Nógrád. 1979. július (35. évfolyam. 152-177. szám)

1979-07-22 / 170. szám

Csohány Kálmán rajza Idős emberek otthona Patakon Segítségre várva... Ha azt mondom: fekete kendő, barázdált arc, meg­tört tekintet, talpig sötét ru­ha, bizonyára mindenki egy idős nénit képzel maga elé. rókát az idős emberek. Egye- kor látástól vakulásig a föl­dül a tanács segítségét kap- deken dolgoztak „ingyenér”, juk... Még egynéhány dolgot föl­sorolt a vezető nő, s bizony s ez volt az énekük: „Húzd le tücsök a napot Szabadísd ki a rabot Rabot a rabságból Minket a napszámból” Nagy Gyuláné még arra is a temetésen. Pedig, van ség sem patronálja'' ezt az ott- elénekeljen a^fa’ egy harmadik, legalább eny- hont, holott a vezetők, a ko- Lddmü életéből nvire jellemző hely is: az zelben már többször is pro- lu bajdam életerői. Ha azt kérem-kérdem, hol le- a jelenlegi körülményeken hét együtt látni több idős em- lehetne javítani. Meglepő, bért, a válasz egészen bizto- hogy egyetlen brigád, kol- san ez lenne: a templomban lektíva, munkahelyi közös­nyire jellemző hely öregek napközi otthona, bálkoztak, amelynek nevét, szívem sze- Jóllehet a megyészékhely­rint idősek otthonára változ- tői messze esik, ám Balassa- tatnám, bár a köztudat már gyarmat gyáregységei, üze­bz előbbit rögzítette magának, mei, avagy a környező szö­vetkezetek kollektívái vehet­nék a „fáradságot”, s bizto­san szívesen is tennék ezt, Ha rögzítette. Mert, az Blábbi riportból remélhető­en kiderül, még nem minde­nütt figyeltek föl, erre _ a kétségkívül jelentős intéz­ményre. A dejtári tanács nagysze­rű ötletének bizonyult a pataki otthon létrehozása, amely az elmúlt év júniusá­eddigi munkájukból ítélve. A társalgóhélyiség valóban tevékeny életet kell élnie, s — O — O — Két évvel ezelőtti interjú akadt a kezembe, dr. Drie- tomszky Jenő gerontológus mondotta a többi között: „Az idős embernek —, ha termé­szetesen a korábbinál kisebb mértékben is — változatlanul ennek, ha egyébként egész­tágas, világos és barátságos. _________ É ppen az ebéd utáni sziesztá- géges, sem szervi, sem lelki ra érkeztünk, belépésünk né- akadálya nincs... Hogy ennek mi meglepetést okozott, ked- milyen formáját választja vesen hívtak ide is, oda is, a korosodó ember, az szóké­val nyitotta meg az ajtóit a végül a Szabó Ferencné, Ada- sa;tól, neveltetésétől, szemé- magányosan élő, társaságra me Andrásné, Bacsa Jánosné, íyiségétől, egyéni vágyaitól és vágyó, gondozást igénylő Barna Boldizsámé. Imre Jó- természetesen objektív lehe- időá emberek előtt. Azóta zsefné és Nagy Gyuláné al- tőségeitől függ”, negyven embernek jelent ez kotta csoporthoz társultunk, az otthon némi örömet, jó­kedvet, törődést és hasznos időtöltést. „ ... ... . ,. . A pataki „korosodóknál” Egy kártyapartit szakltot- f6ként ez utóbbi dol játsz. tunk felbe, így a „víg a he- J tes” paklija (közismertebb ne­— Egy régi iskolából ala- vén zsírozás) néhány perc­kították ki a helyiségeket re félre került, s arról beszél­mondja Gréczi Ferencné ott- gettünk, miért jöttek az ott­honvezető. — Az otthon tár- honba. hat szerepet. S hogy ez fő-, epizód-, vagy jelentéktelen „szerep” lesz, az a közeljö­vőben- kiderül. T. L. Hírünk ténye Az országos honismereti akadémia tapasztalatai A salgótarjáni 211. számú ipari szakmunkásképző inté­zet modern, 1mpozáns épülete rövid fennállása alatt aligha adott jelentősebb kulturális rendezvénynek helyet, mint a jú­lius 9-14-e között lebonyolított VII. országos honismereti aka­démia. A helyszín megválasztása két szempontból különö­sen fontos. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Népművelési Intézet, vagyis az országos rendezőszervek vá­lasztása azért esett Salgótarjánra, mert az idén ünnepeltük a magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfor­dulóját, s a magyar munkásmozgalom történetének e je­lentős eseményéről méltóképpen kívántak megemlékezni az akadémián. Az akadémia utolsó napján — szokás szerint — szabad ről. A programok tehát kitű­nően egészítették ki egymást és szolgálták a célt: a megye történelmi, irodalmi, népraj­zi, múzeumi hagyományainak megismerését, az egymást ter­mékenyítő véleménycserét. Egyoldalú lenne azonban e „beszámoló”, ha csak a szá­munkra kedvező megnyilatko­zásokat rögzítenénk. Voltak ugyanis — és ez természetes­nek tekinthető — bizonyos bíráló, de jószándékú meg­jegyzések. Valóban hiányzott az eseményekről a megye tör­fórumon nyilváníthattak véle- ténetét feldolgozók jelentős Köztudott ugyanis Nógrád megye és székhelyének mun­kásmozgalmi tradíciója, s is­mert — a monográfiák és ményt az aktivisták akadé­egyéb kiadványok révén — az miai tapasztalatairól. Ezen a _________ __ a helytörténeti kutatómunka, szerfelett demokratikus, őszin- kevesen' képviselték! A mu­- - zeumokban több figyelmet része megyénk honismereti mozgalmát is meglehetősen amely megyénkben az eltelt te, nyílt légkörű plénumon a másfél évtized óta folyik, felszólalók egyöntetűen elis amely marxista értékelését mérésükét fejezték ki adta a mai és a történelmi Nógrád megye történetének. De nemcsak Salgótarjánnak, hanem magának a szakmun­kásképző intézetnek a meg­választása is tudatosnak te­kinthető. A honismereti aka­démia több résztvevője ugyan­is az egy évvel korábbi, sze­gedi találkozón mind sürge­tőbben vetette fel a szak­munkástanulóknak a honis­mereti mozgalomba való be­kapcsolásának szükségességét. E követelés jogosságának el­akadémia megyei szervezői fordíthattunk volna a tárlat- az vezetésre. A balassagyarmati Palóc Múzeum kivételével nek, s úgy értékelték, hogy a mindenütt a szakmailag kép­salgótarjáni éppen munkás mozgalmi specialitásával új­szerűnek tekinthető az akadé­miák történeti vonulatában. Az esetleg kételkedők előtt is bebizonyította, hogy a honis­meret fogalmába nemcsak a folklór, a falukrónika, az élet­mód, az irodalmi múlt vizsgá­lata tartozik, hanem szerve­sen beleilleszkedik a mun­kásmozgalom is, mint a tör­ténelmi folyamatok része. A ismerését jelenti tehát a mos- Salgótarjánban rendezett aka- tani helyszín választás. démia további sajátosságát jelentette a palóc kutatásról országos honismereti szóló tájékoztatás. A palócok ugyan nemcsak Nógrádban élnek, mégis a közfelfogás ró­luk hallva, elsősorban Nóg­Az akadémiák bevált gyakorlat szerint a honismereti tevé­kenység egy-egy területét, egy-egy időszerű kérdéskörét ^ éT^eóteriánra a^o állítják a középpontba, s ra?ra ** balßotananra asszo igyekeznek azt az ország cia' minden részéből összesereg- lett aktívák tapasztalatainak véleményének ütköztetésével a lehető legpontosabban kö­A palóc etnikum cso­portjai megtalálhatók Heves­ben, Borsodban. Szolnok és Pest megye egyes részein, Dél-Szlovákiában, legtipiku­rüljámi, rögzíteni a tényle- A^Slóco* ges helyzetet, megfogalmazni raa megyeDen. A palocolc a fejlesztés tennivalóit. A két évvel ezelőtti győri akadémia volt szólni, figyelmét például a honisme­reti szakkörök munkájára koncentrálva, a múlt évi sze­ered étéről ezért A honismereti akadémia hallgatói örültek a vendég gedi tanácskozás a mozgalom szeretetnek, a gondolatébresz­tő, számos új ismeretet nyúj­tó előadásoknak, a sokszínű szabadidős-programoknak. A helyi szervezők ugyanis — zetlen gondnokok feladata volt a vendégek fogadása. Vendégeink joggal kifogásol­ták a szakemberek távolma­radását. Magam kevésbé tartom ezt meglepőnek, mivel a „szak­mabeliek” részéről megnyil­vánuló érdeklődés pontosan kifejezi a megyénkben folyó honismereti tevékenység mai helyzetét, színvonalát. Nem csupán a mi érdemünk, hogy nálunk rendezték meg az or­szágos akadémiát. A honis­mereti mozgalom ugyanis az utóbbi években egy helyben topog. Nincs a szakkörökről pontos kimutatás, régesrég megszűnt az aktivisták szer­vezett és rendszeres tájékoz­tatása, akadozik a Honisme­reti Híradó kiadása, hiányza­nak a mozgalom „katalizáto­rai” a mozgalom lelkes, ízig- vérig elkötelezett, vonzó sze­mélyiségei. Vendégeink erről aligha értesültek, nekünk is indokolt azonban szükséges szembenéz­nünk ezekkel a nem éppen hí­zelgő tényekkel, hiszen a hatvanas évek második felé­ben mozgalmunk országosan az élen járt. Ideje lenne régi hírünket lelkesültebb, terv­szerűbb munkával visszasze­rezni. Az országos honismereti általános elvi és módszertani kérdéseire. A salgótarjáni pe­dig a honismeret több terü­letén vette ugyan számba a fejlődést, de munkájának centrumába kétségtelenül a munkásmozgalmat, a Magyar Tanácsköztársaság eseménye- , , .... _ - ­it, megyei történetét és emlé- teltek az országos rendezvény is figye meztetett. Remélhető- Az előadások B1,keret- A resztvevőket elvit- leg hatásosan. Mert lehetősé- ték az üzemekbe is, hogy a geink szinte határtalanok, élükön a Hazafias Népfront akadémia, mely kétségtelen a megyei^ bizottsága keretében mozgalom és a magunás hasz- működő honismereti munka- nára szolgált, az önvizsgálat- bizottságnak — szívükön vi- nak, erre a szükségességére keit állította, mellett ezekkel ismertette meg a résztvevőket az egész me6yáben lakók munkájával csak a legfőbb: a honismere- ° megismerkedhessenek, amatőr tért felelős szervek, intézmé­művészeti bemutatókat szer- nyék példás összefogása hi- veztek, hogy képet alkothas- ányzik a kiaknázásához. napos kirándulás, a múzeu­mok, emlékhelyek felkeresé­sanak a palóc nép tehetségé­Sulyok László Kiállítási gondjaink A fővárosban és vidéken az lentett, amely akadályozta a évenként megrendezett kiál- kiállítások szervezésének op­deményezéseket láthatunk a kiállítási lehetőségek széle­nagy sikerű vidéki biennálék (például a szombathelyi tex­kiállításpolitikai struktúra megváltozása kedvezően hat megszervezésére is. A közönség szélesebb réte­kíséreltek meg. Egy lakótelep modern házai — Nagyon egyedül érzem magam otthon. — Magányos vagyok. — Nem lenne, ki törődne válaszokat adtak, tői jönnek a nénik, bácsik majd mindenki elragadóan és délután ötig maradnak. Mit dicsérte az otthont. Kicsit salgóból, ebédlőből, valamint konyhából. betegszobából és a mellékhelyiségekből áll. Kétszázhetvenezer forint költ­ségvetéssel dolgozunk, négy- velem, fős személyzettel. Reggel hét- Efféle csinálnak addig? Beszélget­nek, tévéznek, rádióznak, köt­nek. vagy éppen amihez ked vük van. Megakadt a szemem egy Igen-igen ócska rádión. — Felszerelés? — Ezt a használt rádiót kaotuk, egy másikat az is­kola adott kölcsön.. i Nin­túlozva is, hiszen a családi, a gyermeki szeretetet az ott­hon, a legideálisabb is, csu­pán részben pótolhatja. — Mégis, mivel szeretnék idejüket eltölteni, a meglé­vő lehetőségeken túl? — Ha elvinnének kirán­dulni. mindegy akárhova... — Ha felnőttek és a gyere­csenek viszont alapvető be- kék gyakrabban jönnének rendezési tárgyaink: centri- közénk... fuga, porszívó, vagy egy le- Mást nem is említettek, meziátszó, amiről kedvük Aztán elmesélték ifjúkori szerint hallhatnák a műso- életük néhány epizódját, ami­Új múzeumok Lengyelország 400 muzeu­múzeumában 6000 kiállítási m3j amelynek munkatársai terem kínál sok látnivalót az , .. ... , . ... . . . érdeklődőknek. A statiszti- kozul sokan a hltlen kák tanúsága szerint 1978- e^eni küzdelem veteránjai, ban mintegy 21 millió látoga- A lengyel felszabadító moz- tó járt a kiállításokon. galmak múzeumát a helyre­Az elmúlt években tovább állított Ujedzszki-kastélyban szaporodott az országban a nyitják meg ebben az évben, múzeumok száma. Az ala- Természetesen a közvélemény pítók között megtalálhatók érdeklődésének középpontjá- a társadalmi szervezetek, ban a varsói királyi palota kulturális társaságok, isko- múzeumának helyreállítása Iák, oktatási intézmények, áll, hiszen mindenki szíve- vagy akár magánszemélyek, sen gyönyörködne az ott ki­veteránok is. Ez évben nví- állításra kerülő történelmi ük meg Ljasza Janrovszki- kincsekben. lítások száma mintegy három- timális menetét. A rendelke- sítésére. A megyei tárlatok, a ezer. A kiállítások magas szá- zés értelmében a helyi viszo- mából mintha az derülne ki, nyok alaposabb ismeretével hogy a kiállítási lehetőségek nagyobb önállósághoz jutót- til-, a békéscsabai plakátbi- jók. A kiállítóhelyiségek mi- tak a megyei tanácsok, köz- ennálé), vagy a megyei alko- lyensége ugyanakkor nagy vetlenebbül szervezhetik meg tótelepek is ezt igazolják. A gondja kulturális-művészeti a megye kulturális életét. A életünknek, a sok esetben ősz- tanácsok illetékeseiből és a szecsapott bemutatók nem képzőművészeti szövetség a vidéken szervezett országos alkalmasak a szűkösebb le- megyei területi szervezetének és nemzetközi jelentőségű ki- hetőségek korrigálására. művésztagjaiból áll össze az állítások A kiállítások fejügyeleti a zsüribizottság, amely a ki­jogköre az 1974-es művelő- állítások színvonalát garan- geinek bevonására jó példa déspolitikai határozat alap- tálja. Az alkotók közvetle- az a kezdeményezés, amelyet ján a megyei tanácsok mű- nebb beleszólása valósulhat Tatabányán velődési osztályaihoz, illetve meg ily módon a megye kul- a fővárosi tanács művelődési turális életébe. A megyék közé vitték a kiállítást, az üre- osztályához került. A képző- gondoskodnak a kiállítások sen kongó földszinti csamo- művészeti lektorátus számá- anyagi támogatásáról, a be- kokat kiállítások varázsolják ra a központi zsűrizés, a kiál- mutatóhelyiségek fenntar- élettel telivé. Gyakorlatilag lítások központi engedélyez- tásáról. Legnagyobb gond a nagyon sok formája létezik a tetése olyan megterhelést je- mai követelményeknek meg bemutatók és a közönség egy­nem felelő kiállítóhelyiségek másra találásánának: üze- fenntartása. Ezért tűzték ki mek, klubok, könyvtárak, például a fővárosban is azt a kórházak, művelődési házak, célt, hogy szelektálni kell és olykor még a pincehelyiségek az érdektelen, nem látogatott is — mind kiállítási lehető­kiállítóhelyeket meg kell szün- ségek. tetni, vagy bővítésükről, kor- A tapasztalat az, hogy kiál- szerűsítésükről kell gondos- lításaink vannak jók és rosz- kodni. Törekedni kell új lehe- szak, hasznosak és haszon­tőségek felkutatására, új öt- talanok is, de művelődéspoli- letek megvalósítására. Ilyen tikailag átfogott kiállításpo- lehetőség például a kiállítás- litikánk sajnos nehezen bon­ra alkalmas műemlékjellegű takozik ki. Reméljük, hogy a épületek galériává történő kiállítások ügye a jelenlegi átalakítása, szoborparkok anyagi-támogatási rendszer létrehozása. Ennek egyik pél- hatására kedvezőbb helyzet- dája Budapesten a Vas utcai be kerül, amelyet a látoga- Óbudán állami ban a partizánhősök ma, szoborpark, illetve a Zichy-kastély léri á ja. Országosan is jelentős kez­tók a helyiségek és a betmi- emeleti ga- tatók színvonalán maguk is tapasztalni fognak. P. Mach Ilona NÓGRÁD — 1979. július 22. vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents