Nógrád. 1979. augusztus (35. évfolyam. 178-203. szám)

1979-08-31 / 203. szám

Bálint Endre kiállítása Indult tavaly egy kiállítás­sorozat 'Szombathelyen, a Vas megyei Berzsenyi Dániel Könyvtárban, Rózsa Bélának, az Életünk című folyóirat fő" szerkesztő-helyettesének te­vékeny szervezésével, amely Zsennye alkotóművészeit mu­tatja be a közönségnek. A zsennyei alkotóház évtizedek óta ad otthont neves hazai képzőművészeknek, akik kö­zül sokan életre szóló kapcso­latot kötöttek e kies vasi vi­dékkel és embereivel. A szombathelyi tárlatsorozat a kötődések kölcsönös elmélyí­tését szolgálja, egyúttal _ a vasi művészeti élet országos figyelmet is érdemlő kiemel­kedő eseményét jelenti. Külön említendő az Éle­tünknek az a gyakorlata, hogy a kiállításokkal egyidő- ben, vagy azok kapcsán érté­kes interjúkat, elemzéseket ad közre az alkotókkal, az al­kotók munkásságáról, vagy tppen azok memoárjait je­lentetik meg. Például a fo­lyóirat hetedik (júliusi) szá­mában Péntek Imre Gépi kö­téssel — „újtextilül” című, Droppa Judittal készített in­terjúja, többi között, az „-új- textil” magyarországi hely­zetével foglalkozik izgalma­san és időszerűen. (Mint is­meretes, Szombathely ad otthont hosszú idő óta a ma­gyar textileseknek.) ☆ Bálint Endre kiállítása Szombathelyen augusztus 15-től szeptember közepéig várja a látogatókat, a Zsennye alkotóművészei sorozat má­sodik tárlataként. Zsennye jelen van Bálint Endre képalkotó gyakorlatá­ban is. amint arra Mándy Ste­fánia szintén utal már emlí­tett tanulmányában. Mint ír­ja: .Szentendrén, Sárospa­takon és Zsennyén eszmél rá a régi nyarak ízeire és színei, re”. Természetesen, nincs okunk eltúlozni ezt a hatást, amely főként a művész utób­bi alkotói periódusában jele­nik meg esetenként képben is (Zsennyei triptichon, 1968; ytolsó vacsora Zsennyén, 1974), de elhallgatásának sem volna értelme A szombathelyi egyéni ki- á’ítás miridentsetre rendkí­vül gazdagon és maradandó hatással ad számot Bálint Endre • egész alkotói munkás­ságáról, legalábbis annak főbb periódusairól, ismert és elismert művek sokaságával örvendeztetve meg a látoga­tót. Bálint Endre korábban már megjelentetett egy könyvet Hazugságok naplójá­ból címmel, a Magvető adta ki Budapesten 1972-ben. Az itt megjelent Ars poetica helyett című vallomásában írja: „Saj­nálnám, ha csalódást okoznék önöknek, de sajnos, nekem nincs »ars poeticá«-m Talán annyit mondhatok, hogy az én festészetem létre sem jött volna szorongásaim nélkül, félelmeim nélkül és nosztal­giáim nélkül. Ez a piktúra en­gem tartalmaz, játékaimmal, álmaimmal, szenvedéseimmel és szenvedélyeimmel együtt”. S tegyük hozzá, eszményképei­vel — például Dávid bácsi­val, a Börzsöny vidéki orto­dox fűszeressel, apjával, édesanyjával, vagy éppen az egyik legjelentősebb művészi példaképpel, Vajda Lajossal — együtt. És a korral, annak minden szenvedésével, meg­bolydult értékrendszereivel, néhol felcsillámló bolondossá­gaival, álmaival együtt. Mind. ebből kijutott — gyakorta ta­lán túlságosan — Bálint End­rének is. E futó híradásnak nem té­mája a létrejött maradandó életmű értékelése, részben elvégezte már ezt a műtörté­netírás. Az 1914-ben Budapes­ten született művész az eu­rópai iskola alapító tagja 1945-től 48-ig. 1957—62. kö­zött Párizsban élt. ahol a Jeruzsálemi Bibliához ké­szült illusztrációit is készítet­te (1958), amelyek méltán sze­reztek világhírnevet számá­ra. Itthon 1973-ban érdemes művész címmel tüntették ki, 1974-ben megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát. Mindezek, bár fontosak, vég­ső soron azonban mégis csu­pán kísérői a nagy alkotók életművének. Azok az élet­mű folyamatában lelhetők fel, a jellemző motívumok ki­alakulásában, újrarendeződé­sében, a jelzések gazdagodá­sában, messzeiiangzó XX századi szavában, a jövőnek is szóló üzenetében. Például a Népligeti álom-ban, a Has- tingsi házak-ban, az Arbeit macht frei anyagtalanná vá. ló iszonyatában, a Nagykereszt összetett üzenetében, a Cso­dálatos halászat-ban, vagy éopen a Szentendre nyolcadik templomá-ban, amelyben a festő életszakaszai — Szent­endre, Párizs, a roueni láto­más, Vajda ablakrácsa, Zseny- nyéről is származó töredékek és így tovább — jelennek meg. Bálint Endre csodái „csen­desen adagolva” mindenkor a század — századvég — embe­rének szívéig érnek, a művé­szet erejével oldják gyötrel­meit, erősítik életbe vetett hi­tét, világító társai a küzde­lemben. Tóth Elemér A televízióból jelentjük: Dokumentumjáték és bűnügyi komédia Riporttémából született do­kumentum-játékfilmet for­gatnak a televíziósok, a „Né­mafilmet”. A szabolcsi tanyai történet legnyugtalanítóbb alakja az ötven-egynéhány éves Babai. Gyűlölködve gon­dol legidősebb fiára, aki el­hagyta . Őket. Megunva sivár, reménytelen életüket, Pestre menekült, ahol kitanulta a so- főrséget. A világ háta mögötti ta­nyán élő család senkivel sem érintkezik, senkivel sem vált egyetlen szót sem. Ök a „né­mák”. A szülők kilenc gyere­ket nevelnek, de egyikük sem járt soha iskolába, hírét sem hallották tán az iskolapad­nak. A dokumentumfilm cselek­ménye ott kezdődik, amikor a messze élő idősebbik fiú váratlanul megjelenik a falu­ban. Egy fuvar szállítása hoz­za vissza szülőföldjére. Meg­próbál segíteni testvérein, hogy kimozdítsa őket a szülői ház iszonyú elzártságából, sö­tétségéből. Elsőként a helybe­li iskola igazgatójától kér se­gítséget, de meghökkentő el­utasításában részesül: — Én nem bogoznám ezt a dolgot —, mondja az igazga­tó. Nem jár jobban a tanácsnál sem: — Mi nem foglalkozunk ez­zel. jelentse fel a szülőket! A fiú természetesen nem akarja bíróság elé citálni szü­leit. de végül a falu orvosa meggyőzi. Nem tehet mást, hiszen a gyerekek még a jár­ványos betegségek ellen sin­csenek beoltva, ki vannak té­ve minden veszélynek. A filmet Farmoson forgat­ták, Havas Péter rendező és Darvas Máté operatőr közre­működésével. A forgatóköny­vet Vincze Péter írta: a saját riporteri anyagát dolgozta fel egy valóban megtörtént eset nyomán. A főszerepet a fiatal Bán János játssza. „A halál fekete angyala” címmel bűnügyi komédiát forgattak nemrégiben a tele­vízió tavasszal berendezett új kisegítő stúdiójában. Eb­ben az óbudai, műemléképü­letben hozták létre a belső- építészek dr. Krecsányi ügy­védi irodáját. Itt kezdődik el az a párbeszéd, amely a kri­mi sajátos logikája szerint formálja a későbbi eseménye­ket. A bűnügyi komédiában mindent nagyon komolyan vesznek a színészek; Garas Dezső. mint Krecsányi dok­tor, Tordy Géza. mint várat­lanul betoppanó kliens. A tör­ténet valamikor a harmincas évek derekán játszódik Ma­gyarországon. és főszereplője egy korrupt, meggazdagodni vágyó ügyvéd. A játék szerzője Müller Péter így beszél kedvelt mű­fajáról: „Bűnügy és komédia! Az egyik feszültséget teremt, a másik pedig feloldja a fe­szültséget”. Szémann Béla If jú*á!>i találkozó a JFL1 ŰilLR-nél Hagyományt teremtő rendezvény A fiatalok és az ifjúkim- vésbé a vezetés és a fiatalok munisták tapasztalatcseréjét, egymáshoz való közelebb ke- politikai ismereteinek gyara- rülésében. pítását, a sportbeli képessé­gek és kulturális ismeretek összemérését, szolgálta az a háromnapos hét végi program, melyet Nagvbátonyban ren­deztek a FÜTÖBER Vállalat fiataljainak részvételével. Az első ízben megszervezett ifjúsági találkozó résztvevőit — a közel másfélszáz vendé­get — a rendező nagybátonyi gyáregység gazdasági és moz­galmi vezetése nevében Kecs­kés János személyzeti osztály- vezető köszöntötte. Többek között szólt az ifjúsági napok céljairól, a fiatalok igyekvő munkájáról, a KlSZ-alapszer- vezetek egyre növekvő befo­lyásáról. Hangsúlyozta: a há­romnapos, gazdag rendezvény- sorozat nagy jelentőségű a vállalat budapesti, csongrádi és nagybátonyi gyáregységei­nek kapcsolatában, nem ke­A hivatalos megnyitót kö­vetően a testvérgyárak kül­döttei üzemlátogatáson, majd közös vacsorán és ismerkedé­si esten vettek részt. A második nap délelőttjén atlétikai és asztalitenisz-ver­senyek, kispályás labdarúgó-, férfi- és női kézilabda-mérkő­zések zajlottak. A délután fo­lyamán akadályversenyt és kulturális bemutatót tartottak. Vasárnap, a befejező napon szellemi vetélkedőre került sór. Ezt követően kihirdették a versenyek eredményét és Hives József, a helybeli gyár KISZ-bizottságának titkára foglalta össze a tapasztalato­kat. Mint mondotta: a talál­leltek) megismerték egymást és jövőbeni feladataikat. S nem utolsósorban: a rendez­vény számos új ötletet hozott, amelyeket figyelembe kell venni az ifjúsági munkában és a legközelebbi — a máso­dik — ifjúsági találkozó elő­készítésében. A KlSZ-bizott- ság titkára köszönetét mon­dott az ifjúsági találkozó elő­készítésében és lebonyolításá­ban résztvevőknek, mindenek­előtt a gazdasági, a párt- és társadalmi vezetésnek; név szerint Juhász Lászlónak, Hu­szár Ottónak és Szabó László­nak, az üzemi KISZ-bizottság tagjainak, valamint Hantos Sándornak, a nagybátonyi szakmunkásképző intézet igazgatójának és Veres József­nek, az üzemi konyha veze­kozó hozzájárult a vállalat tőjének. Végezetül átadta az fiataljai és KISZ-szervei kap­csolatának erősítéséhez, el­mélyítéséhez. A résztvevők jól szórakoztak, újabb barátokra abszolút győztesnek járó ván­dorserleget, melyet a nagybá- tonylak csapatkapitánya emel­hetett a magasba. T. I. (27.) Lótás-futás dobogó hangjai­val telt meg a lépcsőház. Sza­porább női és lomhább, sú­lyosabb féMléptektől vissz­hangoztak a falak. Ajtó csa­pódott a szomszéd lakásban. — Egy kocsi állt meg a ház előtt! — hallotta Edit a sző­ke Rózsi izgatott híradását. Felpattant a heverőről, ki­nézett az ablakon. Valóban, ott állt az útszegély mellett eay ezüstszürke Vouxhall. Nikkeldíszei a mérnöknő sze­mébe tükrözték a fényt. Paula láthatóan elfogultan invitálta be a házba a vendé­get. Dezső viszont meglepő fesztelenséggel forgolódott kö­rülötte. Szavaiból világosan értette Edit, hogy az ő laká­sába készülődnek. Először Paula lépett be, utána a látogató. Érdekes krémszagot hozott magával a gyertyaegyenes, spanyolosán keskenyarcú úr. Elegánsan meghajolt a feléje lépdelő Edit előtt. — Jó napot kívánok. Dok­tor Veiemi Edgár vagyok. A mérnöknő aki munkakö­rében megszokta a legkülön­félébb emberekkel való hiva­talos érintkezést, gyakorlottan nyújtott kezet a vendégnek. — Danka Károlyné, egyút­tal ennek a lakásnak a tulaj­donosa. Szíveskedjék ' helyet foglalni, válogathat, minden hely szabad. — Köszönöm — mondta a fess Veiemi, de állva ma­radt. — Nos, ha nem haragsza­nak, én elhagynám a beveze­tőt és azonnal a lényegre tér­nék. Mielőtt idejöttem volna, ma délelőtt alaposan megnéz­tem a környéket. Mert szá­momra nem csupán a lakás fontos, de a topográfiai miliő is. Olyan elegáns jelenségtől, mint amilyen doktor Veiemi Edgár volt, könnyedebb fogal­mazást remélt Edit. Túl va­NÚGRAD - 1979. augusztus 31., péntek saltnak, kiszámítottnak bizo­nyult. — Akár jogász a doktor úr, akár orvos, mindenképpen jó benyomást szerezhetett, akár tényállásnak, akár diagnózis­nak nevezi a, megállapítását. A spanyol arcú férfi igazi közép-európaiként esett ki előkelősködő szerepéből. Em­beribben közölte: — Természetesen, orvos va­gyok. Mégpedig a megyei kór­ház új szülészfőorvosa. Paula ettől elpirult. Ámu­lattal forgatta békaszemét. — Ö. Gratulálunk. — Köszönöm — mondta a főorvos leheletnyi hálával, majd célszerű közvetlenséggel folytatta. — Épp azért óhaj­tok lakást vásárolni, mert mi­nél előbb szeretném a város­ba költöztetni a családomat. Kellemkedőén dicsérte Pau­la a maga lovát: — A környék igazán elő­nyös. Mondhatnám villane­gyed. — Nem tagadom, jó benyo­mást tett rám a környék. • Nem azért, mert villanegyed, hanem mert kellemesen falu­sias. Éppen ez tetszik benne. És, ha pontosan emlékszem, . úgy szól az apróhirdetés, hogy két szoba hallos örökla­kások igényesnek eladók. Te­hát igényesnek. Az ilyen fo­galmazás határozottan felső kategória az ár tekintetében. — Határozottan — helyeselt Dezső. — Szeretném tudni, több lakás eladásáról van-e szó. — Olyannyira, hogy az egész ház eladó, mind a négy lakással. Akár együtt, akár egyenként. — Az egész házra persze nincs szüksége az öttagú csa­ládomnak, de két lakást el tudnék képzelni. Lehetőleg az emeleten. Repesve világosította fel Paula a főorvost: — Részünkről semmi»aka­dálya. — Szó se róla, számomra rokonszenves az ingatlan. Egyelőre persze csak a külse­jéről nyilatkozhatok bizonyo­san. Módot adnának arra, hogy tüzetesebben megtekint­sem az emelet helyiségeit? Veiemi doktor egyformán udvarias viselkedése arra bá­torította a kőfaragót, hogy fokozatosan fölébe próbáljon kerekedni. — Kedves főorvos úr, én annak örülnék a legjobban, ha egyenesen színes felvéte­leket készítene az egész eme­letről. Hadd lássák a család­tagok is, hogy miről tetszett meggyőződni a saját szemé­vel. Semmit ne tessék elha­markodni. Hátha csalódást okoznak a mellékhelyiségek. Szabadna megmutatnom azo­kat is: Veiemi doktor soha nem élt vissza a magasságával, sőt néha kényelmetlennek érezte. Most szívesen nézte le a pi- pás vigécet. — ön valóságos idegenve­zetővé képezte ki magát erre az- alkalomra — állapította meg udvariasan, s ebből csak Edit értette meg a lenézést, amelynek jogosságát el kellett ismernie. Nem vették észre a szobá­ban sétáló öreg Burjánt. Igaz, ajtót nem kellett nyitnia a nyugdíjasnak, puha cipője sem kopogott a padlón, de eléggé meglepte Burján Pé­tert, hogy tudomást sem akar­nak szerezni jöttéről. Nem ment beljebb, mindjárt behú­zódott, az ajtó melletti sarok­ba, ahova a lakás legkopot- tabb székét dugták. Erre ült le az öreg, s várta, hogy észrevegyék. „Végzetes írásjel*’ — új ifjúsági film „Végzetes írásjel” címmel új bolgár ifjúsági játékfilm készült el. A forgatókönyvet Makszim Aszenov írta, a ren-' dező Liljana Pencsova. A film a nevelők és diákok kapcsolatának ábrázolása mel­lett bevezeti a nézőt az isko­lai hétköznapok világába. Megismerteti a nézőket a fia­tal főhősnő családi környeze­tével is. A néhány megszokott sab­lon ellenére — amelyeket az alkotók a család és a baráti kör jellemzésére használtak — a film eljut a mai fiatalo­kat foglalkoztató etikai prob­lémák őszinte tárgyalásáig. A főhős, Szilvia, aki — bár vi­selkedésével, magatartásával néhol ellenszenvet vált ki a nézőkben . — morális arcula­tában közérdekű jelenséget, ábrázol. Szilvia kitűnő tanul­mányi eredménye, kivétele­zett helyzete az alapszituáció. Sikerei azonban önhitté te­szik, túlértékeli önmagát. A „Végzetes írásjel” bemu­tatja ennek a viselkedési for­mának a hatását a környe­zetre, a társadalomra. Szilviát Tatjana Cvetkova főiskolai hallgató alakítja, akinek tem­peramentumos játéka, művé­szi alakítása kiemelkedik á fiatal szereplőgárdából. A film, néhány kisebb hi­bája ellenére, igen jelentős alkotás, hiszen aktuális tár­sadalmi problémákat ábrázolj és fontos kérdésekre keres vá­laszt. Lengyelországban A lengyel közoktatási tár­saság, a TWP, az ismeretter­jesztés fontos társadalmi szer­vezete, 39 000 oktatót számlál soraiban az élet minden terü­letéről. A TWP szervező munkája, érdekes előadásai nagy töme­geket vonzanak. Mind a fia­talok, mind a felnőttek köré­ben a legkülönfélébb népré­tegek oktatási, művelődési igényeit igyekeznek jól kielé­gíteni. Az oktatást elsősorban a. népfőiskolákon végzik. Az ed­digi 2200 ilyen intézmény 80 százalékát vidéken szervezték meg. Az idén újabb 341 nép­főiskola kezdte meg működé­sét, amelynek tantervében mezőgazdasági szaktárgyak, társadalompolitikai témák, pe­dagógia, pszichológia, szocioló­gia szerepelt. Ezekre az elő­adásokra ez évben 77 ezren iratkoztak be. A népfőiskolák ugyanakkor nemcsak a tanu­lás színhelyei, hanem külön­féle ünnepeket, versenyeket, találkozókat is szerveznek itt a hallgatók számára. A városi továbbképző tan­folyamok is népszerűek. Éven­te közel 80 ezren látogatják ezeket. Sokan érdeklődnek olyan aktuális témák iránt, mint a család, a nevelés, az egészségügy kérdései, vagy akár a helyes, korszerű táp­lálkozás. A társaság 12 oktató köz­pontjában, 1500 nyelvtanfolya­mot is rendeznek, amelyen 28 000 hallgató vesz részt. Japán gyermelitiQrus Kecskeméten A kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet vendé­geként nagy sikerrel mutatkozott be Kecskeméten a japán Asurano gyermekkar. A Tokióból érkezett 40 tagú kórus az ottani Kodály Művészeti Nevelési Intézet diákjaiból alakult. Kecskeméti hangversenyükön Kodály-, Bárdos* kórusműveket ék madrigálokat, valamint japán gyermekda­lokat mutattak be. A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents