Nógrád. 1979. július (35. évfolyam. 152-177. szám)

1979-07-13 / 162. szám

Szczecini hajók Gyorsabb, olcsóbb és jobb hajókat gyártani — ez a Szczecin i Adolf Varszkij ha­jógyár kollektívájának jelsza­va. Az első hajót 1962-ben bo­csátották vízre a szczecini sólyákról. 1976-ban már a 300. hajó elkészültét ünnepel­ték az építők. A gyár jó mun­káját mi sem bizonyítja job­ban . mint, hogy termelésének körülbelül kétharmada ex­portra kerül. Az itt készült hajókon a világ számos or­szágának zászlóit lengeti a tergeri szél. A lengyelek méltán büsz­kék hajógyártásukra, hiszen ' annak kialakulása, gyors fej­lődése jól tükrözi a népi de­mokratikus átalakulás után megindult ipari-gazdasági gyarapodás gyors ütemét. A lengyel hajók fő meg­rendelői a baráti szocialista országok, elsősorban'a Szov­jetunió. Szczecinben igen sokféle hajót gyártanak. Ké­szül személyszállító, konté­nerfuvarozó, óceánkutató, ké­miai anyagok szállítására al­kalmas speciális hajó. és ki tudná mindegyik típust fel­sorolni. Néhány éve kezdték meg a tergeri kompok építését, s az első tengeri személyszállító komp az elmúlt nyáron állt munkába a Balti-tengeren. Most szovjet megrendelésre készítik az első „exportkom­pot”. A 130 méter hosszú, 8000 tonnás komp 20 tenge­ri csomós sebességgel több ezer utast és mintegy 200 gépkocsit képes szállítani fe­délzetén. KŐ KÖVE SOROL Tarára, útépítéshez szállítanak követ az „Észak kő” Pest­vidéki Kőbánya Vállalat nógrádkövesdi üzeméből. Ké­pünkön: Rácz Ernő gépkezelő rakodja a követ, a billenős platójú teherkocsira. (k. j.) Utazni jó, de mindennap ? JÖ DOLOG UTAZNI, kimozdulni otthonról, ehhez kétség sem fér. De akiknek nap mint nap ezt kell ten­nie, hogy a munkahelyére és onnan hazajusson, már nem biztos, hogy hasonlóképpen vélekedik. Ök a bejáró mun­kások. Éveken keresztül ül­nek hajnalban, délben, vagy az esti műszak után vonatra, vagy autóbuszra. Utazgatnak, mert a gyárnak szüksége van rájuk, de ők maguk is ragaszkodnak munkahelyük­höz. Közülük sok a törzs- gárdatag. hogy egyéb, a munkásnőket foglalkoztató témáról vált­sunk szót. Őszinte örömet okozott a gyári óvoda. Balkó Imréné, a szakszer­vezeti bizottság titkára elé­gedett : . — Az idén harmadik alka­lommal szervezzük meg hely­ben az óvodát. A jó tapasz­talatokat évről évre tovább­visszük. Eddig mindig na­gyon nagy gondot okozott, hogy amikor nyáron az , óvo­dákat Balassagyarmaton fel­újítják, az édesanyák hová­tegyék a kicsiket. Akiknek a Ezekről kezdődött beszeige- közelben nincs rokona, nagy­tésünk a Budapesti Finom­kötöttárugyár balassagyar­mati üzemében. Annál is in­kább, mert a hatszázharminc dolgozó közül közel a fele vi­déki. Az asszonyok. lányok negyven községből járnak Balassagyarmatra. Többségük autóbusszal. Utaznak az asszonyok a környékbeli falvakból. Ami­kor a távolsági járatról le- szállnak, még el kell jutniok az üzemig. A helyijárat vagy a Lepin-lakótelepröl. vagya- kórháztól indul. Utóbbival nagyon sok a baj. Gyakori, hogy csak fél kilencre érnek be, akik nyolckor kezdenek. Ilyenkor aztán joggal mérge­lődnek — elvégre darabbér­ben dolgoznak — ki fizeti .meg a kieső időt? Mindent egybevetve, való­ban nem könnyű a bejárók­nak. Rigó. Ágnes és Árva Má­ria rimóci: — Reggel fél ötkor indu­lunk, hogy műszakkezdésre az üzemben legyünk. Amikor délelőttösek vagyunk, közel az óramutató a fél öthöz, amikor hazaérünk Rimócra. Ha meg délutánosok vagyunk, akkor délben indulunk és éjjel fél tizenkettő után ér­kezünk. Ugyanebből a kör­zetből még tizenöten jár­nak. .. * ÍGY ÉRTHETŐ, ha keve­sebb a szabad idejük és bi­zony elfáradnak. Ezért is kí­sérik az eddiginél nagyobb fi­gyelemmel az üzem vezetői a bejáró munkásnők körülmé­nyeit, gondjait, igyekezve kel­lő segítséget adni a megol­dáshoz. Hasonló „cipőben” jár Men­der Mária, aki nagylóci: — Ennek . ellenére nagyon szeretem a, munkámat és a gyárat Százszor is meggon­dolnám, változtassak-e. 'Ennyit á közlekedésről. In­nen már csak egy ugrás, mama. vagy más családtag, aki vállalja, .kénytelen volt szabadságot kivenni. Aztán jött a fizetés nélküli... 35—44 gyerekre vigyáz­nak két hónapig az üzem­ben. Egy helyiséget berendez­tek. A Nógrádi Sándor óvo­dából kaptak felszerelést, já­tékokat Sőt, mi több, nem csak az óvodáskorúakat fo­gadják, hanem kétévestől tíz­évesig minden jelentkezőt. A gyári óvoda alkalmazkodik az édesanyák műszakjához, nyolctól fél ötig. Az üzemi , konyhán tálalnak a gyere­keknek. Hét forint harminc­fillér a napi kosztjuk. Hoffmann Istvánná mo­solyog: — Ugyanolyan kedvez­ményt kapnak a gyerekek, mint mi. Én a nyolcéves lányomat és a tízéves fia­mat hoztam. Tavaly is itt töl­tötték a nyarat, nagyon jól érezték, magukat. A KISZ- lakótelepen lakunk, de a gye­rekeim nagyon szívesen jön­nek. Marmot Zoltánná ötéves fia ugyancsak helyet kapottá gyári óvodában. Horváth Imréné KISZ- titkár hozzáteszi: — HA MÁR A GYERE­KEKRŐL beszélünk, említsük meg, hogy a gyári gyerekek Budapestre mentek színházba. Érsekvadkerten pedig „üze­mi napot” rendeztünk. El­mondtuk miként és mit dol­gozunk, bemutattuk a leg­szebb ruhákat. Kicsit kedv­csinálónak, kicsit ismertető­nek. Egyúttal tükröt tartot­tunk saját magunk elé... Csatai Erzsébet Gyors, zökkenőmentes gabonaátvételt , » Szoros együttműködéssel az ország kenyeréért BESZÉLGETÉS LÉNÁRT LAJOSSAL, A GABONATRÖSZT VEZÉRIGAZGATÓJA VAU Korán kezdődött az idén az aratás. Rég volt arra példa, hogy már július első napjai­ban teljes erővel folyjék a ga­bonabetakarítás. Ez a munka azonban nemcsak a mezőgaz­daság dolgozóinak ad nagy feladatot, hanem a termény­felvásárlóknak is. A termés gyors, zavartalan átvétele és biztonságos elhelyezése megköveteli a mezőgazdasági nagyüzemek és a felvásárló vállalatok között a jó együtt­működést. Hogyan készült fel erre a munkárá a gabonaipar? Milyen feladatokat kell « meg­oldania az idén a gabonafor­galmi és malomipari vállala­toknak? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Lénárt Lajos­sal, a Gabonatröszt vezérigaz­gatójával. — A szántóföldi növény- termesztés egyik legsikere­sebb ágazata évek óta a ' gabonatermelés. A legutóbbi három évben is szépen emelkedett a búza termésát­laga. Miré számíthatunk az idén? — Igaz, a gabonatermelés, ezen belül a búza, s főként a kukoricatermelés színvonala a legutóbbi másfél évtizedben nagymértékben nőtt hazánk­ban — kezdte a beszélgetést Lénárt Lajos, majd így foly­tatta: — A világnak azok között az országai között, amelyek egymillió hektárnál nagyobb gyan alakult a szerződéskö­tés? — Közismert, hogy a mező- gazdaság a múlt év őszén bú­zából és rozsból, valamint őszi árpából teljesítette a vetési előirányzatokat. Mégis kisebb az aratásra kerülő te­rület most, mint az előző esz­tendőkben volt. A télen leg­alább 130 ezer hektáron kifa­gyott a búza, a termelőüze­meknek nem maradt más választásuk, mint a kiszántás. Így a kiszántott őszi búza egy részének helyére, a terve­zettnél több árpát és zabot vetettek. Szerződéskötésünk pedig a követkézőképperi ala­kult: étkezési kenyérgabonából a felvásárlásra tervezett meny- nyiség 98 százalékára, takar­mánygabonának pedig 87 száza­lékára kötöttek szerződést a gazdaságok. Sörárpából a tervezett mennyiség átadására szerződtek a termelők. A megyei vállalataink le­hetőséget nyújtanak a mező- gazdasági üzemeknek arra, hogy terméskiesés esetén az érintett szerződésre — sörár­pa kivételével —■, más kalá­szos gabonafélét (például ét- kezésibúza-szerződésré takar­mánybúzát'. vagy takarmány­búza-szerződésre takarmány- árpát, zabot) is átadhatnak az árrendelet és a szabvány fel­tételei szerint. Ügy véljük, hogy ezt az intézkedést a mezőgazdasági nagyüzemek megértéssel fo- területen termelnek búzát, gadják, hiszen a jelenlegi vagy kukoricát a magyaror­szági hozamok az első öt-tíz között vannak. Tavaly példá­ul búzából 42,8, kukoricából 51,3 mázsát takarítottunk be hektáronként. Hogy aztán az idén miként alakul a termés? A becslés nagyon nehéz. Ä kukorica most nagyon szépen mutat. A kalászos gabona viszont gyen­gébb, mint a legutóbbi három esztendőben. Az okok ismer­tek. Az idén a szélsőséges téli és tavaszi időjárás, az aszá­lyos május és június eleje nem kedvezett a kalászosok­nak, s ez azt is jelenti? hogy a terveítettnél kisebb terme­léssel és felvásárlással szá­molhatunk. Különösen a gyen­gébb minőségű, úgynevezett sülevényes talajokon ártott so­kat az aszály a gabonáknak. A jobb vízgazdálkodású, kö­tött talajokon azonban szé­pen fejlett kalászokban, jó búzák találhatók. Mindezt figyelembe véve elmondható,, hogy bármennyi­re is kedvezőtlen volt az M t időjárás, a mezőgazdaság az ukarítSához helyzetben, különösen nagy szükség van a szerződéses fe­gyelem erősítésére, mert a szerződések teljesítéséhez alapvető gazdálkodási érde­kek fűződnek. Ez különösen az étkezési kenyérgabonára vonatkozik, azon belül a bú­zára, amelyből a felhasználási szükségletnek megfelelő mennyiségű és minőségű áru­alapot kell létrehoznunk. A kenyérgabona-szerződésnél tehát más áruvaj való rész­beni teljesítési lehetőség csak együttműködést. Közös ér­dek, hogy a szárítókapacitás szükség szerint mindenütt ki legyen használva, és a jó mi­nőség megőrzése végett be­tartsák a technológiai utasítá­sokat. Az elmúlt évekhez hasonló­an az idén is a mezőgazdasá­gi üzemek igényeihez igazod­nak a gabonaátvevő helyek, aszerint tartanak nyitva, aho­gyan azt a betakarítás meg­követeli. Egyeztetett igények alapján az árut éjjel is, és munkaszüneti napokon is át­veszik. Viszont az átvételi za­varok elkerülésére, szükséges a partnerek között a napi kap­csolattartás és kölcsönös tá­jékoztatás is. Nagyon lénye­ges, hogy az áru átadására-át- vételére Kötött megállapodá­sokat mindkét fél kölcsönösen betartsa, és ha ezeket a meg­állapodásokat módosítani kell, haladéktalanul megte­gyék. Lényegében ezek a megállapodások képezik az alapját a zavartalan betaka­rításnak, a szervezett és gyors áruátadásnak, áruátvéteínek és a biztonságos elhelyezés­nek. Ugyancsak nagyon fon­tos, a lakosság egyenletes és jó minőségű lisztellátása, azon belül a különböző célok­ra szánt lisztek alapanyagá­nak biztosítása. Ezért meg kell oldani a búza minőség szerinti külön tárolását. Eh­hez kérjük a mezőgazdasági üzemek megértését és segítsé­gét. — A gabonaiparnak fon­tos feladata elegendő őröl­ni való gabonával ellátni a malmokat, hogy megfelelő lisztet adhassanak a sütő­iparnak, a tésztaiparnak. Ez azonban csak az egyik fel­adata. A másik nagyon fon­tos tennivalófa a biztonsá­gos takarmányforgalom, a zavartalan keveréktakar- mány-ellátás megteremtése. Hogyan készült fel erre az idén a gabonaipar? A gabonaipar felvásárlóte­érintett mezőgazdasági Y^^aységével és takarmány­w értabaóiért~T ni idén is megtermelte az ország kenyerét, tehát mi is zavar­talanul elláthatjuk a rpalmo- kat búzával. ;— A gabonaivar vállala­tai termékértékesítési szer­eződések alapján készülnek fel a gabona átvételére. Ho­üzem teljes búza-, rozsfeles­legének egyidejű átadása mellett lehetséges. — Milyen tapasztalataik vannak, hogyan sikerült a gabonafelvásárló vállalatok és a mezőgazdasági terme­lők zavartalan együttműkö­dését megteremteni a felvá­sárlásban? — Az eddigi tapasztalata­ink kedvezőek. Jól kezdődött a betakarítás, Zavartalan, zök­kenőmentes az átvétel. Ezt se­gíti, hogy az idén a gabona be- országosan mintegy 16 ezer kombájn — Nógrádban 374 — áll rendel­kezésre. Jelentősen emelke­dett a korszerű és nagy tel­jesítményű gépek aránya. Ezek segítségével, valamint értékesítésével lényegében minden mezőgazdasági nagy­üzemmel kapcsolatot tart, s a kiskereskedelmi takar­mányforgalomban a kapcso­latai a háztáji és kisegítő gaz­daságokkal is midennaposak. Tavaly a mezőgazdasági ter­melésből származó nyers­anyagbeszerzésünk már elér­te a 6 millió tonnát. Gyors ütemben növekszik a forgal­munk a takarmányértékesítés­ben is. Az állattenyésztésben szükséges takarmány 50 szá­zalékát a mezőgazdasági üze­mek iparunktól szerzik be. A kenyérgabona felvásár­lása és raktározása mellett tehát nagyon nagy figyelmet kell fordítani ezekben a he­tekben is a keveréktakarmány­gyártásra és a biztonságos ta­Ez év januárjában automata dobozhajtogató és ragasztógépet helyeztek üzembe a Globus Nyomda rétsági gyáregységében. A DIANA elnevezésű NS ZK gyártmányú masina 65 ezer darab dobozt hajtogat, ragaszt és csomagol óránként. — bábel-felv. — a termelőüzemek birtokában kaiynáryellátásra. Ezt köve- levő szárító-, tisztító- és szál- teli tőlünk a mezőgazdaság lítókapacitással kedvező idő- egyik legfontosabb ágazata, járás esetén a betakarítás 12 az állattenyésztés, a hústerme- —14 nap alatt elvégezhető. A lés és éppen ezért utasítottuk a mezőgazdasági üzemek és a felvásárló vállalatok azonban felkészültek a kedvezőtlen időjárásra. Erre szükség is volt, hiszen július első napjai­ban megérkezett az eső, lelas­sult a betakarítás üteme, s több helyütt munkába kellett állítani a szárítóberendezése­ket is. Ez nagyon fontos, hi­vállalatainkat, hogy tegye­nek meg mindent a zavarta­lan takarmányellátás érde­kében. A kistermelők takar­mányvásárlásának elősegí­tésére ma már 2998 helység­ben 5249 elárusítóhelyen ér­tékesítünk kooperációs part­nereinkkel együtt takarmányt. Az Idén a felmérések szerint szén így lehet csak biztonságo- 3 és fél millió tonna ipari ab­san megmenteni a termést, be­takarítani az idei gabonát. A gabonaipar árufogadási és -elhelyezési lehetősége újabb. korszerű raktártele" oek belépésével, az elmúlt év­hez képest javult. Napi .12 órás átlagos nyitvatartással raktakarmány-termelést kell biztosítanunk, ez százezer ton­nával nagvobb mennyiség az előző évinél. Mindezek mellett fel kell készülnünk a kukorica felvá­sárlására. s fontos feladatunk a továbbiakban is a lakosság számolva, mintegy 280 ezer és az élelmiszeripar liszt-, hán- tonna gabonát tudunk fogad- toltrizs-, hántoltborsó- és hán- ni naponta, s ez a tavalyival toltárpa-ellátása. szemben körülbelül *30 ezer A gabonaipar több mint 22 tonnával több. ezres kollektívája jól tudja, Az áru fogadásához 510 te- hogy munkája eredményétől oiilésen. 960 át.vevőhell vei ielentős mér+élrhAn fííco lepülésen, 960 átvevőhellyel jelentős mértékben rendelkezünk. Az esetleges ország biztonságos torlódások elkerülésére még így is a legszorosabb együtt­működésnek kell kialakulnia a mezőgazdasági üzemek és az átvevőhelyek között. Az el­múlt évekhez hasonlóan, eb­függ az, kenyérel­látása, ugyanakkor a zavarta­lan takarmányforgalom meg­teremtése. Ezért kell most a mezőgazdasági üzemekkel együtt, kettőzött erővel dol­goznunk, hogy a megtermett ben az évben- is rendkívül gabona biztonságos fedél alá fontosnak tartjuk a szárítás- kerüljön, ban és a tisztításban való Cs. F. r NÓGRÁD - 1979. július 13. péntek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents