Nógrád. 1979. augusztus (35. évfolyam. 178-203. szám)

1979-08-24 / 197. szám

Súlyos ellentétek Irán és a kurdok között Khomeini aiatoliah az irá­ni forradalom vezetője szer­dán amnesztiát ígért a kur- doknak. annak fejében, hogy megadják magukat, s leteszik a fegyvert. A síita főpap a jánlatával egy időben az irá­ni légierő gépei folytatták a kurd lázadók állásainak bom­bázását az Irán nyugati ré­szén fekvő tartományban. Az amnesztiáért küzdő kurd fegyveresek és a kormány- csapatok között lezajlott ösz- szecsapásokban hírügynökségi jelentések szerint egyedül szerdán több mint száz sze­mély vesztette életét. A rádióban elhangzott nyolc­pontos nyilatkozatában Kho­meini hangoztatta, hogy az iszlám köztársaságban a kur­dok számára a többi kisebb­séggel egyenlő jogokat bizto­sítanak, és „nagy jutalmat” helyezett kilátásba azok szá­mára, akik — mint mondot­ta — letartóztatják vezetőiket és átadják őket a hatóságok­nak. A főpap ezúttal nem em­lítette a kurd vezetők nevét, de emlékezetes, hogy egy ko­rábbi beszédében Abdul Rah­man Ghasszemlut, a Kurd Demokrata Párt főtitkárát és Ezzedin Hosszeinit. a tarto­mány befolyásos vallási ve­zetőjét egyaránt „korruptnak” bélyegezte meg. és őket tette felelőssé a lázadás kirobbaná­sáért. Következő lépésként pedig betiltották a Kurd De­mokrata Pártot, s vezetőjét, Ghasszemlut megfosztották az iszlám alkotmánytervezet ta­nulmányozására hivatott „szakértői gyűlésben” szer­zett mandátumától. A 79 éves vallási vezető nyilatkozatában nyomatékosan hangoztatta a fegyelem szük­ségességét a hadsereg sorai­ban, mintegy utalva arra, hogy a kurd lázadás rendkí­vül kemény elfojtását követe­lő személyes parancsai a fegyveres erőkben nem talál­tak általános egyetértésre. A mohamedán főpap ezt követően bejelentette: felszó­lította az iráni nemzeti olaj­társaságot (NIOC). hogy egy­napi olaibevételét még a jö­vő héten bocsássa Kurdisztán rendelkezésére. A ielenlesi exportszinteket alapul véve ez mintegy 75 millió dollárt tesz ki. A vallási vezető nyilatko­zatával csaknem eevidőben közleményt bocsátott ki a be­tiltott Kurd Demokrata Párt is. A párt vezetői — egyebek között kilátásba helyezték, hogy minden egves kivégzett — kurdért egy fogságban le­vő forradalmi gárdistát vé­geznek ki. Az iráni néphez intézett közleményében a Kurd De­mokrata Párt azt állította, hogy amióta „az ellenforrada­lom” felütötte fejét a tarto­mányban, a hatóságok értel­miségiek százait taróztatták le és ez rendkívül nagy fé­lelmet kelt a lakosság köré­ben. a kurd városok és falvak lakóit menekülésre késztetik, a gazdasági életet pedig meg­bénítja. A közlemény követel­te a legfőbb iszlám ítélethozó Szadegh Khalkhali aiatoliah visszahívását. Emlékezetes, hogy a hatóságok Khalkhalit a kurd lázadókkal való leszá­molás irányítása végett küld­ték a tartományba. A Kurd Demokrata Párt nyilatkozatá­ban az iráni vallási vezetést diktatúrával, valamint azzal vádé’ a. hogy megfosztották a nénet alapvető szabadságjoga­itól. (MTI) Folytatódtak a vietnami—kambodzsai tárgyalások Zalai István, az MTI tudó­sítója jelenti: Hanoiban csütörtökön foly­tatódtak a kambodzsai és a vietnami vezetők tárgyalásai. A Kambodzsai Népi Köztársa­ság küldöttségét Heng Sam- rin, a népi forradalmi tanács és a nemzeti egységfront elnö­ke vezeti, míg vietnami rész­ről a tárgyalásokon részt vesz többek között Nguyen Huu Tho alelnök, Pham Van Dong kormányfő és Vo Nguyen Giap miniszterelnök-helyettes, nemzetvédelmi miniszter. A kambodzsai küldöttség szerdán érkezett hivatalos, baráti látogatásra Hanoiba, miután Laoszban tárgyalt. A kambodzsai—vietnami tárgya­lások első napjáról kiadott tanács helyes rövid hivatalos kommüniké vezetve, szoros „testvérinek és barátinak” mi- désben a laoszi nősítette a megbeszélések lég­körét. Még szerdán este a VKP Központi Bizottsága és a vietnami kormány díszva­csorát adott á Heng Samrin vezette kambodzsai küldött­ség tiszteletére, s ezen, jelez­ve, hogy vietnami részről mi­lyen nagy jelentőséget tulaj­donítanak a látogatásnak, megjelent Le Duan, a VKP KB főtitkára is. Pham Van Dong miniszter- elnök pohárköszöntőjében hangot adott meggyőződésé­nek, hogy „a testvéri kambod. zs$i nép az antiimperialista harc hagyományaira tá­maszkodva, a népi forradalmi politikájától együttműkö- és vietnami a szocialista néppel, élvezve országok és a haladó világ tá­mogatását megküzd az ország újjáépítésének nagy nehéz­ségeivel, s felépíti a békés, független, demokratikus, sem. leges, el nem kötelezett Kam­bodzsát”. Válaszában Heng Samrin a többi között azt mondotta: „nagy örömünkre szolgál, hogy ellátogathattunk a há­rom indokínai nép barátságát oly annyira szorgalmazó néJ hai Ho Si Minh elnök hazájá­ba”. A kambodzsai vezető síkraszállt a két ország szoros barátságának további erősíté­se mellett. A BT palesztin vitája Az ENSZ Biztonsági íaná- egy újságíró kérdésére vála- csa csütörtökön — magyar szólva — kijelentette, hogy idő szerint délután — zárt szó sem lehet a BT-vita elha­ajtók mögötti megbeszélések­kel kezdte meg a vitát a pa­lesztinok jogairól. Az ameri­kai ENSZ-nagykövet egy kér­désre válaszolva kijelentette, hogy a testület nyilvános ülést Is tart „hacsak az elő­zetes konzultációkon máskép­pen nem dönt a BT”. lasztásáról. „Szavazás lesz és vétó lesz” — mondta a nagy­követ, világosan jelezve, hogy a határozattervezet támo­gatói nyílt színvallásra akar­ják kényszeríteni Washingtont. A BT-vitában részvevői joggal igen, de szavazati jog­gal fel nem ruházott Egyip­A Biztonsági Tanács egyet- tóm miniszterelnöke, Khalil len arab tagja, Kuvait képvi- szerdán olyan értelmű uta- selője ugyanakkor — szintén sítást adott országa ENSZ­Átadták a bécsi EJNSZ-várost Jelentős eseményt ünnepel­tek meg csütörtökön délelőtt Becsben a Duna bal partján. Átadták rendeltetésének a hat év összehangolt munkájával telepített „bécsi nemzetközi központot” — ismertebb ne­vén az ENSZ-várost. Ezzel Bécs New York és Genf mel­lett a világszervezet harma­dik központjává, a nemzetközi élet jelentős színhelyévé vált. A 8,6 milliárd schilling költ­séggel megépített központban Az átadási ünnepségen meg­jelent dr. Rudolf Kirchschlä­ger osztrák szövetségi elnök. Ott voltak Bruno Kreisky kan­cellár vezetésével a kormány tagjai, dr. Kurt Waldheim EN§Z-főtitkár, a Bécsbe akk­reditált diplomáciai testületek vezetői, az osztrák tartomány- főnökök, valamint Genf város képviselői. Az ünnepségen el­hangzott beszédében Kirchsch­läger elnök kifejezte óhaját, hogy az ENSZ-központ az ál­képviselőjének, hogy támo­gasson minden határozatterve­zetet, amely megfelel a követ­kező három feltételnek: vilá­gosan szögezze le a palesztin nép törvényes jogait cserében Izrael elismeréséért; ne sértse a Camp David-i megállapo­dások aláírói közötti szerző­dések törvényességét; egy­idejűleg szólítson fel Izrael Dél-Libanon elleni és a palesz­tinok Izrael elleni akcióinak