Nógrád. 1979. szeptember (35. évfolyam. 204-229. szám)

1979-09-07 / 209. szám

•• KÖZLEMÉNY Helmut Schmidtnek, a Németországi Szövetségi Köztársaság szövetségi kitncellárfának hivatalos magyarországi látogatásáról Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tagjának meghívására Helmut Schmidt, a Németországi Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárja 1979. szeptember 4—6. között hivatalos látogatást tett a Magyar Népköztársaságban. Kádár János és Helmut Schmidt átfogó véleménycserét folytatott a két ország kapcsolatairól, valamint az időszerű nemzetközi kérdésekről. A látogatás keretében Helmut Schmidt szövetségi kancellár megbeszélést folytatott Lázár Györggyel, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökével. A szövetségi kancellárt fogadta Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. A megbeszélések szívélyes légkörben és a kölcsönös megbecsülés szellemében folytak. A felek megelégedéssel üd­vözölték a két ország kapcso­latainak jelentős fejlődését, amely az utóbbi években — különösen Kádár Jánosak, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága első titkárának, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa tag­jának a Németországi Szövet­ségi Köztársaságban 1977-ben tett látogatása óta — minden területen végbement. Megál­lapították, hogy ez a fejlődés teljes összhangban van az 1977. július 6-i közös nyilat­kozat céljaival, amely tovább­ra is a két ország hosszú távú. együttműködésének irányadó dokumentuma marad. A felek hangsúlyozták a két ország vezető államférfiai találkozóinak jelentőségét és megerősítették azt a szándé­kukat, hogy a jövőben is foly­tatják a magas szintű politikai véleménycserét. Üdvözölték a két ország törvényhozó testü­letéi kijzött létrejött kapcso­latfelvételt és annak tervezett folytatását. Méltatták a kor­mánytagok gyakoribb találko­zóinak hasznosságát, helyesel­ték a magyar külkereskedelmi miniszter és a szövetségi gaz­dasági miniszter ez év végé­re előirányzott találkozóját. Megállapodtak, hogy a kül­ügyminiszterek évenként kon­zultálnak egymással. Elégedetten állapították meg, hogy az ifjúsági csere, a szak- szervezetek, sportszervezetek és egyesületek együttműködése, valamint a turizmus és a két or­szág állampolgárainak köz­vetlen kapcsolatai az 1977. jú­lius 6-i közös nyilatkozat cél­jaival összhangban fejlődtek. Megerősítették azt a szándé­kukat, hogy ezt a fejlődést a jövőben is elősegítik. Külö­nösen támogatják az utasfor­galom további könnyítése le­hetőségeinek folyamatos vizs­gálatát. A felek ismételten hangsú­lyozták, hogy a gazdasági kap­csolatok fejlesztésének külö­nös jelentőséget tulajdoníta­nak. Nagyra értékelték az ezen a téren elért pozitív eredményeket: az árucsere bővülését, a sikeres megvaló­sítás stádiumában levő új kooperációs szerződések szá­mának jelentős emelkedését, a harmadik piaci együttmű­ködés fokozására irányuló tö­rekvéseket. ’ Ezzel összefüg­gésben méltatták a kormány­közi gazdasági vegyes bizott­ság eredményes tevékenységét. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a gazdasági együttmű­ködés gyorsabb ütemű fejlesz­tésének elősegítése érdekében támogatják a kiegyensúlyozott árucserét és struktúrájának javítását, a termelési együtt­működési formák kialakítását, valamint a két ország vállala­tai közötti kapcsolatok széle­sítését, beleértve a közepes és kisüzemeket is. Megálla­podtak, hogy a gazdasági ve­gyes bizottság a következő, 1990 tavaszán tartandó ülés­szakán megvizsgálja, milyen intézkedések szükségesek és lehetségesek az említett célok eléréséhez. A felek kifejezték érdekelt­ségüket a gazdasági együtt­működés feltételeinek továb­bi javításában és elhatároz­ták, hogy a kormányközi ve­gyes bizottság keretében rend­szeres információcserét foly­tatnak a két ország népgazda­ságának fejlődési tendenciájá­ról. Egyetértettek abban, hogy a jövedelmek, hózadékok és vagyonok kettős adóztatásának elkerüléséről 1977. július 18- án kötött egyezmény javítja a két ország vállalatai együtt­működésének feltételeit. Üd­vözölték, hogy a Magyar Ke­reskedelmi Kamara és a Né­met Gazdaság Keleti Bizott­sága a közeljövőben égyütt- működési megállapodást köt. A felek újólag megerősítet­ték, hogy elő kívánják segíte­ni a tudományos és műszaki együttműködést, s az a szán­dékuk, hogy amint lehet, meg­felelő egyezményeket és meg­állapodásokat is kötnek. Hangsúlyozták a kulturális együttműködés jelentőségét a két ország kapcsolatainak Hosszú távú fejlesztésében és azt a közös szándékukat, hogy fokozzák a kulturális cserét az 1977. július 6-i kulturális egyezmény alapján. Elhatá­rozták, hogy a kulturális meg­állapodásban előirányzott ve­gyes bizottságot 1980 elején összehívják abból a célból, hogy megvizsgálja a kulturá­lis csere továbbfejlesztésének lehetőségeit és közös elképze­léseket dolgozzon ki. Méltat­ták az egymás országában már megvalósult, vagy terve­zett reprezentatív kulturális rendezvényeket, mint értékes • hozzájárulást a kölcsönös megértés elmélyítéséhez. Üd­vözölték, hogy 1980 januárjá­ban Budapesten sor kerül a Németországi Szövetségi Köz­társaság kulturális hetére. A felek kifejezték meggyő­ződésüket, hogy a Magyar Népköztársaság és a Német- országi Szövetségi Köztársa­ság egyezményei és megálla­podásai elősegítik a kapcso­latok erőteljesebb ' fejleszté­sét. Elhatározták, hogy meg­vizsgálják a szerződéses ala­pok további kiépítésének lehe­tőségeit azokon a szakterüle­teken, amelyeken ez célsze­rűnek tűnik. Támogatják a szakértői konzultációk foly­tatását konzuli kérdésekről abból a célból, hogy tovább javítsák a gyakorlati együtt­működést ezen a téren. A nemzetközi kérdések megvitatása során Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első. titkára, az El­löki Tanács tagja és Helmut Schmidt szövetségi kancellár különös figyelmet szentelt az enyhülés, a leszerelés, a fegy­verzetkorlátozás, a béke és biztonság kérdéseinek. Kife­jezték szilárd meggyőződésü­ket, hogy a békés egymás mel­lett élés és az enyhülés poli­tikájának nincs ésszerű alter-, natívája. Ez alkalommal is méltatták a 'Szovjetunió, a Lengyel Nép- köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köz­társaság szerződéseit, vala­mint a Német Demokratikus Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság alap- szerződését, amelyek megkö­tése jelentősen hozzájárult az európai enyhüléshez. Kifejez­ték meggyőződésüket, hogy az 1971. szeptember 3-i négyolda­lú megállapodás szigorú be­tartása és teljes alkalmazása a tartós európai enyhülés és az érintett államok kapcsolatai javításának jelentős feltétele marad. ’ , Űjólag hangsúlyozták az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet, záróok­mányának jelentőségét. Mél­tatták a helsinki ajánlások megvalósításában már elért NÖGRÁD - 1979. szeptember 7., péntek pozitív eredményeket. Kifejez­ték szilárd eltökéltségüket, hogy — az enyhülés és az álla­mok együttműködése érdeké­ben, valamennyi érintett or­szág és az emberek javára — a jövőben is minden tőlük telhetőt megtesznek a záró­okmány teljes megvalósításá­ért. Mindkét fél nagy jelentő­séget tulajdonított az 1980-ra előirányzott madridi találko­zónak. Kifejezték eltökéltsé­güket, hogy hozzájáruljanak e találkozó alapos előkészíté­séhez és sikeréhez. Megálla­podtak, hogy folytatják erről a kétoldalú konzultációkat. Kádár János és Helmut Schmidt egyetértett abban, hogy a biztonság katonai ve' tületei vizsgálatának különös jelentősége van. Síkraszálltak a kplcsönös bizalmat erősítő és a katonai összeütközés ve­szélyeit csökkentő konkrét in­tézkedések továbbfejleszté­séért. Támogatták az ezen in­tézkedésekkel összefüggő kér­dések elmélyült vizsgálatát. A világbéke .megőrzése és megszilárdítása szempontjá­ból nagy fontosságúnak tar­tották a fegyverkezési ver­seny megszüntetését, a lesze­relésre és a fegyverzet korlá­tozására irányuló konkrét in­tézkedéseket. Üdvözölték a stratégiai tá­madó fegyverek korlátozásá­ról szóló második szovjet— amerikai szerződés aláírását. Kifejezésre juttatták meggyő­ződésüket, hogy ez a szerző­dés, miután életbe lép, pozi­tív hatással lesz általában az enyhülés fölyaniatára és kü­lönösen a leszerelésről és a fegyverzet korlátozásáról fo­lyó nemzetközi tárgyalásokra. Üdvözölték, hogy a Szovjet­unió és az Amerikai Egyesült Államok kifejezte készségéta SALT-tárgyalások folytatá­sára. ... ,<4V„ koA fejek hangsúlyozták, hogy a __ közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsö-' nos csökkentéséről és az ez­zel összefüggő intézkedések­ről Bécsben folyó tárgyalások nagy jelentőségűek a béke és a biztonság erősítése szem­pontjából. Remélik, hogy eze­ken a tárgyalásokon mielőbb eredmény születik. A felek kinyilvánították készségüket azon lépések tá­mogatására, amelyek a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa és az Európai Gazda­sági Közösség közötti megál­lapodás megkötésére irányul­nak. Felfogásuk szerint egy ilyen megállapodás hozzájá­rulna az európai gazdasági együttműködés fejlődéséhez és megfelelne a helsinki zá­róokmány céljainak. Hangsúlyozták, hogy a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok­nak az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján, az államok jogos érdekeinek fi­gyelembevételével kell fej­lődniük. Megerősítették, hogy ezen az alapon kell elősegíte­ni a fejlődő országok rész­vételének kiszélesítését a nemzetközi gazdasági együtt­működésben. Kinyilvánítot­ták szándékukat, ho'gy lehe­tőségükhöz képest hozzájárul­janak a fejlődő országok gaz­dasági és társadalmi haladá­sához. A felek megtárgyalták a kö­zel-keleti helyzetet és hangoz­tatták azon véleményüket, hogy a térség tartós és igaz­ságos békéjének megteremté­séhez átfogó rendezésre van^ szükség valamennyi érdekelt fél részvételével. A rendezés­nek a Biztonsági Tanács is­mert határozatain kell alapul­nia. A felek hangsúlyozták a palesztin nép törvényes jo^ai és a térség minden egves ál­lama — beleértve Izraelt — azon joga elismerésének je­lentőségét. hogy elismert és biztos határokon belül éljen. Véleménycserét folytattak az afrikai helyzetről. Me°- pvőződósük szcint a konti­nens államainak és néneinek lehetőséget ke'l kapniok ar­ra, hogy kül.ső beavatkozástól mentesen, salát akaratuk sze­rint alakítsák életüket és fej­lődésüket. Síkraszálltak Na­míbia és Zimbabwe nán°i ön­rendelkezési jogának és fiig­Elutasott Helmut Schmidt Helmut Schmidt sajtótájékoztatón számolt be- a budapesti tárgyalások eredményeiről. (Folytatás az 1. oldalról.) A késő délutáni órákban elutazott hazánkból Helmut Schmidt, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancel­lárja, aki Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága el­ső titkárának, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa tagjának meghívására hiva­talos látogatáson tartózkodott Magyarországon. A szövetségi kancellárral elutazott felesé­ge, Hannelore Schmidt asz- szony, valamint a kormány­fő kísérete. Az ünnepélyes búcsúztatás színhelyén, a Magyar Nép- köztársaság és az NSZK zászlajával díszített Parlament épülete előtt, a Kossuth Lajos téren díszzászlóalj sorakozott föl csapatzászlóval. A búcsúztatásra megjelent Kádár János és felesége, Lá­zár György, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Púja Frigyes, Veress Pé­ter külkereskedelmi miniszter, Szépvölgyi Zoltán, 'a Főváro­si Tanács elnöke és Kővári Pé­ter, hazánk bonni nagykövete. Ott volt politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális és tudo­mányos életünk számos más képviselője. Jelen voltak a búcsúztatásnál a diplomáciai képviseletek vezetői, a Né­met Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövetségének diplomatái, élükön dr. Johan­nes Balserrel, valamint az NSZK budapesti kolóniájának tagjai is. Kürt harsant, a díszzászlóalj parancsnoka jelentést tett a szövetségi kancellárnak, majd fölcsendült a két ország him­nusza. Ezután Helmut Schmidt Kádár János társaságéban el­lépett a díszzászlóalj, előtt. Hazánk és az NSZK vezetői búcsút vettek egymástól, Hel­mut Schmidt és kíséretének tagjai elköszöntek a diplomá­ciai képviseletek búcsúztatá­sukra megjelent vezetőitől, ha­zájuk nagykövetségének dip­lomatáitól és a kolónia képvi­selőitől. Az ünnepélyes 7aktus a ka­tonai díszzászlóalj díszmene­tével zárult, amelyet a szö­vetségi kancellár Kádár Já­nossal és Lázár Györggyel együtt tekintett meg. Üttörők virágcsokrokat nyújtottak át a vendégeknek, majd Kádár János és Helmut Schmidt szí­vélyes kézfogással búcsút vett egymástól. A magas rangú vendégek gépkocsikba szálltak és díszmotorosok kíséretében a Ferihegyi repülőtérre hajtat­tak. A különgép délután 6 óra után néhány perccel a magas­ba emelkedett. (MTI) Nagygyűlés Bulgária felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából A két nép internacionalista barátságának jegyében, Bul­gária felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából rende­zett nagygyűlést a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a Hazafi­as Népfront Országos Taná­csa csütörtökön a Taurps Gu­miipari Vállalat művelődési házában.,.. A himnuszok elhangzása után Kovács Béla, a NHF OT titkára, az Országos Béketa­nács főtitkára köszöntötte a megemlékezés résztvevőit, köztük az elnökségben helyet foglaló Benke Valériát, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagját, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságá­nak elnökét, Havasi Ferencet, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkárát, Trautmann Rezsőt, áz Elnöki Tanács he­lyettes elnökét, Raffai Saroltát az országgyűlés alelnökét, Si­mon Pál nehézipari minisz­tert, Trethon Ferenc munka­ügyi minisztert, Roska István külügyminiszter-helyettest, Vladimir Videnovot, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagyköveiét, továbbá a fő­város és a XXII. kerület párl­és állami sze'tvei dolgozóinak képviselőit. Ünnepi beszédet Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal el­nöke mondott. Felszólalt a nagygyűlésen Vladimir Vi- denov, a Bolgár Népköztár­saság nagykövete is. I El nem kötelezettek Előtérben a kambodzsai képviselet, Egyiptom különutas-politikája Fort Péter és Nyárádi Ró­bert, az MTI tudósítója je­lentik: Az el nem kötelezett orszá­gok külügyminisztereinek kü­lönbizottsága a csúcsértekez­let elé terjesztette a kambod­zsai képviselet kérdését. Heng Samrin, a Kambodzsai Nép- köztársaság Havannában tar­tózkodó elnöke, szerdán este Havannában sajtótájékoztatót tartott. Délután folytatódtak az államfői felszólalások. Hivatalos hírforrások szer­da esti tájékoztatása szerint a külügyminiszterek — ad hoc — bizottsága az el nem kötelezett országok legmaga­sabb szintű tanácskozása elé terjesztette a kambodzsai kép­viselet kérdését. A csúcs elé terjesztett kül­ügyminiszteri ajánlásról szer­dán az éjszakai órákig mind­össze annyi vált ismeretessé, hogy az egyrészt a konszenzus hiánya miatt került a legfőbb fórumra, másrészt a korábbi véleményeket tükrözi. A né­pi rendszer támogatóival szemben változatlanul vannak olyan tagországok, amelyek Pol Pot-ék mögött állnak, és több állam amellett foglalt állást, hogy egyetértés hiá­nyában hagyják üresen Kam­bodzsa helyét az értekezleten. Szerdán este sajtótájékoz­tatói tartott Havannában Heng Samrin, a Kambodzsai Nép­köztársaság államfője. Szé­les körű áttekintést adott a jelenlegi kambodzsai helyzet­ről, és leleplező adatokat kö­zölt a szocializmus nevében fellépő korábbi rendszer nép­irtó tevékenységérői. A csúcsértekezlet politikai bizottságában tovább folyik a vita. Nincs ugyanis még egyetértés, hogy milyen gya­korlati, vagy politikai-erkölcsi szankciókkal sújtsák a Camp David-i alkut elfogadó Egyip- tömot. A Palesztin Felszaba­dítás! Szervezet, Szíria, Irak és a Jemeni NDK körül cso­portosult arab országok javas­latával szemben —, amely előirányozza, hogy függesszék fel Egyiptom tagságát, mint ahogy ezt az Arab Liga bag­dadi csúcsértekezletén tették — több ország, közöttük Eti­ópia, Bissau-Guinea, Jugoszlá­via, Kongó, Tunisz és Mauri­tánia, a Szadat-féle kormány­zat határozott, morális elíté­lése mellett áilt ki. Vannak ugyanakkor olyan afrikai or­szágok — közöttük Togo, Ni­géria, illetve Mali —, ame­lyek még Egyiptom elítélését sem tartják szükségesnek, s mindössze azt tartanák kí­vánatosnak, hogy a politikai záródokumentum erősítse meg a palesztin népnek az önren­delkezéshez való jogát. A konferencia forrásai szerint valószínű, hogy ez egyiptomi tagság felfüggesztése nem kap többségi támogatást. A szerdal plenáris ülésen többek között felszólalt Afga­nisztán, Nigéria, Tanzánia, Madagaszkár elnöke, valamint a Zimbabwei Hazafias Front társelnöke, Robert Mugabe is. getlenségének érvényesítésé­ért. A felek megelégedéssel nyi­latkoztak arról a barátságos légkörről és kölcsönös megér­tésről, amely megbeszélései­ket jellemezte. A Németor­szági Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárjának a Magyar Népköztársaságban tett látogatását úgy értékel­ték, hogy az további jelentős lépés a két ország együttmű­ködése fejlesztésének útján. Kifejezték meggyőződésüket, hogy államaik és népeik jó viszonya Európa és a világ békéjének, biztonságának erő­sítését szolgálja. Helmut Schmidt, a Német- országi Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárja meg­hívta Kádár Jánost, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának tagját, hogy tegyen hivatalos látogatást a Németországi Szövetségi Köztársaságban. Kádár János a meghívást kö­szönettel elfogadta. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents