Nógrád. 1979. október (35. évfolyam. 230-255. szám)
1979-10-21 / 247. szám
Ötveii év múiián... Nem, nem ment a feledésbe. Évtizedek múlhatnak nyomtalan, de a cselekedetük örökké él. Az utókor nem feledheti, hogy ötven esztendővel ezelőtt azokon a fázós, őszi napokon felkeltek a bányászok. A nógrádi szénmedence- ben egységesen keltek fel. Hangjuk messze az országba hallatszott. Hirdették: a munkásosztály él, harcra kész. mm Ok hárman a sok ezer közül... ... akik ott voltak, lángoló szívvel harcoltak, őrájuk és rajtuk keresztül a sok ezerre emlékezzünk. Az erőpróbán Éheztél-e már úgy igazában és semmi reményed arra, hogy egy betevő falathoz juss? Voltál-e már így? Dolgoztál-e már éhesen lent a bányában, ahol szünet nélkül csorog rád a víz és nem tudod megkülönböztetni a verejtéket a rád hulló víztől. Voltál-e már így? Es mégis elszenveded a sok keservet, mert dolgozni kell. De azt nem tudja az ember elviselni, ha a halomnyi keserűség mellé még toldaléknak rakják, hogy nem vesznek emberszámba. Ezt már nem lehet elviselni! Minket, a bányászokat akkor nem vettek emberszámba. Raun dolgoztunk. Ezernél is több volt a számunk. Válogattak, ki dolgozzon. Aki nem kapott munkát, az éhezett. Mindenki dolgozni szeretett volna. Hiszen fiatalok voltunk, az életet szerető emberek. De ha nem volt kéréséit, keserű maradt az élet. Ha tiltakoztunk, akkor ott voltak a csizmások. Ütötték, verték a népet, ez volt a dolguk. És ebben a keserű világban akár sötétre a fényt, hozták a hírt, hogy az i elbánás ellen sztrájkkal kell felelni. Nem termelünk szenet, hogy érezzék az urak, mit jelent a munkósember. A tarjám hegy alatt a körtefához hívtak a sztrájk megbeszélésére. Ott mondták, hogy a munkabeszüntetésről a Központi Bizottság határozott. Én már akkor párttag voltam, a határozatot mágam- ra nézve kötelezőnek tekintettem. Így indultam szervezni a sztrájkot. Lent a bányában kezdtem. A munkabeszüntetés megértésre talált az emberek között. Az is feladatom volt, hogy a kiszálláskor az emberek ne haza, hanem az al- bert-aknai rétre menjenek, ahol gyűlésen is megbeszéljük a sztrájkot. A rétre érve már láttam a . csendőrök sorfalát. Felszólították a bányászokat, menjenek haza. Senki sem mozdult, mert várták, hogy mit mondok én. A csendőrök közrefogtak, bevittek az Irodára. Már ott volt Szukán Ágoston és Somoskői Péter. Tudtam, ők is szervezői a sztrájknak. A csendőrök faggattak és akkor, mint egy elszánt sereg, szótlanul, de kemény elhatározással közeledtek a bányászok. Voltál-e már úgy, hogy testedet átjárja a meleg, mert érzed, hogy nem vagy egyedül a világban? Nekem átjárta és soha nem felejtem. De azt sem, hogy az elszánt tömeg láttán megszürkültek a csendőrarcok. Kinyitották az ajtót és annyit mondtak: „Takarodjatok!” Győzelem volt. A bányászok erőpróbája, amely elvitt bennünket a sztrájkig. (Elmondta Szőllős János, az akkori rau-aknai aknabizottság egyik vezetője.) Kazár válaszolt Valamikor régen Kazáron volt a Béla-akna. Ebben ddl- gozott Kovács P. István bányász. Kemény kötésű, bátor palócember volt. Kakuk József, a párt akkori vezetője Kovács P. Istvánt bízta meg az aknaközi bizottság megalakításával és a bányászok vezetésével. A pártvezető jól választott. Kovács P. Istvánnak becsülete volt a munkások előtt. Kazáron is készültek tehát a sztrájkra. Érthető volt, a bánya vezetői mindent elkövettek, högy elejét vegyék a sztrájknak. Kovácsot is megkömyékezték. Először behívták az irodára. Ott a bánya vezetője így szólt hozzá: — Gondoljátok meg a mozgolódást. Csillapítsd le az embereket! Jól jársz... — Júdáspénzre nincs szükségem! — Akkor menj a csendőrök markába... Még aznap letartóztatták Kovács P. Istvánt. De nem tudták megtörni. A bányászok megmozdultak, szabadon kellett engedniük. Ezt követően őt választották meg A névtelen hős... Rákoson, a temető egyik szögletében egy szerény sírhant fölött magasodik a fűzfa. Ott nyugszik Jedlicska István, a karancsaljai fiatal házasember. Rau-akna volt bányásza. Nincs ékesség a sírhantján, mint annak, akit a múló idő elfelejtett. Pedig hős volt ő, a munkásn>ozga- lom egyik névtelen hőse, aki életét áldozta a mozgalomért. Neve ott szerepel azok sorában, akik szervezői voltak az ötven esztendővel ezelőtt lezajlott bányászsztrájknak. A munkások, igazságát hirdette elszánt akarattal. És amikor a sztrájk véget ért, és útjukra bocsátották annak vezetőit. ő tovább folytatta a harcot. a budapesti szakszervezeti kongresszus kazári küldöttének. Itt kellett dönteni a sztrájk kezdetéről. A nógrádi szénmedence küldöttei Pesten megtudták, hogy a szak- szervezeti jobbszámy elárulta a munkásokat. Jöttek a futárok, hogy a nógrádi medencében kezdődjék a sztrájk, minden jobboldali árulás ellenére. Kovács P. Istvánt, Sándor Illés Józsefet menesztette Kazárra. — Menj, és hirdesd meg, leállunk! A következő nap jómaga is hazaindult. Amikor a medence más bányáiban megszűnt a munka zaja, Kazáron is letette a kétszáz bá- , , , nyász a csákányt. Kovács P. „Nagyon elszánt ember volt jsjv^n pecug a tüntető bá- mindig. Alig néhány evet ny^szojí élére állva elindult éltünk együtt. Elpusztították. Pedig tudom, vitte az erdőn át a hírt a bujdosóknak. Terjesztette a titkos iratokat. Ment nyughatat- lanul a munkások érdekében" — emlékezik róla a feleség. Jedlicska Istvánt a sztrájk leverése után letartóztatták. Először a baglyasaljai' csendőrségen kínozták. Aztán a fővárosba vitték. Ott a kínvallatások sorát szenvedte el. Társai vallanak, hogy lábáról leszedték a körmöt, véresre verték a fejét. De nem vaüott. Meghalt fiatalon, a mozgalomért. Salgótarján felé. — Nézzünk szembe az urakkal! Dübörgött a léptük, harsogott a hangjuk, és követeltek: munkát, kenyeret és emberi tisztességet. Egy hét sem múlott el, .á csendőrök foglya lett a sztrájk kazári szervezője, Kovács P. István. Aztán a fővárosi börtöncella lakója. De mégsem törték meg. A sztrájkolók győztek! Az anyag- és energiatakarékosság nem reszortfeladat A napi munka szerves része legyen Interjú Zsuffa Miklóssal, a Nógrádi Szénbányák igazgatójával A gazdálkodás hatékonyságának növelése szempontjából meghatározó szerepe van a céltudatos, következetes, reális alapokra helyezett ésszeríí anyag- és energiatakarékosságnak. Ennek fontosságát ’ indokol ja a világban ugrásszerűen megnövekedett nyersanyag- és energiaárak emelkedése, valamint a vállalatok eredményes gazdálkodásának biztosítása, a tervezett nyereség elérése. A párt megyei végrehajtó- bizottság legutóbbi ülésén a megye egyik legjelentősebb vállalatának előterjesztése alapján megvitatta az anyag- és energiagazdálkodás javítására tett intézkedéseket, azok hatását, majd megjelölte a további feladatokat. Ebből az alkalomból kerestük fel Zsuffa Miklóst, « Nógrádi Szénbányák igazgatóját, és-megkértük, hogy válaszoljon kérdéseinkre. — A legutóbbi ülésén miként értékelte a vállalat ez irányú tevékenységét a párt megyei végrehajtó bizottsága? — Ezzel a témával a megyei pártbizottság olyan kérdést vizsgált, amely a hatékonyság növelésének tennivalói közül az egyik legfontosabb területet jelenti. Valószínű, azért esett ránk a választás, mert a megye egyik legnagyobb, legösszetetteb és mennyiségben is jelentős anyaghányadával dolgozunk. Jelenleg húszezer anyagféleséget használunk fel, évi anyagköltségünk meghaladja a háromszázmillió forintot. Ami pedig az energiagazdálkodást illeti, következők a sajátosságaink: amikor nagy felhasználók vagyunk, ugyanakkor jelentős termelőként is jelentkezünk. A korábbi évek hatékonysággal összefüggő párthatározatai ráirányították a vállalatvezetés figyelmét az anyag- és energiagazdálkodással való fokozottabb törődésre. Ennek megfelelően most nem egy évről, hanem a jelenlegi tervciklusban eddig végzett munkánkról _adtunk számot. A párt megyei végrehajtó bizottság kedvezőnek értékelte az anyag- és energiagazdálkodás