Nógrád. 1979. szeptember (35. évfolyam. 204-229. szám)

1979-09-28 / 227. szám

Pályakezdők koz off Nehezebb, mégis szebb? ÉPÜLT: Bizonyára kevesen vannak, akik nem. izgalommal, kis szo­rongással kezdték volna a munkát az első komoly mun­kahelyen, friss diplomásként. Hogyan ütközik majd az el­mélet és a gyakorlat? Elegen­dő útravalót kaptunk-e abban a bizonyos elbocsátó tarisz­nyában? Befogadnak-e a kol­légák, adnak-e segítséget, ta­nácsot?... Ezernyi a kérdőjel — külö­nösen így van ez az ember- formálás hivatását vállalók­nál, a pedagógusoknál. Nem csupán a szűkebb közösség, a tantestület légköre fontos: a gyermekek és szüleik reagálá­sa, együttműködési hajlama. Salgótarjánban ezen az őszön a Mártírok úti Általános Iskola fogadott legtöbb pálya­kezdőt, az 58 fős kollektívá­ból hatan ebben az esztendő­ben kapták kézhez diplomáju­kat. Nádasdi István igazgató örömmel konstatálja: erősö­dött a gárda belépésükkel, sok problémát megoldanak. — Olyan szakokkal érkez­tek, amiből „hiányunk volt”: egy házaspár testnevelés—bio­lógia szakos, van egy matema­tika—ének, egy történelem- orosz, egy pedagógia—orosz szakos és egy tanítónő. Növe­kedett a tanulócsoportok szá­ma, így van elég órájuk — ment is el testnevelő tőlünk. — Lakáshelyzetük? — Különösebb . probléma nincs, Szábóék laknak albér­letben, a többiek szülőknél, mivel helybeliek, illetve a környékről valók. Az első be­nyomásaink nagyon pozitívak: kedvvel, lelkesen kezdték a munkát a fiatalok. * ☆ ☆ Kun Mária Esztergomból jött — haza. Feladat bőven akad számára ... — Osztályt kaptam, aminek nagyon örülök. 28 gyerekem lett, saját termünk van. Ki­csit féltem attól, hogy máso­dikosok, új tanítót kaptak ve­lem, ezért nehezebben barát­kozunk meg. De nagyon ara­nyos osztály: őszinte, nyílt gyerekek, bátran és sokat kér­deznek. Gondolom, minden kezdő átesik ezen: eddig „kis- tanítónéni” voltam — a gya­korlatot a Gagarinban töltöt­tem — olyan, aki be-bejár, de nem stabil pont számukra. Most ez megváltozott. — A tanítóképző főiskolán milyen szakkollégiumokat vé­geztél? Tudod-e hasznosítani ezeket? — Szerencsésen alakult: mind a pedagógiát, mind, a technikát maximálisan hasz­nosítani tudom, hiszen az új tanterv szerint most kezdjük másodikban a technikát és osztályfőnök lettem. — Az iskoláról, a kollégák­ról, a rád váró feladatokról gz első hetek után milyen’ képed alakult ki? — így, év elején zsúfolt Aa- gyon a programunk — pedig még a mozgalmi élet nem is indult be teljesen, rajvezető is leszek — a munkatervekkel, a napló kitöltésével sok Idő el­megy. És jutnia kell a csalá­dok megismerésére is! A ta­pasztaltabb kollégákra mindig lehet számítani — jól érzem itt magam. ☆ ☆ ☆ Szabó Attila és felesége, Szabóné Sipos Éva Egerben, biológia—testnevelés szakon végeztek. Vajon ők szívesen jöttek-e Salgótarjánba, a főis­kolai évek után milyen- érzés volt belekóstolni a gyakorlat­ba? Hogy nem unatkoznak, az biztos: az első látogatás idején csak a férjet találtam bent, őt is csak pár percre, Éva éppen úszásórákat tart. Azért nem mindegyik napjuk ilyen betáblázott... — Legalábbis a délelőtt nem — mondja mosolyogva a férj — például van olyan napom is, amikor egyetlen egy órám van. — Én ebben az esztendőben csak az egyik szakomat tanít­hatom — igaz, amelyiket egy kicsivel jobban szeretem, a testnevelést — kapcsolódik be Éva. A délutánokról: tömeg- spbrtnapok, kézilabdaedzések (mindketten az STC játékosai vagyunk), hét végén meccsek­re utazunk. Más a tanítás, mint főiskola mellett ezzel- azzal kitölteni a szabad időt. Nehezebb és szebb. Mert pél­dául olyan öröm, hogy újjá­varázsolhatjuk az elhanyagolt sportszertárat, egy kis pénzt is kaptunk a fejlesztésére, na és a gyerekek!... Sokáig lehet­ne róluk beszélni, mennyivel másabbak, mint falun, mint a gyakorló iskoláinkban. Retten­tő nagy mozgásigényük van — ez érthető -7- és szeretik a testnevelésórákat. Amikor legutóbb kerestem Szabóékat, Éva éppen úszást tanított. Vajon erre felkészí­tett a főiskola? — Egerben közismerten na­gyobbak a lehetőségek, termé­szetesebb eleme a gyerekek­nek a víz. Az alapokat meg­kaptuk. az úszásoktatáshoz, de ilyen órát nem kellett tar­tanunk. Jó, hogy Salgótarján­ban, ha szűkösen is, van erre mód — közmondásos volt a főiskolán a nógrádiak gyenge úszástudománya... — Egy utolsó kérdés: ho­gyan érzitek magatokat a vá­rosban, az iskolában? Egymásra néznek, ki is ad­jon választ. Mindkettőjüknek ismerős volt a város. — Atti­la a sport révén, Éva itt lakó testvére látogatásakor járt itt többször. A tantestület? A friss diplomások egy részével égyütt végeztek, másokat is ismertek már. Amivel — sze­rencsére — nem találkoztak: a szakmai féltékenykedés, irigység. G. Kiss Magdolna sí lalárjárái korában T'-' ' • A templomhajó részlete A szentély a láthatóvá tett középkori részletekkel A jáki templom hírét ki nem hallotta? A nyugat-du­nántúli túrák rendre útba .ej­tik ezt a szép középkori em­léket, a magyarországi késő­román építészet tanúját. De jóval’ kevesebben tudnak a sopronhorpácsi templomról! Pedig az országjárók útja nem ritkán e községen ót vezet — legalább is, akik Győrből, vagy Sopronból Kőszegre igyekeznek, átutaznak Hor- pácson is. A templomot azon­ban, amelynek kapuja kis parkosított rész fái, bokrai mögött díszeleg, jórészt el­kerülik. S, akik a falu nevét ismerik, azok is jobbára me­zőgazdasági kutatóintézeté­ről hallottak. Valóban neves intézmény efc, s a helye sem akármilyen: a hajdani Széche- nyi-kastély. 1771-ben kezd­ték építeni, majd 1800—1801- ben átépítették egyemeletes­A lépcsöházban: — Kraftovicsné asszony, ma. gát gyakran lehet látni egy csinos szőke fiatalember tár. saságában... Talán valame. lyik rokona? * — Ügy is lehet mondani... Ez a harmadik férje az első férjem második feleségének. tűt -jir A titkárnő mondja az igaz. gatónak: — Ha nem emeli a fizetése, met, -akkor elkezdem... — tia, mit kezd el? » — Írni az emlékirataimat. HUMOR — Van cigarettád? — Nincs, most már nem vá­sárolok cigarettát. ' ■ — Miért? — Hogy téged leszoktassa, lak a dohányzásról. tAr ☆ ☆ Hallottam, hogy elveszed Renátát. Gratulálok! — De hiszen, ez nem igaz. — Akkor még inkább gra. találok! , Az elismerten csinos férfi egy nem túlságosan szép női vesz feleségül. — Mi oz, amit látsz ben. ne? — k&rdezi őt a barátja. — ö beiül szép. — Akkor fordítsd ki! — ta. ndcsolja a barát. ☆ -Ar tör — Tudod, milyen szenzáci. ős volt a nyaralásom? 28 tér. finak mondtam nemet. — Igazán? És mii akartak neked eladni? re. Akkor ásták a park tavát is. A második világháború­ban megrongált épületet gyönyörűen helyreállították. 750 éve,.. A 750 éves templom az, amelyre elsősorban fel sze­retnénk hívni az országjárók figyelmét! Az idő tájt az Osl család birtokai terűitek el arra, akik a csornai premont­reieknek adtak horpacs, föld­jeikből. E birtokon megtele­pedve foghattak a templom építéséhez. Akkortájt, ami­kor a tatár feldúlta az or­szágot —, talán még előtte. Két évszázaddal utóbb; amikor a Bécs felé törekvő törökök e tájig jutottak, a szerzetesek elmenekültek. A templom aztán elromosodott —, mint följegyezték szóbeli emlékezésekből —, s aztán építhették újjá... Igaz, nem igaz, egy bizo­nyos: a XVI. század második felében protestáns lett a fa­lu népe, s a következő szá­zad közepe táján is még pro­testáns istentiszteletet tar­tottak’ a templomban. 1683- ban azonban a török feldúl­ta ezt’a vidéket, és 1697-ben a templomnak csak a falai álltak. 1713-ban, amikor a püspök végigjárta egyházme­gyéjét, hogy számba vegye a török idők. múltán az egyhá­zak állapotát, a horpácsi templomról, mint régi rom­ról esik említés. * Abban az időben már a Széchenyiek voltak birtoko­sok Horpácson is. A család egyik tagja 1718-ban a temp­lomi festésre adott előleget is felírta kiadásai közé. Tehát ezt követően állíthatták hely­re az épületet. Valóban, 1744- ben épült fel a régi, román stílusú falak részbeni meg­hagyásával a ma is álló ba­rokkos egyház —, s majd negyven évvel utóbb a tornya. A kapu E templomnak talán a leg-’ szebb, a hazai kései román építészetet, kőfaragást leg­inkább példázó része a kapu­zat: egyáltalán, a nyugati homlokzat. A széles, vaskos barokk torony alatt a barokk kapu lépcsőzetesen mélyül a falba. Egy-eg.y „lépcsőjét” oszlopok alkotják balról is és jobbról is, fönt pedig az osz­lopok folytatásaként kikép­zett ívek láthatók. Mindkét oldalon hét oszlop sorakozik változatos formában, DíszítéJ sük többnyire csavart. kieJ melkedik, vagy bemélyed éd stilizált levelek mintázzák! Nem kevésbé változatosak az oszlopfők. Az oszlopdíszí-’ tés megoldásai emlékeztet-! nek az esztergomi várkápolJ náéra —, mutatva a rokonsá-' got —, s hasonlítanak a jáki temploméra is. Időben a két-, tő közé teszik ez utóbbinak az építését. Természetesen nemcsak al kaput .érdemes megcsodál­nunk. A kapu két oldalán látJ ható szobor-maradványokat! s a templom belsejének régij az új műemléki helyreállítás­sal kiemelt, láthatóvá tett ro­mán részleteit is. Németh Ferenc A gyöngyösi műemlék könyvtár Hazánk egyetlen fennmaradt középkori koiostorkönyvtára Az ősidők óta lakott tele­pülés felbecsülhetetlen értékű — és 1953 óta a Széchényi Könyvtár gondozása alatt ál­ló — műemlék könyvtára má­jus 25-én költözött vissza eredeti helyére, a volt feren­ces kolostor épületébe. A hányatott sorsú könyvtár életében ez már a negyedik költözködés volt, Először az egyházi gyűjtemények álla­mosításakor szállították el a könyveket az egykori jezsuita kollégium épületébe. Később azonban a zeneiskolának kel­lett itt helyet biztosítani, s így az értékes állomány átke­rült az Orczy-kastély föld­szintjére. Az itténi rossz kö­rülmények, nyirkos, salétro- mos falak fenyegető veszélyé­től csak gyors intézkedéssel, az állománynak az emeleti termekben történő elhelyezé­sével lehetett megmenteni a pótolhatatlan ' könyveket. 1977-ben a hely szűkében levő Mátra 'Múzeum e termeinek kiürítése is szükségessé vált. Ekkor határozták el a Szé­chényi Könyvtár munkatársai, hogy az értékes gyűjteményt az eredeti szakrendben, a ko­rabeli polcokon, régi helyén állítják fel újra. Ez a hely pedig a Vak Bottyán hamvait is őrző ferences templom és kolostor, amelyet a XIV—XV. század fordulóján, gótikus stílusban építettek. 4 NÓGRÁD - 1979. AZ EGYIK LEGRÉGIBB A gyöngyösi az egyik leg­régebbi azok közül a ma is meglevő könyvtárak közül, amelyeknek állománya a XV. század óta sok veszteség után, de mégis kezdeti arculatában maradt fenn. A gyűjtemény eredetileg az ottani ferences k-olóstor könyvtára volt. A rendházat először egy 1745- ben kelt oklevél említi, de alapításának vajszínű ’ idő­pontja már a XIV. száradra esik. Könyvtára kezdetben néhány, a ferencesek által másolt kódexből állt, közülük egyes darabokat ma is itt ta­lálhatunk. A ‘körülbelül 16 ezer köny­vet számláló könyvtár nem állományának nagysága, vagy korai alapítása miatt érdemel fokozott figyelmet, hiszen kö­tetszámában-elmarad a kora­beli könyvtárak mögött, s legrégibb kéziratai is csak a XV. száradból származnak. Értéke elsősorban abban rej­lik, hogy különleges művelő­déstörténeti, történelmi bizo­nyítékokkal szolgál, valamiht abban, hogy saját anyaga mellett több megszűnt feren­ces rendház középkori kötete­it is tartalmazza. A törökök ugyanis a hó­doltsági területeken csak a gyöngyösi és a szegedi kolos­tort tűrték meg. De a bará­szepíember 23., péntek j tok nemcsak a török és a császári, hanem a magyar hatóságoktól is folyamatosan oltalomleveleket szereztek működésük és szabad mozgá­suk biztosítására. Így az el­pusztult kolostorok tagjai a XVI. században Gyöngyösön kaptak menedéket, s termé­szetesen könyveiket is ma­gukkal hozták ide. EZERNÉL TÖBB RÉGISÉG .A könyvtár anyaga régisé­gekben igen gazdag: 200 ős- nyomtatványt, - 250 régi ma­gyar és 900 XVI. századi könyvet mondhat magáénak. Talán ezek közül is legér­tékesebb Temesváry Pelbárt vallásos jellegű prédikáció­gyűjteménye, valamint Para- tusnak az 1503-ban Strass- burgban nyomtatott könyve, a Gyöngyösi toldalék néven ismert .nyelvemlék. Szintén nagy értéket képvisel a több ízben provinciálissá válasz­tott Üjlaki Imre tulajdonát képező kötet, amely Cicero, Homérosz és Persius művei mellett Johannes de Lanckut és Heinrich Strommer mate­matikai tractusát is magában foglalja. A latin és görög nyelven egy­aránt beszerzett prédikáció- gyűjteményeken kívül szíve­sen vásárolták meg és látták el lapszéli jegyzetekkel a .vallással -vitázó afitlklerikáUs müveket is, továbbá a ma­gyar szépirodalom legkiemel­kedőbb alkotásait. Az állo­mányban az első magyar nö­vénytant, Maróti aritmetiká­ját, a Közhasznú Ismeretek Tárához hasonló lexikonokat és a Művelt Társalgó típusú illemtanokat egyaránt meg­találhatjuk. A gyűjtemény értékét eme­lik azok a magyar és szlovák nyelvű bejegyzések, amelye­ket a régi könyvekbe a nagy­részt jobbágyi sorból kikerült ferences barátok írtak be. Ezek számunkra a könyvet .használó nevén kívül (a bará­tok szegénységi fogadalmuk értelmében csak használatra birtokolhatták a gyűjtemény darabjait) a vétel helyét, idő­pontját, árát, valamint szá­mos népi hiedelmet, babonát, éneket és — kolduló, gyógyí­tó rendről lévén szó — gyógy­módot örökítettek meg. így például Jacobus de Vorogine dominikánus legendáriumá­nak a könyvtábláján olvas­ható feljegyzői a Contra po- dagramrámen receptet ajánl­ja a köszvény ellen. BIZONYÍTANAK A KÖNYVEK A gyűjteményt szemlélve végigkísérhetjük egy közép­kori könyvtár fejlődését, lát­hatjuk, hogy az állomány gyarapodása a múlt század második feléig, a Szent Bona- ventúra szeminárium megala­pításáig tartott, ezután in­kább a papnevelde könyvtá­rát fejlesztették. Az 1700-as évek közepén a szerzetesek több száz művet újraköttettek. Ennek alapján arra következtethetünk, hogy ez idő tájt központi rendelet szabályozta a ferencesek tu­lajdonában levő könyvállo­mány ilyesfajta védelmét. A könyvtáblák possessor- bejegyzései sok értékes tör­ténelmi felfedezést segítettek elő, vagy egyes, régebbi fel- tételezéseket támasztottak alá. Ezek segítségével lehetett bi­zonyítani például azt, hogy a legtöbb külföldi könyv pár évvel, de legkésőbb néhány évtizeddel megjelenése után a magyar olvasók kezébe ke­rült. Az egyik könyv lapjára írt görög nyelvű sorok pedig napvilágra juttattak egy olyan tényt, amelyről eddig nem volt tudomásunk, neve­zetesen azt, hogy Debrecen­ben élénk könyvkereskedelem folyt. A helytörténeti kutatásokat segítik azok az 1700-as és 1800, között kiadott apró­nyomtatványok (üdvözlő- és gyászbeszédek), ‘ amelyek egyetlen példánya a gyöngyö­si könyvtárban található meg. Külön műfajt képeznek a teo­lógiai tanulmányok elvégzé­sekor tartott ünnepségek ajándékkönyvecskéi. A pappá avatás előtt a szerzetesek fel­keresték a helyi könyvesbol­tokat, és felvásárolták a na­gyobb példányszámban kap­ható műveket. Ezekből a do­kumentumokból összeállíthat­nánk a környék, a helység történetét, felvázolhatnánk az itt élők családfáját, ygyanisa barátok minden egyes pél­dányhoz készíttettek néhány előoldalt, amelyek az érteke­zés tézisein kívül a vezető professzorok, a disszertálók és világi jótevőik, földesuraik nevét is tartalmazzák. Szántszándékkal hagytam a felsorolás végére a könyvtár egyik „volt” ritkaságát, a há­borús események idején el­tűnt Fustus-bibliát. Eltűnté­vel nemcsak óriási anyagi (körülbelül egymillió dollárt ér), de pótolhatatlan szellemi értéket is veszítettünk, hiszen hazánkban ez volt az egyet­len, világviszonylatban is szá­mon tartott példány. A TESTÜKKEL VÉDTÉK Keresztúry Dezső akadémi­kus mondta nyár eleji meg­nyitó beszédében: „Az, hogy ez a könyvtár egyáltalán megmaradt, néhány — pozitív őrült-partizán munkájának köszönhető, akik igen nehéz körülmények között is azt mondták: amit ez a nemzet létrehozott értékekben, azt a legnagyobb örvényben is meg kell próbálni megmenteni, hogy továbbadhassuk' kötele­ző hagyományként az utá­nunk következőknek. Ez a kis könyvtár méltó helyre ke­rült, szép elhelyezésbe és minden remény megvan arra, hogy tovább fog élni, jó szí­vek fogják őrizni”. Az „őrzőknek” csak azt kí­vánhatjuk, hogy olyan szere­tettel viseljék gondját az ál­lománynak, mint annak létre­hozói tették, akik a legenda szerint a múlt század eleji tűzvész idején testükkel és csuhájukkal védték a köny­veket a pusztító lángoktól. Gondosságban, vigyázatos­ságban nincs is hiány. A Széchényi Könyvtár két kon- zervátora évente átvizsgálja, rendbe hozza a könyveket. Az ily módon karbantartott gyűjtemény egyelőre csak szombaton és vasárnap dél­előtt, később remélhetőleg néhány napon hgt közben is fogadja a látogatókat; Mátraházi Zsuzsa

Next

/
Thumbnails
Contents