Nógrád. 1979. augusztus (35. évfolyam. 178-203. szám)

1979-08-24 / 197. szám

A főgeológus elmondja Süléin ismerik, mint ci tenyerüket i Kutatni, hogy biztonságban legyenek A Nógrádi Szénbányák gazdálkodni a rendelkezésiink- egyik nagy, jelentős, s az re álló — nem túlzottan nagy elkövetkezendők szempontjá- — pénzzel, hogy segíthessük a ból igen-igen fontos felada- vállalat boldogulását. Nyírmed-pusz­ta, a kutatás. Megtudni, vagy hozzávetőlegesen érzékelni, hol, merre rejtőznek még „rejtett tartalékok”, mely te­rületek azok, amiket a jövő bányászkodása érdekében fi­gyelembe lehet venni. Üj bá­nyák, külszíni fejtések nyi­tása nem előzheti meg a geo­lógusok tapasztalatainak ösz- szegzését, hiszen az eredmé­nyek — vagy eredménytelen­ségek — a szakértői véle­ményekén állnak vagy buk­nak. —• Eszerint roppant felelős­ség nehezedik a vállaikra — mondom dr. Várkonyi József­nek,, a Nógrádi Szénbányák osztályvezető főgeológusának. — Valóban. Ám úgy végez­zük munkánkat, hogy elősegít­hessük a távlati célok meg­valósítását. Kutatni Nógrádiban — köny­nyebb mint sík terepen. Gyak- előre lent a vágat-hajtők, ran az esőmosta hegyoldalak is támpontot adhatnak bizo­nyos következtetések megté­telére, imitt-amott meg egy­szerű szemrevételezés is „bi­zonyíték”: kibújt a szén a ta­karó alól. Persze, ez, a dolgok könnyebbik oldala, mert azt meg. Jó néhány esztendőnek Megfontolt, mások szerint túlzottan okoskodó ember a bányák főgeológusa, aki 1956- ban végzett az egyetemen, s dolgozik azóta is a Nógrádi Szénbányáknál. Ha jól szá­molom, huszonharmadik esz­tendeje ennek. — Ismeri hát, mint a te­nyerét, a nógrádi föld alatti „életet?” 1 — Szó sincs róla! A geoló­gust nap mint nap ezer meg­lepetés érheti. Lehet, feltéte­lez valamit, s arra bukkan, amire álmában sem számított. Adott persze ennek az ellen­kezője is. — Nehéz szakma az önöké? — Most, igen... A bányászat visszafejlesztését követő idő­ben igen-igen elmaradtunk a szénvagyonfeltárásban, meg- kutatottságban, emiatt gyak­ran szinte „vakon” mentek Sőt, erőfeszítéseink ellenére is, még ma is eléggé csehül áll­nak a dolgok. A kutatásnak minimálisan nyolc-tíz évvel meg kellene előzni a tervezést, a végrehajtást, s ez az előny nálunk sajnos jelenleg nincs megtudni: mit, milyen mély­ségben, milyen körülmények a lépéshátrányt kell eltelnie ahhoz, hogy ezt behozzuk. között rejt a föld, már csak kutatófúrásokkal lehet. Amik­nek drága az „árfolyama”, hi­szen egy méternyi fúrás laza, üledékes kőzetben még csak ezerkétszáz forint költséget emészt fel, bazaltban és más kemény kőzetben viszont már meghaladhatja a kétezer-öt­száz forintot is. — Emígyen, igencsak meg kell fontolni, hol kezdenek kutatásba. — Másképp egyszerűen fe­lelőtlenség lenne! Jól kell A kutatások most két cél megvalósulása felé irányul­nak. Egyrészt azokat a terüle­teket „fúrják meg”, ahol re­mény van eredményre; a fő­geológus szerint olyan helye­ken, ahol feltételezik, hogy van szén, s bíznak abban, hogy lesz, másrészt roppant gyorsasággal készítik elő az újabb külszíni fejtéseket. Mik közül jelenleg még csak a Ka­zár melletti üzemel, de a ku­tatási terv szerint ott van a listán Mátranovák, a jánosak­Ipari építkezések, rekonstrukciók 'Az MTT, a szlavóniai Mari­bor textilvállalata ez évben 150 millió dinár értékben kor­szerűsíti termelését. -A válla­lat üzemei ezentúl évente 24 millió méter pamut- és mű­szálas textíliát, 2 millió méter tiszta és vegyes gyapjúkel­mét, 2 millió kilogramm cér­nát gyártanak, valamint 7 millió dollár értékű terméket exportálnak. Konténer-pályaudvart épít a szlovéniai „Gorenje” tár­sulás Velenjében, a Jugoagent tengerészeti ügynökséggel kö­zösen. Korszerű módszerrel a Gorenje jelentősen megnö­velheti szállítmányainak mennyiségét. Ez évben terv szerint 2000 konténerben küld például árut ausztráliai meg­rendelőinek. Évi 750 000 tonna kapacitá­sú új kokszolómű építése kez­dődött a Zenica vasművek­ben (Bosznia-Hercegovina). Az üzem előreláthatólag két év alatt készül el. A beruhá­zás összege megközelíti a 2000 millió dinár értéket. A ljubljanai LEK gyógy­szervegyészeti vállalat saját technológia alapján, hazai nyersanyagokból új gyógy­szergyárat helyezett nemrég üzembe. Az itt készülő, Re- tergin nevű új gyógyszer gyár­tása húszévi kutatómunka eredményeként kezdődhetett meg. Alapanyaga a Jugoszlá­viában 3600 hektáron termesz­tett, többek között az Ergotin nevű, a méhizomzat összehú­zódását elősegítő hatóanyagot tartalmazó anyarozs. A je­lenlegi 300 kiló helyett ebből a gyógyszerből az új gyár üzembe lépésével már 1000 ki­logramm évi termelést érnek el. A gyár termékeinek há­romnegyed részét exportálják. nai Csibaj ta is. — A külfejtéseké a jövő? — ... Ezen helyekről köny- nveibben jönnek a tonnák, rö- videbb idő alatt. Hiszen egy bánya megnyitása, amit egyéb­ként Mizserfa környékén ter­vezünk, nagyobb energiát, hosszabb távot vesz igénybe. De még ennek ellenére is kell folytatni az effajta munkát, hiszen, mint említettem már, a jövő fejlődésének eredmé­nyeinek alapja a megkutatott- ság. Ennek megvalósulása érde­kében szeretnének tovább ku­tatni Tar, Sámsonháza térsé­gében — ez utóbbinál, 793 méter mélységben csaknem két méter telepvastagságú, né­hány híján ötezer ka lóri ás szénre bukkantak —, aztán Mátraszöllős mellett, vala­mint a Mátra északi oldalán és a Dobroda-háton. de ott szerepel a tervek között a bar­nái völgy „feltérképezése” is. Nagy munkát végeznek most a Bik-völgyben, ahol az ed­dig lemélyített fúrások pozi­tív eredményt hoztak. S ha még ebben az évben az otta­ni, további hat fúrás is ked­vező lesz, a területet a kányási aknaüzemhez csatolják. A munkák olcsóbbá és biz­tosabbá tétele céljából új ku­tatási eljárásokat is bevezet­nek. Dr. Várkonyi József hosz. szán ecsetelte az ebbéli lehe­tőségeket, mik közül egynéme- lyiket már ebben az esztendő­ben „szolgálatba állítják”. A művelés alatt levő bá­nyáknál még az idén alkal­mazzák a geofizikai vizsgála­tokat — e módszerrel. mű­szerek segítségével harminc­ötven méterre is „előre lehet látni”, s biztosra venni: szén, vagy kőzet „következik-e” —, s két új technológiával se-- gítik a fúráskutatást is. Az egyik lényege, hogy a lemé­lyített lyukba elektromos szondát bocsátanak le, s ez tévedhetetlenül regisztrálja a rétegek vastagságát. — a másik szisztéma pedig a szeizmikus mérés. Vannak hát jócskán tervek — és eredmények is a kuta­tásban. Amik létszükségesek, miként a köldökzsinór. Hi­szen — régebben sem, de ma már egyre inkább nem lehet vakon menni a nagyvilágba... A föld mélyébe... Karácsony György Megtalálták a helyüket A pártmunka tapasztalatai a vendéglátó-vállalatnál Ebben az esztendőben mint­egy 290 milliós forgalom le­bonyolítására vállalkozott a Nógrád megyei Vendéglátó Vállalat. A csaknem száz ét­teremben, eszpresszókban és bisztrókban, a termelőüzemek­ben ezernél többen dolgoznak a nem kis feladat valóra vál­tásán. A milliókat ugyanis úgy próbálják „megfogni”, hogy a korszerű táplálkozási szokások meghonosításával, a korábbinál gondosabban, kul­turáltabb körülmények között elégítik ki a falusi és városi emberek, a Nógrádba látogató turisták, vendégek étkezési, szórakozási igényeit. Minde­nekelőtt az ételforgalom tete­mes emelésével, — többek kö­zött a munkás- és diákétkez­tetés szélesítésével — számol­nak. NEM VOLT EGYSZERŰ A tennivalókról és megol­dásuk útjáról, módjáról sok szó esik a vállalati pártveze­tőség tanácskozásain, valamint a három pártalapszervezetben, A hét tagot számláló pártve­zetőség 1972-ben jött létre, s bizony meglehetősen nehezen illeszkedtek a vállalat mun­kájába. Évek teltek el, amíg utat találtak a párttagokhoz, a vállalati dolgozókhoz, s megfelelő munkakapcsolatot alakítottak ki a vállalati ve­zetőkkel. Mentségükre szolgáljon, hogy mindez nem is volt olyan egyszerű. Csaknem az egész megyét beutazzák azért, hogy véleményt cseréljenek az alapszervezeti tagokkal, a vál­lalat dolgozóival. A 82 párt­tag között — ennyi a három alapszervezet taglétszáma — ma is van olyan, aki Mátra- novákon dolgozik, és ott a helyi alapszervezetben végez pártmunkát. A kapcsolatterem­tés, a folyamatos kapcsolat- tartás is nehezebb ilyen kö­rülmények között, mint ott, ahol a párttagok „kerítésen belül” dolgoznak. Az pedig régi tapasztalata a pártveze­tőségnek, hogy a gazdasági fel­adatok sikeres teljesítése nem képzelhető el folyamatos po­litikai nevelő munka, a dolgo­zók tájékoztatása, a közvet­len információcsere, beszélge­tések, rendszeres véleménycse­rék, viták nélkül. A pártvezetőség munkamód­szere az elmúlt években sokat változott, igazodott az élet diktálta követelményekhez. Rendszeresek a vezetőségi ülések, amelyeken részt vesz­nek az alapszervezeti titká­rok, a társadalmi, a tömeg­szervezeti vezetők is. Így az alapszervezeti munkát, a vál­lalat tevékenységét érintő, legfontosabb döntések rövid úton eljutnak az alapszerve­zetekhez, a termelési tanács­kozásokon, brigádösszejövete­leken, KISZ-taggyűlésen, tu­domást szerezzenek róluk a vállalat’ dolgozói is. Széles körű véleménycsere lehetősé­gét kínálják a politikai tanfo­lyamok is, amelyeken csak­nem négyszázan vettek részt ebben az esztendőben is. A propagandisták jó része felké­szült. marxista—leninista esti egyetemet, szakosítót végzett pártmunkás. A TERÜLET GAZDÁI Ahogy telnek az évék, a vállalati pártvezetőség úgy lesz egyre felelősebb gazdája területének. Évente legalább egy alkalommal, a munka min­den jelentősebb területét meg­vizsgálják, és a tapasztalatok összegezése, elemzése után meghatározzák a következő hónapok, évek konkrét teen­dőit is. A vállalat mintegy ezer dolgozója közül nyolc­száznál több a leány, asszony. Ezért a pártvezetőség évente, kétévente megvizsgálja a nő­politikái határozat végrehajtá­sának vállalati tapasztalatait. Ugyanakkor a dolgozók mint­egy 30 százaléka fiatal. Jó­részt a KISZ-ben tevékenyke­dik, de nem kevés azok szá­ma sem, akik még „kintről” figyelik a KISZ-munkát. A pártvezetőség valamennyi fia­tal munkájával, politikai ne­velésével számol. Ezért még az idén megvizsgálják, mi lett a sorsuk az ifjúsági parlamente­ken elhangzott észrevételek­nek, javaslatoknak? ' A pártvezetőség gonddal, kö­rültekintéssel segíti az alap­szervezeteket, hogy eredménye­sen szervezzék, ellenőrizzék a párthatározatok végrehajtá­sát. Az alapszervezetek nem egyformák, Az I-esben több az idős, tapasztaltabb párttag. A Il-esben viszont fiatal szak­munkások tevékenykednek vi­szonylag nagyobb számban. Alapszervezetenként változik tehát a segítség módja, mér­téke. Mindebben hasznos se­gítőtársaknak bizonyultak a te­rületfelelősök. Az alapszervezetek erősíté­sére, a tagfelvételi munka ta­pasztalatainak elemzésére, hasznosítására esztendőről esz­tendőre sort kerít- a vezető­ség. Az alapszervezetek éven­te 7—8 fiatalt vesznek fel a pártba, többségüket KlSZ- ajánlással. A fiatalok, a párt­tagok nevelésének hatékony módszere alakult ki a II-es alapszervezetben. A felvételnél a munka, a mindennapi te­vékenység a mérvadó. Az alapszervezeti vezetőség, a pártcsoport kisebb-nagyobb megbízatásokat ad a leendő párttagnak. Amolyan erőmé­rés, szoktató ez a mozgalmi munkához. Megvalósításában rendszerint egy tapasztaltabb párttag segíti a kezdőt. Az ajánló felelőssége természete­sen ezután sem szűnik meg, amikor véget ért a felvételt tárgyaló párttaggyűlés. NINCSENEK GOND NÉLKÜL A pártvezetőség munkájának középpontjában természetesen a gazdaságpolitikai célkitűzé­sek megvalósítása áll. A cse­lekvési program végrehajtását nem csupán az esztendő vé­gén, a beszámoló taggyűlésen ellenőrzik. Rendszeresen, az esztendő minden negyedében számon kérik ezt a vállalati vezetőktől, a pártalapszerveze- tektől, az alapszervezetekben tevékenykedő nyolc pártcso­porttól, a párttagoktól. A féléves munka tapaszta­latai is igazolják, hogy a ven­déglátó-vállalat munkája nem mentes a gondoktól. A nö­vekvő eredmények ellenére, esztendők óta hiányzik a szak­képzett munkaerő. A fiatal mamák közül több mint szá­zan gyesen vannak most is. Van esztendő, hogy 250—300 ember is kéri a munkakönyvét és továbbáll, másutt próbál boldogulni. A pártvezétőség megvizsgálta a dolgozó lá­nyok és asszonyok élet- és munkakörülményeit. Bizony gyorsan kiderült, hogy a ne­héz fizikai munka, a megle­hetősen szerény bérek nem tartják a vállalatnál túlságo­san hosszú ideig a fiatal dol­gozókat. A gondok gyors megoldásá­ra aligha van lehetőség. Eny­hítésükre viszont egész sor in­tézkedést tett a gazdasági ve­zetés. Folyamatos a tanuló- képzés és a felnőttszakmun- kás-képzés is. A bérezési, a ju­talmazási rendszert úgy ala­kítják, hogy az egyre jobban kövesse a végzett munkát, a teljesítményt. S a vállalat majd negyvenmilliót költött most is a fizikai munka könv- nyítésére, a balesetveszély el­hárítására, megszüntetésére. V. G. Elismerő oklevelek, második díj Nógrádiak a miskolci vásáron Közvetlenül a nyitás után nincs még nagy tömeg. Ahogy telik, múlik az idő, úgy so­kasodnak a látogatók a VIII. miskolci helyi! nari kiállításon és vásáron. Országos rangja van ennek az észak-magyar­országi vállalatokat egybefogó ipari találkozónak. Nemcsak a szakemberek számára, ha­nem a nagyközönség előtt is. Mindketten mindig többet és többet várnak az itt megje­lent kiállítóktól. Mi elsősorban arra va­gyunk kíváncsiak, hogy me­gyénk jelenlevő termelő- és gazdálkodóegységei miként szerepelnek, milyennek látja a nagyközönség tevékenysé­güket. Az Észak-maeyarországi TÜZÉP Vállalat által létesí­tett kiállítási területen egy félig kész fürdőszobát rendez­tek be a Romhányi Építési és Kerámiagyár csempéiből. Ezek jól érzékeltetik és hang­súlyozzák a divatos formákat, színeket, a modernséget. A falakat borító Jázmin fantázianévre hallgató csem­pe- és a kiállított padlóbur­koló lap. legújabb termé­kük — 15x30-as méretű. Az utóbbi olyan téglalap, amely­nek két ellentétes sarkát le­gömbölyítették. s ilv módon illeszkednek egymáshoz. Az előbb említett két termék. Pécsett, a nemrég lezajlott ipari kiállításon aranyérmet nyert. itt. Miskolcon pedig el­ismerő oklevéllel díjazta a zsűri. A gyakori kéröezősködőknek Gyűrik imréné, a Sa.ió-parti TÜZÉP-telep eladási ügyinté­zője a következőket válaszol­ja: — Mi árusítjuk majd. de csak három hónap múlva, amikor az új csempegyár ter­melése fellendül. Kisvártatva felémfordulva a következők­kel folytatja: — A romhányi- ak csempéje nagyon szép. mindenkinek tetszik, nagv az érdeklődés. Aki már most ragaszkodik hozzá, annak a megrendelését telepünkön előjegyzésbe vesszük. Ahogy megérkezik az áru, rögtön ér­tesítjük. Egyébként telepün­kön létrehoztunk egy kis mintatermet, ahol az általunk forgalmazott csempékét vá­sárlás céljából bemutatjuk a fogyasztóknak. ☆ Sokan és hosszasan elidőz­nek a Salgó Cipőipari Szövet­kezet valóban gazdag kiállí­tású cipőbemutatóia előtt. A jövőt reprezentáló kollekció igen tetszetős kivitelben, mo­dern fazonban és sokféle szí­nű bőrből készült. Mindegyi­kük a legfrissebb divatot tük­rözi. * Vajon a nagyközönség is el­fogadja az előbbi megállapí­tást? Ennek eldöntése céljából segítségül hívjük a vásárlói véleményeket összesítő közvé­lemény-kutató naplót. — Nagyon szépek — írja az egyik vásárló. — Jviiért nincsenek ilyen szépen kirakva az üzletekbe? — kérdezi Kómár Judit. — Mikor lehet kapni a boltok­ban — kérdi dr. Szemér Ta­rn ásné. Hosszasan lehetne sorolni az előbbihez hasonló elisme­réseket és kérdéseket. Hogy tudnak-e maid vásá­rolni az itt kiállított szép. modern vonalú termékekből a miskolciak és a környékbeli­ek. az az észak-magvarorszá”! nagykereskedelmi vállalattól is függ, de csak jövőre. A vásárlói közvéleményt megelőzve, a zsűri elismerő oklevéllel díjazta a szövet­kezet termékeit. ☆ A szövetkezet szomszédsá­gában állította ki termékeit az Ipolv Cipőgyár. Eddig 25 oldalt írtak tele a közvéle­mény-kutató naplóba a vásár­látogatók. Nem szűkölködnek az elismeréssel, közük véle­ményüket. Sokan vannak olyanok, akik jó néhány ki­állított cipőt azonnal meg is vásároltak volna. A Salgó Cipőipari Szövetkezet modern vonalú. ízléses ter­mékei, amelyeket a jövő évben gyártanak, ha a kereske­delem megrendeli. (Bábel László felvétele) A bemutatott áruk egy ré­szét jelenleg a Budapesti Ci­pőipari Nagykereskedelmi Vállalat forgalmazza. Az úi. modern vonalúnk viszont a jö­vő évben kerülnek a fogyasz­tókhoz, ha a kereskedelem is úgy akarja. Az itt közreadott divatcipőkért elismerő okle­velet kapott a gyár. Második díjjal tüntették ,ki a nagy érdeklődést kiváltó munkavédelmi cipőcsaládot, amely a szakemberek szerint igen jól használható az őszi kirándulásoknál, valamint a téli túráknál is. A gyár megtette a magáét, a következő lépés a kereske­delemre vár. Venesz Károly NÓGRÁD — 1979. augusztus 24., péntek 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents