Nógrád. 1979. október (35. évfolyam. 230-255. szám)

1979-10-17 / 243. szám

w 4 Prágában Tanácskoznak a Varsói Szerződés parlamenti képviselői Iráni helyzetkép Bírál Khomeini fia A Varsói Szerződés tagálla­mai parlamenti képviselőinek konzultatív találkozója ked­den délelőtt megkezdődött a prágai Cernin-palotában, a csehszlovák külügyminisztéri­um székházában. A találkozón résztvevő magyar küldöttsé­get Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, a szovjetét pedig Alekszej Si- tyikov, az SZKP KB tagja, a Legfelsőbb Tanács szövetségi tanácsának elnöke és Vitalij Kuben, az SZKP KB tagja, a Legfelsőbb Tanács nemzetisé­gi tanácsának elnöke vezet, s a többi tagállam delegációjá­nak élén is az ország parla­mentjének elnöke áll. Megfi­gyelőként jelen vannak Ku­ba, Laosz és Mongólia parla­menti küldöttségének tagjai. A tanácskozást Alois Indra, a CSKP KB ^elnökségének tag­ja. a csehszlovák szövetségi gyűlés elnöke nyitotta meg. Hangoztatta: a szocialista kö­zösség országainak parlament­jei egész belső és nemzetközi tevékenységüket alárendelik országaik és az emberiség bé­keakaratának. — Meggyőződésem, hogy a nemzetközi helyzet minden alapvető kérdésének megvita­tása során mi, ezen a találko­zón is méltó figyelmet fordí­tunk azokra a javaslatokra, amelyeket Brezsnyev elvtárs fejtett ki Berlinben. Választó­ink érdekeinek megfelelően tá­mogatjuk e javaslatokat, fel­hívjuk fontosságukra a bur- zsoá parlamentekben és kü­lönösen a NATO-parlamen- tekben levő kollégáink fi­gyelmét, felszólítva őket, hogy az emberiség sorsáért, békés jövőjéért való felelősség tu­datában járjanak el. Alois Indra végül felolvasta Gustav Husáknak, a CSKP KB főtitkárának, Csehszlová­kia köztársasági elnökének a találkozó résztvevőihez intézett üdvözlő üzenetét. Ezután Alekszej Sityikov, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa szövetségi tanácsának el­nöke, Vladimir Bonev, a Bol­gár Népi Gyűlés elnöke, Sta­nislaw Gucwa, a Lengyel Szejm marsallja (parlamenti elnök) és Apró Antal szólalt fel. (MTI) A kurd felkelők hétfőn es­te szabadon engedték Sza­degh Sibakalamót, Bazargan miniszterelnök különmegbí* zottját — jelentette az iráni Pars hírügynökség. Sibakalam a hivatalos iráni hírügynökségnek elmon­dotta, hogy a kurd felkelők vezetői ismertették vele állás­pontjukat, amelyet ő továbbít a kormánynak. Biztos abban — mondotta —, hogy folyta­tódnak a tárgyalások a kor­mány és a kurdok között, és sikerül politikai úton rendez-' ni a kurd kérdést. Jelentések szerint Darius Foruhar munkaügyi és szo­ciális ügyek minisztere is tárgyalásokat folytat Kur- disztánban és egyes feltevé­sek szerint találkozik a Kurd Demokrata Párt vezetőivel is. Hacsem Szabbaghian iráni belügyminiszter a „Tehran Times” című iráni lapnak adott interjújában hangoztat­ta : annak ellenére, hogy Kurdisztánban folytatódnak a fegyveres összecsapások, a kormány politikai úton sze­retné rendezni a kurd kér­dést. * Újból hallatta hangját Khomeini fia, Szajed Ahmed Khomeini, a „Kajhan” "című lapnak adott interjújában bí­rálta azt a folyamatot, amely­nek eredményeképpen egyre nagyobb hatalom összponto­sul a vallási vezetők kezében. Szajed Ahmed Khomeini an­nak a nézetének adott han­got, hogy ehelyett inkább szakértőkből, közgazdászok­ból, szociológusokból, a leg­jobb politikusokból, kulturá­lis szakértőkből és katonai ve­zetőkből álló testületnek kel­lene vezetnie az országot. * Irán beszünteti a Fülöp- szigetekre irányuló olajszállí­tásait a szigetországban élő muzulmánok elleni elnyomó intézkedések miatt — jelen­tette be Ali-Akbar Moinfar iráni kőolajipari miniszter. Irán napi 10 ezer barrel nyersolajat szállított eddig a Fülöp-szigeteknek eg)' április­ban aláírt szerződés alapján. Ez a mennyiség a szigetor­szág egész olajszükségletének öt százaléka. (MTI) Befejeződtek a szovjet—Szíriai tárgyalások * Átfogó rendezést Közel-Keleten Szászi Júlia, az MTI tudó­sitója jelenti: A szovjet sajtó és a köz­vélemény érdeklődésének kö­zepette folytatódnak kedden Moszkvában a szovjet—szíriai tárgyalások. A lapok, a rá­dió és a televízió részletesen ismertették Hafez Asszad, az Arab Újjászületés Szocialista Pártja főtitkára, és az általa vezetett magas rangú szíriai párt- és kormányküldöttség hétfői érkezését, a színpom­pás és - meleg fogadtatást. A szíriai küldöttséget — amelynek tagjai között van Abdel Halim Khaddam mi­niszterelnök-helyettes és kül­ügyminiszter és Musztaía Tiassz hadügyminiszter is — röviddel érkezésük után a szovjet házigazdák vacsorán látták vendégül. Szovjet rész­ről Koszigin miniszterelnök, Gromiko külügyminiszter, Usztyinov honvédelmi minisz­ter, Ponomarjov, az SZKP KB titkára, Tyihonov miniszter­elnök-helyettes és más szemé­lyiségek voltak jelen. Pohárköszöntőjében Koszi­gin miniszterelnök és Asszad elnök egyaránt hangsúlyozta a két ország kapcsolatainak kedvező alakulását és mind­ketten kifejtették kormá­nyuk álláspontját a közel- keleti rendezésről. A szovjet v kormányfő hangoztatta, hogy a Camp David-i különalku megkötése —, s Asszad leg­utóbbi moszkvai látogatása — óta sajnálatos módon semmi­féle kedvező változás nem tör­tént. Mindamellett a Szov­jetunió továbbra is mindent elkövet a tartós, átfogó és igazságos rendezésért. Mint mondotta, a — változatlan — szovjet álláspont lényege to­vábbra is az, hogy a rende­zés csakis úgy valósítható meg, ha az izraeliek minden megszállt arab földről kivo­nulnak, a palasztinai nép szabadon érvényesítheti tör­vényes jogait, beleértve az önrendelkezés és az államala­pítás jogát is, s a térségben minden állam számára szava­tolják a biztonságot. Az ilyen alapokon nyugvó rendezéshez Izraeli kisajátítások * "Az izraeli hatóságok folytat­ják az elfoglalt arab területek kisajátítását. A Londonban arab nyelven megjelenő Al- Sark Al-Avszat arról számol be, hogy az izraeli hatóságok a közeljövőben 20 félkatonai települést hoznak létre a meg­szállt területeken. Ezen kívül a Jordán folyó nyugati part­vidékén leró nagy arab váro­sokban, így Ramallahban, Nabluszban és El-Halilban „zsidó negyedeket” építenek. A lap kiemeli, hogy a meg­szállt területek bekebelezésé­ben az izraeli hatóságok fon­tos szerepet szánnak a Gus Emunim szélsőséges telepes szervezetnek. (MTI) a felek továbbra is számít­hatnak a Szovjetunió támo­gatására — hangoztatta Ko­szigin. Asszad elnök válaszában őszinte köszönetét mondott mindazért a segítségért, ame­lyet a Szovjetunió az arab or­szágoknak nyújt. Elítélte a különutas szadati politikát és megállapította, hogy a békét nem lehet részmegállapodá­sokkal megvalósítani Kedden a Kremlben befe­jeződtek a szovjet—szíriai tár­gyalások. A keddi tanácskozáson a tárgyalófelek megvitatták a szovjet—szíriai kapcsolatok kérdéseit, a két ország köz­ti, minden területre kiterje­dő együttműködés fejlődését célzó konkrét lépéseket. A nemzetközi helyzettel kapcsolatban hangsúlyozták, hogy szükség van minden kor­mány aktív erőfeszítéseire a nemzetközi enyhülési folya­mat tartóssá tételének biz­tosítására. A tárgyalófelek megállapí­tották, hogy ,Hafez Asszad •moszkvai látogatása és tár­gyalásai újabb nagy lépést jelentenek a Szovjetunió és a Szíriai Arab Köztársaság közti együttműködés és meg­értés fejlődése terén. Asszad őszinte köszönetét fejezte ki a szovjet vezetők­nek a közel-keleti kérdésben képviselt következetes elvi álláspontért, és az arab népek igazságos harcához nyújtott támogatásért. A tárgyalásokat meleg, ba­ráti légkör jellemezte. Peruban a szövetkezeti mozgalom megszervezése egyszerűbb feladat volt, mint Európában. A kollektív ter­melés ott ősi forma. A kávé- löldeken dolgozók soha nem é-ezték a földhöz való tulaj­Perui riport 2. A kávétermelők szövetkezetében donosi kötődést. Hanibal megismertetett a kávétermelés technológiájával és a forgalmazás egész rend­szerével. Ez nagyon rámfért, mert korábban nem tudtam, hogy milyen mértékegység a quintal, amelyben a kávé vi­lágpiaci árát jegyzik, s amelyben a számításokat vég­zik. A quintal kb. 46 kiló, de a termelőknek, akik a hánto- latlan kávét szállítják, 51 ki­ló a hántolási veszteség mi­att. A kereskedelembe pedig a minden szennyeződéstől és héjtól megtisztított zöld, nyerskávé kerül. De ismerkedjünk most már meg magával a szövetkezettel is. A szövetkezetben 400 csa­lád és időszakosan 800 alkal­mi munkás dolgozik. A terü­let több, mint 2 ezer hektár, de ennek csak a felét műve­lik meg. kávét 800 hektáron termelnek. A terméshozam igen alacsony, hektáronként 430 kg. A szomszéd kisbir­tokos 50 hektáron 40 quinta­los hektáronkénti termésho­zamot ér el. Szakértők sze­rint, a perui feltételek között helyes műveléssel a 35 quin- talos átlaghozam könnyen el­érhető lenne. A szövetkezet 2 NÖGRÁD - 197?. egyelőre azt tervezi, hogy 1985-re elérik a hetkáronkén- ti 20 quintalt. Az alacsony hozam ellené­re a szövetkezet nyereséges és még beruházásokra is akad pénz. Az oka: az igen alacsony munkabér. Egy mun­kanapra kb. 1,2 dollár mun­kadíjat fizetnek, ami a vi­szonylag magas kávéár mel­lett ezt az alacsony hozamú termelést gazdaságossá teszi. A szövetkezeti tagok a mi mércénkkel mérve szomorú nyomorszinten tengődnek, de a perui viszonyokhoz képest határozott az előrelépés s ez a szövetkezetnek köszönhe­tő. A pálmakunyhókból kő­házba költözhettek, villanyuk, ivóvizük, üzletük, egészség- ügyi állomásuk, iskolájuk van. Igaz, hogy ezek a léte­sítmények az európai sze­mében nyomortanyáknak tűnnek, de minden viszony­lagos, a szövetkezeti mozga­lom eredményeként 10 év alatt Peruban több évtized­nek megfelelő fejlődés ta­pasztalható. A kávétermelők — a szö­vetkezet tagjai is — panasz­kodtak, hogy a világ kávé­október 17., szerda piac-ingadozásai következté­ben nagyon sok esetben mun­kájuk szinte a semmibe vész. Peru a kávétermelés kb. 80 százalékát exportálja. A kivi­tel az állami vállalat kezé­ben van, a felvásárlást azon­ban a magánkereskedők és az erre szakosodott szövetke­zetek bonyolítják le. Ebből óriási feszültségek keletkez­nek. A magánkereskedők pél­dául lábon megveszik mini­mális árért a terméket, majd 30—40 százalékos haszonnal eladják az állami vállalat­nak. Lényegében így kufár- kodnak a felvásárló szövet­kezetek is. A termelők akár szövetkezetben, akár egyedül, ki vannak szolgáltatva a ke­reskedelemnek, a világpiac­nak. Ez ellen küzdenek, ami­kor a kávétermelés mellett a szövetkezetben a gyümölcster­melést is meghonosítják. Igen óm, de a gyümölcs iránt el­sősorban Limában van keres­let és az odaszállítás nagyon bonyolult és költséges. Ezért a szövetkezet szerződött egy közeli konzervgyárral, ahol egy darab ananászért (kb. 4 kg-os óriási gyümölcs) 5 dol­lárcentet kapnak. (Limában kb. 80 cent az ára.) A kon­zervgyár pedig 20 százalékos állami támogatással exportál­ja az ananászlét és befőttet. A gyár tulajdonosa az infláci­óra és a magas kamatlábra panaszkodva sajnáltatta ma­gát, hogy a tiszta nyereség alig 300 százalék. Igen, ez a profitszint ezen a területen egyáltalán nem ritkaság. Még­is a kereskedelmi tevékeny­ség a fizetőképes kereslet hiánya miatt szinte pang. A helyzetet nehezíti az is, hogy a szövetkezet vámsze­dője, az adminisztrátor (lé­nyegében a szövetkezet igaz­gatója), aki nem választott vezető, hanem megfizetett szakember. Pinto úr átvette a korábbi angol tulajdonos szerepkörét, bevonult az eu­rópai igényeket kielégítő vil­lába, átvette a személyzetet és talán még durvábban diri­gál, mint az egykori földes- úr. Élelmes ember, mert a szomszédban van a saját föld­je és igénybe veszi a szövet­kezet szolgáltatásait, hasz­nálja a gépeket és szállítási eszközöket. (Hogy mennyit, és mikor fizet ezért, arról nem esett szó.) Hanibalt több napon át igyekeztem rábeszélni, hogy mutassa meg, milyen is az igazi őserdei élet, milyenek az ott élő indiánok. Nagyon nehezen állt kötélnek. Végül Preventív puccs? Salvadorban katonai puccs döntötte meg Carlos Hum­berto Romero tábornok rezsimjét — jelentik a hírügynöksé­gek. A megfigyelők már régen számolnak azzal a lehető­séggel, hogy ebben a mintegy huszonkétezer négyzetkilométer területű, négy és fél millió lakosú kis országban belátható időn belül robbanás történik. A robbanás valóban bekövet­kezett, de nem úgy és nem arról az oldalról, mint ahogy és mint amerről az várható volt. Az ország 1525 és 821 között spanyol gyarmat volt, maid két esztendőn át Mexikó része. Azóta — Latin-Amerikában ez közismerten gyakori — katonai diktatúrák váltogatták egymást. Komoly esély van rá, hogy a mostani államcsíny­nyel pontosan ez történik... Romero 1977 februárjában került hatalomra, a szokásos választási komédia során, amelynek legfőbb funkciója Sal­vadorban az, hogy az ország kincseit kézben tartó 14 csa­lád érdekeinek megfelelően „kiiktassa” a baloldali ellenzé­ket. Az ország belső helyzetének gyorsuló romlása, a tár­sadalmi feszültségek növekedése egyrészről, a közép-ameri­kai forradalmi változások másrészről elvezettek odáig, hogy az elégedetlenség sztrájkokban, tüntetésekben, fegyveres ge­rillaharcban is megnyilvánult. Az erjedést fokozta Kuba, Grenada, Panama és a térség más államainak függetlenségi harca, a szomszédos Nicara­gua győztes forradalma pedig félreérthetetlenül új szakaszt nyitott meg a Salvadort nép küzdelmében is. Az amerikai sajtó egy része az utóbbi időben rendsze­resen arról írt — nyilvánvalóan a State Departmennek, sőt a Fehér Háznak címezve aggályait —, hogy „Nicaragua után alighanem Salvador lesz a következő detonáció színhelye”. Az amerikai választási kampány indulásakor Carter ellen­zéke belpolitikai kártyaként használta az elnök ellen a ni- caraguai haladó fordulatot is. így nem volt nehéz megjó­solni, hogy az amerikai vezetésnek a szokásosnál is több oka van arra: igyekezzék megakadályozni egy valóban népi fordulatot a kis Salvadorban. Bár sok részletet még nem ismer a világ, komoly esély van arra, hogy amerikai ihletésű megelőző, úgynevezett pre­ventív puccsról van szó, amely úgy buktatta meg a mind ha­zai, mind nemzetközi viszonylatban szalonképtelenné vált Ro- mero-diktatúrát, hogy az új rezsim azért biztosítsa a lénye­get: a tizennégy család — és az amerikai érdekek — védel­mét. Harmat Endre Meghiúsult államcsínykísérlet Az Afganisztáni Demokrati­kus Köztársaság biztonsági szervei ellenforradalmi össze­esküvést lepleztek le — jelen­tette kedden a Bakhtar afgán hírügynökség. A közlemény szerint az af­gán fegyveres erők egységei vasárnap este reakciós cso­portok felkelését verték le Kabul környékén. A Guljám Mohammed Farhad, Abdul Madzsid Szpingar nyugállo­mányú altábornagy és mások vezette összeesküvőket külföl­di ügynökök támogatták. A közlemény szerint az ösz- szeesküvés résztvevőit letar­tóztatták és vizsgálatot indí-; tottak ellenük. (MTI) Hamison a Pekingben az elmúlt na­pokban közzétették az Új Kína hírügynökségnek a szovjet—kínai tárgyalások­ról szóló kommentárját. Moszkvai tudósítójára hivat­kozva a hírügynökség eltor­zítva ismertette a felek ál­láspontját, s ennek követ­keztében — enyhén szólva —, hamis fényben mutatta be a tárgyalásokon kialakult helyzetet írja a TASZSZ szovjet hírügynökség. Jól értesült szovjet forrá­is egyik reggel odaszólt ne­kem: „Megyünk a kampók­hoz!” Hirtelen felocsúdtam, de nem értettem. Mindegy — gondoltam, valahová men­ni kell. Pár óra múlva tud­tam meg, hogy a kampák egy itteni, nomád indiántörzs neve. A közösség életformája szinte teljesen átalakult. A technika bevonult a kuny­hókba: karbidlámpa, varró­gép, vulkánfiber bőrönd, tranzisztoros rádió van tulaj­donukban, miközben a régi szokások is fennmaradtak. Lényegében úgy vadásznak, és halásznak, mint őseik, s öltözködésükben sem követik a közeli falvak szokásait. Saj­nos, a törzs a látogatásun­kat igen zárkózottan fogadta, talán meglepte őket, rosszat sejtettek, mert békés életüket az utóbbi években többször megzavarják a különböző csavargó bandák, akik elvi­szik élelmüket, háborgatják asszonyaikat és lányaikat. * Nagyképűség lenne azt ál­lítanom, hogy megismertem a Selvát és lakóit, de a „kós­toló” alapján egy gondolat foglalkoztatott: Van-e joga a civilizációnak megbontani ezt a csodálatos harmóniát, s vajon szabad-e a XX. század második felében ilyen elma­radottságot megtűrni? A kér­dés még máig megválaszolat­lan maradt. Wiesel Iván valóságról sokból a TASZSZ tudósítója a következő tájékoztatást kapta. A két fél, előzetes levél­váltása folyamán, véleményt cserélt a szovjet—kínai tár­gyalások tárgyáról és céljá­ról. Ebben a levélváltásban hasonló álláspontok jutottak kifejezésre arról, hogy a fe­lek elsőrendű fontosságúnak tartják az államközi kapcso­latok elveinek kidolgozását a tárgyalásokon. A két fél egy­idejűleg néhány más meg­fontolást is kifejtett. Miután a kínai kormány- küldöttség Moszkvába érke­zett, több előkészítő tárgya­lást tartottak, hogy tisztáz­zák az eljárási részleteket és a tárgyalások előtt álló fel­adatok megoldási rendjét. Az eljárási kérdésekben,’ mint korábban közölték, si­került megegyezésre jutni. Néhány találkozót ügyrendi kérdéseknek szenteltek. Az álláspontok összevetése és a küldöttségek közötti alkotó j vita eredményeként létrejöt­tek a feltételek a plenáris i ülések megtartásához. Eze­ken mindkét fél felvethet bármilyen fontosnak tartott kérdést. A tárgyalások tár­gyából és céljaiból kiindulva a szovjet kormányküldöttség kifejtette, hogy a fő kérdés­nek a Szovjetunió és Kína közötti kapcsolatok elveinek kidolgozását tartja. A fenti tények ismertetése után — írja a TASZSZ —, térjünk át a tárgyalásokhoz szükséges kedvező légkör ki­alakításának kérdésére. Az Új Kína hírügynökség mél­tatlankodott a szovjet sajtó­ban a kínai politikát ért bí­ráló megjegyzések miatt. E megjegyzésekkel azonban az Új Kína célt tévesztett, hi­szen csupán a Zsenmin Zsi- pao című kínai lap augusz­tusban 160, szeptemberben 177, s október első tíz napjá­ban 60 szovjetellenes anya­got közölt. Bizonyára célra­vezetőbb volna — hangoz­tatja végül a szovjet hírügy­nökség —, ha mindenki a sa­ját portája előtt seperne. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents