Nógrád. 1979. augusztus (35. évfolyam. 178-203. szám)
1979-08-31 / 203. szám
A »selektiv gyártmány-politika eredményei (ii.) Miként jelentkezik qazdasáqossáqban, a nyereséqben ? Alaposan elemeztük a gazdaságosság, a jövedelmezőség és a hatékonyság alakulását. Megállaptottuk, hogy az alap- tevékenységből származó árbevétel 1978-ban 1975-höz képest 28.2 százalékkal emelkedett. Ez a folyamat ebben az esztendőben tovább tart. Az előző évhez viszonyítva 13 százalékos árbevétel-növekedéssel számolnak az általunk megvizsgált vállalatok. Ebben tükröződik az a változás, ami a .kiemelten fejlesztett termékek nagyobb arányú értékesítéséből adódik. Ennek mértéke 76.9 százalékkal bővült, ez évben pedig újabb 30 százalékos emelkedés várható. Többet a „stratégiai” termékekből A számadatok jól érzékeltetik, hogy a gazdasági egységekben a „stratégiai” jelentőségű termékek részaránya nő. Amíg 1975-ben csaknem azonos arányban szerepelt a kiemelten fejlesztett és leállításra ítélt termékek aránya (18,3, illetve 17,3 százalék), addig a mostani évben az árbevétel 29 százalékát már a „stratégiai” termékekből biztosítják. Ez a változás, ez a kedvező Irányú elmozdulás azért ment végbe, mert a versenyképtelennek, gazdaságtalannak ítélt, leállításra tervezett- gyártmányok termelése jelentősen csökkent. 1975-ben a verseny- képtelen és gazdaságtalan termékek aráhya az árbevétel 17,3 százalékát tették ki. Ebben az évben előreláthatólag 5,2 százalékra esik vissza. Milyen piacokon kerültek értékesítésre a kiemelten fejlesztett termékek? Alapvetően a belföldi piacokon és a rubelelszámolású megrendelőknél. A belföldön értékesített, kiemelt termékek súlya jelentős és meghatározó. A külföldi piacokra szánt termékek aránya viszont elmarad a tervezettől. Az ebből adódó nyereségkiesést a vállalatok a belföldi értékesítés fokozásával ellensúlyozták. Ezt tanúsítja a rubelelszámolású export arányának alakulása. 1978-ban 1975-höz képest a rubelelszámolású értékesítés visszaesett 89.8 százalékra. Jelentősebb arányjavulás ebben az évben sem várható. Az elmondottakat figyelembe véve, túlzott mértékű optimizmusra vall az, hogy az elmúlt évhez a volumennöve- ke4és meghaladja a 90 százalékot. A rubelelszámolású piacokra történő értékesítés dinamikája szerény mértékben, 9.1 százalékkal nő, s ez a folyamat a jövőben csökkenő tendenciát jelez. Jövedelmezőbe az export ? , Arra is választ kerestünk, hogy az elvonások és támogatások után melyik piacon, milyen összegű nyereséget tudtak elérni, s ez mennyiben teszi lehetővé, hogy önerőből, állami beavatkozás nélkül javítsák jövedelmi helyzetüket. A leglényegesebb export- forgalmat lebonyolító vállalatok eredményei is azt mutatják, hogy egyikük sem volt képes mindhárom piacon — belföldi, tőkés, szocialista — tartósan, jövedelmezően értékesíteni. Erre utal az önköltségszintű devizakitermelési mutató átlagértéke. A nem rubelelszámolású viszonylatban 1968-ban az előző évhez képest változatlan maradt. Ez azt jelenti, hogy egy dollár kitermelése 38 forint 81 fillérbe került. Rubel- viszonylatban a következő a helyzet. Az átlagos érték 1978- ban 30 forint 24 fillért tett ki rubelenként, ami az előző évhez képest 6 százalékos javulásnak felel meg. A tőkésexport erőteljes szépséghibája, hogy az exportot lebonyolító vállalatok árszintű mutatói rendszeresen meghaladják a devizaárfolyam mértékét. Valószínű, ennek kialakulásában része van annak is, hogy az előző esztendőben erőteljesen uralkodott még a mennyiségi szemlélet, s ez éreztette kedvezőtlen hatását. Egyúttal arra is utal, hogy a vállalati termékszerkezet kedvező elmozdulása csak másodsorban hatott az eredményjavulásra a nyereség növelésére. Javaslatok Milyen módon lehet a jelenlegi helyzetet előnyösen megváltoztatni ? A vizsgálati megállapítások alapján bizottságunk javasolta a vállalati és *szövetkezeti központoknak, hogy olyan információs rendszert és tervezési módszert alakítsanak ki, amelynek segítségével biztosítani tudják, hogy a gyáregységek, telephelyek önálló termelési szerkezetátalakítási tervdokumentációval rendelkezzenek, hogy a gyáregységek szerepe növekedjen a gyártmánystruktúra átalakítását célzó tevékenységben. Javasoltuk, hogy tervezési, végrehajtási és elemzési tevékenységük során alkalmazzák, illetve hasznosítsák a termelési szerkezet átalakítására vonatkozó kritériumrendszert, a struktúraváltással összefüggő munkaerő-szükséglet biztosítására pedig mélyreható intézkedési terveket dolgozzanak ki. Az ellenőrzött gazdálkodó szerveknek arra kell törekedniük, hogy a vállalati rugalmasság fokozásával, a kritériumrendszer komplex alkalmazásával növekedjék a kiemelten fejlesztett és gazdaságosan értékesített termékek aránya. Bizottságunk szükségesnek látja, hogy az eddig tapasztalt mennyiségi szemlélet helyett nagyobb hangsúlyt kapjon a minőség, a hatékonyság követelménye. , (Vége) Bartus Lajosné, a megyei NEB főelőadója Hlfinyiö alkatrészek Nincs szünet a mezőgazdasági üzemekben — A nyári kampány után legfeljebb lélegzetvételnyi időhöz jutottunk — mondja Ur- bán Pál, az érsekvadkerti termelőszövetkezet agrokémiai ágazatvezetője. Újságolja, hogy már egy hete hozzáláttak a burgonyaszedéshez, a vetőgumóval kezdték. Kinn a silózás is tart, négyszáz hektárról kell a silónak való kukoricát betakarítani, feldolgozni. — Szükség van rá, mert tegnap az ágazatvezetők megbeszélésén elhangzott: szálasból hiány mutatkozik, pótolni, kell — jegyzi meg. Közben Sajgó Ferenc, a növénytermesztők főágazat- vezetője is betoppan. Körbejárta a területet, arcán az elégedettség vonásai, hiszen jól haladnak a vetőszántással, naponta száz hektárt forgatnak meg a gépek. — Három Zetor 120-as és három Rába Steiger két műszakban igyekezik... — Mi lesz a vadkerti dohánnyal? — Gyönyörűek! — szakad fel belőle a szó, egy sóhaj kíséretében. Az utóbbi annak szól, hogy pompás termés kínálkozik, csak hát a szárítókamrák nem győzik, e fajtát pedig a hagyományos módon már nem lehet kezelni. A közös gazdaságban a vetőmag zömét is előkészítették, hatvan vagon szemet fémzároltak. Két IFA tehergépkocsi pedig szorgalmasan rója a köröket, szórják a műtrágyát. Néhány gépkocsi viszont vesztegel. Alkatrészhiány miatt. Az Ipoly partján, a ludány- • halászi termelőszövetkezetben Csonka János növénytermesztési ágazatvezető hangulata nem éppen rózsás. — Az időjárás sok bajt okozott. Az előzetes számítások szerint, már a burgonyát is belekalkulálva, csaknem ötmillió forint körül' várható az ágazat árbevételi kiesése. Sok! — magyarázza. Korlátozás a vasúli szállításban Az őszi csúcsforgalom ideién népsazdasás: megnövekedett :állítási igényeinek kielégítése és közlekedési ágazatok közötti ibb munkamegosztás érdekében a korábbi évekhez hasonlóan korlátozást vezetnek be a isúti szállításban. A közlekedés- és nostaügyi .iniszter rendeletére szeptember tői további intézkedésig — leg- Uebb azonban december 31-ig a 40 kilométeres távolságon ;ltil levő vasútállomások eev- ás közötti forgalmában az áru- állítás szünetel, a fuvarozást — : ioarváffányon berakott szén, tsérc és olajáruk, valamint a da- bsúly és a terjedelem miatt *én- rművel nem továbbítható termáik kivételével — a közúti közkedés bonvolít.ia le. Az intéz- ;dés alapián 60 kilométeres társason belül többféle árut ?vancsak nem szállít a MÁV. ■xnek megfelelően csak közúton ivarozhatók mezőgazdasáei és elmiszeripari termékek — béliül zöldségfélék, gyümölcsök, ibonafélék. malomipari termáik, konzervek. takarmányok, »hánváruk — továbbá dolomit, ment és cementsrvártmánvbk, fi trágyák, fa és faáruk, naoír papíralapanyagok. fonósmya- >k, stb. Az idén bővítették azok- ik a termékeknek a körét, nelvek fuvarozását a meshatá- iz ott időben közútra terelik, ven például a napraforgó, a i, a kő. a mész. a pala. a >vényvédő szerek, a gumiáruk. cserép és a tégla. Ezeket az •ukat is a rendelkezés visszautasáig a közúti közlekedési razat — a Volán, a célfuvaro- isi vállalatok, az állami t^azda- igok. a termelőszövetkezetek, a rórak. üzemek — íréplámüvei •vábbítják rendeltetési helyükÉrtékes energia Elejét veszik a pazarlásnak Egészen minimális hányada egyegy termék önköltségének az energiára fordított pénz á VEGYÉPSZER salgótarjáni gyárában. Ezért az energiatakarékosságnak kézzelfoghatóbb mutatója az összes föl- használás évenkénti összevetése. A viszonyításra rákényszerülnek az illetékesek, ugyanis egy rendelkezés értelmében a tavalyi összes energiafölhasználást az idén nem léphetik túl. Két energiahordozóból használ legtöbbet az üzem: gázból és áramból. Mind gáz normálköbméterből, mind kilowattórából valamivel több mint kétmillió a tavalyi fogyasztás mérőszáma. GÖZLEVÁLASZTÖK KELLENEK Kizárólag fűtésre használják a vezetéken érkező gázt a gyáriak. Evvel melegítik a csarnokot, az irodaházat, a fürdőket, a konyhát. Sajátos helyzet, hogy a szomszédságban levő Volán-központ is a VEGYÉPSZER-től kapja a hőt a fűtéshez. A közlekedési vállalat az ipari üzem kazánjában termelt gőznek negyvenöt-negyvennyolc százalékát igényli. Soknak találták az illetékesek a múlt esztendei gázfölhasználást, ezért ennek lényeges csökkentését határozták el. A vizsgálódások megállapították, hogy a szükséges fogyasztás túllépését legfőképpen az úgynevezett kondenz- vízzel való előnytelen gazdálkodás okozza. A fűtőtestekből visszaérkező víz túl magas hőfokú, emiatt töméntelen gőz távozik a levegőbe, (így —, mint a szakemberek tréfásan megjegyzik — csak a gyárudvart fűtik föl). A hiba az idáig használt gözleválasztókban rejlik. Ezek kicserélésére intézkedtek a gyáriak. A KIP* SZER-től rendeltek új levá- lasztókat, amelyek várhatólag jobban megfelelnek az üzem céljainak, A berendezések még nem érkeztek meg Tar- jánba, de fölszerelésük üzem közben is megoldható, ezért előreláthatólag még idén működésbe lépnek az új gőzle- választók. Gázból az év eddigi részében is sikerült — a tavalyi azonos időszakhoz képest — megtakarítást elérniük a szakembereknek. A fogyasztás csaknem öt százalékkal kevesebb volt annak ellenére, hogy áprilisban valamivel tovább kellett fűteni, mint eredetileg tervezték. A csökkenést az üzemi gőznyomás időszakonkénti mérséklésével .érték el a gyárban. Készítettek egy táblázatot is, amely a külső hőmérséklethez viszonyítva megadja a szükséges kazánhőmérsékletet. Ennek betartására egyre élénkebben ügyelnek az illetékesen kívül az üzem magasabb rangú vezetői is. MEGOLDÁS: SZÜRKÜLETKAPCSOLÓ Az árammal való takarékosságra egyelőre csupán a világítás ésszerűsítésével kínálkozik, mód. Az erre fordított energia az összes fölhasználás egyharmadát — nyáron ennél kevesebb részét — teszi ki. Tapasztalatok szerint korábban sok helyütt égve hagyták a villanyt akkor is, amikor már a természetes fény is bőven elegendő lett. Az ‘ így történő pazarlásnak először olyképp vették elejét, hogy kilenc órakor központi kapcsolóval „kiejtették” a világítást. Ahol szükség volt ráadásfényre, ott mód nyílt az újra bekapcsolásra. Ebben az évben jobb megoldásit találtak. Ügynevezett szürkület- kapcsolót készítettek a villanyszerelők. Ez az alkalmatosság — közeljövőbeli fölszerelése után — kint a Szabadban érzékeli a természetes fény erejét. Ha ez eléri a megfelelő szintet, akkor egy automata szerkezet kikapcsolja a világítást. Próbálkoznak az illetékesek a termeléshez kellő áram lehetőség szerinti megtakarításával is. A két, egyenkint huszonöt kilowattos frekvencia átalakító működtetéséhez idő- program-kapcsolót készítettek. A nagy teljesítményű berendezések idáig „holtidőkben” is működtek. Most a kapcsoló műszakváltáskor, reggeli- és ebédidőben automatikusan kiveszi áram alól az átalakító- kat. Ha valakinek ezekben az időkben is szüksége volna rájuk, annak öt kilowattos átalakítók állnak rendelkezésére. összesen hat hőkezelő kemence működik — egyenként huszonöt kilowattos áramfogyasztással — az üzemben. Ezeket kulcsos kapcsolóval szerelik föl. ilyképpen a művezetők dönthetnek arról, hogy a berendezésekkel mikor dolgozzanak. Ezáltal kiküszöbölik azt a korábbi gyakorlatot, hogy apró-cseprő munkákhoz is bekapcsolják a kemencét. Az energiatakarékosságra fordított nagyobb figyelem már idén is hozott említésre méltó eredményt a gyárban. Mint kimutatták: tavaly ezer forint termelési érték előállításához 5 egész 68 század kilowattóra áramot használtak föl, míg ebben az évben ugyanekkora érték létrehozatalakor csupán 5 egész 4 tized kilowattórát fogyasztottak. EGÉSZ EMBERT KÍVÁN Az üzemiek tapasztalata szerint az energiatakarékosság főképp a rászánt gondosságon, figyelmed múlik. A lehetőségek földerítése, kiaknázása természetesen nem csupán egy ember föladata. Ám célszerű, ha az energiával kapcsolatos szerveznivalókat egy kizárólag evvel a munkával foglalkozó illetékes tartja kézben. Molnár Pál A ludányhalászi Ipolyvölgye Termelőszövetkezetben Is folynak a talaj-előkészítési munkálatok. A képen Kovács László traktoros a munkálatok során meghibásodott boronát javítja. . _ _ bábei-felv. — — Pótlásáért tehetnek valamit? — A melléküzemágak segíthetnek, s az erdészet. Hoz- zákezdtünk a nyárfák értékesítéséhez, rönköt és papírfát szállítunk " exportra — válaszol. Itt is a talajmunkák végzése a legsürgősebb, s a szervestrágyázás. A készletet, amely 100—120 hektárra elegendő, mind kijuttatják. — A jövő héten kezdődik a burgonya betakarítása. Még a ZÖLDÉRT-tel kell megegyeznünk, mert tart a huzavona, hogy mikor fogadják a termést ... / Négy burgonyabetakaríto kombájn áll készenlétben. Háromra számítanak, a negyediket tartalékként kezelik. Nem véletlen ez az óvatosság, mert a tsz anyagbeszerzője most is a fővárosban szaladgál alkatrészért, S, ha nem kap? Kénytelenek a tartalékból átszerelni. Idegességnek, kapkodásnak nincs nyoma. A kora tavasz- szal elindult gépezet olajozottan működik. — Megegyeztünk a szécsé- nyi mezőgazdasági szakközép- iskolával is. Szeptember elején harminc diák segít a betakarításban — mondja Csonka János. * jjf A Uíjiei térinéloézövefrkezet központi irodáinak környéke lányok, asszonyok csacsogásától hangos. Társadalmi munkára vonultak ki, csinosítják a kertet, ásót, kapát ragadtak. Gyalog János termelési főmérnök viszont á munka szervezésének feladataival elfoglalt. — Ezer vagon istállótrágva vár kiszállításra. 130 hektárról kell a silókukoricát betakarítanunk — sorolja. Az őszi vetések alá a talaj kilencven százalékát előkészítették a litkeiek, s 780 hektárra kiszórták a műtrágyát is. — Nálunk is gond az alkatrészellátás. Az XTN 7,6-os tárcsákhoz keresünk tartozékot . . . Nincs tehát szünet ezekben a hetekben sem a mezőgazda- sági üzemekben. M. Sz. Gy. Tudnivalók a külföldi vaqifonigénifek érvényesítéséről A Pénzintézeti Központ tájékoztatója A közelmúlt tapasztalatai szerint a devizajogszabályok ismeretének hiánya és a hivatalos eljárásban való járatlanságuk miatt külföldi vagyoni igényeik érvényesítésében többen követtek ei szabálytalanságot, tettek számukra anyagilag is kedvezőtlen lépéseket. Az ilyen cselekmények sokszor együtt járnak a devizarendelkeze- sek megsértésével és büntetőjogi következményekkel is. A Pénzintézeti Központ ezzel kapcsolatban , adott tájékoztatója felhívja a figyelmet a tervszerű devizagazdálkodásról szóló 1974. évi pénzügyminisztériumi rendeletre. Ennek értelmében ugyanis magyar állampolgárok, és a magyarországi lakhatási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárok a külföldi' ingatlannal, ingóságokkal, örökséggel, valamint járadékkal. nyugdíjjal. tartásdíjjal kapcsolatos követeléseiket. ügyeiket — a vagyonról. a . követelésről, szerzett értesüléstől számított 8 napon belül — kötelesek bejelenteni a Pénzintézeti Központnál (Budapest, V. Dorottya utca 5., 1361 Bp. pf. 10.) Az érvényes jogszabályok részletesen előírlak, miiven esetben — például adásvétel, ajándékozás, örökség visszautasítása. perlés, különböző jognyilatkozat-tétel — kell engedélyt kérni ahhoz, hogy a külföldön levő vagyoontárgv- gyal, örkséggel kapcsolatos jogokat, a vagyoni igényeket és követeléseket érvényesíthessék. A Pénzintézeti Központ az engedélvezési kérelem devizahatósági elbírálásán kívül tájékoztatja az érdekelteket az ügyükre vonatkozó külföldi rendelkezésekről, a követendő eljárásról és egyéb módon is segíti az állampolgárok külföldi vagyoni ügyeinek eredményes elintézését NÓGRÁD = 1979. augusztus 31., péntek 3 )
