Nógrád. 1979. július (35. évfolyam. 152-177. szám)

1979-07-12 / 161. szám

Körülvették Managuát Broinvn SüLTröl menekülnek a somozisfák Nicaraguából A Costa Rica-i Liberia re­pülőterét elhagyták az ame­rikai C—130 Hercules típu­sú repülőgépek és a két nagy méretű katonai helikopter, valamint az ezekkel érkezett tengerészgyalogosok és biz­tonsági erők. Az amerikai katonák Rod­rigo Carazo Odio elnök enge­délyével szálltak le vasár­nap Costa Ricában, azzal az indokkal, hogy .,szükség ese­tén kimenthessék a még Ni­caraguában levő amerikai­kat”. Miután azonban az államfő az ország alkotmá­nyának figyelmen kívül ha­gyásával, a kongresszus hoz­zájárulása nélkül adta meg az engedélyt,' a kongresszus hosszas vita után 29—21 arányban úgy döntött, hogy visszavonja az elnöki enge­délyt. Costa Ricában ked­den egész nap tömegek tün­tettek az Amerikai jelenlét ellen. Managuában kedden Somo­za bunkerében fogadott né­hány amerikai újságírót. A diktátor kijelentette: ha az amerikaiaknak nem sikerül számára elfogadható átmene­ti kormányt kineveztetni és nem kap garanciákat a nem­zeti gárda és liberális párt­ja fennmaradására, katonai veresége esetén gerillajiábo- rúba kezd. * * Somoza azt állította, hogy az utóbbi napokban Izrael és Argentína beszüntette az eddigi fegyverszállításokat. ■ Eddig csupán a Somoza tu­lajdonában levő Lanica lé­gitársaság egyetlen megma­radt utasszállító repülőgé­pén mintegy 50 000 személy hagyta el Nicaraguát. Egy repülőtéri alkalmazott sze­rint ezek közül igen sokan a gárda tisztjei, azok családtag­jai, valamint magas rangú politikai személyiségek vol­tak. Ezt a kijelentést erősíti meg az a-tény, hogy Somoza kedden elrendelte: a nemze­ti' gárda tagjai közül kizáró­lag azoít távozhatnak az or­szágból, akik erre vonatko­zóan Somoza személyes alá­írásával ellátott engedélyt mutatnak fel a repülőtéri ha­tóságoknak. Managuai jelentések sze­rint végképp kudarcba fúl- ladt a gárda Masaya elleni támadása. A sandinisták je­lenleg 26 várost tartanak a kezükben és a felkelők csa­patai minden irányból elin­dultak a főváros bevételére. Miközben a harci kudar­cok folytán egyre csökken a gárda morálja és jelentős mértékben megcsappant a fegyverutánpótlás is, a sandi­nistákhoz egyes források sze­rint az eddig meghódított városokban mintegy 15 000 fő csatlakozott. A Radio Sandino szerint a polgári lakosság soraiból kikerült 15 000 harcost el tudták látni a szükséges fegy­verekkel, részben a sandi­nisták saját forrásaiból, rész­ben pedig a nemzeti gárda elfoglalt laktányáinak raktá­raiból. A Portugál Szocialista Párt kedden követelte a kormány­tól, hogy szakítsa meg diplo­máciai kapcsolatait a Somoza- rendszerrel, ismerje el -a nemzeti újjáépítés kormányát és adjon magyarázatot azok­ra a híresztelésekre, ame­lyek szerint portugál . cetek fegyvert szállítanak a nicara- guai diktátornak, (MTI) Robbantások Iránban A teheráni rádió közlése szerint ismeretlen tettesek éjszaka " felrobbantották az Ahwaz olajvárost Khorrams- hahr kikötővel összekötő vasútvonalát és bombát dob­tak a khorramshabri pályaud­var épületére is. A robbaná­soknak nincsenek áldozatai és az okozott anyagi kár is el-" enyésző, dé mindkét akció nyilvánvalóan összefügg az­zal a bejelentései. hogy az arabl&kta tartomány önren­delkezéséért küzdő szerveze­tek felmondták a kormánnyal kötött korábbi megállapodá­sukat. dalom győzelme óta eltelt öt hónapban nem történt haté­kony intézkedés a munkanél­küliség felszámolására és a gazdasági feltételek javítá­sára. A khuziszténi helyzettel összefüggésben ismét kiéle­ződött a viszony Irán és Irak között. Teheráni kormánykö­rökből származó értesülések szerint „iraki fegyveresek és iráni ellenforradalmárok” kedden éj jel partra szálltak a Shatt Al-Arab határfolyó egyik szigetén és megütköz­tek az iszlám forradalmi gárda járőrével. Sztrájkok •Az „Olimpic Airways” gö­rög légitársaság' földi irányí­tó személyzete szerdán négy­napos sztrájkba lépett. A sztrájkolok követelései kö­zött szerepel új kollektív szer­ződés megkötése és öt, szak- szervezeti tevékenységük mi­att elbocsátott társuk újbóli alkalmazása. A légitársaság vezetősége a sztrájkot indo­kolatlannak és törvénytelen­nek minősítette, és közölte, hogy mind a külföldi, mind a belföldi járatok lebonyolí­tása a sztrájk ellenére zavar­talan. (MTI) Az Egyesült Államok és a Szovjetunió hadászati erői lényegében egyenlőek és Ame­rika biztonságát hatékonyan szavatolja a második SALT- szerződés, jelentette ki Ha­rold Brown amerikai had­ügyminiszter. A Pentagon vezetője szerdán hangsúlyoz­ta a szenátus külügyi bizott­sága előtt: a SALT-megálla- podás és a további amerikai fegyverkezési tervek „bizto­sítják, hogy az Egyesült Ál­lamok nem marad el a Szov­jetunió mögött”. Brown és munkatársai sok kérdést kaptak a szenátorok­tól, akiknek jelentős részére érezhetően hatnak a SALT ellenfeleinek olyan érvei, hogy a szerződés több előnyt biztosít a Szovjetuniónak, mint az Egyesült Államok­nak. Harold Brown hangoz­tatta: a két nagyhatalom ha­dászati erőinek különböző felépítése ellenére lényegi egyenlőség áll fenn közöttük. Ez az egyenlőség — a szer­ződés alapján — a nyolcva­nas évek közepéig változat­lanul fennmarad, bár az egyensúly a következő évti­zed elején a Szovjetunió, ké­sőbb az USA számára alakul­hat kedvezőbben. A hadügy­miniszter nagy hangsúlyt adott — a már részben meg­valósítás alatt álló — tervek­nek, amelyek alapján több tízmilliárd dolláros költség­gel tovább fejlesztik az ame­rikai hadászati erőket: meg­építik : az „MX” rakétarend-. szert, új interkontinentális rakétákkal felszerelt atom­tengeralattjárókat állítanak szolgálatba, kifejlesztik a cirkáló szárnyasrakéták kü­lönböző típusait, korszerű­sítik a hadászati légierőt. Az órási mértékű fegyverkezés a következő évtizedben is biztosítja az egyenlőséget és a megfelelő „elrettentést” — mondotta az amerikai had­ügyminiszter. (MTI) A khuzisztáni arabok ve­zetője, Khagani ajatollah Khorramshahrban szerdán egy tüntetésen mondptt be­szédében éles szavakkal tár madta a kormányt. Khaga­ni azt bírálta, hogy a forra­A khorramsháhri kikötő kormányzója ugyanakkor ar­ról számolt be, hogy a parti őrség tűzharcban elfogott egy bárkát, amely fegyvert csem­pészett az iráni kormányelle­nes erőknek. Olattzoro súg Tovább nőit a terrorizmus Vietnami reagálás ' A Quan Dói Nhan Dan, a vietnami néphadsereg lapja, kommentárban foglalkozik Li Hszien-nien kínai miniszter­elnök-helyettes interjújával, amelyet a Newsweek című amerikai hetilapnak adott. — Figyelemre méltó — állapít­ja meg a vietnami újság —, hogy a Vietnam elleni újabb csapásról szóló fenyegetések olyan időpontban hangzottak el, amikor Pekingben á két ország viszonyának normalizá­lásáról folynak tárgyalások. — Szolgálhatják-e az ilyen kijelentések a feszültség meg­szüntetését, a tárgyalások ked­vező légkörének megteremté­sét? — teszi fel a kérdést a Quan Dói Nhan Dán, majd rámutat: a határon fennálló feszült helyzet, amelyért Kína a felelős, valamint Li Hszien- nien cinikus megnyilatkozása leleplezi Peking vahjdi szán­dékait. Végezetül a kommentár hangsúlyozza, hogy Vietnam őszintén törekszik a két«ország közötti elvi problémák rende­zésére, de senkinek sem en­gedi meg, hogy függetlensé­gét. szuverenitását, és területi épségét' veszélyeztesse. (MTI) Marton László, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: Aggasztó mértékben nö­vekszik a terrorizmus Olaszor­szágban. Az idei év első fe­lében áz országot sújtó ter­rorizmusnak 23 halálos és 177 "sebesült áldozata volt. Míg a tavalyi esztendő hasonló időszakában 989 terrorista­cselekményt jegyeztek fel, az idei év első felében már 1398- at, tehát a politikai erőszak eseteinek száma több mint négyszázzal több. Figyelemre méltó, hogy a kiszemelt célpontok szóráskö­re egyre kiterjedtebb, s a terroristacselekmények mind inkább összefonódnak a bűnö­zéssel és az alvilággal. A cél­pontok között azonban to­vábbra is a különböző hivata­lok, közintézmények és rend­őrőrsök a leggyakoribbak. Növekedett az Olasz Kom­munista Párt székházal ellen elkövetett merényletek száma is. Egy hét alatt például jú- nfus végén és július elején az OKP hét római párthelyiségé­ben robbantak bombák. Az év első felében ugyan­ennyi volt a politikai terror halálos áldozatainak a szá­ma, mint 1978 első hat hó­napjában — huszonhárom. Az idén tizenhat személyt gyilkol­tak meg orvul, köztük kom­munistákat* középületek őre­it, bírókat. Az áldozatok kö­zül hatan voltak terroristák; hárman tűzharcban estek el, hármat pedig pokolgépek ké­szítése közben ért halálos sze­rencsétlenség. Földrengés Kínában es Japánban Nagy^erejű földrengés pusz­tított a hét. elején Kína kele­ti részén. Az Űj Kína hírügy­nökség szerdai jelentése sze­rint Csiangszu tartományban hétfőn kezdődtek a földlöké­sek, s az felső a Richter-skála szerint hatos erősségű volt. A nagy kiterjedésű körzetben az­óta negyvenszer észleltek né­gyes erősségűnél gyengébb rengést. A kínai hírügynökség sze­rint az egyik kdmmunában tizenegyen meghaltak, s több tucat személy megsebe­sült. Az Űj Kína a sebesültek és halottak, számának közlése nélkül beszámolt arról is, hogy „két- másik kommuná­ban is vannak áldozatok”. A földrengés sújtotta körzetbe mentőosztagokat irányítottak. A földlökéseket egy sor kínai nagyvárosban is észlelték. Japánban szerdán a Rich­ter-skála szerint • 6.1 fokos földrengés rázkódtatta meg a Yokohama és Sendai között fekvő tengerparti területet. 2 NÓGRÁD - 1979, C r a « Nagy meglepetést okozott Olaszországban Bettino Craxi jelölése a kormányfői tiszt­ségre. Amikor Ugo La Maifát, a köztársasági párt nagy te­kintélynek örvendő . elnökét annak idején megbízták a ka­binet megalakításával, őt még valamiképpen elfogadták a ! római „szent háromszögben”, i vagyis a miniszterelnökség palotája, a képviselőház és a szenátus berkeiben. A 45 éves Craxinak adott megbízás azonban megrengette a palo­ták falait. Itáliában hozzászoktak már a kormányválságokhoz. Szer­dán kezdte meg tárgyalásait a szocialisták vezére a köztár­saság 42. kabinetjéről, s a „strandkormány”, vagy a „hídkormány” fogalmát is a Tiberis párjáról kapta szárny­ra a világhír. Most azonban — persze ez a fogadkozás sem újkeletű — tartós kabi­netet szeretnének az ország élére, s ha annak Craxi len­ne az elnöke, akkor megdőlne a kereszténydemokrácia máso­július 12. csütörtök i daléin dik világháború utáni hege­móniája. A Piazza di Gesun, a ke­reszténydemokraták székházá­ban éppen ezért hétfő óta tárgyalás tárgyalást ér. Szem­mel láthatóan megzavarta el­képzeléseiket Sandro Pertini államfő döntése, a szocialista politikus kijelölése. Craxit in­kább ütőkártyának hasz­nálták volna, semmint fősze­replőnek egy olyan játszmá­ban, amelyben a kezükből ki­került az adu. Köteteket ten­ne ki a kereszténydemokrata párt finom húzásainak, olykor otromba, máskor rendkívül elmés játékstílusának elemzé­se. A hatalom sáncait eddig derekasan védték, s ha szük­ség úgy hozta, más pártokat fordítottak szembe egymással. Ezúttal azonban meglehető­sen tanácstalanok. Igaz ugyan, hogy a szocialisták és a kom­munisták viszonya az elmúlt másfél év alatt elhidegült, s ahhoz sem fér kétség, hogy a kapcsolatok megromlásáért éppen a megbízott kormány­főt terheli a felelősség. Csak­hogy a kereszténydemokraták berkeiben éppúgy, mint má­mája i sutt. Rómában tisztábah van­nak azzal, hogy a szocialis­ták irányvonalában néhány­szor már tapasztalhattak jóko­ra pólfordulásokat. Erre utal az II Popolo, a keresztényde­mokraták központi lapja, amely máris „chilei távlatot” emleget, s attól óvja a kije­lölt kormányfőt. Craxi számára most két le­hetőség kínálkozik: vagy csakugyan megteremti a de­mokratikus és haladó erők széles körének együttműködé­sét, s ebben az esetben nem hagyhatja ki a kormányból a kommunistákat sem. Vagy végleg föladja a szocialista párt korábbi orientációját, s a kereszténydemokratákkal osz­tozik a hatalom koncain. Eb­ben az esetben viszont szá­molnia kell pártjának továb­bi gyöngülésével, s az ország súlyos gondjaiért vállalnia kell a felelősséget. Kétségtelen, hogy . Craxi dilemmáira nehéz választ ta­lálni. S éppen ezért nem könnyű döntenie sem! Gyapay Dénes A párt elkötelezett harcosa 75 éve született Rózsa Richárd Köztünk élő kor­társai, harcostársai úgy emlegetik Rózsa Richárdot, mint a hivatásos kommu­nista .forradalmár példaképét. Értelmi­ségi származása is segítetté, hogy fiata­lon megismerkedjék a kommunista ta­nokkal, s legyen ál­taluk elkötelezettje a forradalom ügyének; kieinelkedő harco­sa, majd hősi halott­ja a magyar mun­kásmozgalomnak. 75 évvel ezelőtt, 1904. július 12-én született Budapes­ten. Édesapja út-, vasút- és hídépítő mérnök volt,; aki ‘ fia­inak, Richárdnak és Ferencnek egyaránt lehetőséget terem­tett arra, hogy dip­lomás emberek le­hessenek. Rózsa Ferencet, a Szabad Nép első szerkesztő­jét bátyja,. Rózsa Richárd vezette be az illegális munkába. Iskoláit Zágrábban, Ka­posvárott és Budapesten vé­gezte. érettségi után vegyész- mérnöki oklevelet szerzett. (Egyidőben a. Zeneművészeti Főiskolát is látogatta, ahol fuvolázni tanult.) Diplomája megszerzése után — 1924-ben — németországi, ausztriai tanulmányutat tett, hogy is­mereteit és már addig meg­szerzett nyelvtudását is to­vább gyarapítsa. Hazatérte után gyógyszerárugyárban dolgozott, s mint vegyész tagja lett a Magántisztviselők Szövetsége vegyészeti szak­osztályának. A szakosztály titkára ekkor Fürst Sándor volt, aki a nagy tudású, ha­ladó nézeteket valló Rózsa Richárdot rövid idő elteltével beyonta az illegális mozga­lomba. 1926-ban felvették a KIMSZ-be, Mint a szociálde­mokrata párt baloldali ellen­zékének tagja széles körű is-, meretségre és kitűnő tömeg­kapcsolatokra tett szert. Neve hamarosan ismertté lett a rendőrség előtt is, ezért. 1927- ben, egy időre, vidékre távo­zott.. Apja útépítési munká­latokat vezetett és Rózsa Richárd kubikosként dolgo­zott az építkezésen. Munka után előadásokat tartott a kubikosoknak, agitáeiős és propagandatevékenységet folytatott. Miután visszatért Budapest­re, az Űjlaki Téglagyár labo­ratóriumában vállalt állást, és , illegális- tevékenysége még jobban kiszélesedett. Röpiratokat írt, 1928-ban Ne­mes Dezsővel együtt szerkesz­tette és állította elő az Ifjú Proletár című kommunista lapot. Ekkor lett a KIMSZ központi titkárságának is tagja. 1929 februárjában 51 ifjú­kommunista társával együtt letartóztatták. „Az előállítot­tak kihallgatása során minden eddigi tapasztalatot felül­múló . konoksággal találko­zunk” — jelentette róluk a rendőrség. Tárgyalásukra csak majdnem két év múlva, 1930 őszén került sor. Rózsa Richárdot három és fél évre ítélték. A börtönben nyelve­ket tanult, szakkönyveket ol­vasott, képezte magát. Szabadulása után ismét ak­tívan bekapcsplódoit a moz­galmi munkába. A budapesti pártbizottság tagjaként Sallai és Fürst megmentése érdeké­ben röpiratokat szerkesztett. A két kommunista 1 vezető mártírhalála után, 1932 őszén ismét vidékre ment illegális pártmunkét végezni. A Kom­munisták' Magyarországi Párt­ja parasztbizottságának lett a vezetője. Több mint három évig dolgozott az agrárprole­tariátus és a szegényparaszt­ság között, szüntelenül szer­vezve, tanítva őket. A föld­munkásmozgalom fellendü­lésében nagy szerepe volt. • 1935-ben ismét letartóztat­ták. Egy ez időből keltezett rendőrségi jelentésben a kö­vetkezőket írták róla: „Rózsa Richárd, kommu­nista vezetőségi tag, aki taga­dásával szemben minden va­lószínűség szerint a paraszt­ság területi bizottságának a vezetője. Magas megbízatása mellett szól a nála talált kü­lönleges jelvény. Egy forgat­ható korong és az alatta levő lapon látszólag értelmetlen jelek, melyek a korong hu­zamosabb forgatása után a KMP betűit adják vissza tisz­tán. Továbbá a Rózsa birto­kában talált könyvjegyzék,1 amely a kommunista világ- mozgalom nevezetesebb és értékesebb műveit tartal­mazza, s amelyek jórészt a parasztkérdéssel foglalkoz­nak”. (1935. csendőrségi je­lentés, okt. 25.) Ismét három és fél évre ítélték... 1939 nyarán szabadult á szegedi Csillag börtönből. A1 párt ekkor a Szovjetunióba küldte gyógyulni és tanulni,1 ahol egy tudományos kutató- intézet vegyészeként dolgo­zott 1942-ig. A német fasisz­ta támadás után önként je­lentkezett a Vörös Hadsereg­be, s ejtőernyős-rádiós ki­képzést kapott. 1943-ban azt kérte, hogy küldjék haza Magyarországra illegális mun­kára, a fegyveres ellenállást szervezni. Lengyelországon keresztül akart hdzajutni. 1943. június 2-án éjjel Varsó közelében ejtőernyő segítségével föl­det ért ugyan, de társa hasz­talan kereste, nem talált rá.' Rózsa Richárdnak nyoma ve­szett... A költő — Hollós Korvirt Lajos — így emlékezett ké­sőbb: „...mindhiába kínoztak, gyötörtek a vallató pribékek, hiába nyűttek hosszú börtönévek, Téged soha, semmi se tör meg, mert igaz kommunista vagy, akit élő fegyverré kovácsolt a hit...” Vida Sándor Szabadon bocsátás Kubában A külföldön élő kubaiakat képviselő „75-ösök csoport­jának” egyik képviselője Ha­vannában bejelentette, hogy Kubában az év végén szaba­don bocsátanak 600 olyan foglyot, akit a Batista-diktatú- rá hatalmának évei alatt el­követett háborús bűnökért ítéltek el. A megbízott, Jorge Roblejo Lórié elmondta, hogy ez a csoport nem része annak, az 1600 fős fogolycsoportnak, amelynek tagjait a kubai ál­lambiztonság elleni tevékenyt ségért ítéltek el. (Ez utóbbiak szabadon bocsátásáról a múlt év novemberében döntöttek a Fidel Castróval folytatott tárgyalásokon.) A képviselő bejelentette azt is, hogy a közeli napokban szabadul 500 börtönben tar­tott ellenforradalmár, s ve­lük 2400-ra emelkedik a tavaJ lyi megállapodás értelmében kegyelemben részesítettek száma. (MTI).

Next

/
Thumbnails
Contents