Nógrád. 1979. október (35. évfolyam. 230-255. szám)

1979-10-21 / 247. szám

Ötveii év múiián... Nem, nem ment a feledésbe. Évtizedek múlhatnak nyomtalan, de a csele­kedetük örökké él. Az utókor nem feledheti, hogy ötven esztendővel ezelőtt azokon a fázós, őszi napokon felkeltek a bányászok. A nógrádi szénmedence- ben egységesen keltek fel. Hangjuk messze az országba hallatszott. Hirdették: a munkásosztály él, harcra kész. mm Ok hárman a sok ezer közül... ... akik ott voltak, lángoló szívvel harcoltak, őrájuk és rajtuk keresztül a sok ezerre emlékezzünk. Az erőpróbán Éheztél-e már úgy igazában és semmi reményed arra, hogy egy betevő falathoz juss? Vol­tál-e már így? Dolgoztál-e már éhesen lent a bányában, ahol szünet nélkül csorog rád a víz és nem tudod megkü­lönböztetni a verejtéket a rád hulló víztől. Voltál-e már így? Es mégis elszenveded a sok keservet, mert dolgozni kell. De azt nem tudja az ember elviselni, ha a halomnyi ke­serűség mellé még toldalék­nak rakják, hogy nem vesz­nek emberszámba. Ezt már nem lehet elvisel­ni! Minket, a bányászokat akkor nem vettek emberszámba. Ra­un dolgoztunk. Ezernél is több volt a számunk. Válogattak, ki dolgozzon. Aki nem kapott munkát, az éhezett. Mindenki dolgozni szeretett volna. Hi­szen fiatalok voltunk, az éle­tet szerető emberek. De ha nem volt kéréséit, keserű ma­radt az élet. Ha tiltakoztunk, akkor ott voltak a csizmások. Ütötték, verték a népet, ez volt a dolguk. És ebben a ke­serű világban akár sötétre a fényt, hozták a hírt, hogy az i elbánás ellen sztrájkkal kell felelni. Nem termelünk szenet, hogy érezzék az urak, mit jelent a munkósember. A tarjám hegy alatt a kör­tefához hívtak a sztrájk meg­beszélésére. Ott mondták, hogy a munkabeszüntetésről a Központi Bizottság határo­zott. Én már akkor párttag voltam, a határozatot mágam- ra nézve kötelezőnek tekin­tettem. Így indultam szervez­ni a sztrájkot. Lent a bányában kezdtem. A munkabeszüntetés megér­tésre talált az emberek kö­zött. Az is feladatom volt, hogy a kiszálláskor az embe­rek ne haza, hanem az al- bert-aknai rétre menjenek, ahol gyűlésen is megbeszéljük a sztrájkot. A rétre érve már láttam a . csendőrök sorfalát. Felszólí­tották a bányászokat, menje­nek haza. Senki sem mozdult, mert várták, hogy mit mon­dok én. A csendőrök közre­fogtak, bevittek az Irodára. Már ott volt Szukán Ágos­ton és Somoskői Péter. Tud­tam, ők is szervezői a sztrájknak. A csendőrök faggattak és akkor, mint egy elszánt sereg, szótlanul, de kemény elhatározással köze­ledtek a bányászok. Voltál-e már úgy, hogy tes­tedet átjárja a meleg, mert érzed, hogy nem vagy egye­dül a világban? Nekem át­járta és soha nem felejtem. De azt sem, hogy az elszánt tömeg láttán megszürkültek a csendőrarcok. Kinyitották az ajtót és annyit mondtak: „Ta­karodjatok!” Győzelem volt. A bányá­szok erőpróbája, amely elvitt bennünket a sztrájkig. (El­mondta Szőllős János, az ak­kori rau-aknai aknabizottság egyik vezetője.) Kazár válaszolt Valamikor régen Kazáron volt a Béla-akna. Ebben ddl- gozott Kovács P. István bá­nyász. Kemény kötésű, bátor palócember volt. Kakuk Jó­zsef, a párt akkori vezetője Kovács P. Istvánt bízta meg az aknaközi bizottság meg­alakításával és a bányászok vezetésével. A pártvezető jól választott. Kovács P. István­nak becsülete volt a munká­sok előtt. Kazáron is készül­tek tehát a sztrájkra. Érthe­tő volt, a bánya vezetői min­dent elkövettek, högy elejét vegyék a sztrájknak. Ková­csot is megkömyékezték. Elő­ször behívták az irodára. Ott a bánya vezetője így szólt hozzá: — Gondoljátok meg a moz­golódást. Csillapítsd le az embereket! Jól jársz... — Júdáspénzre nincs szük­ségem! — Akkor menj a csendőrök markába... Még aznap letartóztatták Kovács P. Istvánt. De nem tudták megtörni. A bányá­szok megmozdultak, szaba­don kellett engedniük. Ezt követően őt választották meg A névtelen hős... Rákoson, a temető egyik szögletében egy szerény sír­hant fölött magasodik a fűz­fa. Ott nyugszik Jedlicska István, a karancsaljai fiatal házasember. Rau-akna volt bányásza. Nincs ékesség a sírhantján, mint annak, akit a múló idő elfelejtett. Pedig hős volt ő, a munkásn>ozga- lom egyik névtelen hőse, aki életét áldozta a mozgalomért. Neve ott szerepel azok sorá­ban, akik szervezői voltak az ötven esztendővel ezelőtt le­zajlott bányászsztrájknak. A munkások, igazságát hirdette elszánt akarattal. És amikor a sztrájk véget ért, és útjuk­ra bocsátották annak veze­tőit. ő tovább folytatta a harcot. a budapesti szakszervezeti kongresszus kazári küldötté­nek. Itt kellett dönteni a sztrájk kezdetéről. A nógrádi szénmedence küldöttei Pes­ten megtudták, hogy a szak- szervezeti jobbszámy elárul­ta a munkásokat. Jöttek a futárok, hogy a nógrádi me­dencében kezdődjék a sztrájk, minden jobboldali árulás el­lenére. Kovács P. Istvánt, Sándor Illés Józsefet menesz­tette Kazárra. — Menj, és hirdesd meg, leállunk! A következő nap jómaga is hazaindult. Amikor a me­dence más bányáiban meg­szűnt a munka zaja, Kazá­ron is letette a kétszáz bá- , , , nyász a csákányt. Kovács P. „Nagyon elszánt ember volt jsjv^n pecug a tüntető bá- mindig. Alig néhány evet ny^szojí élére állva elindult éltünk együtt. Elpusztítot­ták. Pedig tudom, vitte az erdőn át a hírt a bujdosók­nak. Terjesztette a titkos iratokat. Ment nyughatat- lanul a munkások érdeké­ben" — emlékezik róla a fe­leség. Jedlicska Istvánt a sztrájk leverése után letartóztatták. Először a baglyasaljai' csend­őrségen kínozták. Aztán a fővárosba vitték. Ott a kín­vallatások sorát szenvedte el. Társai vallanak, hogy lábá­ról leszedték a körmöt, vé­resre verték a fejét. De nem vaüott. Meghalt fiatalon, a mozga­lomért. Salgótarján felé. — Nézzünk szembe az urakkal! Dübörgött a léptük, har­sogott a hangjuk, és követel­tek: munkát, kenyeret és em­beri tisztességet. Egy hét sem múlott el, .á csendőrök foglya lett a sztrájk kazári szervezője, Kovács P. István. Aztán a fővárosi bör­töncella lakója. De mégsem törték meg. A sztrájkolók győztek! Az anyag- és energiatakarékosság nem reszortfeladat A napi munka szerves része legyen Interjú Zsuffa Miklóssal, a Nógrádi Szénbányák igazgatójával A gazdálkodás hatékonyságának növelése szempontjá­ból meghatározó szerepe van a céltudatos, következetes, reális alapokra helyezett ésszeríí anyag- és energiatakaré­kosságnak. Ennek fontosságát ’ indokol ja a világban ug­rásszerűen megnövekedett nyersanyag- és energiaárak emelkedése, valamint a vállalatok eredményes gazdálkodá­sának biztosítása, a tervezett nyereség elérése. A párt megyei végrehajtó- bizottság legutóbbi ülésén a megye egyik legjelentősebb vállalatának előterjesztése alapján megvitatta az anyag- és energiagazdálkodás javí­tására tett intézkedéseket, azok hatását, majd megjelölte a további feladatokat. Ebből az alkalomból kerestük fel Zsuffa Miklóst, « Nógrádi Szénbányák igazgatóját, és-meg­kértük, hogy válaszoljon kérdéseinkre. — A legutóbbi ülésén miként értékelte a vállalat ez irányú tevékenységét a párt megyei végrehajtó bizottsága? — Ezzel a témával a me­gyei pártbizottság olyan kér­dést vizsgált, amely a haté­konyság növelésének tenniva­lói közül az egyik legfonto­sabb területet jelenti. Való­színű, azért esett ránk a vá­lasztás, mert a megye egyik legnagyobb, legösszetetteb és mennyiségben is jelentős anyaghányadával dolgozunk. Jelenleg húszezer anyagféle­séget használunk fel, évi anyagköltségünk meghaladja a háromszázmillió forintot. Ami pedig az energiagazdál­kodást illeti, következők a sajátosságaink: amikor nagy felhasználók vagyunk, ugyan­akkor jelentős termelőként is jelentkezünk. A korábbi évek hatékonysággal össze­függő párthatározatai ráirá­nyították a vállalatvezetés figyelmét az anyag- és ener­giagazdálkodással való foko­zottabb törődésre. Ennek megfelelően most nem egy évről, hanem a jelenlegi tervciklusban eddig végzett munkánkról _adtunk számot. A párt megyei végrehajtó bizottság kedvezőnek értékel­te az anyag- és energiagaz­dálkodás javítására tett cél­kitűzéseinket. Ugyanakkor felhívta a figyelmünket, hogy az eddigi intézkedések sok eredményt hoztak, mégsem elégségesek. Ezért állásfogla­lásában a korábban hozott intézkedések következetesebb, határozottabb végrehajtására, újabb kezdeményezések el­indítására hívta fel a figyel­münket. — Az intézkedések és azok hatása konkrétan hol és miben jelentkezik? — A gazdálkodás bonyo­lultsága kizárja, hogy az anyag- és energiagazdálko­dást reszortfeladatként ke­zelve csak az ezzel foglalko­zó osztály feladatává tegyük. Már évek óta ezzel a komp­lex szemlélettel közelítettük meg a tennivalókat. Ennek szellemében tudatosan alakí­tottuk ki a nagy termelési koncentrációkat, az ezeket irányító disfcpécserrendszere- ket, ezzel függnek össze a gépek és berendezések tipi­zálására fordított erőfeszíté­seink is. Középtávú tervünk­ben több évre előre megjelöl­tük a külszíni villamosháló­tuk meg a különböző szin­teken dolgozó vezetők anyagi érdekeltségét. — Melyek azok a terü­letek, ahol nem sikerült előbbrclcpni és miért? — A várható eredmények nem realizálódtak olyan mér­tékben mint, ahogy annak idején terveztük. A korszerű anyaggazdálkodás technikai feltételei önmagukban nem elégségesek. Szükség van ar­ra, hogy megfelelő. korsze­rű ismerettel és szemlélettel rendelkezzenek azok a veze­tők, akiken múlik a gazdál­kodás javítása. 'Ezért továb­bi szemléletváltozásra van zat rekonstrukcióját, a bázis- szükség, hogy a műszaki irá- javítás szélesebb körű alkal- nyitásban dolgozók a terme­lési folyamat részének tekint­sék az anyaggazdálkodás­sal összefüggő feladatokat. Meg kell szüntetnünk azt a gyakorlatot, mely szerint az anyagos feladata az anyag- gazdálkodás. Ennek a helyte­len felfogásnak és gyakor­latnak a hatása abban je­lentkezik, hogy az anyag­megrendeléseknél lemásol­ják az előző évi felhaszná­lást, továbbá a termelési mazását, valamint a bánya­beli munkahelyeken a maga­sabb feszültségszintre tör­ténő átállást. Ez a tervünk továbbá tartalmazta a szám­viteli ■ rendszer korszerűsíté­sét, az anyagnormák beveze­tését. — Terveink végrehajtásá­ban jelentős haladást értünk el. Közülük nagyon fontos­nak tartom a január elsejével bevezetett anyagnyilvántartás program^“módosulását" nem es információs rendszer szá­mítógépes megoldását. Az át­térés időszakában felülvizs­gáltuk a teljes bizonylati rendszert, az anyagmozgatá­si folyamatokat. A tröszti anyagnormák figyelembevéte­lével minden anyagcsoportra megállapítottuk a kószletnor- mákat. A számítógépes prog­ram lehetővé teszi a felesle­ges készletek gyors megálla­pítását és az anyagellátás biztonságával összefüggő kész­letek állandó figyelemmel kísérését. A számítógépes anyagnyilvántartás nagy le­hetőséget nyújt arra, hogy a termelési folyamatokat irá­nyító műszakiak, a raktári készletek mozgásával kapcso- latbari rendszeres és gyors információhoz jussanak, szük­ség esetén operatív intézke­déseket tegyenek a felesleges készletek leépítésére, az eset­leges anyaghiányok megelő­zésére. — Az energiagazdálkodás javítására kiépítettük az energetikus! szervezetet, meg­növeltük hatáskörüket, javí­tottuk a személyi feltétele­ket. Az ezzel kapcsolatos kö­zéptávú programunk végre­hajtása tervszerűen folyik. Jelentősnek tartom, hogy 1978-ban korlátoztuk az olaj és villamos energia fűtési célokra történő felhasználá­sát. A mostani ötéves ter­vünkben minden fűtési be­rendezést. szénalapon tervez­tük és építettük meg. Az anyag- és energiagazdálko­dással kapcsolatos konkrét intézkedések gazdasági ki­hatásának megtervezése éves tervünk szerves részévé vált. Erre építve határoz­„Hitelezés" helyeit Meghatalmazott díjbeszedők Energiainsóges korunkban fúr- áramszolgáltató természetesen csa, de sajnos való, az áramfo- szüneteltetheti a szolgáltatást. A gvasztók egy része kibúvik fi- kikapcsolás azonban eddig a te­metési kötelezettsége alól. Mint riileti kirendeltség munkakörébe köztudott, az áramszolgáltatók — tartozott, s a munkaerőhiány mi­adott esetben az ÉMASZ salgó- att gyakran nem, vagy késve turján! üzemigazgatósága ■— tó- történt meg. gyasztóinak aikaimanként a négy A helyzet változtatására az hónappal korábbi fogyasztásuk üzemigazgatóság felhatalmazta számláját nyújtja be. Mint a bi- díjbeszedőit, hogy nem fizetés zonylat hátán olvasható, a díj eseten az illető fogyasztó vil- azonnal fizetendő. Sok esetben lanyóráját saját kezűleg ólom- azonban — 5 ez a jelenség a kis- zárral lezárják. Ha azután a szám­fogyasztók között egyre tömege- lát a fogyasztó kiegyenlíti, hu- sebben jelentkezik — különböző szonnégy órán beiül újra ára- okokra hivatkozva vagy egyszerű- mot kap. Természetesen a ki- és en kijelentve: nincs itthon pénz, bekapcsolás díja" — 40 forint — megtagadják, illetve önkényesen szintén őt terheli, elhalasztják a kifizetést. A je- Első olvasásra talán túl szigo- lenség clharapózását bizonyítja, rúnák tűnik a rendelkezés. Saj- hogy havonta legkevesebb há- nos ezzel kellett élni, már csak romszázezer forint kintlevősége azért is, mert az ÉMASZ üzem­keletkezik ilyen módon az igaz- igazgatóságai közül a salgdtar- gat.óságnak. Volt azonban már jániban jelentkezik a legéleseb- o!'-?n hónap is. mikor az összeg ben ez a szándékos cs kárt oko­mé haladta a kilcneszázezret. A zó halogatás. íizetőkkai szemben az g. j. Az újítók eredményesen segítik a Salgótarjáni Kohászati üzemekben a jövedelmezőbb ter­melést, ésszerűsítő javaslataikkal biztonságosabbá teszik a munkavédelmet. Molnár László és Szanyi János a vállalat eredményes újítói közé tartozik. Képünkön a hideghengermű egyik berendezéséhez készítenek kiegészítő készüléket, mellyel áramkimaradás eseten óvják a gépet. — kj — követik az ennek megfelelő anyagbeszerzések. Másik gon­dunk, hogy nem sikerült a végrehajtásban dolgozóknál az ezzel kapcsolatos konkrét feladatokat minden esetben megfogalmazni. Emiatt még mindig, találkozunk a szocia­lista brigádok felajánlásai­nál sablonos vállalásokkal, az újra hasznosítható anyag- féleségek mellőzésével, más esetben pazarlással, nemtö­rődömséggel. — Történtek-e és mi­lyen mértékben felelősség­re vonások, prémiummeg­vonások a követelmények nem teljesítése miatt? — A gazdasági feltételek szigorodása nyomán a min­dennapi gyakorlatban mai már előfordul, személyi fe­lelősségre vonás. Különösen, amióta a termelést irányító vezetők prémiumérdekeltsé­gébe beépítettük az anyag- és energiagazdálkodással kapcsolatos feladatokat. Az év eddig eltelt időszakában következetesen érvényesítet­tük a felelősségre vonást és a prémiummegvonást. Az e téren tett lépéseket csak kezdetnek tekinthetjük. Ezért a legfontosabb feladatok kö­zé sorolom a szigorúbb, fe­szesebb gazdálkodás kiala­kításával kapcsolatos, pa­zarló magatartást elítélő közszellem kialakítását. El­éréséhez nagy segítséget ad a vállalati pártbizottság az­zal, hogy fokozza ez irányú gazdaság-ellenőrző tevékeny­ségét. A társadalmi szervek­kel együttműködve pedig az agitációs • és propaganda- munka eszközeivel, jobb eredményt kell elérni a ked­vező, cselekvésre késztető szemlélet formálásában, il­letve megerősödésében. — Végül arra kérem, mondja cl, miben látja a további tennivalókat? — A legsürgősebb napi feladatunknak az 1979-es év- . re meghatározott célkitűzés sek maradéktalan végrehaj­tását tartom. Célunk, hogy a tervezetten belül maradjon az anyagkészletszintünk és energiafelhasználásunk. Gazdálkodásunk gondjai, ne­hézségei nyilvánvalóvá tet­ték, hogy további átfogó in­tézkedéseket kell hoznunk az anyagnormatívák kiala­kításától kezdve a végrehaj­tásban érdekeltek jobb anya­gi ösztönzéséig, a racionáli­sabb anyaggazdálkodás meg­valósítása érdekében. A VI. ötéves terv készítése során, kiemelt figyelmet fordítunk az anyag- és energiatakaré­kos megoldások kialakítá­sára, a hasonló anyagfélesé­geket felhasználó vállalatok­kal pedig törekszünk közös anyagbeszerzési és -készlete­zési elképzelések kia' 'látá­sára — fejezte be a jszél- getóst Zsuffa Miklós. Vcncsz Károly

Next

/
Thumbnails
Contents