Nógrád. 1979. szeptember (35. évfolyam. 204-229. szám)
1979-09-22 / 222. szám
Á versenyképesség kulcsa (II.) Amikor egy gazdaságban az olcsóbb takarmányozás lehetőségeit vizsgálják, akkor rendszerint . a termelésnél kendik. A termelés eredménye, az előállított takarmány minősége sok mindent meghatároz a későbbiekre. Az természetes) hogy általános érvényű receptet senki nem adhat mezőgazdasági nagyüzemeinknek. Ahártv gazdaság, annyiféle lehetőség a takarmánytermelésre, annak szerkezeti arányaira, az állat- tenyésztés összetételére, fejlesztési irányaira. Néhány általánosságból azonban mindenütt lehet konkrét, nagyon is hasznosítható következtetést levonni, s az adott helyzethez illően cselekedni. AZ ABRAKTAKARMÁNY DRÁGÁBB Joggal büszke mezőgazdaságunk arra, hogy a gabona- termesztésben a nemzetközi élmezőnyhöz méltó eredményeket ér el. Az idei búzatermés ugyan kivétel, de nem változtat a lényegen. Egy év termése a mezőgazdaságban — akár kiugróan jó, akár nagyon gyenge — nem minősítheti a mezőgazdaságot, illetve annak adott ágazatát. A tömegtakarmány-termesz- tés’oen viszont — s ezt sajnos, sok év adatai támasztják alá — nagyon is mesz- sze vagyunk azoktól, akik a nemzetközi élmezőnyhöz tartoznak. Ez utóbbi bizonyságául : a kérődző állatállomány számát tekintve Európában nálunk a legnagyobba tömegtakarmány-termő terület. Ennek ellenére a tömeg- takarmányt adó földjeink nem fedezik a szarvasmarha- és a juhtenyésztés igényét sem. Számítások szerint a jelenlegi kérődzőállomány évente szálas és tömegtakarmányban mintegy 3 millió tonna keményítőértéket igényel. Ám ezt a takarmányértéket — legalábbis tömegtakarmányban — nem kapja meg. Kiegészítésül abraktakarmányt kap a jószág. Abraktakarmányt, ami lényegesen drágább. Rétjeink, legelőink fűtermése, az egynyári szálasok hozama alacsony. Helyenként ezt ’ törvényszerűnek fogadják el. Pedig szaporodik azoknak az eseteknek a száma, amelyek a rétek, legelők jeIpari robotok jelene és jövője Bulgáriában az első ipari robotokat 10 évvel ezelőtt szerkesztették. A első bolgár gyártmányú ' manipulátorokat a raktárházak szállítási munkájának megkönnyítésére tervezték. Hasonló bolgár robotokat szereltek fel a KAMAZ szovjet autóüzem gyártószalagjánál is. Ez évben újabb két robotcsalád — a Pirin és a Beroe — tagjainak sorozatgyártását kezdték meg Bulgáriában. A Pirin-sorozathoz merev vezér* lésű robotok tartoznak. Itt az egyes munkafolyamatokat minden fázisukban előre pontosan megtervezik és a sorrendet is rögzítik. A típus fő képviselőjét, az RB—110-et —, amelynek 10 kilogrammig terjed az emelőereje — a precíziós öntéseknél és a szerszámgépek kiszolgálásánál használják áz „odavinni” és az „elvenni” munkafolyamatokhoz. A Beroe-sorozat tipikus képviselője a második generációhoz tartozó RB—210. Emelőereje 60 kilogrammig terjed, mechanikája az emberi kézhez hasonló. Valójában annyira ügyes, hogy a munkaterület bármelyik pontját képes elérni. A robotok harmadik generációját, az adaptálható robotot a bolgár szakemberek előreláthatólag már 1985 elölt elkészítik. lentős részének meglepő termőképességéről tanúskddik. Igaz, vannak olyan gyepes területek, amelyekkel — legalábbis egyelőre — nem érdemes foglalkozni. De ez nem menthet fel senkit az alól, hogy az arra alkalmás területeken, a már ismert módszerekkel ne termeljenek gazdaságosan több füvet, szénát, s erre alapozva ne fejlessze a kérődző állatállomány termelését. A takarmánygazdálkodás másik nagy tartaléka a betakarítás, a tartósítás területén kínálkozik. Évente hazánkban a fő termőterületek, a silókukorica-táblák és más tömegtakarmányt adó ' földek 3—3,2 millió tonna keményítőértéket képviselő termést adnak. Ez a takarmánytömeg a betakarítás, tárolás során rengeteget veszít tíeltart^lmi értékéből. Vannak akik 20 százalékra, vannak akik ennél nagyobb mértékűre becsülik a veszteségeket. NAGY VESZTESÉGEK A BETAKARÍTÁSNÁL Tény az, hogy sem betakarítani, sem tárolni, nem lehet veszteség nélkül. Az is igaz, hogy a betakarítás, tartósítás es tárolás műszaki feltételei eléggé fogyatékosak. A helyzet javítására tettek erőfeszítéseket,, Ennek ellenére még nagyon sok —rakár a betakarítás gépesítéséről, akár a tartósítás nagyüzemi módszereiről legyen is szó — a tennivaló. Sajnos, erőink szűkösek, s főként e miatt lassúbb a kívántnál a haladás. Lassú a fővetésű, főtermésű tömegtakarmányok esetén és lassú a melléktermékek hasznosítása során is. Mégsem lehet minden gondot a vontatott műszaki fejlődéssel indokolni. Sok baj, veszteség szármázik a szakmai felelőtlenségből, nemtörődömségből, tehetetlenségből. Jó minőségű silókukoricát készíteni nem egyszerű feladat, de a mai eszközökkel is lehetséges. Azoknál nem sikerül kitűnőre a siló, akik készítését túlságosan egyszerűnek tartják, s ennek megfelelően vajmi kevés gondot fordítanak rá. Különösen érzékenyen érintik mezőgazdasági üzemeinket azok a takarmány- beltartalmi veszteségek, amelyek a pillangósokban, a magasabb fehérjetartalmú takarmányokban keletkeznek. Takarmánygazdálkodásunk fehérjemérlege rendszerint hiányt mutat. A fehérje- takarmányok világpiaci ára — bár ingadozó — rendszerint' nagyon magas. Egyre drágább lesz ez a takarmány a hazai állattenyésztésben is. A termelői árreform e téren jelentős áremelkedést ígér. így hát már most, amikor formálódik a gazdaságok jövő esztendei vetésszerkezete — érdemes gondolni az üzemen belüli fehérjeforrások bővítésére, s , arra, hogy miként óvják meg jobban a megtermett fehérjét. KÁR A PÉNZÉRT A lassacskán napirendre kerülő' kukoreiabetakarítás kínálja a lehetőséget a szarvas- marhák takarmányozási költségeinek némi csökkentésére. Jó néhány nemzetközi és hazai kísérlet, valamint gyakori lati eredmény mutatja: kár a pénzért, energiáért, amit annak a kukoricának a szárítására fordítanak, amelyet a szarvasmarha-állomány hasznosít majd. A szárítás nélküli tarósítás feltételeit aránylag könnyű megteremteni. Fordítsanak erre ezekben a napokban minden érintett helyen időt, fáradságot. Itthon kevésbé, az USA- ban. több nyugat-európai országban régebben és jobban foglalkoznak azzal, hogy a takarmány felhasználása során mennyi hibát követhetnek el az állattenyésztő telepeken. Egy ilyen vizsgálat kimutatta, hogy a zsúfolt hizlalótér. a pontatlanul működő etetőberendezések, az elégtelen szellőzés stb. miatt egy sertéstelepen _ akár 180 kilogrammal is több takarmány kell egy hízó vágóra neveléséhez, mint ott, ahol minden rendben van. Hazánkban a becslések szerint a nagyüzemi telepek sertésállománya a jelenleginél 60 kilogrammal kevesebb takarmánnyal 14 elérhetné a kívánt súlyt. Sertésenként 00 kilogramm takarmány — órí-*: ási takarmánytömeg, hatalmas érték, önmagában is elegendő arra. hogy a takarmányfelhasználás részleteire minden állattenyésztési ágazatban jóval nagyobb gondot fordítsanak a termelők. Mezőgazdaságunkban évente 15—16 millió tonna tömegtakarmányt, s több mjnt tízmillió tonna abraktakarmányt — ezen belül jelentős mennyiségű importfehérjét — használ fel az állattenyésztés. Ennek ellentéteként az állattenyésztés olyan termékeket ad, amelyek nélkülözhetetlenek mindennapjainkon, olyan értéket, amely gyarapítja az ország gazdasági erejét. Fehérvári István Óit van a két bé! Föltételek sora Idestova másfél hónapja, hogy a gyári kollektívák szőkébb és tágabb pátriánkban megtették pótfölajániásaikat a közelgő pártkongresszus és a fölszabadulási évforduló tiszteletére, A munkáscsapatok már javában a vállaltak végrehajtásán fáradozna^. Ha nyílik alkalmuk, a fáradozásra. Mert ennek több föltétele van: 1. tartalmas vállalás; 2. a többletmunka hasznosságát megalapozó rendelésállomány; 3. a töoblet- munkához kellő anyag; 4. a ráadásfeladatok ellátásához szükséges műszáki adottságok stb. Mindezek megteremtésére számos intézkedést teaek a munkaakció kezdetén a salgótarjáni bányagépgyár illetékesei. A hasznos vállalások megtétele végett egy — talán túlságosan is — terjedelmes fölhívást adott ki a gyári munkaverseny-bizottság. Ebben a nem kevesebb, mint tizenegy gépelt oldalra nyúló paksamétában részletes, konkrét helyzetismertetést bocsátottak a brigádok rendelkezésére. A tájékoztatóból a brigádok pontosan értesűl- hettek az idei föladatokról, s azok teljesítésének eddigi eredményeiről. Ezek alapján könnyűszerrel megtehették fölajánlásaikat a legkényesebb tennivalók kisebb-na- gyobb mérvű túlteljesítésére. Ennek megfelelően a szocialista brigádok el is Készítették fölajánlásaikat a rendkívüli alkalomra. A vállalások tartalmát firtatandó a Május I. nevű szó*- cialista kollektíva fölajánlásait vettük sorra. A négy pontból álló lista első Helyén a gazdasági föladatoknak a tervezettnél két-három nappal korábbi megoldását ígéri a tizennyolc tagú munkáscsapat. A termék-előállítás idejének rövidítésére kivált azért van szükség, hogy a munkadarabok jó minőségben való lefestésére, ezutáni száradására több idő maradion. A brigád egyedi gyártásban Ötven dolgozó munkáját helyettesíti a Magyarnándori Állami Gazdaságban a szilvarázó gép, mely az elmúlt esztendő óta segít a gyümölcsbetakarításnál. A debercsényi kerületben leszüretelt szilvát — mely kitűnő minőségű —, a Dunakeszi Konzervgyárnak szállítják, azon túl jut a megyeszékhelyre és a környékbeli piacokra is. Az elmés és igen hasznos berendezést Illés János, Raczka Mihály, Bulejka István, Kosik János irányítják és szolgálják ki. — kulcsár — Takarékosabban gazdálkodjunk Ne az utcákat, tereket ff isisük! Mottó: A városi tanács elnöke nyílt fórumon találkozott a belváros kommunistáival. A fórum valamennyi kérdése a közérdeket szolgálja. Bár még kellemes meleg napok járnak, gondolnunk kell a rohamosan közeledő fűtési idényre. A hivatalos fűtés első napjai szokás szerint október 15. Amennyiben hidegre fordul az idő, és indokolt a lakások melegítése, előbb bekapcsolják a távfűtést. A takarékossági intézké-» désekről, a felkészülésről, az ezzel kapcsolatos tennivalókról beszélgettünk Csőke Bélával, a Salgótarjáni Ingatlan- kezelő Vállalat főmérnökével. NAGYOBB FELADATOK A vállalat a megyeszékhelyen kétezer-nyolcszáznegyven- öt távfűtéses lakásban biztosítja a meleget, valamint a meleg vizet, ellátja ‘emellett a közintézményeket is. Mint az már köztudott, augusztus 1-től áremelkedés lépett életbe. A meleg víz díját a lakás alapterülete határozza meg, a távfűtésért pedig légköbméterenként fizetünk. Hogy melyik lakásért mennyit, azt fnár az vesz részt, egy-egy munkára két és fél-háromezer órát kap, így — ráadásszorgalommal, délutáni bentmaradással — mód nyílik a két-három nap megspórolására. „Fokozottabb gonddal végezzük az eddiginél az ex- portmunkáinkat... — így kezdődik a pótvállalás második pontja. .„Odafigyelünk, hogy a hegesztési -felületek ne legyenek rücskösek —magyarázta az egyik brigádtag: Kakuk Gyula lakatos —, jobban megpucoljuk a rozsdás anyagot. A többi munkát is fokozott figyelemmel csináljuk, de ezt fokozottabb figyelemmel. Ott van a Két bő!” A munkás érveléséhez runes mit hozzátennünk. Energiatakarékosságra vonatkozik a kollektíva harmadik fölajánlása. E tevékenységnek a legegyszerűbb módjára volt lehetőségük: a gondosságra. „.. .gépeinket feleslegesen nem járatjuk... á villanyégőket feleslegesen nem égetjük” — olvashatjuk a vállalásban. Némi szervezésre is vállalkoznak a bri- gádtágok; a nagy fogyasztású hajlítógépet apró-cseprő hiunkákhoz nem kapcsolják be; nagyobb föladatokkal együtt végzik el a kisebbeket. Gondot ■ fordítanak a vízjel ingatlankezelő vállalat közölte a lakókkal. A takarékossági intézkedések nemcsak a családokat, hanem az ingatlankezelő vállalatot is nagyobb feladatok elé állította. Az első intézkedések még nyáron, a szokásos nagyjavítás idején megtörténtek. Azért, hogy zavartalan * legyen a távfűtés és a melegvíz-szolgáltatás, a hálózatba több helyen gömbcsapokat építettek be. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy hiba esetén nem kell az egész város fűtését leállítani, hanem egy- egy érintett szakaszt külön is le tudnak zárni a javítás idejére. A szakemberek végignézték a teljes vezetéket, hogy „tiszta lappal” induljon a távfűtés októberben. Az sem mellékes, hogy az ingatlan- kezelő két és fél millió forintot költött minderre. MEGGONDOLTABB GAZDÁLKODÁS Az országos energiatakarékossági programot figyelembe véve, a vállalat különféle intézkedéseket hozott a távfűtéssel kapcsolatban. A konyvaló takarékosságra is; helyi tapasztalatok" szerint megszűnt a szódavíznek csapvízzel való hűtése a gyároan. „Az emberek, egyre jobban érzik, hogy maguknak spórolnak- — így Kakuk Gyula. — Még rá is szólnak a pazarlóra.” A csapat a vállalás negyedik pontjában két óra táisa- dalmi munkát ajánlott fel az év elején vállalt tizenhat órán kívül. Ezt jószerivel már mindnyájan teljesítették; sok lehetőséget kínál ilyen • munkára az általuk patronált kisterenyei nevelő- otthon és a Budapesti úti iskola. A vállalások teljesítésének lehetősége egyébként soKszor a brigádokon múlik. A hatalmas szerkezetek nem egy koílekth-a munkái. nanem több csapat dolgozik rajtuk. Magától értetődő, hogy az egyik lemaradása maga után vonja a másik lemaradását. Ez tehát az "adott szóban foglalt kötelezettségen kívül egy másfajta kötelezettséget is ró egy-egy szocialista brigádra a bányagépgyárban. M. P. NÓGRÁD - 1979. sí hákban, az előírt hőmérséklet 16, a szobákban 20, a fürdőszobákban 24 Celsius-fok. Egy- egy lakásban az átlaghőmérsékletnek el kell érnie a 20 Celsius-fokot. Mindezeket állandóan és fokozottabban ellenőrzik a távfűtési üzem dolgozói. Igyekeznek úgy szabályozni a fűtést, hogy az előírt hőmérséklet meglegyen. Mindezek érdekében az épületekről hőtérképeket készítenek, amelyek felfedik az alul-, illetve túlfűtött lakásokat. A felesleges energiapocsé- kolás megelőzhető az ajtók, ablakok hőszigetelésével. A Purfix szigetelőszalag alkalmas erre a célra, házilag is könnyen fel lehet ragasztani, az eredmény pedig, hogy a lakás hőmérséklete egy-két fokkal magasabb lesz. A meleg vízzel is jobban kell takarékoskodni, feleslegesen ne folyassuk, mert az mindany- nyiunk zsebére megy. Annál is inkább, mert Salgótarján távfűtéses lakásainak fűtéssel és meleg vízzel ellátása évente negyvenmillió forintot követel. TAKARÉKOSABBAN FŰTENI A rendeletek értelmében a Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalat a fűtési idényben éjszakánként csökkentett fűtést alkalmaz. Este tíztől reggel hat óráig néhány fokkal csökkentik a hőmérsékletet.' Ami a munkahelyeket, intézményeket illeti, itt is sokat lehet megtakarítani. Szabad szombatos héten — olyan intézményeknél, vállalatoknál,- ahol mindenki egyszerre szabad szombatos — pénteken, szombaton és vasárnao csak annyira fűtenek, hogy a fűtési rendszer csövei ne fagyjanak be. ..Dolgozós” szombatokon minimális fűtést alkalmaznak. Természetesen mindezeknél sokoldalúan figyelembe veszik, hogy az intézmények működését a fűtés ne akadályozza. Külön szabály vonatkozik az iskolákra, óvodákra, bölcsődékre. A fűtés súlyos milliókba kerül és mint ahogy a családi gazdálkodásban is jobban megnézzük, melyik forintot hova tesszük, vonatkozik ez a nagyobb közösségre is. A takarékosabb gazdálkodás mindannyiunk érdeke. — cse — 22., szombat 3
