Nógrád. 1979. szeptember (35. évfolyam. 204-229. szám)
1979-09-15 / 216. szám
Irodai és ügyviteli gépek, valamint kisnyomd agépek üzembe állítását, garanciális és garanciaidőn túli javítását, felújítását, műszaki ellátását végzi Nógrád megye területén az Irodagéptechnikai Vállalat salgótarjáni szervize. A szerviz huszonöt műszerésze havonta átlag kétezer-ötszáz gépet vizsgál át. A kisebb javításokat a helyszínen, a nagyobbakat a szerviz központi műhelyében végzik el. A képen Lőrincz József és Bernát Imre műszerész pénztárgépet javít. , —báb— Csak a íőenergetikus engedélyével Intézkedések az energiatakarékosságra Az utóbbi idők eseményeiből tapasztalhattuk, hogy nálunk is országos problémává vált az energiatakarékosság. A népgazdaság rendelke- rnelése és zésére álló egyes ' energia- gazdaságos hordozók (mint a földgáz és hogy technológiai bérén de- tettek. Előírták, hogy az ez zéseket csakis úgy és akkor évi energiatakarékossági inüzemeltethetik, ha annak biz- tézkedési terv kiegészítésé- tosítva van a folyamatos tér- ben előírt fűtési normákat a berendezések minden területen szigorúan kihasználása, be kell tartani. A fűtőberenKülön előírták, hogy a mun. a villamos energia) korláto- kaszüneti napokon koráb- zott mennyisége és a v'állala- ban hőn tartott kovácsológyá- tok költséggazdálkodásának ri kemencéket kétnapos munkaszünet alkalmával a termelés befejezése után le kell hatékonyabbá tétele indokolttá teszi az energiával való szigorúbb takarékosság bevezetését. A népgazdaság energiafelhasználásának üteme ez szakemberek kötelesek gon. év első felében meghaladta a doskodni. tervezett értéket, ezért az Országos Anyag és Árhivadezések karbantartására -és üzemeltetésére vonatkozó határidőket és előírásokat felelősséggel kell teljesíteni. A gyár vezetői úgy rendelkeztek, hogy a súlyponti terállítani. A tér- és udvarvilá- melőberendezósekre kidol- gítás szükség szerinti bizto- gozott energianormák betar- sításáról az illetékes energia- tását az illetékes gyárrészlegek és az energetikusok foAz 1979. évi vállalati nyereségterv teljesítésének bizlyamatosan ellenőrzik és szükség esetén intézkedniük kell azok betartása érdekében. Az energigfőosztály emellett a gyárrészlegi energiafelelősök bevonásával havonta két alkalommal hely- emeljék. En- színen ellenőrzi az egyes _________ érdekében a energiahordozók felhasznáe nergiából 32 200 megawatt, nem kellőképpen kihasznált lását és az indokolatlan felföldgázból pedig 7 millió köb- termelőberendezések leállttá- használás esetén azonnal sát a főenergetikus keademé- intézkednek. A tüzelőberennyezheti. Amennyiben ezzel dezések hatásfokát állandóan a termelő gyárrészleg veze- ellenőrzik, gondoskodnak artője nem értene egyet, úgy ról, hogy a fürdővizes bojlevezető szakemberek együttes rek fűtése csak a szükséges megbeszélése alapján dönte- időtartam bah történjen. A nek a berendezés sorsáról, gazdálkodó egységek vezetői Ezen túlmenően a 10 millió kötelesek felelősségre vonni teszik, hogy a rendelkezésre forintos fajlagos energiákéit- azokat, akik energiapazarlást álló villamos energia és föld- ség-megtakarítás elérése ér- idéznek elő.--í i- bekében egy sor intézkedést o. b. tál 1979. második felére kon- txj.s ítása érdekében szüksétingentálta a vállalatok ré- vált, hogy eredetileg 6 szére a villamosenergia- és rnttlíő forintra tervezett enerföldgázvásárlást. Ennek meg- gíaköltség-megtakarítást 10 felelően a Salgótarjáni Ko- rnillió forintra hászati Üzemekben villamos neIc biztosítása méter vásárolható. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek vezetői a tények ismeretében intézkedéseket adtak tó, amelyek lehetővé teszik az energiaféleségek minden eddiginél takarékosabb felhasználását. HozzáNehéx. de ériékes emberek Akikkel könnyebb A jó szakmunkás, aki ad a munkája becsületére, miután végzett a feladattal —akár egy konnektor, vagy ajtózár felszerelésével, akár egy szövőgép javításával — mielőtt eltávozik munkája színhelyéről, többnyire még- egyszer meggyőződik arról, valóban meg- tett-e mindent, hogy a konnektor, az ajtózár vagy a szövőgép jól működjék. A még jobb szakmunkás pedig mielőtt hozzáfogna a feladathoz, .megkérdezi — legalább saját magától —, hogy vajon szükséges-e egyáltalán az a konnektor (oda, ahova kérték), vagy az ajtózár (az ajtóval együtt, ott, ahol áll), vagy a szövőgépnél nincs-e az újra és újra elromló gépelemnél újabb megoldás, olyan, amely az adott géprészt, illetve annak funkcióját feleslegessé tenné. Jó szakmunkás az első, mert kifogástalan minőségre törekszik. Azért jobb nála a második, mert ő már a takarékosságra, az észszerű megoldás lehetőségére is gondol: nemcsak jót akar csinálni, hanem — ha ’ lehetséges —, mást is, a megszokottnál, az általában használatosnál jobbat. Második emberünk tudja, hogy ami' tegnap jó, vagy a legjobb volt, az mára már nem feltétlenül a legjobb. Nem zárja ki a szüntelen változtatás, újítás lehetőségét. Nem statikusan, hanem dinamikusan, összetettebb megközelítésben törekszik a minőség javítására. Ez az újító ember leghasznosabb tulajdonsága, s erre éppen napjainkban nagyon nagy szükség van. Egy-egy üzem életében léteznek nyilvánvaló tartalékok az eredmények növeléséhez. Azt például bárki aránylag könnyebben felfedezi, ha a munkaidő 20—30 százaléka — nyersanyag- és munkaellátási zavarok miatt — veszendőbe megy. Ilyen esetben a javítás módja is kézenfekvőbb. A gyártmányok, gépek, a termelés menete azonban az újító szándékú és az újítók látásmódjával rendelkezők számára- nemcsak ilyen nyilvánvaló tartalékokat kínálnak. A speciális látású ember észreveszi a gyártmányokon azt az illesztést, vonalat, szerkezeti elemet, amelyet, ha megváltoztatnak, egyszerűbbé válhat az adott termék előállítása, csökkenthető a hibák lehetősége, olcsóbbá tehető a termelés és így tovább. Az ilyen ember látja, hogy mit kell átalakítani a gépen, hogy könnyebb legyen rajta dolgozni, s hogy miképpen kell változtatni a termelés módját, hogy az üzemen belüli kooperáció gördülékenyebbé, hatékonyabbá váljék. A feltaláló merőben újat alkot, az újító kisebb-nagyobb ésszerűsítésekre talál rá a régebbi megoldásokon. Az újítók elgondolásaihoz ezért többnyire nincs szükség nagyobb befektetésekre — a változtatás haszna mégis nagy lehet. Egy éppen elkészült beruházás, vagy egy éppen átvett külföldi licene sem garancia arra, hogy (a gépet, technológiát, vagy terméket) ne lehetne azonnal még jobbá, tökéletesebbé tenni. Az adott gyár emberei, akik • az újdonsággal éppen melegében találkoznak, tehát nem homályosítjá el látásukat a megszokás, ám ugyanakkor rutinosak és felkészültek a szakmában, azonnal észreveh'etik azt a kisebb ésszerűsítési lehetőséget, amelyre a tervező, a szerkesztő, távolabb a mindennapok gyakorlatától, nem is gondolhatott. Nemrégiben például a Magyar Hajó- és Darugyár új kazánkonstrukció gyártási dokumentációját vette meg egy nyugat-európai cégtől. A magyar gyár hegesztői közül hárman, amint megismerkedtek az új módszerrel, rögtön tudtak változtatni, újítani a módszeren. A magyar szakmunkások javaslatát a licencátadó is megvizsgálta toz a rendje ilyen esetben az eljárásnak), s azon nyomban elfogadta a változtatás^ a saját gyárában is bevezette. A legkorszerűbbnek hitt eljáráson a jó szakmunkások azonnal találtak iga- zítanivalót; az átvett licenc inspirálta őket. A magyar vállalat vezetői pedig nem sajnálták a fáradságot, s nem tologatták az értékes javaslatot, hittek embereiknek, oda mertek állni az új elképzeléssel a nagy tekintélyű külföldi partner elé is. A javaslat bevezetésével egyébként csaknem a duplájára nőtt a kazánhegesztés termelékenysége. A hegesztő szakmunkások jelentős hiánya mellett pedig nem mindegy, hogy négy ember kell-e egy kazán összeállításához, vagy boldogul kettő is — ugyanazon idő alatt. A jelen időszakban nincs olyan vállalat, amelynek költségvetésében ne játszana nagy szerepet a ráfordítások csökkentése, a géppark és a munkaidő jobb kihasználása, a selejt visszaszorítása. Márpedig az anyag- és energiatakarékosságért, a minőség javításáért, vagy a gépek jó állapotának fenntartásáért, s ezen keresztül a munkaidő jobb kihasználásáért is éppen az újítók tehetik a legtöbbet, akik munkahelyüket, eszközeiket és saját munkájukat mindenkinél jobban ismerik. , Azoknál a vállalatoknál gondolkodnak helyesen, ahol mindezt belátva, most az anyagi és erkölcsi elismerés növelésével a javaslatok ügymenetének egyszerűsítésével mindent megtesznek a vállalati újítómozgalom bővítéséért, ahol uralkodóvá teszik azt a szemléletet, amely szerint nincs .„kis ötlet”, mert az eredmények javítása érdekében minden forintnak becsülete kell hogy legyen. Egy újítás átlagos haszna az utóbbi években (a népgazdaság egészét tekintve, évente) 45—5Q ezer forint között ingadozott. A bevezetett újítások (amelyek száma a nagyobb műszaki fejlesztési programok mellett .is, 1975-től, évenként 60—65 ezerre rúgott) ösz- szesen évente 3—4 milliárd forint eredmény- javulást hoztak a vállalatoknak. Egy kicsivel több figyelem és törődés az újító emberek iránt — a számok tanúsága szerint — mindenképpen jó befektetés. _ *• t Változatos gyermekintézmények Ma már alapkövetelmény, viszonyai megkövetelik, hogy otthonban mintegy 5—600 gye- hogy a településeken, váró- az azonos nevelési célokat kü- reket helyeznek el. Ezeknek sokban, falvakban gyermek- és lönböző módszerekkel érjék az otthonoknak a megterve- ifjúsági intézmények hálózata el. ’ zése is igen bonyolult mérsegítse az új nemzedék neve- a távoli északon zárt ját- n°M feladat, de á tervezőasz- lését- , _ . szóudvarokon töltik el idejük tatokon már megtalálhatjuk a Moszkvában, a központi tu- ggy részét a gyerekek, míg holnap óvodáját. A falak moz- dományos kutató- és tervező- Közép-Ázsiában a tágas udva- gathatóak — így megnő az intézetben a bölcsődéktől 'a rok felett nagy fényvédő te- épületek belső terének funktőket alkalmaznak, és a nyiintézetben a bölcsődéktől felsőoktatási intézményekig különböző variációkban készítenek terveket, rríivel a Szovjetunió változatos klimatikus tott lépcsőket, galériákat élénk zöld színekkel festik ki. Egy mai modern csecsemőcionális kihasználási lehetősége. Uszoda, játékszobák, tusotok, tornaterem, orvosi rendelő kapnak helyet egy modern óvodában. Nem dísz a diszpécser illetékesek azokat a dolgozó- ennek az ellenkezője igaz: a nyezés egyik fejleménye. Az baj. Másfelől, hogy a harminc év során szerzett tapasztalat tekintélyes részét átadják az ifjabb művezetőknek. Ez utóbbi cél elérése körülményes lesz, ugyanis a művezetők is több éve dolgoznak a gyárgáz mennyisége megegyezik a bázisidőszak felhasználásával. A többlettermeléshez szükséges energiát tehát a vállalatnak saját maguknak kell kigázdálkodniuk. Felmérések alapján a gyárrészlegekre vetítve is kidolgozták a felhasználhatóság mértékét. A rendelkezés szerint azonban a jövőben új villamosenergia- • és földgázfelhasználó berendezéseket csak a főenergetikus engedélyével lehet. üzembe helyezni. Villamos energiát helyiségek fűtésére felhasználni szigorúan tilos. Ugyanígy földgáz-infrasugárzó berendezéseket sem engedélyeznek üzembe helyezni,, kizárólag csak a főenergetikus hozzájárulásával. A termelő gyárrészlegek vezetőit felelőssé tették azért, A cipők világsikere A Vajdaság nagy cipő-, műbőr- és bőrgyára, a szabadkai ..SOLID”, 600 000 pár bőrlábbeli szállítására kötött szerződést 200 millió dinár értékben. A legtöbbet szovjet megrendelőknek > küldi, de jelentős mennyiségű cipőt exportálnak az NSZK-ba, Amerikába, Hollandiába. Csehszlovákiába. Lengyelországba és az NDK-ba is. Ugyanakkor a SOLID jelentős hazai igényeket elégít ki: belföldi szükségletre ugyancsak 600 000 pár cipőt szállít. . Könyökünkön jön ki; a gyarapodó föladatok teljesítéséhez emelni kell az üzemi szert vezettség színvonalát. Ám, hogy ez a követelmény tisztázott előttünk, még nem könnyebb a helyzetünk, mint kát látták alkalmasnak emun- diszpécserekre nagy szükség üzem termelését szapora gép- annak a , futballistának, aki- kakor betöltésére, akik mar volt, van és lesz az ötvözet- hiba béklyózta az utóbbi hó- ban, s mint egyikük mondta: nek az edzője megmondja: egyszerűen gólt kell lőni késg. Az irányelvnek megfelelőkét-három évtizede az ötvö- gyárban. Némelyek szerint a napokban. Emiatt az illetéke- „Amit tíz év alatt nem tanulás zetgyárban keresik a kenyerű- művezetőkétől bajosabb az ő sek arra kényszerültek, hqgy tam meg, ez alatt az egy hókét. föladatuk. a négy diszpécsert augusztus nap alatt aligha fogom.” Majd Másik szempont is közre- Az eltelt tíz hónap alatt 17-től — ideiglenesen —visz- hozzátette: „Mi sem vagyunk en bátor kezdeményezést tett játszott a diszpécsergárda ki- fontos tapasztalatok jegece- szahelyezze művezetői föladat buta gyerekek.’ a szervezés javítására a Sál- választásakor. Ügynevezett ké- sedtek ki e beosztás jövőjé- ellátására a termelőüzembe« A fiatal munkairányító szagótarjáni ötvözetgyár. Tíz hó- pesítési követelményrendszer vei kapcsolatban. Egészséges emberi' reakció, vai nem véletlenül kerültek az nappal ezelőtt létrehozták az írja elő a gyáriaknak hogy mi- Mint új munkaterületnek, a hogy ezzel a intézkedéssel írásba. Szorosan összefüggeúgynevezett diszpécserszolgála- lyen beosztásban milyen kép- diszpécseri funkciónak meg- kapcsolatban is különfajta nek az ötvözetgyári eset tarai1 tot. Ebből a célból a termelő- zettségű szakember dolgozhat, lehetősen általános tennivaló- vélemények formálódtak meg. ságaival. Ezek°egyike hogy a üzem négy művezetőjét állí- A művezetőkkel szemben tá- kát határozott meg a munka- Tálcán kínálkozik az egyik szervezés megváltoztatásának tották diszpécseri posztra, ko- masztott követelmény ilyen köri leírás: a felelősség ti$z- „magyarázat”: a négy ifjabb néma műszaki oldalaV nehVrábban ugyanis műszakonként szempontból magasabb. Ezért tázatlan volt. Többek közt az művezető nem boldogul a ta- zebb, hanem sokkal inkább az utóbbi beosztásban azok a elromlott kemencék javítása pasztaltabbak nélkül... Az embéri. Ügy tetszik- nem ledolgozok maradtak, akik meg- bírt két • gazdával, ugyanis a egyik fiatal művezető mondta hét eléggé” körültekintő az •> elérni szerezték a kellő okleveleket:, helyrehozatalt a diszpécser evvel kapcsolatban, hogy a fölvilágosító munka amely ■■ három technikusból és egy szervezte, ám a tmk-munka háromszintes üzemben tény- kisebb-nagyobb ’ hordere •”? áll a műve- átvételéért a művezető volt a leg bajos egy középvezetőnek szervezési módosításokat nvn„ felelős. megbirkózni a tennivalókkal, előzi, fgy fordulhat elő" pélbaA diszpécseri és a muveze- E hónap közepére új mun- mert előfordul, hogy egyidő- ul az is hogy a fiatal műve remteni.. Elejét akarták venni tői gárda kialakításával kap- kaköri leírást fogalmaznak ben kettő vagy akár mindhá- zetőnek’fogalma sem volt amannak a korábbi gyakorlat- csolatban különféle vélemé- az üzem illetékesei a diszpé- rom szinten is kényes műve- ról- a diszpécserek vi*za nak, hogy a művezető kény- nyék alakultak ki az üzem cserek számára. Ebben a ke- let kerül sorra, s mindegyikért helyezése” csupán egy hónapra télén legyen a munkafolyama- dolgozóiban. Mivel a diszpé- mencejavítás módját is meg a művezető felel. ,, , p tok helyszínét elhagyni az cserek ötven év fölötti, a pa- kívápják határozni. A helyre- Az egy hónapra szóló visza- SZ° ’ nem ve",eSespírok szerint nem túlságosan hozatal közben a szervezési kozz során az illetékesek két Emberekkel bánni a legneképzett munkások, fölvető- föladatokkal együtt a felelős- célt kívánnak elérni. Egyfe- hezebb. Unalomig nyűtt meg két művezető irányította termelést. Mit kívántak akkor az új apparátussal az illetékesek? Mindenekelőtt a fo- üzemmérnökből lyamatos termelés föltételeit zetői állomány, próbálták ily módon megteanyagutánpótlás beszerzése végett, s hogy a javítás alatt álló kemencék ügyes-bajos dől- dött velük kapcsolatban, hogy ség is a diszpécserre száll át; tol, hogy a kemencéket.a nagy állapítás, mégsem engedhetjük gait is intézze, szervezze eredeti föladatainak a rovására. afféle mentőakció gyanánt s a hibaelhárításhoz munká- tapasztalaid diszpécserek se- ej a fülünk mellett hozták létre az apparátust, ‘sokkal rendelkezhet. gítségével úgy rendbe hozzák: Miként a fődiszpécsertől, a Az újdonság bevezetésekor azokkal jó ideig ne adódjon Molnár Pá! A diszpécseri munka kifej- személyzeti osztályvezetőtől és váratlan bonyodalmakkal min- iett szervezőkészseget és ala-.az üzem- és munkaszervezési dig számolni kell. Ezt igazol- T ’ \ pos helyismeretet követel. Az osztályvezetőtől megtudtuk, ja az ötvözetgyári kezdetné- ] NÓGRÁD — 1979. szeptember 15., szombat 3