Nógrád. 1979. szeptember (35. évfolyam. 204-229. szám)
1979-09-25 / 224. szám
öslégi/ a borostyánban..» Üzem ez üiieghez Október elején kezdődnek az újonnan fölszerelt gépek úgynevezett funkciópróbái a salgótarjáni síküveggyár földolgozó gyáregységében. A több millió márka értékű nyugatnémet gépsorok egyelőre üresen ’— továbbalakítandó üveglapok nélkül — lépnek működésbe, hogy a legalapvetőbb hibákat —, ha adódnak' ilyenek- — könnyűszerrel kijavíthassák a szakemberek. A hidegjáratás és a próbaüzem után egész pátriánk gazdasága szempontjából fontos munkákat végez majd a gyárrész gépállománya és az ezt kezelő személyzet. MOS, ZOMÁNCOZ, EDZ A tekintélyt parancsoló épület első és második emeletén zajlik majd a gyárban húzott, s nyers méretre szabott üveglapok további öl- dolgozása. A masinasorokon több mint egy tucat művelet végezhető el: a pontosra szabást, a bevágások és lyukak elkészítését, valamint a csiszolást, a fúrást, a mosást, a zománcozást, az edzést és a ragasztást veszi, át a gép az embertől. Három főbb egységre tagolódik a földolgozóból kikerülő termékszerkezet: edzett üvegre, edzett-zománcozott üvegre és ragasztott üvegre. Edzett és zománcozott üveg kerül ■ ki majd az első emeleti üzemből. Évenkint háromszázötvenezer négyzetmétert lesznek képesek előállítani e gyártmányból az itteniek. miután a termelés menete —, ha lehet így mondani —, kiforrja magát. Ragasztott üvegből — részben hajlított, részben sík formájú táblákból — száznyolcvanötezer négyzetmétert gyárthatnak majd az ezzel foglalkozó üzemben. KÉT VILÁGOS SZÍN Százöt ember dolgozik majd az első emeleten, nyolcvanhat a másodikon. A munkások zöme köpenyt visel, 'ebből kitetszik: nem nehéz testi munka vár az itteniekre. A köpenyekkel kapcsolatban két érdekesség is említhető. A két emeleten kétféle színű köpenyt viselnek majd az emberek, s egy-egy üzembe csak a megfelelő színű munkaruhában szabad belépni. Részben fegyelmi. részben munkavédelmi célt szolgál ez az intézkedés. A köpenyek színe világos lesz —, ezzel a fokozott tisztaságra kívánják ösztönözni a dolgozókat A tisztaság egyébként nem (csak) higiéniai, hanem technológiai követelmény. Ragasztáskor nem kerülhet szeny- nyeződés a két üveglap közé, mert onnan már lehetetlen eltávolítani. Az üzemiek tréfásan megjegyzik: csak a borostyán értékét növeli, ha megkövesedett legyet találnak benne — az üvegét nem! Viszonylag magas követelményeket támasztanak az illetékesek az üzem dolgozóinak képzettségét illetően. A művezetők — már kijelöltettek — főiskolai végzettséggel bírnak; a súlyponti berendezések kezelői — bár betanított munkát végeznek — érettségizett munkások lesznek. Talán mondanunk sem kell, hogy a precíz, kényes gépsorok karbantartását, esetleges javítását csakis alaposan fölkészült tmk-szakem- berek oldhatják meg. VÍZ RÉGÖTA VAN Ám amig minden előírás szerint zajlik / a földolgozóban, néhány kivitelezési föladatot meg kell oldanj. A NÁÉV illetékese szerint az október , elejei próbaforga'tá- soknak nem ‘lesz akadálya. A VÁV még szeptember 28- án áram alá helyezi az épületet; víz már régebb óta van a csövekben —. ám az elvezető csatorna nincs kész. Október közepére ígéri az alvállalkozó. A műszaki átadás utón ki- sebb-nagyobb hiánypótlási munkák maradnak hátra; ezek elkészülte különfajta alkatrészek idejekorán való megérkezésétől, alvállalkozói és kivitelezői munkák szaporán való elvégzésétől függ. M. P. Nógrádmegyerben A kisvállalat gondjai — Azt hiszem, hogy a kisvállalatok nehézségeit mi is nap, mint nap érezzük — kezdte a beszélgetést Horváth János, a Nógrádmegyeri Vastömegcikk Ipari Szövetkezet főkönyvelőhelyettese. — Legjobban a nyersanyag-ellátásban érint ez minket. Sokszor csak elójegyzik a megrendelésünket, de nem igazolják vissza. Jobbik eset, .ha úgy szállítanak, hogy az alapanyag tárolása okoz gondot. A baj ott kezdődik, amikor szükség lenne az anyagra és nincs. Ilyenkor nem tudunk mást csinálni, mint belső átcsoportosítást hajtunk végre. Az ózdi és a budapesti üzemeknek, ahonnan az alapanyagot beszerezzük, bizonyos mértékig ki vagyunk szolgáltatva. A főkönyvelőhelyettes hirtelen össze sem tudta számolni, hogy hányféle terméket állítanak elő. Az ácskapocstól és sínszegtől kezdve a tűzhelyalkatrészekig széles a skála. Forintos dolgok ezek, de a népgazdaság számára szükségesek. Elég, ha csak az általuk gyártott alkatrészek hiányoznak, Salgótarjánban, a ZIM-bem máris megakad a munka. Az, üzem a maga 233 dolgozójával csak egy kis fogaskerék a nagy gazdasági mechanizmusban, de ha megakad, máshol is zavar keletkezhet. — Arra nagyon odafigyelünk, hogy az üzemek részére gyártott alkatrészeket, ha kell, átcsoportosítással is, de a' vállalt határidőre legyártsuk. Ha' előfordul, hogy mégsem sikerül, ez nem a mi hibánk, az alapanyag-ellátással függ össze — mondja. Az üzem féléves termelési értéke 20,7 millió forint. Az elmúlt év hasonló Időszakában 19,1 millió forint értékű árut állítottak elő. — A termelés hatékonyságát jelen körülmények között nehezen tudjuk növelni. Egyrészt elavult technológiával dolgozunk, a gépek, berendezések nagy része korszerűtlen. Másrészt a szakember, ellátottságunk is elég alacsony. Zömével betanított munkásokat foglalkoztatunk. Talán más lesz a helyzet, ha teljesen át tudunk költözni az új üzembe, ahol az 1-es számú csarnok már elkészült. t másik építése most van ölyamatban. A harmadikhoz még hozzá sesm fogtak. — Hogyan alakul a szövetkezetben az egy főre jutó termelési érték ? — Az elmúlt év első fél évében 83,1 ezer forint volt. Az idei év hasonló időszakában 89,2 ezer forint. Bizonyős emelkedés figyelhető meg. — Ezt hogyan érték el? — Ebben benne van a jobb munkafegyelem. Alapvetően azonban a termelésben közvetlen részt nem vetők számának csökkentésével függ össze. Az improduktív létszámunk 10 fővel lett kevesebb. Azok helyére, akik elmentek az üzemből új személyeket nem vettünk fel, a munkát átcsoportosítottuk. ■ Voltak olyanok, akiket az improduktív „szférából” a közvetlen termelésbe irányítottunk át Kisvállalat vagyunk, több gonddal küszködünk, azon fáradozunk, hogy a legfontosabb mutató, a termelékenység emelkedjen a szövetkezetünknél. —Szenográdi Ferenc— atomá: MA MAR egyáltalán nem szokatlan az építkezéseken, földeken, gyárakban dolgozó katonák látványa. Azt minr denki természetesnek veszi, hogy elemi csapások — árvíz, hóvihar — esetén a katonák azok, akik elsőként segítenek, az ő szolgálatkészségük gyakran emberéleteket, milliós értékeket ment meg. ‘‘Talán ezért is él úgy a közvéleményben, hogy ahol valami elmaradás van, ha egy létesítmény nem készülne el határidőre, ahol kevés a munkáskéz, ott majd segítenek a katonák. S, bár e vélekedésnek alkalmanként lehet némi alapja — hiszen például a mezőgazdaságban időnként valóban elkél a gyors, hatható^ segítség — az építő katonák szerepe, feladata mégsem ez. Tizenöt évvel ezelőtt mi- niszteretanácsi határozat hozta létre a magyar néphadsereg építő-műszaki alakulatait. Ezeknek a csapatoknak alapvető feladatuk — a többi katonához hasonlóan — a haza védelme. Az itt szolgálatot teljesítő fiatalok is elsősorban katonák, s az építési feladatokat szolgálati kötelességük teljesítése mellett látják el. Ezt — a közhiedelemmel ellentétes — vélekedést fejezi ki jelszavuk : Védem,- építem. Másfél évtized alatt a munka szervezettsége, hatékonysága, termelékenysége szempontjából is sokat fejlődött az építő-műszaki alakulatok tevékenysége, s ma már természetes, hogy számolnak velük a népgazdaság munkaerőmérlegében. S nem úgy — mint azt a már említett nézet tükrözi —, hogy amit a „civilek nem csinálnak meg, azt majd a katonák elvégzik”. Sajnos, van ilyen gyakorlat is, de korántsem ez a jellemző. Az Országos Tervhivatal a Honvédelmi Bizottsággal egyeztetve a népgazdasági,, vállalati és honvédségi érdekek figyelembevételével osztja el az alakulatokat a különböző munkahelyek között. Munka és munkahely pedig van bőven. Az építő katonák tevékenységét vasútvonalak és állomások, lakótelepek s iskolák, metróalagutak és gyárak jelzik — néphadseregünknek ezek az egységei ma