javítására tett célkitűzéseinket. Ugyanakkor felhívta a figyelmünket, hogy az eddigi intézkedések sok eredményt hoztak, mégsem elégségesek. Ezért állásfoglalásában a korábban hozott intézkedések következetesebb, határozottabb végrehajtására, újabb kezdeményezések elindítására hívta fel a figyelmünket. — Az intézkedések és azok hatása konkrétan hol és miben jelentkezik? — A gazdálkodás bonyolultsága kizárja, hogy az anyag- és energiagazdálkodást reszortfeladatként kezelve csak az ezzel foglalkozó osztály feladatává tegyük. Már évek óta ezzel a komplex szemlélettel közelítettük meg a tennivalókat. Ennek szellemében tudatosan alakítottuk ki a nagy termelési koncentrációkat, az ezeket irányító disfcpécserrendszere- ket, ezzel függnek össze a gépek és berendezések tipizálására fordított erőfeszítéseink is. Középtávú tervünkben több évre előre megjelöltük a külszíni villamoshálótuk meg a különböző szinteken dolgozó vezetők anyagi érdekeltségét. — Melyek azok a területek, ahol nem sikerült előbbrclcpni és miért? — A várható eredmények nem realizálódtak olyan mértékben mint, ahogy annak idején terveztük. A korszerű anyaggazdálkodás technikai feltételei önmagukban nem elégségesek. Szükség van arra, hogy megfelelő. korszerű ismerettel és szemlélettel rendelkezzenek azok a vezetők, akiken múlik a gazdálkodás javítása. 'Ezért további szemléletváltozásra van zat rekonstrukcióját, a bázis- szükség, hogy a műszaki irá- javítás szélesebb körű alkal- nyitásban dolgozók a termelési folyamat részének tekintsék az anyaggazdálkodással összefüggő feladatokat. Meg kell szüntetnünk azt a gyakorlatot, mely szerint az anyagos feladata az anyag- gazdálkodás. Ennek a helytelen felfogásnak és gyakorlatnak a hatása abban jelentkezik, hogy az anyagmegrendeléseknél lemásolják az előző évi felhasználást, továbbá a termelési mazását, valamint a bányabeli munkahelyeken a magasabb feszültségszintre történő átállást. Ez a tervünk továbbá tartalmazta a számviteli ■ rendszer korszerűsítését, az anyagnormák bevezetését. — Terveink végrehajtásában jelentős haladást értünk el. Közülük nagyon fontosnak tartom a január elsejével bevezetett anyagnyilvántartás program^“módosulását" nem es információs rendszer számítógépes megoldását. Az áttérés időszakában felülvizsgáltuk a teljes bizonylati rendszert, az anyagmozgatási folyamatokat. A tröszti anyagnormák figyelembevételével minden anyagcsoportra megállapítottuk a kószletnor- mákat. A számítógépes program lehetővé teszi a felesleges készletek gyors megállapítását és az anyagellátás biztonságával összefüggő készletek állandó figyelemmel kísérését. A számítógépes anyagnyilvántartás nagy lehetőséget nyújt arra, hogy a termelési folyamatokat irányító műszakiak, a raktári készletek mozgásával kapcso- latbari rendszeres és gyors információhoz jussanak, szükség esetén operatív intézkedéseket tegyenek a felesleges készletek leépítésére, az esetleges anyaghiányok megelőzésére. — Az energiagazdálkodás javítására kiépítettük az energetikus! szervezetet, megnöveltük hatáskörüket, javítottuk a személyi feltételeket. Az ezzel kapcsolatos középtávú programunk végrehajtása tervszerűen folyik. Jelentősnek tartom, hogy 1978-ban korlátoztuk az olaj és villamos energia fűtési célokra történő felhasználását. A mostani ötéves tervünkben minden fűtési berendezést. szénalapon terveztük és építettük meg. Az anyag- és energiagazdálkodással kapcsolatos konkrét intézkedések gazdasági kihatásának megtervezése éves tervünk szerves részévé vált. Erre építve határoz„Hitelezés" helyeit Meghatalmazott díjbeszedők Energiainsóges korunkban fúr- áramszolgáltató természetesen csa, de sajnos való, az áramfo- szüneteltetheti a szolgáltatást. A gvasztók egy része kibúvik fi- kikapcsolás azonban eddig a temetési kötelezettsége alól. Mint riileti kirendeltség munkakörébe köztudott, az áramszolgáltatók — tartozott, s a munkaerőhiány miadott esetben az ÉMASZ salgó- att gyakran nem, vagy késve turján! üzemigazgatósága ■— tó- történt meg. gyasztóinak aikaimanként a négy A helyzet változtatására az hónappal korábbi fogyasztásuk üzemigazgatóság felhatalmazta számláját nyújtja be. Mint a bi- díjbeszedőit, hogy nem fizetés zonylat hátán olvasható, a díj eseten az illető fogyasztó vil- azonnal fizetendő. Sok esetben lanyóráját saját kezűleg ólom- azonban — 5 ez a jelenség a kis- zárral lezárják. Ha azután a számfogyasztók között egyre tömege- lát a fogyasztó kiegyenlíti, hu- sebben jelentkezik — különböző szonnégy órán beiül újra ára- okokra hivatkozva vagy egyszerű- mot kap. Természetesen a ki- és en kijelentve: nincs itthon pénz, bekapcsolás díja" — 40 forint — megtagadják, illetve önkényesen szintén őt terheli, elhalasztják a kifizetést. A je- Első olvasásra talán túl szigo- lenség clharapózását bizonyítja, rúnák tűnik a rendelkezés. Saj- hogy havonta legkevesebb há- nos ezzel kellett élni, már csak romszázezer forint kintlevősége azért is, mert az ÉMASZ üzemkeletkezik ilyen módon az igaz- igazgatóságai közül a salgdtar- gat.óságnak. Volt azonban már jániban jelentkezik a legéleseb- o!'-?n hónap is. mikor az összeg ben ez a szándékos cs kárt okomé haladta a kilcneszázezret. A zó halogatás. íizetőkkai szemben az g. j. Az újítók eredményesen segítik a Salgótarjáni Kohászati üzemekben a jövedelmezőbb termelést, ésszerűsítő javaslataikkal biztonságosabbá teszik a munkavédelmet. Molnár László és Szanyi János a vállalat eredményes újítói közé tartozik. Képünkön a hideghengermű egyik berendezéséhez készítenek kiegészítő készüléket, mellyel áramkimaradás eseten óvják a gépet. — kj — követik az ennek megfelelő anyagbeszerzések. Másik gondunk, hogy nem sikerült a végrehajtásban dolgozóknál az ezzel kapcsolatos konkrét feladatokat minden esetben megfogalmazni. Emiatt még mindig, találkozunk a szocialista brigádok felajánlásainál sablonos vállalásokkal, az újra hasznosítható anyag- féleségek mellőzésével, más esetben pazarlással, nemtörődömséggel. — Történtek-e és milyen mértékben felelősségre vonások, prémiummegvonások a követelmények nem teljesítése miatt? — A gazdasági feltételek szigorodása nyomán a mindennapi gyakorlatban mai már előfordul, személyi felelősségre vonás. Különösen, amióta a termelést irányító vezetők prémiumérdekeltségébe beépítettük az anyag- és energiagazdálkodással kapcsolatos feladatokat. Az év eddig eltelt időszakában következetesen érvényesítettük a felelősségre vonást és a prémiummegvonást. Az e téren tett lépéseket csak kezdetnek tekinthetjük. Ezért a legfontosabb feladatok közé sorolom a szigorúbb, feszesebb gazdálkodás kialakításával kapcsolatos, pazarló magatartást elítélő közszellem kialakítását. Eléréséhez nagy segítséget ad a vállalati pártbizottság azzal, hogy fokozza ez irányú gazdaság-ellenőrző tevékenységét. A társadalmi szervekkel együttműködve pedig az agitációs • és propaganda- munka eszközeivel, jobb eredményt kell elérni a kedvező, cselekvésre késztető szemlélet formálásában, illetve megerősödésében. — Végül arra kérem, mondja cl, miben látja a további tennivalókat? — A legsürgősebb napi feladatunknak az 1979-es év- . re meghatározott célkitűzés sek maradéktalan végrehajtását tartom. Célunk, hogy a tervezetten belül maradjon az anyagkészletszintünk és energiafelhasználásunk. Gazdálkodásunk gondjai, nehézségei nyilvánvalóvá tették, hogy további átfogó intézkedéseket kell hoznunk az anyagnormatívák kialakításától kezdve a végrehajtásban érdekeltek jobb anyagi ösztönzéséig, a racionálisabb anyaggazdálkodás megvalósítása érdekében. A VI. ötéves terv készítése során, kiemelt figyelmet fordítunk az anyag- és energiatakarékos megoldások kialakítására, a hasonló anyagféleségeket felhasználó vállalatokkal pedig törekszünk közös anyagbeszerzési és -készletezési elképzelések kia' 'látására — fejezte be a jszél- getóst Zsuffa Miklós. Vcncsz Károly
