Nógrád. 1979. szeptember (35. évfolyam. 204-229. szám)
1979-09-07 / 209. szám
Ne csak jó — szép is legyen! örvendetes, hogy a szigorú piaci követelményekhez alkalmazkodva, mind többet tésznek a termékek minőségének javításáért. Balassagyarmaton, a Magyar Kábel Müvek gyárában a termékek esztétikai megjelenésére is ügyeinek, ezzel is kedvében járva a megrendelőnek. A tetszetős külső azonban sohasem takarhat hibás árut, Szerencsi Tibor és munkatársai ezért gyártásközi önmeózást is végeznek. Lőcse János és a vele együtt dolgozó szocialista brigádtagok a legkorszerűbb gépeket irányítják. A teljesen automatizált berendezések azonban csak kellő szakértelemmel rendelkező szakembereknek engedelmeskednek, ezért a szakmunkások állandó képzése elengedhetetlen. — kulcsár — Újabb bány ász- íelajánlás Szeptemberben újabb felajánlással csatlakozik a Nógrádi Szénbányák a kongresz- szusi és felszabadulási munkaversenyhez. A bányászok úgy határoztak, hogy szeptember 8-án, 15-én és 22-én szabad szombat helyett kommunista műszakon vesznek részt az aknaüzemékben. A többi üzem szintén szeptemberben végez társadalmi munkát. Azok. ^kik nem közvetlen termelő munkahelyen dolgoznak, egyéb közhasznú munkát vállalnak. Felmérik az ingatlanokat Nógrád megyében 130 településen több mint kétszázezer ingatlant tartanak számon. Folyamatban van az új ingatlannyilvántartás készítése, amelyet az állami földnyilvántartás, a .telekkönyv és a természetben meglevő térképi adatok összehasonlítása alapján szerkesztenek. A megyei földhivatal a munkálatok befejezését a jövő év végére tervezi. Eddig 114 településen mintegy 180 ezer ingatlan új nyilvántartását készítették el. Mikroprocesszor-program A mikroprocesszorok programozását és a program ellenőrzését végző berendezést készítettek a varsói rádiókommunikációs kutatóközpontban. Attól függően, hogy a mikroprocesszort a* konyhai sütő, vagy a gyári eszterga irányítására használják fel, más és más programot kell tartalmaznia. A varsóiak új berendezése éppen arra alkalmas, hogy az előre meghatározott feladatsor jeleit 'a memóriaegységre vigye. A nyugat-európai piacokon forgalmazott 30—r40 ezer dollár értékű, erre a célra készült berendezésekhez hasonlóan, a konstrukcióhoz. tartozik az ellenőrző és programozó elem, a nem kívánt jelek törlésére szolgáló ultraibolya lámpa és egy speciális nyomdagép is, Ésszerű átcsopor’osításoHa Intézkedések a termelékenység növelésére A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben a munka termelékenysége eddig a tavalyihoz képest 5 százalékkal javult. Az éves feladatok maradéktalan teljesítéséhez azonban legalább 7 százalékos termelékenységnövekedést kell el érni. Érthető tehát, hogy az év hátralevő idejében magas fokú szervezettséggel, tudatos és tervszerű gazdálkodással tovább kell javítani az eddigi eredményeket. A munkaerő helyes elosztásával erősíteni kell a termelő munkahelyeket. Hiszen a dróthúzók, kovácsolok és sajtolok létszáma csökkent és ezt ésszerű átcsoportosításokkal ellensúlyozni kívánatos. Az üzemekben tudatos munka és törekvés folyik a nehézségek leküzdésére. A rúd- vasüzemben intézkedtek a gyártás javítására, a szerződéses kötelezettségek teljesítésére. A gyártás érdekében a művezetők nagyobb figyelmet fordítanak a rendeltek elkészítésére. átfutási idejének ellenőrzésére. Emellett létszám-átcsoportosítással és többgépes rendszer alkalmazásával mozdítják elő a tételes gyártás szempontjából fontos gépek üzemidejének jobb kihasználását. A dróthúzóban is a munkaerő ésszerű átcsoportosításával törekszenek a súlyponti berendezések jobb kihasználására. A 4-es számú horganyzó telep folyamatos üzeméhez magasabb színvonalú szervezettséggel és nagyobb hatékonysággal rendezték át a munkafolyamatokat, s mellette törekszenek az alapanyag folyamatos biztosítására is. Ügy tervezik, hogy a IV. negyedévre hidrodinamikus húzószerszámot alkalmaznak, amelytől a termelés növekedése mellett a seleit és a fajlagos húzószerszám-felhasználás csökkentését ifl'Vóá-J ják. Ugyanilyen célból átalakítanak két darab, hatfokozatú húzósépet, amely jelentősen javítja a húzási feltételeket. Az üzemfenntartási gyárrészleg is szorgalmazza a hatékonyabb és gazdaságosabb megoldásokat, a berendezések élettartamának növelésével segíteni akarják a folyamatos termelést. Kísérletet folytatnak a monoalumíniumfosz- fát-oldat tűzálló kötőanyagként történő felhasználására, a kovácsológyári kemencéknél, a TÜKI lágyítókocsinál, és a sósavregeneráló berendezésnél. Ugyanakkor megoldották a hideghengerműi lágyítókemencéknél a három darab négylapos rendszer négy darab háromlapos rendszerré történő átalakításának feladatait. Ezzel biztosítani tudják a lágyítókapacitás jobb kihasználását. Az ilyen és hasonló intézkedésekre rendkívül nagy szükség van a gyárban, hiszen a második fél év első két hónapjában az eredmények elmaradtak a várakozástól. Nélkülözhetetlen kisvállalat Az utóbbi időben egyre jobban utat tör a felismerés, hogy a magyar vállalatok sorából hiányoznak a korszerű kis- és középvállalatok. Az ipari szervezet már a hetvenes évek elejére is rendkívül erősen központosított volt: az átlagos vállalat 1970-ben a szocialista iparban 1521 munkást foglalkoztatott, ami nemzetközi összehasonlításban kiugróan magas szám. AZ ÖSSZEVONÁSOK HATÄSA A hagyományokon túl különösen a hatvanas évek elején végbement összevonások hatása tükröződik ebben. . A hetvenes években ez a folyamat folytatódott. S bár 1976-ban — a negatív következményeket felismerve — a központi szervek a kialakult szervezet változatlanul tartása mellett foglaltak állást, még abban az évben is 17 vállalat szűnt meg összevonással a minisztériumi, 32 a tanácsi és 40 a szövetkezeti iparban. Sor került ezernél, sőt kétezernél is több munkavállalót foglalkoztató vállalatok egyesítésére is. „Nagyvállalataink tömegesen olvasztották magukba a kisebb, többnyire tanácsi vállalatokat és szövetkezeteket, így szerezve munkaerőt, telephelyet, biztonságot az egyébként laza szerződéses kapcsolatok helyett, de sokszor így növelték tekintélyüket, esetleges monopolhelyzetüket is. önkritikusan meg kell mondanunk, hogy ehhez a folyamathoz a központi gazdaság- irányítás is hozzájárult az utóbbi évtizedekben azzal, hogy — a könnyebb utat választva — túl könnyen elismerte az ágazati és a helyi érdeket” — mondotta Faluvégi Lajos pénzügyminiszter az országgyűlés idei nyári ülésszakán. Kétségkívül vannak olyan termékek, amelyeket csakis nagyvállalat tud gazdaságosan előállítani, s magától értetődő, hogy a nagyvállalatok éppen ilyen —számukra legalkalmasabb — terméket igyekeznek választani. S mivel a nagy- vállalatok ezekre a célokra összpontosítanak, nem várható el tőlük, hogy — egyébként más szükséges — termékek ezreire is kiterjedjen figyelmük. A kereslet maradéktalan kielégítése azért megfelelő összetételű vállalati méretstruktúrát feltételez — sok-sok kisvállalkozással. KAPUN BELÜLI HÁTTÉRIPAR? A kisvállalatok beolvasztásával a nagyvállalatok gyakran éppen a „háttéripari” szállítások, a termelési kooperációk elégtelenségét akarták orvosolni — „kapun belüli” háttériparral. Felvetődik a kérdés: vajon miért ne épülhetne fel a termelés szervezete úgy, hogy egy-egy végtermék minden alkotóelemét ugyanazon, vállalat különböző üzemei állítsák elő? Először is: ez a szervezet nem lenne hatékony. Hiszen ugyanazt a félkész terméket, részegységet, segédanyagot a népgazdaság számos vállalatában sok-sok termékhez fel lehet használni. Nem lenne célszerű, ha az előállításukra alkalmas kapacitások csak egy vállalat céljait szolgálják. Másodszor: az így felépülő nagyvállalat központja szükségképpen csak a fő termék termelésének fejlesztésére koncentrálna. E zárt vállalati termelési láncban elveszne a specializáció fő előnye: a termékek folyamatos fejlesztése. Az önálló kisvállalat legfőbb erénye, hogy saját kis termékkörében állandóan újra törekszik és azt rugalmasan — a nagyvállalati szervezetnél sokkal rugalmasabban — tudja megvalósítani. A vállalati összevonásokkal a kisvállalatok beolvasztásával nemcsak a „háttéripar”, hanem a késztermékek termelésének a köre is szűkült. Érezhető ez a fogyasztási cikkek gyakran fogyatékos választékában és abban, hogy minden igyekezet ellenére újra és újra keletkeznek hiánycikkek. Nem remélhető például gazdag bútor-, cipő-, vagy méteráru-választék, ha termelésük néhány vállalat kezében összpontosul. Ezek a vállalatok termelésük gazdaságosságát elsősorban azáltal tudják növelni, ha nagy sorozatot es kis választékot termelnek. A kisvállalatok számára azonban a kisebb széria is nagynak számít. A hiánycikkek megoldhatatlannak látszó ügyében akkor várható előrelépés, ha nem a nagyvállalatoktól várjuk, hogy „ezer apró cikket” gyártsanak, hanem lesz egy sor olyan kisvállalat, amelyek egyetlen „profilja” éppen egy- egy hiánycikknek számító termékkör. TECHNIKAI FEJLESZTÉS Mekkora a kisvállalat? Nálunk egy 500 fős vállalat már inkább kicsi, mint közepes méretű. Valójában azonban a, közgazdászok többnyire 10— 100 fős cégeket szokták ebbe a kategóriába sorolni. Magyarországon ilyen alig van. Meglevő kisvállalatainkat, kis szövetkezeteinket többnyire „kócerájként” emlegeti a köznyelv. Ebben szerepet játszi k a kisvállalatok jelentőségének lebecsülése, az a szemlélet, amely egyedül a nagyüzemet tekinti a szocializmushoz méltó termelési szervezetnek, a szocialista gazdaság jellemzőjének. De sajnos minősíti ez a kifejezés kisvállalataink, kis szövetkezeteink műszaki állapotát is. Pedig a kis méret nem szükségképpen azonos a technikai elmaradottsággal. Szerte a világon léteznek kiválóan felszerelt, korszerűségben élenjáró kisvállalatok, amelyek országon belüli fontos funkcióik mellett még tetemes összegű exportra is képesek. Magyarországon ezt csak akkor érhetjük el, ha a kisvállalatok is elegendő fejlesztési eszközhöz juthatnak, megszűnik hátrányos helyzetük: akkumulációs forrásaik, hiteleik, gépvásárlási, anyagvásárlási, munkaerő-felvételi lehetőségeik megközelítően azonosak lesznek a nagyvállalatokéval. S. L Egy brigád vallomása Felelősségérzet Sikít a deszka a fűrész fogai között és a csiszológépek .markában”. Zaj és fűrészpor kavarog a levegőben. A finom por rárakódik az izzadt testekre, de a gépek mellett dolgozók ügyet sem vetnek rá. Minden idegszálukkal a munkadarabra koncentrálnak. Egy kisebb - figyelmetlenség is könnyen balesetet idézhet elő. Elég csak félrenézni, a gép már nem engedelmeskedik az embernek: kész a selejt. — Nagyon lényeges, hogy jó és pontos munka kerüljön ki a kezünk alól. mert ellenkező esetben a többiek dolgát nehezítjük meg. Egy-egy rosz- szul szabott, vagy megmunkált elemmel az asztalosok nem tudnak mit kezdeni. Ezért á brigád vállalásai között az első helyen áll a pontos munkavégzés. Nem állítom, hogy mi a gépműhelyben nem csinálunk selejtet, . hiEjsjy perc telefon A tetőtér-beépítésekről A rendelkezések értelmében a lakások számának növelésére megfelelő feltételek mellett az arra alkalmas tetőterekben engedélyezhető ú.f otthonok kialakítása. Ilyen