már a gazdaság szervezett részeivé váltak. AZ EDDIGI eredményeket jól szemlélteti néhány adat: 1964-ben — megalakulásukkor — az építő-műszaki alakulatok összes termelési értéke 180 millió forint volt, 1970-ben közel 2 milliárd, 1975-ben ,2,7 milliárd forintot ért munkájuk. A legutolsó adat tavalyról való: ekkor 4,2 milliárd forint értékű volt a katonák teljesítménye. Az elmúlt tizenöt év alatt mindez összesen közel harmincmilliárd forint értékű munkát eredményezett. A katonák a népgazdaság minden kulcsfontosságú beruházásából kivették a részüket. Ott voltak a Borsodi Vegyikombinát építkezésein, Lenin- .városban az olefinprogram megvalósításánál, az ózdi és a dunai acélmű rekonstrukciójánál, csakúgy, mint ahogy kivették részüket a nagyvárosok — elsősorban Budapest — komplex lakásépítési programjának megvalósításából. De dolgoznak katonák az ajkai timföldgyárban, a váci, a be- remendi cemerrtműben, a metró építkezésein, az M -7- es autópályán, a készülő paksi atomerőmű munkálatain is. Eddig az építő katonák által közvetlenül létrehozott javakról, eredményekről esett szó. De ezek, az új képzési rendszerű alakulatok másfajta értéket is létrehoznak: közel tíz év alatt szervezetten folyik az általános iskolai oktatás, s ez idő alatt mintegy 15 ezren végezték el az általános iskola különböző osztályait. Hat-nyolc szakmát tanulhatnak a fiatalok a hadseregben: ilyenek például az ács. kőműves; vasbetonszerelő, gépkezelő, gépkocsivezető szakmák, s. hogy a fiatalok éltek a lehetőséggel, jelzi; két és fél ezer katona kapott eddig szakmunkás-oklevelet, s mintegy háromezren a polgári életben is érvényes brigád- és munkavezetői képesítést szereztek. Sok katonafiatal nyerte el a kiváló dolgozó címet, az elmúlt néhány évben több mint ezren kapták meg ezt a kitüntetést, s teljesítményüket, pozitív szerepüket tavaly a kormány is elismerte. MÁSFÉL évtizede, hogy a katonák a fegyveres szolgálat mellett építő szerszámokkal is egyre többet és eredményesebben tevékenykednek. Egy- egy nagy létesítmény születésekor az emberek már-már úgy érzik: mindent a katonák építenek, ám a látszat csal, hiszen- az egyenruha sokkal feltűnőbb, mint a „civilek” öltözéke. Az eddigiekből talán kitűnt, mekkora hasznát látja a népgazdaság az építő katonák munkájának. De az a tapasztalat sem kevésbé fontos, melyet a katonafiatalok — munkafegyelemről, munkaszeretetről — a hadseregben szereznek/ Főid S. Péter \ • A varsói vajdaság - 1990-ben A varsói vajdaságot, ahol 27 város és 32 község található és ahol a nemzeti jövedelem 11 százalékát állítják elő, hosszú távú terv alapján fejlesztik. A terv szerint 1976—1990. között csak a fővárosban 440 ezer új lakást építenek. Űj, nagy lakótelepek épülnek a vajdaság északi peremén, ahol a demográfusok előrejelzése szerint, 1990-re megkétszereződik a lakosság. Nem feledkeznek meg kulturális, kereskedelmi és szolgáltató központok építéséről sem. A terv külön fejezetet szentel a természetvédelemnek. Nemzeti park és természetvédelmi terület lesz a kampi- noski nemzeti park, valamint Brwinuw és Padkowa Les zna erdősége. Szcrszámicpmozgalom Két évtizeddel ezelőtt indították el útjára a ,,Szerszámgép szül. szerszámgépet” mozgalmat a KNDK-ban, amelynek eredményeként az ipar lendületes fejlődésnek indult. A kezdeményezők Észak-Hamgjöng tartomány egyik könnyűipari üzemének dolgozói voltak. Ok saját erőből készítettek célszerű szerszámgépet. Pél- I dájukat másj üzemek százai követték nemcsak a 1 könnyűiparban, hanem más iparágakban is. A fémkohászatban például egy év alatt 1300 “szerszámgépet készítettek el. A mozgalom továbbfejlesztése volt, amikor már nem csupán „szerszámgép szült szerszámgépet”, hanem műhely műhelyt, gyár gyárat, ami az iparosodás soha nem látott fejlődését eredményezte az országban. A szerszámgéppark növekedésére mi sem jellemzőbb, mint hogy 1960-69 folyamán 2,2-szeresére nőtt az ipar különböző ágaiban a szerszámgépek száma. A tervek további fejlődést irányoznak elő. A második hétéves terv utolsó esztendejére, 1984-re, a terv szerint a szerszámgép- gyártás eléri az évi 50 000 darabot. Egyszerűsítették az építési engedélyezési eljárást Megjelent az építésügyi és városfejlesztési miniszter új rendelete, amely módosítja és tovább egyszerűsíti az építési engedélyezési eljárást". Szűkítette az építési engedélyhez kötött létesítmények körét, ugyanakkor bővítette az engedély nélkül, vagy csupán bejelentés alapján elvégezhető építési munkák, létesítmények „választékát”. Az újí intézkedés lehetővé teszi, hogy engedély nélkül, de bejelentés alapját kétszáz légköbméternél kisebb térfogatú —, nem lakás célját szolgáló — épületet hozzanak létre, továbbá bármilyen felvonulási és egyéb ideiglenes jellegű épületet lebontsanak, ha azzal nem veszélyeztetik a szomszédos ingatlanokat. Az építési engedély és bejelentés nélkül építhető kerti növényház magasságát a két évvel ezelőtti rendelet másfél méterben maximálta, most az új intézkedés ezt a felső határt két méterre növelte. Az új rendelet először teszi lehetővé, hogy vállalat, közület is építési engedély nélkül, csak bejelentés alapján végezzen munkát, ami kiterjedhet az épület felújítására, helyreállítására, átalakítására.' még a tetőtér beépítésére' is, ha nem teszi szükségessé az épület teherhordó szerkezeteinek megváltoztatását, nem veszélyezteti az egészséget, az élet- és közbiztonságot, a műemlék- védelem érdekeit, a rendezési tervek végrehajtása nem károsítja a környezetet, a városképet, és nem módosítja az épületben levő lakások és lakószobák' számát. A vállalatoknak, közületéknek felvonulási épület létrehozására sem kell építési engedélyt kérni. Eltekinthetnek az engedélytől, hogyha változtatás nélkül építik be a hatósági alkalmazási engedély szerint gyárilag előállított, vagy a kereskedelemben forgalomba hozott felvonókat, vagy a személy- és teherszállításra szolgáló más berendezéseket. Ezekben az esetekben ugyanis egyszer már kiadták a hatósági engedélyt, s ha a felszerelésben, berendezésben nincs változás, akkor tel. jesen felesleges ismét engedélyt kérni. Az új rendeletből azonban az is kitűnik, hogy az egyszerűsített eljárás sem tesz engedményt, s nem ad felmentést az általános érvényű város- és községrendezési tervek, a kötelező építésügyi és egyéb tűzvédelmi, egészségügyi, védőterületi, biztonsági előírások érvényesítése alól. Az új rendelet október 1-én lép hatályba, s ugyanakkor lép érvénybe az épületek és az egyes építmények használatbavételének engedélyezésével kapcsolatos eljárás módosításáról szóló ÉVM-rende- let is. Hinnék alapvető intézkedése. hogy a felvonók kivételével lényegében csak azokra az építményekre kell használatbavételi engedélyt kérni, amelyeknek munkálatait is építési engedély alapján végezték. Egyébként most jelent meg az ÉVM-nek az a közleménye is, amely részletesen felsorolja, hogy az építési hatóságnak milyen jogszabályok, előírások érvényesítését kötelező. ellenőrizni az építési engedélyek elbírálásakor, valamint más — területfelhasználási, telekalakítási — engedélyezési eljárásban. Munka és tanulás Miként lehetne közelíteni egymáshoz a középiskolai oktatást és a felnövekvő nemzedék szakmai képzését? Erre a kérdésre nagy figyelmet fordítanak a szocialista Vietnamban. 1978-ban és 1979. folyamán az ország több megyéjében egy sor kísérleti iskolát alapítottak. Ezekben a diákok a nyolcadik osztálytól kezdve elsajátíthatják a különböző szakmákat is. Ma már több mint 60 kísérleti iskola működik. Egyes iskoláig termelési bázisként egy-egy részleget kaptak ipari üzemekben, vagy állami gazdaságokban. Mások saját műhelyekkel rendelkeznek, vagy földterületet kapnak' megművelésre a szövetkezetektől. ' Az ELZETT Művek Zár- és Lakatgyár széesényi gyáregységében 11,4 százalékkal több árut termeltek exportra, mint a bázisidőszakban. Javult a szériakihozatal, csökkent a selejtszázalék és a pótidő-pótmunka fölhasználás. Képünkön Baranyi Lajosné és Lovász Sarolta biztonsági zárakat szerelnek. Napi teljesítményük átlagban eléri a 120 százalékot. — BL — ] NÚGRÁD - .197?, szeptember 25., kedd 3 i
