, s ez kevesebb az országos átlagnál. Megyénkben 101 általános, 12 gyermek- és 17 fogorvosi körzet szolgálja a lakosság ellátását. A körzetek felszereltsége megfelel a mai követelményeknek. Ezért indokolatlannak tartjuk azt a szemléletet, amely helyenként fél-fel bukkan, hogy a körzetben csak gyógyszert vagy magasabb szintű ellátásra jogosító beutalót érdemes íratni. A megbetegedések nagy része ugyanis olyan, amit helyben a körzeti orvos is el tud látni. Ezért szükséges, hogy növeljük az alapellátás iránti bizalmat. A közvélemény formálása mellett ezt segíti a körzetek felszereltségének továbbfejlesztése, az ellátáshoz szükséges feltételek javítása. A lakosság bizalmának megnyeréséért, növeléséért sokat tehetnek a körzetekben tevékenykedő orvosok, egészségügyi dolgozók alapos, a beteg számára megnyugtató kezeléssel. Ezért intézkedések szükségesek, hogy az orvosi körzetek ne legyenek betöltetlenek. Jelenleg ugyanis a körzetek mintegy tíz százalékában nincs orvos. Rendelőintézeteink munkája fejlődött. A kórház-rendelőintézeti egység kialakításával több területen sikerült emelni az ellátás szívona- lát. Intézményeinkben naponta 736 szakorvosi órában végzik a betegek kezelését. Rendelőintézeteink zsúfoltak, mert a betegek nem egyenletesen elosztva jelentkeznek kezelésre Ügy tűnik egészségügyi intézményeinkben hiába vezették be a nyújtott idejű rendelést, a délelőtti zsúfoltságon ez nem enyhített. Fekvőbeteg-ellátásunk feltételei javultak. Több helyen országosan is elismert szakte. kintélyű főorvos irányításával folyik a munka. Kórházainkban erősödik az a szellem, amely a korszerű és magas szintű betegellátást szolgálja. Feltételeink ma jobbak, mint korábban. A tízezer lakosra jutó kórházi ágyak száma megegyezik az országos átlaggal. A fejlesztés azonban nem mindenben elégíti ki a mai igényeket. Bizonyos egyoldalúságot mutat, hogy olyan fontos műszerek is hiányoznak, amelyek betegség pontos megál. laoításához, kezeléséhez szükségesek. De az előrelátás hiányát, a tervezés hiányosságait mutatja a kórházi ágyak elosztása is. Mert az idős emberek száma növekszik, s közülük egyre többen szorulnak kórházi kezelésre, en. nek nem tudnak maradéktalanul eleget ten. ni. A különböző betegségek megelőzésében és ellátásában egyre nagyobb szerepet játszik az üzemi egészségügyi szolgálat. Alapvető feladata, a munkahelyen biztosított ellátás mel. lett egy részük a körzeti betegellátást is segíti. Munkájuk fejlődését mutatja az üzemegészségügyi szakrendelések megszervezése, amelyet az üzemi munkával közvetlenül ősz- szefüggő ártalmak, megbetegedések megelőzése, gyógyítása indokol. Az üzemegészségügyi ellátást évek óta jó színvonalon szervezik a Salgótarjáni Kohászati Üzemekben. Az üzemegészségügyi szolgálat dolgozói, a megelőző, a gyógyító munka körülményei bizalmat és megbecsülést ébresztettek a gyári dolgozókban. A gyári betegek ellátása mellett szűrő- vizsgálatokat szerveznek és tevékenységük kiterjed munkaegészségügyi, munkapszichológiai vizsgálatokra is. Rendszeresen vizsgálják a gyári munkafolyamatokat, a technológiát és ezek egészségügyi hatásait a dolgozókra. Széles körben végeznek egészségügyi felvilágosító és nevelő munkát is. A kedvező tapasztalatokra alapozva megyénkben évről évre növeltük az üzemorvosi órák számát, amely jelenleg megközelíti a százhatvanat. Az ellátás színvonalán — a tapasztalatok szerint — csak úgy lehet változtatni, ha e területen, nő a főállásban dolgozó orvosok, egészségügyi munkások száma. Megyénkben sok a kis- és középüzem. Ügy látjuk, hogy ezek többségében a komplex üzemegészségügyi tevékenység kibontakozását mindenekelőtt a személyi feltételek hiánya és helyenként szemléleti gondok gátolják. üzemekkel, illetve az üzemegészség- Hti üggyel összefüggésben mindenképpen szólni kell a rehabilitációról. Nógrád megyében az országos átlagnál lényegesen nagyobb arányú a rokkanttá nyilvánítás. Ogy hiszem, hogy ez összefügg az ipar szerkezetével. Ugyanakkor éppen a nehézipar túlsúlya miatt kisebb lehetőségek adódnak a megváltozott munkaképességű emberek elhelyezésére. Egészségügyi szerveink, különösen az utóbbi években, szervezett tevékenységet folytatnak a megváltozott munkaképességűek beilleszkedése, életkedvének visszanyerése érdekében. Természetesen emellett szükséges, hogy legyenek olyan munkahelyek, ahol a megváltozott munkaképességűeket érdemben foglalkoztatni tudják. A megye üzemeiben 2710 ilyen munkahelyet tartanak nyilván, de csak 1866 dolgozót foglalkoztatnak. Ez azt is mutatja, hogy a szakmai rehabilitáció ma még nem vált általános gyakorlattá. Ezért az üzemi rehabilitációs bizottságoknak körültekintőbben keli ezzel foglalkozniok. Szorosabbá kell tenni az összefogást az egészség- ügyi és gazdasági vezetők között az egyre nagyobb jelentőséggel bíró társadalompolitikai feladat megoldása érdekében. Az általános életfeltételek kedvező változásának hatására nőtt az átlagéletkor, ma már a lakosság húsz százaléka a nyugdíjkorhatáron felül van. Ez növeli a szociális ellátás és gondozás feladatait Az idős emberek gondozásának különböző formái alakultak ki, változatosabbá váltak, jobban igazodnak a szükségletekhez. Nőtt azoknak a száma, akik házi szociális gondozásban, napköziellátásban és a szociális otthoni elhelyezésben részesülnek. Az ellátást igénylők száma azonban gyorsabban növekszik, mint ahogy a feltételeket biztosítani tudjuk. Amióta a balassagyarmati szociális otthon elkészült, azóta javult az idős emberek ellátása, Azonban az elhelyezésre várók száma nem csikként, hanem növekedett és ezért otthonafhk is zsúfoltabbak lettek. A tapasztalat azt mutatja, hogy az idős szülők és családtagok gondozását egyre többen igyekeznek áthárítani a társadalomra. Az ápolásra szorulók esetében ez indokolt, de gyakran adódnak olyan esetek is, amikor a gyerekek közös áldozatvállalásával, felelősségével megoldható volna a gondozás. Ügy gondolom, hogy több megértést, emberséget és nagyobb előzékenységet szükséges tanúsítanunk az idős, beteg emberek iránt. A lakosság egészségi állapotának alakulásában fontos szerepe van az egészségügyi kultúrának, amely a szocialista életmód részeként, az általános műveltséggel együtt fejlő, dött. Az egészséges életmód, az egészség ápolása a lakosság egyre nagyobb részénél válik általános igénnyé. Ügy gondolom ezzel is összefügg az, hogy évek óta nincsenek tömeges fertőzések, vagy ha fel is üti a fejét valahol járványos betegség, a lakosság fegyelmezett magatartásával viszonylag könnyen megállítható, felszámolható. Szélesedik a környezet-egészségügy fejlesztésén munkálkodók száma. Ez egyben arra is ösztönzi társadalmi szerveinket, a Vöröskeresztet, a Hazafias Népfrontot, a TIT-et, hogy tovább kell folytatni ezt a munkát még akkor is, ha a viszonylag szerényebb eredményekért nagyobb erőfeszítéseket kell tenni. Hiszen sok még a tennivaló a környezet, az udvarok, az utcák, terek tisztaságának megőrzésében. A lakosság egészségügyi kultúrájának folyamatos fejlesztésében különösen nagy gondot kell fordítani a fiatalok nevelésére. A rendszeres tisztálkodás igényét, a higiénia követelményeit gyerekkorban, mindenekelőtt a családban lehet szokássá tenni. Az egészségügyi ellátás helyzetével szoros kapcsolatban áll az e területen dolgozók erkölcsi arculata. Megyénkben javult az egészségügy etikai helyzete. Munkánk eredményeként kialakulóban van az etika helyes értelmezése. Korábban ugyanis csak az anyagi szolgáltatást, az egészségügyi dolgozók anyagiasságát, a hálapénzt értették, ha az egészségügyi dolgozók etikus, vagy kevésbé etikus magatartásáról esett szó. Ma már szélesebb körben tudatosodott, hogy mindenekelőtt az általános emberi magatartásról, a munkaerkölcsről, az orvos-beteg, az orvos-orvos, az orvos és egészségügyi dolgozó viszonyáról van szó. Ugyanis ott, ahol e kapcsolatok a szocialista erkölcs alapján alakulnak, az anyagiasság is visszaszorulóban van. Az egészségügy etikai helyzete a lakosság széles körét foglalkoztatta és foglalkoztatja ma is. Mindenekelőtt azért, mert minden beteg azt szeretné, ha törődnének vele, ha a megértő gondoskodás, amely körülveszi, mérsékelné a kiszolgáltatottság érzését. Az egészségügy etikai helyzetének javításához szűk. ség van természetesen a lakosság szemléletének formálására is. Találkozunk még mindig olyan emberekkel, akik kivételes bánásmódot igényelnek. A párt- és a tömegszervezeti agitációnak, a sajtónak jobban kell tudatosítania, hogy az egészségügyi törvény értelmében valamennyi állampolgárt, állapotának megfelelő egészségügyi ellátás illet meg. Az orvosok, az egészségügyi dolgozók többsége becsületesen mindent meg is tesz azért, hogy a beteg a gyógyuláshoz szükséges gyógykezelést megkapja. Lelkiismeretesen végzik munkájukat, magatartásuk megfelel a társadalom más területén dolgozó emberek erkölcsi normáinak. Szükségtelen és össztársadalmi szempontból káros a hálapénz gyakorlata. Az a tapasztalatunk, hogy egészségügyi intézményeinkben javultak a gyógyító munka emberi körülményei, tartalmasabbá és elv- szerűbbé vált az orvosok egymás közti kapcsolata, erősödött az együttműködés a különböző szakterületek között. Javult a betegekkel való törődés, bánásmód. A kórházban ápoltak nagy többsége elismerően szól az orvosok és ápolók munkájáról, magatartásáról. Egészségügyi munkánkban az utóbbi években ugyancsak fontos feladatként jelentkezik az integráció megvalósítása, tartalmas megszervezése. Az eddigi tapasztalatok általában kedvezőek. Fontos tanulság azonban, hogy az integráció nem szűkíthető le szervezeti intézkedésekre. Egyre több helyen ismerik fel és értik, hogy az integráció a betegellátást, a színvonalasabb egészségügyi munkát szolgálja. Szűnőben vannak a nagy energiát igénylő, párhuzamos vizsgálatok. Ügy látjuk, hogy egy kis körültekintéssel, igyekezettel az eszközöket is jobban kihasználhatjuk, s ez végső soron a tartalmi munka javítását szolgálja. Mindezt azért szükséges hangsúlyozni, mert még mindig nem szűnt meg az a szemlélet, amely csak *a szervezeti intézkedéseket tartja fontosnak, s mintha a tartalmi munka követelményeit mellőznénk, amikor az intézmények együttműködését, összekapcsolását szorgalmazzuk. Az integráció megvalósításával továbbra is folyamatosan foglalkozunk, kiterjesztése indokoltnak látszik az alapellátásra is. Az egészségügyi munka, a tárgyi feltételei az elmúlt években jelentős mértékben fejlődtek. Elkészült a salgótarjáni szakorvosi rendelőintézet, a balassagyarmati kórház szülészeti-nőgyógyászati pavilonja. Egészségügyi gyer_ mekotthont létesítettünk, gyógyszertáraink jelentős részét korszerűsítettük és szép számmal építettünk újakat is, amelyek főként a falvak gyógyszerellátását javítják. Mindezek ellenére néhány területen érzékelhetően növekedtek gondjaink. Lassan halad a balassagyarmati kórház rekonstrukciója, a munka üteme akadozik, az építés jobban elhúzódott, mint terveztük. Teljes felújításra szorul a pásztói kórház is. A zsúfoltság enyhítése, a belső berendezések biztonságos üzemeltetése teljes felújítást igényel. Emellett új szociális otthonok létesítésére, a meglevőek bővítésére is szükség van. Mindenekelptt azért, mert nőtt azoknak az idős, beteg embereknek a száma; akik szociális otthoni elhelyezésre várnak. Másrészt a jelenlegi szociális otthonok egy része rossz állapotban van, felújítás szinte lehetetlen. A fejlesztést úgy kell megoldanunk, hogy a szociális ellátás igazodjon a változó igényekhez. Ezenkívül a két városban szükséges volna egy-egy nyugdíjasház létesítése is. Gyorsabb ütemben kell fejlesztenünk egészségügyi intézményeink gép- és műszerállományát. Intézményeink ellátottsága elmarad a kívánalmaktól. Az érvényben levő normák szerint csaknem 100 millió forint értékű műszerrel kevesebb van nálunk a kelleténél. E tekintetben megyénk évek óta az utolsó. Okát mindenekelőtt abban látjuk, hogy az egészségügy fejlesztése hosszú ideig csak a kórházi ágyak és a munkahelyek számának növelését jelentette. Pedig ma már különösen a betegségek pontos megállapításához, de az ellátáshoz is nélkülözhetetlen a korszerű műszer. Befolyásolta az ellátás színvo. halát természetesen a tervszerűtlenség is, a műszerek rendelésénél érvényesülő spontaneitás és személyes ambíció. Ugyanakkor ma is csak részben megoldott a műszerek javítása és folyamatos felújítása. Az orvosok száma az utóbbi években rendszeresen növekedett a megyében. Üteme 1970 és 1976 között tizennyolc, míg országosan csak tizenöt százalék volt. Nagyra értékeljük a növekedést. Hiszen Nógrád nem is olyan régen még azok közé a megyék közé tartozott, ahová be lehetett lépni, de elmenni már nem. ,Az intézkedés eleve növelte az egészségügyi dolgozók ellenszenvét, a bizalmatlanságot. Szerencsére ezekről lassan már csak múlt idői ben beszélünk. Természetesen gondjaink ma is vannak. Az orvosok száma még mindig kevés, orvosi ellátottságunk elmarad az országostól. Egyes szakterületeken ezért komoly gondjaink jelentkeznek. A szakorvosi arány növelése, elvándorlásuk csökkentése, az orvosok letelepedésének hatékonyabb ’ segítése sokirányú munkát, intézkedéseket igényel tanácsainktól. Javítanunk kell az orvosok lakáshelyzetét, segíteni a fiatal orvosok letelepedését. Jobban kell ösztönöznünk és támogatnunk azokat az orvosokat, akik önerőből akarnak építkezni és családi házuk felépültével állami lakás szabadul fel. Biztosítani kell szakmai képzésük, művelődésük feltételeit és nagyobb segítséget kell nyújtani beilleszkedésükhöz. Természetesen a személyi feltételek fejlesztésének fontos tényezője a munkahelyi légkör és demokratizmus további javítása. a fpirmpln munka minden területén Ibi lllulll növekszik az emberi tényezők szerepe és jelentősége. Fejlődésünk nagy tartaléka a hatékonyabb, színvonalasabb munka. A XI. kongresszus határozatait nehezebb feltételek között kell megvalósítanunk. Növekvő társadalmi, gazdasági feladataink megvalósításához egészséges, kiegyensúlyozott, alkotni akaró emberekre van szükség. Az emberek életmódja, egészségi állapota, tudata, magatartása nem változik meg egyik napról a másikra. Eredményeink hosszabb távon mérhetőek, de nap mint nap meg kell dolgozni értük. Erőnket megsokszorozza az az alkotó légkör, s a megyénk dolgozóira is jellemző cselekvési készség, felelősség jelenünkért és jövőnkért. Az egészségügy minden dolgozójának annak tudatában kell végezni szép és felelősségteljes feladatát, hogy a saját munkahelyükön, munkakörükben. mindnyájan nagyon sokat tehetnek azért, hogy a dolgozó emberek, megyénk minden lakójának testi egészsége és lelki egyensúlya, munkakészsége, munkakedve, a környezetével való kapcsolata jó és harmonikus legyen. Azért, hogy szocialista társadalmunk vívmányait, eredményeit mind többen élvezhessék legfontosabb kin-, csük, egészségük bitokában. Műtét a Nógrád megyei Tanács Madzsar József Kórházán ak korszerű sebészeti műtőjében, Salgótarjánban. (Bábel László felvétele)
