Nógrád. 1979. augusztus (35. évfolyam. 178-203. szám)

1979-08-22 / 195. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek; 1 AZ U S ZM P NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXV. ÉVF., 195. SZÁM ARA: 1,20 FORINT 1979. AUGUSZTUS 22., SZERDA Mai számunkban: Nem égett a ház... Viva a televízió Befejeződött a Salgó ‘79 vegyes mester; verseny Nemzeti egységben alkotmányunk ünnepén Munkás-paraszt-katona találkozók — Ünnepségek megyeszerte — Határőrváros Balassagyarmat — Borbély Sándor beszéde Gazdag, tartalmas, színes és érdekes prog­ramokkal készült az ország és a megye dol­gozó ncpe augusztus 20-ra, alkotmányunk 30. évfordulójára. A hagyománynak megfelelően az augusztusi ünnepen egyidejűleg emlékez­tek meg alkotmányunk törvénybe iktatásá­nak évfordulójáról, az államalapító I. István királyról és az új kenyér ünnepéről. Sokhe­lyütt tartottak vidéken munkás-paraszt ta­lálkozókat. ünnepi nagygyűléseket, s adtak át új létesítményeket. Az Országház előtt kato­nai tiszteletadással felvonták az állami zász­lót. Az alkotmányünnep kiemelkedő esemé­nyeihez tartozott az Ilyenkor hagyományos tisztavatás, a budapesti vízi- és légiparádé. Az ópusztaszeri emlékparkban Árpád-em- lékünnepséget. s egyben az alkotmány ün­nepét köszöntő nagyszabású munkás-paraszt találkozót rendeztek. Ott Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára mondott ünnepi beszé­det. A Somogy megyei Szülök községben megrendezett nemzetiségi napon megjelent Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, az Elnöki Tanács elnöke, a me­gye országgyűlési képviselője is. A nagygyű­lést követően az Elnöki Tanács elnöke egy tizenegy kilométer hosszú új útszakaszt adott át rendeltetésének, majd részt vett Barcson a Volán autóbusz-pályaudvar avatásán is. Az alföldi „olajvárosban”, Kiskunhalason ren­dezték meg augusztus 20-i központi ünnepsé­güket a Bács-Kiskun megyeiek. A nagygyű­lés ünnepi szónoka Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára volt. Nógrád megye járásaiban járásában, a salgótarjáni já- jelenteket. Köszöntőm Nógrád megye és a gyűlésünknek ott­hont adó, Balassagyarmat dol­gozóit — mondotta beszéde elején. Megemlékezett a harminc­éves alkotmány történelmi je­lentőségéről, s arról, hogy a az alkotmányünnepet megelő- rásban, Nagybárkány volt a zően több új létesítményt kiemelt szintű ünnepi nagy­avattak: Endrefalván klub- gyűlés színhelye. Alkotmány­könyvtárat, Hasznoson ugyan- napi megemlékezést tartottak csak új klubkönyvtárat, Rét- 20-án Pásztón és Palotáson is. ságon százszemélyes óvodát Hollókőn az ünnepi megemlé­adtak át rendeltetésének. Me- kezést a Palóc, Szőttes kultu- __________) ________ g vénkben az alkotmánynapi rális napokon^ fellépő folklór- magyar nép alkotmánya a ünnepi megemlékezések sora együttesek műsora gazdagítot- nemzet történelmének útvo­már augusztus 20. előtt meg- ta. Bánkon, Borsosberényben, na]an €]ért előrehaladás, egy kezdődött, számos helyen tar- Romhányban, Diósjenőn és aiiomas rögzitese, tehát a pa­tottak munkás-paraszt talál- Szátokon ugyancsak alkot* ragrafusaiban nem program, kozókat, ünnepi nagygyűlése- mánynapi ünnepi megemléke- nem hanem a megvalósu­ltét. kulturális és sportbemu- zések, nagygyűlések, munkás- !aS( az eredmény tükröződik, tatókat. A megye legnagyobb paraszt találkozók voltak. Az’ 1949-ben elfogadott alkot­mány a munkásosztály, a dol­gozó nép győzelmét rögzítette abban a küzdelemben, ame­lyet nemzetünk soha nem Jan­• 1 „„.us - kadó erővel vívott szabadságá. megjelent vezetőit es tagjait, , , e2vsze~min(} azért is a munkásság, a termelőszövet­sével országunkat mindig a kor követelményeihez igazít­hatjuk — mondotta. Beszédé­ben idézte az alaptörvénynek a munkás-paraszt-értelmiség szövetségre vonatkozó részét, majd kiemelte, hogy ez az az erőforrás, amely az elmúlt év­tizedek tapasztalatairól szól­va elsősorban érdemel emlí­tést: a szocialista nemzeti egy­ség, amely a munkások és a parasztok szövetségén alapszik, s amely a párt és a nép közöt­ti bizalom energiáiból meríti erejét. Ez a legfőbb feltétel és biztosíték, amely lehetővé te­szi, hogy korunk új feladatait is sikerrel oldjuk meg és ered­ményesen nézzünk szembe azokkal a követelményekkel, amelyeket a történelem most tűzött napirendre — mondotta Borbély Sándor. Feladataink jobb Ünnep az Ipoly partján Különösen szép ünnepre vir­radt augusztus 20-án Balas­sagyarmat. A megyei alkot­mánynapi ünnepi megemlé­kezésen túl. Balassagyarmat történetébe piros betűs ünnep­ként jegyzik 1979. augusztus 20-áti a határőrvárossá nyil­vánítás napját. Nógrád megye kiemelkedő politikai eseményén a Palóc ligetben megtartott munkás- paraszt-határőr találkozón sok ezer ünneplő vett részt. Az ünneplő sokadalomra jel­lemző, hogf egyedül a balas­sagyarmati járás területéről mintegy kétezren voltak jelen a megyei központi alkotmány­napi ünnepségen. Salgótar­ján. a megyeszékhely, leg­jelentősebb ipari üzemeinek kiemelkedő munkát végző szo­cialista brigádjaival képvisel­tette magát az ünnepségen. A Palóc ligeti ünnepségen és nagygyűlésen ott voltak a bá­nyászok képviselői, a termelő­szövetkezetek legkiválóbb dolgozói, kitüntetett kombájn­vezetők, szövetkezeti brigá­dok, Balassagyarmat üzemel­nék munkásai, szocialista bri­gádjai, a város valamennyi területének képviselői, a ha­tárőrség tisztjei és katonái. A munkás-paraszt-határőr találkozón és nagygyűlésen Páll Imre, a ffazaíias Nép­front városi titkára köszön­tötte a résztvevőket, s az el­nökség tagjai közül Borbély Sándort, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának titkárát, az ünnepi nagygyűlés szónokát; Géczi Jánost, az MSZMP Központi Bizottsága tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, or­szággyűlési képviselőt; dr. Ábel László határőr vezér­őrnagyot, a Belügyminiszté­rium Határőrség politikai cso­portfőnökét; Hoff er Istvánt, az MSZMP Nógrád megyei Végrehajtó' Bizottságának tagját, a megyei tanács elnö­két: a megyei-járási és városi pártbizottságok, az állami és ' tömegszervezetek, a fegyveres erők és fegyveres testületek kezeti parasztság képviselőit. Külön is köszöntötte a cseh­szlovákiai nagykürtösi járás párt- áljami és társadalmi küldöttségét, amelyet Jan Mikulás vezetett. A balassagyarmati nagygyű­lésen Borbély Sándor mon­dott ünnepi beszédet. — Tisztelettel köszöntöm a hogy országunk az emberiség felszabadulásáért vívott harc élvonalába kerülhessen. A néphatalom alkotmánya egy­ben népünk felemelkedésének alaptörvénye lett — hangsú­lyozta az ünnepség szónoka. Borbély Sándor ezt köve­tően kiemelte, hogy az alkot­mány ünnepe — ha a nemzeti fejlődés ezredéves, és a szo­Magyar Szocialista Munkás- cialista fejlődés harmincéves párt Központi Bizottsága és története nézőpontjából vizs- a kormány nevében ünnepi gálódunk — tanulságok ösz- nagygyűlésünk valamennyi szegezésére késztet. Tanul- résztvevőjét, a múnkás-pa- mányoznunk kell azokat a raszt-határőr találkozón meg- teendőket, amelyek teljesíté­megoldásáért A Központi Bizottság titká­ra ünnepi beszédében nagy teret szentelt gazdasági tenni­valóink, legfontosabb cél­kitűzéseink sorravételére. Megállapította, hogy a párt-, a társadalmi, az állami és a gazdasági szervek tevékenysé­ge a korábbinál jobban igazo­dik a követelményekhez. Ki­fejeződnek ebben Nógrád me­gye dolgozóinak törekvései, jelentős eredményei is. A megye üzemeiben mind széles. körűbben érvényesül a na­gyobb hatékonyságra törek­vés, új kezdeményezések gya­rapítják a konvertibilis ex­portárualapokat, növelik az importmegtakarítást — han­goztatta az előadó. — Figyelemre méltó, hogy a megye iparában — az orszá­gos átlagot meghaladóan — 36 százalékkal nőtt a tőkés­kivitel. A többlettermelés tel­Sok eier ünneplő vett részt Balassagyarmaton, a Palóc ligetben határőr találkozón. megtartott munkás-paraszt­A nagygyűlés szónoka Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára jes egészében a termelékeny­ség javulásából származott. Példamutató eredményeket ért el a kivitel növeléséoen, a gazdaságos exportárualapok bővítésében a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemek, a balassagyar­mati kábelgyár, a Zománcipa- ri Művek salgótarjáni gyára, a salgótarjáni síküveggyár és a sort még hosszasan folytat­hatnám — mondotta. — Üdvözölnünk kell, hogy a megye termelőberuházásai túlnyomórészt tervszerűen valósulnak meg, s ily módon új létesítményekkel gyarapod­nak Nógrád hírneves, tekin­télyes gyárai. Példamutató, országos kö­vetésre ajánlható kezdeménye­zésként említette a nagygyű­lés szónoka a Volán 2. szá­mú Vállalatának munkaerő­gazdálkodását, amely azzal az eredménnyel jár, hogy azonos járműparkkal, csökkenő lét­számmal 14 százalékkal nőtt a teljesítmény, és ezzel arányo­san a dolgozók keresete. Szerte az országban, így Nógrádban is, fokozódnak az erőfeszítések feladataink jobb megoldása érdekében, ugyan­akkor az eddigi előrehaladás még nem elegendő ahhoz, hogy elérjük a tervben kitűzött cé­lokat — mutatott rá a Köz­ponti Bizottság titkára. A mi­nőségi változások a termelés­ben. a gazdálkodásban, a kül­gazdasági egyensúly javítá­sában még nem bontakoztak ki a szükséges és lehetséges mértékbeli. Gazdálkodásunk­kal szembeni megnövekedett követelményekről szólva kü­lön is hangsúlyozta, hogy nagy felelősséggel és gondos elem­zéssel alátámasztott, határozott intézkedésekre van szükség a hátrányos tendenciák gyen­gítése érdekében. A Központi Bizottság titká­ra rámutatott: — Népünk egy­sége, a párt és a dolgozó nép bizalomteli kapcsolata tükrö­ződött abban, ahogyan az or­szág lakossága az árintézke­dést fogadta. Érett felelősség, a közérdek iránti figyelem, a szocialista építéshez fűződő szeres nemzeti elkötelezettség fejeződött ki nemcsak abban, ahogy népünk a kormány köz­leményét értelmezte, hanem abban is, ahogyan erről véle­ményt nyilvánított, ahogyan az intézkedés kapcsán köz­ügyeinkben állást foglalt. Nagy erőforrás számunkra, hogy az intézkedés felelős mérlegelé­sén és- megértésén túl, széles­körűen hangot kapott az az igény, hogy továbbra is hatá­rozott intézkedésekkel lépjünk közbe, ha a változó körülmé­nyek ilyen közbelépést indo­kolnak. Mindez újólag meg­erősíti azt a szándékunkat, hogy az egyensúly erősítésé­ért dolgozva, s ennek során a negatív jelenségek ellen is fellépve, még jobban alapoz­zunk a dolgozók egyetértésé­re, a közvéleményre — hang­súlyozta Borbély Sándor. — A Központi Bizottság egész sor olyan témakört vizs­gált sok olyan nagy jelentő­ségű döntést hozott az utóbbi hónapokban, amelyek meg­valósításától terveink teljesí­tése nagymértékben függ. Szé­les körben ismeretesek azok a következtetések is, amelyek — a Központi Bizottság megfele­lő határozatai nyomán — részint már az idei tervben érvényesülnek, erősítve bér­rendszerünkben a munka sze­rinti elosztás szocialista elvét, fokozva a differenciálást a személyi bérekben csakúgy, mint a vállalatok jövedelmei­ben. Ez megfelel elveinknek, mindnyájunk igazságérzeté­nek, hiszen azt tűzi ki célul, hogy a vállalatok valóságos — méghozzá a világpiacon meg­mért — eredményeihez job­ban kötődjenek a jövedelmek is. Más szóval, hogy a jók töb- (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents