Nógrád. 1979. augusztus (35. évfolyam. 178-203. szám)

1979-08-05 / 182. szám

Barangolás felbecsülhetetlen értékű könyvek között A sllicei fenn­sík mögül fel­bukkanó nap el­ső sugarai tova­kergették az éj­szaka árnyait és a gömöri érchegy­ség kincse, a já­szói tengerszem csendesen, teljes pompájában bon­takozott ki előt­tem csodaszép ta­vaszi reggelen. Ezúttal azon­ban nem a ten­gerszem partjára jöttem gyönyör­ködni, nem a ter­mészeti és törté­nelmi kincsek csábítottak Jászó­ra, sem a kör­nyék gazdag múltja. Célom a monostor, a ba­rokk nagyszerű­ségéből a rokokó könnyed stílusá­ba hajló pompás Fenék pusztán a nyári napok Háromszáz bá a Balatonnál emlékmű, mely oly méltóság­teljesen húzódik meg a gondo­zott park levélhullató fái kö­zött Itt kapott helyet évszá­zadokkal ezelőtt a messze föl­dön híres jászóvári könyvtár — mindmáig itt várja a könyv rajongóit A felbecsülhetetlen értékű könyvek egyetlen őrzője, Machav Géza könyvtáros be­vezet a tágas aulába, a híres A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat balassagyar- ' mali járási szervezete elnök­ségének megállapítása szerint nem egyenletes a több mint százfős tagság foglalkozta­tás*,' s á Járás területén még jócskán találhatók az isme­retterjesztés szempontjából „fehér” foltok. A jelenlegi járás területéhez tartozó 37 település közül az idén 29- ben rendezték ismeretterjesz­tő előadást, elsősorban komp­(6.) Burján Péter, a nehéz tag­jait mind kevesebb türelem­mel ácsorogtató kőműves ri- mánkodva vágott a szomszéd szavába. — Félix úr. Drága Félix úr. Szeretnék udvarias házigazda maradni. Hát kell ez nekünk? — Vállalom a kockázatát, hogy kidobnak, de őszinte el­ragadtatásomból akkor sem engedek — makacsolta meg magát a szomszéd, és máris újabb szónoki rohamra indult. — Miért baj az, ha az önök önzetlen barátjának lobog a képzelete?! A Burján család, amelyből feltehetően csak egyetlen létezik az egész ke­leti féltekén, bizonyítottan összkomfortos tehetség. A ta­lentumok rendkívül szeren­csés kombinációja. Ez a csa­lád minderre képes. A vilá­gon mindenre, ami az építő­szakmával kapcsolatos. Dezső nem bírta tovább a flegma hallgatást. — Ne hülyéskedjen már. Minek ekkora dumával kör­ri premontrei szerzetesek a XII. század utolsó éveiben létesítették: az évszázadok folyamán számuk 40 000-ről 140 000-re gyarapodott, A pompás antológiák, fóliánsok és kódexek közt nem egy olyan példány van, mely az országban egyedülálló. Per­sze, alig múlik el időszak, hogy a sok könyv közül ne kerülne elő valamilyen ere­deti dokumentum, értékes le­let —, mondja a könyvtáros.' A feldolgozás rendkívül kö­lex, tematikus sorozatokat. A szervezet elnöksége a jövő­ben szeretné felszámolni eze­ket a „fehér” foltokat, ame­lyek különösen a volt szé- csényi járás területén talál­hatók. Elképzeléseiket a kör­zeti TIT-csoportok tevékeny­sége színvonalának javításá­ra alapozzák. Ilyen csoportok működnek Szécsényben, Ma- gyamámdarban, Bercelen, Nógrádkövesden és Drégely- palánkon. befutni azt a büdös melót? Hiszen szakemberek vagyunk. A papa is kőműves, meg a Zoli öcsém is. Én kőfaragó vagyok, de értek mindenféle burkolómunkához. Edit terve­zőmérnök. Mi kell még? Tartós lábikrák, meg bivaly­izmok ide — mutatott dorong felsőkarjára. — Na meg jó sok lemondás. Másfél évi ba­romi gürizés, aztán kész a villa- Rajta, Félix úr! Megis­mételheti ! Érdeklődve és udvariasan figyelt a szomszéd, mintha dicsérték volna. — Csakhogy nekem nincs ehhez tehetségem. Viszont gondolatban tovább szőttem a maguk nagyszerű sorsát. Ugye nem haragszanak meg érte? Talányos érdeklődés felejtő- dött a mértiöknő szép arcán. Ahogy előbbre nyújtotta kis- lányos fejét, barna fürtjei la­zábbra oldódtak. — Sőt. Tiszteljük a költői hajlamait. A szomszéd kilökte magát a vesszőszékből. rülményes, hosszadalmas, né­ha évekig is eltartó munka, míg megállapításit nyer egy- egy ősnyomtatvány eredete, régi kódex mestere. — Könyvtárunkban négy rendkívül értékes kódexet és százhúsz ősnyomtatványt tar­tunk nyilván. Hat közülük csakis Jászóváron található. Mint a könyvtár legrégibb könyvét, az 1436-ból szárma­zó, Oxfordból Jászóvárra ke­rült, kézzel írt „Énekek éne­ke” című kódexet említi Machay Géza, majd Raineri- us de Pisis, 1477-ben Bázel­ban nyomtatott, arannyal szegélyezett Pantheologia cí­mű ’ ősnyomtatványát veszi elöl melyet szerzője hat éven át díszített pompás lapszéli rajzokkal. Majd a jelenről beszélge­tünk. A látogatókról, a leve­lezésről, a könyvtárak közti együttműködésről és a köny­vekről általában. — Nemré­giben a Humboldt Egyetem tanára dr. Winter, majd K. de Fries és neje jártak itt. Régi francia könyveket ke­restek: világszerte anyagot gyűjtenek nagy jelentőségű tudományos munkájukhoz. A könyvtárak közötti együttmű­ködés kölcsönös előnyökkel és haszonnal jár. Megkockáztatom: melyik itt a legbecsesebb könyv? — Nehéz kérdés! Mindenki másvalamiért lelkesedik. Egyeseknek az orientalisztika, másoknak a szépművészet, fi­lozófia, az ószláv nyelven írott tudományos művek kel­tik fel figyelmét, sokan a költészetért, vagy a szépmű­vészetért rajonganak. — Itt van például Schedius 1493-ból származó Liber Cronicariumja. Ez számunkra különösen értékes. Ez az ős­nyomtatvány tartalmazza Prágának nyomtatásban elő­ször közölt fametszetű látké- pét. Majd bíborvörös értékes bőrkötésű könyvet tesz elém; Petőfi Almanch. — ötszáz számozott példányban adták ki 1909-ben Debrecenben. A •két világháború idején igen sok semmisült meg belőle. Sokan ezt tekintik a legbe­csesebbnek. Valóban nehéz megmonda­ni: melyik kötet dobogtatja meg itt legjobban a látogató szívét — Csak egyetlen újabb ne­kibuzdulás kellene és önök milliomosok lennének. Szíves­kedjenek elővenni papírt és ceruzát Méltóztassainak ki­számítani. Tartoznak összesen háromszázhűszezer forinttal. A ház telek nélkül egymillió­hatszázezret ér, vagyis laká­sonként négyszázezret. Ez a lehetőség grandiózus- Ügy, ahogy mondom, tisztelettel: grandiózus! Ettől bizony elfelejtett be­szélni a Burjáh család három jelenlevő tagja. Legjobban a nyugdíjas kőműves döbbent meg, elsőnek mégis ő nyitot­ta szóra a száját — Jó. Megcsodáljuk és el­felejtjük. Lenyűgözöttségéből mester­kélt nevetéssel ocsúdott a szép mérnöknő. Megijedt az egyezéstől, hogy azonost gon­dolt a szomszéddal. É6 eszébe jutott a siófoki keszeg — Elkésett szomszéd úr! — mókázott. — Ez aztán a telepátia. Félix úr és a papa lelki rokonok. A zsigerek belsejéig meg­szeppent az öreg. ö is emlé­kezett még az általa emlege­tett siófoki keszegre. — Ez nem tréfa. Hagyjuk- Hagyjuk . . . Valami okból türelmetlenné lett Dezső. Kissé nyersen szólt az apjára: — Ábrándozni csak szabad, vagy nem? Könnyed éh ejtette útba fi-. gyeimével bátyját a mérnök­nő. — Bár egyre makacsabb a gyanúm, hogy Félix úr nem ábrándozik — jelentette ki ta­lányos tűnődéssel. — Ügy ve­szem észre, teljesen ébren van. Félix úr lakást akar ven­ni tőlünk. Nyájas szabódással, aláza­tos tiltakozással húzódott ösz- szébb Félix Elek. Szemláto; A nógrádi gyerekek ízes tájszólásától hangos eszten­dőről esztendőre Keszthelyen a fenékpuszta! Balaton-öböl. A magyar tengernek egyik legszebb része ez a vidék. Ide simul a Kis-Balaton, a Zala folyó vonja meg a természetes határt. A gyereküdülő leg­nagyobb értéke, hogy távol esik a nagy nyári forgalom­tól, kristálytiszta a levegője, de mégis oda mutatja magát a Víz, a tavat körülölelő csip­kés hegyek. A Nógrádi Szénbányák gyermeküdülője üzemel már évtizednél is hosszabb idő óta Fenékpusztán. A bányász­szakszervezeti bizottságtól kapott tájékoztatás szerint az iskolai év befejeztével négy turnusban visznek az üdülőbe bányászgyerekeket. Egy-egy csoportban fellelhe­tő ceredi, egyházasgergei, pásztói, mátranováki, ság- újfalui és a szénmedence majd minden községéből általános iskolás fiú vagy leány. A szén­bányák igazgatósága évi, kö­zel egymillió forintot for­dít ennek a gyermeküdülőnek a fenntartására. Egy eszten­dőben körülbelül háromszáz nógrádi gyerek juthat így el a Balatonra. A gyerekekre igen jó hatással van az otta­ni klíma. Pintér László, az egyik csoport táborvezető ta­nára mondtá el, hogy a rend­Az emberiség kulturális ér­tékei terjesztésének hagyo­mányai vannak Lengyelor­szágban. Többek között szé­les körű klubhálózat szolgál­ja ezt a célt- Az első nem­zetközi könyv- és sajtóklub 1948. októberében nyitotta mag kapuit Varsóban. Jelen­leg 85 ilyen klub működik a lengyel nagyvárosokban.- Egy­re több kisebb településen is létesítenek „nemzetközi olva­sószobát”. Jelenleg több mint 7500 van belőlük vidéken. A klubok a külföldi napi­lapokon, folyóiratokon, egyéb kiadványokon keresztül ka­put nyitnak a nagyvilágra, s számos rendezvénnyel is meg­örvendeztetik az érdeklődő­mást apróbb lett nyugágycsí­kos kabátjában. — Méghogy én . I : Ej, ej, drága Edit, ön módfelett lele­ményes. — Tetszik a játék. Folytas­suk. Mi a szabály és mi a tét? — A szabály természetesen a nyíltság. A sportszerűség. Nos, ami a tétet illeti, az nem több mint a játékoknál álta­lában. Nevezzük talán egy kellemes illúziónak. — Őrültség. Ettől a pa­sastól be fogok csavarodni — füstölgőit Dezső. — Miféle il­lúziót emleget? Felszabadultan bevetett Fé­lix, körülbelül úgy, ahogy a hergelhető vadállattal játszó ember szokott, ha sikerül el­érnie, hogy a haragos nagy­macska harapdálja a rácsot­— Éppen ez a játék értel­me. Ki kell találni, hogy mi az illúzió. Edit komoly hangja vágta el a nevetését. — A játékot már a startnál megnyertem. Kitaláltam, hogy lakást akar venni. Az a ter­ve. hogy házon belül is szom­szédok legyünk. Kibillent egyehsúlyából a bizsus. Feledve a játékot, őszinte és sallangtalan ko­molysággal jelentette ki: :— Nyert. Hiszek valami hasonló lehetőségben . . . Ez a kijelentés adta tudtá­ra Burján Péternek, hogy voltaképpen melyik állomásra futott be a vonat. A felisme­rés iszonyatos volt. — Legyen elég a ködös be­szédből! — Félixre paran­csolt: — Lássuk azt a med­vét- Valóban üzletre gondol? Igen. vagy nem! Félix Elek eközben a fehér hajú öreget nézte, le nem ta­gadható ' elragadtatással. — Kiérem, én nem szoktam játszani a szavakkal. Korrekt, kijelentéseiért helytálló üz-. szeres egészségügyi felügyelet mellett vizsgálják a táborla­kók súlyát is. — Minden esetben egészsé­ges súlygyarapodással térnek haza a gyermeküdülő lakói — nyilatkozott a táborvezető. Nógrád megyéből a Bala­ton alsó szegélyére kerülő, gyerekekről az üdülő nagyon lelkiismeretes dolgozói gon­doskodnak, már hosszú esz­tendők óta. Az üdülő vezető­je, Berta Ferenc'' keszthelyi származású ember, aki azt mondtá a közelmúltban, hogy akkor teljes az élete, ha az üdülő megtelik zsibongó gye­rekekkel, és amikor láthatja, hogy ezek az északról érke­zett kis palócok jól érzik ma­gukat. — Kötelességemnek tar­tom biztosítani a jó ellátást a bányászgyerekeknek. Húsz esztendeje végzi az üdülő vezetője ezt a munkát Felesége, a gyerekek szere­tett Irma néniie pedig a ha­zai ízű kosztról gondoskodik. Segítőtársaik a környékbeli Reziből valók. Lancz József- né, Kiss Józsefné és még raj­tuk kívül egynéhányan. Ami­kor reggel talpra kél a tábor, már terített asztal várja a tá­borlakókat. Igen gyakori a környéken tett kirándulás, majd a tó nagy öblében fel­épített játszótéri viadalok, ami után jólesik az ízletes falat kert: mű vész-közönség talál­kozókat zeneesteket, vltadél- utánokat külföldi vendégek részvételével előadásokat könyv- és hanglemezvásá­rokat nyelvtanfolyamokat tartanak. 1977-ben a 7000 klubren­dezvény egyharmada társada­lompolitikai, csaknem fele művészi jellegű volt. Az 1680 klubkiállítás közül 160 volt külföldi tárgyú. A klubok olvasótermeiben a hazai irodalom mellett 32 ország sajtótermékei találha­tók meg. A gazdag választék egyik példája a francia sajtó jelenléte: 42 napilap és fo­lyóirat köztük politikai, nép­szerű ismeretterjesztő lapok, letember vagyok. Készpénz­zel fizetek. Akár azonnal, minden alku nélkül. Gyönyö­rű összeg: négyszázezer! Test­vérek között is hajszál híján félmillió! Miután horpadt volt a mel­le Burján Péternek a kímé­letlen súlytól, egészen addig szívta magába a levegőt, míg fájdalmat nem okozott mell­kasában a feszülés. Nekifo­hászkodva tápászkodott fel székéből. — Nézze, Félix úr. Nekem olyan szakmám volt, hogy vi­lágéletemben kétféleképpen mértem. Függőlegesen, meg vízszintesein. Görbén, ferdén, kacskaringósan soha, mivel hogy kőműves vagyok. Ez idő szerint még függőleges kő­műves. Várja meg hát, amíg vízszintes kőműves lesz belő­lem. Mert amíg ki nem visz­nek a kapumon lábbal előre a hat szál deszkában, addig ebben a házban alkunak he­lye nihes­Amíg hallgatta Félix Elek a lassú, téglanehéz szavakat, önkéntelenül maga is felállt. Hajlongani kezdett, megilletó- dötten hebegett: — Köszönöm . . Nagyon köszönöm. Burján bácsi ezút­tal sem hagy semmi kétséget afelől, hogy eszményi ember. Álláspontja számomra szént. Ennél ünnepélyesebb gondo­lattal nem is búcsúzhatnék. Akkor hát — hajlongott kör­be a Burján család vala­mennyi tagja felé — kézcsó­kom . . . kézcsókom . . • Vi­szontlátásra . . . Viszontlátás­ra .. . Farolva. oldalogva, egy ide­ig még visszahajlongva távo­zott. Tudta, hogy látogatásá­val komoly hullámverést kel­tett a szomszédjainál, de azt még ő sem gyanította, hogy ketyegő pokolgépet hagyott maga után. (Folytatjuk) A gyerekek «rámára igen kedvező, hogy sok szabad órát biztosítanak részükre. Igazi pihenés ez, .hiszen az öbölben a gondos felügyelet mellett tett csónakázás, de a horgá­szás is jó hatással van a tá­borlakókra. Aztán különböző, vetélkedők, testedzések tar­kítják a napokat Fenékpusz­tán. A közelmúltban érkezett haza egy fiúcsoport, Gordos Nánditől. az egyházasgergei fiútól kérdeztük meg, ho­gyan érezte magát? Így vá­laszolt: — Szeretnék még vissza­jutni ide, mert nagyon jó volt. Természetesen vannak, akik az üdülés közben is az ott­honról álmodoznak, mint a kisterenyei Gombos Zoli, aki számolta a napokat, hogy mi­kor térnek haza. De amikor útrakeltek a különjáratú au­tóbuszukon, azt mondta, hogy mégis nagyon szép volt Keszt­helyen az életük. Így telik egy nyár a bá­nyászgyerekek javára Keszt­helyen. a fenékpuszta! gyer­meküdülőben, ahol gondos1 kezek ügyelnek arra. hogy kellemesen töltsék napjaikat.' A szénbányák igazgatóságá­nak törődése a gyerekekről igazán példamutató. B. Gy. i különböző szaklapok, családi albumok, de divatlapok ia sorakoznak a polcokon. A megjelenés után 24—48 órá­val már minden klubtag ren­delkezésére állnak ezek az újságok és folyóiratok, akár a Le Mondeot, akár a Pravdát keresd valaki, vagy akár a Daily Telegraphot, esetleg a Neue Zürcher Zeitungot.. A klubok jó munkáját se­gítik a jól szervezett külföl­di kapcsolatok. Rendszeresen együttműködnek a külföldi nagykövetségekkel, informá­ciós központokkal. A klub kultúmapjain gyakran látnia külföldi országok magas ran­gú diplomatáit. Ezeknek a lengyel klubok­nak a munkáját tehát isme­rik és elismerik. Nemrég ma­gyar küldöttség tanulmányoz­ta tevékenységüket tapaszta­latszerzés céljából. Múzeumi verseny A Guernsey Múzeum és Művészeti Galéria nyerte ha­zájában az 1979-es év múze­uma címet. A múzeum 2000 font sterlinges díjat és egy trófeát kapott a The Illust­rated London NewstóL. A trófea Henry Moore szobrász alkotása és a múzeum egy éven át kiállíthatja. Az 500 fontos különdíjat a doveri Roman Painted House nyer­te. A Guernsey Múzeum és Művészeti Galéria 1978. jú­niusában nyitotta meg kapu­it a nyilvánosság előtt. A múzeum formáját a felújított Viktória korabeli zenepavi­lontól vette, s ez most a tea­ház. A múzeum fő feladata, megismertetni a látogatókat Guernsey történetével és egyedülálló szigetvilági kör­nyezetével. Bár a városnak több hasonló jellegű múzeu­ma volt korábban is, egynek sem volt fő feladata e téma teljes bemutatása. Guernsey vezetőinek döntése nyomán 320 ezer fontot irányoztak elő az építkezésekre, amelyeket két év alatt befejeztek. Az eredmény olyan, ami­lyennek egy kicsiny, de re­mek múzeumnak lennie kell. Inkább a helybelieknek, mint turistáknak tervezték. A Gu­ernsey Múzeum az első olyan helyi múzeum, amely elnyer­te az Év múzeuma címet. A második díjjal jutalma­zott doveri Roman Painted Houset 1970-bén fedezte fel a kenti Archeológical Rescue Unit. A római kori ház falát festmények díszítik, s ezek az Alpoktól északra a legjobb állapotban megmaradt római kori falfestmények. 4 NÓGRAD - 1979. augusztus 5., vasárnap j aszó vari bibliotékába. — A könyvtárat a jászóvá­Felszámolni a „fehér'7 foltokat 3Z ország termékei Nemzetközi könyv- és sajtóklubok

Next

/
Thumbnails
Contents