tetőterek elsősorban köztulajdonban levő épületekben találhatók. A Salgótarjáni városi Tanács műszaki osztályához fordultunk, hogy megérdeklődjük: növelik e ilyen módon a megye- székhely lakásainak számát. — Osztályunk felmérte a város lehetőségeit — válaszolt Mikuska Zoltán előadó. — Ennek alapján több mint száz tetőtérről kérünk tervjavaslatot. Ez dönti majd el, melyek alkalmasak valóban beépítésre. Ahol a beépítésre mód van, elkészíttetjük a tervdokumentációt. Ezt a munkát követően üzemek, intézmények számára rendelkezésre bocsátjuk a terveket, hogy dolgozóiknak lakásokat építtethessenek. — Magántulajdonokban levő lakások helyzetében mi a teendő? —- Ez esetben az épület” tulajdonosának kell jeleznie a tetőtér beépítési szándékát, s az építési osztály adja ki az ehhez szükséges engedélyt. ’ = s szén, aki dolgozik, az hibát is követ el. A lényeg az, ' hogy a brigád valamennyi tagja lelki- ismeretes, pontos munkát végez — magyarázta Szentkuti Ferenc, a szécsényi Ipoly Bútorgyár Zrínyi Miklós brigádjának a vezetője.— A telepen azt mondják, hogy az önök kollektívája jól összeforrott kis közösség, amelyre lehet számítani... — Az embereket elsősorban a munkájuk alapján ítélik meg. Mi iparkodunk úgy dolgozni, hogy ezen keresztül elismerést szerezzünk magunknak. Igazolatlan hiányzás, lógás, késés nálunk ismeretlen. Ha netalán valakivel valami előfordul,, nem kell érte az igazgatónak szólni. Mi figyelmeztetjük az illetőt. A szécsényi Ipoly Bútorgyárban a Zrínyi . Miklós aranykoszorús szocialista brigád az egyik legrégebben ala- _kult kollektívák közé tartozik’. A napló bejegyzése szerint 1962-ben alakultak. Szentkuti Ferenc 1972-től áll a brigád élén. — Az utóbbi években megfiatalodtunk. Ketten nyugdíjba mentek, két idősebb dolgozónk más munkaterületre került. Jelenleg az átlagos életkor 28,5 év. A fiatalok is beilleszkednek a közösségünkbe: a kollektíva erkölcsi normái szerint, dolgoznak, élnek: — Mi ez a norma? — Tudásuk, képességük szerint a legjobban dolgozni; bekapcsolódni a közösségi .életbe, társadalmi munkába, ha a helyzet úgy kívánja, segíteni a társunkon, részt venni a brigád közös megmozdulásain, akcióin. Varga János a közösség újonca. — Jól érzem magam a brigádban. A társaim sokat segítettek a munkahelyi beilleszkedésben. Bizonyos rangot jelent a brigád tagjának lenni. A gépműhelyesek a Zrínyi Miklós brigád nyugdíjas tagjairól sem feledkeznek meg. Amik»r özv. Holecz Józsefné új lakásba költözött, a brigádtagok természetesnek tartották, hogy segítsenek. Ugyanúgy cselekszenek munkatársaiknál is, ha azok megkérik őket. Nem szakad meg a kapcsolat a gyesen levő édesanyákkal sem. Nőnapra, ünnepi brigád-összejövetelre és egyéb vállalati rendezvényre mindig meghívják őket. Az oktatási intézményeknek nagyon sok játékot, szemléltetőeszközt készítettek. — Az elmúlt napokban elvállaltuk a ludányhalászi szó-, ciális otthon támogatását — újságolta a brigád vezetője. Amit ma tudnak, az holnan kevés lesz. Tisztában varrnak ezzel a brigád tagjai is. Ketten, Markó Mihály és Király Béla a faipari szakközépiskola levelező tagozatán gyarapítják szakmai ismereteiket. Közös mozi-, színház-, tárlat- látogatás. kirándulás tölti ki a brigád szabad idejének egy részét. Találkozunk velük a közéletben is. Éliás Istvánné a szakszervezetben tevékenykedik. — A bri^ádvezető szerint mi az, ami ezt a kollektívát ilyen'jól összefogja? — Elsősorban a közös munka. Egymás kölcsönös segítése, megbecsülése. A közös dolgainkért érzett felelősség. Ez az, ami ezer és ezer szállal átszövi a brigád életét, és belülről serkenti a brigád tagjainak minden cselekedetét. sz. f. NÓGRÁD — 1979. szeptember 7., péntek íi
