Nógrád. 1979. augusztus (35. évfolyam. 178-203. szám)
1979-08-05 / 182. szám
Augusztus 3-án Szekszárd közelében megkezdődött a két hétig tartó VII. gemenci vitorlázórepülő-bajnokság. Az MHSZ a MÉM Repülőgépes Szolgálat és a MALÉV által rendezett versenyen 50 pilóta vesz részt, köztük két finn és két lengyel vendég-vitor- lázórcpüiő. Brezsuyev-Gierek találkozó Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, szombaton a Krímben megbeszélést folytatott Edwafd derekkel, a LEMP KB első titkárával, aki szabadságát tölti a Szovjetunióban. A baráti megbeszélés során Leonyid Brezsnyev és Edward Gierek tájékoztatták egymást azokról a problémákról, amelyeknek megoldásán a szovjet és a lengyel kommunisták és az összes dolgozók jelenleg fáradoznak. Tájékoztatták egymást az elkövetkező időszakra vonatkozó tervekről. Nagy figyelmet fordítottak a szovjet—lengyel együttműködés távlataira. Megelégedéssel állapították meg, hogy bővül a kooperáció a gépgyártásban, az energetikában, a fémkohászatban, a széniparban és sok más területen. A találkozó résztvevőinek meggyőződése, hogy az európai államok közötti, kapcsolatoknak a helsinki konferencia utáni javulása kedvező feltételeket teremt az enyhülés és az együttműködés fejlesztését célzó új közös akciókhoz. Leonyid Brezsnyev és Edward Gierek megbeszélését szívélyes, baráti légkör jellemezte és a megvitatott kérdésekben teljes nézetazonosság nyilvánult meg. A találkozón részt vett Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Újabb felajánlások (Folytatás az 1. oldalról.) tervezettnél 15 millió forinttal több gazdaságos export- tc.T.iéket, illetőleg tőkésim- portpótló árut állít elő, mégpedig a tervezettnél kiSebb létszámmal. Ezt a törekvésüket a következő években is folytatják. Olyan speciális tehergépkocsik tervezését és gyártását kezdik meg, amelyeket jelenleg külföldről vásárolnak. Így jövőre 40 millió forint értékű deviza kiadásától mentesítik az országot. Ezenkívül különböző műszaki és szervezési intézkedésekkel az idén 4 millió forinttal csökkentik az önköltségét, ebből 1 millió forint az energiamegtakarítás. A Papíripari Vállalat brigádjai felajánlották, hogy a most érkező új berendezéseket a lehető leggyorsabban üzembe helyezik és a lehető legteljesebben kihasználják. A gazdaságos export bővítésével is számolnak, elhatározták, hogy mintegy 75 millió forinttal teljesítik túl idei export- tervüket. Az anyagtakarékossággal a hulladék csökkentésével, a cellulóz ésszerű fel- használásával pedig 80 millió forint többletnyereséghez jutnak. A MÁV ferencvárosi csomópont vasutasai elhatározták, hogy a szerelvények gondosabb összeállításával legalább 20 tormával növelik egy-egy mozdony terhelését, s így jelentős energiamennyiséget takarítanak meg. A csomópont egész területén olyan helyzetet teremtenek, hogy a forgalom gyorsuljon, a munka gazdaságosabbá és biztonságosabbá váljék. Gyorsítják a mozdonyok karbantartási munkáit, s így a vontatógépek rövidebb idő alatt kerülnek vissza a forgalomba. A Taurus Gumiipari Vállalat brigádjai felajánlották, hogy a vállalat 1978. évi 27 millió dolláros exportját 1980-ra megduplázzák. Az exportnövekményt kizárólag korszerű, új termékekből biztosítják. Ennek érdekében vállalták, hogy • létszámbővítés nélkül, új technológiákkal, műszaki fejlesztéssel, újításokkal, a szervezés korszerűsítésével növelik a munka termelékenységét és megteremtik a korszerű gyártás feltételeit. Évente 80 millió forint értékű anyagot megtakarítanak, az energiaköltségeket pedig 10 százalékkal csökkentik. A hét 3 kérdése Miben vállalhatnak közösséget a brit nemzetközösség tagjai? Kétségtelen laza szervezet napjainkra az a Commonwealth, amely az angol szó egyik jelentése szerint a „közjót” szolgálná. Természetesen volt ez a nemzetközösség valaha igen szoros kötelékkel összefogott társulás is: 1926-ban Írország, Kanada, Üj-Fun- land, Ausztrália, Űj-Zéland és a Dél-afrikai Unió vállalt közösséget Nagy-Britanniával „a brit korona iránti hűség” jegyében. Harminc éve Írország kilépett a nemzetközösségből, de aztán egyre szaporodtak a tagok: a brit birodalom gyarmatai egymás után lettek független államok. A londoni gyarmatosítók, hogy megőrizzék befolyásukat, megtették ezeket a nemzetközösség tagjaivá. Viszont, ahogyan nőtt a Commonwealth taglétszáma, ánnál tarkább lett az összetétele, annál ellentmondásosabb. Az a legkevesebb, hogy a ..brit koronához” nem hűek már azok az országok, amelyek köztársaságok lettek . •. De jó néhány már politikailag — vagy ami sokszor fontosabb! — gazdaságilag is szembekerül Londonnal. Példát most Nigéria szolgáltatott. Afrika legnépesebb országa a maga olajkincsének kiaknázásából kirekeszteni kezdi a brit tőkét. Éppen a nemzetközösség csúcsértekezletének előestéjén államosították ott a British Petroleum olajmonopóliumot . . . A politikai szembenállás főképp Zimbabwe—Rhodesia sorsa miatt jelentkezik London és több afrikai főváros között. A konzervatív Thatcher asszony azért ment Lu- sakába, hogy megpróbálja a többséget a maga (és a rhodesiai fehértelepesek) oldalára állítani. A jelek szerint ez nem sikerült neki. A vendéglátó Zambia tulajdonképp a „mérsékeltek” közé tartozik, mégis Kaunda, a házigazda kemény ahtikolonialista köszöntővel fogadta az angol miniszterelnök-asszonyt. Persze, a tőkésérdekek még jó ideig össze tudják tartani a 'nemzetközösséget, de csúcs- értekezletről csúcsértekezletre csupán csökkenni tud már a közösségvállalás Anglia érdekeivel. Lesz-e „strandkormány” Olaszországban ? A hónapok óta tartó olasz kormányválság a vége felé közeledik? A hírmagyarázók még óvatos kérdőjelet bigy- gyesztenek a mondat végére, amely talán elhagyható lesz. A hét végén olyan hírek érkeztek Rómából, hogy Francesco Cossiga volt belügyminiszternek, aki csütörtökön kapott kormányalakítási megbízást, több az esélye, mint elődjeinek volt. A június elején lebonyolított törvényhozási választások nem tudták tisztázni az erőviszonyokat: a kereszténydemokraták hem erősödtek meg, a kommunisták némi szavazat- és mandátumveszteséget szenvedtek, a szocialista párt. amely pedig abban bízott, hogy „harmadik erővé” nőhet fel, nem jutott túl a 10 százalékon. Sem Andreottinak, az addigi miniszterelnöknek, sem Craxi szocialista párti főtitkárnak, sem pedig a kereszténydemokrata Pandolfinak nem sikerült olyan kormányt összeállítania, amely a parlamentben a többség támogatására számíthatott volna. Az utolsó miniszterelnök-jelölt, Pandolfi. már majdnem elkészült a kormánylistájával,' amikor a szocialista párt nemet mondott . . . Most úgy látszik, hogy a szocialisták már több rokon- szenvet és együttműködési készséget mutatnak, legalábbis a párt lapja, az Avanti feltűnően dicsérni kezdte Cos- siga/személyes képességeit. A' kommunista párt lapja, az Unita pedig azt írta, hogy a párt felelősségteljes magatar- > tást fog tanúsítani Cossiga kísérletével szemben. Ha más nem, „strandkormány” létrejöhetne Olaszországban. így nevezi az olasz politikai nyelv a nyári időszak tartamára létrejövő kor-j mányokat. Az bizonyos, hogy augusztusban az olaszokat mór nem izgatja annyira a politika.' „Ferragosto”, augusztus 15-e táján mindenki szabadságon akar lenni, még a politikusok is. Az olasz polgárt most főképp a benzin-, gáz- és olajhiány izgatja, bosszantja. Áz új kabinetnek. még ha „strandkormány” lesz is, hoz- —zá kell nyúlnia a benzinár ( és az üzemanyag-ellátás kéJ nyes kérdéseihez. Merre indul cl az új Nicaragua? Merre a fő veszély ? A kétfrontos harc meghirdetése közben a „balos” veszélyt minősítette nagyobbnak minapi sanghaji beszédében Peng Csüng, a KKP KB Politikai Bizottságának tagja, a váro&i pb első titkára. Peng megállapítása szerint a KKP KB mérföldkőnek tekinthető 1978 decemberi plénuma, majd a júniusi parlamenti ülésszak, az előbbi Elő jelkép Hirosima • . . Több, mint egy emberöltő óta a japán nagyváros több puszta föld- rajzi névnél: jelkép is egyben. Ugyanúgy összeforrott az atombomba pusztításával, mint ahogy Oradour, Auswitz, vagy Lidice nevét sem idézheti fel senki a hozzájuk tapadó szörnyű történelmi emlékek nélkül. A háborút, a megpróbálta- tásokat, a halál poklait nem lehet rangsorolni. A borzalmat, a szenvedést lehetetlen skálán mérni, összehasonlítani. Miért van hát, hogy Hirosima mégis külön kategóriába sorolódik? A magyarázat sokrétű. Az 1945. augusztus 6-án a majd félmilliós távol- keleti kikötővárosra ledobott bomba eddig nem sejtett, új rettenetét hozott az emberiség életébe, rövid percek alatt emberek tízezrei haltak, vagy sebesültek meg, váltak gyógyíthatatlan beteggé. A magasba emelkedő gombafelhő alatt kilométereken át csak rombadőlt, tüztől perzselt pusztaság maradt. A szenvtelen statisztikai adatok 140 ezer halottat említenek. És ez a halál nehezen távozik: a radioaktivitás láthatatlan SUgarái évekkel, évtizedekkel később is szedték, szedik áldozataikat. A pusztulás súlyát az atomtámadás értelmetlensége csak fokozza. Az amerikai hadvezetés annak ellenére adta ki az új fegyver kipróbálására a parancsot, hogy tudta: Japán már felajánlotta hajlandóságát a béketárgyalások megkezdésére és a Szovjetunió hadbalépése is napokon belül várható. „A japán népért tettük, hogy megkíméljük a további pusztulástól” — hangzott a hivatalos amerikai magyarázat, amely képtelen elkendőzni a tényt: Hirosimát hidegvérrel az új fegyverfajta kipróbálásának színhelyéül szánták. Mint ahogy abban is egyetértenek a történészek, hogy az atombomba bevetése már a Szovjetunióval szembeni világpolitikai fellépést, a hidegháború nyitányát is jelentetteAz atomtámadás mai, 34- évfordulója az emlékezésen, az emlékeztetésen túl másra is szolgál. Figyelmeztet: a veszély nem 'múlt el. A világ arzenáljaiban ma is ezerszámra állnak a nukleáris fegyverek, amelyek pusztító ereje a Japán ellen bevetettek sokszorosa. S e figyelmeztetés mozgósító erejével tud igazán élő jelképpé válni Hirosima. Azzal, hogy mindannyiunkban tudatosítja: e veszély ellen az egész emberiségnek küzdenie kell Sz. G. 2 NÓGRÁD — 1979. augusztus 5., vasárnap Az egykori Iparkamara épülete — ma cmlékdóm. A számítások szerint pontosan felette történt a robbanás. szerves folytatása, voltaképp azzal alkotott nagyot, hogy a szektás maoizmussal szemben megerősítette „a gyakorlatnak, mint az elméleti igazság egyetlen próbakövének” tételét. Sanghajban — mondotta ezutá'n — „a többség a III. (decemberi) plénum irányelvei mellett foglal állást”, „de vannak, akik bizalmatlanok, s olyanok is, akik egyenesen ellenszegülnek ezeknek az irányelveknek. Az ellenzék körében egyesek még mindig kitartanak Lin Piao és a négyek bandájának ideológiája mellett, a „mindén, ami.. ,”-t hirdetik. Mao Ce-tung zászlajának magasra tartása ürügyén megkövesedett gondolatokat árulnak”. Megfigyelők szerint ez az első eset, hogy a KKP KB valamely csúcsszintű vezetője a (nyilvánosság előtt konkrét balos veszélyt említ. A Somoza-diktatúra bukása utáni napokban, hetekben mind világosabbá válik, hogy a kis közép-amerikai állam új vezetőinek nincs könnyű dől-: guk. Nemcsak azért, mert a fővárosban. Managuában hetekig folyván a harcok, súlyos veszteségek jelentkeztek emberéletben és anyagi javakban egyaránt. Az ország / félig-meddig elvérzett a kegyetlen küzdelemben. Nehez helyzetében az új kormány mindenkitől kér és vár és elfogad segítséget. — Az Egyesült Államoktól is.’ Illúzió lenne azt hinni, hogy a Kín Nicaragua népe ilyen keserves helyzetben tudna- meme teljesen szembeszegülni az amerikai földrész vezető államával, az USA-val.' Látnivaló, hogy a nicaraguai polgárság, amely képviselve van az új kormányban, áz Egyesült Államokkal való kiegyezést szívesebben venné, mint azt, hogy ujjathúzzanak az amerikai kormánnyal, az amerikai hadsereggel, az amerikai nagytőkével- Természetesen akadnak igazi forradalmárok a mai nicaraguai vezetők között, de ők sem mindenáron kalandokat keresnek. Pálfy József TOLLHEGYEN Bolíviát egy író „az ördögi fém országának” nevezte. Az „ördögi fém” — az ón. A világ első öt óntcrmelöje közt van ez a tizenkét Magyarország területű, de csak 5 millió lakosú ország. Dél-Amejúka egyik tengeri kijárat nélküli országából Amerika és Anglia ónkohóiba szállítják a külföldi monopóliumok a bolíviai ónérc nagy részét. Azt is tudni kell Bolíviáról, hogy a puccsok országa. Victor Paz Estenssoro, a nemzeti burzsoázia vezetője egy sikeres puccs után először érte meg 1825 óta a bolíviai történelemben, hogy hivatali ideje lejártáig elnök maradhatott. 1952 és 1956. között vezette az országot, és most, július 1-én megint a választók elé állt. (Miután 1978-ban egyetlen fél év leforgása alatt három tábornok mozgalmas-izgalmas személycseréjét élte meg az ország az elnöki székében • , . Banzer, Pereda. Padilla . . .) A július 1-i választásokon a baloldal jelöltje kapta a legtöbb szavazatot. De csalásokkal, urnák eltüntetésével, a sírkeresztről leolvasott nevek „leszavaztatásával” a polgári jelölt, azaz Victor Paz Estenssoro is versenyben maradt. A végén a parlament mondja ki az utolsó szót, ahol a jobboldali honatyák voltak többségben. A bolíviai fordulatokban mindig része volt az „ördögi fémnek", az ónnak. A befolyás érvényesítéséhez persze, egy „még ördögibb fémet” alkalmazhattak a bányabárók, a külföldi monopóliumok, a reakció urai. Az aranyat ... p. j.
