Nógrád. 1979. július (35. évfolyam. 152-177. szám)

1979-07-12 / 161. szám

AZ IGAZI KÁRVALLOTT... Máté György: ANGLIÁI H. A T£? Marlowe ötfelvonásos drá­máját — melynek elme II. Edward — Brecht és Feucht- wangár háromíelvonésos mü­vét dolgozta dt. Brecht korai művét egy évtizeddel ezelőtt á szolnoki Szigligeti Színház már műsorára tűzte. Az Ang­liai II. Edward élete ezúttal más fordításban, Tandori Dezső munkája nyomén ke­rül a televízió képernyőjére. — Ssm nem egy brechti, sem pedig egy marlöwe-1 mű- vet kell várni, ' .mivel szá- momra másodlagos volt a fel­dolgozott mű íUlnháztörténeti múltja — mondta Horváth Z. Gergely ^rendező — Olvas­tam egy művet, s abból akar* tam tévéjátékot csinálni Nem éreztem csábítást, ezért •nem ültettem'1 a műre sem a későbbi Breehtet, sem pe- dig a korábbi Marlowe-t. Ma­ga a dráma viszont olyan, amelynek ereje a szíhészek- kel együtt engem is elraga- dott. Mi is történt valójában a XIV. század elején? A drá­ma alapjául szolgáló esemé­nyek sorából kiemelkedik I. Edward halála, amelyet, kö­vetően trónra lépett II. Ed­ward — tulajdonképpen itt kezdődik a dráma, Az új ki­rály ugyanis hazahívta ke- gvencét, akit a legkülönfé­lébb hatalommal ruházott fel Érthető módon magára hara- gítva ezen intézkedéseivel a rendeket, akik a kegyenc el­távolítását követelték. Etlen- k&ő esetre polgárháborúval fenyegetőztek. . A gyenge király a polgár­háborút választotta, amelynek elvesztését követően lemon­datták trónjáról. Később pe­dig meggyilkolták. Mindenki n hatalomra tört. senkit nem kímélve A dráma tegfőbb tanulsága, hogy az egyéni, öncélú akciók mindig tra|é­j _______—______.... - ■. — d iákhoz vezetnek, amelyek első számú kárvallottja a nép. — A jogi egyetemet végez­tem. ezután kezdődtek kései diákéveim — emlékezett pá­lyafutása legfqntosabb állo­másaira Horváth z. Gergely. — Előbb rendezőasszisztens lettem a Magyar Televízió drámai főosztályán, majd fel­vételt nyertem a Színház- és Filmművészeti Főiskola nap­pali tagozatára. 1973-ban diplomáztam, azóta a lévében dolgozom. Ma is szívesen em­lékszem vissza Anatole France A lúdlóbkirálynő című művéből készült tévéjátékomra, amely' egyben a diplomamunkám is volt. Közeláll hozzám Kassák Lajos. Egy ember és többiek; Valamint Krúdy Gyula Nap­raforgó című alkotásainak té­véváltozata. Évek óta foglal­koztat a színházi rendezés gondolata a közelmúltban sor is került az első kirándu­lásra. A debreceni Csokonai Színházban érv vittem színre RozeWicz Kartoték-ját. Ez idő tájt éppen a Krúdy mű­veiből készült Bolondok kvár­télya című színes tévéíílrn utómunkálatait Végezzük. Az egy hét alatt telerekor- dingra vitt Angliai II. Edward élete szereplői között Jordán Tamás. Kozák András. Sza­kács Eszter és Koltal Róbert alakítja a mű kulcsfiguráit. j, k. A magyar tudomány arcképcsarnokából Bemutatjuk Holló János akadémikust Holló János akadémikus ne­vét sokan Ismerik olyanok is, akik nem foglalkoznak, tudo­mányos munkával. Hiszen ő kezdeményezte és vezette azo­kat a kutatásokat, amelyek a Budapesti Műszaki Egyetem mezőgazdasági kémiai techno­lógiai tanszékén a VEFEX-el- jórás kidolgozását eredményez­ték. A zöld növényi részekből fehérjét előállító módszert az újságírók „zöld atombombá­nak” nevezték el, utalva arra, hogy bevezetése robbanássze­rűen megváltoztatja az állatok takarmányozását és megoldja az ellátás gondjait. Holló akadémikus tevékeny, dinamikus egyéniség, közvet­len, segítőkész ember. Sok el­foglaltsága ellenére is szíve­sen beszél életéről, munkájá­ról. Szentesen született 1910-ben. Apja vasúti mérnök volt. Kö­zépiskolába Jászberényben járt. Az akkor József Nádor nevét viselő Budapesti Műsza­ki Egyetemen 1941-ben vég­zett, mint 'vegyészmérnök. A háború után a Kőbányai Sör­gyár laboratóriumába került. Egyetemi doktori disszertációja a különböző hőmérsékleten csíráztatott árpa enzimeinek vizsgálatával foglalkozott. A gyár államosításakor műsza­ki igazgatóvá nevezték ki, de meghívták előadni a Műegye­temre Is. 1952-től tanszékve­zető a mezőgazdasági kémiai technológiai tanszéken. 1956- ban egyetemi tanárrá nevezték ki. 1952-ben lett a kémiai tu­dományok kandidátusa, 1937- ben pedig a tudományok dok­tora. Munkatársaival együtt megvalósították a vegyészmér­nökképzésben a félüzemi ok­tatást, amely nemzetközi el­ismerést váltott ki. Ezt pél­dázza, hogy a bécsi műegye­tem diákjait ide küldik kö­telező gyakorlatra. A Magyar Tudományos Aka­démia 1907-ben választotta le­velező tagjává Holló Jánost. Székfoglaló előadásának címe: „Biológiai iparok műveleteinek néhány elméleti és gyakorlati kérdése” volt. 1976-ban az Akadémia rendes tagjává vá­lasztották, az újabb székfog­laló a biomérnöki kutatásait taglalta az ezredforduló prob­lémái tükrében. 1935—57 és 1963—72 között az egyetemen a vegyészmér­nöki kar dékánja volt. 1972- ben az MTA Kémiai Kutató Intézetének igazgatásával biz­4, NÖGRÁD - 197». ták meg. Egy sor szakmai és társadalmi tisztséget viselt vagy visel: volt az ÉDOSZ alelnö- ke, és megalakulásakor a Ma­gyar Élelmiszeripari Tudomá­nyos Egyesület főtitkára (amelynek jelenleg társelnöke.) Az Akadémia műszaki ké­mia! bizottságának és több hemzetközl mezőgazdasági és élelmiszeripari bizottságnak, társaságnak elnöke. A bécsi műszaki egyetem díszdoktora, megkapta a francia „Akadé­miai Pálmarend lovagja” ki­tüntetést, és a Kutatási és Találmányi Érdemrend pa­rancsnoki fokozatát, a Lengyel Tudományos Akadémia Koper- nlkusz-érmét, Itthon a Munka Érdemrend arany fokozatát, 1975-ben pedig az Állami Díj első fokozatát. Az Akadémia legnagyobb kémiai kutatóintézetének igaz­gatójaként nehéz tudomány- szervezési, kutatásirányítási feladatokat kellett megolda­nia. Az intézet vezetőivel és kutatóival együtt egyre in­kább sikerült megvalósítaniuk az alapkutatás és a gyakorlat igényeinek összehangolását. Ez azt Jelenti, hogy elsősorban olyan problémák megoldásán dolgoznak az intézetben, ame­lyek nemcsak tudományos szempontból érdekesek,, ha­nem a népgazdaság előtt álló feladatokhoz is kapcsolódnak, Az Állami Dijat a VEPEX- eljárásért kapta. Köztudott, hogy a világ számos országá­ban élelmiszerhiány van. Az egészséges táplálkozást biztosí­tó állati fehérje elóállítósához viszont főleg növényi eredetű takarmány szükséges. A nagy­üzemi állattartásnak pedig igen nagy a fehérjeszükségle­te. A zöld növényi részek (le­vél) feldolgozására szolgáló eljárás — melynek során a növényi nyersanyagot lé- és július 12. csütörtök rostfrakcióra bontják, majd a présléből kivonják a fehér- jekoncentrátumot — terméke igen jó takarmánynak bizo­nyult. Az egygyomrú állatok (baromfi,’ sértés) etetésére ki­válóan alkalmas, nagyrészt helyettesíthető vele a drága import szója és halliszt. Ezek az eredmények hosszú évek széles körű, alapkutatásokra tá­maszkodó, jól szervezett cso­portmunkának köszönhetők. 1972 óta működik Tamási­ban a VEPEX-eljárást hasz­nosító üzem. Az Állami Terv­bizottság 1976-ban hozta létre a VEPEX Fővállalkozási Iro­da Rt-t, amely részben know­how- és licencértékesítéssel, részben üzemek építésével igyekszik kihasználni azt az előnyt, amellyel a levélfehér- je-gyártás technológiájában ma még — a világ minden ré­szén egyre intenzivebbé váló kutatási és fejlesztési eredmé­nyekkel szemben — rendelke­zünk, Külföldről egyre többen érdeklődnek a magyar ered­mények iránt: a japán MIT­SUBISHI Co. már megvette, az USA legnagyobb élelmi- szeripari konszernje, a Swift Co. pedig a nyugati féltekén értékesíti az eljárást és így ez év őszén Dániában már meg­indul a levélfehérje a VEPEX- technológta alapján. Itthon és több külföldi or­szágban nagyüzemileg is meg­valósították Holló professzor­nak a munkatársaival együtt kifejlesztett szennyvíztisztítási eljárásait, Uzemesítették az általuk kifejlesztett karbnmid- komplexek és addukteljárást, ami a kérődzők takarmányo­zásában — toxlkusság veszé­lye nélkül —• helyettesíti a fehérjét. Holló professzornak sok el­foglaltsága mellett, kevés sza- ban ideje marad, hiszen okta­tási, kutatási, vezetői szak­mai-közéleti tevékenységén kívül társadalmi munkát is végez. Mégis, ha teheti, szí­vesen olvas szépirodalmat, vagy zenét hallgat, színházba, kiállításokra jár. Élete, munkássága példát mutat arra, hogyan lehet és kell a kutatások témáját ki­választani, majd a munkát vé­gezni ahhoz, hogy mind el­méleti, mind gyakorlati je­lentőségű eredmények szület­hessenek; hogyan kell a ■ ku­tatóknak arra törekedniük, hogy tevékenységük révén egy­re jobban megismerjük a vi­lágot, hogy egyre értelme­sebben, boldogabban élhessen az emberiség. Szatmári Jenő István KINCSES ATTILA III. Az arany szerepe A nomád, rab­szolgatartó társa­dalmakban az arány nem csak a gazdagságot, de az előkelő társadal­mi-katonai rangot is . jelképezte, Aranyhoz nehe­zen lehetett hoz­zájutni, feldolgo­zása sok munka­erőt igényelt. Aki aranyos ffiarkojá- tú karddal menf a csatába, ‘azt eleve ■ vezérnek, tisztnek tekintette minden­ki. A sírba teme­tett arany haj-, kar- és nyakdlsz. a gyűrű, az ara­nyozott szerszám biztos jel arra, hogy viselője éle­tében előkelő fér­fi, vagy asszony volt. A középré­tegnek már nem jutott arany — kénytelen volt bronztárgyakkal megelégedni. A hun ötvös-iparművészet jól megkülönböztethető a kí­naitól is, a bizáncitól is. Arany edényei két a természet, a növény, és állatvilág for­makincséből vett, sajátos íz­léssel arányosított motívu­mokkal díszítették. Nemes­fémből ötvözött tálaik, kely- heik és ívókürtjeik az áldozó bronzüstök miniatürizált má­sai, vagy azok , formaelemeit viselik magukon. A Kercsben, vagy a poltavai kormányzóság Perescsepina községénél talált késői hun aranyedényeken a hun ' ízlés e jellegzetességei mellett a Fekete.tenger vidé­kének görög városaiban szó*, kásos formák Is megtalálha­tók. A hunok óriási területen végrehajtott „nagy menetelé­sének” mentén gyakran talál­nak hun aranyedényeket és más használati tárgyakat. A stílusukon fel lehet ismerni a jellegzetes . motívumok mellett a helyi szokások hatását is. Abban azonban nincs eltérés, hogy az arany birtoklása é3 feldolgoztatása a nemzetség­fők és más előkelőségek állan­dó kiváltsága volt; a kincs egy részét az utód örökölte, a kisebb értékek azonban a sírba követték tulajdonosukat. Nincs tehát semmi meglepő Priszkosz leírásában. A pom­pa nem a hunok sajátja volt: abban az időben minden gaz­dag országban hivalkodva fo­gadták a távoli vendéget. Ez is bizonyította a vendéglátó ország gazdagságát, erejét, A hunokban bizonyára sokszoro­san élt a vágy: elkápráztatni a „fejlett Európát”. Priszkosz Rhétor esetében ez teljes si­kert hozoét. A követ nem csak elismeréssel, de aggodalommal is emlékezett meg a hun elő­kelőségek körében eltöltött rö­vid időről; „barbárok, lgaz.de kinccsel pótolják műveltségi hiányaikat.” Azok a korabeli történelem­könyvek, krónikák a késői 1 kútforrások sokféleképpen áb­rázolják Attilát és hunjait. A tivugatrómai források (hason­lóan az Ötszáz évvel fiatalabb kínai irodalomhoz) „lóhúson nőtt barbárnak” mondják a hunokat és „isten ostorának” Attilát. Kincsét, gazdagságát a rabló-fosztogató harcmodornak tulajdonították. A germán-né­met források — elsősorban a Nibeltmg-ének rávortatkozó fejezete alaolán — Attilát klnesre éhes főúrként mutat­ják be. Szép germán asszo­nyának magánszenvedélve is hidegen hagyja: a vérbosszú­ra vágyó fehérnépnéí sokkal ’óbban érdekli annak előző férje. Siegfried után várható aranyöröksége, a Nibelung- vagyon. . . Ettől lényegesen különbözik a XIX. században nálunk ke­letkezett romantikus irodalom Attila-képe:v világverő, bölcs király volt: példát vehet róla a magyarság. Es gazdag volt, mérhetetlenül gazdag. Ha ehhez hozzávesszük a hun magyar rokonságról köl­tött, minden alapot nélkülöző meséket (Hunor és Magor ese­te a csodaszarvassal, Buda ha­lála, Csaba és Aladár viszá­lya, Csaba népének erdélyi letelepedése) és azokat össze­vetjük a magyar törvénykönyv örökösödési jogalkotáséval, az elidegeníthetetlen hitbizo- mányokról az 1862. október 9-i királyi leiratban hozott rendel­kezésekkel, előttünk áll az épület alapja: Attila, a hunok egyedüli jogos örököse a ma­gyarság, Innen egy lépés még és kész az elképzelés: „ha megtalálom, csak az enyérp a kincs.” (Következik: Önjelölt örökösök) Könyvtári látogatás * * Ahol nincs vakáció Nyár van, talonba kerül­tek az i&kolai felszerelések, a gyermekek élvezik a vakáci­ót, A azéceényi nagyközségi könyvtárban élénk a gyer­mekforgalom, nyoma sincs a szünetnek. — Nálunk fordított előjel­lel jelentkezik a nyári szü­net. A gyermekeknek a hosz- szú nyári hónapokban több idejük van arra, hogy ked­venc írójuk könyvelt lapoz­gassák, — vélekedett Fa­sching Kdrolyné, a könyvtár vezetője. Tőzisér Viktor barátjával az ifjúsági könyvek között vá­logat. — Melyik könyvet kere­sed? — Verne Gyula könyvét. — Szeretsz olvasni? — Igen. Különösen az ifjú­sági és a kalandregényeket kedvelem. — És ilyenkor nyáron, ami­kor nem kell tanulni, az olva­sás helyett nem lenne jobb inkább focizni, játszani? — Azt is nagyon szeretek, De, hogy nem járok iskolá­ba, így jut Idő mindenre. A könyvtárnak 446 általá­nos Iskoláskorú olvasója van. A forgalom arról tanúskodik, hogy az olvasásban a gyerme­kek nem tartanak vakációt. Az egyént kölcsönzés mellett gyakori vendégel a könyvtár­nak a na •’közi lakói. Ezeken a gyermekfoglalkozúsokon a tanulók, uktív, cselekvő sze­replőkké lépnek elő. Mit le­het kezdeni öt mesefiguré- vál? Csodálatos dolgokat. A hősöket még a mesében Is ne­héz komoly kalandokon vé­gigvinni. izgalmasabbnál iz­galmasabb bonyodalmakat teremteni. Mindez ott szüle­tik meg a gyermekek pici fe­jében; a saját fantáziájuk, igazságérzetük szerint szö­vik a mese szálait, Es min­den történetnek egy a vége: győz a jó, elbukik a rossz, diadalmaskodik az igazság. Ha ezek a rögtönzött, a gyer­mekek által kitalált kié me­sék nem is kerülnek be a legszebb magyar mesék kö­tetébe, azért jó szolgálatot -tesz­nek abban, hogy megmozgat­ják a tanulók fantáziáját, gondolati és érzelmi világát. A gyermekfoglalkozásokon megelevenednek ismert és kedvelt mesealakok. Márkus Terik*, Treso Zsuzsika, Varga Zsolt, Slezák Andrea, Kő­vágó Péter, Ocsovai József és a többiek a rögtönzött és előre készített jelmezekbe bújnak, hogy a játék sorén Igazán azonosulni tudjanak hőseikkel. És m*.s mindig nem ért véget * a foglalkozás. A gyermekek lerajzolják mind­azt, ami a foglalkozáson, a látott és elhangzott mesékben a legjobban tetszett. Rigó Viktor és Fűzi Csilla a sár­kánnyal vívott csatát örökí­tette meg. Farkas Beatrlxet a medve és a szúnyog nem mindennapi találkozása ih­lette meg. — Nagyon szívesen fo­gadjuk a gyermekcsoportokat — magyarázza a könyvtárve­zetője —, nálunk nincs vaká­ció. A nevelőkkel egyeztettük a programot, a nyáron a nap­közisek többször is ellátogat­nak hozzánk. Szívesen foga­dunk gyermekműsorokat; legutóbb az öblösüveggyár amatőr színjátszói' „Ha én felnőtt volnék” című irodal­mi összeállítású műsorukkal vendégszerepeitek nálunk. Szavalóverseny, zenehallga­tás, vetélkedő, mesedélefőtt és egyéb színes, változatos prog­ram várja a nyáron a sok­sok könyv mellett a szécsényi nagyközségi könyvtárban a gyermekeket. Sz. F. IVIai tévéajánlatunk 18.33: Kettőn áll a vásár... A veszprémi kutatóintéze­tek munkájával és helyzeté­vel foglalkozunk ebben a ri­portműsorunkban — mond­ja a szerkesztő-riporter Csur- gay Judit. — Azt kerestük, hová merre vezetnek a szálak az Intézetekből. A választ a gyári szakemberek adták meg kérdéseinkre, I mégpedig a gyorsaságra, a kockázatvál­lalásra és a helyzetmegíté­lési tényezőkre hivatkoztak. Kettőn áll a vásár minden esetben, mert a partnerek magatartása, reagálása dönti el olykor a kutatási eredmény jövőjét. így kerestünk fel három partnert. A Kőbányai Porcelángyárat, amely vállal­va a legnagyobb kockázato­kat is, profilváltásra kény­szerült, e olyan kerámiaféle­séget kezdett gyártani, amely nemcsak a KGST-országok igényeit elégíti ki, hanem tő­késmegrendeléseknek is te­ret nyitott. Megvizsgáltuk még a Mezőhegyes! Cukorgyár, valaminta Fűzfői Nitrokó- mai MífVek partnerkapcso­latait is. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents