Nógrád. 1979. szeptember (35. évfolyam. 204-229. szám)

1979-09-04 / 206. szám

Megnyílt az el nem kötelezett országok csúcsértekezlete Fort Péter és Nyárádi Ró­bert, az MTI tudósítói jelen­tik: Havannában hétfőn buda­pesti idő szerint délután ' 3 urakor az ú.i kongresszusi pa­lotában Junius Richard Dzsajevardene Srí Lan­ka államfőjének megnyitó szavaival megnyílt az el nem kötelezett országok VI. csúcs- értekezlete. Az elnökség aszta­lánál mindössze hárman fog­laltak helyet: az elnöki tisz­tet átadó Srí Lanka-i államfő, az elnökséget átvevő Fidel Castro, a Kubai Köztársaság államfője és miniszterelnöke, valamint Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára. Az üléstermet zsúfolásig megtöltötték az el nem kötele­zett mozgalom immár 95 tag­államának küldöttei, a meg­figyelőként és meghívottként résztvevő országok delegátu­sai és a világsajtó mintegy ezer képviselője. Kambodzsa helye „üresen” maradt, mi­után az előzetes megbeszélé­seken a tagállamok nem tud­tak megegyezni abban, hogy az ázsiai országot a csúcson a Kambodzsai Népköztársa­ság törvényes kormánya, vagy pedig a bukott Pol Pot-re- zsim képviselje. A megnyitón a tagországok, a megfigyelők és a meghívot­tak, több mint 110 ország kép­viseletében foglalták el helyü­ket. Hétfő reggelig összesen ötvenegy tagország államfője vagy kormányfője és hat­van ország külügyminisztere érkezett a kubai fővárosba és vett részt az ünnepélyes meg­nyitón. A csúcs megkezdése előtt a fejlődő világ kiemelkedő ve­zetőit a fotósok hada várta, akik megörökítették a szívé­lyes, kölcsönös üdvözléseket, a rögtönzött „mini-csúcsokat” az első magas szintű diplomá­ciai eszmecseréket. Az értekezlet megnyitása után, a megjelentek hatalmas tapsa közepette Fidel Castro lépett a szónoki emelvényre és mondta el nagy érdeklődés­sel várt beszédét. Leonvid Brezsnyev üdvözlete Leonyid Brezsnyev a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa, a szovjet kormány és az egész szovjet nép nevében üdvözle­tét küldött Fidel Castro Rúz- nak, aki az el nem kötelezett országok állam- és kormány­főinek VI. konferenciáján az elnöki tisztet látja el. „Az el nem kötelezett orszá­gok soros csúcstalálkozóját el­ső alkalommal rendezik meg Latin-Amerikában, az el nem kötelezett mozgalom egyik alapító állama, a szabadság­szerető Kuba földjén. A moz­galom, fennállásának 18 éve alatt több kontinens számos Távirat országát tömörítette, a világ- politika jelentős tényezője lett”. A szovjet államfő üdvözle­te rámutat arra, hogy a ha­vannai találkozóra olyan idő­ben kerül sor, amikor a nem­zetközi enyhülés a nemzetkö­zi kapcsolatok fejlődésének meghatározó irányvonala lett. Ugyanakkor a béke, a sza­badság és a népek független­sége elleni erők fokozzák erő­feszítéseiket a nemzetközi élet­ben lezajló pozitív változások megállítására. A szovjet állam — foly­Iráni jelenté» tatja az üdvözlet — lenini örökségéhez híven szent köte­lességének tartja, hogy har­coljon a békéért és biztonsá­gért, az egyenjogú nemzetközi együttműködésért, küzdjön az imperializmus, a gyarmatosí­tás, az egyenlőtlenség és a né­pek elnyomásának minden formája ellen. Leonyid Brezsnyev végeze­tül sikeres munkát, az el nem kötelezett országok további összeforrottságát kívánta a bé­kéért, szabadságért, független­ségért, a népek haladásáért és az emberiség boldogabb jövő­jéért vívott harcukban. (MTI) Kádár János interjúja Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára hétfőn fogadta dr. Konrad Faltért, az Ard bécsi irodájának vezetőjét és interjút adott az NSZK-beli televízióállomásnak. A beszélgetésen jelen volt Pálos Tamás, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezető-helyettese. (MTI) 9 Pionír o Szaturnusznál A Pionír—11 szombaton el­érte a Szatumuszt és eközben felfedezte a bolygó gyűrűjét. Mint az arizonai egyetem egyik csillagásza közölte, az űrszonda által küldött felvéte­leken világosan felismerhető az új gyűrű, a Szaturnusz ha­todik gyűrűje. A tudósok feltételezték, hogy a Szaturnuszt öt gyűrű veszi körül, még korábban pedig csak három gyűrűről tudtak. A bolygó három főgyűrűje jégtörmelékekből áll, egyes törmelékek épületnyi nagysá­gúak. (MTI) Havannába Nagyszabású támadás r Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke üd­vözlő táviratot intézett az el nem kötelezett országok Ha­vannában ülésező VI. csúcs- ertekezletéhez. A távirat hangsúlyozza: a Magyar Nép- köztársaság n^gy jelentőséget tulajdonít az el nem kötele­zett országok mozgalmának és szolidáris -az imperializmus, a gyarmatosítás, az újgyarmato- t-ítáa és a fajüldözés ellen ví­vott harcéval. A Magyar Nép- köztársaság támogatásáról biztosította a mozgalom kez­deményezéseit, amelyek elő­segítik a világ békéjének meg­őrzését, az enyhülési folyamat előrehaladását és a leszerelés ügyét. (MTI) Az iráni hadsereg és az isz­lám gárdisták alakulatai mint­egy száz harckocsival és a lé­gierő támogatásával nagysza­bású támadást indítottak az ország nyugati részében felkelt és önkormányzatot követelő kurdok ellen. A hadművelet eredményeképpen az iráni kor­mányerők elfoglalták Bukan városát, amely alig negyven kilométerre fekszik a felkelés központjától. Mahabadtől. A kormánycsapatok folytatják előrenyomulásukat Mahabad felé, miközben lefegyverzik az útjukba eső falvak lakosságát. Miközben Khomeini ajatol- lah állítólag kijelentette, hogy ha kell, személyesen irányítja a helyszínen a kurd felkelés leverését, Sariat Madari mér­Pakísztan: halasztás, Háttérrel r" Miközben a világ elsősorban a térség két másik országá­ra, Afganisztánra és Indiára figyelt, különös vonatkozásban ugyan, de mindkét szomszédországgal kapcsolatban szó esett Pakisztánról is. Afganisztánnal összefüggésben úgy, hogy egyértelműen pakisztáni területről szervezték az új afgán népi állam elleni támadásokat, India viszonylatában pedig, hogy az ottani belpolitikai nehézségekkel egyenes arányban növeke­dett a Pakisztán által provokált határincidensek száma. Régi igazság, hogy egy állam külpolitikája nem választ­ható el annak belpolitikájától. A mai Pakisztánban ez újra látványosan bebizonyosodik. Mind több jel mutat arra, hogy Ziaul Flak tábornok ígéretei ellenére rezzenetlenül folytatni kívánja diktatórikus vonalvezetését és drákói eszközökkel nemit el minden bíráló hangot. Amikor a tábornok, még Zulfikar Ali Bhutto vezérkari főnökeként, katonai puccsal átvette a hatalmat, arra hivatko­zott. hogy „kizárólag a zavaros belpolitikai helyzet miatt, rövid átmeneti időre, az új választások kiírásáig” irányítja az országot. Azóta többször is elhalasztotta a választások meg­tartását. Legutóbb Bhutto világszerte sok bírálatot kiváltott ki­végzése után nyilatkozott úgy, hogy „most már mindenkép­pen” /1979 novembere lesz a választások „végleges és visz- szavonhatatlan” időpontja. Ekkor már sokan kétkedve fogad­ták ezt az államfői bejelentést — és az események őket iga­zolták. A legújabb hírek szerint Ziaul Hak televíziós nyilatko­zatban közölte a pakisztáni iszlám köztársaság lakosságával, hogy a választásokat ismét „elhalasztják”, katonai kormány­zata továbbra is hatalmon marad, természetesen a valameny- nyi demokratjjcus jogot „felfüggesztő” rendkívüli állapottal együtt. Ezzel egyidőben nemcsak folytatódott, hanem megerősö­dött a letartóztatási hullám, amely elsősorban a kivégzett Bhutto néppártja ellen irányult. Miközben sorra születnek a fanatikus iszlám szellemet tükröző új és új rendeletek, a ka­tonai hatóságok lesújtottak Bhutto családjára is: letartóztat­ták a kivégzett kormányfő huszonhat esztendős lányát, az­zal a váddal, hogy „megsértette a rendkívüli állapot rendel­kezéseit”. Sokasodnak annak jelei, hogy a pakisztáni belpolitikának ez az irányzata Szaúd-Arábiától kezdve Washingtonon át egészen Pekingig lényeges, anyagiakban is kifejezhető támo­gatást élvez. A folyamat jellege olyan, hogy mind több meg­figyelő teszi fel a kérdést: milyeh veszélyt jelent ez az egész neuralgikus és stratégiailag érzékeny térség biztonságára. Harmat Endre NÓGRÁD - 1979. szeptember 4., kedd sékelt vallási vezető fegyver- szünetet és tárgyalásokat kö­vetelt vasárnap. Hacsem Sabbaghian bel­ügyminiszter a kormány ne­vében felszólította a kurd fel­kelőket, hogy haladéktalanul tegyék le a fegyvert. Sabbag­hian megerősítette az iráni ve­zetésnek azt a szándékát, hogy fegyverrel veszi be Mahabadot és közölte, hogy a kormány semmilyen körülmények kö­zött nem ismeri el a kurdok politikai szervezetét, a Kurd Demokrata Pártot, s ezért nem is hajlandó tárgyalásokat kez­deni annak vezetőivel. A bel­ügyminiszter azzal vádolta a szomszédos Irakot, hogy támo­gatást nyújt a kurd felkelők­nek.- Az iráni kormány szóvivője vasárnap figyelmeztette a svéd kormányt, hogy Teherán fe­lülvizsgálja a két ország vi­szonyát, ha a svéd külügymi­nisztérium továbbra is bírálni fogja az iráni kormány kurd felkelőkkel szembeni politiká­ját. Az iráni szóvivő szerint Svédország bírálatával „a nem­zetközi imperializmusnak nyújt támogatást”. Egyelőre semmilyen hír nem érkezett Irán másik legfonto­sabb eseményéről, arról, hogy Khomeini ajatollah elfogadja-e Bazargan miniszterelnök le­mondását vagy sem. A sah rendszerével való együttműködésért életfogytig­lani börtönbüntetésre ítélte egy iszlám bíróság az iráni központi bank volt igazgató­ját. Az ítélet szerint az igaz­gató tavaly elősegítette, hogy a sah hívei több mint kétmil­liárd dollárt csempésszenek ki az országból. * Az iráni hadsereg vasárnap megkezdte a kurd felkelők központjának, Mahabadnak az ostromát. A támadást 26 harc­kocsiból álló hadoszlop in­dította el a bekerített város ellen. Kurd források szerint a felkelőknek mintegy negy­ven kilométerre a várostól mégis sikerült feltartóztatniuk a támadókat A kormánycsapa­tok offenzíváját a légierő és a tüzérség is támogatja. A várost állítólag húszezer felkelő vé­di. Az iráni hadsereg és az iszlám gárdisták — kormány­források szerint — vasárnap el­foglalták a felkelők egy másik városát, az iraki határ men­tén fekvő Piransahrt. A kurd kérdés állt annak a kétórás tanácskozásnak a kö­zéppontjában, amelyet Szad- dam Husszein iraki államfő folytatott Havannában M. Jaz- di iráni külügyminiszterrel. Az el nem kötelezett orszá­gok csúcskonferenciáján részt­vevő két politikus személyé­ben először találkoztak egy­mással Irak és Irán vezetői az iráni forradalom győzelme óta. Mint ismeretes, a két ország között feszült a viszony, az iráni vezetés az utóbbi időben egyre élesebben támadja Ira­kot, mert véleménye szerint az beavatkozik Irán belügyei- be és támogatja a kurd fel­kelőket. Jazdi iráni külügymi­niszter szerint a megbeszélés „szívélyes, őszinte és kielégítő légkörben” folyt le. Együttműködés a magyar és a nyugatnémet szövetkezetek közölt Elutazott hazánkból az a nyugatnémet szövetkezeti kül­döttség, amely Oswald Paulig- nak, az NSZK fogyasztási szö­vetkezeti szövetsége elnökének vezetésével a SZŐ VOSZ el­nökének meghívására töltött néhány napot hazánkban. A partnerek tárgyalásokat foly­tattak a három hazai szövet­kezeti mozgalom — a téeszek, az ÁFÉSZ-ek és az ipari szö­vetkezetek —, valamint a Kül­kereskedelmi Minisztérium vezetőivel a . gazdasági együtt­működés további bővítésének lehetőségeiről így például élel­miszeripari termékek, zöld­ség, gyümölcs, bor, virág és egyes iparcikkek exportjának növeléséről. A tárgyalófelek áttekintet­ték a két ország szövetkezeti mozgalmának időszerű kérdé­seit. A gazdasági" együttműkö­dés mellett hangsúlyozták a társadalmi kapcsolatok bőví­tésének lehetőségeit. Megálla­podtak technológiai tapaszta­latok kölcsönös átadásában és szövetkezeti szakemberek cse­réjében. Megvitatták a nem­zetközi szövetkezeti mozgalom jelenlegi helyzetét is. Oswald Pauligot. fogad­ta Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese és Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője is. Helmut Schmidt életrajza Helmut Schmidt 1918. de­cember 23-án született Ham­burgban, olt érettségizett 1937-ben. Ezt követően kato­nai szolgálatot teljesített. 1945-től a hamburgi egyete­men államtudományi és köz- gazdasági tanulmányokat foly­tatott. 1949-ben közgazdász­diplomát szerzett. 1946-tól tagja a Német Szo­ciáldemokrata Pártnak. 1947— 1948. között a Szocialista Né-- met Diákszövetség szövetségi elnöke volt. 1949-től a ham­burgi gazdasági és közlekedé­si hatóság közlekedési hiva­talának munkatársaként, majd 1952—1953. között a hivatal vezetőjeként dolgo­zott. 1953-tól 1961-ig a szö­vetségi parlament tanja volt. 1957-ben a Német Szociálde­mokrata Párt szövetségi par­lamentben frakciója elnöksé­gének, majd 1958-ban a párt szövetségi elnökségének tagjá­vá választották. 1961-ben visszatért Ham­burgba és 1965-ig a város bel- iint/i szenátora volt. 1965-ben újraválasztották a szövetségi parlamentbe, ahol 1967-tól. a Német Szociáldemokrata. Párt parlamenti tra.kciójána'• c'­vöke l°tt. 1968-ban. a Némát Szociáldemokrata Párt einő’-- helnettesévé választottá'-. 1969—1974. között előbb had- vny-. maid gazdaság} "s pénzügyminiszter, l-ésőh^, pénzügyminiszter volt a szö­vetségi kormányban. ]9i*. man's 16-án moavá'aszt-trsu, majd 1976. dogomba- 15-ón V.irpválner+ot.tá.k a Német árö- 7lofg&nx jCn-t-rsnsáq szövetsé­gi kancellárjának. Nyugatnémet lapszemle Schmidt látogatásáról Helmut Schmidt kancellár magyarországi látogatásának nagy figyelmet szentelnek a hétfői nyugatnémet lapok. A Die Welt és a Frankfur­ter Allgemeine Zeitung ismer­teti Helmut Schmidtnek a Ma­gyar Televízió számára adott interjúját. Valamint azt a nyi­latkozatot, amelyet Lázár György miniszterelnök adott a Deutsche Presse Agentur (DPA) hírügynökségnek. A Süddeutsche Zeitung az interjúk ismertetésén kívül közli a DPA hírügynökségnek a Schmidt-látogatás alkalmá­ból kiadott rövid áttekintését is ...................... A lapok Sc.hmidt int héjújá­ból azt a részt emelik ki, amelyben a kancellár hangsú­lyozta: „az európaiak összes­ségükben tartoznak össze, füg­getlenül attól, hogy milyen társadalmi-politikai rendszer­ben élünk.” „Még távol állunk attól, hogy a gazdasági együttműködés minden lehetőségét kihasznál­tuk volna... Jóllehet Magyar- ország és az NSZK közötti kapcsolatai—, amelyeknek ki­bontakozásához és fejlődéséhez több akadályon és gátló ténye­zőn át vezetett az út — ma már a különböző társadalmi be­rendezkedésű államok közötti békés egymás mellett élés so­kat ígérő példáját mutatják” — idézi Lázár Györgyöt a Die Welt és a Frankfurter Allge­meine Zeitung. A Süddeutsche. Zeitungban megjelent írás megemlíti, hogy a Magyar Népköztársaság és az NSZK közötti kapcsolatok a diplomáciai kapcsolatok 1973-ban történt felvétele óta lényegében problémamentesen fejlődnek. Bár a forgalom az elmúlt években jelentősen fej-; lődött, Magyarországnak így is komoly passzívuma van. Az NSZK kereskedelmi többlete Magyarországgal szemben mintegy 900 millió márka. A Kádár Jánossal és Lázár Györggyel folytatandó meg­beszéléseken minden bizonnyal szó esik majd a Közös Piac által bevezetett kereskedelmi korlátozások leépítésének szük­ségességéről is — hangoztatja a Süddeutsche Zeitungban megjelent írás. (MTI) Megnyílt a lipcsei vásár Kocsis Tamás, az MTI tudó­sítója jelenti: 47 ország és Nyugat-Berlin mintegy 6 ezer kiállítójának részvételével, az NDK számos párt- és állami vezetőjének jelenlétében vasárnap meg­nyílt a lipcsei őszi vásár. A vásáron részt vesz a KGST valamennyi tagállama, számos fejlődő ország, vala­mint 23 fejlett tőkésország. A KGST-tagországok — így Magyarország — árubemuta­tója nagy teret szentel a szo­cialista integráció — a nem­zetközi termelési kooperáció és szakosítás — keretében szü­letett legújabb termékeknek. A magyar népgazdaságot a Hungexpo szervezésében 2800 négyzetméter területen 29 külkereskedelmi vállalat képviseli. (MTI) Szolidaritási nagygyűlés (Folytatás az 1. oldalról.) king úgy döntött „megbünteti” Vietnamot. Korlátozott há­borút kezdtek. Több száz­ezer kínai katona zúdult a határterületekre, pusztítottak, romboltak, gátlás nélkül gyil­koltak ártatlan asszonyokat, gyerekeket. Ám Vietnam hő­siesen megvédte függetlensé­gét és kiűzte a betolakodókat. Vietnamnak nagy szüksége van a békére. Flogy az asz- szonyok és férfiak ne fegyver­rel a hátukon dolgozzanak a földeken, hogy építsék a sokat szenvedett országukat, a gye­rekek iskolába járhassanak és végre nyugalom legyen Ázsiá­nak ebben a részében. Politi­káját is ebben a szellemben alakítja. A vietnami vezetők törekednek a vitás kérdések békés rendezésére, a jószom­szédi kapcsolatok fejlesztésé­re, mindent elkövetnek a ba­ráti együttműködésért és az országok szuverenitásának megteremtéséért. Végezetül elmondotta, hogy a vietnami nép mindig szá­míthat a szolidaritásunkra, de számolnia kell vele az agresz-, szóróknak is. Ezt követően To Tuong szó­lalt fel. Köszöntötte a nagy­gyűlés résztvevőit, beszélt az Amerikai Egyesült Államokéi, len folytatott' nehéz harcról, a kínai támadás visszaverésé­ről. Köszönetét mondott a magyar nép segítségéért, a támogatásért, majd szólott Vi­etnam országépítő munkájá­ról, amelyet Ho Si Minh út­mutatása alapján végeznek a vietnami emberek országuk gyarapodása, gazdagodása érdekében. A vietnami nép boldogságra, békére, hazája felvirágoztatására törekszik, de keményen ellenáll minden-tá­madásnak — mondotta befeje­zésül. A gyűlés résztvevői közül szót kért Szász József, a ká­belgyár üzemvezetője és Ur- bán Pál, a fémipari vállalat lakatosa, majd az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents