Nógrád. 1979. augusztus (35. évfolyam. 178-203. szám)
1979-08-22 / 195. szám
Alkotmányunk ünnepén Pintér István tfokumenfomsornzata a második világháború kirobbantásáról: Indokról a nácik gondoskodtak A határőrségnek adományozott zászlóra a Magyar Kábel Müvek balassagyarmati gyára nevében Géczi Imre igazgató kötött szalagot. (Folytatás az 1. oldalról) bet, a kevésbé jók kevesebbet kaphassanak. — A legfontosabb követelmény most, hogy mindenütt fegyelmezettebb, eredményesebb, gazdaságosabb legyen a munka, hogy szervezettebben dolgozzunk, a gazdaságirányítástól a végrehajtásig minden munkahelyén az országnak. — Pártunk — és vele együtt a nemzet — most a XII. kongresszusra készül. Azzal az elkötelezettséggel, azzal a felelősséggel készülhetünk a kongresszusra, hogy világos, egyértelmű a cél, amiért dolgozunk, amelynek eredményeit a kongresszuson összegezhetjük: a fejlett szocializmus építése a megváltozott, nehezebb, bonyolultabb körülmények közepette — zárta beszédét Borbély Sándor, majd végezetül a Központi Bizottság nevében tisztelettel köszöntötte a kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny valamennyi résztvevőjét. Néppel a hazáért Az ünnepi beszédet követően kedves hagyományként az új búzából sült kenyér megszegésére kérték fel a nagygyűlés szónokát. Nagy István, az Ipolymenti Egyesült Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke nyújtotta át az új búzából sült- kenyeret, amelyet Borbély Sándor megszegett, és megkínálta az elnökség tagjait. Szép palóc hagyománynak eleget teve nyújtották át a nagygyűlés szónokának az aratási búzakoszorút is. A balassagyarmati alkot- mánynapi ünnepség és nagygyűlés a határőrvárossá avatás eseményeivel folytatódott. Dr. Ábel László méltatta köszöntőjében a város életében kiemelkedő esemény jelentőségét. — A megtisztelő cím felvétele, amit e határ menti kis város történelmi múltjának, a szocialista építőmunkában elért eredményeivel, az állami és közbiztonság, az államhatár őrizete szilárdításával, folyamatos fenntartásával való sokoldalú és felelősségteljes részvételével kiérdemelt — egyértelműen juttatja kifejezésre, hogy pártunk és kormányunk politikáját magukévá téve még többet, még jobban és hatékonyabban kívánnak tenni szocialista hazánk építésében és vívmányainak védelmében. Köszöntőjében idézte Komócsin Zoltánt, aki Móra- halom határőrközséggé avatásán így fogalmazott: „Itt többről van szó, mint a haza védelme, alkotmányunkban megfogalmazott kötelezettségek teljesítése! Itt az alkotmánynak a betűje, szelleme, a lényege kézzelfoghatóan ölt testet. Ezeknek a községeknek, településeknek a lakói nap mint nap, munkájuk becsületes elvégzése mellett hozzájárulnak hazánk biztonsága, határainak közvetlen védel- mezéséhez és ez plusz elismerést, tiszteletet érdemel az ország egész lakosságától.” A határőrváros cím felvétele felemelő tanulságtétele a a határőrség és a határterületi lakosság egybeforrottságának, a magas fokú, tudatos szocialista hazafiság és internacionalizmus elvei alapján. Dr. Abel László határőr vezérőrnagy megemlékezett Ba- lassagvarmat történelmi szerepéről. internacionalista helytállásáról a török időktől napjainkig, valamint arról, hogy a felszabadulást követően határőrségünknek jelentős bázisa volt Balassagyarmat. Nagy elismeréssel szólt az önkéntes határőrök áldozatkész munkájáról, majd így folytatta: — Az alkotmány napján illő szólni ágról, hogy a magyar fegyveres erők és testületek felkészült megbízható őrei szocialista hazánknak, és a testvéri hadseregek oldalán bármikor készek a szocialista közösség védelmére, vívmányainak biztosítására, bármilyen imperialista agresszió visszaverésére. Határőrségünk — köztük a balassagyarmati határőrkerület — az együttműködő szervekkel, a határ- területi lakosság mind szélesebb támogatásával, a csehszlovák határőrség testvérszerveivel eredményesen őrzik hazánk határát, dolgozó népünk nyugalmát. — Az elismerés és a köszönet hangján kell szólni az ön. kéntes rendőrökről, önkéntes határőrökről, akik mindennapi munkájuk mellett társadalmi vállalásban konkrét részesei a szolgálati tevékenységnek, az állam ' és közbiztonság fenntartásának, államhatárunk őrizetének, a törvényeinket megsértők elfogásának. Köszönet a határterületi embereknek a jelentős segítségért — mondotta ünnepi köszöntőjében dr. Ábel László. — A határőrváros cím felvételének politikai jelentősége abban van — mutatott rá a továbbiakban —, hogy Balassagyarmat város lakossága felismerte az együttcselekvés jelentőségét és szükségességét. Ez alapján önként vállalják, hogy minden ellenszolgáltatás nélkül segítik a határőrség munkáját, tevékeny részesévé válnak az állam és közbiztonság fenntartásának, fejlett szocialista - társadalmunkat építő hazánk államhatára őrizetének. A határőrváros megtisztelő cím felvételéről szóló emléklap átvétele szimbóluma a hosszú évek felelősségteljes munkája elismerésének. s egyben emlékeztető dokumentuma az önként vállalt kötelezettségek iránti nagyobb felelősségnek. A . cím felvétele nem jelenti az eddigiektől eltérő új feladatok vállalását, de amit tenni kell, azt még nagyobb hittel, elkötelezettséggel, kollektív és egyéni felelősséggel kell elvégezni I E gondolatok jegyében adta át Vincze Zoltán határőr alezredes a váró« új okmányát dr. Vass Miklós tanácselnöknek. A határőrségnek adományozott zászlót a tanácselnök adta át Vincze Zoltánnak, majd a város üzemeinek szalagjait kötötték a zászlóra. A nagygyűlés az Intemacionálé hangjaival ért véget. %zt követően színvonalas, gazdag alkotmánynapi műsort láthattak a Palóc ligeti nagygyűlés résztvevői. A Palóc ligeti nagygyűlés résztvevői.- képek: kulcsár Visszatér ek a világrekorder űrhajósok Lázár György Csehszlovákiába látogat Lázár György, a Magyar Szocialista Köztársaságban Népköztársaság Miniszter- Lubomir Strougalnak. a Cseh- tanácsának elnöke a közeli szlovák Szocialista Köztársa- napokban hivatalos, baráti, ság kormánya elnökének látogatást tesz a Csehszlovák meghívására. (MTI) A szlovák nemzeti felkelés 35. évfordulóin Vasárnap délután moszkvai idő szerint 15 óra 30 perckor véget ért az űrhajózás történetének eddigi leghosszabb űrutazása: a Szal.iut—6 űrállomás harmadik állandó személyzetének két tagja. Vlagyimir Liahov és Valerij Rju- min a világűrben töltött 175 nap után .szerencsésen Földet ért a Szojuz—34 űrhajóval az előre megadott körzetben, a kazahsztáni Dzsezkazgantól 170 kilométerre délkeletre. A legelső, a helyszínen megtartott orvosi vizsgálat szerint Ljahov és Rjumin Icitűnően viselte el a visszatérés fizikai megterhelését, ió egészségi állapotban van. Meleg hangú, elismerő, üdvözletben köszöntötte a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a Szovjet Minisztertanács v-sirnao este a világűrből 175 nao után visszatért két űrhajóst. valamint mindazokat a tudósokat, mérnököket, technikusokat és munkásokat, azokat a kollektívákat és szervezeteket, akik. illetve amelyek részt vettek a világ eddig leghosszabb időtartamú űrutazásának előkészítésében és megvalósításában. A Szovjetunió Hőse címmel, az Arany Csillaggal, Lenin-renddel tüntette ki a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a két űrrekordert. Vlagyimir Ljahovot és Valerij Rjumint. Ljahov. akinek a 175 napos űrutazás első útja volt a világűrben, az űrhajóspilóta címet is megkapta. A világ leghosszabb űrrepülésének részvevői most orvosi felüPvelet alatt szoknak vissza a világűrben súlytalanul töltött 175 nap után a földi élet körülményeihez. (MTI) A szlovák nemzeti felkelés 35. évfordulója alkalmából a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőié. Stefan Bodnár kedden sajtótájékoztatót tartott. Elmondta. hogy a felkelés annak a széles körű nemzeti felszabadító harcnak .az eredménye volt, amelyet a szlovák nép a náci megszállók ellen vívott. élén a kommunista párttal. A szlovák nemzeti felkeléssel a szlovák nép kiállt a Csehszlovák Köztársaság, a csehek és szlovákok közös állama megteremtéséért, ahol a kölcsönös kapcsolatokat a népek önmegvalósításának és egyenjogúságának marxistaleninista elvei alapján oldják meg. A felkelés mozgató ereje — hangsúlyozta Stefan Bodnár — a kommunista párt volt. Kezdeményezésére és széles körű részvételével a forradalmi-nemzeti tanácsok vették kezükbe a politikai hatalmat, elsöpörték a klerikális-fasiszta aooarátust. s magukra vállalták a felelősséget a közrendért a közoktatásért, a felkelés ellátásáért és támogatásáért. A kommunista párt által kitűzött célokat és a felszabadított területen bevezetett forradalmi követeléseket joggal tekintjük az új. szabad Csehszlovákiában végbement forradalmi átalakulások és változások kezdetének — jelentette ki az ideiglenes ügyvivő. NÓGRÁD — 1979. augusztus 22., szerda . I. Hitler lengyel támadást hazudik A Führer beszél... A német birodalmi gyűlés 1933. márciusa óta a Göring terrorlegényei által felgyújtott Reichstag épülete helyett a birodalmi főváros egyik operájában ülésezett. A Kroll opera a parlamentarizmus otthonául készült épületnél illőbb keretet adott ahhoz a színjátékhoz, smely a kizárólag nácikból álló új birodalmi gyűlés ülésein folyt. Az opera színpadán a főszereplők: a padsorokban a lelkesen ünneplő, minden színészi teljesítményért, minden hősi pózért lelkesedő, nemzetiszocialista egyenruhás közönség. A páholyokban a prominensek : vöröslampaszos tábornokok, • a német vezérkar vezetői, nagyiparosok. Főrendező: Göbbels, a „sánta ördög”, a népbutítást mesteri tökélyre fejlesztő propagandaminiszter. A főszereplő mindig Adolf Hitler, a Német Birodalom Vezére és Kancellára. Más szóval: a Diktátor, aki senki másnak, csak saját lelkiismeretének tartozik felelősséggel. Biztos léhet benne: bármit mond, ebben a körben lelkes helyeslésre, ünneplésre talál. És a rádió elviszi nemcsak az ő hangját, hanem az őrjöngő tapsvihart, a „Sieg! Heil!” kiáltásokat is szerte Németországba, hogy akik hallják a helyszíni közvetítést, együtt lelkesedjenek. És elviszi a határokon túlra is, hogy akik útját akarnák állni a „német birodalmi gondolat diadalmenetének”, rettegjenek. Hitler ragyogó szónok, bár ellenfelei azzal gúnyolják, hogy rikácsol. Mégis akkor a legveszedelmesebb, akkor a legaljasabb, akkor hazudja a legnagyobbat, amikor visszafogja, tompítja a hangját. És amikor, mintha eltolódottnak“ hatna. Mint az 1939. szeptember 1-én délelőtt a világ- történelem legszörnyűbb katasztrófájának kezdetét jelző napon mondott beszédének elején is: — Lengyelország ma éjjel először támadott német területen rendes sor- katonasággal. 5 óra 45 perc óta viszonozzuk a lövéseket és mostantól kezdve bombára bombával felelünk... Hatásvadászó kis csend: a hallgatónak át kell éreznie, milyen nehezére esik a német nép utolérhetetlen nagy fiának elrendelni a lövések „viszonzását”. Aztán' egyre emelkedik, a végén már rikácsol a hang, hogy azt is megérezze mindenki: a Vezér és Kancellár, á német nép és legyőzhetetlen hadserege élén eltiporja, aki kezet emel ellene: — Hat évnél tovább dolgoztam a német véderő kiépítésén. Ez alatt az idő alatt 90 milliárdot fordítottunk a honvédelemre. A német hadsereg ma a világ legjobban felszerelt hadserege és mesz* sze felette áll az 1914-es hadseregnek !... Csakugyan: 1914, vagyis az első világháború kitörése. Akkor is a német hadsereg támadott és szörnyű vereség lett a vége. Akkor hamis ha- zafiságtól szívük mélyéig áthatva ünnepelték milliók, vagy háborúba indulhatnak, vagy oda küldhetik férjeiket, fiaikat. Csakhogy 25 év múltán még él a keserű csalódások, a várt zsákmány helyett kapott szenvedések emléke. Ezért keli a vert hadnál erősebb hadseregre hivatkozni: most nem maradhat el a győzelem! Hitler mestere a hangulat- keltésnek, bejelenti: ettől a naptól kezdve a győzelemig nem veti le a katonaruhát. És, mint a frontra küldött hentesmester, aki bevagoníro- zás előtt meghagyja feleségének, melyik fia vegye át az üzletet, ha nem térne vissza, kijelöli utódját. — Nem akarok más lenni,' mint a Német Birodalom . első katonája!... Ha ebben a háborúban velem valami történnék, utódom Göring legyen. Ha Göring néptárssal is történne valami, az ő útódja Rudolf Hess! Ünneplés, véget nem érő ünneplés a teremben. Az újságok különkiadásai máris az utcán. Naujocks akkor ébred nehéz, kimerültségét feloldó álmából. Most nyomtatásban is olvashatja, amit már Glei- witzből Berlinbe visszatérve már az éjszaka újra és újra hallhatott a gépkocsija rádióján: „Ma este 20 óra körül a gleiwitzi rádióadót a lengyelek megtámadták és birtokukba kerítették... A támadókat, akik feltehetően lengyel szabadcsapatok tagjai voltak, a gleiwitzi rádióhallgatók által felriasztott őrség néhány percen belül ártalmatlanná tette. A rendőrség kénytelen volt fegyverét használni, a támadók közül többen életüket vesztették...” Naujocks most már mindent ért. Pontosabban: már tudja, amit előzőleg csak sejtett. És az SD, a birodalmi biztonsági szolgálat tisztje, azonnal rájött: a gleiwitzi ügyért vagy nagy kitüntetés, vagy tarkólövés lesz a jutalma. Végül is ő miatta tört ki a német—lengyel háború. Illetve: ő szolgáltatott rá ürügyét. A kérdés csak az, hogy miként bánnak el majd vele, a titok tudójával? Végiggondolta: a legjobb életvédelem a hallgatás. Soha nem mond el semmit senkinek. Nem is tette, amíg — az utolsó pillanatig — hitt a Német Birodalom győzelmében. Csak 1946-ban szólalt meg, Nürn- bergben. (Következik: ' Egy SS Sturmbannführer kapott parancsot.) Levonták az állami zászlót Kedden délelőtt ünnepélyesen, katonai tiszteletadással levonták az állami zászlót, amely augusztus 20-a. az alkotmány ünnepe tiszteletére két napon át lengett az Országház előtti Kossuth Lajos téren. Ugyancsak katonai tiszteletadás közepette vonták le a gellérthegyi felszabadulási emlékműnél a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját.
