Nógrád. 1979. október (35. évfolyam. 230-255. szám)

1979-10-07 / 235. szám

■ Aijráregi/esiifci a mezöqozdosáqcrt Együttműködés kutatókkal, egyetemiekkel A Nógrád megyei mezőgaz­dasági üzemek más megyék­hez képest nem csak a föld rosszabb minősége, az erózió és egyéb természeti feltételek miatt vannak hátrányos hely­zetben, hanem érezteti hátrá­nyos hatását, hogy a megyé­ben nincs felsőfokú agrárok­tatási intézmény, s kutatóin­tézet sem. A mezőgazdaság legújabb módszereinek . ter­jesztésében, a szakemberek is­mereteinek gyarapításában ezért nagy szerepet tölt be a Magyar Agrártudományi Egye­sület Nógrád megyei Szerve­zete. A szervezetben a termelő- szövetkezetekből, állami gaz­daságokból négy és fél száz szakember tevékenykedik hét szakosztályban. Jellemző a fejlődésre, hogy az idén a to­vábbképzés és oktatás megyei tennivalóinak javítására Szé- csényben helyi csoport alakult. Az agráregyesület azon fá­radozik, hogy sajátos eszkö­zeivel segítsen a mezőgazdasá­gi üzemeknek az ötödik öté­ves terv feladatai megvalósí­tásában. Egyebek között kez­deményezték az agrokémiai központ létesítését, a repülő­gépes növényvédelem kiszéle­sítését, a meliorációs beruhá­zások komp ex megvalósítását. Okos ötletekkel segítették a termelés szerkezetének adott­ságokhoz való igazítását. Je­lentős részt vállaltak a haté­konyabb gazdálkodáshoz kel­lő ismeretek gyarapításában. Többek között előadásokat szerveztek, miként lehet im­port növényvédő szereket ha­zaival pótolni, a melléktermé­kek felhasználásának lehető­ségeit is megvitatták. Az egyesület megyei szerve­zete gyümölcsöző kapcsolatot épített ki főiskolákkal, egye­temekkel, kutatóintézetekkel is. Együttműködnek a kompol- ti, gödöllői, karcagi kutatók­kal, a Debreceni Agrártudo­mányi Egyetem kutatóinté­zetével közösen végeztek me- szezési és műtrágyázási kísér­leteket. A gödöllői egyetemen istápolják a Palóc klubot, amelyben a megyéből szárma­zó egyetemisták szorgoskod­nak. A tapasztalatcserék is jól szolgálták a szakmai isme­retek szélesítését. A nógrádi szakemberek a MAE keretében megismerkedtek a tervezés matematikai módszerével, a folyékony műtrágyák beveze­tésének módjával, a háztáji önálló ágazattá , történő szer vezésével. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok hatéko­nyan segítik az egyesület me­gyei tevékenységét. Évente 30—35 rendezvénynek adnak helyet. Nagy érdeklődés kísér­te a bogyósgyümplcs-termesz­tésről, a hegyvidéki t'akar- mánytermesztésről rendezett tanácskozásokat. A megyei szervezet arra tö­rekszik, hogy továbbra is se­gítse az üzemek • alkalmazko­dását a megváltozott gazda­sági körülményekhez, elemzé­seivel, tanácskozásainak tar­talmával járuljon hozzá a na­pi és hosszabb távra szóló te­endők megoldásához, a fiatal szakembereket alkotásra ser­kentse. X Ezer szakembert Salgótarjánnak M város fejlődéséért, e munkások érdekében Interjú Herczeg Istvánnal, a városi pártbizottság titkárával Szemüveg óvta a bajtól Fokozódó fígYelem a bajok elkerülésére Megyénk üzemeiben az egész év során fokozódó figyelmet fordítanak a balesetek meg­előzésére. Mindennek ellenére bekövetkező bajt alapos vizs­gálat követ, s ahol mód nyí­lik rá, valamilyen intézkedés­sel elejét veszik, hogy hasonló baleset előforduljon. ARCA ÉGETT MEG! Tizenkét munkással keve­sebben sérültek meg idén ki­lenc hónap alatt a Z1M salgó­tarjáni gyárában, mint tavaly az azonos időszak alatt. Így a sérülés miatt kieső munka­napok száma is csökkent 56- tal. A harmadik negyedévben — miként Molnár István mun­kavédelmi osztályvezető tájé­koztatott bennünket — har­minchárom dolgozó szenvedett kisebb-nagyobb sebesülést az üzemben. Ennek következté­ben 542 munkanap ment ve­szendőbe. A sérüléseknek több mint 80 százaléka 8 napon be­lül gyógyult. A legsúlyosabb baj egy öntödei munkást ért: az arca égett meg, kórházba is vitték, szerencsére 15 nap múlva ismét munkaképes ál­lapotba került. Említésre ér­demes. hogy a dolgozó szemét n védőszemüveg előírás sze­rint való használata mentette meg. A többi baj részint égés, részint vágás, kisebb részben esés miatt érte az embereket. A körülmények javítására a harmadik negyedévben szá­mos intézkedést tettek. Többek közt naponként vizsgálják a formahomok minőségét; sza­porán tartanak munkavédelmi körszemlét, javították az el- szivóbenendezések hatásfokát stb. CSONKULÁS NINCS Július elejétől szeptember vegéig kilencvenegy baleset történt a salgótarjáni síküveg­gyárban. A sérülések miatt nem kevesebb, mint 1337 a kieső műszakok száma, ör­vendetes viszont, hogy cson­kulásos seb nem esett a baj erte dolgozókon. Amint Garamszegi Tibor munkavédelmi irodavezetőtől megtudtuk: a gyárban idén számottevően javulnak a bal­esetveszélyes műveletek helye­in a munkakörülmények. Ha az új földolgozóüzem termel­ni kezd, fölöslegessé váljk az üvegtáblák gyakori átrakása, kézzel való mozgatása. A kilenc húzógépből — amelyek közül négyen gépe­sítették az üvegletörést — ebben az évben még újabb hármon ott lesz a letörőszer­kezet, helyettesítvén e bajos munkában az embert. Sokat számít majd a törött üveg — szakemberek szavával: cserép — továbbítását megol­dó — még az idén alkalma­zandó — surrantó- és szállító- szalag. 400 PÄR BAKANCS Tíz ' baleset — összesen 128 kieső munkanapot okozva — adódott az utóbbi három hó­nap során a VEGYÉPSZER Salgótarjánt gyárában. A ve­szendőbe ment műszakok ne­gyedévenkénti számának ösz- szevetése a bajok lassú, de egyenletes csökkenéséről ta­núskodik: március végéig 141; áprilisban, májusban és júni­usban 131 napot maradtak otthon összesen a sérült dol­gozók. A legsúlyosabb baleset a harmadik negyedévben 22 na­pi távolléttel járt: lábhorzso­lást és csuklórándulást szenve­dett egy munkás — értesül­tünk Czenegál Elemér bizton­ságtechnikai csoportvezetőtől. Egyébként a leggyakoribb sé­rülés: a vágás. A megelőzésre itt is sok fi­gyelmet fordítanak. A napok­ban érkezik — egy régi gond kiküszöbölésének reményében — öt pár munkavédelmi ba­kancs a balassagyarmati Ipoly Cipőgyárból. Ha beválik: évenkint 400 párat rendelnek belőle. A rovarok és a holdfény A trópusi területeken élő rovarok életritmusa sokkal érzékenyebben követi a Hold fázisváltozásait, mint a mér­sékelt égövieké — állapítottak meg a Közép-Amerika terü­letén dolgozó rovartani tudó­sok. Megfigyelték ugyanis, hogy némely lepkefaj nősté­nye a telihold utáni napokban rakja a legtöbb petét, és min­dig az újhold előtti napokban rajzik. Megállapították azt is, hogy a holdfény ellenkező ha­tást gyakorol a hímek moz­gási aktivitására, mint a nős­tényekére. Teliholdkor a nős­tények nem repülnek, vagy csak igen rövid távon mozog­nak, ellentétben a hímekkel, amelyek ekkor is igen aktí­vak. A szúnyogok viszont tör­vényszerűen mindig az újhold előtti, holdmentes éjszakákon rajzanak. A trópusi rovarok valószínűleg azért reagálnak erőteljesebben a holdfényre, mert az egyenlítő mentén sokkal erőteljesebben világít a Hold. A megvilágítás erős­sége ott teliholdkor akkora, mint Közép-Európában nap­lemente után fél órával. Gumiabroncsok második élete Azelőtt sok minden egyszerűbb volt. Az emberek elvették a ter­mészettől az ugyancsak természe­ti anyagokat, azok szolgálták őket, miután pedig kiszolgáltak, köny- nyen és magától értetődően visz- szatórtek a természet ölébe. A kémia megjelenése révén egy se­reg probléma merült fel, s az egyik az. mit lehet kezdeni a már felhasznált és szükségtelenné vált műszálakkal, műanyagokkal stb.? Hiszen a tisztaság és a rend ter­mészetes őrei — a nap, a szél és a víz — sok esetben tehetetlenek: ezeket elégetni nem szabad, ilyen­kor ugyanis gyakran ártalmas gá­zok keletkeznek, vegj/i feldolgo­zás útján megsemmisíteni pedig drágái meg lehetetlen is, ha te­kintetbe vesszük a műanyagok egyre növekvő mennyiségét. Talán jobb, ha nem semmisítik meg őket, hanem új alkalmazási területet találnak számukra? Ve­gyük például a kiszolgált gépko- csiköpenyeket, Afrikában egyes ügyes kezű emberek szétvagdalják őket és szandáltalpnak használ­ják, ez azonban nem oldja meg globálisan a problémát. Egyes or­szágokban a használt köpenyek­ből bordásfalakat készítenek a gyermekek számára. Nyugat-Né- metországban a szakemberek át­fogóbban közelítették meg a kér­dést: ott a régi gumiabroncsokból hangelnyelő falakat készítenek az autóutak mellé, vagy pedig az épülő műutak alépítményéhez használják fel őket. A salgótarjáni városi pártbizottság legutóbbi ülésén an­nak a tizenhat évvel ezelőtti határozatának a végrehajtását, tapasztalatait vitatta meg, ami Salgótarján gyors ütemű fejlődését, a városias életforma erőteljesebb ütemű kialakí­tását célozta az Ezer szakembert Salgótarjánnak mozgalom keretében. Ebből az alkalomból felkerestük Herczeg Istvánt, a városi pártbizottság titkárai, s megkértük, hogy válaszol­jon kérdéseinkre. — Mi indokolta a városi város megyeközpont jellege, pártbizottság ezen sok gond- dinamikus építése, a? építés­dal, problémával, feszült- sei együttjáró városias élet- seggel járó nagyszerű kezde- forma gyorsuló ütemű és szín- ményezésének az elindítását? vonalú megvalósítása is a kö- . , , , zéppontba állította a mozga­-,„A ™!?!lonl_J™eAfogai: lom céltudatos, következetes végrehajtását. Végül a város megyeszékhelyi funkciója, mazása, útjára indítása és megvalósítása reális helyzet cselekvés ^retXe^'voR ^ÄT^rape, = cselekvés eredménye volt. 2ete túllé te a közigazgatási Alapvetően^ abból fakadt, határokat/ezért a mozgalom­hogy társadalmi fejlődésünk, k m i feladatokat benne Salgótarján jövője a hatvanas évek elején, sok­irányú, új, magasabb köve­telményeket hordozó feladatok Nem"ártaíT néhány megvalósítását tette szuksé­vállalnia és szolgálnia kellett. — Az idő távlatából nézve megszépülnek a gondok is. szóval . ^ , ,, .... emlékezni azokra a feszültsé­gesse. Ezek valóra váltásához k amelyek a megvalósi- egyre több ésszerűen gondol- tás során jelentkeztek, kodó és cselekvő szakemberre, _ Ennek „ nolitikiai ielszó- mlndenekelőtt értelmiségi nak a megvalopsitasa Slent- szakemberre volt szükség. mondások között indult és Ezt a felismerést néhány te- zajlott le. Bár a hatvanas nyezovel kívánom bizonyítani. évek elejére a korábbi értel_ — A határozat születésének miségellenes hangulat felol- időszakában társadalompoli- dódott, mégis találkoztunk a tikai fejlődésünk erősödött, szerepüket, munkájukat le- hangsúlyozottabbá vált. Eb- becsülő, helytelenül értelmé­ből -a legfontosabb feladat a ző, azért áldozatot nem vállaló munkásság helyzetének és szemléletekkel is. A szakem- szerepének tudatos erősítése ber-telepítés alapvető fel­volt. Már akkor láttuk és tétele a lakás biztosítása is tudtuk, hogy a gazdálkodás ellentmondásokat okozott, fejlesztésével az ipar szerke- Egyesek, a szakembereknek zetének átalakításával együtt juttatott új otthonokban sa- fokozatosan növekedni fog a ját megrövidítésüket látták. Az munkások száma, a lakossá- ide települő szakemberek igé- gon belüli arány. Ez szükség- nyelték a városias életvitelt szerűen együtt kellett, hogy js, amelynek feltételei sok te­járjon általános, szakmai és kintetben hiányoztak, vagy politikai műveltségük emelé- alacsony színvonalúak voltak, sével. Így kellett dönteni, mert Ezt is csak a város építésé- a munkásság tevékenysége, Yel, fejlődésével együtt, az ő alkotókedve, életvitele, a közreműködésükkel tudtuk munkáshagyományok mindig megteremteni. Az elmondot- meghatározták a város arcú- tak egyúttal jó értelemben vé- latát, s ez a jövőben sem lesz Ve szelektálták a szakembe- másként. Azt is láttuk, hogy reket is. Csak azok maradtak kellően felkészült szakember- itt, illeszkedtek be, akiket gárda nélkül feladatainkat megfogott a városépítés üte- nem tudjuk megoldani. Tehát me, lendülete. Akiket csak a munkások közvetlen érdeke anyagi számítások vezéreltek, is a szakemberek számának a azok továbbálltak. Az ittma- növelése. A mozgalom elindí- radók gyökeret eresztettek, az tását az is indokolta, hogy őket támogató, segítőkész la­felgyorsult az iparfejlesztés, kossággal együtt alkotják a fiatalítás előtt álltak a régi várost. üzemek, új gyárak építése ke- — kérem, beszéljen az ered­rült napirendre. Mindezek ményekről! megvalósítása a szakemberek _ Alapvetően számszerű- számának! növelését, tudásuk, ségben és minőségben megfe- felkészültségük, irányító, al- lelő szakembergárdával sike- kotó, szerepük fokozását igé- rült ellátni a város termelő, nyelték. Törekvéseinket sajá- közművelődési, oktatásügyi, tos helyzetünk is indokolta. A egészségügyi területeit, vala­mint az államigazgatást. Ma már a városban aktív, több­ségében fiatal, szocialista szellemű szakgárda él és te­vékenykedik. A feladatukat el­látják, végzett munkájuk alap­ján élvezik a megbecsülést és az elismerést. Zömük aktívan részt vesz a közéletben. A legjobbak pedig tagjai a me­gyei, városi, politikai, állami és társadalmi vezető testüle­teknek. Kedvezően megvál­tozott az összetételük, ami jobban megfelel a város ar­culatának, a jelentkező fel­adatok összetettségének, a megnövekedett követelmé­nyeknek. Tevékenységük eredménye jelentkezik a dol­gozók sikereiben, az új gyá­rakban, a gyártmányszerkezet­ben, a lakások sokaságában, új oktatási és közintézmé­nyekben, kereskedelmi egysé­gekben stb. Tudatosult a vá­ros közvéleményében, hogy eddigi és jövőbeni fejlődésünk nem valósítható meg alkotó cselekvésük nélkül. A város nem hiába áldozott szakem­bergárdájáért, mivel a szak­emberek sokat tettek és tesz­nek ma is a városért, annak lakóiért. Ez az egyezség, köl­csönösség az alapja a további sikeres fejlődésnek. — Hol nem sikerült a cél-1 kitűzéseket megvalósítani cs miért? — Tartozásaink összefügg­nek >a szakemberellátás orszá­gos gondjaival és adódnak ab­ból is, hogy nem sikerült mindenütt egyformán azonos szinten ( megteremteni azt a kedvező légkört, ami elősegí­tette volna a gyors beillesz­kedésüket, a szakmai, politikai fejlődésüket. Főleg ezeken a helyeken következett be erő­sebb mozgás körükben. Ugyan­Ncmrég adták át az AFIT pásztói autójavító üzcmrcszlc- gét. Havonta 230—309 autón végzik el a szükséges műsza­ki vizsgálatokat. Képünkön: műszaki vizsgára előkészítést végzik az ifjú tanulók. akkor egyes területek szak­emberellátása háttérbe ke­rült. Gondolok a közművelő­désre. Másutt pedig a jelen­leginél nagyobb arányban volna szükség férfiszakembe­rekre. Például az oktatásban, az egészségügyben és a jogi területen. Nem hallgathatom el azt sem, hogy a szakembe­rek elismerését, megbecsülé­sét ma is kedvezőtlenül befo­lyásolja egyesek közömbössé­ge, apolitikus magatartása, bizonytalansága ideológiai és világnézeti kérdésekben, el­zárkózása, passzivitása a köz­ügyek iránt és beszűkülésük. — Egyre nagyobb az igény a tudományos tevékenység kiszélesítésére. Meddig jutot­tunk. milyenek a jövőbeni el­képzelések? — Kialakultak és megerő­södtek a városban a szakem­bereket tömörítő szakmai, tu­dományos egyesületek. Ma már szinte valamennyi szak­ág területén működnek. Meg­nőtt az önállóságuk, kezde­ményezésük, részt vállalnak a tudományos ismeretterjesz­tésben, a szakmai munka fej­lesztésében. Erre utalnak például a már visszatérő és újonnan indított tudományos tanácskozások, konferenciák, szimpozionok. Pezsdítőleg hat a magasan kvalifikált, tu­dományos fokozattal is rendel­kező szakemberek jelenléte és munkája. Nő a képességei­ket és hozzáértésüket jól be­mutató publikációk, tanulmá­nyok száma a Nógrádi Szem­lében, a Palócföldben, vala­mint az országos szaklapokban és folyóiratokban. Kialakultak és tovább fejlődtek a kulturá­lis és művészeti életet repre-' zentáló városi rendezvények (tavaszi tárlat, szoborkiállí­tás. zenés hétfők stb.). Az egészséges továbbfeilődés út­ját, módját abban látom, hogy a város és a munkahelyek adjanak több programot, pá­lyázati lehetőséget, elismerést és segítséget a szakemberek­nek, elsősorban a tudományos érdeklődésű, magas képzett­ségű szakembereknek. Ennek megfelelően kell az üzemek­ben és intézményekben ezt a fajta igényes műhelymunkát erősíteni. — Végül arra kérem, hogy tájékoztasson a jövő elképze­léseiről ! — Az elműlt több mint másfél évtizedben Salgótar­ján soha nem látott fejlődésen ment keresztül. Ez csak a lakosság aktív támogatásával,’ cselekvő részvételével való­sulhatott meg. Ebben a nagy munkában a példamutató sze-' repet a kommunista munkáJ srtk és szakemberek vállalták.’ Napjaink feladatai semmivel sem könnyebbek, mint a ré­giek. Megvalósításukban segít bennünket, hogy van világos országépítő programunk, ben­ne városunkat előnyösen for­máló célunk, van szellemi,’ anvagi erőnk a feladatok meg­valósításához. Ügv látjuk,' hogy ma már a korábbi cél­kitűzések mozgalomszerű folytatására -nincs szükség. A1 továbbfejlesztés igényével, ai tanulságokat és eredményeket hasznosítani kell. Továbbra sem mondhatunk le a jól kép-’ zett tudatosan és példamuta-1 tóan 'cselekvő szakembereit munkájáról. Ezért a jövőben is döntő kérdésnek tartíutc' letel°mtésükef. Mindenekelőtt a városban született és ma-’ gas kénesítést szerzett szak-’ embereket várjuk vissza. Ré­szükre továbbra is lakást kell biztosítanunk. Valamennyi területen fontos feladat a beilleszkedésüket segítő, al-’ kotó munkájukat szolgáló jó munkahelyi légkör állandósí­tása. De arra is szükség van,’ hogy a városiasodás és a vá­rosi életforma tovább erősöd­jék. Ez segít abban, hogy a szakemberek élete és tevé­kenysége ne jelentsen „szelle­mi hátrányt” az ország más területeihez viszonyítva. Vé­gül a jövőben is meg kell tartani azt a nyíltságot, a kö­zös töprengést, az eredmé­nyek, feladatok megosztását, amely az elmúlt éveket jól jellemezte, amely a sikereink erőforrása volt és lesz a jövő­ben is — fejezte be az inter­jút Herczeg István. Venesz Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents