Nógrád. 1979. szeptember (35. évfolyam. 204-229. szám)

1979-09-01 / 204. szám

„Fekete szeptember” Olaszországban Vadsztrájk, munkás- elbocsátások, Stmó Endre, az MTI tudó­sítója jelenti: Olaszországban pénteken súlyos fennakadást okozott a vasúti forgalomban az a vad­sztrájk, amelyet a szélsőséges autonomista szakszervezet kezdeményezett béremelési követelésének alátámasztá­sára. A megmozduláshoz a három legnagyobb szakszer­vezet, a CGIL, CISL, UIL nem' csatlakozott ugyan, tag­ságuknak egy része azonban nem tartotta magát döntésük­höz és spontán egyetértett az autonomisták vadsztrájkjával és szintén szüneteltette a munkát. Az akció igen súlyosan érintette a szabadságukról hazatérő dolgozókat, külö­nösen azokat, akik Szicíliáról és Szardíniáról komphajókon keltek át, hogy munkahelyük­re siessenek, vagy tovább­utazzanak más nyugat-euró­pai országokba, ahol vendég- munkásként dolgoznak. Római megfigyelők vélemé­nye szerint a szélsőséges au- tonomista szakszervezet bizo­nyos konzervatív körök támo­gatásával mindenekelőtt arra törekszik, hogy megossza a hagyományos olasz szakszer­vezeti mozgalmat és álradi­kalizmusával tömegeket vonz­zon magához amattól. Az olasz szociális helyzet másik feszültségforrása a munkáselbocsátások. A tori­nói Fiat művek csütörtökön elbocsátotta mirafiori üzem­részlegének 1950 munkását, akik a 131-es és a 132-es gép­járművek összeszerelésével és festésével foglalkoztak. A Fi­at azzal indokolta intézkedé­sét, hogy a dolgozók „fegyel­mezetlenül viselkedtek”, s jogtalan követelésekkel áll­tak elő. A Nápoly melletti Castel- lammare di Stabia Italcantie­ri hajógyár úgy döntött, hogy szeptember 10-én elbocsátja 300 munkását, az év végén pe­dig további 150-et, mert meg­rendelés híján nem tud mit kezdeni velük. A gyár 2000 munkása csütörtökön köve­telte a terv megváltoztatását. Olaszországban szeptember 1-től 10 százalékkal felemelik a vasúti fuvardíjakat és 9—15 százalékkal a repülőjegyeket a nemzetközi vonalakon. A Corriere Della Sera „fekete szeptemberről” ír, mert úgy tudja, hogy rövidesen emelni fogják a Oillanyáram-szolgál- tatás költségeit, általános ár­emelés várható az élelmisze­rek és a ruházati cikkek, va­lamint a fűtőolaj tekinteté­ben. A lap 8,3 százalékosra be­csüli az idei esztendő első fe­lében tapasztalt fogyasztási áremelést. Annak a vélemé­nyének ad hangot, hogy az áremelés gyakran egész egy­szerűen a kereskedők önké­nyes eljárásának következmé­nye. A Corriere Della Sera a világpiaci árak emelkedésével és a nyugaton általánosan tapasztalható inflációval hoz­za összefüggésbe az olaszor­szági áremeléseket. Végső búcsú Szimonovtól Kis Csaba és Szászt Júlia, az MTI tudósítói jelentik: Végső búcsút vettek pénte­ken Moszkvában Konsztan- tyin Szimonovtól, a kedden elhunyt nagy szovjet-orosz írótól a párt és kormány képviselőig pályatársai, roko­nok, tanítványok és az irodal­mat kedvelők ezrei. ’ Az írók házában felállított ravatalnál a párt és a kor­mány vezető képviselői — köztük Alekszej Koszigin mi­niszterelnök —, a szovjgt tár­sadalmi és kulturális élet ki­emelkedő személyiségei álltak díszőrséget. A gyászszertartáson a pá­lyatársak nevében több író, köztük Alekszej Szurkov és Borisz Polevoj mondott bú­csúbeszédet, majd Georgij Ivanov kulturális miniszter- helyettes szólt az eliíunyt ki­emelkedő érdemeiről. Búcsú­beszédet mondott Jevgenyij Fjodorov akadémikus, a szov­jet békevédelmi bizottság el­nöke. A szocialista országok írói nevében Hermann Kant, az NDK írószövetségének el­nöke vett búcsút Szimonov­tól. Osztrákok a száműzetésben Vendégkiállítás a Munkásmozgalmi Múzeumban Az osztrák ellenállási moz­galom archívuma Magyaror­szágon is bemutatja az Osztrá­kok a száműzetésben c. kiál. lítást, amelyet az utóbbi öt évben, amióta elkészítették, sok-sok érdeklődő tekintett meg Ausztria városaiban, az Amerikai Egyesült Államok 30 egyetemén, Stockholmban, Frankfurtban és Brüsszelben. Amint Herbert Steiner pro­fesszor, az archívum tudomá­nyos titkára — egykori ellen­álló — pénteken a sajtó kép­viselőinek elmondta: 1934. és 1945. között, miután Auszt­riában a munkáspártokat, a szabad szakszervezeteket be­szüntették, majd a német csa­patok megszállták Ausztriát, az osztrák ellenállók 10 ez­reinek. kellett elhagyniuk ha­zájukat. Az osztrák nép leg­jobb fiai, köztük politiku­sok, Nobél-díjas tudósok, ne­ves írók, művészek, mint pél­dául Sigmund Freud, Franz Werfel, Wolfgang Pauli, Fritz Wotruba, Otto Klemperer, Jo­hann Koplenig a szomszédos, vagy távoli országokban ta­láltak menedéket'. Az emigrá­cióban a nehéz körülmények, nélkülözések közepette is folytatták alkotómunkájukat, részt vettek a befogadó ország antifasiszta mozgalmaiban, küzdöttek azért, hogy Ausztria ismét szabad és független le­gyen. Sokan életüket áldozták ebben a harcban. A kiállítás 56 tablója a kényszerű emigráció részt­vevőit, azok küzdelmét, mun­kásságát ismerteti meg az ér­deklődőkkel. A kiállítás ünnepélyes meg­nyitóján részt vett Boross Sándor kulturális miniszter- helyettes, Sárközi Sándor, a Magyar Partizán Szövetség titkára, valamint . politikai, társadalmi életünk számos képviselője. Megjelent Ger­hard Velcovski, az Osztrák Szövetségi _ Köztársaság buda­pesti ideiglenes ügyvivője, va­lamint az osztrák ellenállási mozgalom veteránjainak egy csoportja. Dr. Bruno Kreisky szövet­ségi kancellár a megnyitóra küldött levelében üdvözölte- a kiállítást. A kiállítást szeptember 16- ig tekinthetik meg az érdek­lődők. majd az ország több városába is eljuttatják. ­(MTI) Késik a megegyezés a kardokkal Khomeini ajatollah pénteki kommunistaetllenes hangvéte­lű rádióbeszédében azt állí­totta, hogy „a kurd felkelők kommunista államot akarnak létrehozni Nyugat-lránban”. Megismételte az augusztus eleje óta betiltott Kurd De­mokrata Párt (KDP) vezetői­nek kiátkozását. Közölte: „Ahhoz, hogy gyökerestől ki­irtsuk a romlást Kurdisztán- ból, össze kell hangolni a for­radalmi gárdisták, a csendőr­ség és a hadsereg tevékenysé­gét”. Mondáié konzulátust avatott A hivatalos látogatáson Kí­nában tartózkodó Walter Mondale amerikai alelnök pénteken délelőtt Kanton kö­zelében egy mezőgazdasági kommunát tekintett meg, majd együtt eoedelt Kanton­ban dolgozó amerikai üzlet­emberekkel. A munkaebéden közölte, hogy az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság szeptemberben tárgyalásokat kezd a két ország közötti lé­gi közlekedés helyreállításáról Egyúttal beielentette: az Egyesült Államok megkezdte az előkészületeket arra, h'osv Tajvannal fenntartott légi közlekedési kapcsolatait „nemhívatalos alapokra he­lyezze”. Mihelyt ezek az elő­készületek befejeződtek, „ha­tályát veszti az Egyesült Ál­lamok és Tajvan között 1946- ban létrejött légi közlekedési megállapodás”. Az alelnök emlékeztette az amerikai üzletembereket ar­ra. hogy ..kulcsfontosságú sze­repet” töltenek be az Egve- si'U Államok és Kína nor­mális kapcsolatainak fejlesz­tésében: A két ország vi­szonyának ez év januárban mi lépésnek, de csuk az első lépésnek” ■ nevezte, mert — mint mondotta — „a norma­lizálás lehet üres gesztus vagy új kapukat nyithat a barát­ság és a kereske t ;lem előtt”. „Amikor megosztjuk tech­nológiánkat Kínával, hidakat építünk Kínában. nemcsak Kína modernizálásához nyúj­tunk segítséget — állította az amerikai alelnök —. hanem Amerikának is segítünk és a lehető legjobb módon tesz- szük ezt”. 1949 óta az Egyesült Álla­mok első kínai főkonzulátu­sát nyitotta . meg pénteken Kantonban Mondale. Rövid bestédében „a kínai—ameri­kai rendezett viszony konk­rét valóra váltásában tett új és ieléntős lépésnek” minő­sítette a főkonzulátus meg­nyitását. és jelezte, hogy tár­gyalások folynak további amerikai konzulátusok Kíná­ban való felállításáról, azt is hangoztatta, hogy Peking és Washington politikai kapcso­latát „a gazdasági és kultu­rális kapcsolatok szélesítésé­vel kell kiegészíteni”. A kantoni amerikai főkon­zul Richard Williams mun­katársainak számát ez év vé- ci-Ma mmtegy 15 főre fogták növelni. (MTI) Abdel Rahman Ghasszemlu, a Kurd Demokrata Párt fő­titkára pénteken, újságírók­nak kijelentette, hogy a Sa- riat Madari ajatollah által javasolt tűzszünetet jó kiin­dulási alapnak tartja a kur- disztáni válság békés rende­zéséhez, s a későbbi tárgya­lások megkezdéséhez. Ugyan­akkor hangsúlyozta:, elenged­hetetlenül szükségesnek tart­ja a hadsereg visszarendelé­sét Mahabad körzetéből, va­lamint a kurdok kivégzésének haladéktalan beszüntetését. Ghasszemlu — határozottan cáfolta, hogy bármilyen meg­egyezés jött volna létre a kormány és Mahabad város forradalmi tanácsa között — a mahabadi jószolgálati kül­döttség teheráni tárgyalásait kudarcnak minősítette. A te- heráni megbeszélések azt min­denesetre tanúsították, hogy a kurdok tárgyalásos úton próbáltak megoldást találni a válságra —, tette hozzá. Mahabad közelében még mindig támadási parancsra várnak a kormánycsapatok. Jelentések szerint kurd fegyveresek ’ pénteken tüzet nyitottak a kormány három helikopterére, amelyek Ezze- din Hosszeini kurd szunnita vallási vezető feltételezett tartózkodási helye fölött vé­geztek felderítő repülést. Mindhárom gépet találat ér­te, így azt is, amelyen Musz- tafa Ali Csamran miniszter­elnök-helyettes tartózkodott, hogy ellenőrizze a kurd fel­kelők ellen folyó hadművele­teket. * (MTI) Vietnam ünnepén Szeptember másodika a füg­getlen és demokratikus viet­nami állam létrejöttének 34. évfordulója, e sokat szenvedett ország legnagyobb nemzeti ün­nepe. A kommunisták köré tö­mörült nemzeti egységfront, a Viet Minh- sok évi, kitartó ja­pán- és franciaellenes felsza­badító harcának eredménye­ként 1945. szeptember 2-án született meg a Vietnami De­mokratikus Köztársaság. Lét­rejötte egyúttal a gyarmatbiro­dalmak széthullásának nyitá­nya volt Délkelet-Ázsiában, s az egész világon. Vietnam újkori története, kis túlzással, napjaink világtörté­nelmének nevezhető. - Kevés népet kényszerített a történe­lem olyan kemény erőpróbára, mint a vietnamit. Ho Si Minh nemzete — lélegzetvételnyi szünetektől eltekintve — har­minc esztendeje harcol. Helyt­állt a francia gyarmatosítók „piszkos háborújában”, s az Egyesült Államok csaknem két évtizedes agressziójával szem­ben, példátlan áldozatvállalás, lemondás árán a világ legerő­sebb imperialista hatalmát le­győzve kivívta hazájának szo­cialista alapokon megvalósuló újraegyesítését. Nemzedékek önfeláldozásával így lett a VDK-ból VSZK, azaz Vietna­mi Szocialista Köztársaság, vagy ahogyan a vietnamiak nevezik gyakorta önmagukat: a szocializmus előletolt délke­let-ázsiai bástyája. Épp ez a regionális és világ- politikai jelentőségű változás lett a vietnami nép újabb megpróbáltatásának forrása. A szomszédos Kína nagyhatalmi törekvéseit látta veszélyeztet­ve az erős, egységes, ötven- milliós Vietnamban. Peking hosszú ideje lappangó Viet- nam-ellenessége végül is nyílt agresszióba torkollott, máskép­pen fogalmazva: Kína csatla­kozott ahhoz a dicstelen sor­hoz, amely a japán császári hódítóktól kezdve a francia gyarmatosítókon át az Egyesült Államokig, mind vereséget szenvedett Vietnam földjén. Egyes nyugati lapok manap­ság tendenciózusan azt sugall­ják: Vietnam népe annyira hozzászokott a háborúhoz, hogy nem tud már nélküle élni. Igazságtalan, rosszhiszemű és félrevezető propaganda ez! A vietnamiak milliói — a világ többi népéhez hasonlóan, sőt jóval erőteljesebben — igény­lik a békét, a nyugalmat. A háborúban felnőtt nemzedék azt akarja, hogy gyermekei­nek bőséggel jusson rizs, ne ismerjék a szegénységet, ne kelljen? félniük többé járvá­nyok pusztításától. A vietnamiakban a béke­vágynál csak egy tulajdonság az erősebb: ragaszkodásuk ne­héz küzdelemben megszerzett függetlenségükhöz. Ezt csak­nem három és fél évtized sza* kadatlan harca bizonyítja. Senki és semmi nem tudta őket megtörni, s aligha való­színű, hogy ez bárkinek is si­kerülne a jövőben. Ehhez az elszánt küzdelem­hez kíván sok síkért Vietnam népének hazánk, a haladó vi­lág, amely ma éppoly szolidá­ris vele, mint tíz vagy huszon­öt évvel ezelőtt. Emlékezés — tanulsággal Ht legyen harmadik! A két világháború legfőbb tanulsága, hogy meg kel! akadályozni a harmadikat. A múlt nagyon is beszédes, ha akarunk és tudunk olvasni belőle: az olyan alkalom, mint a második világháború kitörésének negyvenedik évforduló­ja, lehetőséget ad a hasznos emlékezésre. A második világháború fölfegyverzett népek óriási csa­tája volt, politikai, gazdasági, társadalmi, eszmei küzdelem. Negyven esztendeje, a Lengyelország ellen intézett német fasiszta támadás robbantotta ki. Hat évig tartott, ötven­millió ember életét oltotta ki, városok és falvak százait pusztította el. Ez elég ok arra, hogy aggódva kérdezzük: fenyegeti-e az emberiséget hasonló katasztrófa? -A lelkiis­meretünk válasza ez: fennáll a veszély, de megvan elkerü­lésének minder^ lehetősége is. A háborút diplomáciai nyel­ven. az államok közötti viták fegyveres megoldásának ne­vezik. Nemcsak a múlt, a jelen sem mentes a feszültségek­től, az érdekellentétektől, a helyenként robbanásveszélyes súrlódásoktól. Küzd egymással a régi és az új, a két alao- vető társadalmi rendszer, a gazdasági problémák olykor súlyos válságokat okoznak. Gyors változásban van a világ, s a béke egyik kulcsa: meggyőzni minél több polgári erőt, csoportot,* kormányzatot, hogy fegyverkezéssel. fegyveres nyomással, háborús fenyegetéssel sem állítható meg a ha­ladás. Napjainkra kialakultak azok a biztató jelek, amelyek azt mutatják, hogy az emberiség — a történelemben először — meg tudja akadályozni a nagy méretű háború kirobba­nását. Ha a múltban végzetszerűnek tekintették is a hábo­rút, amióta a szocializmus világrendszerré vált — már nem az. A félelem egyensúlya alakult ki, mondják —, s való­ban, a mai fegyverekkel el lehetne pusztítani az egész civili­zációt. De ha elolvassuk a szocialista politikusok beszédeit, a Szovjetuniónak és szövetségeseinek állásfoglalásait, ma és hosszú évekre visszamenőleg, kiderül: nem a félelemre, ha­nem az ésszerűségre akarják építeni a jövőt. S e tekintetben Is szolgált tanulsággal a második vi­lágháború: nagy veszély esetén összefoghatnak, együtt küzd- hetnek a különböző társadalmi rendszerű országok. Akkor a felfegyverzett és támadó fasizmus rémuralma fenyegette az emberiséget, ma az atomháború. A Szovjetunió, az Egye­sült Államok és Nagy-Britanniá — ellentétek hosszú kor­szaka után ugyan, de — végül is összefogott a nácizmus ellen. Ez a múltbeli tanulság történelmi méretű biztatást ad a mára és a jövőre, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének megteremtéséhez. Ha a félelem kormányozná a világot, két vagy több sündisznóállásba húzódó, puskacsőval egymás felé meredő csoport különülne el egymástól, amely legjobb esetben is tartós bizalmatlanságban élne. Ennél azonban sokkal töb­bet lehet tenni. A verseny, amely országok és rendszerek között folyik, megengedi az együttműködést, sőt meg is követeli azt. Nézzünk körül a világban: a nemzetközi ke­reskedelem soha nem hálózta be úgy a földet, mint a XX.1 század második felében. Száz ország árucikkeit vásárolhat­juk, kooperációk, gazdasági együttműködési szerződések köt­nek össze erős szálakkal egymástól igencsak különböző or-' szágokat. A világ kisebb lett,' az államok egymásra Utal­tak. A béke jóval több haszonnal kecsegtet, mint a háború —, ha a múltban ez nem is volt mindig nyilvánvaló, ma egyértelműen az. Mindez azonban nem érvényesül önmagától, a veszé­lyek és a jó lehetőségek birkóznak egymással... Ezért dol­gozták ki a Szovjetunió és szövetségesei a különböző tár­sadalmi .rendszerű országok békés egymás mellett élésének tételét, s| valósítják meg ezt a gyakorlatban a helyzetet fel­ismerő nyugati partnerekkel karöltve. Három és fél évtized Európája és a nagyhatalmak világméretű viszonya megmu­tatta, hogy járható az út, de tovább kell rajta menni. Biz­tosítékokat kell teremteni arra, hogy senki ne vihesse a vi­tákat a fegyveres megoldás útjára, meg kell szilárdítani az alapvető bizalmat a kormányok, államok, csoportosulások között. E fontos feladat megvalósításának további kulcsa: a fegyverzetkorlátozás. Különböző nemzetközi tárgyalóasztalo­kon szocialista javaslatok sora fekszik, s küzdünk életbelépteté­sükért. Nem könnyű küzdelem ez. A béke: kemény politi­kai helytállást, bölcsességet, taktikai érzéket, higgadtságot, erélyt, megértést, szívósságot "követel. A visszaemlékezés a második világháborúra új erőt ad ehhez a fáradságos mun­kához. Tatár Imre Találkozó Gáspárt Sándort, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ját, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának főtitkárát, aki a Román Szakszerveze- tek Általános Szövetségének meghívására tartózkodik Ro*’ mániában, pénteken fogadta Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztár­saság elnöke. (MTI) Értesítjük vásárlóinkat, hogy ÜVI&BÜÍitt­vány< boltunk elköltözött Salgótarján, Salgó út 5. sz. alá (Muskátli büfé mellé.) Nyitás: 1979. szeptember 3-án. Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat Utazási AJÁNLAT BERLIN—(Potsdam) 5 nap Utazás időpontja: 1979. 09. 17—21-ig Utazás: repülővel. Elhelyezés: ifj. szállodában. Teljes ellátás + program Részvételi díj: 35 éven alul: 1990, —Ft/fő 35 éven felül: 2170,— Ft/fő Jelentkezni lehet: EXPRESS Nm.-i kirendelt­ségén, Telefon: 14-83/65. m. (városi pártbizottság épü. . létében). Balassagyarmati fiókiro­dában, Telefon: Bgy. 385. í ______________ r

Next

/
Thumbnails
Contents