Nógrád. 1979. szeptember (35. évfolyam. 204-229. szám)

1979-09-15 / 216. szám

Munkájuk az összefogás maradandó, szép példája Gromíka magyar kitüntetése Kitüntették a Kun Séta ifjúsági épitöbriqádot Becsülettel teljesítette há­romesztendős küldetését az uszty-ilimszki cellulózkom­binát építésén részt vett Kun Béla ifjúsági építőbrigád —, jelentette örömmel Cséffai János, a Szibériából hazatért csaknem 300 tagú ifjúsági brigád vezetője. Pénteken a magyar néphadsereg művelő'- dési házában tartott ünnepsé­gen értékelték a szibériai gyáróriás, Uszty-Ilimszk vá­ros és a vízi erőmű kivitele­zésén végzett munkájukat. Száznyolcvanegy hazai vál­lalatnak, szövetkezetnek hír­nevét öregbítették a fiúk, lá­nyok: 30 ezres nemzetközi kollektívában, szovjet. NDK- beli, lengyel és bolgár fiata­lokkal együtt „állták a sa­rat”. Csaknem 10 millió ru­bel értékű munkát végeztek el, s hogy milyen minőség­ben, azt a nemzetközi brigá­dok munka versenyében tíz al­kalommal elnyert vörös ván­dorzászló, vagy például 56 Komszomol-kb kitüntetés és más elismerések is bizonyít­ják. Feladatuk volt a kiszol­gáló, a segédüzemi bázis épí­tése, a faipari előkészítő üzem létrehozása, munkáju­kat dicséri a szociális és et- kezőépület kivitelezése. Sze­relési feladatokat láttak el az üzemi főépületen, de Uszty- Ilimszk városában is hozzá­járultak a lakóházak, a mun­kásszállók, iskolák és az óvo­dák gyarapításához. — Visszatekintve az elmúlt három esztendőre, megálla­píthatjuk: a Kun Béla ifjú­sági építőbrigád tagjai sike­resen végrehajtották KISZ* megbízatásukat, méltó módon képviselték hazánkat, népün­ket, munkásosztályunkat, az ifjúsági szövetséget — mon­dotta ünnepi köszöntőjében Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ központi bizottságá­nak első titkára. — Az egész embert kívánó nagyszerű helytállásért a KISZ közpon­ti bizottsága őszinte elisme­rését fejezi ki a brigád vala­mennyi tagjának, párt- és KISZ-szervezeteinek, szak- szervezeti bizottságainak. Az uszty-ilimszki faipari és cellulózkombinát felépíté­sében részt vett magyar fia­taloknak átadva a párt Köz­ponti Bizottsága, és személy szerint Kádár .János első tit­kár üdvözletét, Maróthy zászló így folytatta: — Amikor három évvel ez­előtt a KISZ IX. kongresszu­sán elhatároztuk, hogy nagy létszámú önkéntes ifjúsági brigádot küldünk a KGST- beruházásban készülő szibé­riai létesítmény építésére, jól tudtuk, hogy nagy vállalko­zásba kezdünk. Számítottunk azonban a feladat vonzerejé­re és nem kevésbé ifjúságunk vállalkozó szellemére, a na- záért érzett felelősségre. Mindez nem volt alaptalan, felhívásunkra százával je­lentkeztek az építőipari szak­munkások ; betonozók, ácsok, kőművesek, burkolók, festők és szerelők. Közülük került ki az a 300 fiatal, akik KISZ- megbízólevéllel a tarsolyuk­ban nekivághattak az embert próbáló nagy útnak. Maróthy László ezután rá­világított arra, milyen nagy jelentősége van hazánk szá­mára a többi KGST-ország- gal, s mindenekelőtt a Szov­jetunióval kialakított együtt­működés tervszerű, hosszú távra szóló fejlesztésének és bővítésének, majd kiemelte: — Országépítő, jövőt for­máló terveink megvalósítása elképzelhetetlen a szocialista országok együttműködésének legfejletteb formája, a szo­cialista gazdasági integráció nélkül. Az együttműködés sa­játos, egyre tartalmasabb és gazdagodó formája a testvéri ifjúsági szövetségek közös feladatvállalása a gazdasági építőmunkában. A KISZ és a Komszomol testvéri együtt­működését mindenkor legfon­tosabb feladataink között tar-\ tottuk számon. Megköszönve a sikeres munkavégzést segítő párt-, állami- és társadalmi szerve­zetek, valamint a gazdasági vezetők és termelőkolléktí- vák tevékenységét, Maróthy László kiemelte: — E helyről is hálásan kö­szönjük az itthonmaradt hoz­zátartozók megértését és helytállását, a kilométerek ezreit átívelő szeretetét, amely biztos, hazaváró hátor­szágot és 60k erőt adott a fiatal magyar építőknek. Kö­szönjük a bizakodó, a titkolt gondok ellenére is derűs hangú leveleket, a szívet me­lengető sorokat. Végezetül a KISZ-kb első titkára- azokról a feladatok­ról szólt, amelyek a haza­tért fiatalokra a megérde­melt pihenés és a visszail­leszkedés után várnak. Az ünnepségen —, amelyen részt vett Kovács Antal, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezetője, Ábra­hám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter, Gyöngyösi István, az építők szakszervezetének főtitkára, továbbá Vlagyimir Jakovle- vics Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete — Ki­tüntetésekkel jutalmazták a munkában élen járt fiatalo­kat. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát egy, bronz fo­kozatát három fiatal vette át. Az ifjúsági szövetség 17 fiút és lányt részesített KlSZ-ér- demérem kitüntetésben, ki­lencet Ifjúságért Érdemérem, 31-et Kiváló Ifjúsági Vezető érem, 30-at aranykoszorús KISZ-jelvény és , 39-et a KISZ-kb dicsérő oklevele ki­tüntetésben. Az építésügyi- és városfejlesztési miniszter Ki­váló Munkáért kitüntetését 20-an vehették át, és ugyan- ennyien részesültek miniszte­ri dicséretben. Ketten kapták a Szakszervezeti Munkáért ezüst fokozat, hárman a Szakszervezeti Munkáért ok­levél elismerést. , Az ünnepség Pásztor Gab­riellának, a KISZ központi bizottsága titkárának zársza­vával ért véget. Ezután a KISZ-kb intéző bizottsága fo­gadást adott a résztvevők tiszteletére, amelyen Vlagyi­mir Jakovlevics Pavlov mon­dott pohárköszöntőt. (MTI) Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: Pénteken Moszkvában át­nyújtották Andrej Gromikó- nak. az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szov­jetunió külügyminiszterének az Elnöki Tanács által ado­mányozott magyar kitünte­tést, a Béke és Barátság Ér. demrendet. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a testvéri ma­gyar—szovjet kapcsolatok el­mélyítése, a szocialista kö­zösség országai közötti együtt­működés továbbfejlesztése, a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítása érdekében kifejtett sokoldalú tevékeny­sége elismeréseként, 70. szü­letésnapja alkalmából ado­mányozta Andrej Gromikó- nak a magas kitüntetést. A Béke és Barátság Érdem­rendet dr. Szűrös Mátyás, a Népköztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete nyújtotta át az MSZMP Központi Bizottsá. ga és a Népköztársaság El­nöki Tanácsa megbízásából. Tolmácsolta a Központi Bi­zottság és a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsé, Minisztertanácsa, Külügymi­nisztériuma, személy szerint Kádár János, Losonczi Pál Lázár György, Púja Frigyes szívből jövő jókívánságait. A kitüntetés átadásánál jelen volt Georgij Komyijen- ko és Viktor Malcev, a Szov­jetunió külügyminiszterének első helyettesei, Nyikolaj Firjubin külügyminiszter­helyettes és a szovjet külügy. minisztérium több vezető munkatársa. Ott voltak a Ma­gyar Népköztársaság moszk­vai nagykövetségének fele­lős diplomáciai munkatársai. Andrej Gromikónak pénte­ken átadták a Csehszlovák Szocialista Köztársaság ma­gas állami kitüntetését is. Spanyol támogatás a PfSZ-nek Adolfo Suarez spanyol kor­mányfő csütörtökön este ar­ról biztosította Jasszer Arafa- tot, a Palesztinái Felszabadí- tási Szervezet végrehajtó bi­zottságának elnökét, hogy „Spanyolország támogatja a Palesztinái ügyet, a Paleszti­nái népnek és a PFSZ veze­tőinek harcát”. Mint már jelentettük, Ara­fat csütörtökön érkezett Mad­ridba, első hivatalos nyugati látogatására. Mahmud Labadi, a PFSZ szóvivője kétórás találkozó után egyebek között közölte, hogy a PFSZ elutasítja a rész­vételt a ciszjordániai és gázai önkormányzatról folyó egyip­tomi-izraeli tárgyalásokon. Vásár Zágrábban Lazar Kolisevszki, a jugo­szláv államelnökség alelnö- ke péntek délelőtt ünnepé­lyes keretek között megnyi­totta az idei — sorrendben az 50. — zágrábi őszi nemzetkö­zi vásárt, amelyen 58 külföldi országból több mint 5000 cég és külkereskedelmi vállalat állítja ki termékeit 210 000 négyzetméter fedett és 80 000 négyzetméter nyitott terüle­ten. vállalat, köztük a HUNGA- ROTEX, KONSUMEX, AR- TEX, NIKEX, TECHNOIM- PEX, TRANSELEKTRO és CHEMOLIMPEX képviseli. A vásár legjelentősebb kül- földi kiállítói a KGST-orszá- gok, amelyek közül különö­sen gazdag a Szovjetunió, Csehszlovákia és az NDK be­mutatója. Magyarországot 2000 négy- A vásár szeptember 23- zetméteres csarnokban 19 zárja be kapuit. Növekvő feszültségek Iránban Megnyílt az őszi BNV (Folytatás az 1. oldalról.) többen mérlegelnek és job­ban megkövetelik, hogy a megvásárolt termék tulajdon­sága, minősége árával össz­hangban legyen. A vásáron felsorakozó tér" mékek számottevő része kü­lönböző pályázatok — BNV- díj, gyártmányfejlesztési pá­lyázat zsűrijének véleménye után mutatkozik be. A termékek tehát már vizs­gáztak a szakmai bíráló bi­zottságok előtt, s bízom ab­ban, hogy tervezői, gyártói megnyerik a legszigorúbb kritikusok, a hazai és külföl­di vevők tetszését is. Ebben az esztendőben —, amelyet az ENSZ a gyerme­kek évének nyilvánított —, megkülönböztetett figyelmet fordítunk a legifjabb nemze­dékre, nevelésük, oktatásuk feltételeinek javítására, ör­vendetes, hogy ez a fontos témakör is helyet kapott a vásáron, mégpedig a nemzet­közi gyermekévre tekintettel a korábbinál több kiállító je­lenlétével. számos program­mal kiegészülve. Megrendezik például a játékgyártók szak­mai napját, egy másik ta­nácskozáson pedig megvitat­ják, milyen szerepet tölt be a játék a nevelésben. Az őszi BNV nemzetközi árukínálata módot nyújt arra is, hogy mind a termelő és exportáló, mind pedig a be­szerző, felhasználó vállalatok szakemberei, s velük együtt lényegében az egész lakosság tájékozódjék a hazai áruellá­tásban, a választék bővítésé­ben fontos szerepet játszó importlehetőségekről is. Mind a hazai, mind a kül­földi kiállítóknak kívánom, hogy eredményes tárgyaláso­kat folytassanak, hasznos üz­letkötéseket készítsenek elő, vagy zárjanak le. Legyen az őszi BNV is aktív Ijereske- delmi fórum. E találkozó is járuljon hozzá a gazdasági együttműködés, a népek kö­zötti barátság, a békés egy­más mellett élés elmélyítésé­hez —, fejeződik be a köny- nyűipari miniszter megnyitó beszéde. A miniszteri megnyitó után az UNICEF és az IN'TER- PLAYEXPO emblémájával díszített léggömböket eresztet­tek a magasba, s a vendégek a vásár 12 árucsoportjának megtekintésére körsétára in­dultak. (MTI) é. NOGRÁD - 1979. szeptember 15., szombat Ügy látszik, Iránban még távoli a nyugvópont. Még in­kább alapos az aggodalom azóta, hogy ismertté vált: az or­szágban teokratikus rendet kívánnak bevezetni, olyan alkot­mány alapján, amely az élet minden megnyilvánulását az iszlámnak renden alá. A legfőbb közjogi méltóságba, az or­szág élére ennek megfelelően vallási vezető kerülne. Aki nyomon követte a forradalmi folyamat különböző sza­kaszait Iránban, a sah elleni széies körű, csakugyan a tár­sadalom valamennyi rétegét érintő megmozdulásoktól az uralkodó távozásán át a kisebbségek lázadásáig, az tanúsít­hatja: a feszültség nőttön nő, s a belpolitikái bizonytalan­ság már-már zsákutcával fenyeget. Khomeini ajatollah és az iszlám legbuzgóbb hívei nem találtak gyógyírt a nyug­talanság megfékezésére. Ellenkezőleg, ők maguk szítják a békétlenséget azokkal a rendelkezésekkel, amelyek egyre in­kább emlékeztetnek Reza Pahlavi korszakára. Kivégzések és a politikai ellenzék likvidálása, a forradal­mi folyamatban részt vett baloldali és polgári erőkkel szem­beni kemény föllépés, a vallási törvényeknek alárendelt igazságszolgáltatás — mindez aligha járul hozzá a kedélyek lecsillapodásához, a stabilizálódás feltételeinek megteremté­séhez. Az elmúlt hónapokban volt úgy, hogy három hatalmi köz­pont köré csoportosultak az erők. Ma már nehezen lehet ki­tapintani, voltaképpen hány ilyen működik. Egy azonban bizonyos: Bazargan kormányának legfeljebb- látszathatalma van. Az élet minden területén elsőbbséget élveznek az isz­lám gárdisták, akik Khomeini feltétlen híveiként föllépve a maguk akaratát próbálják tűzzel-vassal rákényszeríteni az emberekre. Sokféle és változatos megnyilatkozások láttak már nap­világot Iránban a politikai élet szféráiban. Egy valamiről, nevezetesen az ország stabilizálásáról, a gazdasági élet fel­lendítéséről, a termelési rend megszilárdításáról vajm; rit­kán hallani. Pedig a sah elűzése, a forradalmi folyamat diadala jogos reményeket táplált Irán jövője iránt. Csakhogy ami most folyik az országban, az aligha felel meg azoknak az elkép­zeléseknek, amelyekért az iráni haladó erők küzdöttek. Saj­nos, a hatalom megosztottsága, a túlkapások törvényesítése mindenekelőtt azoknak kedvez, akik Iránban és az ország határain túl a régi rend híveiként kárörömmel szemlélik Irán mai állapotát. Gyapay Dénes Svéd választások előtt A svéd pártok vezetői: középen Óla Ullsten (liberális párt), balról jobbra Gösta Bohman (konzervatív párt), Lars Wer­ner (baloldali párt-kommunisták), Olof Palme (szociáldemok­rata párt), Terbjörn Fälldin (centrumpárt). Aki éppen most vállalkozik azzal nyugtatgatta a választó- arra, hogy a svéd politikai kát, hogy a svéd gazdaság élet dzsungeljében eligazod- egyéves felelősségteljes irá- jék, az szinte a lehetetlennel nyitása eredményeként kezd próbálkozik. Nyugat-Európa kilábalni a válságból és a második leggazdagabb orszá- bruttó nemzeti termék már az gában vasárnap (szeptember idén 5 százalékkal nő. Ha 16-án) tartják a parlamenti és kormányon maradhatnak — helyhatósági választásokat, és ígérik a liberálisok —, a kö­ahogy stockholmi beszélgető- partnereim mondták, Svédor­szágban még soha nem volt ilyen kiélezett a választási küzdelem, mint amilyen je­lenleg. Lényegében két nagy politikai csoportosulás vetél­kedik a hatalomért: az egyik­hez a . szociáldemokraták és a kommunisták, a másikhoz pedig a liberálisok, a centris­ták és a konzervatívok tar­toznak. Hogy végül is melyik csoport szerez majd többséget a parlamentben és alakíthat­ja meg az új .kormányt, a kérdés megválaszolására sen­ki nem vállalkozott Stock­holmban. A SZAVAZÓK KÁRÖRÖME A 8,3 millió svéd némi elég­tétellel szemléli a pártok har­cát, és még most, a vissza­számlálás óráiban is óvakodik attól, hogy rokonszenvét bár­melyik irányban látványosan jelezze. Ennek oka, ifogy a szavazók „káröröme” nagyfo­kú kiábrándultsággal párosul. Svédország lakói évtizedek óta először bizalmi válságot élnek át. 1976 szeptemberében, amikor megbuktatták a 44 éve kormányzó szociáldemokratá­kat, azért fordultak a polgári pártok felé, mert azt remél­ték, hogy a polgári politiku­sok közösen majd megoldják az ország társadalmi és gaz­dasági problémáit. Jóhisze­műségükért azóta nagy árat fizettek. A (polgári kormány­zás három éve alatt egy sor olyan kellemetlenséget voltak kénytelenek elviselni, amit ed­dig csak hírből ismertek: a munkanélküliséget, amely ma több mint 200 ezer főt érint, az egyre feljebb szökő árakat, a magas lakbéreket, a lakáshi­ányt, a gazdasági Bizonytalan­ságokat. Aligha meglepő te­hát, hogy most már nosztal­giával emlegetik az „arany éveket”, amelyek során a tő­késvilág egyik legsikeresebb gazdaságával dicsekedhettek. Abban szinte teljes az egyet­értés/ hogy a következő há­rom esztendőben Svédország­ban csak egy erős kormány kerekedhet felül a súlyosbodó problémákon: a már télen fe­nyegető energiainségen; az 1980-ban tetőző infláción; a szociális feszültségeken. A svédek okos gazdálkodást vár­nak az új kormánytól. Min­denekelőtt azt, hogy védje meg életszínvonalukat, köszö­rülje ki a „svéd csodán” esett csorbát, számolja fel a fize­tési mérleg az idén várhatóan 45 milliárd koronás deficit­jét, a munkanélküliséget, amely a felnövekvő nemzedé­ket fenyegeti igazán. (Svédor­szágban ma 40 ezer fiatal van munka nélkül, s további 20 ezer él szocialista segélyből.) PÁRTPOLITIKA A politikai pártok már a választási kampány kezdetén felismerték, hogy ha el akar­ják nyerni a szavazók kegye­it, elsősorban gazdasági prog­ramjukkal kell jeleskedniük. Az országot jelenleg vezető liberális kisebbségi kormány vetkező három esztendőben megbirkóznak a gazdasági gondokkal. (A liberális párt 1976 szeptemberében a szava­zatok 11,1 százalékát szerez­te meg, elsősorban a városi középrétegek támogatják.) A liberálisokkal közös gazdasá­gi programmal állt a választók elé‘a,centrumpárt, (Három éve a szavazók 24,1 százaléka ad­ta rá voksát, hívei magját a falusi középrétegek alkotják.) A polgári blokk harmadik tag­ja, a konzervatív párt, amely nevében a konzervatív jelzőt időközben „mérsékeltre” szé­pítette, a kevesebb adó, ki­sebb bürokrácia, jobb oktatási rendszer jelszavával csábítja a svédeket. (A konzervatív [mérsékelt] párt 1976 őszén 15,6 százalékot ért el a vá­lasztásokon, s főleg az „arany­klub”, a svéd felső tízezer tá­mogatását élvezi.) A polgári pártok egyáltalán nem lebecsülhető ellenfelei a választási küzdelemben a szo­ciáldemokraták és kommunis­ták. Svédország szocialista munkáspártja, amely az el­múlt három esztendőt az el­lenzék soraibán volt kényte­len eltölteni, s amely nem tudta zökkenőmentesen vállal­ni ezt a szerepet, választási programjában gazdasági biz­tonságot és igazságosságot, ésszerű energiapolitikát ígér. A szociáldemokraták a több mint száznapos kampány so­rán nagy hangsúlyt helyeztek arra, hogy ráébresszék a své­deket: a burzsoá pártok há­roméves ténykedése a dolgo­zó tömegek kárára kizárólag a tehetősebb rétegek érdekeit szolgálta. Olof Palme volt mi­niszterelnök pártja ugyanak­kor azt is bizonyítani kíván­ta, hogy a szociáldemokraták készek és képesek újra jót kormányozni az országot, S valóban: stockholmi beszélge­tőpartnereim többsége maga is elismerte, hogy Svédország­nak ma egyetlen erős pártia van és ez a szociáldemokratá­ké, akár nyernek, akár nem. KOMMUNISTÁK SZEREPE A párt egymaga azonban aligha képes többséget szerez­ni a parlamentben, a kommu­nisták ezért már a választási kampány idején támogatásuk­ról biztosították. A kommu­nistáknak a szavazatok leg­alább 4 százalékát kell meg­kapniuk ahhoz, hogy ez az együttműködés a svéd tör­vényhozásban, a Riksdagban létrejöjjön. A párt, amelynek teljes neve: baloldali párt­kommunisták, legutóbb 4,8 százalékot ért el a választáso­kon, s a parlamenti támoga­tásért cserébe a dolgozók ér­dekeinek. következetes képvi­seletét várja egy esetleges szo­ciáldemokrata kormánytól. Akárhogy is alakuljanak a választási eredmények Svéd­országban, az már most bizo­nyos, hogv az új kormánynak — legyen az szociáldemokrata, vagy polgári koalíció, végső esetben a kettő ötvözete — nem lesz könnyű dolga. Kocsi Margit ;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents