Nógrád. 1979. augusztus (35. évfolyam. 178-203. szám)

1979-08-31 / 203. szám

Út ha jótok Íapa8s1ala1álól Nagyobb űrállomások a jövőben Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: Rövidesen nemcsak lehetsé­ges, hanem egyenesen szüksé­ges lesz, hogy a nagy űrállo­másokat az űrhajósok közvet­len részvételével a világűrben szereljék össze. Ezt a véle­ményt hangoztatta a világre­korder űrpáros két tagja, Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin a tervezőkkel folyta­tott tanácskozáson. A két űrhajós Bajkonúrban megkezdte a 175 napos uta­zás során szerzett tapasztala­tainak átfogó feldolgozását. Ljahov és Rjumin mind az űrhajó és az űrállomás mű- / ködésére vonatkozó dokumen­tációs anyagát, mind pedig az űrállomáson elvégzett kísér­letek anyagát részletesen át­vizsgálja az egyes területek szakértőinek bevonásával. A kísérletek eredményeit tartal­mazó csomagokat nyomban az űrhajó leszállása után eljut­tatták a kutatóintézetekbe. Rjumin egyebek között azt javasolta, hogy a jövőben hajtsanak végre bizonyos mó­dosításokat az űrállomás kül­ső felületén, megkönnyítve a világűrben, a szkafanderben végzendő munka feltételeit. Ugyancsak szükségesek le­hetnek kisebb módosítások a szkafanderen is, bár az jelen­legi formájában is alkalmas a tartós munkavégzésre. Eze- i két a tapasztalatokat a fedél­zeti mérnök annak a feladat­nak teljesítése során szerezte, amikor el kellett távolítani az űrállomásba beakadt rádióte­leszkóp-antennát. Ez volt ed­dig a legbonyolultabb feladat, amit űrhajósnak az űrállomá­son kívül kellett megoldania. A szakértők gondosan elem­zik a két, sok tapasztalattal rendelkező űrhajós megálla­pításait és máris jelezték: a következő űrállomások szer­kesztésénél felhasználják majd mindazokat az észrevé­teleket, amelyeket a három hosszú időtartamú űrutazás résztvevői tettek. fl 5BLT-II halaszthatatlan ' Malcolm Toon, az Egyesült Államok korábbi moszkvai nagykövete szerdán kijelentet­te, hogy Washingtonnak ,.bi­zalmi válsággal kell szembe­néznie a világban” ha az ame­rikai szenátus nem ratifikálja a hadászati támadó fegyver- rendszerek korlátozásáról alá­írt' második szovjet—amerikai szerződést. Toon egy bostoni tanácsko­záson fejtette ki véleményét, ,.szerinte a SALT—II szerző­dés” „ha nem is tökéletes, de a legjobb, amit a jelenlegi kö­rülmények között ki lehetett dolgozni” hangsúlyozta azt is, hogy a megállapodásnak sze­nátusi módosítások alapján történő újratárgyalása semmis­sé tehetné az egész szerződést A szenátus elutasító állásfog­lalása azt bizonyítaná — véle­kedett a diplomata —, hogy az amerikai kormányzat na­gyon messze áll az ország közvéleményétől. (MTI) Andropov kitüntetése Csütörtökön Moszkvában az Októberi Forradalom Érdem­renddel tüntették ki Jurij Andropovot, az SZKP KB Po­litical Bizottságának tagját, a Szovjetunió állambiztonsági bizottságának elnökét. A kitüntetés átnyújtásakor mondott beszédében Leonyid Brezsnyev, az SZKP Közpon­ti Bizottságának főtitkára, a , Legfelsőbb Tanács Elnökségé- ' nek elnöke rövid beszédben méltatta Andropov eddigi munkásságát. Iráni jelentés Tovább tart a véres harc Teheráni kurd források sze­rint a felkelők szerdán Nyu­gat-Azerbajdzsánban több tá­madást hajtottak végre a for­radalmi gárdisták ellen és ezejc során vagy ötven gárdis­tát megöltek. A Nagadeh—Dzsaldian és a Nagadeh—Mahabad útvonalon heves összetűzések zajlottak le kurd gerillák és forradalmi gárdisták között. A kurdok három páncélozott, járművet kilőttek. A , fegyverropogás "még szerdán este is hallható volt. Szintén kurd források szerint Mahabad közelében a felkelők 10 forradalmi gárdis­tát ejtettek foglyul. „Az iráni kormány a kül­földi sajtótól nem támogatást vár, hanem azt, hogy az igaz­ságot tükrözze” — jelentette ki szerdán Bazargan minisz­terelnök. Elmondotta továbbá, hogy az átmeneti kormány ki­nevezésekor „teljes szabadsá­got” engedélyeztek a sajtónak, ám bebizonyosodott, hogy „a sajtó egyes az előző rendszer alatt is tevékenykedő képvise­lői az iszlám forradalom el­len léptek fel”, Bazargan végezetül kijelen­tette, hogy „a kívülről sugallt kurdisztáni szakadár törekvé­sek nem szolgálják sem a nemzeti közösség, sem a kör­nyező országok érdekeit”. Konferencia a közeledésről Simó Endre, az MTI tudó­sítója jelenti: A katolikus egyházban vég­bemenő új folyamat okról, a katolikus dolgozók és marxis­ta munkásmozgalom viszo­nyáról, a .kommunista kér­désről” esik szó azon a négy­napos konferencián, amelyet csütörtöktől kezdve az olasz- országi Vallombro6ában tar­tanak a Haladó Olasz Katoli; kua Dolgozók Szövetségének (ACLI) rendezésében. Az ACLI ki akarja tárni az „ablakot” a haladó társadal­mi folyamatok értelmezése és értékelése előtt és elő akarja segíteni a „katolikus világban meglevő leghaladóbb erők összefogását” azzal a céllal, hogy előrelépjenek az olasz demokrácia megvédésének és megerősítésének, egy igazsá­gosabb társadalmi rendnek a megteremtése útján. Meghív­ták a konferenciára a többi haladó és népi katolikus moz­galmakat. Továbbá a szak- szervezetek és a baloldali pártok, köztük az OKP képvi­selőit is. (a kommunistákat Adalberto Minucci, az OKP titkársági és vezetőségi tagja képviseli). A félmillió tagot számláló ACLI tanácskozásának egyik központi témája éppen az lesz, hogy milyen viszonyt te­remtsen a munkásmozgalom más áramlataival, mindenek­előtt az OKP-val olyan körül­mények között, amelyekre az jellemző, hogy a keresztény- demokrata párt (ÜC) Moro • meggyilkolása óta mind job­ban eltávolodik a népi töme­gek érdekeitől- és konzervatív irányba tart. A konferencián ezért felvetődik majd a kato­likus népi mozgalmak politi­kai együttműködésének eset­leg szervezeti összefogásának kérdése is. | Csehszlovák kommeplárolc Lázár György látogatásáról <;0 Sebestyén Tibor, az MTI tudósítója jelenti: A Lázár György miniszter­elnök vezette magyar kor­mányküldöttségnek a hét ele­jén Csehszlovákiában tett hi­vatalos baráti látogatására a Rudé Právo csütörtökön kom­mentárban tért vissza. A CSKP KB lapja belpoli­tikai rovatának élén közölt értékelő írás bevezetőben rá­mutat, hogy a magyar—cseh­szlovák együttműködés politi­kai, gazdasági és kulturális téren egyaránt már évek óta jó ütemben fejlődik és magas színvonalát prágai tárgyalásai folyamán Lázár György és vendéglátója, Lubomir Strou- gal csehszlovák kormányfő is hangsúlyozta. Fejlesztésének lehetőségeit azonban a két or­szág még korántsem merítet­te ki. Ezért a két miniszterel­nök a megbeszéléseken nagy figyelmet fordított a kínálko­zó további lehetőségekre. a két szocialista népgazdaság közötti még hatékonyabb együttműködés útjainak kije­lölésére. Csehszlovákiának és Ma­gyarországnak a gazdasági együttműködés és a kereske­delmi csere szélesítésében va­ló érdekeltsége teljesen tör­vényszerű. A két párt és állam politikájának abból a közös alapvető törekvéséből következik, hogy a gazdaság fejlesztése útján előmozdítsák népeik szükségleteinek jobb kielégítését, az életszínvonal emelését, és együttműködé­sükkel az egész szocialista kö­zösséget is erősítsék. Lázár György ^s Lubomir Strougal megbeszélései kétségkívül je­lentős mértékben hozzájárul­nak a célok megvalósításához — írja a Rudé Právo. Elemezte Lázár György lá­togatásának eredményeit csü­törtökön a Pozsonyi Pravda, a Szlovák KP központi lapja is. Manapság — írja a kom­mentátor — nem lehetséges a nemzetgazdaság ‘eredményes fejlesztése, különösen a nyers­anyagban szűkölködő orszá­goknak, a széles körű nem­zetközi munkamegosztásban való részvétel nélkül. A szo­cialista országok számára ki­tűnő eszköz erre a KGST ke­retében történő két- és sokol­dalú együttműködés elmélyí­tése. Ezért két olyan testvéri országnak, mint Csehszlová­kia és Magyarország, amelyeket ráadásul a szom­szédság is összeköt, igen jó feltételei vannak arra, hogy egymásnak segítve erősítsék saját gazdaságukat és egyút­tal növeljék az egész szocia­lista közösség gazdasági ere­jét is. Amerikai szenátorok Beható megismerés Befejeződött az amerikai szenátorok csoportjának hiva­talos látogatása a Szovjetunió­ban. A küldöttséget Joseph Biden, a szenátus külügyi bi­zottsága európai kérdésekkel foglalkozó albizottságának el­nöke vezette. A szenátorok a szovjet tör­vényhozás interparlamentáris csoportjának meghívására jár­tak a Szovjetunióban. Fogad­ta őket Alekszej Koszigin mi­niszterelnök, s két megbeszé­lést folytattak a Legfelsőbb Tanács küldötteinek egy cso­portjával. Mint a küldöttség tagjai saj­tótájékoztatójukon elmondot­ták, moszkvai megbeszélései­ken alkalmuk nyílt kifejteni elképzeléseiket a szovjet— amerikai kapcsolatokról, a SALT— II szerződéssel össze­függő kérdésekről és más nem­zetközi témákról, ugyanakkor behatóan megismerkedhettek a szovjet fél álláspontjával. Ez kétségkívül hasznos a szená­tus küszöbönálló ratifikálási vitája előtt. (MTI) Vetélkedő spanyol városok Ho vá kerüljön a Guernica? r — Ha Picasso világhírű festményét, a Guernicát visz- szaadiák Spanyolországnak, akkor azt a madridi Pardo kéDgvűiteménvében kell el­helyezni — leintette ki Enri- oue Tierno Galvan, a spa­nyol főváros oolgármestere a spanyol rádióban. Tierno Gal­van hangsúlyozta. ho?v a kén Spanyolország egész né­pének szenvedéseit ábrázol­ja. ezért a fővárosban van a helye. A rádió által közvetített vi­tában magának követelte a Guernicát a barcelonai Pi­casso- Múzeum, a világ leg­nagyobb Picasso-gyűitemé- nye: Mala«- a nagy festő szülővárosa és természetesen Guernica, amelynek a fasisz­ták által végrehajtott lerom­bolására emlékeztet a jelen­leg New Yorkban őrzött vi­lághírű festmény. NóGRAD - 1979. augusztus 31., péntek A Pioneer—11 a Saturnus közelében A Pioseer—11 amerikai űr­szonda több mint hatéves. 3 milliárd kilométeres ' utazás után e hét végén az űrhajó­zás történetében első ízben eléri a Saturnus bolygó óriás gyűrűjét. Ez a legtávolabbi pont, ahová eddig az űrkuta­tás eljutott'. Az űrszonda ha behatol a Saturnus gyűrűrendszerébe, elsőként a Saturnus legna­gyobb bolygóját, a Titánt kö­zelíti meg, amelyről több tu­dós azt feltételezi, hogy meg­található rajta az élet néhány kezdetleges formája. A Pio­neer—11 infravörös-felvétele­ket készít a Titánról. A NASA amerikai űrhajó­zási központ szóvivői azon­ban elmondták, a Pioneer— Ilinek körülbelül 50 száza­léknyi esélye van arra. hogy sértetlenül átjusson a Satur­nus gyűrűjén. A kozmikus hulladékok ugyanis szétzúz­hatják az űrszondát. De a korábbi sikeres kísérletek de­rűlátóvá teszik a tudósokat. A Saturnus egyike annak az öt bolygónak, amelyet sza­bad szemmel is lehet látni. Távolsága a Földtől 1 559 000 kilométer. A Pioneer—11 „kerülőúton” közelítette meg. mert 1974. decemberében el- reDÜlt a Juoiter mögött. A Saturnus gyűrűrendszerét — amely a tudósok szerint jég­ből és jégbefagvott sziklák­ból áll — 1610-ben Galilei fedezte fel. A gyűrűk kelet­kezéséiül többféle elmélet is született. A legnépszerűbb az a változat, mely szerint egy kisebb égitest bekerült a Sa­turnus vonzásába, és ennek a srétporladt bolygónak a ma­radványaiból jöttek létre a gyűrűk. Jelenleg a Saturnus- nak három gyűrűje ismert, de a legújabb felvételek alap­ján nem lehetetlen, hogy van egy negyedik gyűrű is. A Pioneer—11, amely szom­baton délután közelíti meg legjobban a Saturnust. 14 kí­sérletet fog végrehajtani. Egy infravörös-sugármérő meg­méri például a bolygó hő­energiáját. A tudósok eddi­gi kutatásaikból ugyanis ar­ra következtettek, hogy a Saturnus kétszerannyi hő­energiát sugároz, mint amennyit a Naptól kap. (MTI) Atomrobbantás Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szerdán közös föld alatti kísérleti atomrob­bantást hajtott végre a nevedai sivatagban. A robbanás ere­je 20 és 150 kilotonna közötti volt. A brit kormány kérésére végrehajtott atomrobbantásra a két ország között 1958-ban megkötött és az atomenergia közös katonai célokra való [elhasználásáról szóló együtt­működés alapján került sor. A kancellár látogatása Két esztendővel ezelőtt járt Bonnban Kádár János, s ami­kor a kancellária udvarán a katonai tiszteletadás lezárta a látogatás hivatalos részét, a vendég azzal búcsúzott Helmut Schmidttől, hogy szívesen látja őt Magyarországon. Jó szellemű tanácskozások folytak akkor a két vezető kö­pött. Mind a nyugatnémet politikusok szavaiban, mind az újságok kommentárjaiban kifejeződött a tisztelet, amelyet Kádár János és személyében Magyarország élvez. E barát­ságos fogadtatás és az a tény, hogy ilyen magas rangú ma­gyar vezető tett látogatást az NSZK-ban, jelezte a változást, amely az elmúlt tíz esztendőben Európában végbement. Egy évtizede az a szociáldemokrata—szabaddemokrata koalíció van hatalmon Bonnban, amely szakított a régi, hideghábo­rús politikával és szerződéseket kötött a szocialista orszá­gokkal. Helmut Schmidt 1974 óta tölti be a kormányfői tisz­tet, 1968 óta a Német Szociáldemokrata Párt alelnöke, nem­zetközi tekintélyű politikus, a nyugati szövetség egyik ve­zető egyénisége. Egyben a' kelet—nyugati közeledés őszinte híve. Ez kiderült az akkori magyar—NSZK tárgyalásokon is. ( A közeli napokban Budapesten folytatódik az eszmecsere; s a megbeszéléseken a kétoldalú együttműködés, valamint a nemzetközi helyzet legfontosabb kérdései ismét napirendre kerülnek. A 64 esztendős Schmidt kancellár már Kádár Já­nos bonni látogatásakor példamutatóaknak nevezte a ma­gyar—nyugatnémet kapcsolatokat. Az NSZK a tőkésorszá­gok között hazánk legnagyobb kereskedelmi partnere: a köl­csönös áruszállítások értéke az idei év első hat hónapjában meghaladta a 28 milliárd forintot, ami mintegy 28 százalé­kos növekedést jelent J978 hasonló időszakához képest. Az egyszerű árucsere mellett mind nagyobb a szerepe a ma­gyar és nyugatnémet vállalatok kooperációjának is: mint­egy 300 ilyen megállapodás gazdagítja kapcsolatainkat. A kereteik között lebonyolított forgalom tavaly 250 millió már­ka volt, amelyből 150 millió márkát a magyar eladások tet­tek ki. Már Bonnban is felmerült, s minden bizonnyal szó lesz róla Budapesten is. hogy az árucsere-forgalom nem ki­egyensúlyozott, kivitelünk gyorsabb bővítését elsősorban az Európai Gazdasági Közösségnek az NSZK-ban is érvényes beviteli korlátozásai nehezítik. Bonnban a két ország kapcsolataiban nem volt vitás po­litikai kérdés. Nem mondható ez el ugyanígy a nemzetközi problémák megítélésére, hiszen Magyarország a Varsói Szer­ződés, az NSZK pedig a NATO tagja, és a két csoportosu­lás tudvalevőleg eltérően szemlél több kérdést. Ennek elle­nére Kádár János és Helmut Schmidt az európai ügyek vizs­gálatánál már akkor leszögezte: nincs más választás, mint a béke. Hangsúlyozták a helsinki záróokmány jelentőségét; a különböző társadalmi rendszerű és ellentétes csoportosu­lásokhoz tartozó államok együttműködésének fontosságát; Igaz, ma bonyolultabbak az európai gazdasági és katona- politikai viszonyok, de ez egyáltalán nem zárja ki, hogy a budapesti megbeszéléseken, a kétoldalú kapcsolatok fejlesz­tésén túl ugyancsak nagy hangsúlyt kapjon az európai béka és biztonság megszilárdításának kérdése. T. I. Líbia ünnepén Tripoli lakosai köszöntik az 1969- es hatalomátvé­telt végrehajtó katonákat. Kereken 10 éve. hogy egy gyors, vértelen hatalomátvé­tel révén Líbia új irányba fejlődött. A szabad unionis- ta tisztek titkos szervezete ekkor döntötte meg Idrisz ki­rály imperialistabarát mo­narchiáját. gyökeres válto­zások sorát nyitva meg a ha­zánknál majdnem hússzor na­gyobb (de csak negyedannvi lakosú) országban. A katonák államosították a legfontosabb bevételi forrást jelentő kő­olaj-kitermelést, a bankokat, korlátozták ^ földtulajdont, bevezették a tervgazdálkodást.' Moammer al-Kadhafi ezre­des vezetésével Líbia külpor litikáia is haladó irányvona­lat követ. Az ország az el nem kötelezett mozgalom ak­tív tagja, s különös erőfeszí­téseket tesz a közel-keleti . válság megoldására, a külön- utas tárgyalásokat folytató Egyiptom elszigetelésére. Szekér Gyula Líbiába utazott Szekér Gyulának, a Minisz­tertanács elnökhelyettesének vezetésével csütörtökön ma­gyar kormányküldöttség uta­zott Líbiába, a líbiai forrada­lom 10. évfordulója alkalmá­ból rendezendő ünnepségek­re. A delegáció tagja Garai Róbert külügyminiszter­helyettes is. • A küldöttség búcsúztatásá­nál a Ferihegyi renulő'éren ott volt Abdeigader O. Refa­di, a Líbiai Arab Szocialistá Népi Állam budapesti nagy- követségének ideiglenes ügy­vivője is. ■9­Virizlay Gyulának, a SZOT titkárának vezetésével ugyan­csak csütörtökön utazott szakszervezeti küldöttség Tri- poliha, hogy részt vegyen a szeptember 1-i líbiai forrada­lom tizedik évfordulójának ünnepségein. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents