Nógrád. 1979. július (35. évfolyam. 152-177. szám)
1979-07-22 / 170. szám
Csohány Kálmán rajza Idős emberek otthona Patakon Segítségre várva... Ha azt mondom: fekete kendő, barázdált arc, megtört tekintet, talpig sötét ruha, bizonyára mindenki egy idős nénit képzel maga elé. rókát az idős emberek. Egye- kor látástól vakulásig a földül a tanács segítségét kap- deken dolgoztak „ingyenér”, juk... Még egynéhány dolgot fölsorolt a vezető nő, s bizony s ez volt az énekük: „Húzd le tücsök a napot Szabadísd ki a rabot Rabot a rabságból Minket a napszámból” Nagy Gyuláné még arra is a temetésen. Pedig, van ség sem patronálja'' ezt az ott- elénekeljen a^fa’ egy harmadik, legalább eny- hont, holott a vezetők, a ko- Lddmü életéből nvire jellemző hely is: az zelben már többször is pro- lu bajdam életerői. Ha azt kérem-kérdem, hol le- a jelenlegi körülményeken hét együtt látni több idős em- lehetne javítani. Meglepő, bért, a válasz egészen bizto- hogy egyetlen brigád, kol- san ez lenne: a templomban lektíva, munkahelyi közösnyire jellemző hely öregek napközi otthona, bálkoztak, amelynek nevét, szívem sze- Jóllehet a megyészékhelyrint idősek otthonára változ- tői messze esik, ám Balassa- tatnám, bár a köztudat már gyarmat gyáregységei, üzebz előbbit rögzítette magának, mei, avagy a környező szövetkezetek kollektívái vehetnék a „fáradságot”, s biztosan szívesen is tennék ezt, Ha rögzítette. Mert, az Blábbi riportból remélhetően kiderül, még nem mindenütt figyeltek föl, erre _ a kétségkívül jelentős intézményre. A dejtári tanács nagyszerű ötletének bizonyult a pataki otthon létrehozása, amely az elmúlt év júniusáeddigi munkájukból ítélve. A társalgóhélyiség valóban tevékeny életet kell élnie, s — O — O — Két évvel ezelőtti interjú akadt a kezembe, dr. Drie- tomszky Jenő gerontológus mondotta a többi között: „Az idős embernek —, ha természetesen a korábbinál kisebb mértékben is — változatlanul ennek, ha egyébként egésztágas, világos és barátságos. _________ É ppen az ebéd utáni sziesztá- géges, sem szervi, sem lelki ra érkeztünk, belépésünk né- akadálya nincs... Hogy ennek mi meglepetést okozott, ked- milyen formáját választja vesen hívtak ide is, oda is, a korosodó ember, az szókéval nyitotta meg az ajtóit a végül a Szabó Ferencné, Ada- sa;tól, neveltetésétől, szemé- magányosan élő, társaságra me Andrásné, Bacsa Jánosné, íyiségétől, egyéni vágyaitól és vágyó, gondozást igénylő Barna Boldizsámé. Imre Jó- természetesen objektív lehe- időá emberek előtt. Azóta zsefné és Nagy Gyuláné al- tőségeitől függ”, negyven embernek jelent ez kotta csoporthoz társultunk, az otthon némi örömet, jókedvet, törődést és hasznos időtöltést. „ ... ... . ,. . A pataki „korosodóknál” Egy kártyapartit szakltot- f6ként ez utóbbi dol játsz. tunk felbe, így a „víg a he- J tes” paklija (közismertebb ne— Egy régi iskolából ala- vén zsírozás) néhány perckították ki a helyiségeket re félre került, s arról beszélmondja Gréczi Ferencné ott- gettünk, miért jöttek az otthonvezető. — Az otthon tár- honba. hat szerepet. S hogy ez fő-, epizód-, vagy jelentéktelen „szerep” lesz, az a közeljövőben- kiderül. T. L. Hírünk ténye Az országos honismereti akadémia tapasztalatai A salgótarjáni 211. számú ipari szakmunkásképző intézet modern, 1mpozáns épülete rövid fennállása alatt aligha adott jelentősebb kulturális rendezvénynek helyet, mint a július 9-14-e között lebonyolított VII. országos honismereti akadémia. A helyszín megválasztása két szempontból különösen fontos. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Népművelési Intézet, vagyis az országos rendezőszervek választása azért esett Salgótarjánra, mert az idén ünnepeltük a magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulóját, s a magyar munkásmozgalom történetének e jelentős eseményéről méltóképpen kívántak megemlékezni az akadémián. Az akadémia utolsó napján — szokás szerint — szabad ről. A programok tehát kitűnően egészítették ki egymást és szolgálták a célt: a megye történelmi, irodalmi, néprajzi, múzeumi hagyományainak megismerését, az egymást termékenyítő véleménycserét. Egyoldalú lenne azonban e „beszámoló”, ha csak a számunkra kedvező megnyilatkozásokat rögzítenénk. Voltak ugyanis — és ez természetesnek tekinthető — bizonyos bíráló, de jószándékú megjegyzések. Valóban hiányzott az eseményekről a megye törfórumon nyilváníthattak véle- ténetét feldolgozók jelentős Köztudott ugyanis Nógrád megye és székhelyének munkásmozgalmi tradíciója, s ismert — a monográfiák és ményt az aktivisták akadéegyéb kiadványok révén — az miai tapasztalatairól. Ezen a _________ __ a helytörténeti kutatómunka, szerfelett demokratikus, őszin- kevesen' képviselték! A mu- - zeumokban több figyelmet része megyénk honismereti mozgalmát is meglehetősen amely megyénkben az eltelt te, nyílt légkörű plénumon a másfél évtized óta folyik, felszólalók egyöntetűen elis amely marxista értékelését mérésükét fejezték ki adta a mai és a történelmi Nógrád megye történetének. De nemcsak Salgótarjánnak, hanem magának a szakmunkásképző intézetnek a megválasztása is tudatosnak tekinthető. A honismereti akadémia több résztvevője ugyanis az egy évvel korábbi, szegedi találkozón mind sürgetőbben vetette fel a szakmunkástanulóknak a honismereti mozgalomba való bekapcsolásának szükségességét. E követelés jogosságának elakadémia megyei szervezői fordíthattunk volna a tárlat- az vezetésre. A balassagyarmati Palóc Múzeum kivételével nek, s úgy értékelték, hogy a mindenütt a szakmailag képsalgótarjáni éppen munkás mozgalmi specialitásával újszerűnek tekinthető az akadémiák történeti vonulatában. Az esetleg kételkedők előtt is bebizonyította, hogy a honismeret fogalmába nemcsak a folklór, a falukrónika, az életmód, az irodalmi múlt vizsgálata tartozik, hanem szervesen beleilleszkedik a munkásmozgalom is, mint a történelmi folyamatok része. A ismerését jelenti tehát a mos- Salgótarjánban rendezett aka- tani helyszín választás. démia további sajátosságát jelentette a palóc kutatásról országos honismereti szóló tájékoztatás. A palócok ugyan nemcsak Nógrádban élnek, mégis a közfelfogás róluk hallva, elsősorban NógAz akadémiák bevált gyakorlat szerint a honismereti tevékenység egy-egy területét, egy-egy időszerű kérdéskörét ^ éT^eóteriánra a^o állítják a középpontba, s ra?ra ** balßotananra asszo igyekeznek azt az ország cia' minden részéből összesereg- lett aktívák tapasztalatainak véleményének ütköztetésével a lehető legpontosabban köA palóc etnikum csoportjai megtalálhatók Hevesben, Borsodban. Szolnok és Pest megye egyes részein, Dél-Szlovákiában, legtipikurüljámi, rögzíteni a tényle- A^Slóco* ges helyzetet, megfogalmazni raa megyeDen. A palocolc a fejlesztés tennivalóit. A két évvel ezelőtti győri akadémia volt szólni, figyelmét például a honismereti szakkörök munkájára koncentrálva, a múlt évi szeered étéről ezért A honismereti akadémia hallgatói örültek a vendég gedi tanácskozás a mozgalom szeretetnek, a gondolatébresztő, számos új ismeretet nyújtó előadásoknak, a sokszínű szabadidős-programoknak. A helyi szervezők ugyanis — zetlen gondnokok feladata volt a vendégek fogadása. Vendégeink joggal kifogásolták a szakemberek távolmaradását. Magam kevésbé tartom ezt meglepőnek, mivel a „szakmabeliek” részéről megnyilvánuló érdeklődés pontosan kifejezi a megyénkben folyó honismereti tevékenység mai helyzetét, színvonalát. Nem csupán a mi érdemünk, hogy nálunk rendezték meg az országos akadémiát. A honismereti mozgalom ugyanis az utóbbi években egy helyben topog. Nincs a szakkörökről pontos kimutatás, régesrég megszűnt az aktivisták szervezett és rendszeres tájékoztatása, akadozik a Honismereti Híradó kiadása, hiányzanak a mozgalom „katalizátorai” a mozgalom lelkes, ízig- vérig elkötelezett, vonzó személyiségei. Vendégeink erről aligha értesültek, nekünk is indokolt azonban szükséges szembenéznünk ezekkel a nem éppen hízelgő tényekkel, hiszen a hatvanas évek második felében mozgalmunk országosan az élen járt. Ideje lenne régi hírünket lelkesültebb, tervszerűbb munkával visszaszerezni. Az országos honismereti általános elvi és módszertani kérdéseire. A salgótarjáni pedig a honismeret több területén vette ugyan számba a fejlődést, de munkájának centrumába kétségtelenül a munkásmozgalmat, a Magyar Tanácsköztársaság eseménye- , , .... _ - it, megyei történetét és emlé- teltek az országos rendezvény is figye meztetett. Remélhető- Az előadások B1,keret- A resztvevőket elvit- leg hatásosan. Mert lehetősé- ték az üzemekbe is, hogy a geink szinte határtalanok, élükön a Hazafias Népfront akadémia, mely kétségtelen a megyei^ bizottsága keretében mozgalom és a magunás hasz- működő honismereti munka- nára szolgált, az önvizsgálat- bizottságnak — szívükön vi- nak, erre a szükségességére keit állította, mellett ezekkel ismertette meg a résztvevőket az egész me6yáben lakók munkájával csak a legfőbb: a honismere- ° megismerkedhessenek, amatőr tért felelős szervek, intézméművészeti bemutatókat szer- nyék példás összefogása hi- veztek, hogy képet alkothas- ányzik a kiaknázásához. napos kirándulás, a múzeumok, emlékhelyek felkeresésanak a palóc nép tehetségéSulyok László Kiállítási gondjaink A fővárosban és vidéken az lentett, amely akadályozta a évenként megrendezett kiál- kiállítások szervezésének opdeményezéseket láthatunk a kiállítási lehetőségek szélenagy sikerű vidéki biennálék (például a szombathelyi texkiállításpolitikai struktúra megváltozása kedvezően hat megszervezésére is. A közönség szélesebb rétekíséreltek meg. Egy lakótelep modern házai — Nagyon egyedül érzem magam otthon. — Magányos vagyok. — Nem lenne, ki törődne válaszokat adtak, tői jönnek a nénik, bácsik majd mindenki elragadóan és délután ötig maradnak. Mit dicsérte az otthont. Kicsit salgóból, ebédlőből, valamint konyhából. betegszobából és a mellékhelyiségekből áll. Kétszázhetvenezer forint költségvetéssel dolgozunk, négy- velem, fős személyzettel. Reggel hét- Efféle csinálnak addig? Beszélgetnek, tévéznek, rádióznak, kötnek. vagy éppen amihez ked vük van. Megakadt a szemem egy Igen-igen ócska rádión. — Felszerelés? — Ezt a használt rádiót kaotuk, egy másikat az iskola adott kölcsön.. i Nintúlozva is, hiszen a családi, a gyermeki szeretetet az otthon, a legideálisabb is, csupán részben pótolhatja. — Mégis, mivel szeretnék idejüket eltölteni, a meglévő lehetőségeken túl? — Ha elvinnének kirándulni. mindegy akárhova... — Ha felnőttek és a gyerecsenek viszont alapvető be- kék gyakrabban jönnének rendezési tárgyaink: centri- közénk... fuga, porszívó, vagy egy le- Mást nem is említettek, meziátszó, amiről kedvük Aztán elmesélték ifjúkori szerint hallhatnák a műso- életük néhány epizódját, amiÚj múzeumok Lengyelország 400 muzeumúzeumában 6000 kiállítási m3j amelynek munkatársai terem kínál sok látnivalót az , .. ... , . ... . . . érdeklődőknek. A statiszti- kozul sokan a hltlen kák tanúsága szerint 1978- e^eni küzdelem veteránjai, ban mintegy 21 millió látoga- A lengyel felszabadító moz- tó járt a kiállításokon. galmak múzeumát a helyreAz elmúlt években tovább állított Ujedzszki-kastélyban szaporodott az országban a nyitják meg ebben az évben, múzeumok száma. Az ala- Természetesen a közvélemény pítók között megtalálhatók érdeklődésének középpontjá- a társadalmi szervezetek, ban a varsói királyi palota kulturális társaságok, isko- múzeumának helyreállítása Iák, oktatási intézmények, áll, hiszen mindenki szíve- vagy akár magánszemélyek, sen gyönyörködne az ott kiveteránok is. Ez évben nví- állításra kerülő történelmi ük meg Ljasza Janrovszki- kincsekben. lítások száma mintegy három- timális menetét. A rendelke- sítésére. A megyei tárlatok, a ezer. A kiállítások magas szá- zés értelmében a helyi viszo- mából mintha az derülne ki, nyok alaposabb ismeretével hogy a kiállítási lehetőségek nagyobb önállósághoz jutót- til-, a békéscsabai plakátbi- jók. A kiállítóhelyiségek mi- tak a megyei tanácsok, köz- ennálé), vagy a megyei alko- lyensége ugyanakkor nagy vetlenebbül szervezhetik meg tótelepek is ezt igazolják. A gondja kulturális-művészeti a megye kulturális életét. A életünknek, a sok esetben ősz- tanácsok illetékeseiből és a szecsapott bemutatók nem képzőművészeti szövetség a vidéken szervezett országos alkalmasak a szűkösebb le- megyei területi szervezetének és nemzetközi jelentőségű ki- hetőségek korrigálására. művésztagjaiból áll össze az állítások A kiállítások fejügyeleti a zsüribizottság, amely a kijogköre az 1974-es művelő- állítások színvonalát garan- geinek bevonására jó példa déspolitikai határozat alap- tálja. Az alkotók közvetle- az a kezdeményezés, amelyet ján a megyei tanácsok mű- nebb beleszólása valósulhat Tatabányán velődési osztályaihoz, illetve meg ily módon a megye kul- a fővárosi tanács művelődési turális életébe. A megyék közé vitték a kiállítást, az üre- osztályához került. A képző- gondoskodnak a kiállítások sen kongó földszinti csamo- művészeti lektorátus számá- anyagi támogatásáról, a be- kokat kiállítások varázsolják ra a központi zsűrizés, a kiál- mutatóhelyiségek fenntar- élettel telivé. Gyakorlatilag lítások központi engedélyez- tásáról. Legnagyobb gond a nagyon sok formája létezik a tetése olyan megterhelést je- mai követelményeknek meg bemutatók és a közönség egynem felelő kiállítóhelyiségek másra találásánának: üze- fenntartása. Ezért tűzték ki mek, klubok, könyvtárak, például a fővárosban is azt a kórházak, művelődési házak, célt, hogy szelektálni kell és olykor még a pincehelyiségek az érdektelen, nem látogatott is — mind kiállítási lehetőkiállítóhelyeket meg kell szün- ségek. tetni, vagy bővítésükről, kor- A tapasztalat az, hogy kiál- szerűsítésükről kell gondos- lításaink vannak jók és rosz- kodni. Törekedni kell új lehe- szak, hasznosak és haszontőségek felkutatására, új öt- talanok is, de művelődéspoli- letek megvalósítására. Ilyen tikailag átfogott kiállításpo- lehetőség például a kiállítás- litikánk sajnos nehezen bonra alkalmas műemlékjellegű takozik ki. Reméljük, hogy a épületek galériává történő kiállítások ügye a jelenlegi átalakítása, szoborparkok anyagi-támogatási rendszer létrehozása. Ennek egyik pél- hatására kedvezőbb helyzet- dája Budapesten a Vas utcai be kerül, amelyet a látoga- Óbudán állami ban a partizánhősök ma, szoborpark, illetve a Zichy-kastély léri á ja. Országosan is jelentős keztók a helyiségek és a betmi- emeleti ga- tatók színvonalán maguk is tapasztalni fognak. P. Mach Ilona NÓGRÁD — 1979. július 22. vasárnap
