Nógrád. 1979. szeptember (35. évfolyam. 204-229. szám)
1979-09-28 / 227. szám
Vagyonvédelem Milyenek vagyunk: gondos, figyelmes, takarékos emberek-e, vagypedig felületesek és pazarlók, akik saját javaikkal, értékeikkel nem sokat törődnek, s a védelmet másoktól r- főként a hatóságoktól — igénylik? A kérdés meglehetősen általános ugyan, felelni többféleképpen lehet rá. Az anyagi javak a munka ellenértékének rr.sgtestesítői. Amikor tehát azt vizsgáljuk: hogyan, milyen gondosan és takarékosan bánunk velük, voltaképpen arra is kiváncsiak vagyunk: milyen az önértékelésünk. A vizsgálódásra jó alkalmat adnak azok a számok, amely .-két most állított össze a Legfőbb. Ügyészség. A statisztika ugyan rendszerint csak az átlagosra — a valóban változatlan formában alig-alig létező magatartástípusra — utal, mégis érdemes a tanulságokat levonni. Megállapítható. hogy amíg 1965-ben a magánszemélyek anyagi javaiban bűncselekménnyel 5.2 millió forint kárt okoztak, tavaly, 1978-ban a kár összege ennek csaknem háromszorosa, több mint 14 millió forint volt. Hozzá tehetjük persze: közben jelentősen emelkedett az életszínvonal, több új lakóházat, nyaralót építettek, több gépkocsit és egyéb nagy értékű használati tárgyat vásároltak, mint korábban bármikor, s hogy gyarapodott a takarékállomány. A statisztikákból azonban más is kiolvasható, Sokan vannak, kidnek magatartási kultúrájuk, fejlődése nem tudta követni az anyagi göveke- dés ütemét. A bűnüldöző hatóságok ismeretei szerint tavaly 45 ezer állampolgárt károsítottak meg. Az ügyek természetéből következik, hogy akadnak feiderítetlen-felderithetetlen esetek is. A bűncselekmények többsége lopás — főként betöréses lópás — volt, azaz például: lakás-, nyaraló- és gépkocsifeltörés. De az is feltűnő, milyen sok „gyanútlan” embert fosztottak meg értékeitől például járműveken, boltokban, vendéglátóhelyeken, piacokon, kulturális és sportrendezvényeken, a gyárak, az üzemek öltözőiben, a diákszállókon. Gyakori színterei hasonló bűncselekmények elkövetésének a kertes házak, a tanyák, a borpincék, s a présházak is. Nemcsak a teljesség, de a tárgyilagosság kedvéért Is meg kell említeni: a lopásokkal korántsem teljes a magánszemélyek javait .károsító bűncselekmények listája. Sokan válnak csalás és rablás áldozatává is. Hogy miért? Mert — a lopások károsultjaihoz hasonlóan — olykor túlságosan jóhi- szeműek, sók hanyagok és gondatlanok. Kölcsönöket adnak panaszkodó, különleges, sőt néha fantasztikus történeteket mesélő embereknek, s nem nézik meg: vissza tudja, vagy akarja-e adni az illető a pénzt. Máskor elhiszik — bár semmi alapúk rá —, hogy a lakást, gépkocsit, hiánycikket, különféle javítások, szolgáltatások elvégzését ígérő szélhámos jó pénzért teljesíti kívánságukat. A bűncselekményfajtákat, az elkövetés helyszíneit, módozatait, s okait egyaránt felsoroló statisztikák elemzésekor szükségképpen felmerül a kérdés: hol húzódik a határvonal az óvatosság és bizalmatlanság között. Hiszen könnyen rásüthetlk bárkire: nem segít pillanatnyilag rászoruló embertársain. Nem közösségi érzelmű, mert elzárkózik mások elől. Egyszóval közömbös. S olykor valóban nem könnyű dönteni: melyik a helyes magatartás. Tény ugyanis, hogy közösségi társadalomban a segítőkészségnek alapvető erkölcsi sajátosságnak kell lepnie. De az is követelmény — s nemcsak egyéni, hanem társadalmi érdek is —, hogy a javakat, a munka ellenértékeit, ésszerűen, gondosan, takarékosan használjuk fel; a pazarlás, a hanyagság, a nemtörődömség nemcsak az állami, s a gazdasági szervezetek, intézmények munkájában, a családok háztartásában is káros. S nem csupán azért, mert a kidobott pénz, az elherdált érték veszendőbe megy — az ügyészség adatai szerint például a bűncselekménnyel okozott károknak csak alig több mint 20 százalékát térítik meg a tettesek. Hanem azért is, mert az anyagiakon túl, a legtöbbször erkölcsi kár, veszteség is kimutatható. A nagyvonalúság, a könnyelműség magatartásformává, szemléletmóddá válhat, pedig tapasztalható, hogy aki saját javaival sem tud ésszerűen bánni, az esetleg a köz értékeit sem becsüli kellőképpen. Kulcsár Anna KÖVJRÄG BRIGÁD Valik és Erzsik Gáspár Istvánná, a brigádvezető Szentgyörgyi Istvánné Rozgonyi Valéria Bukrán Erzsébet Halász Erzsébet Bábel László felvételei Amikor a közelmúltban a vendéglátó vállalat szakszervezeti bizottsága és vöröskeresztes szervezete vetélkedőt hirdetett munkavédelmi és elsősegélynyújtási tudnivalókból. Salgótarjánban, a Kővirág Szocialista Brigád tagjai összedugták a fejüket. Azt mondta Gáspár Istvánné brigádvezető : — Emlékeztek, lányok, hat évvel ezelőtt a mi kollektívánk nyerte az első helyet. Kaptunk egy szép nagy vá. zát. Illő lesz megvédeni a „becsületet”, nevezzünk be megint a vetélkedőre. Nem kellett sokáig biztat, ni egyiküket sem. Mivel a Kővirág presszóra nem írhat, ták ki, hogy „vetélkedő miatt zárva”, egymás között döntötték el, ki dolgozik és ki vetélkedik. Hamarosan összeállt a versenyen induló brigád. Szentgyörgyi Istvánné, Rozgonyi Valéria, Bukrán Erzsébet, és Halász Erzsébet. Ö volt a csoport „Benjáminja”. lévén még harmadéves tanuló. Közösen készültek, Gáspárné ugyancsak biztatta valameny. nyiüket, nehogy szégyent valljanak. A két Valéria és a két Er. zsébet neki is Indult a megadott időpontban. — Izgultunk nagyon, nehogy szégyent valljunk. Egyébként is amolyan vetélkedős brigád vagyunk, amikor lehet, mindig megyünk. Vetélkedtünk már a szép magyar nyelvből, tarka-barka tudnivalókból is. A tizenhetes asztal volt az övék. Kiírták szépen: Kővirág brigád. Ismert tudnivalókból adtak számot, egy presszóban is gyakran történhet baleset. Eltörik pohár, üveg, megvághatják, leforrázhatják magukat. Olyan szűk és pici a raktárhelyiségük, hogy nem árt, ha tudják, miként kell szakszerűen tárolni palackokat,' ládákat. Az első forduló munkavédelmi totó volt. Minden kérdésre jól feleltek, így 13+1 találatot értek el. Szentgyör- gyiné volt a csapatkapitány, öt sürgették, siess már, írjad, mert lemaradurfk. Aztán baleseti jegyzőkönyvet kellett kitölteni szakszerűen és hivatalosan. Csalafinta volt a kérdés, amely úgy szólt: egy hentes megszúrta magát a munkahelyén délelőtt fél tízkor. Baleseti napnak számít-e, avagy munkanapnak? Rájöttek, csak a munkában eltöltött négy óra után lehet baleseti napnak számítani... Aztán jött a következő kérdés. hol szabad sört csapolni? Bár soha nem .csinálták jól megfeleltek. Kitöltötték a vöröskeresztes totót. válaszoltak tesztlapokra. Az első helyet tulajdonképpen az utolsó feladatta! nyerték el. Tizenöt pontot senki nem kapott. A brigád tíz esztendeje dolgozik együtt. Két évvel ezelőtt elnyérték a Vállalat kiváló brigádja címet, most beneveztek a Szakma kiváló brigádja versenyre. Az elsőségért kaptak oklevelet és egy-égy szép falitálat. Egyiket kirakták a kis irodába, legyen az közösen a brigádé, emlékeztessen erre a jól sikerült vetélkedőre. — cs. — Határőr brigád Nem puszta név A FIM Kőbányái Porcelángyár balassagyarmati üzemében tevékenykedett a Kilián György komplexbrigád, mely 1977-ben alakult, s kiváló teljesítményével még abban az esztendőben méltóvá vált a szocialista cím' viselésére. A kollektíva, melynek tagságában karbantartó szerelő és teljesítményben dolgozó munkások egyaránt vannak, az idén újjáalakult. Tekintettel árra, hogy a város a közelmúltban határőr-település lett, a brigád úgy döntött. hogy a Határőr brigád nevet veszi £el. Erre a közelmúltban kedves ünnepség keretében került sor, melyen részt vett Vincze Zoltán alezredes, a határőrség kerületi parancsnoka is, akit a közösség tiszteletbeli taggá vá, 1 .osztott. Viszonzásul brigádnaplót nyújtott át a parancsnok, melyen Kiváló határőr jelvény díszeleg — előlegezett bizalomként —, s néhány fénykép emlékeztet a határőrök fáradságos és felelősségteljes munkájára. — Mind mi. mind feletteseink, de a megye párt- és* állami vezetői is örömmel üdvözölték a kezdeményezést —, mondta többek között Vincze Zoltán alezredes ünnepi beszédében —, mely szorosabbá teszi a határőrség és a polgári lakosság egvre mélyebb -hagyományokkal rendelkező jó kapcsolatát. Büszkék vagyunk, hogy ilyen kiváló eredményeket elérő közösség viseli majd a Határőr nevet és szeretnénk, ha a puszta néven túl tetteikben is tükröződne döntésük. Politikai kezdeményezésnek tekintjük a brigád lépését. Reméljük, hogy nemcsak fölveszik ezt a nevet, hanem eddigi eredményeiket felülmúlva dicsőséget is hoznak rá. A továbbiakban utalt arra is, hogy a névfelvétel szorosabb kapcsolatot jelent a határőrséggel, melynek keretében tájékoztatják egymást eredményes munkájukról és szükség esetén egymás segítségére is sietnek. A brigád vezetője. Garam- völgyí István gépkocsivezető elmondta, nemcsak üzemi és társadalmi tevékenységükkel szeretnének rászolgálni a címre, bár ez is kiemelkedő. Többek között például a brigád minden tagjára százórányi társadalmi munka jutott az idén, melyet elsősorban gyermekintézmények karbantartásán végeztek, illetve a gyáron belül teljesítettek. A szalagon dolgozók általában 104—105 százalékos teljesítményt nyújtanak. A brigád feltett célja, hogy önkéntes határőrcsoportot alakítson, s így tevőlegesen is részt vehessen a határ védelmében. Terveiben a Határőr brigádot támogatja a gyáregység is, mint Gylmesi László üzemvezető elmondta: — Kapcsolatunk nem mai keletű. Hasznosnak tartjuk az ötletet, annál is inkább, mivel dolgozóink nagy része határ menti, illetve határőrtelepüléseken ■ lakik. A kapcsolatnak más formáit is tartjuk: közös rendezvényeket, baráti találkozókat szervezünk. Követésre méltó a balassagyarmati brigád példája, remélhetőleg sikeresen váltják valóra terveiket. A tizenegy fős kollektíva dicséretére válik üzemének. * —8— Karancsságon tárgyalták Szociálpolitika a megvalósulás utján A Karancssági községi közös Tanács Végrehajtó Bizottsága eredményesen koordinálja a szociálpolitikai célkitűzések helyi végrehajtását, és időnként megvizsgálja azt is, hogy az igazgatási területen működő gazdálkodó egységek milyen eredményeket érnek el az életszínvonal és a társadalompolitikai célkitűzések végrehajtásában. — A közelmúltban a termelőszövetkezet vezetősége adott tájékoztatást arról, hogy a dolgozók érdekében hozott szociális és kulturális jellegű jogszabályok miként érvényesülnek és a végrehajtás során milyen eredményeket értek • el — említette Ball András tanácselnök. — A végrehajtó bizottsági ülésen miről volt szó? — kérdezem Hanzélik Ferenctől, a termelőszövetkezet elnökétől. — Szociálpolitikai tevékenységünk ,nem választható el közös gazdaságunk mindennapos munkájától, eredményeinktől. — Miért? A szervek lehűtése Egyes esetekben feltétle- orvostudományi intézetben nül szükség van bizonyos bel- olyan műszert szerkesztettek, ső szervek lehűtésére. Ezt úgy amelynek segítségével bizto- oldják meg, hogy egy vízzel sítható a balloncsőben a víz töltött vékony balloncsövet körforgása és egyenletes elvezetnek a testbe. így egyen- osztása. Ezáltal fokozható a letesen le tudják hűteni az gyógyítóeljárás eredméjjyessé- egész szervezetet. A tyumenyi ge. Gáznyelő fák Szovjet biokémikusok meg- fenyő, a juharfa, a .jávorfa állapították,. hogy bizonyos és a cédrus nyeli el. Ezért a fajta fák nemcsak a széndio- nagyvárosokban célszerű xidot tudják asszimilálni a ezekből a fafajtákból sokat levegőből, hanem a nitrogén. ....... ....... oxid/ot is a gépkocsik kipufo- ultetm’ hosy tisztítsak a vágó gázából. Ezeket a káros roskózpontok szennyezett le- gázokat a legintenzívebben a vegőjét. — A fogyasztási alapot. — nem könnyű munkával — a különböző ágazatainkban teremtjük meg. Ebből biztosítjuk tagságunknak és három községünknek, Karancsság- nak, Ságüjfalúnak és Szal- matercsnek a társadalompolitikai célkitűzéseknek is megfelelő, különböző juttatásokat. — Milyen módon történik az elosztás? — Az elosztásnál egyik meghatározó tényező az, hogy milyenek a szükségleteink. Ez jelentkezik tagságunk, szövetkezetünk és községeink részéről is. — Miként a termelőszövetkezetben? — Szociálpolitikai intézkedéseink egy részét a szövetkezeti alapszabályzatunk kötelezően írja elő — válaszolja az elnök. Ügy érzem, hogy a szociális biztonság alapjait már megteremtettük. Ennek ellenére a termelési és a tenyésztési feltételek további javítását tűztük célul, és ez közismert a tagságunk előtt is. Szövetkezetünknek nagyon fontos, hogy megfelelően felkészült és kulturált munkaerővel rendelkezzék. — Mit tesznek ezért? — A munka díjazását, és a juttatásokat is részben ennek figyelembevételével alakítjuk. Ez ösztönöz arra, hogy dolgozóink növeljék szakmai, politikai, kulturális képzettségüket. ,— Ezenkívül? — Segítjük tagjaink családi- és életkörülményeinek javítását is —, említi célkitűzéseik' egyik fontos területét. — Az idős termelőszövetkezeti tagoknak a támogatást rendszeresen biztosítjuk, jubileumi jutalomban részesítjük a 25 éves tagsággal rendelkezőket, és azokat, akik 1965 előtti tagok, s munkájukkal kiérdemeltél: ezt . . . Különböző rendezvényeket is szervezünk, a társadalmi szervekkel együttműködve, i'dős tagjaink részére — újságolja. A szövetkezet elnöke el* mondta, hogy jelenleg 11 szolgálati lakással rendelkeznek, a segélyezési alapot célszerűen használják fel, támogatják az Üzemi étkeztetést. Rendszeresen szerveznek tanulmányi kirándulásokat, amelyeken nem kis számban vettek részt a termelőszövetkezet dolgozói. A községekben működő társadalmi szervezetek munkáját 41 ezer forinttal segítették, és több mint 80 ezer forintot biztosítottak ifjúságpolitikai és közművelődési célokra. — Tudjuk, hogy mindez nem elég — jegyzi meg a szövetkezet elnöke —. de a korábbi időszakhoz viszonyítva- jelentős a fejlődé^ — utalt rá. — A munkavégzés különböző területein dolgozók szakmai felkészítésére is figyelmet fordítunk, így nincs akadálya a legújabb technika és a szabályzók alkalmazásának sem. Jelenleg 4 fiatal tanul főiskolán, a tsz ösztöndíjasaként, velük rendszeres a kapcsolat . . . A beszámolót a végrehajtó bizottság elfogadta, és megállapította, hogy a termelő- szövetkezet vezetői eredményesen munkálkodnak a szociálpolitikai és a kulturális jellegű célkitűzések helyi végrehajtásáért. Eredményesnek ítélték meg a termelőszövetkezet vezetőinek együttműködését a helyi társadalmi szervekkel is. Nem elkülönülten dolgoznak a három község életétől — utalt rá Báli András tanácselnök. — A munkakapcsolat további erősítését, aa anyagi eszközök még célirányosabb felhasználását jól segíti a végrehajtó bizottság tagjainak tevékenysége is, és arról is meggyőződhetett bizottságunk, hogy a termelő- szövetkezet konkrét, reális es a távlatokba mutató szociális, kulturális jellegű tervekkel rendelkezik — összegezte a tapasztalatokat a közös községi tanács elnöke. Rácz András NÓGRAD - 1979. szeptembei 28., péntek 5