beszüntetésére. Szadat egyiptomi elnök — szintén szerdán — viszont azt fejtette ki egy beszédében, hogy miért utasította el az Egyesült Államok ajánlatát egy saját kezdeményezésű határozattervezet beterjesz­tésére. Szadat szerint az egyip­tomi—izraeli békemegállapo­dás szükségtelenné tesz min­den újabb határozatot, mint­hogy a Camp David-i egyez­mények „eléggé segítik a pa­lesztinokat”, s az általuk kí- náltnál egy új BT-határozat sem nyújthat többet. kap helyet a nemzetközi atom- fogó nemzetközi béketevékeny­energia-ügynökség, az ENSZ iparfejlesztési szervezete, az UNIDO, valamint több kisebb ENSZ-részleg, melyek New Yorkból, illetve Géniből köl­töznek át a Duna partjára. így ség, a szociális, gazdasági és politikai erőfeszítések köz­pontjává és színterévé váljon. Dr. Kurt Waldheim, a világ- szervezet főtitkára válaszbe­szédében kijelentette, hogy az ezentúl Bécsben működik majd ENSZ-központ megépítésével és az ENSZ fejlesztési és huma- átadásával Ausztria nagyszerű rutárius ügyekkel foglalkozó tettet hajtott végre, példás bi­zonyságát adta a nemzetközi együttműködés és szolidaritás ügyéért érzett felelősségének. A csütörtöki ünnepség csúcs­pontján dr. Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellár a központja, a nemzetközi ke­reskedelmi jogi iroda, az ENSZ tudományos bizottsága, a nem­zetközi kábítószer-ellenőrzés­sel, valamint radioaktív su­gárzások kihatásával foglal­kozó részlegek. Ugyancsak az következő szavakkal adta át az új bécsi ENSZ-épületekben kap helyet az ENSZ-nek a palesz­ENSZ-központot Kurt Wald heim főtitkárnak: „legyen ez tinai menekültek ügyével fog- a központ szimbóluma az eny­Ialkozó bizottsága. — összesen több mint 4 700 tisztviselő. hüiésnek, a világbékének, fiatalok biztos jövőjének.” 2 NűGRAD - 1979. augusztus 24,, péntek Koszorúzás Szalvay Mihály születésének 80. évfordulóján Születésének 80. évforduló­ja alkalmából csütörtökön elhelyezték a megemlékezés, a kegyelet koszorúit Szalvay Mi. hály altáb’ornagynak, a ma­gyar és a nemzetközi munkás- mozgalom kiemelkedő harco­sának hamvait tartalmazó urnánál a Mező Imre úti te­mető munkásmozgalmi pan­teonjában. A Honvédelmi Mi­nisztérium nevében Pacsek József vezérőrnagy, miniszter- helyettes, valamint Tárcsái Tibor és Évin Sándor vezér­őrnagyok, a Magyar Partizán Szövetség nevében Sárközi Sándor és Szilágyi László nyugállományú vezérőrnagyok helyeztek el koszorút. Ezt követően az egykori bajtársak és hozzátartozók helyezték el az emlékezés virágait. Délután avatták fel a fővá­rosi VIII. kerületi Tanács épü­letének falán elhelyezett Szal- vay-emléktáblát. Az ünnep­ségen Molnár Ferenc tanács­elnök mondott beszédet, majd a harcostársak és a rokonok rótták le tiszteletüket. Szalvay Mihályra emlékez­tet az Országos Hadtörténeti Múzeum is. Bemutatja a ma­gyar és a nemzetközi mun­kásmozgalom kiemelkedő alakjának életútját, születé­sének 80. évfordulója alkalmá. ból. A magyar néphadsereg története című kiállítás előte­rében csütörtöktől a harcos múltat idéző fotók, kitünte­tések dokumentumai és sze­mélyes tárgyak láthatók. Szalvay Mihály első szolgá­lati helyén, Zalaszentgróton felállított emléktáblájánál volt bajtársai ugyancsak elhe­lyezték az emlékezés koszorú­it. (MTI) Terrorakciók A spanyolországi baszk na­cionalisták terrorakcióinak célpontjában csütörtökön is­mét _ francia tulajdonban levő intézmények és épületek áll­tak. A spanyol—francia hatá­ron fekvő írun városában a francia bevándorlási hivatal épületében a reggeli órákban robbanás következett be. Za­ragoza városában egy francia bank épületét robbantották fel eddig ismeretlen terroris­ták. A baszk tartomány „teljes elszakadásáért” küzdő, szélső­séges ETA-szervezet az utób­bi időben egész sor terror­akciót hajtott végre francia érdekeltségű intézmények el­len. A baszk hazafiak ugyanis nem tudnak napirendre térni a francia kormánynak afelett az intézkedése felett, amellyel megszüntette a baszkok mene- kültjog-állását, azaz érvényte­lenítette a baszk politikai me­nekültek számára korábban biztosított menedékjogot. (MTI) Pintér István dokumentumsorozafa á második világháború kirobbantásáról: Indokról a nácik gondoskodtak 3. Danzig csak ürügyül szolgált A szuperhatalmú birodalmi mar­sall, Göring. Hitler hatalmas hadsereget épített fel, hogy meghódíthas­sa vele a világot. 1933-ban' lett kancellár. Már abban az esztendőben Németország nemzeti jövedelmének 7 szá­zalékát fordította katonai ki­adásokra az 1932-es 2 száza­lékkal szemben! 1935-ben 10 milliárd birodalmi márka sze­repelt nyíltan vagy rejtve ka­tonai célokra a költségvetés­ben. A nemzeti jövedelem 16 százaléka lett a katonáké, 1938-ban pedig 32 százalékos­ra emelkedett az arány: hu- szonhatmilliárd márkát ka­pott a hadsereg! Következmény: a nagyará­nyú fegyverkezéssel párhuza­mosan növekedett a nagy­monopóliumok profitja, vagy is azoké az ipari hatalmassá­goké, akik döntő szerepet ját­szottak a nácik hatalomra juttatásában. Fokozatosan csökkent a lakosság életszín­vonala. Hírhedtté vált Göring birodalmi marsall, a fegyver­kezésért felelős birodalmi biz­tos kijelentette: „Vaj helyett ágyút!” Mert bizony, az egy­re növekvő birodalomban ha­marosan ellátási nehézségek léptek fel, még béke idején be kellett vezetni a jegyrend­szert. A fejadagok csökken­tek, de még ezeket az ala­csony fejadagokat sem tudta mindenki kiváltani. A németek megkoplalták azt a csaknem 72 milliárd márkát, amelyet az ország Hitler hatalomraj utása után hadikiadásokra költött. Az IG Farben profitja viszont köz­ben 71,5 millióról 376,7 mil­lióra növekedett és más kon­szernek is hasonlóképpen nyertek már a háború előké­születein is. Hát még milyen előnyökkel kecsegtetett szá­mukra egy háború, amelynek győztes kimeneteléről meg voltak győződve! A hitleri fajelmélet által segédnépek­nek, alsóbbrendű embereknek minősített rabszolgamunká­sokat még a felsőbbrendű né­meteknél is jobban kizsák­mányolhatták volna. Egysze­rűen bekebelezhették — [Mcarasua Enyhítették az ostromállapot rendelkezéseit A nicaraguai kormány szer­dán bejelentette ugyan a rendkívüli állapot 30 nappal történt meghosszabítását, de közben feloldott néhányat az ostromállapotra vonatkozó szigorú rendelkezések közül. A jövőben az állampolgá­rok nem kötelezhetők arra, hogy közmunkákban minden ellenszolgáltatás nélkül ve­gyenek részt. Feloldották a tömegtájékoztatási eszközök szabadságát korlátozó rendel­kezést is: a rádióállomások például — amelyek eddig ki­zárólag „az állam szolgálatá­ban” sugározhatták adásaikat — a továbbiakban teljesen szabadon működhetnek. A rendkívüli állapot törvé­nyei értelmében továbbra is börtönbüntetéssel sújthatok. a spekulánsok, azok a gyártu­lajdonosok vagy vállalatveze­tők, akik megtagadják a ter­melést, vagy akadályozzák a tömegközlekedést. Szerdán Managuába érke­zett Carlos Andres Pérez, Ve­nezuela volt elnöke, a sandi­nisták harcának egyik legkö­vetkezetesebb támogatója. A nemzeti újjáépítés kormányá­nak öt tagja mellett mintegy százezer főnyi tömeg fogadta a Nicaraguában rendkívül népszerű politikust. Carlos Andrés Pérez abból az alka­lomból látogatott Nicaraguá­ba, hogy a sandinisták egy évvel ezelőtt foglalták el a managuai nemzeti palotát, s ezzel az akciójukkal megindí­tották azt a folyamatot, amely hosszú harcok után a Somoza- rendszer megdöntéséhez veze­tett. A Bolgár Kommunista Párt és a Chilei Kommunista Párt üdvözli a nicaraguai nép győ­zelmét és kész az ország új kormányának támogatására — szögezte le Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára és Lvjis Corvalán, a Chilei KP főtitkára szerdai várnai ta­lálkozóján. Mindketten úgy vélik, hogy a nicaraguai nép­nek nagy szüksége van a ha­tékony szolidaritásra, hogy mielőbb el tudja tüntetni a polgárháború súlyos nyomait. mint az osztrák és a cseh iparral is tették — a meghó­dított területek gyárait. El­rabolhatták ezeknek az or­szágoknak nyersanyagkin­cseit, az ott termelt élelmi­szert pedig Németországba szállíthatták volna, a lehető legkisebbre leszorítva az al- sóbbrendűek fejadagjait, élet­fogytiglani éhezésre kénysze­rítve őket. Nem Danzigról volt tehát szó, hanem a német élettér keleti bővítéséről. Hitler vil­lámháborút tervezett, a szomszédos ország lerohaná- sát. Kívánta a háborút a nyugati hatalmakkal, Fran­ciaországai és Angliával is, de el akarta kerülni, hogy hadseregét meg kelljen oszta­nia. Ez a magyarázata annak, hogy 1939. júliusában—au­gusztusában, a háború kitöré­se előtt tárgyalókészséget színlelt. A világ leendő ura nem kis megnyugvással tapasztal­ta, hogy azok a szovjet lépé­sek, amelyek a béke megőr­zését, Lengyelország bizton­ságának garantálását • céloz­ták, az angol és francia fél részéről nem találtak viszon­zásra. Ami pedig a veszé­lyeztetett lengyel kormányt illeti, an tikorr,munizmusa erő­seb volt, mint veszélyérzete. Varsóban visszautasították a szovjet kezdeményezéseket, amelyek a két ország közötti segélynyújtási szerződés meg­kötését szolgálták. A szovjet kormánynak ab­ból kellett kiindulnia: közele­dik a második világháború kitörése, de a náci Németor­szág által veszélyeztetett más országok nem hajlandók ve­le együttműködni a béke megőrzéséért. Viszont Hitler — taktikai okokból — haj­landó volt meg nem támadási egyezményt kötni a Szovjet­unióval. Moszkva számára ez azt jelentette, hogy az elke­rülhetetlen háborúig időt nyer: értékes hónapokat, vagy éveket, amelyek során to­vább növelheti védelmi ké­pességét. A második világhá­ború után Churchill is úgy értékelte az egyezményt, hogy „ez az új szovjet politikai irányvonal az adott pillanat­ban magas fokú, realisztikus politika volt”. A lengyelországi hadjárat terveinek elkészítésére Hitler már 1939. április 3-án kiadta a parancsot, 8 nappal később pedig aláírta azt az utasítást, mely meghatározta a hadjá­rat katonai céljait: „A Wehrmacht feladata, hogy a lengyel hadsereget megsem­misítse. Ehhez meglepetéssze­rű támadási időpontot kell választani és előkészíteni”, A következményekhez tarto­zott egyebek mellett, hogy Naujocks SS-Sturmbann- führer sok unalmas, tétlen napot töltött Gleiwitzben. A jelszóra várt, amikor is az előre megkapott forgatókönyv alapján meg kell teremtenie az ürügyet a háború kirob­bantására. (Következik: ' „Vasidegeld kemény elhatározás,., ”) V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents