Nógrád. 1979. július (35. évfolyam. 152-177. szám)

1979-07-12 / 161. szám

* A Romhányi Építési Kerámia gyárban havonta 350 ezer padló- és falburkoló lapot készítenek. A főbb minőség érdekében a ’apók válogatás át szortírozógépen osztályoz­zák három felé. Képünkön, Imre Sándorné és csoportja a csillagmintás padlóburkoló lap válogatását végzi. Gépparkbövités - lehetö/eq olcsóit Több lábbeli, jobb minőség Gépparkjának gyarapítására, korszerűsítésére tudatosan tö­rekszik a Salgó Cipőipari Szö- vetkezet. Viszonylag kis ter­melőegység lévén — alig va­lamivel több, mint 200 dolgo­zót foglalkoztat — nem for­díthat csillagászati összegeket gépvásárlásra. Olcsóbb meg­oldásokat keres és talál. A legutóbbi két esztendő­ben mindössze félmillió fo­rintot költött a szövetkezet termelést bővítő beruházásra. Ezzel a befektetéssel megdup­lázódott a cipőgyártás, ami az új gépek hatékony alkalmazá­sára utal. A cipőgyártás növekedésé­nek egyik Rákfenéje volt ko­rábban, hogy a cipőfelsőrész- készítő üzern teljesítőképessé­ge az aljagyártóénak csudán felét - érte' el. A szövetkezet kénytelen volt bérmunkában megcsináltatni a hiányzó fel­sőrészeket. Az idén összehan­golták a két üzem kapacitá­sát. Ezek szerint a tavalyi 300 párral szemben — az idén na­pi 600—650 pár a szövetkezet teljesítőképessége. Kiiktatott holtidők Jót tett a termelékenység­nek az az intézkedés, amely folyamatszervezés segítségével kiiktatta a holtidőket az alap­anyag késztermékké válása útjából. Ugyancsak érezhető hatást keltett a felsőrészkészí­tőben a mozgószalag beépíté­se,, valamint a termelés nö­velését biztosító gépek mun­kába állítása. Emellett jó néhány minősé­get javító célgépét is üzembe helyeztek. Többek kozott kon­túrprésgépet, kantszegezőt, ké- regszögezőt. A jobb minőség­re való határozott törekvés nem is maradt minden ered­mény nélkül: míg a tavalyi esztendő első felében 2,7 szá­zalék reklamációt könyveltek a szövetkezetnél, az idén a ki­fogásolt cipők százaléka nem éri el a 2,2-et. Ennek egy ré­sze is kereskedelmi kifogás, mely a lábbeli osztályba soro­lásával áthidalható. NEMZETI ÉRDEK fl fiéttföznapolt Illanó gőzök Égből kapott energia Áz emberiség évezredes vá­gya, hogy felhasználja a nap energiáját. Történelmi hagyo­mány szerint a görög Arkhi­médész tükrök segítségével gyújtotta fel a Szirakuszára támadó római hajókat. Az al­kimisták, amikor a bölcsek kövét keresték, nemegyszer „tiszta hővel” . — tükrök se­gítségével — olvasztották az anyagokat. Ezek a régi. mód­szerek az ősei a mai nap­kohóknak. amelyeket — szak- kifejezéssel élve — helio- koncentrátoroknak nevezünk. A XX. század elejére a napenergia hasznosításának több módszere alakult ki. A legegyszerűbb és legismertebb az üvegházak rendszere. A. ■ hatalmas prabol at ükrökkel dolgozó heliokoncentrátorok is igen jó hatásfokot érnek el a napenergia hasznosításá­ban. A legmodernebb eljárás, amikor a nap energiáját köz­vetlenül elektromos energiá­vá alakítják. Ezt a módszert már milliók ismerik, hiszen az űrhaiókon, űrállomásokon, űrszerkezeteken napelemeket alkalmaznak. Ma még persze távolról siifcsenek kiaknázva a nap­energia felhasználásából adó­dó lehetőségeit. Ennek igen nagy a jelentősége távlatilag a Szovjetunió déli körzetei­ben. A Tas ken‘ben működő kutatóintézet, amely a nap­energia gyakorlati felhaszná­lásának lehetőségeivel foglal­kozik. igen szép eredménye­ket ért el. Taskentben és Csircsikben már felépültek azok az első kísérleti lakó­házak. amelyeknek központi hőellátó rendszerét napener­gia táplálja. A kísérletek biztatóak. E kísérletek folytatása és to­vábbfejlesztése a I. korszerű energiagazdálkodásban szin­te felmérhetetlen előnyökkel járhat. 814 helyett 263 Csökkent a balesetek száma a kőbányákban ’ Az ÉSZAKKÖ Pestvidéki Kőbányák gazdasági vezetése és szakszervezeti bizottsága néhány nappal ezelőtt értékel­te az üzemigazgatóság első fél­éves munkavédelmi helyzetét. Ezen megállapították: a mun­kavédelmi szemlék hatékony­ságának fokozása, a napon­kénti ellenőrzések, a biz­tonságtechnikai vizsgák és a munkavédelmi őrháló­zat továbbfejlesztése nagy­ban segítették az üzemi bale­setek csökkenését. Az ismere­tek bővítésére 120 fizikai és műszaki dolgozó vett részt biz­tonságtechnikai továbbképző tanfolyamokon, tizenketten ne­hézgépkezelői, huszonötén kő- zetfúrógép-kezelői vizsgát tet­tek eredményesen a budapesti kerületi bányaműszaki felü­gyelőség képviselői előtt. A munkavédelmi helyzet ja­vulását híven érzékelteti, hogy a múlt év első hat hónapja alatt huszonhat, három napon túl gyógyuló üzemi baleset tör­tént és a munkából kiesett na­pok száma 814 volt. Az idei esztendő hasonló időszakában viszont rrfár csak nyolc ilyen baleset következett be, ami 263 napot vont el a termelés­ből. Az ÉSZAKKÖ Nógrád me­gyében Jevő üzemel közül a nógrádkövesdiben 11, a kesze- giben 5 dolgozó szenvedett bal­esetet a tavalyi első fél év­ben, szemben a jelen hasonló időszakának 4, illetve 2 sé­rültjével. Az idén szerezte be a Szö­vetkezet azt a toronyszárítőt is, amely a dolgozók egészség védelmet szolgálja. Működése által ugyaniá nem a közös lég­térben aktiválódik a ragasz­tó, annak illanó gőzei nem szennyezik a levegőt. Előbbiekkel párhuzamosan ösztönző bérrendszert vezet­tek be a Salgó Cipőipari Szö­vetkezetben. Egyenes egyéni darabbérén alapuló csoportbé­rezés alapján részesednek a dolgozók munkájuk értékéből. Cipőt a hulladékba? A szövetkezet cipő javító szol­gáltató tevékenységet js végez: sok energiáját emészti fel' az elavult szolgáltatóhálózat fel­újítása. Mostanában azonban e téren is gyorsabb tempóban haladnak előre. Megtörtént a kistérén vei mozgalmi és szol­gáltatóhoz műszaki átadása, ebben gyorsjavító szalont mű­ködtet a szövetkezet. Az idén decemberben ugyancsak gyors­javító szalont nyit meg a me­gyeszékhelyen, az Arany János úton, Balassagyarmaton pedig a jelenlegi javítót bővíti jö­vőre. Néhány hete, hogy gyors­javítóként dolgozik a salgótar­jáni Tanács úti cipészet, en­nék feltételéül speciális gé­peket szereztek be. Elsőként az országban, alig néhány napja kezdődött a szö­vetkezet vállalkozásában a ga­ranciális cipőjavítás. A ke­reskedelemben értékesített új cipők kisebb tiibáit hozzák helyre. sodrában néh'a megál­lunk és körültekintünk: jó irányba 'haladunk-e? Évfordulók vagy más ünnepélyes pillanatok alkalmával tesz- szük ezt, kiemelkedő események, nevezetes találkozók idején. Maga a nemzetközi hely­zet is ilyen elmélkedésre késztet: jól szolgál­juk-e ebben a gondokkal terhes világban nemzeti érdekeinket, vannak-e szilárd, meg­bízható társaink? Legutóbb Kádár János és Leonyid Brezsnyev budapesti találkozóján fogalmazódott meg e kérdésre a válasz: a két ország kapcsolatai messzemenően szol­gálják a magyar nemzeti érdekeket. Nem mentenek fel sem a kemény munka alól, sem a gondok fölmérésétől, sem a gondol­kodástól, sem az erőfeszítésektől. De bizton­ságérzetet nyújtanak. A nemzeti érdekek szolgálata csgk törté­nelmi mércével mérhető. Visszatekintünk a múltba, számba vesszük a nép sorsfordulóit, levonjuk a tanulságokat és ezek fényében ítéljük meg á jelent. A helsinki záróokmány aláírásakor, még a finn fővárosban lezaj­lott nagy csúcstalálkozón mondta Kádár János, h'ogy Magyarország évszázadokon át a hádak útjának kereszteződési pontján élt és mérhetetlen véráldozatot hozott a fennmara­dásért. Megtanulta becsülni a békét, amely­ben most több mint három évtizede része van. Tegyük hoz^á, nem csak e mozgalmas­ság gyötört, hanem az az állapot is, amelyet hajdan Zrínyi Miklós a kettős szorongatta- tás jelképébe foglalt, s amelyet később nem is olyan régen, így fogalmaztak meg: egyedül vagyunk! 1 Évszázadok nyomták rá így bélyegüket a nemzet sorsára, de ez most alapvetően meg­változott. Nenj hányódunk többé kétes ígé­retek és Hatalmi játékok hullámain. Bizton­ságos, tartós, szilárd rendszerhez tartozunk, társunk e szövetségben a Szovjetunió, az a világhatalom, amely katonailag kikezdhetet­len, 'politikailag nagy tekintélyű, gazdasági­lag segítőkész. Ném vagyunk töbhp egyedül. Nézzünk szét a világban! Soha nem volt még nemzeti érdekeink fölmérése szempont­jából meggyőzőbb a kép. Mindenki társat, támaszt keres. Még a Nyugat erős hatalmai is elbizonytalanodtak, érzik: nem állhatnak meg' egyedül, függenek másoktól, erkölcsi és anyagi támogatást várnak, s ösztönzést egy­mástól. Energia, nyersanyag, pénzügyek, fegyverzet, társadalmi mozgalmak, válsá­gok... Nagy változásoktól terhes a világ. Szerencsés helyzetbén van e' szempontból Magyarország. Biztonsága megalapozott, s mert a szocialista kapcsolatok a kölcsönössé­gen alapulnak, mert mindenkinek van olyan tulajdonsága, képessége, amely a másik szá­mára is hasznos, szükséges — hazánk is kész erejéhez mérten támogatni szövetsége­seit. Milyen hát a nemzeti érdekek szolgálatá­nak mérlege? Gazdaságúnk külső szükség­leteit alapvetően garantálja a szövetségi rendszer, tervszerűen dolgozhatunk. Érezzük ugyan a külső viharokat, de azok átszűrtén érkeznek el hozzánk. Megmutatkozott ez a helyzet azokban a beszédekben, tervekben és döntésekben, amelyek nemrég hangzottak el, kerültek asztalra a szocialista gazdasági kö­zösség harmincadik évfordulója alkalmából tártott moszkvai ülésen. Tekintélyes rész raj­tunk, magunkon múlik tehát: mennyit és ho­gyan gyümölcsöztetünk ezekből az előnyök­ből. De túl a gazdaságon, hazánk a kormány kiegyensúlyozott politikája, emberséges szem­lélete következtében tekintélynek örvend a föld más tájain is. Soha a modern nemzeti lét egy-másfél évszázada alatt nem volt ilyen jó kapcsolatunk a külfölddel. A világ isme­ri (Magyarországot. Milliók utaznak hozzánk és' millióstzámra látogatunk a határon túlra. Becsüljük és élvezzük a békét, azért küz­dünk erőnkhöz mérten karölve a Szovjet- ' unióval, hogy se itt, se másutt Európában ne húzódjon többé a hadak útja. S minden nehézség ellenére több reménnyel 'tesszük ezt, mint bármikor a múltban. Ünnepélyes pillanatokban a nép sor­sa, a nemzeti érdek szép, veretes mondatokban fogalmazódik meg. Va­lójában a hétköznapok céltudatos tevékeny­sége szolgálja. ezt a célt: munkánk itthon, s az összefogás, együtthaladás szövetségese­inkkel. Ember és üveg « Nem tesznek semmi különöset ? Rájuk mondják, a becsüle­tes munkát vég iá, tisztességes családi éietet élő emoerekre: „szürke” életet élnek, mono­ton egymásutániságban tel­nek napjaik. Tanulnak, szak­mát szereznek. dolgoznak, gyereket nevelnek. Nincsenek nagy vágyaik, megvalósítha­tatlan elképzeléseik. Ök azok, akik nem tesznek semmi kü­lönöset... De vajon valóban így. van-e?! legalább ötven Évig Kakuk Zoltán a salgótarjá­ni öblösüveggyár 1-es üze­mében a B kemencénél dol­gozik üvegfúvóként. A talpas poharak szárát készíti, napon­ta 80—100 darabot. így vall életéről: — Gyerekként, tizenhárom éves koromban kerültem a. vállalathoz 1943 márciusá­ban. Édesapám önkéntesként részt vett a spanyol polgár- háborúban és 1936-ban nyom­talanul eltűnt, biztosan ki­végezték... a nővéremmel, édesanyámmal hármasban maradtunk. Hát ezért kellett elmennem dolgozni. Behor­dófiú voltam és kilenc pengőt kaptam egy hétre. Ebből né­ha-néha levontak egy pengőt. A felszabadulás itt ért az üveggyári kolónián, egy pad- 1 áss zabában laktunk. Az öt­venes években szakmásították a mesterségemet, akkor let­tem hivatalosan üvegfúvó és a mai napig csinálom. — A 'feleségem kilenc éve halt meg. Négyéves fiú, ti­zenegy éves kislány maradt utána... Felneveltem őket be­csülettel. A lányom tavaly ok­tóberben ment férjhez — itt dolgozott a gyárban üvegcsi­szolóként —i most otthon van, neveli Anitát a kisunokámat. A fiam szobafestó-mázoló sze­retne lenni, remélem sikerül megvalósítania elképzelését. Nekem már csak négy és fél évem van a nyugdíjig — ta­lán megérem — és az a leg­főbb kívánságom: legalább ötven évig kapjam azt a kis pénzecskét! Nem kell, hogy sok legyen, csak sokáig adják. NEM SZERETTEM SOHA Szabó Tibor, az öblösüveg­gyár GYEGO-műhelyében dol­gozik szerszámkészítő eszter­gályosként. Az üveggyártás­hoz nélkülözhetetlen formákat állítja elő. — Leszerelés után, 1953-ban kerültem a műhelybe és azóta itt tevékenykedek. Nem sze­rettem soha a vándoréletet. Lesz elég szörp Az időjárás alaposan bele­szólt a bogyós gyümölcsök ter­mesztésébe. Földieperből. málnából, ribizliből a terve­zettnél kevesebbet szüretel­tek Drégelypalánkon, a közös gazdaság földiéin. Az ezen gyümölcsökből készülő ször­pök alapanyaga is kevesebb lett. A rossz termés ellen- súlyozására más termőhelyek­ről gyümölcslevet. Példán] Jugoszláviából is ér­kezett nréselt. natúr málnaié, így már teljesíthetik a hazai és külföldi fogyasztók meg­rendeléseit. A sziruDDá főzött szörpöket — képünkön — ki-- sebb űrtartalmú üvegeken kívül műanyag kannákban is szállítiák. — kulcsár — Nincs szándékomban elmen* ni innen. Megtaláltam a szá­mításomat. Igaz, értek kudar­cok is — főleg személyi kér­dések, kisebb-nagyobb ellen­tétek merültek fel köztem és vezetőim között a sok társa­dalmi elfoglaltságom miatt — de soha nem adtam' fel a harcöt, és eszembe sem ju­tott más munkahely után néz­ni. — Teljesítménybérben dol­gozom. Pillanatnyilag Olivot* to pohárformáfenéket ké­szítek, naponta 10—13 dara­bot. Szeretem a szakmámat. Jó érzés kézbe venni, simo­gatni az általam gyártott munkadarabot... Büszke va­gyok rá, hiszen én csináltam! — A nejem is itt van az üveggyárban, a termelési osz­tályon programozó. Van egy kocsink, amivel bejárjuk az ország legszebb tájait, váro­sait. Néha • csodálkozunk, mi­lyen furcsa nevű falvak is vannak nálunk. Addig nem megyünk külföldre, amíg meg nem ismertük hazánkat, gyönyörű országunkat. AZ 1FJŰ TITÁN Maróti Béla automatizálási üzemmérnökként tevékenyke­dik a gyár 3-as üzemében az F—G kemencénél. Róla az a hír járja, hogy délután, éj­szaka is ott látni a mormogó masinák mellett és bár üzem­mérnöki képesítéssel rendel­kezik, mégis munkásként te­szi a dolgát. — Kazincbarcikán az au­tomatizálási főiskolán tanul­tam, és mivel szerződést kö­töttem az öblösüveggyárral; 1977. augusztus 18-án léptem be először az első munkahe­lyem kapuján. -A szervezési osztályon kezdtem. Megbí­zott munkám egy hónapig nem volt. csak ismerkedtem a vállalattal. Abban az időben már folyt az új olasz, nyugat­német automatagépek besze­relése. Ezeken fúvott árut, palackokat, búrákat készí­tünk, és sajtolt termékeket gyártunk. — Nincsenek nagy vágya­im, elképzeléseim.' Ezután is lelkiismeretesen fogok dol­gozni — most helyettesítő mű- . vezető vagyok —, meg aka­rom érteni az üveggyártás technológiáját, és még vala­mi... nyugodt, csendes, ki­egyensúlyozott családi életre vágyom! t. j. NÓGRAp — 1979. július 12. csütörtök 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents