Nógrád. 1979. október (35. évfolyam. 230-255. szám)

1979-10-05 / 233. szám

ENSZ- közgyűlés Konsztantin Fogai fogért Külügyminiszterek felszólalásai, kétoldalú találkozói Vance külön-külön megbe­Továbbra is a külügymi­niszteri felszólalások állnak az ENSZ-közgyűlés New Yorkban folyó ülésszakának középpontjában, ugyanakkor az ülésszakkal párhuzamosan folytatódnak a külügyminisz­terek kétoldalú találkozói is. Az enyhülés kiszélesítésére szólított fel az általános po­litikai vitában szerdán Sham Nandan Misra, India külügy­minisztere. Hangsúlyozta or­szága álláspontját, miszerint az enyhülésnek globálissá, egyetemessé kell válnia. Ugyanakkor rámutatott, hogy a tartós béke csakis a haté­kony leszerelésen alapulhat A miniszter üdvözölte a SALT—II. megállapodás alá­írását, megerősítette, hogy országa támogatja a dél-afri­kai fajüldöző rezsim elleni szankciók érvényesítését, ami pedig a Közel-Keletet illeti, rámutatott: csakis egy min­denre kiterjedő béke oldhatja meg a térség problémáját, az­az. mindenekelőtt szükség van a palesztinai nép elidegenít­hetetlen jogainak kielégítésé­re, az izraeli csapatoknak a megszállt arab területekről történő teljes kivonására. Vé­gezetül reményét fejezte ki a délkelet-ázsiai helyzet békés rendezését illetően, s elítélte az Indiai-óceán térségével kapcsolatos militarizálási ter­veket. Nesti Nase, Albánia külügy­minisztere felszólalásában éle­sen elítélte a Vietnami Szo­cialista Köztársaság ellen el­követett kínai agressziót. A külügyminiszterek közül a találkozók számát tekintve szerdán Cyrus Vance tűnt a legaktívabbnak. Az amerikai diplomácia vezetője első meg­beszélését folytatta az új Irán külügyminiszterével, Ib­rahim Jazdival. Az amerikai külügyminisztérium szóvi­vője a találkozót „rendkívül” hasznosnál?, szívélyesnek és nyíltnak” minősítette. szélést folytatott Libanon, Egyiptom és Líbia külügymi­niszterével is. A találkozókról beszámolva, az amerikai kül­ügyminisztérium szóvivője is­mét szükségét látta hangoztat­ni, hogy Washington a Pa­lesztinai Felszabadítás! Szer­vezettel „sem közvetlen, sem közvetett” kapcsolatban nem áll. • Ezzel egyidejűleg az ENSZ szóvivője közölte: a korábban már namíbiai rendezési tervet kidolgozó öt nyugati ország, az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaor­szág és az NSZK új kezde- • ményezést tett a zátonyra fu­tott tárgyalások előmozdítá­sára. Eszerint az említett or­szágok külügyminiszterei kon­zultálva az ENSZ-szel kidol­goztak egy „munkadokumSn- tumot”, amit eljuttattak az érintett feleknek. (MTI) Karamanlisz Budapestre érkezik Fegyverek Kínának ? Vance „cáfol" Heltai András, az MTI tudó­sítója jelenti: Kz amerikai kormány egyes köreiben szeretnének katonai együttműködést ki­alakítani Kínával, a Szovjet­unióval szemben. Ez tűnik ki a hadügyminisztérium titkos tanulmányából, amelyet csü­törtökön hozott nyilvános­ságra a The New York Ti­mes. A lap szerint az április­ban, a távlati katonai terve­zés céljára készített tanul­mány azt ajánlja: bocsássa­nak Peking rendelkezésére korszerű technológiát, hírszer­zési értesüléseket, tartsanak közös hadgyakorlatokat és gyárthasson Kína amerikai fegyvereket. Vance amerikai külügymi­niszter csütörtökön reggel az NBC-tv-nek adott nyilatkoza­tában cáfolta a lap értesülé­seit és azt mondotta: nem vál­tozott a Kína vonatkozásában folytatott politika, továbbra sem adnak el Pekingnek ame­rikai fegyvereket. A lap alighanem megalapo­zott — véleménye szerint a ta­nulmány feltűnést keltett hí­rét szándékosan szivárogtatták ki éppen most, Brown had­ügyminiszter pekingi látogatá­sának bejelentése után. A kor­mány (nyilván nem véletle­nül) a maga keltette „kubai válság” napjaiban hozta nyil­vánosságra, hogy a Pentagon vezetője az év végén vagy 1980 elején Kínába utazik. A, hír további heves vitákat kavart kormányberkekben, a Szovjet­unió, illetve Kína vonatkozá­sában folytatandó amerikai politikáról és feltehető, hogy a browni út bírálói akarják a tanulmány szellőztetésével aláaknázni az utat — mutatott rá a lap. Ziaul Hak bombája ' A címbeli fogalmazás nem puszta újságírói fogás. Min­den jel arra vall, hogy Ziaul Hak pakisztáni tábornok-elnök­nek valóban van bombája, de legalább is nukleáris szerke­zete, amelynek robbantására a Karacsiban megjelenő Star című lap szerint a közeljövőben sor kerül. S hogy az emlí­tett lap nem légből kapott információkkal traktálja olvasóit, arra kettős bizonysággal is rendelkezünk: először is a szó­ban forgó újság a kormányhoz közelálló körökre hivatkozva közölte értesülését; másodszor Ziaul Hak tájékoztatta az indiai kormányt a küszöbönálló eseményről, hozzátéve, hogy az semmiképpen sem irányul a hatalmas szomszéd ország ellen. Ez a több mint szomorú hír két okból érdemel figyelmet. Először is a tábornok a minap jelentette be — az általa 1977 nyarán végrehajtott puccs óta immár nyolcadszor —, hogy a közeljövőben mégis megtartják a parlamenti választáso­kat. Ha ígéretét beváltja, a pakisztáni választók milliói úgy járulnak majd az urnákhoz, hogy nem adnak számukra le­hetőséget az alternatívák mérlegelésére, merthogy — nincs I alternatíva. A tábornok ugyanis azt is bejelentette, hogy a I parlamenti mandátumokért folyó versengésből eleve kizárja az ország két legnagyobb ellenzéki pártját, a Pakisztáni Nép­pártot és a Pakisztáni Nemzeti Szövetséget. Az indoklás: az említett pártok megsértették az alkotmányos előírásokat. Az érvelés azonban sántít, hiszen éppen a szóban forgó előírások nélkülözik az alkotmányosságot. Miután Ziaul Hak j hiába végeztette ki Zulfikar Ali Bhuttót, hiába záratta bör­tönbe feleségét és lányát, az egykori miniszterelnök pártja a legerősebb politikai pártnak bizonyult. Bhutto szülőhelye pedig efféle nemzeti zarándokhellyé változott, ahol a nem­zet apraja-nagyja nem csupán a halott lelkiüdvösségéért imádkozik, hanem fennhangon követeli a polgári demokrati­kus kormányzási formához való visszatérést, nem utolsósor­ban azokat az — ugyancsak többször bejelentett, de elmaradt — reformintézkedéseket, amelyek kivezethetnék az országot igen súlyos gazdasági helyzetéből. E tények ismeretében Ziaul Hak a választásokat szabályozó alkotmányos előíráso­kat önkényesen megváltoztatva zárta ki a versengésből két legerősebb ellenfelét. Ziaul Hak azonban az ígért reformok helyett a tényleges választást nem kínáló szavazást és a nukleáris szerkezetet tette le a nemzet asztalára. Sovány vigasz a jobb életkörül­ményekre vágyó millióknak, egyszersmind súlyos fenyegetés a környező, antiimperialista külpolitikát folytató haladó tár­sadalmi változásokat végrehajtó országokkal, mindenekelőtt Afganisztánnal szemben. K. A. ’<& NÓGRÁD — 1979. október 5., péntek Sn*;tl—kínai tárgyalások A Moszkvában megkezdődött szovjet—kínai tárgyalásokról ír A. Szergejev, az APN szov­jet sajtóügynökség kommentá­tora, rámutat, hogy a felek a szeptember 27,-i előzetes ta­lálkozón megállapodtak, a tárgyalásokat felváltva Moszk­vában és Pekingben tartják. Megállapodás született arról is, hogy a határkérdések ren­dezéséről folyó tárgyalásokat a jövőben felváltva tartják a szovjet és a kínai fővárosban. A szovjet—kínai párbeszéd megkezdése széles körű vissz-, hangot váltott ki a világban. Ez teljesen érthető, hiszen a Szovjetunió és a Kínai Nép- köztársaság kapcsolatainak esetleges javulása pozitív ha­tással lehet a nemzetközi lég­kör megjavuláséra. A tőkés- országok sajtójában ugyanak­kor a hangsúlyozott objektiv hangnem ellenére gyakorta le­het pesszimista előrejelzéssel találkozni. Az imperialista stratégák pedig, akik Peking szovjetellenességének figye­lembevételével határozzák el külpolitikai lépéseiket, távol­ról sem érdekeltek a Szovjet­unió és a Kínai Népköztársa­ság kapcsolatainak normali­zálásában. * Mindenesetre tény, hogy a tárgyalások Moszkvában meg­kezdődtek. Természetesen min­denki tudatában van annak, hogy a párbeszéd nem lesz sem könnyű, sem pedig rö­vid. A két ország konfrontá­ciójára azonban semmilyen objektív alap sincs. A Szov­jetunió és a Kínai Népköztár­saság kapcsolatainak normali­zálása megfelelne mind a szovjet, mind pedig a kínai nép érdekeinek, pozitív szere­pet játszhatna abban, hogy az enyhülés átfogó jellegűvé vá- jék, hozzájárulhatna a nem­zetközi béke és biztonság meg­szilárdulásához — hangsúlyoz­za az APN kommentátora. (MTI) Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa elnökének meghívására Konsztantin Karamanlisz, a Görög Köztársaság miniszter- elnöke október 5-én, pénteken hivatalos látogatásra hazánk­ba érkezik ☆ Konsztantin Karamanlisz 1907. február 23-án született az észak-görögországi Proli­ban. Az athéni egyetemen jogot végzett, majd ügyvéd­ként tevékenykedett. Fiatalon bekapcsolódott a politikai életbe, már 28 éves korában parlamenti képvise* lővé választották. Johannesz Metaxasz diktatúrája, majd az olasz—német megszállás idején visszavonult a politi- ..kai tevékenységtől. 1946-ban ismét parlamenti képviselővé választották. 1946—1955. között a kormány tagja (a közmunkaügyi, a közlekedésügyi, a nép­jóléti és a honvédelmi tárcák minisztere volt, majd 1955-ben miniszterelnökké ne­vezték ki). Nem sokkal ezután megalapította a „Nemzeti Ra­dikális Uniót” (az ERE-t) és a következő választásokon e párt színeiben indult. Az 1963-as választásokon Karamanlisz pártja nem sze­rezte meg a szükséges többsé­get, s így nem volt lehetősége kormányt alakítani. Ugyaneb­ben az évben lemondott az ERE vezetéséről, és Párizsban telepedett le. A görög politi­kai helyzetet innen is élénk figyelemmel kísérte és szoros kapcsolatot tartott fenn több külföldi politikussal, elsősor­ban a francia politikai élet kiemelkedő személyiségeivel. Bírálta a hatalomra került ka­tonai rezsim politikáját. A junta bukását követően Kara- manliszt hazahívták Párizs­ból; 1974. július 24-én meg­alakította kormányát, és az­óta Görögország miniszterel­nökeként egyben a görög parlament legerősebb politi­kai pártjának, az „Űj Demok­rácia” elnevezésű pártnak a vezetőjeként tevékenykedik. Személyében első alkalommal üdvözölhetjük hazánkban Gö­rögország kormányfőjét. (MTI) Bánya szerencséi lenség Lengyelországban Súlyos bányaszerencsétlen­ség történt Lengyelországban. Mint csütörtökön délután be­jelentették, a Nova Ruda bá­nyában szerdán este heves széndioxid-betörés követke­zett be, amelynek nyomán nagy tömegű kőzet zúdult a tárnába. A gázbetörés és a kőomlás körzetében 53 bá­nyász tartózkodott. Közülük 43-at az azonnal megindított mentőakciónak köszönhetően sikerült sértetlenül a felszín­re hozni. Három személyt kór­házba szállítottak, de nincse­nek súlyos állapotban. A ka­tasztrófa közvetlen közelében levő hét bányászt nem sike­rült megmenteni. A baleset körülményeit különleges bi­zottság vizsgálja. iráni honira, kurd kivégzések Mahabadban szerdán este véget értek a tárgyalások iého* meini ajatollah megbízottja és a helyi lakosság képviselői között. Az > egyházi vezető képviselője ígéretet tett arra, hogy ismét Khomeini elé ter­jeszti a kurdok követeléseit. Kurd források szerint a mos­tani követelések, amelyek alig térnek el a Mahabad bevéte­le előtt támasztottaktól, így hangzanak: autonómia Kur* disztán számára; a hadsereg ürítse ki a mahabadi lakta­nyát; vessenek véget a kur­dok kivégzésének; bocsássák szabadon a foglyokat és re­habilitálják Abdul Rahman Ghasszemlut, a kurd demok­ratapárt főtitkárát, valamint Ezzedin Hosszéin: szunnita vallási vezetőt. Jóllehet Abu Sarif, a for­radalmi gárdisták egyik veze­tője kedden amnesztiát ígért a » kurd demokratapárt tag­jainak — az említett két ve­zető kivételével —, és hozzá­tette, hogy „a hadifoglyokra vonatkozó nemzetközi jog alapján” bánnak az elfogott fegyveres kurdokkal, Khalkhrli ajatollah már azóta is több tucat kurdot állított kivégző­osztag elé. A kurd demokratapárt ked­den négy forradalmi gárdistát végeztetett ki, válaszul arra, hogy az iszlám bíróság a múlt pénteken négy mahabadi la­kost ítélt halálra — közölték csütörtökön Teheránban kurd források. A párt az iráni ka­tonaság Mahabadba való szeptemberi bevonulása óta már több ízben értésre adta, hogy fogva tart katonákat és forradalmi gárdistákat, és főbe iő közülük annyit, ahány kurdot az iszlám bíróságok kivégeztetnek. A múlt pénteki mahabadi kivégzések voltak az elsők, amelyeket hivatalosan beje­lentettek. A kurd források szerint az iszlám forradalmi bíróságok Kurdisztánban au­gusztus óta százhúsz halálos ítéletet hoztak. Khuzisztán arab tartomány fővárosában, Ahvazban csü­törtökön lázadás és szabotázs vádjával, az iszlám bíróság ítélete alapján kivégeztek nyolc személyt. A hatóságok széles körű hajtóvadászatot indítottak a szerda esti vas­úti merénylet eddig ismeret­len tettesei után. A merény­letnek a legfrisseb jelentések szerint nyolc halálos áldozata és tizenhét sebesültje volt. Ahvazban csütörtökön újabb szabotázsakciót hajtottak vég­re: gyújtóbomba robbant egy acélcsőgyárban. Az iráni hír- ügynökség szerint kisebb anyagi károk keletkeztek és legkevesebb egy személy meg­sérült. Közel-Kelet Tűzszünetre gondol o PFSZ A Palesztinai Felszabadítósi Szervezet vezetői tanulmá­nyozzák azt a javaslatot, hogy hirdessenek háromhónapos tűzszünetet az Izrael által megszállt területeken — közölte a kuvaiti Al-Anbaa cí­mű lapnak adott nyilatkoza­tában Khaled al Hasszán, az El Fatah központi bizottságá­nak tagja. A palesztin ellen­állási mozgalom az amerikai kongresszus két feketebőrű tagjának javaslata alapján foglalkozik a tűzszünet kér­désével. Walter Fauntroy szep­temberben járt Bejrútban, s találkozott Jasszer Arafattal, Jesse Jackson tiszteletes pe­dig jelenleg is a libanoni fő­városban tartózkodik. Al Hasz-s szán hangsúlyozta, hogy ezek az indítványok semmilyen összefüggésben sincsenek az­zal a felhívással, amelyet Szadat Jackson közvetítésével intézett Arafathoz. Csütörtökön hajnalban izra4 éli csapatok újabb partraszál­lási kísérletet tettek a liba­noni Rasidije paleszin mene­külttábor közelében — jelen­tette a WAFA palesztin hírJ ügynökség. A palesztinai eH lenállási mozgalom és a li­banoni nemzeti hazafias erők együttes csapást mértek az agresszorra ér visszavonulás­ra kényszerítették az izraeli erőket. (MTI) Cossiga—Thatcher megbeszélések Csütörtökön este hivatalos látogatásra Rómába érkezett Margaret Thatcher brit mi­niszterelnök, hogy a közös piaci országok szokásos őszi tárgyalássorozatának kereté­ben egyeztesse kormányának törekvéseit az olasz kabinet­tel. Thatcher asszony Francesco Cossiga olasz miniszterelnök­kel az EGK-t érintő gazdasági, pénzügyi és politikai kérdése­ken kívül fontos nemzetközi témákat is megvitat rövid ró­mai tartózkodása idején. Ki­térnek a kelet—nyugati kap­csolatok alakulására — felté­telezhetően a NATO új fegy­verkezési tervével — összefüg­gésben —, egyeztetik Hua Kuo-feng kínai elnök no­vemberben esedékes angliai és olaszországi látogatásával kapcsolatos elképzeléseiket és tárgyalni fognak a közel-kele­ti helyzet alakulásáról is. Az olasz sajtó értesülése szerint szóba kerül majd az a levél is, amelyet Carter el­nök küldött a nyugat-európai kormányfőknek arról, hogyan viszonyul a „kubai kérdéshez’’ és a SALT—II. ratifikálásához és miben látja az EGK-tagá!- lamainak szerepét az enyhülé­si folyamatban. Mint ismere­tes, az olasz kormány óvato­san ugyan, de sürgette a SALT—II. ratifikálását. Műszaki könyvhónap nyílik a szakmunkásképzőben (Folytatás as t. oldalról.) akik a műszaki tudás és is­meretek birtokában fellendít­hetik technikai fejlettségün­ket. A ma délelőtt 11 órakor rendezendő ünnepélyes meg­nyitón Horváth László, az in­tézet igazgatója szól a műsza­ki tudományok és a műszaki könyvhónap jelentőségéről, majd Makk Attila, a Műszaki Kiadó felelős szerkesztője tart előadást a Műszaki irodalom és használhatósága címmel. Ugyanitt egy hétig könyvkiál­lítás és könyvvásár várja az érdeklődőket. Á Nógrádi Sándor Könyves­bolt a hónap végéig tartó rendezvény ideje alatt több üzemben rendez könyvbemu­tatót és -vásárt. A Kohász műszaki könyvtárral közösen rendezik meg a salgótarjáni Technika Házában a kiállítást és ankétsorozatot október 10- től, a ZIM gyárának művelő­dési otthonában ugyanezt a rendezvénysorozatot október 15-től, az öblösüveggyár műT velődési házában október 12- től. A 2-es számú Volán sal­gótarjáni üzemében könyvbe­mutató és -árusítás várja az érdeklődőket október 12—13- án. A műszaki könyvhónap az utolsó negyedév kiemelkedő kulturális eseménye. Érdemes rá figyelni üzemeinknek, gyá­rainknak.

Next

/
Thumbnails
Contents