Nógrád. 1979. augusztus (35. évfolyam. 178-203. szám)
1979-08-25 / 198. szám
A kritikus időszak után Tőkésexport egyelőre tőkésimportból A kisterenyei cső vetekszik a svájcival ' A Fémbútor Ipari Szövetkezet rétsági gyáregységének dolgozói és vezetői már magük mögött tudják azt a kritikus időszakot, amikor gondot jelentett számukra a második fél évre szóló export- megrendelések érkezése. Ugyanis a Budapesti Nemzetközi Vásár szabadidős-kiállításáig kevesen keresték fel kívánságaikkal a szövetkezetét a tőkésvásárlók, annak ellenére, hogy,a vezetők számtalan esetben régi nagy vásárlóikat személyesen is felkeresték és bizony közülük egyik-másik szívességnek tüntette fel elutasító válaszát is. — Úgy néz ki, hogy feleslegesnek látszott aggodalmunk, mert az első fél évet sikerült jól teljesíteni. Az ez évi 54 millió forint értékű tőkésexporttervünk 72,4 százalékát már magunk mögöl t tudjuk. A legtöbb árut Svédországba és Angliába szállítottuk. Termékeink eljutottak még Ausztráliába, Franciaországba és Jugoszláviába — érzékelteti az elmúlt időszakot Kovács Gergely üzemegység-vezető, majd kisvártatva hozzáfűzi: — Igen, a tőkéspiacokra új termékeket 1 szállítunk. Például először kerti hintákat. Másik'új termékünk a Balaton szék volt. Tulajdonképpen'ez csak nálunk, Rétságon számít újnak, •mert Budapesten már korábban gyártották. A Budapesti Nemzetközi Vásár szabadidős-kiállítása után felgyorsult az üzletkötés üteme. Ebben szerepe volt annak is, hogy a szövetkezet kollektívája határidőre és jó minőségben teljesítette a külföldi megrendelőid kívánságait. Mire elérkezett a július vége, addigra az év eleji vész- fellegek is szétoszlottak. A szükséges megrendelések a második fél évre beérkeztek. Ezek szerint a svéd vásárló például szeptemberre 40 ezer darab új típusú Balaton széket kér. A francia cég az év végéig 40 ezer asztalt vár Rétságról. A kanadai partner az év végéig 120 ezer széket kap a kollektívától. — Második félévi kapacitásunk 80—85 százalékát foglalják le a tőkésmegrendelések — veszi vissza a szót az üzemegység-vezető. — Míg korábban a külföldiek tartózkodtak igényeik közreadásától, addig az Utóbbi időben bennünket sürgetnek, hogy minél előbb, minél gyorsabban küldjük a kért mennyiséget. — Van-e valamilyen akadálya a kívánságok határidőre történő teljesítésének? — Egyelőre nincs. A tőkésimportból — holland — vásárolt cső saeptember közepéig elég lesz. Ez egyúttal azt jelenti, hogy az idén 4 millió méter csövet használunk fel exporttermékeinkhez. Tavaly a kiszállított árukban 31 százalékos arányt képviselt a tőkésexport. Erre az évre 5 százalék csökkentést terveztünk. Valószínű, nagyobb mérvű lesz, mert a jelenlegi készlet feldolgozása után a kisterenyei csőgyár új termékeit használjuk majd fel. Ilyen minőségűt csak Svájcból kaptunk eddig. Nem udvariasság, képpen, de szükséges megemlítenem, hogy külsőre sokkal szebbek, mint a holland csövek. A kisterenyeiek viszont még nem érik ej az import szintjét a minőségben — galvanizálás, — és a szakítószilárdságban. Ennek ellenére az a véleményem, hogy a minőségi problémák jóval kisebbek, mint ahogy mi azt vártuk, mint ahogy egy új üzemnél a kezdeti időszakban bizonyos velejárója a termeA fejlődés motor ja ' Dinamikusan fejlődik a bolgár—szovjet árucsere-forgalom, ami a két ország gazdasági fejlődésének igen fontos tényezője. Erről tanúskodnak a következő adatok is. A bolgár—szovjet kölcsönös szállítások összértéke 1948-ban mintegy 129,9 millió rubel volt. A Bulgáriába irányuló szovjet export értéke 71,5 millió rubel, míg a Szovjetunióba irányuló bolgár export értéke 58,4 millió rubel volt. A Szovjetunió hatalmas háborús veszteségei ellenére 10.9 millió rubel értékben szállított gépeket és berendezéseket, nagy mennyiségű olajterméket, fémeket, kémiai anyagokat. A Szovjetunióba irányuló bolgár export jelentős részét (88.8 százalék) feldolgozatlan dohány tette ki. A jelenlegi — 1976—80-as — ötéves tervidőszakban a két ország által megkötött sokoldalú szerződésekben rögzített árucsere-forgalom értéke eléri a 25 milliárd rubelt. Az árucsere előirányzatait a tényleges- forgalom eddig még mindig túlteljesítette. Kedvezőek a kilátások a Szovjetunió és a Bolgár Nép- köztársaság közötti kereskedelem további tervszerű fejlesztésére. Ezt az 1979-es évre Aláírt árucsere-forgalmi jegyzőkönyv is biztosítja. A dokumentum szerint a kölcsönös szállítások növekedésének értéke eléri az igen jelentős 6,1 millió rubeles szintet. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok új eleme, hogy Bulgária részt vesz a Szovjetunióban kiépülő új nyersanyag- bázis megteremtésében, és ennek fejében 1979-ben az előirányzaton felüli mennyiségben szállít a Szovjetunió földgázt, vasötvözeteket, fémkohászati és egyéb nyersanyagokat Bulgáriának. A selyemgyáitás reneszánsza A természetes selyem a legdrágább textilanyag a világon. A műanyag kelmék rövid ideig tartó világuralma után napjainkban isrfiét divatba jött a hernyóselyem is. Lengyelországban a XVII. század óta nevezetes iparág a selyemszövés. Ma az ország egyetlen selyemgyára a mila- noweki hernyóselyem-szövö- de. Ez a nagyüzem kézzel festett selymekre specializálta magát. Az itt készült anyagok a luxusigények kielégítésén túl egykori mesterek kézimunkájának jegyeit is magukon viselik. Harmincöt selyemfestőnő évente 15 000 vég mintázatát készíti el, a divatot figyelembe véve. A kész selymeket tíznaponként külön bizottság zsűrizi, a legszebb mintákat jutalmazza is. Az elmúlt esztendőben a selyemszövőgyár 1 millió 200 ezer méter hernyóselymet gyártott. Ennek nagy részét sálak, nyakkendők anyagaként használják fel. Milanoweki selyemből készült az újjáépült varsói királyi palota bútorainak huzata, a krakkói Wawel belső díszítése. 1980-ig modernizálják, bővítik a selyemszövödét. Üj üzemcsarnokot kap, ahol japán gyártósorok termelnek majd, és ezzel megkétszerezik az üzem edigi teljesítményét. A bővülő, korszerűsödő nagyüzem fő gondja a nyersanyagellátás. Az emelkedő selyemárak arra késztetnek, hogy hazai bázison biztosítsák a szükségletet. Ez pedig nem kis feladat, ha számításba vesszük, hogy 1 a szederfák le- vélzetén élősködő selyemhernyók 1800 gubójára van szükség 8 méter selyemanyag előállításához, ami. csupán -két ruha kiszabásához elegendő. lés kialakulásának. Nem vigasztalásképpen, de szükséges megemlítenem, hogy kaptunk már olyan szállítmányt Hollandiából, amit egyből visz- szaküldtünk. Mi nagyon bízunk a kisterenyei ekben. Rájuk alapozzuk jövő évi alapanyag-beszerzési terveihket. Mivel minden olyan méretet tudnak gyártani, ami nekünk kell, úgy számolunk, hogy 1980-ban az eddigi tőkésimportot 4—5 százalékra csökkentjük. Vagyis a gyártmánya, inkhoz szükséges csöveket csaknem kizárólag Kistere- nyéről vásároljuk meg — mondja Kovács Gergely. — Terveznek-e valamilyen változtatást a tőkésexporttermékeknél ? — Igen. Például nyugaton, főleg a Német Szövetségi Köztársaságban nagyon keresik a műanyag karfával díszített székeket. Olyant, ami ön mellett látható — mutat egy félig kész székre. Az angol megrendelő vastag csőből készült Luton székeket rendelt tőlünk, aminek üléshuzata nem vászon, hanem lágy pvc. Egyelőre 30-at gyártunk le részére, s azt mintaszállítmányként küldjük ki. Francia vevőnk azt kéri, hogy fényesített kivitelben állítsuk elő az asztalkereteket, mivel így esztétiku- §abb, szebb a termék, bizonyára gyorsan és jó áron is eladható. A francia 40 ezer darabos megrendelésből 20 ezret, a legújabb kívánságnak megfelelően készítünk. Az elmondottakon kívül még több apró dologban kívánunk változtatni, a vevők kívánságainak megfelelően — vélekedik az üzemegység-vezető. Az írás végére maradt a nagy kérdés: mennyire gazdaságos a tőkésexport, érdemes-e vele foglalkozni? — Sajnos, nem tudok egészen pontos választ adni. Megítélésem szerint egy dollárt 48—49 forintért állítunk elő. — Ez bizony sok, ha a Salgótarjáni Kohászati Üzemek 32 forintjához viszonyítom. — Egyetértek vele. Jövőre a hazai csövek felhasználásával reméljük jobb eredményt tudunk felmutatni a dollárki- termelésben is — mondja bizakodón az üzemegység-vezető. S mire elérkezik az 1979-es esztendő zárásának ideje, bizonyára az is kialakul, hogy az alapanyag-beszerzésen kívül milyen egyéb területeken lehet és szükséges csökkenteni a termelési költségeket, az olcsóbb dollár előállítása érdekében. V. K. Történelmi fordulópont « ÍRTA: DR. VLADIMIR PIROSIK. A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK TAGJA. A KÖZÉP-SZLOVÁKIAI KERÜLETI PÁRTBIZOTTSÁG ELSŐ titkára EZEKBEN a napokban a szocialista Csehszlovákia dolgozó népe a szlovák nemzeti felkelés 35. évfordulójára emlékezik. Ez a történelmi fordulópont joggal sorolható a szlovák nép legmagasztosabb forradalmi tettei közé. Jelentősége túlnő az országhatáron, nemzetközivé szék^sedik. A szlovák nép leghaladóbb erőinek harca a fasizmus ellen, amely össznépi fegyveres felkeléssé szélesedett, nem volt független a fasiszta Németország és csatlósai, a burzsoázia által elnyomott népek felszabadító harcától. A felkelés a békeszerető erők fasizmusellenes harcának jelentős fejezete volt. Előrevetítette a forradalmi átalakulás. az új társadalmi rend képét, megvetette egy új, igazságos köztársaság alapjait. A felkelésben óriási szerepe volt a munkásosztály történelmi tapasztalatának, nemzeti és társadalmi szabadságról szőtt álmainak, vágyainak. A felkelés politikai vezető ereje a Szlovák Kommunista Párt volt. amely mozgósította a munkásokat, dolgozó népünket a náci és a klerikál-fasiszta rezsim ellen. A felkelés megerősítette a munkásosztály. egységét. Ez fejeződött ki a komm on ista és szociáldemokrata pártok egyesülésében és az egységes, forradalmi szakszervezetek kialakulásában is. Erősödött a munkásosztály, a parasztság és a nemzeti értelmiség közötti kötelék, s ez képezte a nemzeti front alapját. A második világháború ideién az antifasiszta és nemzeti felszabadító küzdelem nemzetközi jelleget öltött. A szlovák nemzeti felkelés is lekötötte a náci hadsereg jelentős erejét. Példája volt a világ antifasiszta, haiado erőinek, erősítette azok harcát. A szovjet hadsereg győzedelmes előretörése megteremtette a felkelés alapvető feltételeit. A Szovjetunió jelentős anyagi és erkölcsi támogatást is nyújtott a harchoz. A partizánegységek szovjet parancsnokai növelték a mozgalom harckepes- ségét, politikai súlyát. A felkelés példáját adta a nemzetek együttműködésének. a nemzetiségi kérdés helyes megoldásának. Ezeket az elveket a kommunista párt hirdette meg és következetesen képviselte. Ezek az elvek a marxizmus—leni- nizmus elméletéből indultak ki és a világ első szocialista országa, a . Szovjetunió tapasztalatain alapultak. A szlovák nép ügyéért, a reakciós erők szétzúzásáért és az új Csehszlovákiáért a szlovákok mellett Európa 26 népének és nemzetiségének fiai, leányai küzdöttek, adták életüket. Jelentős szerepet játszott a harcokban Nógrádi Sándor partizánegvsége is, amelyben haladó gondolkodású magyarok harcoltak. A SZLOVÁK nemzeti felkelés óta eltelt 35 év alatt a szocialista Csehszlovákiában alapvető változások mentek végbe a társadalmi, a gazdasági és a kulturális élet valamennyi területén. Mint a szocialista országok nagy családjának egyenrangú tagja. részt vesz a fejlett szocializmus építésében, az új típusú nemzetközi kapcsolatoké — a kölcsönös előnyök alapján létrejövő együttműködés — ■ kialakításában, erősítésében. Mi a felkelés örökségét akkor ápoljuk igazán, ha eredményeit tanulságait hasznosítjuk a szocialista építésben. E munka tapasztalatai pedig a lenini út követésének helyességéről győznek meg bennünket. Ez számunkra — a jelen és a jövő számára — a felkelésből ránk hagyományozott legfontosabb útmutatás, alapvető tanítás. A Csehszlovák Kommunista Párt vezetésével a középszlovákiai országrészben is mély változások mentek végbe. Területünk a köztársaság fejlett iparvidéke lett. amelyre a modem gázdaság, a lakosság magas kulturális és életszínvonala a jellemző. Immár a múlté az a KözéD- Szlovákia, mely a szegénység, éhezés és tömeges emigráció földje volt. A közép-szlovákiai ipari termelés az ország ipari termelésének 9,4 százalékát adja. Az iparban a gépiparé, a vegyiparé és a fafeldolgozó Iparé a vezető szerep. Területünk az egész országot ellátja alumínium- termékekkel. televíziókkal, vasöntvényekkel. Első helyen áll a fakitermelésben, az idegenforgalom fejlesztésében, a szakközépiskolák és kulturális létesítmények számában. mint ahogy a lakosság képzettségi szintié tekintetében is az elsők közé tartozik. Országrészünk dolgozói teljes egészében végrehajtották a CSKP XIV. kongresszusának határozatait, és erőfeszítéseket lesznek a CSKP XV. kongresszus határozatainak megvalósítására is. Ezt bizonyítják azok a kezdeményezések, a munkaversenv. amelv a szlovák nemzeti felkelés 35. évfordulójára bontakozott ki. s amely a dolgozók tiszteletét fejezik ki a kommunista pártnak, a szocialista társadalom építésében elért eredményekért. A szocialista társadalom további fejlesztéséért folytatott harcban felhasználjuk munkásmozgalmunk, a szabadságért vívott küzdelmünk szép hagyományait, valamint az elmúlt 35 esztendő tapasztalatait. Ezek ösztönöznek bennünket az előttünk álló feladatok megvalósítására, gondjaink leküzdésére. A szlovák nemzeti felkelés emlékezete azért fontos számunkra, mert azok között az események között tartjuk számon. amelvek sohasem vesztik el időszerűségüket. Az események idézése, a tanulságok megvonása és hasznosítása erőt adnak ahhoz, hogy elérjük szocialista céljainkat, és mindennapi alkotó munkával segítsük a CSKP XV. kongresszusa határozatainak végrehajtását. EGÉSZ országrészünk. a felkelők városa •— Besztercebánya — ezekben a napokban hazai és külföldi vendégek ezreit látja vendégül a szlovák nemzeti felkelés 35. évfordulójának ünnepségein. Így hajtunk fejet a szlovák nemzeti felkelés hősei előtt, adjuk át szívélyes üdvözletünket barátainknak, és íav fejezzük ki elhatározottságunkat, hogy szocialista hazánk továbbra is a lenini utat j ária. Kiállítás Miskolcon •• Oregbedő hírnevek Óhatatlan, hogy egy kiállításon legyenek sarkok, zugok. Bár a névben benne rejlik, hogy kiállítják a portékát, vagyis a látogatók szeme elé helyezik azokat. A vállalat,' a szövetkezet bukszájától függ, milyen területet kap áruinak bemutatására. Egy biztos: a tetszetős, használható termékekre a sarkokban, zugokban is rábukkannak a nézők. CSAK KÉT TAPÉTA A Vili. miskolci ipari kiállítás és vásár alkalmával nem a legszerencsésebb helyet fogta ki megyénk nyomdaipari vállalata. Egy földszinti folyosó félreeső részén kapott, boxot az. egység bemutatandó anyaga. Ennek dacára akadt volna nézője a kiállított termékeknek, ám az áruk elrendezése végképp elriasztotta az. arra tévedőt. Magas emelvényre, másfél-két méterre a közönségtől állt két üvegszekrény, s abban- apró gyártmányok. Többek közt: árúszignó — így, hosszú u-val. mutatván a rendezők ,.gondosságát”. — Eléggé érdektelen a kiállított anyag — mondta egy arra tévedő, Niklay Gáspár, miskolci pincér. — Ami az embereket jobban érdekelné, a csempetapéta, abból csak kétfélét mutat be a vállalat, az a kettő is magában áll a falon, nem tudni, hogy ötletes elrendezésben hogyan mutatnának. Noha a bemutatott anyagból nem sok haszna lesz á vállalatnak. az egység jó hírneve mégis öregbedik a kiállításon, ahol „a vásár érdekében kifejtett eredményes munkájáért” elismerő oklevelet kapott. EZÜSTÖZÖTT ROJT? Ugyanezzel a szöveggel kapott diplomát a sz.écsényi Palóc Háziipari Szövetkezet is. Az egység sarokban ka- .pott helyet termékeinek bemutatására. Ez a hely egyfelől szerencsésnek mondható: a közeli ablak révén természetes fényben pompáztak az abroszok, táskák, falvédők, hímzett blúzok, mellények, könyv-, noteszborítók, zsebkendők, babák és így tovább. Másfelől kissé balszerencsés is a bemutató helye, ugyanis a közelben áll a matyó díszítésű árukat bemutató egység kiállítási teA Palóc Háziipari Szöveikezet ízléses termékei. rülete is. Ez utóbbi szövetkezet nagyobb anyaggal jelentkezett a vásáron, bemutatója monumentálisabb a szécsén.yiekétől. — Príma dolog lenne az a fekete, hímzett szoknya — mondta a népes nézősereg egyik tagja. Györji Bertalan nevelő. — Csak azt nem tudom, minek rajta az az ezüstözött rojt? Szerintem, ez az egész szoknyát giccses- sé teszi. .. E szoknyától eltekintve a szécsényi szövetkezet bemutatója hasznos volt, az egység neve alkalmasint a vásárlók szélesebb körében vált ismertté. j NÓGRÁD — 1979. augusztus 25., szombat 3
