Nógrád. 1979. augusztus (35. évfolyam. 178-203. szám)

1979-08-31 / 203. szám

Keresstül-kasul Gyakori bosszúság: rohan ®z ember, hogy még záróra előtt elérje az élelmiszerbol­tot. ám hiába, mert — noha a hivatalos ajtócsukásig 10— 15 perc még hátravan — a redőnyt már félig lehúzva ta­lálja, az üzletből már csak kilépni lehet. Jogos bosszúság ez ilyenkor, de „csak” bosz- szúság. Ha azonban például egy több tonnás teherautó érkezik meg záróra előtt pár perccel — többnyire kora délután — a címzett vállalat már lezárt raktára elé, az nemcsak bosz- szantó, hanem jelentős anyagi veszteségek előidézője is. Mit tehet ilyenkor a gépko­csivezető? Először is igyek­szik elhelyezni az árut a cím­zett telephelyén, hogy a túl korán bezárt raktár miatt mégse kelljen idegenben éj­szakáznia, s, hogy a kocsija másnap újra fuvarba állhas­son. Igaz, hogy elkerülhetet­len, hogy visszafelé ne üresen menjen, tehát, hogy a teher­autó, az üzemanyag és az ember teljesítményének csak a töredéke legyen kihasznál­va —, viszont másnap reggel rakodhat otthon. Országjáró aruk denki, aki fuvaroz most igyekszik egy műszak alatt 6- tól, 7-től 2-ig, 3*ig, boldogul­ni a feladataival. Vagyis olyan kapacitást hoz létre — teherautókból, rakodógépek­ből, szállítómunkásokból és gépkocsivezetőkből —, hogy képes legyen a növekvő ter­melésből (és bővülő munka- megosztásból) adódó ilnelke- dő szállítási feladatokat napi 7—8 órában elvégezni. SZŐKÉK LETTEK AZ OHSZÁGUTAK GONDOLJUK CSAK VÉGIG Ha az árutól nem sikerül megszabadulni, akkor ez több­letkiadás a szállítónak, terheli például a szállásköltség, ame­lyet a megrendelő a fuvardíj­ban nem szokott elismerni. Ezzel szembenáll esetleg az a lehetőség, hogy reggel szerez a gépkocsivezető visszárut, ami a többletköltséget' ellen­súlyozza. A dolog azonban mégsincs rendben, mert a kiinduló ál­lomásra idejében vissza nem térő teherautó miatt, az ott programozott, szállításban ke­letkezhet zavar: esetleg egy- egy szállítmány 1—2 nappal később indul útjára, s ezért valahol túlórázni kell, vagy leáll egy nagy értékű beren­dezés, esetleg kötbér jár a külföldi megrendelőnek. Lám: a nagyon pontosan, vagy kicsit korábban záró raktár miatt mennyi kisebb- nagyobb veszteség keletkez­het. Sőt: fogalmazzuk kérdés­sé a megállapítást: helyileg és országosan vajon nem jelen­tős veszteségek forrása-e a vállalatok országszerte kiala­kult raktári — árukiadási és bevételi — munkarendje, egy- müszakos munkaideje? Gondoljuk csak meg, hogy mi következik a raktárak többségének ilyen a „félfoga­dási” idejéből. Az, hogy min­Augusztus vége. Néhány most érettségizett fiatalember­re alig ismer rá környezete. Mintha „elgázolta” volna őket a fűnyíró gép. A korábbi haj­korona helyett három-négy centiméteres sündisznófrizu- ra meredezik az ég felé. Fel­kerestem néhány fiút, akik katonai főiskolára készülnek. Horváth Imre, a szegedi BM határőr-főiskolára je­lentkezett. Mintás pólóinge erősen feszülő izmokat takar, kerek arcán meglepetés és csodálkozás ül, amikor elmon­dom, miért jöttem. — Szécsényben, a Nógrádi Sándor Mezőgazdasági Szak- középiskolában érettségiztem. Eredetileg biológia—földrajz szakos tanárnak készültem. Földrajzot külön tanultam egy tanárnőnél, mivel mezőgazda- ságiban csak elsőben van gaz­dasági földrajz. Körülbelül egy éve határoztam el, hogy katonai pályára megyek, ezen belül is a határ védelmével jegyzem el magam. Somoskő­újfaluban a határőrség mel­lett lakunk, jórészt katonák közt nőttem'fel. Ez erősen be­folyásolt. A szüleim — első­sorban az anyám — nehezen törődtek bele, hogy hivatásos katona leszek. Nem gondoltam rá, mi lesz, ha nem vesznek fel. Második­A vállalatoknak versenyt kell futniuk az első műszak­kal, ezért a szállítóeszközök számát, drága rakodógépek sorát is munkába állították, s |j végül az országutak is szűkek lettek, hiszen mindenáron 8 óra alatt akarnak végigvinni rajtuk annyi árut, amennyit kétszer 8 óra alatt is lehetne — a jelenleginél sokkal ki­sebb ráfordítások mellett. A dolgok mögött egyszerű szervezési kérdés rejlik: osz­tott műszakos, vagy két mű­szakos raktári munkarendre kellene áttérni — országosan. Ezt a helyzetet súlyosbítja, hogy az áruk elég tekintélyes részét szükségtelenül kereszt- be-kasul hordják ?z ország­ban a vállalatok, Például a követ, téglát, cementet, só­dert. Noha, kő, cement, tégla, homok mindenütt, 100 kilo­méternyi járóföldre, helyben is található. (Az effajta szál­lítások nemcsak a közutat, a vasutat is nagymértékben — szükségtelenül — terhelik). Ezek elkerülése is a kapaci­táskihasználást javítaná és a felesleges költségek megta­karítását 'tenné lehetővé. szövetkezetek szállítóparkja, s nem a Volán, EPFU, a vasút stb. Az állami szállítási vállala­tok irányításával kb. 25 ezer tehergépkocsi fut az ország­ban. (Pár évvel ezelőtt sem volt sokkal nagyobb a park'. Ez a 25 ezer kocsi tavaiy csaknem negyedmilliárd ton­na árut szállított ötmul'árd árutonnakilométeres telje­sítménnyel. A négyszerte töub gépkocsit (százezret) számláló vállalati, szövetkezeti jármű­park viszont csak alig több mint 40 százalékkal vitt na­gyobb terhet: kb. 360 millió tonnát. (6 milliárd árutonna­kilométeres teljesítménnyel). JOBB SZERVEZÉSSEL ES KÉT MŰSZAKKAL FELESLEGES SZÁLLÍTÁSOK ——i—r.---------------------­t A szakemberek szerint egyébként például tavaly az elszállított áru teljes mennyi­ségének 10—15 százalékát pontosabb szállítástervezés­sel nem is kellett volna meg­mozgatni. A területi, árufaj­tánként! szállításszervezésben tehát változatlanul jelentős megtakarítások lehetősége rej­lik. Tavaly mintegy 800 millió tonna árut mozgattak meg az országban. Ennek kb. a felét az úgynevezett nem közhasz­nálatú közlekedés szállította. Tehát az ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági vállalatok és Ha a nem közhasznú jár­műpark felhasználása úgy lenne megszervezve, mint az állami szállítási vállalatoké (s abban is van tartalék), ak­kor a 100 ezer kocsival 24 milliárd árutonna-kilométeres teljesítménnyel 850 millió ton­na áru elszállítására lettek volna képesek. A számok összevetése egyér­telműen mutatja, hogy a je­lenlegi járműpark kapacitása — egy jobb, de nem különle­gesen jobb szervezési színvo­nalon — a tavaly ténylegesen felmerült szállítási feladatok mennyiségét jelentősen meg­haladja. Elszállítottak nagy­jából 800 millió tonnát, de a rendelkezésre álló kapacitás­sal képesek lettek volna el­szállítani — 1,2 milliárd ton­nát is. Kis túlzással állítható, hogy amíg ennek a jelenlegi szál­lítóeszközparknak a teljesít­ménye a duplájára nem nő, addig lényegében indokolatlan beruházás, ha bárhol is új te­herautót vesznek. Bizonyos,,hogy a két műsza­kos szállítás, a két, vagy osztott műszakban nyitva tar­tó — árut fogadó és kiadó — raktárak megszervezése, to­vábbá a keresztszállítások csökkentése például azonnal jelentős javulást hozna a ka­pacitások kihasználásában. S azt, hogy az erre fordított fá­radság kifizetődik, alighanem mindenütt azonnal belátják, amint elvégzik azokat a na­gyon egyszerű műveleteket, amelyeket fentebb országos méretekben kalkulálva közre­adtunk. A hosszabb raktári műszakokhoz pedig megfelelő létszámot a vállalatokon belü­li munkaerő-átcsoportosítás segítségével pedig nem nehéz előteremteni. G. F. Tisztek lesznek nak- nem is jelöltem meg sem­mit, arra az esetre, ha ez nem sikerülne. Talán a szakmában maradtam volna, vagy a ta­nári pálya... Tudom, hogy nehéz négy év előtt állok, de ami tőlem telik, azt megte­szem. Ha belefogtam, végig kell csinálnom. Van, aki nem a családi kö­zösséget váltja fel a szigorúbb és nagyobb önállóságot igény­lő környezetre. Maszlag Gézát, a salgótarjáni gyermek- és ifjúságvédelmi intézetben ta­láltam meg. Mosoly ült az ar­cán, míg beszélgettünk. — A Madáchba jártam, épí­tőipari szakközépbe. Most iz­galmas várakozásban élek, akár az érettségi előtt. Én tiszt szeretnék lenni, s szeret­ném megkönnyíteni a majda­ni sorkatonák beilleszkedését. Fontos volt a pályaválasztá­somnál, hogy emberekkel fog- lalko2hassam. Engem nem köt a család, a szüleim nem él­nek, nyugodtan szentelhetem az életem a hivatásomnak. Hogy ezt választottam, ab­ban szerepe van a legkedve­sebb tanárnőmnek, Bodon Fe- rencnének. Nagyon jó kapcso­latban vagyunk, vele szinte mindent meg tudok beszélni. Nem is próbálkoztam má­sutt, egyedül a Kossuth Lajos Katonai Főiskolára jelentkez­tem, magasépítő szakra, illet­ve másodiknak a határőr szakot jelöltem meg. Magas­építőre vettek fel, tehát a szakmában maradok. Ha egyik sem sikerült volna, jövőre ugyanitt próbálkoztam volna. Haig Zsolt a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola híradós szakára vonul be ha­marosan. Már ő is túl Van a hajvágás kínos percein. — Az osztályból hárman jelentkeztünk, kettőnket vet­tek fel. Könnyebb lesz így, hogy mellettem lesz valaki a régi környezetemből. — Miért választottam ezt? Lakik itt a házban egy srác, ő is ott végzett, sokat beszél­gettünk a katonaéletről. A suliba is jöttek tisztek, akik ismertették a lehetőségeket. Megtetszett. Bementem a ki­egészítő parancsnokságra, ott javasolták a híradó szakot. Szerettem volna műszaki pá­lyán tovább tanulni, hát ezt Hét új siatisztiltai zsebkönp Két úi könyvet jelentetett meg a Statisztika Kiadó a közelmúltban. Ezek eevike a Mezőgazdasági Statisztikai Zsebkönyv. amelv a mező- gazdaság legfontosabb és leg­újabb statisztikai adatait mu­tatja ‘ be mind a szakmai kö­rök. mind Dedig a mezőgaz­daság iránt érdeklődő nagy­közönség számára. Az idei kötet 18 fejezete foglalkozik a mezőgazdaság valamennyi ágazatával, vala­mint az erdő- és vízgazdálko­dással. Az adatok többsége or­szágos jellegű, de ezen belül az állami gazdaságok. kombi­nátok és. a mezőgazdasági termelőszövetkezetek terme­lésének részletes adatait is bemutatja a kötet. Ugyancsak most jelent meg a BERUHÁZÁSI. ÉPÍTŐ­IPARI ÉS LAKÁSÉPÍTÉSI ZSEBKÖNYV. 1979. A kiadvány a beruházá­sok, az építőipar és lakás- építkezések helyzetével fog­lalkozik. s különböző csopor­tosításokban közölt adatai és grafikonjai széles körű tájé­koztatást nyújtanak a koráb­bi évek. valamint az ötödik ötéves tervidőszak eddigi eredményeiről. összefoglaló fejezetében megtalálhatjuk az 1950—1978. időszakra vonatkozó legfon­tosabb beruházási, építőipari és lakásépítési adatokat, ezen kívül — külön fejezetekben — gazdag számanyaggal, részletesen bemutatja az ötö­dik ‘ ötéves tervidőszak eddig eltelt éveiben a három terü­let fejlődését. A hazai eredmények össze­hasonlíthatósága érdekében a zsebkönvv több táblázata a szocialista országok beruhá- .zási. építőipari és lakásépíté­si eredményeit is tartalmazza. Egyházi alapítványok Hat évszázados eprvházi alapít­ványok gondnoka Erfurtban az egyesített egyházi és kolostori kamara, amely az elmúlt évek­ben több százezer márkát adott humanitárius és egyházi felada­tok ellátására. Ezeknek az alaoítvánvoknak a jövedelmét szánják többek kö­zött hallássérült gyermekek ott­honaira. felekezeti kórházak, ka­tolikus papi szemináriumok, evangélikus prédikátor! skolák fenntartására, az erfurti dóm mű­kincseinek renoválására, s a má­sodik világháborúban mesrorvjált Áeroston-rendi kolostor ú.1.1á<* té- sére — ahol valaha Mar*« Luther élt. Jut ezekből az összesekből az NDK Vöröskereszt céljaira is. Legutóbb a jugoszláviai föld­rengések áldozatainak nyújtottak ebből az alapból 5000 márka ösz- szegü segélyt. választottam. .Szüleim nem ellenezték, sőt ők is javasol­ták. Tudom, kezdetben ne­héz lesz, főleg az első hét hó­nap, de majd csak belerázó­dom — mondja, amikor belép édesanyja, Kőfalvi Ferencné. Ö is bekapcsolódik a beszél­getésbe. — Sokat sírogatok mostaná­ban, rossz lesz, ha elmegy. De hát, nem katonai főisko­lára jelentkezett volna, ak­kor is elmenne, mert szóba jött Dunaújváros is, meg Miskolc is. Emellett döntöt­tünk. Ha egyszer elindul, vé­gig kell csinálnia. Tudom, a mostani fiatalok hajlamosak arra, hogy ha valamilyen ne­hézség, vagy akadály kerül az útjukba, inkább megfutamod­nak. Zsolti, remélem, nem fog. Végig kell csinálni. Ügy érzem, egyszer még büszke leszek rá. * Sok édesanya aggódva gon­dol most fiacskájára, hogy ki­szakad a szerető, féltő csalá­di körből és ezután egyedül marad gondjaival. Ilyenkor bizonyára az előbbi édesanya szavaival vigasztalják magu­kat. Az idő azonban gyorsan repül, egy-két hónap sem te­lik bele, s megemberesedett, egyenruhában hazalátogató katonafiukkal büszkélkedhet­nek. (veszprémi) A SZECS1 V.i' TEJÜZEMBEN. Szécsényben, a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat üze­mében az ismertebb tejtermékeken kívül az ínyencek által kedvelt pálpusztai sajtot is készítik. Alapanyaga első osz­tályú édes tej, melyet nemes baktériumokkal beoltanak, majd alvadása után meghatározott hőfokon folyamatosan kevergetnek, ezután formákba öntözik és pincében érlelik. Ádám Istvánné az aludttej keverését végzi. A tejfeldolgozás Szécsényben is jelentős fejlődésen ment ke­resztül. A naponta beérkező nagy mennyiségű tej korszerű szivattyúkon jut a gyűjtőtartályokba, a pasztőröző hagy ka­pacitású, a termékeket csomagoló gépek nemcsak gyorssá, de tetszetőssé is teszik az árut. Rigó Bertalanná a túró csomagolását végző gép adagoló- berendezését irányítja, munkatársaival a Béke Szocialista Brigádban dolgozik. Közülük sokan törzsgárdatagok, Bogdán Jánosné például már negyedszázada került az üzembe. Egy műszak alatt 26 és 32 mázsa közötti túrót csomagolnak negyedkilós adagokba Oravecz Bertaianné és Kovács Bar- nabásné. A tejfölös, szalonnatepcrtős csuszába való túró mind kelendőbb a vevők körében. Kulcsár József képriportja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents